Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
4 Hum** 4%' 1953. MÁRCIUS. 8. c/l saihketuliáu ember A kazánháziam félhomály " fogadott. Egyébként azt mondják, hogy itt mindig így fan. Télen, nyáron, nappal és éjszaka. Ez ilyen. Szürkés-fekete. A kazánok, a falak, a forgáccsal kevert szén, a szerszámok és az enberek, mind szürkés-feketék. S ez az egyhangú szin eltakar mindent. — Jónapot! — köszönnek rám. A hang is szétfut a nagy szürkeségben. Tekintgetek, keresem az embert. — Jónapot! — emelem a kalapom és a kazánház teteje felé bólintok. Ott, a biztonsági szelep körül foglalatoskodik egy alacsony ember. Lejön, s elém áll. — Ugye megismer? — kérdezi. — Meg bizony — mondom —. hiszen évekig együtt dolgoztunk a gőzkemencék mellett. Igaz? ' — Igaz — válaszol Mogyorós' Ernő, majd újságlapot terít a szürke poros székre és hellyel kínál. Nézem hosszasan ezt az alacsony férfit, s. kutatok az elmúlt években. Jó fűtő volt, arra határozottan emlékszem Olyan természete volt, hogy a légynek sem ártott, soha senkivel nem vitatkozott, még akkor sem, ha arra oka lett volna. Egyre nem emlékszem, hogy hány éves lehet. Ezelőtt tíz évvel is pontosan így né- - zett ki. Néhány perc után én töröm meg a csendet: — Hogy megy a sora Ernő? — Megy. — Rákönyököl az asztalra és néz rám vizsgáló tekintettel. — Volt már ennél rosszabb is, meg jobb is — mélázik maga elé. — A gyerekek? Felmelegíti a kérdés. Az arca is megváltozik, mosolyra húzódik. — Az ikrek már ötödikbe járnak. Emlékszik még, amikor a kemence mellett énekelték az óvodás rigmusokat? — Emlékszem. Aranyos gyerekek, szépek. jf.Azr — Azok. Volt múltkoriban az iskolában egy kis rendez- jjitjfény. A feleségem ment el velük. Sohase felejtem el, amíg élek, olyan boldog voltam akkor. Jön haza az én kis Esztikém, azt mondja: — Apukám, édesapám! Szépségkirálynő lettem az iskolában! •— Persze nem ő volt az első, de a helyezettek közé került... Megáll a beszédben és fi- • gyeli. hogy milyen hatással van rám, amit a gyerekér ről mondott. — ... Ugye a szülőnek joga van, hogy a saját gyermekét a legszebbnek és a legjobbnak tartsa? Nem tudok hirtelen válaszolni, csak intek a fejemmel, hogy igaza van. S a nálam alacsonyobb emberre magasan fel kell néznem, úgy megnőtt. Óriásnak láttam ezt a kicsiny szénporos régi munkatársamat öt perc alatt többet megismertem belőle, mint az együtt töltött négy esztendő során. Elmondunk egymásnak sokmindent. Felelevenítjük a régi időket. Kellemes jó érzés tölt el bennünket. Persze a munka sem áll meg a beszélgetés alatt. Ernő megfogja a fényesre csiszolt szeneslapát nyelét és ütemes tempóban hajigálja a forgácsos szenet a kazánok gyomrába. A baloldali kazánnak egy tűztere van, a jobboldalinak kettő. Érdekes öreg masinák. Sangerhauseni Gépgyár és Vasöntöde 1889" olvasom a két tűzteres kazán elején. Mogyorósi fordít egyet a vízmutató üveg kallantyúján, s a lyukon erősen sistereg a gőz. A viz visszahúzódik az üvegcsőben. — Figyelje, ha lezárom. Jön-e? — Jön. — Akkor minden rendben van. — S ha nem jön? — Akkor baj van. Mindent kinyitni, a tüzet kifelé, a huzatot lezárni, s aztán jelenteni a kazánbiztosnak. Itt egyre kell vigyázni: víz, víz, víz. Víz nélkül nem lehet meglenni egy pillanatig sem. Részletes műszaki magyarázatot kapok a kazánok rejtel- j meiről, a munka fogásairól. Mintha csak nekem kellene átvenni a következő műszakot, úgy elmagyaráz mindent Mogyorósi Ernő. Valamit feljegyzek a füzetembe, mire hirtelen rámtámad: — Nehogy megírja! Nem én vagyok itt a legjobb fűtő. Három munkatársam van, azok is éppúgy dolgoznak, mint én. A Gertner István, Gazsi István és a szénbetoló, a Jánosi István. Méghozzá mind Pista is, csak én vagyok Ernő. Megynugszik valamelyest, amikor lebetűzöm a fűtőtársak neveit, de később alig hajlandó beszélni magáról, minduntalan a munkatársait emlegeti. Az üzemi lakatos szakítja félbe társalgásunkat, elmeséli a pécsi fürdő történetét. Valamikor, Jánosi-Engel idejében, egy udvari gőzgép táplálta az egész kooperációt. Hajtotta a fatelepi gattert és biztosította a melegvizet a medencében. Egy húszméteres medence állt a mai fürdőkádak helyén, fából épített tribünnel szegélyezve, ahol a kiváncsi közönség foglalt helyet, ha úszóversenyeket rendeztek vasárnap délelőttönként. A fürdőt egyébként felváltva használták a férfiak és a nők., — Engel úr nem fizetett rá hiszen a sok fatelepi hulladékkal úgysem tudott volna mit kezdeni. Szénnel nem fűtött sohasem — emeli fel az ujját a fürdő lakatosa. Megérkezik a váltótárs is, Gertner István. — Hogy áll a eager Emőkém? — kérdi. — A piros vonal előtt, Pista bátyám — feleli Mogyorósi. J erakja Mogyorósi a mun- karuháját és lemossa a kazánház porát. A bejáró ruha is szürke, csak éppen nem szénporos. A Baranyában korsót kérünk. — Milyen a munkám? Szürke, egyhangú, mindennap ugyanaz. Nem haragszik ugye, de mennem kell. Az asszony délutános és a gyerekek várnak. Kihörpintjük a korsót és elbúcsúzunk. A saroktól még utána nézek. Eltűnik az esti szürkületben és felkapaszkodik a huszon- hetesre. Érdekes ember. Melegvizet csinál a városnak. Mindennap a piros vonalig hajtja a „cá- gert". A fehércsempés fürdőszobákban frissen csoboghat a tiszta víz. Jóleső érzés annak, aki belép a kádba. S neki? Ki kérdezte meg őt, hogy érzelmei merre járnak? Hogy van a három kislánya? Jobb-e melegvizet „csinálni", mint mondjuk hegesztőnek lenni? S miért oly szürke a kazánház? A nagykabát? Csak a külszin volt szürke. A külszín alatt más. GAZDAGH ISTVÁN Napfény és árnyék — Oldás és kötés — Válás olasz módra Tizennégy ú] bemutató a márciusi moziműsorban Márciusban 14 új játékfilmet tűznek műsorra a pécsi és a baranyai mozik. A márciusi négy új magyar film közül kettőt ezen a héten mutatnak be — a Mici néni két élete című vígjátékot és A mi földünk című dokumentumfilmet. Ugyancsak márciusban lesz az Oldás és kötés című új magyar film, — amelynek lőszereplöi: Kiss Manyi, Pá- ger Antal és Mezey Mária, — valamint a Félúton című falusi tárgyú dráma bemutatója, amelyet Galgóczi Erzsébet fiatal írónő regénye alapján írtak. A n^árcius kiemelkedő külföldi filmbemutatója lesz Fietro Germi: Válás olasz módra című ragyogó olasz filmszatírája, amelynek Marcello Mastroianni a főszereplője. Ugyancsak márciusban mutatják be a külföldön is nagy feltűnést keltett Napfény és árnyék című bolgár filmet, amely az emberiség legnagyobb problémáját, az egyik legszebb érzés: a szerelem nézőpontjából közelíti meg. Két szovjet film is szerepel a márciusi műsorban. Az ismeretlenség határán című film a hang sebességénél is gyorsabb, szuperszonikus repülőgépek pilótáinak életéről szól. A másik szovjet film Az élet újra kezdődik, amelynek írója és főszereplője egyszemélyiben Ligyia Szuharevsz- kája. Nagy közönségsikerre számíthat a gazdagok rémének, a retten thetetlen Cartouche- nak kalandjait bemutató francia Cartouche című film, amelynek címszerepét Jean- Paul Belmondo játssza, partnere Claudia Cardinale. Az Es a te szerelmed is című NDK-film főszereplője a magyar származású Székely Kati. A film az emlékezetes 1961. augusztus 13-án és az ezt követő napokban játszódik. A harmadik csengetés című len-■ gyei film a hazánkban is is-1 a parasztság életéről szól. A mert színdarab változata: -.i: márciusi programban szere- színházá kulisszák mögé pi ! pel az évekkel ezelőtt nagy lant be. A Háromszor kei fel sikert aratott Maximlta című a Nap című csehszlovák film szovjet film felújítása. Megnyílt az angol építőműv :?ret kiállítása a Magyar Építőmű váüóek Szövetségében A „Mai angol építészet” című kiállításon bemutatják az ingói építőművészek legújabb alkotásait. Mintegy 100 képen láthatók a legmodernebb vonalú, különféle rendeltetésű angol köz- és magánépületek. Részlet a kiállításról. Előtérben korszerű üzlet- és irodaház London belvárosában. Irány a kommunista világgazdaság Anyagi ösztönzés - nemzetközi méretekben *W3 Készü'ődés a Steinmetz Miklós Kulturális Szemlére Amikor 1959—RO-ban. fel- szabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére a KISZ megindította a Kulturális Szemlét, a szemle sikere ellenére számos hiányosságot is mutatott. Leginkább a rajta eluralkodó versenyszellem vonta maga után az egészségtelen rivalizálást, amely sok tekintetben megakadályozta a szemle tulajdonképpeni céljainak elérését. . Egy év múlva, 1960-tól az,tán ötéves időtartamra meghirdették az újrendszerű Kulturális Szemlét, amely már valóban lehetőséget nyújt az ifjúság erőinek, kulturális fejlődésének felmérésére. A MŰVÉSZÉT! ISMERETTERJESZTÉS A KÖZPONTBAN A Kulturális Szemle középpontjában minden évben más művelődési ág áll, idén a művészeti ismeretterjesztés. Beletartozik a szemlében szereplő feladatok közé az ismertterjesztő előadások látogatása, szellemi öttusa, üzemlátogatás, foto-, képzőművészeti és egyéb kiállítások rendezése. Baranyában és Pécsett a Steinmetz Miklós Kulturális Szemlét a népművelési csoportok és a KISZ szervezte. Operatív bizottságok irányították a helyi és körzeti bemutatókat is, amelyek már lezajlottak, s a hamarosan sorrakerülő kerületi és városi bemutatókat is. Az idén néhány tekintetben y^iA7:í s történt a szemle rendszerében. Külön rendeznek ugyanis szemlét a középiskolások és külön az egyetemisták, főiskolások részére. Az üzemi fiatalok bemutatóit Pécsett nem kerületek, hanem szakágak szerint csoportosítják és rendezik meg. 'A művészeti csoportok bemutatóit mindvégig azonos zsűri bírálja el, s nyilvánosan is közli véleményét a bemutatott produkcióról. BEMUTATOK — CSAKNEM KÉT HŐN APÓN KERESZTÜL Március 16-án lesz a Steinmetz Miklós Kulturális Szemle városi eseményeinek „premierje”: /ekkor rendezik meg a táncklubok közti modem táncversenyt. Március 30-án a kerületi szellemi vetélkedők következnek. A József Attila olvasómozgalomban résztvevő fiatalok baráti találkozóját az Építők Művelődési Házában rendezik meg április 6-án. Másnap, április 7-én délelőtt 10 órától kerül sor a versmondók és szólisták szemléjére a Fegyveres Erők Klubjában. A nagy dalostalálkozó április 20-án lesz a Liszt Ferenc teremben. A színjátszócsoportok bemutatóját április 27-én a KPVDSZ Művelődési Házában rendezik meg. A nagyközönség előtt, szabadtéri színpadon zajlik le a nagy városi bemutató május 1-én. Az Éneklő Ifjúság napja május 4-érf illetve 5-én lesz majd a szellemi öttusacsapatok városi vetélkedője zárja a szemle programja május 11-én, a Városi Művelődési Házban. A nemzetiköri gazdasági együttműködés új módon vetődik fel napjainkban. M3 már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szocialista országok meglévő árulistáikat egyeztessék, s kereskedelmi szerződésekben rögzítsék, ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jól megismerve egymás lehetőségeit, megváltoztassuk az „árulistákat”, a termelés nemzeti szerkezetét, hogy minden ország a szocialista világgazdaság szerves részeként korszerűbben, gazdaságosabban termeljen. A KGST-országok gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése számos elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. így például a fő statisztikai mutatók egységes rendszerének és számítási módszerének megteremtését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámolások továbbfejlesztését, a szocialista országok közös bankjának létrehozását stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljunk meg közelebbről egyet, nevezetesen azt, milyen áron kerüljenek forgalomba a KGST-országok nemzeti termékei a szocialista világpiacon? A jelenlegi' gyakorlat szerint a nemzetközi árucsere-elszámolásira a tőkés világpiacon kialakult árak szolgálnak. A szocialista országok ©iz- dasági együttműködése az egységes terv szerint kommunista világgazdaság kialakulása irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formáinak. Az pedig megköveteli, bogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakítsunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdaságilag bonyolult része itt kezdődik. A szocialista országok külkereskedelmében olyan új, saját árrendszerre van szükség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A termelőerőket és a fogyasztókat egyaránt arra kell serkentenie, hogy elősegítsék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyaggal és a munkával való takarékosságot, a termelékeny ség növelését — a szocialista világgazdaság gyors fejlődését- Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállalatokra lebontani, hanem gondoskodni kell. a sokoldalú anyagi érdekeltségről, úgy a nemzetközi árképzésnek tudatosan és tudományos megalapozottsággal segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztásból reá háruló feladatok teljesítésében. Közismert tény például, hogy az elmúlt években a szocialista országok feldolgozó ipara általában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyag-gyártó ipar. Ezért több anyagban feszültség mutatkozik a szocialista világpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azok ban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e hiánycikkek termelésének művelését (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasak, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén fejlett között egyen- lőtúb a caere, A nagy tőkés monopóliumok értékük alatti áron vásárolják a nyersanyagokat a gazdaságilag elmaradott országoktól). Egyik szocialista ország sem várhatja el a másiktől, hogy például önzetlenül egy baráti állam szükségletére fejlessze a nagy beruházásokat igénylő kitermelő iparát. A megoldás módja (a közös beruházások fejlesztése mellett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az ilyen ösztönző árak kialakításában, (hiszen sok nyersanyagban, energiaihordozóban behozatalra szorul. Látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezeknek az anyagoknak az árai alacsonyak. Ez azonban szűklátókörű „kupecszemlélet” és egyáltalán nem célravezető. Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi importáraknál többet fizet, mert így legalább be tudja szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy igen gazdaságtalan, nagy beruházásokra kényszerüljön, a világ- szintű önköltség sokszorosáért termeljen bizonyos nyersanyagokat. (Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a szenet, halott másutt ennél jobb minőségű szón és vastagabb szénréteg külfejtéssel vagy kis mélységben kibányászható). Az ilyen ösztönző nyersanyag - órak hazánkat is jobban érdekeltté teszik értékes bauxite készletünk hasznosításában, az alumíniumipar fejlesztésében. Hasonló ösztönző árakra van szükség olyan speciális anyagok, alkatrészek és más termékek -gyártásában is, ame ivekből ma még a szocialista tábor nyugati importra szorul így a helyes árképzés segítheti a szocialista országok gazdasági függetlenségének megszilárdítását Az olyan termékeknél viszont, amelyekből feleslegesek mutatkoznak a specialista világpiacon, s ezeWa tőkés piacon sem értékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösztönözniük kell — természetesen ellenkező előjellel — az indokolatlan párhuzamos kapacitások felszámolására. A szocialista világpiac saját árbázisának kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakorlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkurrencia harc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac értékviszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakulhatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocialista országok sok közgazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST- országok szakemberei márciusban megbeszélést tartanak a szocialista világpiac árkér- d őseiről Moszkvában. Az értekezlet vitaanyagának előkészítésében magyar közgazdászok is közreműködnek. Sos< vitára és munkára lesz még szükség, amíg a szocialista világpiac áttérhet saját ár rendszerének alkalmazásáru Addig is a legfontosabb elveket a lehetőséghez képest tőkés világpiaci árak korrigálásánál figyelembe veszi!; hogy az árrendszer a ma; sajátos eszközeivel segítse szocialista országok tervszer; szakosításának és munka kooperációjának fejlődését. Tfevfcs Józsel
