Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

' *90. ÁPRILIS 20. IVAPLÓ 3 A yándorzászló tulajdonosai Pécsi Szénbányászati Tröszt A Pécsi Szénibányászati Tröszt dolgozói 101,6 százalék­ra teljesítették elmúlt évi ter­vüket és minden tekintetben eredményes munkát végeztek. Az elmúlt év utolsé negyede, különösképpen november és december, nagy erőpróbája volt a pécsi szénbányászok­nak, hiszen a tervteljesítés 99 százalékig sem látszott bizto­sítottnak, az ország viszont a szokatlan hideg miatt egyre több szenet kért Sok nehéz­ség után mégis eredményesen zárták ezeket a hónapokat is, így emelkedett az éves átlag 101,6 százalékra. Nagy most az öröm a Pécsi Szénbányászati Trösztnél, hi­szen harmadszor kapják meg a vándorzászlót E szép kitün- fcetéahez méltóan akarnak dol­gozni a jövőben is. — A termelési igények az elmúlt évhez képest fokozód­tak, éves szinten legalább 103 százalékra akarjuk teljesítend tervünket — mondotta Fulmer József, a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt főmérnöke. — Első negyedévi eredményeink biztatóak. A vasárnapi műsza­kokkal együtt 105,5 százalék­ra teljesítettük tervünket és a vasárnapi műszakok nélkül is megközelítjük a 102 száza­lékot — A terv teljesítése köziben egyéb fontos feladatokait kell megoldanunk Ebben az esz­tendőben teljesen gépesítjük a fejtési, alapvágatá szállítást. Valamennyi üzemünkben át­térünk a négy negyede« mű­szakbeosztásra. Pécsibánya után Szabolcson és Vasason is villamos fejlámpával lá­tunk el minden dolgozót To­vább szélesítjük a gépi jövesz- fcés kísérleti és gyakorlati al­kalmazását Pécsbányán és Szabolcson még ebben az év­ben népesekkel fogjuk meg­oldaná az üzemi személyszál­lítást Talán egy kicsit ünnepron­tásnak tűnik, a Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnél mégsem hallgatják el, hogy a szép termelési eredmények mellett a biztonságos termelést te­kintve a bánya állapotának, vágatainak, munkahelyeinek, munkaeszközeinek javulása ellenére sem tudtak kellő eredményre jutni. Ezért most eélul tűzik ki, hogy a baleseti gyakorisági mutatókon a tava­lyihoz képest javítanak. Még mindig sok a bányákban az olyan dolgozó, aki az oktatás ellenére sem tartja be a bá­nyarendészeti előírásokat, fe­gyelmezetlenségével balesetet idéz elő. — Bízunk abban, — mondta Fulmer József, — hogy a kö­zeljövőben változás lesz eb­ben. munkafegyelmünk tovább szilárdul és a fegyelmezetlen- kedők magukra nézve is kö­telezőnek ismerik el a bánya­biztonsági előírásokat Egyéb­ként megragadjuk az alkalmat arra, hogy ebben az évben a tavalyihoz hasonló szép ered­ményeket érünk el és isimét rászolgálunk arra, hogy meg­kapjuk a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége vörös ván- dorzászlaját Pécsi Pályafenntartási Főnökség A Pécsi Pályafenntartási Főnökség dolgozóit már az ekniúit év végén az a vágy fűtötte, hogy jó lenne az éves munkavensenyben az elsők kö­zött lenni az országban. Arra azonban neon számítottak, hogy sikerül megszerezni a vándorzászlót. Hogyan is tör­tén* mégis? Kőműves Janő műszaki főintéző, a Pályafenn tartási Főnökség vezetője el­mondotta, hogy éves vállalá­sukat, — melyet 12 pontba fog­lalnak — teljesítettek, a fő­nökséghez tartozó 320 kilomé­ter vágányhálózat egy harmad részét tervszerű fenntartási munkálat alá vették. Szalagos fenntartási módszerrel dolgo­zott a 900—1100 beosztott, s így vált lehetővé, hogy ter­ven feliül 1 millió 614 ezer fo­rint termelési értéket hoztak létre, ez 143 százalékos terv­teljesítést eredményezett. A számok azonban nem fe­jezik ki a végzett munkáit, hi­szen ezt a szép eredményt ne­hezen érte el a főnökség: szinte állandó munkaerő­hiánnyal küzdött, s az anyag­ellátás sem volt mindág ki­elégítő. A zászló megszerzésében nagy részük volt az egyéni és páros, illetve a brigádok kö­zötti versenyek résztvevőinek. Tavaly már 45 brigád küzdött a szocialista címért illetve a cím másodszori vagy harmad- szári megtartásáért, mások a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú mérnök, Illetve Kiváló ifjú technikus címért küzdöt­tek. A központban alakult brigádok vállalták, hogy a vonalakon dolgozó brigádokat patronálják. A távolabbi ter­vük ugyanis az, hogy elnyer­jék a Szocialista üzemrész, il­letve Szocialista üzem címet. Az 1962-eg évi munkáért kapott vörös vándorzászlót szombatom, április 27-én dél­előtt 11 órakor veszik át ünne­pélyesen a Pécsi Pályafenntar­tási Főnökség dolgozói. Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság A hatalmas vörös selyem ­zászló helye még ott van a falon, hisz csak nemrég vit- | ték fel Budapestre, hogy az idei legjobbnak odaítéljék. Egy év óta a bólyiak őrzik ezt a zászlót s most április 30-án újra visszakapják, hogy fel- tehessék a falra „régi meg­szokott helyére”. — Gazdaságunk — beleértve természetesen jogelődeit is — összesen tizenötször volt él­üzem. Magam csak 1957 óta vagyok a gazdaság igazgatója és 1961-ben nyertük el első ízben a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Na­gyon örülünk, hogy most sike­rült újból megvédeni s termé­szetesen mindent megteszünk, hogy ebben az évben is meg­őrizzük. Milyen egyszerűen hangza­nak Kisjakab Lajosnak, a gaz­daság igazgatójának szavai, pedig a valóságban egyáltalán nem ilyen egyszerű ezt a ván­dorzászlót megőrizni Hisz a mezőgazdasági termelésbe az időjáráson kívül még annyi minden beleszól. A gazdaság elmúlt évi ki­emelkedő gabona, kukorica, komló és egyéb termésered­ményeiről már sok szó esett, most azt nézzük meg inkább, mit tett le ez a gazdaság a múlt évben az ország asztalá­ra. Az elmúlt évben a gazda­ság össkhozam értéke negyed milliárd, pontosabban 269 mil­lió forint volt, az árukibocsá- tás pedig 140 millió forint. — Ennyi értékű gabonát, kuko­ricát, komlót, tejet, tojást húst sth. adott (közfogyasztásra ez a gazdaság. 1962. elején a megadott nyereségi terv 13,6 mfUió forint volt, ezt a gaz­daság 17,6 millióra emelte fel és 24,5 millióra teljesítette. — 1961-ben 20,5, 1962-ben pedig 24,5 millió forint üszta nyere­séget tett a gazdaság az ország asztalára. Bármennyire Is közismertek Boly Mtűnó adottságai, ezt az eredményt nem volt könnyű elérni. Az elmúlt évben óriási küzdelmet folytattak a teri- més betakarításáért. A kukori­ca termésüket csak úgy tud­ták megmenteni, hogy az egész országiból toboroztak munká­sokat, gépeket, s időben végez­tek vele, nem veszett kárba egy szem se. A szép siker tit­ka a jó vezetés, helyes mun­kaszervezés és az állandó dol­gozók szorgalmas munkája. Húsz szocialista brigád műkö­dik a gazdaságban s ezek a brigádok példamutatóan helyt állnak a maguk munkaterü­letén. A gazdaság fejlődése az ő életükre is visszahat, mert az ő sikerük is. A közelmúlt­ban 24 napi keresetüknek megfelelően 3,5 műké forint nyereségrészesedést osztottak ki a dolgozók között, ezenkívül több mint fél millió forint cél- jutalmat kaptak a legjobb munkát végző traktorosok. Mindez együtt jelenti azt, hogy Bolyban megőrizték a zászlót, az országban az első­ségüket. Félezer új traktoros Baranyában is bevált a traktorosképzés új formája Az utóbbi években a mező- gazdaság erőteljes gépesítésé­vel óriási mértékben megnőtt a kereslet a képzett traktoro­sok iránt. Évről évre újabb, bonyolultabb, nagyobb szakértelmei igénylő gépeket kap a mező- gazdaság. Érthető, hogy a régi traktorosgárda sem létszám­ban, sem pedig szakértelemben nem tudta már ellátni a meg­növekedett feladatokat. A Földművelésügyi Minisz­térium ezt felismerve már 1959-ben létrehozta a pápai és szabadszállási traktorosképző iskolát. Megindulásuk óta megszakítás nélkül négyhóna­pos időközönként bocsátották ki a traktorosokat az ország minden részébe. Az elmúlt év­ben aztán már ez a két Iskola is kevésnek bizonyult, nem tudta biztosítani a traktoros szükségletet. Legfőbb Daj az országos benépesítés volt. A traktorosok nem szívesen je­lentkeztek, mert nagy részük­nek 100—200 vagy még ennél is több kilométerre kellett el­menni otthonuktól, s főleg nem szívesen mentek el nyáron négy hónapra, mikor a mező- gazdaságban legnagyobb a ke­reseti lehetőség. Ezeket az is­kolákat azonban gazdaságos- sági szempontokból nyáron is működtetni kellett. Ezért ki kellett alakítani a traktorosképzés új formáját, mely ez év elején meg is tör- ! tént, s a siker ma már lemér­hető. A pápai traktoros-iepző iskola — melyhez Baranya is tartozott — megszűnt, s január elseje óta a megye gépállo­másai vették át a traktoros- képzés feladatát, ugyan orván színvonalon, mint az Pápán vagy Szabadszálláson történt. Régen is folyt a gépállomáso­kon traktorosképzés, de tgész alacsony színvonalon, éppen csak a technikai minimum megszerzése érdekében. Ez a színvonal azonban a mai igé­nyeket már nem elégíti ki, hiszen a régi primitív, kormos traktorok kora lejárt, fokoza­tosan kiselejtezik ezeket a gé­peket s helyükbe korszerű univerzál traktorok lépnek. A gépállomás! traktorosképzés színvonala tehát az elmúlt négy hónapban nagy mérték­ben megnőtt. Elősegítette ezt az is, hogy ma már nem a gép­állomások, hanem egységes tanrend és tankönyvek alapján a szakoktatási intézmények irányítják a képzést. Az állam havi 480 forint ösztöndíjban, illetve kereset-térítésben, in­gyenes ellátásban részesíti a tanfolyam résztvevőit, megté­ríti utazási köletségeiket, amel­35 ezer köbméter farostlemez Idén SS 500 köbméter farostlemezt gyárt a Mohácsi farostlemez­gyár. Ebből a mennyiségből 2000 köbmétert főleg nyugati országok­ba küldenek. Már alapozzák a 81 millió forintos beruházással épülő harmadik lépcsőt a színeslemezeket előállító lakköntéses részt, amit osztrák gépsorral szerelnek fel és a laminátos eljárással dol­gozó második részt, ahol NSZK gépsor dolgozik majd. Az első rész próbaüzemét idén decemberben kezdik meg, míg a második rész­ben jövő év szeptemberében indul meg a próbaüzemelés. A képen: a farost lemezzé válásának első állomása: a víztelenítő szita. Foto: ERB | lett a tanítás is teljesen ingye­nes. Oktatás csak télen van, j amikor a traktoros amúgy sem ] tud dolgozni a mezőgazriasig- ; ban s anyagilag így nem Ká- ’ rosodik. ! Az első négyhónapos turnus lezárult s az új oktatási forma sikerét mutatja, hogy ezen a ; télen 540 traktorost képeztek ; ki a baranyai gépállomásoKon, míg az előző években — nelv- hiány és egyéb okok miatt — maximum 180 traktorost küld­hették Pápára. Az érdeklődés igen nagy az új forma iránt, elsősorban azért, mert a trak- | toros így közel marad család- | jához. Jellemző, hogy a .eg- I több gépállomásra naponta be- j jártak a traktorosok éppen a ; közelség miatt, kivéve Homo- rudot, ahol a nehéz megköze­líthetőség miatt kénytelenek voltak bentlakásos tanfolyamot szervezni. A közelmúltban lezajlott vizsgák is azt bizonyították, hogy Pápához képest nem csökkent a színvonal, a tanu­lók felkészültsége jó volt, s csak egy-két esetben fordult elő bukás. Mint a baranyai tapasztala­tok is bizonyítják, ez az uj for­ma a jövőben is a járható út­ja a traktorosképzésnek. A gépállomásoknak és gépjavító állomásoknak ma már ugyan­olyan fontos feladatukká vált a traktorosképzés lebonyolí­tása, mint a mezőgazdasági munkák vagy a gépjavítás el­végzése. Ma még az a cél, hogy a termelőszövetkezetek trakto­ros igényét kielégítsék. De ha ez megtörtént, a képzés akkor sem állhat le, hiszen a korszerű gépgyártás egyre nagyobb színvonalat dik­tál, egyre képzettebb, művel­tebb traktorvezetőkre, gépke­zelőkre van szüksége a mező- gazdaságnak. A következő lé­pés már a traktorosgépészek kiképzése lesz s az új Képzési forma módot ad erre az át­állásra is. — Rné — — PÉCSETT' a Magaslati úton üzletház épül. A déli ré­szen egyemeletes, míg az út felőli részen földszintes üz­letházban többféle elárusító helyet létesítenek. — A SZIGETVÁRI JÁ­RÁSBAN közel nyolcszázezer forint értékben több mint 10 kilométer szilárd burkolatú és ötezerötszázötven méter sa­lakos járda megépítését ter­vezik ebben az esztendőben. Értesítjük tiszteit megrendelőinket, hogy az orvosi műszer, valmint az orvosi és háztartási gépjavító részlegeink f. hó 18-án átköltöztek Pécs, Rákóczi út 78. sz. alá. — Telefon U-09. Uj telephelyünkön mindenféle orvosi műszer, orvosi gép és háztartási villamos kisgépek (vasaló, rezsó, mosógép, porszívó, villanytűzhely) javítását vállaljuk. Kérjük tisztelt megrendelőinket, továbbra is bizalommal keressék fel részlegeinket. Pécsi Vegyesipari Vállalat Hiába kopogok az tj tanács­elnök ajtaján, a kovácshidai tanácson. A vb-titkár moso­lyogva adja meg a felvilágosí­tást: — Czuni József elvtárs a já­rási gyámügyi előadóval már a kora reggeli órákban átgyalo­golt Drávaszerdahelyre. Most, hogy összevonták Kovácshida, Drávaszerdahely, Drávacse- pely és lpacsfa közigazgatását, megszaporodtak a körzeti ta­nácselnök gondjai. Talán dél­re visszajönnek. De ha nem tudja kivárni, itt kint áll egy kerékpár, tekerjen át a szom­széd községbe, nincs messze. Kovácshidától valóban csak egy hajításnyira van Dráva­szerdahely. A csendes utcákon két ember gyalogol, feltehető­en ők lesznek, akiket kereselí. — Itt voltunk egy kivizsgá­láson Haszilló Sándor gyám­ügyi előadóval. Az egyik csa­ládban négy kiskorú gyermek van. Az anyjuk különváltan él apjuktól. Sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek az any­juknál jó helyen. Két gyere­ket már állami gondozásba vettünk, s most van folyamat­ban a harmadik gyerek állami gondozásba vétele is. Az anya azonban kérte, szüntessük meg a kislánya gondozásba vételét. Kérését azzal indokolta, hogy a gyermeknek nem tudnak a bükkösdi otthonban helyet biz­tosítani, ahol a másik gyerme­ke is van. Nem akarja ókét szétszakítani, inkább marad­jon otthon a gyermek. Most megvizsgáltuk a lakáshelyze­tet. Korábban azt ígérték, hogy meszet nesznek, téglát, rendbe­14'f' áú'ftác&'C’CH&lc szedik a lakást, kimeszeKk. Azonban mindeddig nem tör­tént semmi. Az ágynemű is olyan, hogy nem lehet tudni, milyen színű volt eredetileg. Semmiképp nem szabad a gyer­meket itt hagynunk. Kint jártunk már a faluvé­gen, csendesen lépkedtünk a gyalogjárón. Nyílik az egyik kiskapu, idős asszony lép ki. Fogatlan szája körül mosoly ugrál, amint megpillantja az elnököt. — Mondja csak, nem hallott valamit a siklósi vásárról? — Nem, még nem hallottam semmit. — Mert nagyon kellene azt tudni nekem. Hat malacot aka­runk elvinni a siklósi vásárra. — Majd értesítem magukat. — Köszönöm. Tovább lépkedünk. Kint já­runk már a köves országúton. Czuni József hosszan elnéz a zsendülő vetések irányába. — Ez kell, ez a jó idő. Lát­ja? Ott a harmadik dűlőben az asszonyok már vetik a krumplit. Szorgalmas emberek élnek itt. — Czuni elvtárs honnan ke­rült ide? — En tulajdonképpen mária- gyűdi vagyok. De ismerem eze­ket az embereket, akár csak a tenyeremet. A korábbi évek­ben dolgoztam már a közigaz­gatásban a járásnál. Sokat jártam ezeket a községeket, innen az ismeretség, örömmel jöttem Kovácshidára, s amint a tanácsválasztás igazolta, az emberek is bíztak bennem. Sa­játos feladataink vannak most ebben a körzetben. A négy köz­ség termelőszövetkezetét már 1961-ben egyesítették, s min­den tekintetben ésszerű volt a közigazgatási összevonás is. Persze vannak problémák, amelyeket eddig a kis közsé­gek külön nem tudtak megol­dani. Most, hogy gazdaságilag és közigazgatásilag is összetar­tozunk, természetesen többre futja majd az erőnkből. Saj­nos azonban egyszerre mindent nem lehet megoldani. Márpe­dig az emberek azt szeretnék, ha most egyszerre kapna bekö­tőutat lpacsfa, s itt Kovácshi- dán a falut is kiköveznénk. Az együttes erőnk is kevés ahhoz, hogy ezeket magunk tudjuk megvalósítani. Ipacsfán mintegy másfél kilométeres, Kovácshidán pedig 800—1000 méteres útszakaszt kellene el­készíteni. Felvettük a kapcsolatot a megyei tanácstagunkkal, dr. Görcs Lászlóval is, aki eljárt érdekünkben a megyei taná­cson. Azonban útépítésre ők is csak 196?-re tudnak segítséget adni. Községfejlesztési alapból és társadalmi munkából az idei esztendőben Ipacsfán, Kovács­hidán és Drávacsepelyen hoz­zuk rendbe a járdákat. — Hány órából áll a tanács­elnök ttagi munkája? — Nehéz ezt meghatározni. En reggel hétkor indulok ha­zulról, s este a fél tizes vonat­tal megyek vissza. Mert mindig adódik valami munka. Tegnap este például itt x>oltam Dráva­szerdahely en a tsz brigádérte­kezletén. A brigádok csatla­koztak az országos termelési versenyhez. Ma pedig operatív bizottsági ülés lesz, ahol a má­jus elsejei pontos programot beszéljük meg. A részfeladato­kat már korábban kiosztottuk személyekre, most megbeszél­jük, hogyan állunk eddig, nem kell-e valamit változtatni, mó­dosítani. Holnap este tanács­ülés lesz. Az egyik napirendi pont az ifjúság helyzete. Közel járunk már a kovács­hidai faluvéghez. Az elnök megáll egy pillanatra, karjá­val széles mozdulatot tesz. — A távlati tervek szerint itt is lakóházak lesznek. Már most osztjuk a házhelyeket. Itt van baloldalt az iskola. Mi­lyen kár, hogy nem arrébb évült néhány száz méterrel. Ügy egészen közel lett volna a drávaszerdahelyi gyerekeknek is. Sokkal színvonalasabb ok­tatásban lehetne így részük. Megérkeztünk a tanácsháza elé. megkérdezem az elnököt, most mihez fog. lpacsfa és Kovácshida kö­zött újabb ötezer kanadai nyár­fát ültetünk el ezekben a na­pokban. Valószínű azt fogom megtekinteni. Ezt azonban kissé el kell ha­lasztani, mert az irodában már többen várják Czuni elvtár­sat. HAMAR IM RE A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége minden eszten­dőben zászlóval tünteti ki a termelésben élenjáró üzemeket és vállalatokat. 1962. évi eredményeik alapján vörös vándor- zászlót kapott Baranyában többek között a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt, a Pécsi Pályafenntartási Főnökség és a Sátor­hziJl/ Á lln emi rrrl n e A n

Next

/
Thumbnails
Contents