Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

4 NAPLÖ 1963. Április u. Nincs kősépút a háború és a béke között (Folytatás az 1. oldalról. háború és a béke között; a kérdés így vetődik fel: vagy keressük a kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat, és a nemzetközi kapcsolatok fejlő­désének olyan irányát, amely a béke igazi megszilárdításá­hoz vezet, vagy pedig enged­jük mind jobbéin kiéleződni a nemzetközi feszültséget, ami viszont végső soron nukleáris világháborúba torkollik. Ettől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke politikája, és mi, szovjet emberek, nem sajnál­juk a munkát és a fáradságot, ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberisé­get egy termonukleáris háború szörnyűségeitől. I. Pietra következő kérdése így hangzott: Úgy tűnik, most jogosan le­hetne levonni azt a követ­keztetést, ha a világ fenn akar maradni, akkor politi­káját az atomkor követel­ményeihez, tehát a béke szükségességéhez kell szab­nia. Meg lehet ezt valósítani anélkül, hogy megteremtik a két tömb közti teljes biza­lom légkörét? Meg lehet-e termiem a bizalom légkö­rét, ha a mindenek}ölötti „ál lamérdekek”, a mmdenekfö­lötti párt, a mindenekfölötti haza, a kettős erkölcs, az esz­közöket és az abszolút fegyel­met meghatározó célt, atom­korszak előtti régi formulá­ja szerint folytatnak nem­zetközi politikát? Úgy gon­dolja-e ön, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a testvérpártok tettek-e, vagy szándékukban áll-e az, hogy hatalmas lépéseket te­gyenek az atomkorszak eme új útján? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Minden állam külpolitiká­jának, sokkal inikább, mint bármikor, a béke megőrzésé­nek és megszilárdításának érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízíben hangoztatta annak szükségességét, hogy az ilyen politika sikeres megvalósítása céljából ki kell alakítani a bi­zalom nemzetközi légkörét, hanem gyakorlati intézkedése­ket is tett és a jövőben is tesz. A Szovjetunió Kommunista Pártja, ugyanúgy mint minden egyes kommunista párt, ,tel­jes egészében a nép érdekei- | bői indul ki. Éppen ezért a kommunista pártok a békéért folyó hatalmas harc élvonalá­ban haladnak. A kommunisták történelmi hivatása A kommunista- és munkás­pártok képviselői 1960. novem­berében tartott moszkvai ta­nácskozásukon kijelentették, hogy a kommunisták nemcsak abban látják történelmi hivatá sukat, hogy világméretekben felszámolják a kizsákmányo­lást és a nyomort, és öfőkre kizárják az emberi társadalom é'etéből minden háború lehető ségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megsza­badítsák az emberiséget az új világháború LidércnyomásétóL Ismeretes, hogy az SZKP és á> szovjet kormány kezdemé­nyezésére napirendre tűzték az általános és teljes leszerelés kérdését, mint a szilárd béke biztosítása radikális útjának kérdését. A Szovjetunió kö­vetkezetesen harcol a német kérdés megoldásáért, kezde- bényezője több más olyan nagyjelentőségű javaslatnak, amely a nemzetközi feszültség csökkentését és a háború el­hárítását célozza. Mint ahogy önök is láthatják, e Szovjetunió Kommunista Pártja és az összes testvér­párt minden tőle telhetőt megtesz a tartós béke bizto­sítására. Az Önök kifejezési­módjával élve, már eddig is ..hatalmas lépéseket tettek az atomkorszak új útján” és tesz­nek a jövőben is. Nem lehet elmondani azon­ban ezt a kapitalista országok, az Egyesült Államok és NA­TO-beli szövetségesei kormá­nyairól, amelyek továbbra is a v,cél szentesíti az eszközt” elv alapján a „kettős erkölcsi” ér­telmében tevékenykednek. Szavakban például a nem­zetközi biztonság érdekében fáradoznak, de szövetségeseiig kikötőibe (láthatólag a NATO-n belül érvényesülő „abszolút fegyelemnek” megfelelően) Polaris rakétákkal felszerelt a tom t en ger a lattj árúkat külde­nek és ezzel halálos veszély­nek teszik ki ezeket az orszá­gokat és a békét. I. Pietra soronkövetkező kér dése így szólt: Melyek a Moszkva és Peking közötti vita alapvető pontjai? A taktika körébe tartozó kü­lönböző értékelésekről vagy ideológiai síkon mozgó né­zeteltérésekről van szó, első­sorban azért, mert az atom­korszaknak megfelelő politikát kell folytatni? Hruscsov válaszában a többi között hangoztatta: Az amit ön „Moszkva és Peking közötti vitának” nevez, fontos kérdéseiknek a nemzet­közi kommunista mozgalom soraiban jelenleg folyó meg­vitatására vonatkozik. A kommunista és munkás­pártok képviselőinek részvéte­lével 1957-ben és 1960-ban meg tartott tanácskozásokról ki­adott ismert dokumentumok általános értékelést adnak a világ jelenlegi helyzetéről és megmutatják, milyen felada­tok várnak korunkban az egész kommunista mozgalom­ra. Ezek a dokumentumok al­kotják a kommunista ég mun­káspártok tevékenységének alapját. Az a körülmény, hogy a pártok különböző körülmé­nyek között végzik munkáju­kat, a gazdasági és politikai helyzet fejlődése, a világban végbemenő változások új prob lémák elé állítják a kommu­nista pártokat, amelyekre vo­natkozólag, egészen természe­tesen, az egyes pártok kife­jezésre juttatják nézeteiket. Erősítjük as egységet Ami a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Kínai Kom­munista Párt közötti viszony kérdését illeti, ezt eléggé tel­jesen megvilágította a két párt közötti levélváltás, a leveleket pedig mind a szovjet, mind a kínai sajtó, továbbá a többi ország testvérpárjainak saj­tója is nyilvánosságra hozta. Mint e köz’emónyekből kitű- í nik, az SZKP ég a Kínai Kom- j munista Párt kapcsola t a inak kérdése a kommunista pártok belső ügye. A kommunisták számára mindennél drágább a nemzetközi kommunista és Komliináltszekrényeket, modern hálószobákat, irodabútorokat, rekamiékat, sezlonokat megvételre átvesz a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÄLLALAT, Pécs, Bem utca 2 sz. a. fiókja munkásmozgalom egysége. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy továbbra is erő­sítsék ezt az egységet a marxiz mus—leninizmius nagy zászlaja alatt. Az II Giorno igazgatója ez­után azt kérdezte: Hogyan magyarázza On a kom munista világot alkotó orszá­gok mezőgazdaságának tartós válságát? Vajon ez a válság nem tisztán technikai prob­léma? Mit gondol ön azokról az állításokról, hogy a mező- gazdaság erősen alá van vet­ve előre nem látható körül­ményeknek és rendkívül szük­sége van a kezdeményező szellemre és a felelősségér­zetre ahho%, hogy ne szen­vedjen a centralizált demok­rácia politikai légkörétől? N. Sz. Hruscsov válasza így hangzott: Nem értem, milyen mező­gazdasági válságról van szó. Ha a Szovjetunió mezőgazda­ságáról beszélünk, akkor, úgy látszik, ön nem ismeri eléggé a valódi helyzetet. Mit ir az olasz sajtó? Idézek néhány számadatot. Tavaly a kedvezőtlen időjárá­si viszonyok ellenére kilenc- milliárd púd szemesterményt takarítottunk be. Ez a legna­gyobb termés, amelyet orszá­gunkban valaha is begyűjtöt­ték. Emellett a termés évről- évre növekszik. Így például 1959-ben 7,7 milliárd, 1961-ben pedig már 8,4 milliárd pudot takarítottunk be. Tovább nö­vekedett a jószágállomány is. 1962-ben országunkban 86,9 millió szarvasmarha volt, ami az 1961 évi állomány 106 szá­zalékát jelentette. Növekedett a sertésállomány is és 1962- ben elérte a 69,9 millió dara­bot. 1 n«?-ben a Szovjetunióban 9,4 millió tonna húst és 64 mil­lió tonna tejet termeltek, vagyis 8, illetve két százalék­kal többet, mint 1961-ben. Egy évvel ezelőtt átszervez­tük mezőgazdaságunk irányí­tását. de nem azért, mert a mezőgazdaság valamiféle vál­ságba került volna. Az átszer­vezés lehetővé teszi, hogy még jobban megszervezzük a ter­melést és még jobban kihasz­náljuk a kolhozok és a szov- hozok gazdag lehetőségeit. El­lenségeink a mi kollektív me­zőgazdaságunkkal szembe próbálják állítani saját orszá­guk magánvállalkozását. Ha a magánkezdeményezés gyógyír minden bajra, akkor miért nem hoz eredményeket a kapitalista országokban, ahol a mezőgazdaság időszakonként súlyos válságokat él át, a ke­vés földű parasztok mindjob­ban elszegényednek és kény­telenek ott hagyni a falut. Ve­gyük például Olaszországot. I Maga az olasz sajtó írja, hogy naponta több mint 600 tönkre­ment paraszt hagyja1 ott a me­zőgazdaságot, de az ottmara- dók élete sem rózsás. Hiszen — mint ugyancsak az olasz sajtó írja — ezek is nyakig vannak az adósságban. I. Pietra a következőkben megkérdezte: Azt állítják, hogy változat­lanul kell hagyni az európai helyzetet, a határokat és az európai egyensúlyt, hogy ily- módon el lehessen kerülni, o megrázkódtatást okozó bi­zonytalanságokat. Nem gon­dolja-e ön, hogy a béke ér­dekében kívánatos lenne, ha Lengyelország kilépne a var­sói szerződésből, a semleges­ség álláspontjára helyezked­ne és Olaszország pedig a maga részéről kiválna a NA­TO kereteiből, s a semleges álláspont irányába haladna? A kérdés első részének meg­fogalmazása nem teljesen vi­lágos, — mondotta' erre N. Sz. Hruscsov, — de ha helyesen ér tettem önt, akkor arról van szó, hogy az Európában fenn­álló határok megváltoztatása „megrázkódtatást okozó bi­zonytalanságokhoz” vezet. Ter­mészetesen nem nehéz kitalál­ni mi történne, ha az agresz- szor megkísérelné Európa tér­képének átalakítását. Ismere­tes az is, hogy kiktől származ­nak a jelenlegi európai hatá­rok felülvizsgálására vonatko­zó tervek. Ezek a nyugat-németországi militarista körök, akik a re- vansdzmust állami politiká­jukká tették. világ jelentősen összezsugoro­dott. Ennek ellenére mind a kommunista pártok száma, mind pedig a kapitalista or­szágok kommunistáinak szá­ma többszörösére növeltedéi nevezetesen 785 ezerről töt mint ötmillió emberre. E pái tok mögött most nem ezrei hanem milliók haladnak. Szép kis „hanyatlás“J Meg kell fékezni a revansizmus erőit Az európai helyzet norma­lizálásához a legfontosabb és leghalaszthatatlamabb lépés ezért az, hogy megfékezzék a revansizmus erőit, amely Nyu- gat-Németországban építette ki főhadiszállását. De ezt nem lehet anélkül megvalósítani, hogy Európában ne számolják fel a második világháború maradványait, ne írják alá a német békeszerződést és ezen az alapion ne rendezzék a nyu­gat-berlini helyzetet. I. Pietra ezután megkérdez­te Hruscsovtól véleménye sze­rint, hogyan járul hozzá a bé­kéhez XXIII. János pápa és az egyetemes zsinat irányvonala? Érdekes kérdést tett fel, — válaszolt a szovjet kormány­fő. — A béke megvédésének problémája függetlenül nemze tiségtőd, politikai és vallási né­zetektől. minden embert érint. Minden olyan cselekedet, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására irányul, minden őszinte felhívás, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket a világ érdekében tárgyalások útján békésen kell megoldani, bárhonnan is induljon ki. tá­mogatást érdemel. Ebben a vo­natkozásban számunkra nem kivétel XXITT. János pápa, aki több elődjétől eltérően rea­lisztikus álláspontot foglal el korunk időszerű kérdéseinek egész sorában, elsősorban pe­dig a béke és a leszerelés kér­désében. Üdvözöljük XXUI. János pápának a béke javát szolgáló megnyilatkozásait. Hruscsov ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a pápának j a békéről szóló szavai nem ta- j láltak helveslésre több olyan j nyugati politikusnál, aki a fegyverkezési versenv híve. Nem vagyok teológus — mondotta a szovjet kormány­fő. — De ha jól emlékszem az evangélium szerint Krisztus a békét és nem a háborút hir­dette. Ez arra kötelezi minde­nekelőtt magukat a hívőknek tekintő személyeket, hogy ne gyártsanak atombombákat, rakétákat, katonai repülőgépe­ket, ágyúkat és más pusztító fegyvereket, hanem biztosít­sák a békét és a népek bizton­ságát. Az n Giorno igazgatójának következő kérdése ez volt: Egyetért-e ön azzal a vé­leménnyel, hogy a nyugati kommunista pártok már rég­óta a hanyatlás állapotában vannak? A békés együttélés körülményei között tekintet­tel az erőszakos hatalom át­vételt kizáró perspektívákra, milyen funkciókat kell az ön véleménye szerint a kommu­nista pártoknak betölteniük? A kommunisták ellenségei vágyaikat szeretnék valóság­ként feltüntetni — felelte N. Sz. Hruscsov. — A valóság pe­dig az, hogy a nyugati, vagyis a kapitalista országok kommu­nista mozgalma szakadatlanul nő, erősödik és fejlődik. A nemzetközi kommunista moz­galom korunk legbefolyáso­sabb politikai erejévé, a tár­sadalmi haladás legfontosabb tényezőjévé vált. A második világháború előtt 43 országban működött kommunista párt, és mindent összevéve 4 millió 200 ezer kommunistát foglal­tak magukban. Ma 90 kom­munista pártot tartanak czá- mon és tagjaik száma felül­múlja a 42 millió embert. Mint ismeretes, azóta a kapitalista Az Olasz Kommunista Párt, amelynek a háború előtt, csak néhány ezer tagja volt, húsz éven át illegalitásban volt. Ma ez a párt az ország leghatal­masabb, legnagyobb tömeg- pártja. A munkásosztály, a pa­rasztság és az olasz nép más rétegei világosan értik a Kom­munista Párt szilárd álláspont­ját. A párt valamennyi válasz­táson a szavazók szakadatla­nul növekvő számát szerzi meg. Szép kis „hanyatlás!” I. Pietra a következőkben megkérdezte: A nyugati világban az Oroszországban a művészet­ről folyó vitával és Sztálin alakjának egyes újabb aiva- talos megítélésével kapcso­latban arról beszéltek, hogy az úgynevezett desztalinizá- lás síkján egy lépést teltek hátra. Hogyan tekinti ön és hogyan magyarázza ezeket az újabb tényeket, amelye­ket könnyen lehetne aggoda­lommal értelmezni? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Már az ön kérdésfeltevésé­ből is kitűnik, hogy a mi éle­tünk olyan szándékosan áltor­zított képének hatása alatt áll, amelyet a burzsoá propaganda rajzol meg Nyugaton. Beszel­jünk nyiltan: önt aggasztotta pártunk elvi, szilárd álláspont­ja a burzsoá ideológia ellen vívott harcban. Nyugaton se­hogy sem akarják megérteni, vagy úgy tesznek, mintha nem akarnák — hogy o különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése nem jelent békés együttélést az ideológia területén. Mindig azon vol­tunk és vagyunk ma is, hogv a háborút teljesen száműzzük az emberi társadalom életéből, hogy az államok, függetlenül társadalmi-gazdasági rendjük­től, fejlesszék egymással ke­reskedelmüket, cseréljék ki a tudomány és a kultúra kin­cseit, hogy a népek jobban megismerjék egymást. Pártunk hisz a szovjet iro­dalom és művészet fiatal erői­ben, hisz az idősebb nemze­dék íróiban és művészeiben. Amikor íróink és művészeink fiatalabb nemzedékének több képviselője, akik már az el­múlt években az alkotás útjá­ra léptek, az ismert tévedések­be estek, asztalhoz ültünk ve­lük és lelkűkre beszéltünk. I. Pietra következő kérdés így hangzott: Hogyan vélekedik ön nyugati baloldali értelmisé szelleméről és a harmadi világról, a Szovjetunióban közelmúltban folytatott mi vészi viták fényében? — Nem értem teljesen, hog mit értenek Önök a harmadi világon — válaszolta N. S Hruscsov —, de kijalenthi tem, hogy mi nagyra értéke jük a nyugati és valamennj ország, a világ bármelyik kor tinensén lévő értelmiség hí ladó, a néppel szoros kapcst latban lévő szellemét. Az érte miség mindenekelőtt azzal vfx ta ki népünk mélységes tiszti letét, hogy becsületesen és bá ran fellép a reakció ellen, szabadságért, a demokráciáéi és a békéért. Sohasem felec kezünk meg az értelmiség am képviselőinek hőstetteiről, aki a fasizmus ellen vívott hai éveiben a munkásokkal és pí rasztokkal együtt az ellenállá soraiban küzdöttek. Mi mir dig is éreztük és érezzük mos is a külföldi országok halad értelmiségének támogatását. Külföldi utazásaim sorá nem egyszer beszélgettem a tu domány és a kultúra kivál művelőivel és személyese győződtem meg arról, hog milyen tisztelettel és megér téssel viseltetnek a kommu nizmus hazánkban való építé se, a Szovjetuniónak a nem zetközi feszültségért, a béke ért vívott harca iránt. Ha kül földi értelmiségi barátain! „szellemi arculatáról” beszé lünk, ez csak örömmel tölt e A harcias, háborús bujtoga tókkal szemben tanúsított két telhetetlen szellem, jó szeltem Természetes, hogy Nyugata nem minden értelmiségi vol mindjárt képes helyesen felfog ni életünk sajátosságait és ezei belül a szovjet irodalom és na vészét kérdéseiről nemrég j párt által megrendezett ta nácskozást. Naivitás lett voln, ezt elvárni, hiszen Nyugata hatalmas propagandagépez* van a burzsoázia kezében. 1 burzsoázia pedig saját céljai követi és egyáltalán nem szán dékozik segíteni a nyugati or szágok értelmiségét abban hogy helyesen tájékozódjál országunk ideológiai életét il tetőén. Hruscsov Jugoszláviába utazik E körök egyenesen arra tö­rekednek. hogy az értelmisé­get szembeállítsák a szocializ­mus és a kommunizmus esz­méivel. Pártunk ezért kötelességé­nek is tartotta nyíltan, egye­nesen megmondani, hogy tá­mogatja azokat a művészeket és írókat, akik védik az igaz­ságot és a szocialista humaniz­must a művészetben, küzde­nek a dekadencia, a formaliz­mus. az absztrakt irányzat ele­mei ellen, harcolnak a nagy, népi művészetért. Az II Giorno igazgatójának utolsó kérdése ez volt: Melyek az ön tervbevett belgrádi látogatásának pers­pektívái és témakörei? Mi­lyen kérdéseket kíván meg­tárgyalni olaszországi láto­gatása során? Esetleges va­tikáni látogatása tisztán for­mális jellegű lenne-e, vagy összefügghet XXIII. János pápának a béke érdekében kifejtett tevékenységével? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Nagy örömmel fogadtam el Tito elnök meg­hívását, hogy tegyek látoga­Pécsett a Magaslati úton kiemelt összegű OTP kölcsön­nel támogatott magántérsasház-építkezéshez 2 db. kétszobás lakásra még jelentkezni lehet az OTP Baranya megyei fiókja (Kossuth L. u. 11 sz.) építési kölcsön csoportjánál, ahol a tervek megtekinthetők és részletes tájékoztatás nyerhető, tást a vetünk barátságos J goszláv Szocialista Szövetsi Köztársaságban. Valahányszor találkoztunk jugoszláv államférfiakk mindig lehetőségünk myflt bennünket kölcsönösen érd« lő kérdések megvitatása minden egyes találkozó erő telte országaink ég népei; közötti baráti kapcsolatok. Ebből a szemszögből kell n< ni közelgő jugoszláviai utaz sómat is. Ami az olasz vezető szemelj ségekkel való érintkezésre v natkozó kérdést illeti, elmen hatom, hogy az ilyen érinti: zések kétségtelenül hasznos« 1960-ban találkoztunk Giova ni Gronchi akkori olasz ki társasági elnökkel, 1961. ny rán Amintore Fanfani óla miniszterelnökkel, valami Antonáo Segni jelenlegi óla köztársasági elnökkel, «ki a kor külügyminiszter volt. találkozókon széles körben m< vitattuk a nemzetközi probl mákat, valamint a szovjet olasz kapcsolatok kérdése ami kedvező volt államait kapcsolatainak fejlesztése megjavítása szempontjából. Azt hiszem, tovább kell föl; tatni az ilyen érintkezések« Kérdésének a Vatikánra v> natkozó részével kapcsolatba már elmondtam véleményem az előző kérdésre adott váll szómban. Közöljük kedves Olvasóink­kal, hogy a Finnországban jártunk című riportsorozat anyagtorlódás miatt maradt ki.

Next

/
Thumbnails
Contents