Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

MlSCITB M. «APLÓ 3 aÉ0f|éri“ áüványsl Gondozzuk lakásainkat] Huszonnégymillió forintot fordítanak Pécsett a PIK-házak felújítására I munkások márciusa Folytatják a székesegyház homlokzatának és tornyainak restaurálását, amit a tervek szerint június elejére szeret­nének befejezni. Jelenleg a dél-keleti torony süvege körül dolgáénak az állványozók, mintegy 40 méter magasság­ban, a kőfaragók pedig a dél­nyugati tornyot restaurálják. A Pécsi IngaílanfoentAő Vál­lalat az Idén huszonnégy- millió forintot fordít lakások felújítására. A tervek szerint mintegy 400 lakás teljes fel­újítására kerül sor. Folyama­tos karbantartásokra, az idő­közben történő kisebb meghi­básodásokra pedig 15 millió forintot terveztek be. A múlt évben ilyen költségből kereken 16 000 kisebb hibát (csőrepedés, lépcsőház javítás, stb.) szüntettek meg. Jelentős összeget fordítanak arra is, hogy a lakásokban elhasználó­dott kályhákat, fürdőszobabe- rendezéséket pótolják. Idén 800 000 forintot fordítanak ilyen célokra­Ezek a számok mutatják, hogy államiunk a nagy és gyorsütemú építkezések mel­lett milyen gondot fordít arra is, hogy a régi lakások sok tekintetben ne maradjanak el az új lakásoktól. A lakásszépítés, a lakás kar­bantartás minden embernek egyéni kötelessége is. Az igé-' nyéktől és a lehetőségektől függően mindenki úgy rendezd be lakását, ahogy erejéből fut­ja. Ehhez szorosan hozzátar­tozik a lakás karbantartása is. A ’Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat vezetőd és szakemberei véleménye szerint Pécsett vi­gyáznak a lakók a lakásokra. A kisebb hibákat kijavítják, nem várnak össze minden hi­bát, e nem futkosnak minden alkalommal a PIK-hez. Van- | nak azonban a városiban olyan laltók is szép számmal, akik a kezüket sem emelik azért, ha egy zár elromlik, ha egy ablak, vagy ajtó meghibáso­dik. Mit sem gondolnak a hi­bák megakadályozására, meg­várják, amíg több dolog is összejön. s akkor mennek rek­lamálni a PIK-hez. Sok-sok ezer forintos kárnak elejét lehetne tenni, ha időben szólnának a lakók is és segítenének a PIK-nek a kezdeti meghibásodások kikü­szöbölésében. Sajnos vannak emberek, «kik ágy hiteik, hagy az állam zsebe kifogyhatatlan, s mindent tőle várnak, saját kényelmük biztosítását is. — Olykor nem is a rosszindulat, csupán a hozzánemértés. a kis hanyagság is súlyos károkat szülhet- Az elmúlt évben Uj- Mecsekalján, a lapostetejű há­zakon televízió antennákat he­lyeztek eL Ez érthető. A tető­átvágását azonban nem szak­szerűen végezték el. Az is elő­fordult számtalan esetben, hogy a televízió antennák el­helyezésekor a tetócserapeket nem rakták vissza a helyükre. Természetesen az esőzések al­kalmával beázitak a lakások. S akkor a lakók a PIK-hez szaladtak, hogy milyen tart­hatatlan állapot ez, beázák a lakásuk. Ahhoz nem vettek fáradságot, hogy a cserepeket visszahelyezzék. Sok esetben már komplikálódik is a hely­zet, ment a beázott lakások mennyezete beomlik. Pécs város területén a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat ke­zelésében álló lakásokban sok olyan csőrepedés történt az idei rendkívüli tél alkalmával, amit gondos megelőző munká­val el lehetett volna kerülni. Az elmúlt pár hónap alatt kö­zel hatszáz csőrepedés volt. Ha az aknákban a víztelenítő csapokat elzárják, nincs eny- nyi csőrepedés­Vannak aztán olyan esetek j is, mikor a lakők hanyagsága, i nemtörődömsége okozza a la­kások meghibásodását, amikor a lakók nemcsak, hogy nem védák a tfőbórleti lakásukat, de a kezüket sem mozdítják azért, hogy megakadályozzák a további rongálódást. Olyan egyének is vannak szép szám­mal. mint Kiss Gyula. Flórián utcai lakos, aki a frissen la­pozott konyhában fát vág.. — Horváth Vendel Bajcsy-Zsd- linszky Endre utcai lakos meg tíz éve lakik PIK háziban, de arra nem hajlandó, hogy a la­kást kimeszeltesse vagy az ablakokat megcsináltassa. — Korsós Sándor Kazinczy ut­cai lakos pedig leszerelte a zárakat és megrongálta az aj­tózárakat. Az Aradi vértanúk útja 21 számban a közös WC ajtót rendszeresen letörik. — Ugyancsak az Aradi vértanúk I útja 57 alatt a bejárati ajtót , j rendszeresen leszerelik, a gye-) | rekek azon csúszkálnák, de / j arra nem gondolnak, hogy azt í helyre is kellene állítani. Sokáig lehetne még sorolni > j a különböző eseteket. Ezekkel ^ I az emberekkel ma még nehéz \ i megértetni, hogy a lakásgon- { dozás társadalmi ügy, hogy ] J minden lakó személyesen is fe- i lelős lakásáért, annak megóvá- j sóért, tisztántartásáért. H. I- * I Megkezdődtek a munkák a Hullámf ürdőben Tegnap délelőtt megkezdőd­tek a Hullámfürdőben az új szezon munkálatai, Az idén át­adják a nagyközönségnek az új sportuszodát, s az ennek gyors feltöltéséhez szükséges kétszáz milliméteres csőveze- éket fektették le csütörtökön. idő jobbrafordulásával isszehangoltan további ko- noly előkészületeket tesznek Tízéves a Baranya megyei Vetőmag Felügyelőség AZ IDÉN tíz éve, hogy a földművelésügyi minisztertől felküldve Pécsre érkezeti Pusztai Ernő- Táskájában meg bízása ,egy hivatalos pecsét, fejében gazdasági tanulmá­nyainak zsongó anyaga, de szívében a föld, a földműve­lés iránti mérhetetlen szeretet. Az Aohdmok földjéről jött. Keserves küzdelembe ke­rült, míg a kézitáskából és szállodai szobából a Baranya megyei Vetőmag Felügyelőség hivatali helyisége lett Első munkatársa dr. Hofmann Páli- né, vele ünnepli á jubileumot Mikor először volt alkalmam megismerni ezt az új intéz­ményt fél éves „csecsemő” ko­rában, már a negyedik .pó­lya baji” ringatták a Sallai ut­cában. A laboratóriumban csak egy hűtőszekrény volt és egy fiatal munkatárs, aki aggódó figyelemmel és egy csipesszel magok között válogatott Ta­nul —- súgta nekem Pusztai Ernő — gyorsan fél kell ismer­ni e a tavaszi árpa között azt a nyolc szem őszit amit kö­zéje kevertem. Mikor most meglátogattam és emlékeztettem a múltra, csak legyintett. Hol vagyunk már attól-. Akkor úgyszólván semmink se volt Ma melegítő, hűtő, szárító-szekrények. » vizsgálatokhoz szükséges ösz- szes laboratóriumi felszerelés s ami mindennél fontosabb nyolc szakmunkás. ,— Feladatunk — beszéld Pusztai Ernő — a vetőmag el­lenőrzése, minősítése, fémzáro­lás. Enélfcül sem a belkeres­kedelemben, sem export—im­portnál vetőmagot forgalmaz­ni nem szabad. — Importnál is? — Hogyne, most például a ftzgy terméshozamú búzafélék kel kísérletezünk, szovjet és olasz búzákkal, onnan hozzák a vetőmagot és azt ellenőriz­nünk kell csírázóképesség, fagyállóság s egyéb szempon­tokból is, És a termelés? MEGYÉNKBEN vetőmag bi zottság is van — a titkári sze­repet nekem adták, — ez szab­ja meg, melyik termelőszövet­kezet, állami gazdaság mekko­ra területen és milyen vető­magot termelhet. Ellenőrzé­sünk már a szántóföldön kez­dődik, fajtisztaság, állati és növényi kártevők szempontjá­ból meghatározott szabványok szerint Ha az előírásnak nem felel meg a termés, már nem lehet fémjelzett áru. •— Kaphatnék néhány szá­mot a tíz éves fejlődésről? — Az első évben száz va- |oat fémjeleztem, most 1600— 1800 vagon az évi fémjelzé­sünk- A termelőknél ez több- százezer forint többletbevételt jelent, a jövő termése szem­pontjából pedig kiszámíthatat­lan értéket Van ezzel mun­kánk, nem unatkozunk. — Ebben a hosszú tőben sem? *— Volt dolgunk most is. — Szakmai tanácsadás a termelő­szövetkezeteknek, ezüstkalá­szos tanfolyamok tartása, szak munkásképzők vezetése, TIT előadások tartása, politechni­kai szakmai gyakorlati bemu­tatók, MEGKÖSZÖNTEM a felvi­lágosításokat és most gratulá­lok nem annyira a tíz évhez, mint ahhoz, hogy ez az intéz-1 mény címében, célkitűzésében, ! minden vezetőjében törés és változás nélkül ünnepel, hegy olyan életerős, lelkes mint a fürdővendégek; fogadására. Egysoros téglafalból száz új kabint építenek, egyenként négy személy befogadására. Az idén nagyobb gondot for­dítanak a víz tisztítására, ezért két új cellát építenek a szű­réséhez Kényelmesebbé teszik a na­pozást is.-Már megvettek öt­ven új nyugágyat, méghozzá a legfinomabb lengyel minősé­get. Beállítanak huszonöt kér-'/ ti asztalt is, elegáns napernyő-/ vei és négy-négy kényelmes j székkel. Aki pedig továbbra is I kitart a gyep mellett, annak a j részére folytatják az ősszel j abbahagyott pázsitületést. Sőt, í az úszóversenyekre is gondol­tak. A medencék alján ugyan­is gyakra tönkreteszi a hideg idő az egyes versenyzők pá­lyájának megjelölésére, szol­gáló, csempéből készült csíkot. Ehelyett most olajfestékkél, vagy más időtálló anyaggal je­lölik meg a csíkot. < Az 1848-as magyar sza­badságharc elbukott az eu­rópai reakció katonai túl­erejével szemben, de esz­méit legyőzni, megsemmi­síteni soha sem tudták. Forradalmi hagyományai­nak kizárólagos hordozója, megőrzője az elárult fegy­vertárs, a magyar proleta­riátus volt a bukás első pil­lanatától napjainkig. Lehet, hogy furcsán hang­zik ez a megállapítás azok fülében, akik még emlé­keznek az 1945. előtti szin- ponpás ünnepélyekre, sza­valatokra, ünnepi beszédek­re, lakomákra. így ünnepel­tek a magyar társadalom kizsákmányolói hivalkodva, miközben frázisaikat har­sogták az elárult szabadság, egyenlőség, testvériség esz­méjéről. Az öntudatra ébredt mun kások és haladó polgárok sohasem vegyültek a lár­más ünneplő seregbe, amint mondották: „csak félmunka volt az 1848-as szabadság- harcok munkája.., nem az igazi népszabadság született meg egykor... akik a leg­több vért áldozták, azok hiába várták, hogy a sza­badság sugarai reájuk, is ragyogni fognak: ők tovább­ra is rabok maradtaid’. — (Munkás, 1915. márc. 21. sz.). Szerény, pár soros meg­hívók hirdették évtizedeken keresztül az elnyomattak külön ünnepélyeit, mégis ,zsúfolásig” megtelt minden év március idusán a városi tornacsarnok, a Weindorfer- féle Nemzeti Szálló, vagy a Munkásotthon. Sőt 1903-ban a „független érzelmű” pol­gársággal együtt rendezett népgyűlés hallgatói a ven­déglő helyiségein kívül (a Munkásotthon felépüléséig a Gyár u. 7. sz. alatti ven­déglő volt a munkásszerve­zetek székhelye. — Szerk. megjegyzi megtöltötték a Gyár, Kert és Eötvös utcá­kat is. A műsort rendszerint s Marseillaise éneklésével nyitották meg. Utána sza­valat következett Petőfi forradalmi költeményeiből, vagy munkásköltők alkalmi versei közül. Az ünnepi be­szédet az énekkar munkás­dalai Icövették. Az ünnepélyek szónokai kíméletlenül leleplezték a mindenkori uralmon lévő klikk szándékait, tetteit. „Vajon ki merte volna gon­dolni — teszi fel a kérdést az ünnepély szónoka — hogy a hatvanadik március 15-én a szabadságharc vív­mányai fölött gyászünne­pet kell ülni az utódnak? A szabadság már ravatalon fekszik, a temetést majd elvégzik a latrok (Tisza István kormánya. Szerk megj.) és ezzel bemutatják, hogy miként lehet hatvan évvel egyszerre visszaugra- ni a történelem országút­ién.” A gyűlés hallgatói fogadalmat tettek, hogy küzdeni fognak a „valódi szabadságért, az igaz egyen­lőségért, a hamisítatlan test­vériségért és ha a polgár­ság nem lesz türelmes meg­alkuvó ... a népek lelkében rejlő forradalmi erők elsöp- rik a haladás útonállóit.” Figyelemre méltó az a kiáltvány, amelyet 1899. március 15. alkalmából tett közzé a péosi munkáslap „Mit kivárt a nemzet 1848- ban és mit kivan a nép ma? címmel. A 12 pontban fel­sorolt politikai követelések közt nemzetközi harcra szó­lítja fel a világ munkássá­gát a tőke ellen, „mert a kizsákmányolás is nemzet­közi”, minden erejével küzdjön a munkásság a szocializmus terjesztéséért, mert csak így szabadíthatja fel önmagát. A magyar kor­mánytól „munkás védtörvé- nyeket”, díjtalan oktatást, népfelfegyverzést követel, valamint a munkásosztál y hatásos érdekképviseletét a „soviniszta pártokkal” szem­ben. A munkás védtörvény első helyre a 8 órás mun­kaidő törvénybe iktatását teszi, azzal a kiegészítéssel, hogy a 18 éven aluli fiata­lok munkaideje 6 óra le­gyen, a 14 éven aluliak fog­lalkoztatását pedig tiltsák meg. Nőket és gyermekeket ne legyen szabad alkalmaz­ni a szervezetre ártalmas munkahelyen, sem éjjeli munkában. A vasárnapi munkaszünet egyhuzamban legalább 36 órás szünetet jelentsen a munkás számá­ra. A kiáltvány külön feje-, zetben részletezi a népok­tatással kapcsolatos elgon­dolásait is. Követeléseik szociális tartalmára jellem­ző (iskolák állami kezelésbe vétele, ingyenes oktatás, beleértve nemcsak a tandíj­mentességet, hanem a rá­szorulóknak ingyenes tan­szerrel való ellátást is. a tankötelezettségi kor meg­hosszabbítása 14 éves korig), hogy ténylegesen csak az 1945. utáni demokratikus erők hatalomra jutása után valósulhattak meg Magyar- országon. DK. MOLNÁR ISTVÁN cÁ tzáll&dák komit veit Mesterségének jelvényei: ka­lapács, malteros kanál, simító­léc és talán az a söprűnyél, melynek két drótos végén a vödrök meg a szerszámok him­bálóznak, a két pécsi szálloda csendes folyosóin. r— Persze több szerszámom van — mondja Kovács Nán­dor kőműves — de hát min­det nem hordhatom magam­mal. A nagy, nehéz szerszá­mok odalenn vannak. Kalapá­csom van vagy másfél kilós. A vésőket is kilóra mérhet­nénk. A fúrók ugyancsak sú­lyosak, mert vastag falak van­nak itt... Néha méteres falat kell átfúrni az alagsorban. Kovács Nándor Lovrics Jó­zsefnél tanulta a szakmát a Tettye utcában. Mestere már rég meghalt, csak a híre ma­radt: jó kőműveseket hagyott maga után. — Muszáj volt nála megta­nulni a szakmát, mert az őles léc ott állt a sarokban, s ha az ember nem úgy rakta c. téglát, ahogyan kellett, odasuhintott ám az inas hátára! Én is kap­tam egy párat, amíg le nem telt a tanulóidő. A fundamentásással kezdte, s végül már önállóan dolgozott az oldalfalakon. — Éppúgy mint most. Csak­hogy a mai kőművesek szelle­mileg jobban vannak kiképez­ve. Segéd helyett a művezető parancsol nekik, és úgy olvas­nak a tervekből, mint jóma­gam az újságból. És gyorsan dolgoznak. — Egyben azonban — vallja be őszintén — mégsem tudnak versenyezni velünk. Mi még komótosan tanultunk és most is úgy dolgozunk. Magam azt tartom: csináld lassan, de jól. A múltkor megkéredeztem tő­lük, mennyiért csinálnák meg a Pannónia erkélyén a kőmű­vesmunkákat. Azt mondták, 22 ezer forint. Én ezen a feje­met csóváltam és megmond­tam az igazgatómnak: adjon egy hetet rá és én megcsiná­lom. Olyan jól megcsinálom, mint a kávéházi mennyezetet, amit úgy akartak megjavítani, hogy hetekre becsukhattuk volna az „üzletet”. Kovács Nándor 26 évig dol­gozott a Pécsi Dohánygyárban. Nyugdíjazták, de csak két és fél évig bírta otthon a semmit­tevést. A Nádor Szállóban tíz esztendeje dolgozik, s most is­mét nyugdíjba készük Nem látszik rajta a kor, nem is sze­retné. — Világéletemben józan em­ber voltam, mindig korán fe­küdtem, korán keltem, reggel öt óránál tovább sosem voltam ágyban, $ legkedvesebb szóra­kozásom az volt, ha kiszaba­dulhattam a természetbe szent- dénesi rokonaim pejlován. — Van egy fiam, de ő már más szakmát választott. Előbb kertészfiú volt a gyárban, most osztályvezető. Van három uno­kám és van egy kis házunk négyszáz öl kerttel. Bennük lelem minden örömömet. Biztosan nagy a ház, köny- nyen építette, hiszen kőműves. — Éppen nem nagy. Csak akkora, amekkora egy szegény munkásemberé lehet, aki ne­hezen gürcöli össze az árát. Előbb a házhelyet vettem meg 1924-ben a Krajcár Egylet köl­csönével, aztán magam ter­meltem ki a házhoz való kö­vet, majd száz köbmétert. A viskó 1928-ban épült fel. Most már öreg, sokat kell javítani. Ide egy vascső, oda egy geren­da, Hiszen a ház se örök életű. — A berendezés? — Szegényes. Most már az is marad. Mert hatvanhat éves korában az ember már inkább az unokáit dugja, ha össze­gyűlik egy kis pénze. — Igaz-e? Erre nem lehet sem igent, sem nemet mondani. Ki tud­ja, hogy hatvanhat éves korá­ban mit helyeselhet, mit tart jónak az ember, mi lesz az, amire szívesen gondol vissza?! ] — Én nem bántam meg sem­mit. Mindig tiszteletben tar­tottam mások véleményét, | igyekeztem teljesíteni, amit \ kívántak tőlem. Ha dolgoztam, a munkahelyem érdekeit tar­tottam legfontosabbnak, saját érdekeim csak azután követ­keztek. Aztán ügyeltem a pon­tos, jó munkára. Most is erről vagyok hires, no és arról, hogy ahol én a malterosvödrömmel, meszes bakancsommal végig­megyek, tucatjával jöhetnek takarítani az asszonyok... — Hát az igaz, sajnos <■■» hagyja helyben a szálloda, vö- rösssőnyeges folyosóján egp csipkebóbitás asszony.:— De hát ez hozzátartozik már a munkánkhoz. Nándi bácsi nél­kül nem létezhetne a szálloda. Legalábbis nem mennének olyan rendben a dolgok, ahogy vendégeink megszokták... Kovács Nándor elereszti kü­lönben nagyon is éles fülei mellett a dicséretet. Ballag a folyosón, megfogja a falra erő­sített hamuzólcat, megmozgat­ja a tűzcsapot — vajon jól tar­tanak-e. Aztán eltűnik a 222-es szoba irányában. Ott várják szerszámai egy tátóngó ’rés mellett, melyet malterral kell még ebédidő előtt eltüntetni. HARSÁNY! MÁRTA 4 V I létrehozója, szocialista gazda­sági rendünk. És majdnem el­felejtettem, ahhoz is, hogy a megyék országos versenyében j 1962-ben második helyezést ért! eh S. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents