Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

4 1963. ÁPRILIS 2S. 1 Megjelent a Világosság áprilisi száma A Világosság új száma köz- • li N. Bukin cikkét a vallási érzései:;' leküzdéséről. Sómogyi Zoltán Materialista történet­felfogás és humanizmus című tanulmányának befejező része után Korolovszky Lajos cikkét olvashatjuk a lapban az ame­rikai katolicizmus belső ellen­téteiről. Pais Isfván a család ősi fejlődésének az ószövetség­ben található nyomairól, Muty- kai László az alkímia ideoló­giájáról ír. A gazdag kulturá­lis rovat ismertetést és rész­letet közöl a nyugatnémet Rolf Hochhut nagy port fel­vert, XII. Pius pápa politiká­ját élesen bíráló drámájáról, A vikáriusról. Galsay Pongrác tollából Fejes Endre regényé­ről, a Rozsdatemetőről olvas­hatunk elemzést. Szabó And­rás György és Licskó György vitázik az Új ember cikkírói­val, Jean Kanapatól pedig a kapitalizmus és a vallási ha­nyatlás összefüggéseiről ka­punk rövid ismertetést. Újabb békemenetek, béketüntetések voltak Európa-szerte Fidel Castro és Kasszer Algériába látogat Ben Bella algériai minisz- f .erelnök vasárnap beszédet f nondott az Algírtól 30 mér- iöldnyire fekvő Fondukban a ,Fák napja” alkalmából. Az erdősítési kampány kérdésén g <ívül más témákkal is foglal- | sózott, ígv a többi között be- | jelentette hogy a Szovjetunió | i közeljövőben 30 tankot szál- | lit az algériai hadseregnek, s 1 izeket arra fogják felhasznál- § ni. hogy a földeket megtisztít- I iák azoktól az aknáktól, ame- 1 lyeket a francia csapatok az | algériai háború ideién a ha- | tárvidékeken elhelyeztek. A | továbbiakban közölte, hogy ma | jus hónapban Algériába látó- | gat Fidel Castro kubai mi- | niszterelnök és Nasser, az 1 EAK elnöke. Arról nem tett I említést, hogy a két látogatás | azonos időpontra esik-e. ______ 1 M int már jelentettük, a gö­rög belügyminisztérium betil­totta azt a békemenetet, ame­lyet a Bertrand Russel angol filozófus nevét viselő görög békeliga a Marathontól Athén­be vezető útvonalon vasárnap­ra tervezett. A görög rendőr­ség megszállta az útvonalat és minden csoportos felvonulást megakadályozott. Mindenkit letartóztattak, aki a tilalom­nak ellen próbált szegülni. Az UPI jelentése szerint több mint 800 személyt vett őrizetbe a görög rendőrség. Többhelyütt összecsapásra került sor a felvonulást meg kísérlek és a rendőrök kö­zött, többen megsebesültek. A rendőrség a békemenetre Görögországba érkezett kül­földi, elsősorban angol állam­Föld alatti állatkert Az ősi laguna fenekén — Egy állat, amelyet nem ismer a tudomány Azzal kezdődött, hogy az in tat szénlelőhely 9. számú a k­nájának elővájárai krokodil­koponyát találtak. Krokodil az északi sarkkörön? Hogyan ke­rüli a trópusok lakója a mo­hák és zuzmók birodalmába? A koponyát elküldték a Szovjet Tudományos Akadé­mia komi fióktagozatának. A paleontológusok megállapítot­ták, hogy krokodilhoz hasonló, régen kihalt tegocephalda ko­ponyájáról, van szó. Az Inta medencébe tüstént expedíció utazott. A tudósok nagy örö­mére a helyszínen valóságos régészeti múzeumot találtak: régesx-ég eltűnt' növények le­nyomatait, ősrégi halak csont­vázét. óriáshüllők csontjait. Az expedíció könnyen megállapí­tó Pa bőgj" a leletek többszáz- miliió évesek, a paleozoikum korból származnak. Ez volt az az idő. amikor a föld belső háborgásának láng­jában a hegyláncok kiemel­kedtek, a szigetek kialakultak. s amikor a föld alatti vihar ele "'nőesült, az óceán helyén le '!.■ keletkeztek. ' melységek lakói, a zsák- mi nv utáni hajszában, gyak­ran másztak ki a partra. így alakult ki a kétéltűek átme­neti típusa. Később kontinentálissá vált az éghajlat, s a hüllők a kör­nyezethez alkalmazkodva, egy­re közelebb kerültek a csúszó­mászókhoz. Végül a szárazföld faunája végleg elkülönült a tengeri faunától. A földi élet történetének ilyen érdekes mozzanata tá­rult az intai bányába leszálló tudósok szeme elé. A sóval átitatott talajban a tudósok megtalálták a stego- eephalia összefüggő börd,arab­jait. A vágat végén pedig a tudomány előtt teljesen isme­retlen állatok csontjaira buk­kantak. Az intai unikumok a paleontológusok által ismert egyetlen őslényre sem hason­lítanak, ezért a tudósok a le­lőhelyről intazuhidáknak ne­vezték el őket. A föld történetében az egyik legrejtélyesebb és legkevésbé tanulmányozott periódus állat­világa sehol nincs olyan pon­tosan és gazdagon képviselve, mint az intai föld alatti „állat­kertben”. Az egyedülálló lele­tek lehetővé tették, hogy a tu­dósok megismerjék az egész permi kor (225—185 millió év­vel ezelőtti kor) állatvilágát. Jugoszláv-magyar Ipari megbeszélések Belgrád: Danik) Kekics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja szombaton fogadta Kovács Istvánt, a ko­hó- és gépipari miniszter első helyettesét, aki egy magyar szakküldöttség élén Jugoszlá­viában tartózkodik. Danilo Kekics és Kovács István meg­tárgyalták a januárban Buda­pesten kötött magyar-jugosz- láv ipari kooperációs egyez­mény végrehajtásával kapcso­latos kérdéseket. Tiltakozás Julián Grimau meggyilkolása miatt Nagygyűlés Budapesten A budapesti üzemek, válla­latok és intézmények dolgo­zói hétfőn nagygyűlésen fejez­ték ki felháborodásukat Julian Grimau Gare iának meggy ilko­lása miatt. A gyűlés elnökségének tag­jai között Qtt volt Gáspár Sán­dor, a budapesti pártbizottság első titkára, Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára és Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára, a Poli­tikai Bizottság póttagja, Ra­fael Vidiella, a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja és Leandra Cor- rales, akinek férjét a spanyol fasiszták végezték ki, s aki maiga 18 évet töltött Franco börtönében. A nagygyűlésen Gáspár Sán­dor mondott beszédet. * Az ország minden részéből özönlenek a táviratok, ame­lyek arr.ól tudósítanak, hogy munkások, parasztok, értelmi­ségiek gyűléseken is hangot adtak mélységes felháborodá­suknak. A táviratok egybehangzóan elítélik a francoista vérbíró­ság Ítéletét, s hangoztatják; Grimau meggyilkolása újabb bizonysága annak, hogy a fa­sizmus a haladás, a becsületes emberek halálos ellensége, A gyarmati ifjúság napja A Demokratikus Ifjúsági Szövetség felhívása nyomán évek óta világszerte a szocia­lista és demokratikus ifjúsági szervezetek megemlékeznek április 24-én a gyarmati ifjú­ság napjáról. Régebben ez a nap elsősorban a felszabadu­lásukért és a nemzeti rugget- lenségükért küzdő gyarmati fiatalok iránti szolidaritás nap­ja volt, Napjainkban azonban, amikor már a gyarmati rend­szer teljes széteséséneit lehe­tünk tanúi, amikor a gyarmati sorban élő népek nagy több­sége kivívta függetlenségét és rálépett az önálló fejlődés út­jára, új tartalmat kapott ez a nap is. Április 24-én a világ szocialista és demokratikus érzelmű fiataljai kifejezésre juttatják örömüket és együtt­érzésüket azokkal a volt el­nyomott fiatalokkal, akik ma tevékeny részesei az új társa­dalmi berendezés építésének hazájukban. A felszabadult népek ifjúsága számíthat tá­mogatásunk minden formájá­ra. Ezt hirdetik azok a kis ajándékcsomagok, melyeket magyar úttörők küldtek el a \ilág különböző tájaira, erről tanúskodnak azok a gépek, hidak, új gyárak, melyeket magyar szakemberek segítenek létrehozni barátaink országai­ban, erről számolhatnak ba honfitársaiknak azok az azsiaj és afrikai fiatalok, akik ha­zánk különböző főiskoláin ta­nulnak. Megyénkben is minden esz­tendőben megemlékeztünk a gyarmati ifjúság napjáról. Mg. délután fél 2 órai kezdettel a KISZ megyei és Pécs városi Bizottsága Pécsett a Petőfi Filmszínházban rendezi meg központi ünnepségét a gyar­mati ifjúság napja alkat mából. Ünnepi beszédet mond Csor­ba Tivadar elvtárs, a KISZ megyei Bizottságának ágit. prop, titkára, majd a Pécsett tanuló külföldi diákok üővoz- lik az ünnepség résztvevőit. Befejezésül levetítik a Halál a cykorszigeten című cseh­szlovák filmet. (Mitz&i) Megérkezésünk után érdeklődéssel vártuk ismerkedésünket a várossal. Egyet-mást hal­lottunk ugyan Lahtiról, hiszen 1958-ban egy várcsi küldöttségünk járt már itt, másrészt egy évvel ezelőtt, a finn delegáció pécsi láto­gatása alkalmával tájékoztattak bennünket a testvérváros helyzetéről. De természetesen a személyes tapasztalatok és élmények a leg­értékesebbek. Amit már az első órákban észrevettünk és végig tapasztaltunk, az a lokálpatriotizmus, amellyel a lahtiak váro­sukról beszélnek. Nem kis büszkeséggel említették például, hogy Pasikivi, Finnország volt elnöke szintén LaKíi szülötte, aki itt is kezdte tanítói pályafutását. S a város nem­csak megőrzi emlékét, — amiről az egyik parkban felállított szobra Is tanúskodik —, hanem hű marad Pasikivi felfogásához is, támogat és megvalósít mindent, ami új és haladó. Semmivel sem kisebb tehát ez a ra­jongás, mint a pécsi „tükék” városszeretete. De idézzük csak Lahti legjellemzőbb adatait, azok alapján, ahogy a város polgármestere nekünk a tanácsházán elmondta, egy már­ványtáblára vésett térképről. Lahti nem régi' város. A század elején még faházikós kis falu volt. 30 évvel ezelőtt is mindössze néhány ezer lakost számlált. Fej­lődési ütemére jellemző, hogy a jelenleg 80 ezer lakosú Lahti, Finnország negyedik leg­nagyobb városa: fejlett iparral, iskoláival, s mint zenei központ is számottevő. Mint a gyorsan fejlődő városoknál általában, a lakás­gondok mellett, itt is sok problémát okozott a város közművesítése. Éppen nemrég fejez­ték be a csatornázást. A vízzel és a város levegőjével kevesebb gondjuk van, mint ne­künk. Vizük igen lágy, s az üzemek város­széli elhelyezése és a fenyőben gazdag ter­mészeti környezete levegőjét tisztává, frisse teszi. Ha felmegyünk a legmagasabb domb­tetőn épült víztoronyba, — amely kilátó és kedvelt szórakozóhely is egyben —, ezép fekvésű település bontakozik ki szemünk előtt. Szemben, a várost szegélyező másik dombon magasodik a rádió-adó. Jobbra pe­dig a síugró-sánc a harmadik kiemelkedő pont, sok hazai és nemzetközi verseny szín­helye, Mint síközpont, tovább öregbítheti majd hírnevét, amennyiben az Olimpiai Bi­zottság a jelentkezettek közül Lahtinak ítéli oda az 1988-as téli olimpia rendezési jogát A város környéke tipikusan finn vidék. Ta­vak és fenyvesek övezik, amelyek szinte be­nyúlnak a városba. A városkörnyéki tavak ■száma 13, s közülük a legnagyobb 200 km-re elnyúlik észak felé. Ezen úsztatják le a ki­termelt fát a város feldolgozó üzemeibe. A fa az egész ország legfontosabb nyersanyaga, — itt is ez dominál az iparban. Bármerre jártunk, mindenütt láttuk a kis faházakat, melyeket még mindig szívesen építenek a finnek, városszéleken és falvakban különö­sen. A város fafeldolgozó ipara fejlett és sok­oldalú. Megbizonyosodtunk erről a bútorgyár­ban tett látogatásunk idején is. Vendéglátóink elmondták, hogy a legnagyobb finn ex port­tétel a bútor. A hatalmas üzem termékeinek is 35 százaléka kivitelre készül. A 22 országba exportáló üzem egyik legnagyobb megren­delője a Szovjetunió. önöknek is szívesen adnánk el — ajánlották. Mi nem zárkóztunk el e javaslat elől, ellenkezőleg, ajánlottuk kereskedelmi szerződéseink bővítését, mert a látott bútorok a mi tetszésünket is meg­nyerték: változatosan ízlésesek, modernek és szépek. Jártunk más üzemekben is. Ellátogattunk a sörgyárba, ing- és kesztyűgyárba, egy pék­ségbe és a városi szövetkezet több egységé­be. Érdemes volt vállalnunk az akkor zsú­foltnak és fárasztónak tűnő programot, mert értékes tapasztalatokat szereztünk. Az emlí­tett péküzem például, amely egy helsinki részvénytársaság leányvállalata, a városszéli erdőben épült. Vakítóan fehér, modern kül­sejével alcár szanatóriumnak is beillenék Hasonlóak az'első benyomások az inggyárbaa is. Tisztaság, rend, jól megszervezett belső mechanizmus mindenütt. Világos, neonvilágí- tású üvegfalú üzemrészekben járunk. Annak a „gazdasági néphatalom”-nak az igazi tar­talmáról azonban, — amely a mai kapitalizmus kedvelt kifejezési formájává vált, s melyről már a szövetkezetekben is hallottunk, — most kezdtünk igazán választ kapni. A tiszta­ságot, a nagyfokú higiéniát, sőt az áttekint­hető üvegfalakat senki nem vonhatja kétség­be. De mindez minek a szolgálatában? Üveg­fal, hogy könnyebben legyen ellenőrizhető minden munkás. Zene, — mert az is van, méghozzá pattogó indulók, — hogy még gyor­sabb, s ha úgy tetszik, kellemesebb legyen az amúgy is beidegzett mozdulat, munkaritmus Hallatlan nagy, a mi munkásaink által isme­retlen a munka intenzitása. Önkéntelenül ts eszünkbe jutott néhány hazai gyárlátogatá­sunk egy-egy külföldi delegációval. Hogy it megy ez nálunk? A külföldi látogatók meg- megállnak egy gépnél, beszélgetnek, érdek­lődnek a dolgozóktól. S azok, a Kesztyűgyár­ban, a Porcelángyárban és a Sörgyárban csakúgy, válaszolnak, tréfálkoznak, ha úgy adódik, s az sem ritkaság, hogy a lányok és cs-szonyok összesúgva-búgva, még elterefe­rélnek egy ideig. Sajnos, hasonlóra nem- nyílt lehetőségünk. Üzemlátogatásaink során, szin­te nem lehetett megállni. Alig-alig tudtunk szóbaállni egy-egy munkással egész időnk alatt. Ha beszélgetést kezdeményeztünk, lát­tuk, hogy nem szives a válasz, sőt legtöbb­ször fel sem néztek a kérdezettek, mert szo­rította őket a norma, s tudták, ha nem úgy teljesítik, ahogy a tulajdonos azt megkívánja, akad helyettük nem is egy jelentkező a tar­talék-seregből. Bizony, lehetetlen volt részvét nélkül nézni azokat az idős húsüzemi mun­kásasszonyokat, akik fáradtan, nehéz fizikai munkán ebben a tempóban dolgoztak. Bizo­nyára nem fogadták volna el vendéglátóink ezt a megfogalmazást, de mi nem találtunk kifejezőbbet: intelligens, kultúrált, jólszerve­zett robot ez a javából! Bármennyire csala­finta és Jól öltözött” is a felszín, a kapita­lizmus törvényei nem változnak. A tájékoz­tatókban elmondott szavak mögött kivehetően mindig ott bujkál a verseny és a konkurrencia harc az egyes tőkések között csakúgy, mint a tőkések és fogyasztók között A jól gépe­sített pékségben vannak olyan üzemrészek is, ahol a cukrász- és pékárukat ugyanúay kézi erővel készítik, mint évtizedekkel ez­előtt. Arra a kérdésre, hogy itt miért nem gépesítettek, válasz hiányában nekünk kel­lett feleletet adnunk: mert itt olcsóbb az em­beri munkaerő. Igen, ez is Finnország, Kupka Saaia -j 4 r >4 polgárokat letartóztatta és ki- , utasította az országból. ; A karhatalom durván rátá- j mddt a gyülekezőkre, ütötte- ( rúgta őket. „A földön hevertem és ők < rugdostak engem. Láttam, - amint egy fiatal görög lány- ; nak ismételten az arcába , ütöttek, amikor egy férfi meg akarta akadályozni őket körülvették és eltörték a karját” jelentette ki Pat Pottle. Bécs; Az osztrák békehar- j cosok vasárnap a béke és a lesze­relés melletti tüntetésként 25 kilométeres békemenetet tar tottak Mödiingtől Bécsig. Bécsbe érve az eredetileg 600 főnyi menet kétezer főre duzzadt fel. A békemenet résztvevői. Bécs j központjában, az Országos , Könyvtár épülete előtt gyűlést 1 tartottak. Stockholm: Stockholm- j ban a béke és a leszerelés hí­vei kongresszust tartottak, — ' amelyre az ország minden ré- széből érkeztek küldöttek. Róma: Az olasz főváros­ban vasárnap mintegy ezer főnyi tömeg békefelvonulást , rendezett. Külföldi tudósítók : szerint Rómában ez volt az el­ső, az Aldermastonihoz ha- : sonló béketüntetés. ’ 800 személyt letartóztatott a görög rendőrség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents