Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMÄlilTÜLB 1962. ÁPRILIS 23. SZOMBAT J A W AGYAD S7.GCIALISTA MÚNKASPÁBT BARANYA MEGYEI BIIOTTSAGA ES A MEGYEI TANACSLAWA XX ÉVFOLYAM, ARA: 56 FILLÉR 93. SZÁM HRUSCSOV EUVTÁRS BESZÉDE a szovjet iparfejlesztés hatalmas tartalékairól a minőség javításáról, Castro szovjetunióbeli látogatásáról A péntek reggeli szovjet la­pokban közzétették azt a be­szédet, amelyet Nyikita Hrus­csov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, szerdán mondott az OSZSZSZK ipari és építő­ipari vezetőinek értekezletén. A csaknem háromórás beszéd elején Hruscsov szólt az SZKP Központi Bizottságának tavaly novemberi teljes ülésén hozott határozatokról, s elmondotta, hogy az azóta eltelt néhány hónap alatt befejeződött a párt- szervek ágazati rendszerű átszervezése, hozzáfogtak a munkához a párt- és állami ellenőrzési hálózat szervei, amelyek immár két és fél­millió ember munkájára támaszkodhatnak. A további feladatokról szólva bejelentette, hogy a nagyobb gazdasági körzetekben, az Ál­lami Tervbizottság vezetése alatt, helyi tervezési munka­bizottságokat hoznak létre. Megállapította, how a hét­éves terv első, négy éve alatt az ipari termelékenység 25 százalékkal, az építőipari munkatermelékenység pedig 30 százalékkal emelkedett, holott ugyanez idő alatt át­tértek a hét-, illetve hatórás munkanapra. A hétéves terv azonban még ennél is valamivel gyorsabb növekedést irányzott elő. A ternie'ékenység további növe­lése érdekében Hruscsov föl­vetette. nem lenne-e helyes az anyag; ösztönzés elvét kiter­jeszteni a szabadságolásra" is, hiszen jelenleg a kiváló mun­kások ugyanolyan időtartamú fizetett szabadságot élveznek, mint a hanyag, lelkiismeretlen emberek. Ezt a kérdést — mondotta — először minden szakszervezetben, minden üzemben meg kellene vitatni, s csak azután kell eldönteni tette hozzá. Ugyancsak a ter­melékenység emelésének jobb segítését kérte számon a tudo­mányos munka szervezőitől, s azt javasolta, hogy a konkrét műszaki problé­mák kidolgozására ne csak ; az iparági kutatóintézetek ; személyzetét, hanem az egye < temek, főiskolák kiváló kép­zettségű tudósait is kérjék fel. Hangoztatta a munka­szervezés nagy fontosságát és bírálta azokat a vállalati vezetőkét, akik a gépek, gépcsoportok mefllé több munkást állítanak, mint amennyire a tervek szerint szükség van. A beruházásokról szólva kö­vetelte, hogy vessenek véget az állami beruházási keretek szétíorgácsolásának és a leg­fontosabb üzemek építésére koncentrálják az eszközöket. Elmondotta, hogy a beruházási keretek „kialkuvásánál” külö­nösen tűrhetetlen fegyelme­zetlenség tapasztalható; a helyi vezetők gyakran fittyet hánynak az országos érdekeknek, csak hogy minél több új építkezésre kapja­nak pénzt. Ezzel kapcsolat­ban Hruscsov kijelentette, hogy akinél a jó szó nem használ, több szigorúságra, radikálisabb fegyelmező esz­közökre van szükség. Beszédének további részftien fe ideológiai nevelő munka kérdéseiről szélt. A gazdasági vezetők egyik legfontosabb fel­adata: az újítók, a kommu­nista munkabrigádmozgalom legjobbjai tapasztalatainak fel használása, meghonosítása a termelésben — mondotta, majd dicsérettel emlékezett meg a szovjet ifjúság lelkes, önfel­áldozó munkájáról. Annál helytelenebb az a mód, aho­gyan egyes filmművészek és írók mutatják be a mai szov­jet fiatalokat Itt ismét bírálta az Iljics lakótelep című • fil­met. amely az irányt vesztett, dologtalanul ténfergő városi ifjoncok „problémáit” fontos­nak és tipikusnak igyekezett beállítani. Helytelen, ha az írók a sze­méttelepen előkapart jelen­ségekkel töltik meg művei­ket. Természetesen bírálatra szükség van, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy milyen álláspontról, milyen eél érdekében bírálunk,.hogy a kommunizmus erősítése, vagy annak tagadása-e a kritika célja. _ Befejezésül a következőket mondotta Fidel Castro küszö­bönálló moszkvai látogatásá­ról: Különös megelégedéssel szeretnék szólni arról| hogy az idén hazánkba látogat Fidel Castro elvtárs, a szocializmus építésének útjára lépett és ezen az úton rendületlenül ha­ladó, testvéri kubai nép ve­zére. Nagy örömünkre szolgál, hogy Castro elvtárs első hiva­talos külföldi látogatása a mi országunkban kerül sorra. Meg győződésem, hogy minden szov jet ember nagy lelkesedéssel várja azt a napot, amikor Fi­del Castro elvtárs hazánk föld­jére lép. Ellentétel« az Egyesült Vlamolt és a Közös Piac Között SZÉPÜL A VÁROS Elkészültek a II. kerületi Tanács által rendelt nagyméretű műkőtálak, s most nyolc da­rabot helyeznek el belőlük a város terein. Egy részüket szökőkúttal szerelik fel, a többibe virágot ültetnek. Foto: Czakó Köszőntjük a munka kitüntetettjeit Eiüzemavató ünnepségek az üzemekben tmmár hagyományossá vált, hogy minden tavasszal — az előző év gazdasági eredményei alapján — kiosztják az ÉLÜZEM-jelvényeket azoknak az állami vállalatoknak, amelyek kitűntek munkájxtkkal. A napokban megyénk vállalatainál, melyeknek sikerült az élüzem címet el­nyerniük — ünnepségek lesznek. Ézeken az ünnepségeken adják ál a megtisztelő jutalmakat, ezeken az ünnepsége­ken mondanak köszönetét az igazgatók a gazdasági ve­zetőknek, a gyár, üzem összes dolgozóinak. Mint ismeretes, Genf ben május 16-án megnyílik az Ál­talános Vám-, Tarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) miniszteri értekezlete, hogy hozzálásson a Kennedy elnök által indítványozott vámtarifa­csökkentési rendszabályok megvitatásához. Az értekezle­ten a GATT csaknem vala­mennyi tagállama részt vesz. Már most folynak Genfban az értekezlet előkészületei, egy húsztagú bizottság keretei között.­Hírügynökségi jelentések rá­mutatnak, hogy az előkészítő tárgyalásokon komoly ellenté­tek merültek fel az Egyesült Államok és a Közös Piac kö­zött. Az ellentétek lényegében arra a kérdésre összpontosul­nak, hogy milyen méretű le­gyen a tervbevett vámtarifa csökkentés. A Közös Piac tag­államai azt akarják, hogy a magas amerikai vámokat na­gyobb százalékarányban csök­kentsék, mint az alacsony kö­zös piaci vámokat. Az ameri­kai küldöttek viszont ezt nem hajlandók általános elvként elfogadni. Csütörtöki sajtóértekezletén Blumenthal, az előkészítő bi­zottságban résztvevő amerikai küldöttség vezetője elismerte i a nézeteltéréseket. Mi is köszöntjük élüzemein­ket, az üzemek lelkes kollek­tíváit, elsősorban az élüzenmél is magasabb kitüntetést, a Köz ponti Bizottság versenyzaszió- ját elnyerő Sátorhely-Bólyi ÁL íami Gazdaságot, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját elnyerő pécsi Pá­lyafenntartási Főnökséget, az Uránércbánya Vállalatot, a Pé­csi Szénbányászati Tröszt dol­gozóit. Köszöntjük az élüzem dm birtokosait is, a Baranya me­gyei Tejipari Vállalatot, a Pé­csi Sütőipari Vállalatot, a Pé­csi Geodéziai és Térképészeti Vállalatot, a Komlói Bányá­szati Építő Vállalatot, a Pécsi Bútorgyárat, a Pécsi Ingatlan, kezelő Vállalatot, a Pécsi Köz- i tisztasági Vállalatot, valamint " a miniszteri oklevéllel kitünte­tett Mohácsi Vegyesipari Válla latot, de azokat a. mezőgazda- sági üzemeket is, amelyek a büszke cím birtokosai lettek. PÉCSI BÚTORGYÁR Minek volt köszönhető, hogy j ezek a vállalatok elnyerték az j élüzem címet? A Pécsi Bútotr- i gyár például már negyedízben őrzi épületének homlokzatán (Bántfááz a katedrán lt/S ennyi mindenre kiváncsi 1TJL egy ötödikes tanuló! Mit csinál az űrhajós, hogyan ve­zeti a tengeralattjárót a kapi­tány, hogyan élnek a délsarki expedíció tagjai? És ezekre a kérdésekre mi szülők hányszor mulasztjuk el fáradtságunkra hivatkozva a választ! De ne menjünk ilyen mesz- szire. A pécsi belvárosi álta­lános iskola ötödikesei egysze­rűen csak arra voltak kíván­csiak, hogyan él és dolgozik egy bányász. Bányászvárosban élnek — de a belvárostól oly „messze” vannak a bányák, hogy bizony keveset tudnak mindarról, ami ott a mélyben történik. A kíváncsiság nagy erő — ez előtt meg kell hajol­ni. Erre gondolhatott dr. Csaba Imréné. amikor meghívta az ötödikes úttörőraj vendégeként az iskolába Kurucsai Bálintot az István akna bányászát, szo­cialista brigádvezetőt, hogy válaszoljon a gyerekek szám­talan kérdésére. Nehéz volt rendet tartani. Hiszen egy „igazi” bányász ült a katedrán, előtte az asz­talon a gázmérő lámpa, mely a veszélyt jelzi a bányában. Micsoda izgalmas pillanatok. Most mindent meg lehet kér­dezni, amire még az apu sem adott eddig választ. Alig várták, hogy Vasvári Etelka átadja a tulipános vi­rágcsokrot a raj nevében és máris megkezdődött a kérdé­sek zápora. Nincsen jegyző­könyv, mely megörökítette volna a bess^-réi-st. nem volt elnök sem, aki fenntarthatta volna a rendet. Csak kérdések voltak és rém izgalmas vála­szok. — Igaz-e, hogy a bányamen­tők a legnagyobb veszélyben is lemennek segíteni társaik­nak a beomlott tárnákba? — kérdc-vte f -'t 'y . 'Cnyás. _ Igaz, — hangzik a válasz ■* és máris megkezdődik egy nemrégen történt mentés csodálatosan izgalmas történe­te. — Milyen érzés lent lenni a mélyben, fejünk felett a több száz méter vastag földréteg­gel — tette fel a kérdést Far­kas Marika. És nem késik a válasz sem, mely a nehéz mun­káról szól, melyet nagyon sze­retnek a bányák mélyén dol­gozó munkások. Halász Istvánt a gépek ér­deklik, melyek felváltották a régi csákányt, megkönnyítet­ték. a bányászok munkáját. És mindenki hallgatja az áradatban ömlő szót, mely a szén dús omlásához hasonlóan tölti meg az izgatott termet, ahol máskor az osztályzato­kért, a felelésért folyik csak a drukkolás. Éllcalandoznak a gondolatok. A francia bányá­szokról beszélgetnek, akik hó­napokig nem dolgoztak, éhez­tek. de összetartottak, az asz- szonyokról. akik mindennap izgalommal engedik dolgozni férjeiket a veszélyes munka­helyre. Hősi múltról szól az történet, bányászokról, akik a régi május elsejéket az nrdöbben ünnepelték. Az idő repül. Most. még a i áték sem érdekes. Hiszen mindent szeretnének megis­merni. Majd felcsendül a bá­nyászinduló dallama, melyet oly nagt! szeretettel tanultak t,, -■-'’lőre a kispajtások, flyors a határozat is. Egy , 7 kicsit megismerve a bá- nyásznk életét., munkáját —- legyen ezután „Jószerencsét!” a raj neve. őrizze ez a név a felejthetetlen találkozás emlé­két a kis szivekben! az ezüstös csillagot. A gyárban kiválóan szervezett szocialista brigádmozgalom volt A szo­cialista brigádok segítségével a VIII. pártkongresszus tiszte­letére tett felajánlásaikat ma­radéktalanul teljesítették. Csu­pán a megye lakossága részé­re 1962-ben nem kevesebb, mint 1150 teljes szobaberen­dezést készítettek. A gyár hír­nevének köszönhető, hogy más megyékből is számos meg­rendelés érkezett hozzájuk. A termelékenység növelésével, a költségek csökkentésével, éves tervük 104 százalékra való tel­jesítésével érték el, hogy ne­gyedszer is élüzemek lettek. PÉCSI INGATLAN- KEZELŐ VÁLLALAT Az ingatlankezelő vállalatok­ról általában nem szoktak az emberek sok jót mondani. A PIK-re panaszkodók száma azonban egyre csökken. A PIK dolgozói bebizonyították, hogy ezen a rendkívüli nehéz terü­leten is lehet jó munkát vé­gezni. Negyvenegymillió forint értékben csaknem 17 ezer he­lyen végeztek munkát a múlt évben. 1961-hez képest 850-nel t5bb helyen kopogtattak be szerelőik, építőik a lakásokba, mint a megelőző években. Kü­lönösen sokat takarítottak meg — 250 ezer forintot — bontási anyagok felhasználásával. Munkájukat gépesítették. PÉCSI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT A Pécsi Köztisztasági Válla­lat dolgozóit is csak dicséret illeti. Éves tervüket 109 száza­lékra teljesítették. Ez a szám azonban önmagában mit sem mond a kívülállónak. Annál inkább az, ha kérjük: emlé­kezzenek vissza erre a szörnyű, kemény télre, a hóviharokra, a jeges esőkre. Hogy milyen óriási munkát kellett végezni a csikorgó hidegben azért, hogy Pécsett munkába tudjanak menni az emberek, hogy „ki­érjen a tejeskocsi” a város pe­remére is, hogy közlekedhesse­nek az autóbuszok, járművek. Mennyi sok áldozatos helyt­állást követelt meg e zord idő ennek a vállalatnak dolgozói­tól?! És ennek ellenére, növel­ték a termelékenységet, helyes szervezéssé! másfél millió fo­rintot takarítottak meg. PÉCSI SÜTŐIPARI VÁLLALAT A Sütőipari Vállalat munká­ját is maguk a kívülálló dol­gozók mérhetik le legjobban ; Jó gazdasági eredményeik mel­lett talán a leglényegesebb, hogy Pécsett szebb, jobb ke­nyeret fogyaszthatunk, mint korábban, A Pécsi Geodéziai Vállalat a felmérésekben, a térképészetben végzett kiemel­kedő munkát. Az ő tevékeny­ségüket nem igen látják a dol­gozók, nincsenek „reflektor- fényben”, mégis tudnunk kell* hogy a város fejlesztési ter­veinek kidolgozása lehetetlen lenne az. ő munkájuk nélkül. A Baranya megyei Tejipari Vállalat is sokat javított gaz­dasági munkáján, ők sem ér­demtelenül jutottak a kitün­tető címhez. Most, amikor as üdvözlő szavak az élüzem ünnep­ségeken elhangzanak, azt kívánjuk a kitüntetésben részesülő vállalatok dolgo­zóinak, hogy ebben az év­ben is szerezzék meg a jo­got az ezüst csillag viselé­sére. Legyen a jövő tavasz is olyan szép, mint az idei rótt. Grim au utolsó levele Grimau nem sokkal ki­végzése előtt madridi börtö­néből levelet írt feleségé­nek. A spanyol hazafi leve­lét most közzétette az Uni­on Francaise dTnformatáon hírügynökség! ,PRÁGA ANGEL.FTA* Eddig három levelet kap­tam tőletek, legutóbb 7-én. A lányok kedvesen írtak, levelük nagy örömet szer­zett. Jólesik tudnom, hogy kellemesen töltik a szün­időt, és hozzászoknak a kö­zösségi élethez. Meg vagyok elégedve velük, sokszor öle­lem őket, s nemsokára írók nekik. Már jobban vagyok, sétá­lok a börtönudvarban. Vég­re friss levegőt szívhatok és mozoghatok. Ez nagyon hiányzott, s azt hiszem, jót is fog termi. Ha meglesz az ítélet, ér­tesíteni foglak. Ne nyugta­lankodj, kérlek. Nyugodtan várom az ítéletet, mi mást is tehetnék. Fizikailag job­ban vagyok, s elég erős ah­hoz, hogy kellőképpen vé­dekezni tudjak. A lányok­nak ne beszélj erről. Ráér­nek még, hogy megtudják. Hadd játsszanak gondtala­nul. Ma találkozom fivérem­mel. Helyettetek majd ót ölelem meg, ahogy kérted. Biztosan nagyon örül majd. Ölelek minden rokont, s köszönöm segítségüket. Nagycm-nagyon sokszor csókollak a gyerekekkel együtt. Nagyon szeretlek Benne­teket Jufiaa”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents