Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÉGRE TÁVASZ VÁM V ■(, MAGYAD SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIIOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA iBummittrB'ua.B 1963. ÁPRILIS 7. VASÁRNAP | iumi»a.o XX. ÉVFOLYAM. ÁRA: 60 FILLÉR 81. SZÁM iírcíT új lakás rúrlus SHg Á Baranya megyei Építő­ipari Vállalat főépítés veze- tőségei és részlegei előzetes tervszámként megkapták idei első féléves építési, illetve átadási programjukat. Az el­ső fé! övben összesen 47 épít­ményt, és 235 lakást kell át­adniuk. Igaz ugyan, hogy az eiső feleves lakásterv 21 la­kással magasabb volt, de a rendkívüli tél kihatása itt is eltolódást idézett elő. \ módosított átadási terv szerint az alábbi épületek lakásait kell a félév végéig átadni: A József Attila utca 24/a.—25/a; szám alatt 30 la­kást, Uj-Mecsekalján a 63-as jelű épületben 96 lakást, a 109-es jelűben 24 lakást, a 113-as jelű épületben 24-et, a 101-esben 14-et, a Rákóczi üt 75—77. szám alatt 24 la­kást adnak át április 30-tól június 30-ig különböző idő­pontban. Tartalomból: „Bizalmi munka" Egy pécsi müvészcsalnd Amnesztiával szabadultak ,Káderfalva“ Sötét egyéniség A nép kedves fnesem&tdáia Az iskolákban megkezdődött a tavaszi szünet, és mintegy jelzésre kisütött a nap is. A Mecsek, a Tettye, a sétányok megteltek a vakációzó diákokkal, akik a hűvös levegő miatt m*g ugyan nagykabátban vannak, de már élvezik a tavaszi napfürdőt. „Félidő“ Megjutalmazták a leyjotiii kukoricaiermesztiet f Az ifjúsági kukoricater- mesztési munkacsapatok or­szágos versenyében a szentdé- nesi termelőszövetkezet KISZ- szervezetének csapata érte el a legjobb eredményt, ezért a KISZ Központi Bizottságának zászlaját és 3 ezer forintot kapo.tt jutalmul. A jutalma­kat Lukács János, a KISZ megyei bizottságának szervező titkára adta át Kiss Máriá­nak, a brigád tagjának. Az ünnepségen részt vettek a já­rási tanács, járási pártbizott­ság képviselői, a győztes csa­pat tagjai és a község veze­tői. A fiatalok 20 holdon gaz­dálkodtak, s májusi morzsolt- bam átszámítva 40 mázsa 60 kiló átlagtermést értek el. Villánykövesden az ifjúsá­gi brigád tíz holdon termesz­tett kukoricát. Egy-egy hold­ról 37 mázsa 30 kiló termést takarítottak be, májusi mor- zroltban számítva. A verseny­ben a villánykövesdd fiatalok b második helyezést szerezték meg. a nyereségrészesedések kifizetésében Eddig 20 millió forintot osztottak ki — Március végéig minden KTSZ-ben kifizették a nyereségrészesedést — Legtöbb üzem április végén fizet Március és április a nyere­ségrészesedések kifizetésének hónapja. Ilyenkor a gyárak­ban nagy a találgatás, vajon fizetnek-e, s ha fizetnek akkor mennyit és mikor'; Egyébként ez a misztikum és találgatás teljesen indokolatlan; sokkal előbb és határozotabban kel­lene választ adni a nyereség­részesedéssel kapcsolatos kér­désekre. A vállalatok tervei rögzítettek, azt is tudják, hogy milyen feltételek mellett lehet nyereségrészesedést osz­tani, s a könyvelés adatainak az ellenőrzése (a felettes szer­vek részéről) legfeljebb számo lási hibákat korrigálhat. Sorra érdeklődtünk tíz-ti- zenkét vállalatnál, ahol még nem fizettek nyereségrészese­dést, s megkérdeztük mikor fizetnek és mennyit? Legtöbb helyen a főkönyvelő, vagy az igazgató csak azt tudta mon­dani, hogy „jobb ha hagyjuk” „ne is firtassuk”. Lehet, hogy tudnak ponto­sabb adatokat is, de nem mer­nek nyilatkozni, hátha a fel­sőbb szerv „lecsíp valamit” s akkor kész a félrevezetés. A Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél szeretnék április közepén, a fizetésekkel együtt kioszta­ni a nyereségrészesedést is. Tavaly kilenc napi keresetnek megfelelő összeget osztottak, az idén valamivel kevesebbre számítanak. A Pécsi Porcelán- gyárban a múlt évben 8.3 na­pot fizettek, jelenleg ott is ke­vesebbre számítanak és sze­retnék még e hónapban ki­fizetni. A Sörgyárban nem igen remélnek nyereségrésze­sedést, mivel a tavalyi eszten­dő időjárása nem kedvezett a sörgyáraknak, tavasszal és ősszel is hűvösebb volt az idő, kevesebb sört kellett főz­ni és így a tervekkel elma­radtak. Á Magyar Országos Söripari Vállalat eddig még nem nyilatkozott, hogy kap- nak-e a pécsi Sörgyár dolgo­zói nyereségrészesedést. Egy vállalatnál pontosan megmondták, (úgylátszik ilyen üzem is van!), hogy április végén osztanak nyereségrésze­sedést, sőt azt is tudják, hogy mennyit. Az AGRÁRJA Ke­ményítőgyárban 72 ezer fo­rintot juttatnak a dolgozóik­nak, körülbelül 16 napi kere­setnek felel meg ez az ösz- szeg vállalati szinten Több helyen már el is köl­tötték a • nyereségrészesedés címén kapott pénzt a dolgo­zók. A megye kisipari terme- lőszövetkeezteiben március 30-ig mindenütt megtartották a mérlegzáró közgyűléseket és kiosztották a nyereségrésze­sedéseket ös. A megye 40 KTSZ-e közül mindössze há­rom KTSZ-ben nem tudtak osztani nyereségrészesedést. A Kesztyűs és Bőrkonfekció KTSZ-ben 528 ezer forintot osztottak ki a dolgozóknak. A Kokszművekben ugyan­csak márciusban történt a nyereségrészesedés kiosztása. Ünnepélyes keretek között tartották meg az üzem terme­lési tanácskozását és kiosz­tották a 19.5 napi alapkere­setnek megfelelő összeget A nyereségrészesedésnél figye­lembe vették, hogy ki mióta dolgozik a vállalatnál és an­nak arányában emelkedett a részesedés összege. A íMagyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatóságát is megkérdeztük, hogy eddig mennyi pénzt utaltak Cd a vállalatok részére nyereség- részesedés címén? Március vé­géig 17 millió forintot fizet­tek ki az üzemeknek, s az el­múlt napokkal együtt körül­belül 20 milliót. A nyereség- részesedések kifizetése a bank nak nem jelent különösebb megterhelést, hisz nem egy- időben jelentkeznék az üze­mek a pénzért. Elmondták a bankban, hogy körülbelül annyi pénz kifizetésére számí­tanak, mint a múlt években: 45 millió forintra. Friss levegőre, napfényr< kiszellőzzék kerülnek az ágyneműk Is, a téli fülledtségét, hogy A mezőkőn lovasfogatok, traktorok és emberek sok-sok es»^ portja dolgozik a késve megszikkadt földön. A park szélvédett zugában kellemes a napozás. Erb János kóprlportj% «F A Gyógy-üdíiiőtelep létesítésére alkalmas Abaliget és környéke A Pécstől mindössze 14 ki- ! lométemyire lévő, festői kör­nyezetű abaligeti barlangban j és környékén 1960 óta rend-1 szeresen végez klimavizsgála- J tokát a Baranya megyei KÖ- j JÁLL, A vizsgálat célja, meg- j állapítani, alkalmas-e a hely a kialakulóban lévő üdülőjel- legű település továbbfejlesz­tésére, és mennyiben alkalmas a barlang gyógyászati célokra. Az elmúlt két évben vég­zett vizsgálatokból kiderül, hogy a barlangi levegő por- és csíramentes. Hőmérséklete ál­landó és páratartalma is rend kívül kedvező. A levegő ma­gas széndioxid tartalma je­lentős szerepel játszik a pá­rában oldott calcium ionizálá- sában. Feltételezhető, hogy a barlenglevegő belégzése olyan biológiai hatást vált ki. amely a tüdő asztmát és a szilikó­zist kísérő hurutos légzőszer­vi betegségek gyógyításában hasznosan értékesíthető. Idén főként a barlangot kö­rülvevő terület klimavizsgála- tát folytatják és szeretnék megállapítani az összefüggése­ket a külső és belső klíma között. — Ajánlatos lenne Abaligeten egy 20 ágyas kí­sérleti osztály létesítése, mert már az eddigi adatok és ta­pasztalatok is azt bizonyít­ják, hogy' Abaliget és környé­ke kiválóan alkalmas gyógy­üdülőtelep létesítésére. Osztöndíjasolí kiállítása május 1-én, fiatalok bemutatkozása ősszel Gazdag programmal dolgozik a Képzőművészek Baranya megyei Szövetsége A képzőművészek negyven- három tagú Baranya megyei csoportja ősz óta nyolc kiál­lítást rendezett. Ezenfelül Martyn Ferenc — akit leg­utóbb Munkácsy-díjjal tün­tettek ki — Budapesten és a velencei biennálén is bemu- tahatta alkotásait. Önálló ki­állítással jelentkezik még ez- év tavaszán Kelle Sándor és Klug György festmővész is. Május elsején rendezik meg annak a tíz baranyai képző­művésznek a csoportos kiállí­tását. akik az elmúlt évben a tanács és a szakszervezet ösz­töndíjával tölthettek egy hó­napot az általuk választott helyeken. Ezt megyei vándor- kiállítás követi, amelyet Ba­ranya városaiba, nagyobb fal­vaiba visznek el. Ősszel kerül sorra a szövetség tagjainak csoportos pécsi kiállítása és 12 tehetséges fiatal első alkotá­sainak — képző- és iparmű­vészeti munkáknak a bemu­tatása. A baranyai képzőművészek csoportja erőteljesen segíti a fiatal tehetségek kibontakozá­sát. Pécsett a Nevelők Házá­ban közös műtermet létesített számukra. Ezenkívül Pécsett még a Zsolnay-gyár és Uj­Mecsekalja képzőművészeti szakköreiben, továbbá Komló, Mohács, Szigetvár, Pécsvárad népes képzőművészeti szak­köreiben foglalkoznak fiata­lokkal, munkáikat rendszere­sen ismétlődő helyi kiállításo­kon is bemutatják. Kiterjed a képzőművészeti csoport érdeklődése más mű­vészeti ágakra is: kapcsolatot tartanak az európai hírű pécsi balettel és a külföldön több­ször szereplő Mecsek Együttes­sel, velük díszletproblémákat beszélnek meg és kicserélik öt­leteiket. Sokoldalú a festésze­ten, iparművészeten túllépő érdeklődésük is: Bizse János és Soltra Elemér mozaikjai díszítik az új-mecsekaljai le­gényszállót, Kelle Sándor sgra- ffitója kerül az idén elkészülő pécsi gyakorló iskola falára, Remecz Béla az országban egyedülálló gyöngyház falmo­zaikot kísérletezett ki.­A pécsi városi tanács eddig négy műtermes lakást építte­tett a képzőművész csoport tagjai részére. Most újabb lí összkomfortos — fürdőszobá­val, teakonyhával, hálófülké­vel ellátott — műterem épül az Uj-Mecsekalján készülő to- I ronyházak nyolcadik emeletén. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents