Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
4 NAPLÖ 1963. Április u. Nincs kősépút a háború és a béke között (Folytatás az 1. oldalról. háború és a béke között; a kérdés így vetődik fel: vagy keressük a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének olyan irányát, amely a béke igazi megszilárdításához vezet, vagy pedig engedjük mind jobbéin kiéleződni a nemzetközi feszültséget, ami viszont végső soron nukleáris világháborúba torkollik. Ettől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke politikája, és mi, szovjet emberek, nem sajnáljuk a munkát és a fáradságot, ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy termonukleáris háború szörnyűségeitől. I. Pietra következő kérdése így hangzott: Úgy tűnik, most jogosan lehetne levonni azt a következtetést, ha a világ fenn akar maradni, akkor politikáját az atomkor követelményeihez, tehát a béke szükségességéhez kell szabnia. Meg lehet ezt valósítani anélkül, hogy megteremtik a két tömb közti teljes bizalom légkörét? Meg lehet-e termiem a bizalom légkörét, ha a mindenek}ölötti „ál lamérdekek”, a mmdenekfölötti párt, a mindenekfölötti haza, a kettős erkölcs, az eszközöket és az abszolút fegyelmet meghatározó célt, atomkorszak előtti régi formulája szerint folytatnak nemzetközi politikát? Úgy gondolja-e ön, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a testvérpártok tettek-e, vagy szándékukban áll-e az, hogy hatalmas lépéseket tegyenek az atomkorszak eme új útján? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Minden állam külpolitikájának, sokkal inikább, mint bármikor, a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízíben hangoztatta annak szükségességét, hogy az ilyen politika sikeres megvalósítása céljából ki kell alakítani a bizalom nemzetközi légkörét, hanem gyakorlati intézkedéseket is tett és a jövőben is tesz. A Szovjetunió Kommunista Pártja, ugyanúgy mint minden egyes kommunista párt, ,teljes egészében a nép érdekei- | bői indul ki. Éppen ezért a kommunista pártok a békéért folyó hatalmas harc élvonalában haladnak. A kommunisták történelmi hivatása A kommunista- és munkáspártok képviselői 1960. novemberében tartott moszkvai tanácskozásukon kijelentették, hogy a kommunisták nemcsak abban látják történelmi hivatá sukat, hogy világméretekben felszámolják a kizsákmányolást és a nyomort, és öfőkre kizárják az emberi társadalom é'etéből minden háború lehető ségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új világháború LidércnyomásétóL Ismeretes, hogy az SZKP és á> szovjet kormány kezdeményezésére napirendre tűzték az általános és teljes leszerelés kérdését, mint a szilárd béke biztosítása radikális útjának kérdését. A Szovjetunió következetesen harcol a német kérdés megoldásáért, kezde- bényezője több más olyan nagyjelentőségű javaslatnak, amely a nemzetközi feszültség csökkentését és a háború elhárítását célozza. Mint ahogy önök is láthatják, e Szovjetunió Kommunista Pártja és az összes testvérpárt minden tőle telhetőt megtesz a tartós béke biztosítására. Az Önök kifejezésimódjával élve, már eddig is ..hatalmas lépéseket tettek az atomkorszak új útján” és tesznek a jövőben is. Nem lehet elmondani azonban ezt a kapitalista országok, az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei kormányairól, amelyek továbbra is a v,cél szentesíti az eszközt” elv alapján a „kettős erkölcsi” értelmében tevékenykednek. Szavakban például a nemzetközi biztonság érdekében fáradoznak, de szövetségeseiig kikötőibe (láthatólag a NATO-n belül érvényesülő „abszolút fegyelemnek” megfelelően) Polaris rakétákkal felszerelt a tom t en ger a lattj árúkat küldenek és ezzel halálos veszélynek teszik ki ezeket az országokat és a békét. I. Pietra soronkövetkező kér dése így szólt: Melyek a Moszkva és Peking közötti vita alapvető pontjai? A taktika körébe tartozó különböző értékelésekről vagy ideológiai síkon mozgó nézeteltérésekről van szó, elsősorban azért, mert az atomkorszaknak megfelelő politikát kell folytatni? Hruscsov válaszában a többi között hangoztatta: Az amit ön „Moszkva és Peking közötti vitának” nevez, fontos kérdéseiknek a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban jelenleg folyó megvitatására vonatkozik. A kommunista és munkáspártok képviselőinek részvételével 1957-ben és 1960-ban meg tartott tanácskozásokról kiadott ismert dokumentumok általános értékelést adnak a világ jelenlegi helyzetéről és megmutatják, milyen feladatok várnak korunkban az egész kommunista mozgalomra. Ezek a dokumentumok alkotják a kommunista ég munkáspártok tevékenységének alapját. Az a körülmény, hogy a pártok különböző körülmények között végzik munkájukat, a gazdasági és politikai helyzet fejlődése, a világban végbemenő változások új prob lémák elé állítják a kommunista pártokat, amelyekre vonatkozólag, egészen természetesen, az egyes pártok kifejezésre juttatják nézeteiket. Erősítjük as egységet Ami a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt közötti viszony kérdését illeti, ezt eléggé teljesen megvilágította a két párt közötti levélváltás, a leveleket pedig mind a szovjet, mind a kínai sajtó, továbbá a többi ország testvérpárjainak sajtója is nyilvánosságra hozta. Mint e köz’emónyekből kitű- í nik, az SZKP ég a Kínai Kom- j munista Párt kapcsola t a inak kérdése a kommunista pártok belső ügye. A kommunisták számára mindennél drágább a nemzetközi kommunista és Komliináltszekrényeket, modern hálószobákat, irodabútorokat, rekamiékat, sezlonokat megvételre átvesz a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÄLLALAT, Pécs, Bem utca 2 sz. a. fiókja munkásmozgalom egysége. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy továbbra is erősítsék ezt az egységet a marxiz mus—leninizmius nagy zászlaja alatt. Az II Giorno igazgatója ezután azt kérdezte: Hogyan magyarázza On a kom munista világot alkotó országok mezőgazdaságának tartós válságát? Vajon ez a válság nem tisztán technikai probléma? Mit gondol ön azokról az állításokról, hogy a mező- gazdaság erősen alá van vetve előre nem látható körülményeknek és rendkívül szüksége van a kezdeményező szellemre és a felelősségérzetre ahho%, hogy ne szenvedjen a centralizált demokrácia politikai légkörétől? N. Sz. Hruscsov válasza így hangzott: Nem értem, milyen mezőgazdasági válságról van szó. Ha a Szovjetunió mezőgazdaságáról beszélünk, akkor, úgy látszik, ön nem ismeri eléggé a valódi helyzetet. Mit ir az olasz sajtó? Idézek néhány számadatot. Tavaly a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére kilenc- milliárd púd szemesterményt takarítottunk be. Ez a legnagyobb termés, amelyet országunkban valaha is begyűjtötték. Emellett a termés évről- évre növekszik. Így például 1959-ben 7,7 milliárd, 1961-ben pedig már 8,4 milliárd pudot takarítottunk be. Tovább növekedett a jószágállomány is. 1962-ben országunkban 86,9 millió szarvasmarha volt, ami az 1961 évi állomány 106 százalékát jelentette. Növekedett a sertésállomány is és 1962- ben elérte a 69,9 millió darabot. 1 n«?-ben a Szovjetunióban 9,4 millió tonna húst és 64 millió tonna tejet termeltek, vagyis 8, illetve két százalékkal többet, mint 1961-ben. Egy évvel ezelőtt átszerveztük mezőgazdaságunk irányítását. de nem azért, mert a mezőgazdaság valamiféle válságba került volna. Az átszervezés lehetővé teszi, hogy még jobban megszervezzük a termelést és még jobban kihasználjuk a kolhozok és a szov- hozok gazdag lehetőségeit. Ellenségeink a mi kollektív mezőgazdaságunkkal szembe próbálják állítani saját országuk magánvállalkozását. Ha a magánkezdeményezés gyógyír minden bajra, akkor miért nem hoz eredményeket a kapitalista országokban, ahol a mezőgazdaság időszakonként súlyos válságokat él át, a kevés földű parasztok mindjobban elszegényednek és kénytelenek ott hagyni a falut. Vegyük például Olaszországot. I Maga az olasz sajtó írja, hogy naponta több mint 600 tönkrement paraszt hagyja1 ott a mezőgazdaságot, de az ottmara- dók élete sem rózsás. Hiszen — mint ugyancsak az olasz sajtó írja — ezek is nyakig vannak az adósságban. I. Pietra a következőkben megkérdezte: Azt állítják, hogy változatlanul kell hagyni az európai helyzetet, a határokat és az európai egyensúlyt, hogy ily- módon el lehessen kerülni, o megrázkódtatást okozó bizonytalanságokat. Nem gondolja-e ön, hogy a béke érdekében kívánatos lenne, ha Lengyelország kilépne a varsói szerződésből, a semlegesség álláspontjára helyezkedne és Olaszország pedig a maga részéről kiválna a NATO kereteiből, s a semleges álláspont irányába haladna? A kérdés első részének megfogalmazása nem teljesen világos, — mondotta' erre N. Sz. Hruscsov, — de ha helyesen ér tettem önt, akkor arról van szó, hogy az Európában fennálló határok megváltoztatása „megrázkódtatást okozó bizonytalanságokhoz” vezet. Természetesen nem nehéz kitalálni mi történne, ha az agresz- szor megkísérelné Európa térképének átalakítását. Ismeretes az is, hogy kiktől származnak a jelenlegi európai határok felülvizsgálására vonatkozó tervek. Ezek a nyugat-németországi militarista körök, akik a re- vansdzmust állami politikájukká tették. világ jelentősen összezsugorodott. Ennek ellenére mind a kommunista pártok száma, mind pedig a kapitalista országok kommunistáinak száma többszörösére növeltedéi nevezetesen 785 ezerről töt mint ötmillió emberre. E pái tok mögött most nem ezrei hanem milliók haladnak. Szép kis „hanyatlás“J Meg kell fékezni a revansizmus erőit Az európai helyzet normalizálásához a legfontosabb és leghalaszthatatlamabb lépés ezért az, hogy megfékezzék a revansizmus erőit, amely Nyu- gat-Németországban építette ki főhadiszállását. De ezt nem lehet anélkül megvalósítani, hogy Európában ne számolják fel a második világháború maradványait, ne írják alá a német békeszerződést és ezen az alapion ne rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. I. Pietra ezután megkérdezte Hruscsovtól véleménye szerint, hogyan járul hozzá a békéhez XXIII. János pápa és az egyetemes zsinat irányvonala? Érdekes kérdést tett fel, — válaszolt a szovjet kormányfő. — A béke megvédésének problémája függetlenül nemze tiségtőd, politikai és vallási nézetektől. minden embert érint. Minden olyan cselekedet, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására irányul, minden őszinte felhívás, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket a világ érdekében tárgyalások útján békésen kell megoldani, bárhonnan is induljon ki. támogatást érdemel. Ebben a vonatkozásban számunkra nem kivétel XXITT. János pápa, aki több elődjétől eltérően realisztikus álláspontot foglal el korunk időszerű kérdéseinek egész sorában, elsősorban pedig a béke és a leszerelés kérdésében. Üdvözöljük XXUI. János pápának a béke javát szolgáló megnyilatkozásait. Hruscsov ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a pápának j a békéről szóló szavai nem ta- j láltak helveslésre több olyan j nyugati politikusnál, aki a fegyverkezési versenv híve. Nem vagyok teológus — mondotta a szovjet kormányfő. — De ha jól emlékszem az evangélium szerint Krisztus a békét és nem a háborút hirdette. Ez arra kötelezi mindenekelőtt magukat a hívőknek tekintő személyeket, hogy ne gyártsanak atombombákat, rakétákat, katonai repülőgépeket, ágyúkat és más pusztító fegyvereket, hanem biztosítsák a békét és a népek biztonságát. Az n Giorno igazgatójának következő kérdése ez volt: Egyetért-e ön azzal a véleménnyel, hogy a nyugati kommunista pártok már régóta a hanyatlás állapotában vannak? A békés együttélés körülményei között tekintettel az erőszakos hatalom átvételt kizáró perspektívákra, milyen funkciókat kell az ön véleménye szerint a kommunista pártoknak betölteniük? A kommunisták ellenségei vágyaikat szeretnék valóságként feltüntetni — felelte N. Sz. Hruscsov. — A valóság pedig az, hogy a nyugati, vagyis a kapitalista országok kommunista mozgalma szakadatlanul nő, erősödik és fejlődik. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai erejévé, a társadalmi haladás legfontosabb tényezőjévé vált. A második világháború előtt 43 országban működött kommunista párt, és mindent összevéve 4 millió 200 ezer kommunistát foglaltak magukban. Ma 90 kommunista pártot tartanak czá- mon és tagjaik száma felülmúlja a 42 millió embert. Mint ismeretes, azóta a kapitalista Az Olasz Kommunista Párt, amelynek a háború előtt, csak néhány ezer tagja volt, húsz éven át illegalitásban volt. Ma ez a párt az ország leghatalmasabb, legnagyobb tömeg- pártja. A munkásosztály, a parasztság és az olasz nép más rétegei világosan értik a Kommunista Párt szilárd álláspontját. A párt valamennyi választáson a szavazók szakadatlanul növekvő számát szerzi meg. Szép kis „hanyatlás!” I. Pietra a következőkben megkérdezte: A nyugati világban az Oroszországban a művészetről folyó vitával és Sztálin alakjának egyes újabb aiva- talos megítélésével kapcsolatban arról beszéltek, hogy az úgynevezett desztalinizá- lás síkján egy lépést teltek hátra. Hogyan tekinti ön és hogyan magyarázza ezeket az újabb tényeket, amelyeket könnyen lehetne aggodalommal értelmezni? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Már az ön kérdésfeltevéséből is kitűnik, hogy a mi életünk olyan szándékosan áltorzított képének hatása alatt áll, amelyet a burzsoá propaganda rajzol meg Nyugaton. Beszeljünk nyiltan: önt aggasztotta pártunk elvi, szilárd álláspontja a burzsoá ideológia ellen vívott harcban. Nyugaton sehogy sem akarják megérteni, vagy úgy tesznek, mintha nem akarnák — hogy o különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése nem jelent békés együttélést az ideológia területén. Mindig azon voltunk és vagyunk ma is, hogv a háborút teljesen száműzzük az emberi társadalom életéből, hogy az államok, függetlenül társadalmi-gazdasági rendjüktől, fejlesszék egymással kereskedelmüket, cseréljék ki a tudomány és a kultúra kincseit, hogy a népek jobban megismerjék egymást. Pártunk hisz a szovjet irodalom és művészet fiatal erőiben, hisz az idősebb nemzedék íróiban és művészeiben. Amikor íróink és művészeink fiatalabb nemzedékének több képviselője, akik már az elmúlt években az alkotás útjára léptek, az ismert tévedésekbe estek, asztalhoz ültünk velük és lelkűkre beszéltünk. I. Pietra következő kérdés így hangzott: Hogyan vélekedik ön nyugati baloldali értelmisé szelleméről és a harmadi világról, a Szovjetunióban közelmúltban folytatott mi vészi viták fényében? — Nem értem teljesen, hog mit értenek Önök a harmadi világon — válaszolta N. S Hruscsov —, de kijalenthi tem, hogy mi nagyra értéke jük a nyugati és valamennj ország, a világ bármelyik kor tinensén lévő értelmiség hí ladó, a néppel szoros kapcst latban lévő szellemét. Az érte miség mindenekelőtt azzal vfx ta ki népünk mélységes tiszti letét, hogy becsületesen és bá ran fellép a reakció ellen, szabadságért, a demokráciáéi és a békéért. Sohasem felec kezünk meg az értelmiség am képviselőinek hőstetteiről, aki a fasizmus ellen vívott hai éveiben a munkásokkal és pí rasztokkal együtt az ellenállá soraiban küzdöttek. Mi mir dig is éreztük és érezzük mos is a külföldi országok halad értelmiségének támogatását. Külföldi utazásaim sorá nem egyszer beszélgettem a tu domány és a kultúra kivál művelőivel és személyese győződtem meg arról, hog milyen tisztelettel és megér téssel viseltetnek a kommu nizmus hazánkban való építé se, a Szovjetuniónak a nem zetközi feszültségért, a béke ért vívott harca iránt. Ha kül földi értelmiségi barátain! „szellemi arculatáról” beszé lünk, ez csak örömmel tölt e A harcias, háborús bujtoga tókkal szemben tanúsított két telhetetlen szellem, jó szeltem Természetes, hogy Nyugata nem minden értelmiségi vol mindjárt képes helyesen felfog ni életünk sajátosságait és ezei belül a szovjet irodalom és na vészét kérdéseiről nemrég j párt által megrendezett ta nácskozást. Naivitás lett voln, ezt elvárni, hiszen Nyugata hatalmas propagandagépez* van a burzsoázia kezében. 1 burzsoázia pedig saját céljai követi és egyáltalán nem szán dékozik segíteni a nyugati or szágok értelmiségét abban hogy helyesen tájékozódjál országunk ideológiai életét il tetőén. Hruscsov Jugoszláviába utazik E körök egyenesen arra törekednek. hogy az értelmiséget szembeállítsák a szocializmus és a kommunizmus eszméivel. Pártunk ezért kötelességének is tartotta nyíltan, egyenesen megmondani, hogy támogatja azokat a művészeket és írókat, akik védik az igazságot és a szocialista humanizmust a művészetben, küzdenek a dekadencia, a formalizmus. az absztrakt irányzat elemei ellen, harcolnak a nagy, népi művészetért. Az II Giorno igazgatójának utolsó kérdése ez volt: Melyek az ön tervbevett belgrádi látogatásának perspektívái és témakörei? Milyen kérdéseket kíván megtárgyalni olaszországi látogatása során? Esetleges vatikáni látogatása tisztán formális jellegű lenne-e, vagy összefügghet XXIII. János pápának a béke érdekében kifejtett tevékenységével? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Nagy örömmel fogadtam el Tito elnök meghívását, hogy tegyek látogaPécsett a Magaslati úton kiemelt összegű OTP kölcsönnel támogatott magántérsasház-építkezéshez 2 db. kétszobás lakásra még jelentkezni lehet az OTP Baranya megyei fiókja (Kossuth L. u. 11 sz.) építési kölcsön csoportjánál, ahol a tervek megtekinthetők és részletes tájékoztatás nyerhető, tást a vetünk barátságos J goszláv Szocialista Szövetsi Köztársaságban. Valahányszor találkoztunk jugoszláv államférfiakk mindig lehetőségünk myflt bennünket kölcsönösen érd« lő kérdések megvitatása minden egyes találkozó erő telte országaink ég népei; közötti baráti kapcsolatok. Ebből a szemszögből kell n< ni közelgő jugoszláviai utaz sómat is. Ami az olasz vezető szemelj ségekkel való érintkezésre v natkozó kérdést illeti, elmen hatom, hogy az ilyen érinti: zések kétségtelenül hasznos« 1960-ban találkoztunk Giova ni Gronchi akkori olasz ki társasági elnökkel, 1961. ny rán Amintore Fanfani óla miniszterelnökkel, valami Antonáo Segni jelenlegi óla köztársasági elnökkel, «ki a kor külügyminiszter volt. találkozókon széles körben m< vitattuk a nemzetközi probl mákat, valamint a szovjet olasz kapcsolatok kérdése ami kedvező volt államait kapcsolatainak fejlesztése megjavítása szempontjából. Azt hiszem, tovább kell föl; tatni az ilyen érintkezések« Kérdésének a Vatikánra v> natkozó részével kapcsolatba már elmondtam véleményem az előző kérdésre adott váll szómban. Közöljük kedves Olvasóinkkal, hogy a Finnországban jártunk című riportsorozat anyagtorlódás miatt maradt ki.
