Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SB^üHMIUTÜLI LOTTÓSCPSOIÁS MOHÁCSON i9«3. április 20. SZOMBAT A M4GYAQ SZOCIÁLIST* * MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS EAPM XX. ÉVFOLYAM, ÁRA; 50 FILLÉR 91. SZÄM ÜZEMEINK JELENTIK: Növekszik a péksütemény termelése Négyiegyedes termelés a bányatrösztnél Uj gépek a Dohánygyárban B Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozói 1963. eilső negyedévi tervüket 103,3 százalékra tel­jesítették. A tervezett 16 mil­lió 555 ezer forint helyett 17 millió 102 ezer forint értékű árut termeltek. Különösen péksütemény-tervüket teljesí­tették túl, mert a lakosság igényed ezt kívánták. A fino­mabb pékárukból, a vajas, a tojásos, az omlós és leveles készítményekből egyre több kerül a vásárlók asztalára. A vállalat túlteljesítette üdítő­ital- és szikvíztermelési tervét is. Tavaly ilyenkor üdítőital­ból mindössze 300 hektólitert termeltek, az idén csaknem 500 hektót. Szikvízből is 100 hektóval többet termeltek, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. A második negyedévben is teljesítem szeretné a vállalat a tervet, bár az igények vál­tozása sokat ronthat, vagy javíthat az előirányzottakon. Az össztermélési terv 18 mil­lió 460 ezer forintról ad szá­mot, amiből csak a péksüte­mény 8 és félmillió forintot tesz ki. Hogy ez a terv va­lóra váljon a vállalat részéről, biztosítja a teljesen szakosí­tott termelés, azaz egy helyen csak egyféle készítményt gyár­tanak, így lelkiismeretesebben tudnak dolgozni a munkások, az alapanyagot is mind fel­használják. Ez a minőség ja­vulását vonja maga után. 1 Pécsi Szénbányászati Trösztnél januárban új munkamódszert vezettek be Vasasbányán: át­tértek a négytnegyedes terme­lésre. Márciusban Pécsbányán került erre sor, s májusban István-aknán vezetik be a termelésnek ezt az új mód­szerét. Szabó Rezső, a főmér­nök helyettese elmondotta, hogy rendkívül nagy jelentő­ségű ez az újfajta termelés mind a munkások, mind pe­dig a tröszt érdekeit ügye-1 lembe véve. Az előváj ásnál nő a vágathajtási sebesség, ezáltal jobban ki lehet a vá­gatokat használni. Csökken a vágatok élettartama, ami vi­szont anyagi megtakarítást eredményez. A biztosító szer­kezeitek forgási sebessége és élettartama nő, így nagyobb lehetőség nyílik a terepek fel­kutatására, vágathajtásra. Csökken a munkahelyek szá­ma, koncentrálhatok a mun­kások. A gépek hatékonysága és kihasználása is nő. Mind­ezeket figyelembe véve rövi­dül az energiahálózat, csökken az energiaveszteség, ami szán­tén ezrek megtakarítását je­leníti. A dolgozók érdekeit nézve kiszámították, hogy nő a telje­sítmény, tehát nő a bér, biz­tonságosabb lesz a munka, vagyis mivel nincs megszakí­tás, a vágatokban nem léphet fel váratlan omlásveszély. A negyedekben le- és kiszálló dolgozók létszáma csökken, tehát kevesebb időt keH az aknában töLteni, több idő ma­rad pihenésre, szórakozásra, tanulásra, vagyis otthonra Két hete fejezték be a Pécsi Dohánygyárban egy vákuumos előnedjvestftő berendezés beszerelését, mely több mint egymillió forint ér­tékű. E hónap végén megér­kezik a cseh technológus, hogy a magyar dohánynak megfelelően állítsa be a gé­pet Ez a vákuumos előned­vesítő kedvezőbbé teszi a munkakörülményeket, ugyanis a dolgozók nincsenek kitéve a gőzártalomnak, mivel telje­sen zárt rendszerű a berende­zés. Másik előnye, hogy jóval alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik, mint az eddigi szi- gonyos berendezés, (100 fok helyett 70 fokon), tehát minő­ségileg kedvezőbb e gép ter­melése. Az idén más új gépeket is kap a Dohánygyár: egy köz­ponti csutázóberendezést, egy külföldi dohánylazító-gépet és egy laposított kocsónytárolót. Ezáltal az előkészítési osztály minden munkafolyamatát újragépesdtik, vagyis az anyag mozgatási út megrövidül, s a kézi munka a minimálisra csökken. A Pécsi Dohánygyár és a Dohányipari Igazgatóság mű- j szaki fejlesztési csoportjának terved alapján készült gépek kipróbált berendezések. j Hamisítatlan áprilisi időben zajlott le a mohácsi szabadtéri színpadon az eheti lottó­számok húzása. Az eső „megkegyelmezett” a nagyszámú közönségnek, a sorsolóbizottság­nak és csak akkor kezdett szemerkélni, miután Mutschler Sándor, Horváth Mária, Auth Konrádné, Epli József né és Kálmáncsi Arpádné kihúzták az 55, 6, 26,22, 50-es számokat. A VIT-en járt Balassa Tamás és zenekara, Záray Márta és Vámosi János népszerű tánc­dalokkal szórakoztatta a húzás résztvevőit, a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében pedig fővárosi manekenekkel ízelítőt adott a legfrissebb női és férfidivatból. Az időjárás kedvez a mezőgazdasági munkáknak A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a tavaszi munkák előrehaladásáról A TIT művészeti szakosztálya 74 előadást tartott a mezőgazdaságban A TIT művészeti szakosztá-1 lya az 1962—63-as népművelé­si évadban eddig 283 előadást rendezett, összesen 33 434 hall­gatóval. Tavaly óta megnöve­kedett a szakosztály létszáma is, 63-ról 112-re, amely első­sorban több vidéki előadó be­kapcsolódásából származik. A mezőgazdaságban eddig 74 mű­vészeti előadás hangzott el. a tavalyi kilenccel szemben. Az iparban ugyancsak több elő­adást tartottak, számszerint 62-t. Mivel a szemléltetőanyag vonzza az embereket, a leg­több előadást a megyei film- tárból kölcsönzött filmek vetí­tésével kötötték össze, vala­mint tárlatot látogattak. Két szabadegyetemi kollégi­umot is indítottak ,.A ma kép­zőművészete” és „A színját­szás és dráma története” című témasorozattal. A nívós soro­zatok előadásain 180—300 ér­deklődő volt jelen, és sokszor bizonyult szűknek ilyenkor a Bar+ók Klub. A TIT Kisszínpad is az idei népművelési évadban kezdte meg működését, s a mai mo­dem szerzők műveivel ismer­tette meg a közönségeit» kívül a Nemzeti Színház ősbe­mutatói előtt előzetes ismer­tetést adott a színlapra került műről és írójáról. A művészeti szakosztály keretén belül ala­kult meg a „Kisgrafika Baráti Kör” is. A Balázs Béla Filmművészeti Kör az átmeneti nehézségek ki­küszöbölése után ismét jól mű­ködik. A műsor filmjeinek összeválogatása az egységes művészetszemlélet kialakítását szolgálja. A művészeti szakosztály a következő évadban igyekszik szorosabban együttműködni a szakszervezettel és a KTSZ-szel is. Ennek érdekében máris mű­vészettörténeti előadássoroza­tot indítottak a Közgazdasági Technikum kollégiumában, és azt tervezik hogy a többi kol­légiumban és a munkásszállá­sokon is hasonló sorozatot in­dítanak. Szeretnék a Tanár­képző Főiskola gyakorló hall­gatóit is bevonni az előadói munkába. A szakosztály már készül a következő évadra, amikor is Shakespeare születésének 400. évfordulóját, valamint Az em­ber tragédiája megalkotásának gOt évfordulóját ünnepük. A késői kitavaszodás miatt a szántóföldi munkák erőtel­jesebben csak április első nap­jaiban kezdődhettek meg or­szágosan. Emiatt az őszi ga­bonaféléik ápolására, az idő­szerű talajmunkókra, a vetés­re, a legelők gondozására és egyéb időszerű feladatok vég­rehajtására a szokásosnál jó­val kevesebb idő áll rendel­kezésre. Most az időjárás kedvezőre fordultával a termelőszövet­kezetek, az állami gazdasá­gok, valamint a gépállomá­sok dolgozói a gépi-, a fo­gat- és a kézi munkaerő jó kihasználásával Igyekeznék behozni a kedvezőtlen időjá­rásból eredő lemaradást. Az őszi gabonaféléket, — első- soriban az őszi árpa és az olasz búzafajták — a kemény tél után, az erősebb márciusi hő- mérsékleti ingadozások hatá­sára a vártnál nagyobb terüle­teken ki is kellett szántani. A hazai és a szovjet búzafajták — Szolnok, Borsod, Békés, Szabolcs-Sza tanár megyéik ki­vételével mindenütt jól bírták a szigorú telet és a rendkívül kedvezőtlen télvégi időjárást. Ezeknél a fajtáknál a kiritku- lás nem számottevő. Április közepéig a termelő üzemek őszi vetésterületeiknek több mint 70 százalékán fejtrágyá­zással segítették a gabonafélék gyorsabb fejlődését. Az elmaradt őszi mélyszán­tásnak eddig körülbelül fe­lét pótolták tavaszi szántás­sal. A sók szántani való miatt most igen fontos, hogy a gaz­daságok minél nagyobb mér­tékben használják ki a kettős műszak előnyeit. A termelő üzemek többségében tapasztal­ható, hogy a kedvező talajál­lapotot kihasználják. A tavaszi árpa, a borsó, a kukorica, az újburgonya és egyéb, viszonylag korai vetésit igénylő növényeket illetően az elmúlt napokban jól előre­haladtak a vetéssel, ültetéssel, számos helyen be is fejezték ezt a fontos munkát. De fo­kozott ütemben zajlik már a lucerna, a vöröshere és a nap­raforgó vetése is. Több megyében a talaj fél­melegedésével lehetővé váHt, hogy a gazdaságok teljes erővefl megkezdjék a kuko­ricavetést és a burgonya­ültetést. Az utóbbi napokban az or­szág nagyobb részében lehul­lott langyos tavaszi esők elő­segítették az ősszel vetett nö­vények fejlődését, a kora ta­vasziak kelését, illetve meg­erősödését. Az ország egyes tájain — Fejér, Baranya, Tol­na, Békés, Csongrád megyé­ben — a borsó, a tavaszi árpa és egyéb korai növények már zöldellnek. A mezőgazdaság idd tervé­nek teljesítése érdekében rendkívül fontos most, hogy a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéni termelők minden talp alatnyi földet gondosan meg­munkáljanak, bevessenek. A Földművelésügyi Miniszté­rium javasolja, hogy a ter­melőüzemek a kipusztult őszi gabonák helyén elsősorban nap rafongót és burgonyát termesz- szeneik. Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának elő­adássorozatában. péntek dél­után Kállai Gyula, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja „Az állam és a szocia­lista demokratizmus fejlődé­sének egyes kérdései” címmel előadást tartott a ínagyar nép hadsereg központi klubjában. Az előadáson részt vettek Gáspár Sándor és Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagijai, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, jelen volt a párt Köz­ponti Bizottságának, az El­nöki Tanácsnak és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak több tagja, politi­kai és tásadaüimd életünk sok; ismert személyisége. Az Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal köz- ' szociális diétás területén való li: A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy a tanácsok a bíróságok népi ülnökeit 1963. év május 15. és június hó 30. napja közötti időben válasszák meg. Az Elnöki Tanács a külügy­miniszter előterjesztése alap­ján a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége között a USZÁLYKARAVÁN A DUNÁN Erb János felvétele együttműködés tárgyában meg kötött egyezményt megerősí­tette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. * A bírósági ülnökök válasz­tását az teszi szükségessé, hogy a járásbíróságok és a megyei bíróságok népi ülnökeinek a jogszabályban meghatározott három évre szóló megbízatása ez év közepén lejár. A szocialista igazságszol­gáltatásnak egyik alapintéz­ménye a dolgozó nép közvet­len részvétele a bíráskodásban. Az ülnökbíráskodás tehát azt jelenti, hogy a szocialista ál­lamban a bíráskodás .gyakor­lása is a nép kezében van. A bírósági népi ülnöki rend­szer az elmúlt 13 év alatt rend- kívül sokat fejlődött. A niun- ; kások, a parasztok és az értel­miségiek közül választott üt- i nökök. továbbá a fiatalkorúak ! büntetőügyeiben eljáró peda­gógus-ülnökök ma már bíró­sági tárgyalások igen aktív résztvevői. A népi ülnökök megválasz­tása úgy történik, hogy a já­rásbíróságok és a megyei bíró­ságok ülnökeit a járás, illetve a megye területén lévő üze­mek. gyárak, vállalatok, álla­mi gazdaságok, termelőszövet­kezetek és egyéb állami intéz­mények dolgozói jelölik. A je­lölés nyilvános gyűlésen tör­ténik. A jelölések előkészítésé­ben nagy feladat hárul az üze­mek, a vállalatok, az intézmé­nyek stb. szakszervezeti bi­zottságaira és a Hazafias Nép­front helyi szervezeteire. A dolgozók által jelölt sze­mélyeket az illetékes megyei, városi, járási, illetőleg városi kerületi tanácsok tanácsülése* választják meg ülnöknek. 1

Next

/
Thumbnails
Contents