Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

r Miscns a. DIAPlö 3 Megjelentek a parkokban a Pécsi Kertészeti és Parképítő Fél la! at brigádjai. Az egyik lánybrigád a Sétatéren a KIOSZK nögötti parkban tisztogatja az avartól a virágokat, ELKÉSZÜL Sokan tudják a pécsiek kó­rul, hogy a mecseki SZOT- üdulő már hónapok óta nem tógád vendégeket; sokan vár­ják az ország minden részé­ből, hogy elkészüljön, meg­nyissa 'kapuit a pihenni, üdül­ni vágyók előtt. Erre azonban még jónéhány hetet kell várni, tanúsítja az építési napló, mely Mischli József ammkave- zető feljegyzéseit: tartalmaz­za. A jelenleg érvényben lévő szerződés értelmében két hó­nap múlva. MÁJUS 1-ÉN KELL ÁTADNI az épületet. Ez az idő azonban kevés a munkák befejezésé­hez, ha ilyen tempóban és ilyen körülmények között vég­zik. Nincs öltözője és raktára, külön-külön minden szakipari brigádnak, ezért a szerelőmun kákát nem, vagy csak résziben tudják végezni. Amíg a be­ruházó, a balatanföldvári SZOT Üdültetési Igazgatóság nem intézkedik, nincs sok re­mény arra, hogy batáridőre átadják az újjáalakított épüle­tet Ha azonban hathatós in­tézkedést tesznek, reményked­hetnek abban, hogy a póitszer- ződés alapján sikerül május ehején átadni az üdülőt. Az építési napló elárulja, hogy az épületet 1962. októbW 18-án már át kellett volna adni rendeltetésének, de szám tálán apró és nagy bosszúság kényelmetlenség késleltette és késlelteti még ma is: Pél­dául: már régen ismeretes, hogy az épület gombás, s a fertőtlenítés elkerülhetetlen. Mégis mánirnálás összeget ter­veztek erre a munkafolyamat­ra, a parketták, vakpadlók cseréjére, 6 ez is eredményez­te azt, hogy a tervezett egy­millió 100 ezer forint helyett körülbelül 3 millió forintos költséggel készül él a SZOT- üdülő. A hibák számát még gyarapítja az is, hogy a fer- kktlenitésare kevés időt számí­tottak, mégis «4 kell végez­niük az építőknek. EGY MÁSIK KELLEMETLENSÉG: a műszaki ellenőr Balatoni öld váron tartózkodik, s csak he­tenként utazik Pécsre. Ha ilyenkor van hiba vagy kérés, segít, de ha elutazását követő nap újabb hibát észlelnek az építők, akkor meg kell várni, mig ismét megérkezik az el­lenőr. Természetesen, addig nem folytathatják art a mun­kát, a dolgozóknak más, nem egészen szakmájukhoz vágó feladatot kell végezni. Az utókalkuláció elkészült, de még nem lehet használni, mert még jónéhány munka- folyamatot nem vettek bele a tervezők, így a költségvetés nem reális. Pedig az építői nagyon igyekeznek. Egész té­len, még 20 fokos hidegben itt serényen dolgozott a 60 munkás. Szerencsére, anyag­hiánnyal nem küszködtek, csu pán azon kellett gondolkozni: a javításra váró parkettek, falak, csempék, hol találhatók. (A tervezők ugyanis csak azt jelölték meg a szobákban, hogy hány négyzetméter par­kettot vagy vakolatot kell ki­cserélni, de hogy milyen ré­szen, azt nem. A Komlói Építőipart Válla­lat dolgozói, ha feletteseik engedélyeznék, SZÍVESEN DOLGOZNÁNAK NYÚJTOTT MŰSZAKBAN, hogy a határidőt ne kelljen eHolni. A homlokzat renová­lására ugyanis csak nyáron, száraz időben kerül sor, de a belső helyiségeket idejében át akarják adni. A földszint és az első emelet szobáinak par­kettáit kicserélték, a vakola­tot kijavították, a falakat be­festették, az asztalosmunkát végzik, a villany- és vízveze­tékszereléssel együtt. A sport- üdülő átépítéséhez szombaton kezdtek hozzá, és garantálják, bogy as Is elkészüli, mire a A nagy munkák küszöbén 172 ezer holdat kell tavasszal bevetni — A gépek munkára készen várják a talaj szikkadását A kemény tél után nehéz ta­vasz köszöntött a mezőgazda­ságra. Baranyában általában szeszélyes és kiszámíthatatlan a tavasz, s még akkor is ne­héz idejében elvégezni a ko­rai munkákat, ha őszről nem húzódott át semmiféle elmara­dás. Sajnos most nagyon sok a törleszteni való. Az elmúlt ősz oly rövid volt, hogy belőle jóformán csak a megtermelt értékek fedél alá hordására futotta. A kukorica- szár jó része lábon maradt s több ezer holdon még ma is lábon áll. A rossz idő korai be­köszöntése miatt a búza veté­sét sem tudták befejezni ter­melőszövetkezeteink. összesen 9752 hold veteti«: búzaföld maradt, ezt is tavasszal kell bevetni. És ami a legnagyobb gondot jelenti ezen a tava­szon, több mint 100 000 hold a szánta tlan föld. Más években novemberben, decemberben, de sokszor még januárban is zúgtak a traktorok a határban, most november eleje óta nem volt rá alkalom, hogy a gépek csak egy napra is munkába álljanak. A túlságosan vastag hóréteg és a kemény hideg megnehezítette a téli fej trá­gyázások elvégzését is, pedig ahhoz, hogy a búzavetésben történt kiesést pótolni tudjuk, bőségesen kell műtrágyáznunk őszi vetéseinket. Ilyen őszi adósságokkal ál­lunk tehát a tavasz küszöbén, s ehhez jönnek még a tényle­ges tavaszi feladatok, az őszi vetések tavaszi ápolása, a mag­ágy előkészítő munkák és a 172 645 hold tavaszi vetés, hogy csak a főbb tennivalókat em­lítsük. Pedig a (tavasz sem ígérkezik hosszúnak. Még ha a mostani jó idő tartós is ma­rad, akkor is beletelhet még hetekbe, míg a föld kellően felszikkad, s a vetés megindul­hat. Nem is beszélve a belvizes területekről, melyek víztelení­méjus 1-re a mer cscki SZQT-üdülő felújítása ? SZOT-üdülőt átadják. Most már azon múlik minden, hogy a balatanföldvári SZOT Üdül­tetési Igazgatóság ismét utána nézzen a mecseki üdülő épí­tésének, s az ígért segítséget minél előbb megadja. tése szintén komoly feladat s ugyancsak elhúzza az igazi kitavaszodást. Két tavasz is kevés lenne ahhoz, hogy ezeket a munká­kat kényelmesen, de idejében elvégezzük. Ezzel szemben csak egy tavaszunk lesz, az is rövid. De a feladattal meg kell birkózni. Óriási munkacsúcs ígérkezik, máris torlódnak a munkák s csakis ésszerű mun­kaszervezéssel tudjuk leküz­deni az akadályokat A munkaszervezés nem lesz könnyű, annak elle­nére sem, hogy a gépállomási és tsz-géppark az elmúlt év óta jórészt megfiatalodott Sok körmös traktort selejteztek ki, s helyettük modem gépek ér­keztek és érkeznek. A gépállo­mások a téli gépjavítások zö­mét igyekeztek március 10-ig befejezni. A gépek tehát ren­delkezésre állnak, de ahhoz, hogy a lehető legjobban ki­használhassák őket, mindenütt, ahol csak mód van rá, meg kell szervezni a két műszakot Ennek sem lesz komolyabb akadálya, hiszen a tél folya­mán több száz új traktorost képeztek ki, egy részük új gé­pet kap, másik részük azonban mint kétműszakos váltótárs állhat munkába. Ha torlódnak is a munkák, kapkodni, fejetlenül intézked­ni nem szabad, mert az csak ront a dolgon. Ezért helyes, ha a sásdi járás termelőszövet­kezeteinek példájára, a megye minden szövetkezetében már most elkészítik a tavaszi mun­katervet amelyben megálla­pítják az egyes munkák sor­rendjét Eezkben a napokban legfon­tosabb feladat az elmaradt fej- trágyázások pótlása. A 110 000 hold őszi vetésből eddig mind­össze 20 000 holdon végezték el a fejtrágyázást a tsz-ek. Igaz, hogy a téli szállítási nehézsé­gek miatt a pétisónak eddig csak 40 százaléka érkezett meg, de ez a mennyiség nem 20 000, hanem 45 000 holdra lett volna elegendő, tehát a meglévő készletet sem használták fel a gazdaságok. Azok a tsz-ek, ahová egyáltalán nem érkezett meg műtrágya, ne várjanak tovább, kérjenek kölcsön a szomszédos tsz-től, hiszen rö­vid időn belül visszaadhat­ják. A fejtrágya kiszórásával most már egy percig sem sza­bad késlekedni. A másik égetően fontos munka most a szántás. A szi­getvári járás néhány termelő­szövetkezetében már a múlt héten munkába álltak a lánc­talpas traktorok, a vasárnapi esőzés azonban újra sokat rontott a munkalehetőségeken Mihelyt a talaj megengedi, azonnal meg kell indulniok a szántótraktoroknak, csak így hozhatják be az őszi lemara­dást, s csak így lesz időben vetőágy a tavasziak alá. Nem cßaxamiai kló ni kálók lajt. A jó minőségű szántás most különösen fontos, hiszen bármilyen tökéletesen dolgoz­nak is a traktorosok, mégsem kapunk olyan jó vetőágyat, mintha ősszel szántottak volna. Sok növénynek már most földben volna a helye, ezzel szemben még jó. ha március végén elvethetjük őket. Meg­késett s igen nehéz ez az idei tavasz a mezőgazdaságban, nagy erőfeszítéseket kíván a mezőgazdaság minden dolgo­zójától, de az erőfeszítés, a lel­kiismeretes, gondos munka még mindig meghozta gyümöl­csét Rónaszéki Ferenené Felsőoktatási intézmények jogi képviselőinek tanácskozása Szegeden Kedden Szegeden befejező­dött a szegedi József Attila Tudományegyetem, a budapes­ti és a pécsi tudományegyete-i mek állam- és jogtudományi karai képviselőinek közös ta­nácskozása, amelyen a jogi felsőoktatási reform kérdéseit vitatták meg. . I , : A TIT Baranya megyei szervezete sokat foglalkozik a megye történetének kuta­tásával is. Legutóbb hazánk felszabadulásának. 15. évfor­dulójára adtak ki egy gyűj­teményt, „Tanulmányok Ba­ranya és Pécs történetéhez 1944—1960" címen. A kuta­tóknak meglehetősen nehéz munkájuk volt, mert nem mindig találtak megfelelő fontosságú „hézagmentes' krónikákat. Többnyire a fa­luk plébánosai vetették papírra hitközségük történe­tét. így készült el Vókány község múlt évi krónikája is. Szűcs Lajos nyugalmazott református lelkész írta meg nagy gonddal, szorgalommal. Különösen érdekesen ala­kult az utóbbi években a fa­lusi lakosság élete. Harcol a régi az újjal, napról napra változik, s ez nem mindig megy simán. Fontos törté­nelmi mozzanatok, amelye­ket rögzíteni kell. Ezért a TIT megyei vezetői elhatá­rozták, hogy krónikásaikkal feljegyeztetik falvaink éle­tét, mozgását. A TIT-nek a megyében ezernél is több munkatársa dolgozik. Közü­lük kerülnek majd ki a kró­nikások, de az érdeklődők munkájára is számítanak. A napokban ülnek össze a TIT vezetői és munkatársai, hogy részleteiben is megbe­széljék a tennivalókat. A községek életét minden ol­dalról megvilágító szempon­tokat jelöltek ki, ezek sze­rint kell írni a krónikákat. A lejegyzett anyagot negyed­évenként adják át a TIT ez­zel foglalkozó munkacso­portjának, ahol két példány készül belőlük Az egyiket a levéltárba helyezik, a mási­kat feldolgozzák. Az országban egyedül álló ez a kezdeményezés és előre­láthatólag több mint 50 köz­ségben máris megvalósít­ható. Megérkeztek a tavasz vándorhirnökei első Az enyhe délnyugati lég­áramlatokkal megérkeztek a Mecsek lankáira a tavasz várva várt vándorhirnökei. Itt vannak az erdei szalon­kák. Március 11-én délután jelentették a „szálláscsiná­Iők" megérkezését A fekete- rigók nótát hangulata is megjött és a nyíló hóvirá­gokkal együtt méltán hirde­tik most már a tavasz dia­dalmas megérkeztét. Alkotásai beszélnek róla a világnak Kairica van a fején. Piros, fekete csikós, elöl meg csipke hullik a hajára. Arca sápadt. —< Nagyon rosszul érzem magam — mentegetőzik. — Tegnap Pécsett vol­tam. Nem bírom az utazást. Főleg au­tóbusszal nem. Háromszor lettem rosz- szul Pécsig. — Ezért nem szeret sehová menni — jegyzi meg a férje. Pedig egyszer már fel is ajánlották neki: elmehet a Szov­jetunióba, ingyen tanulmányútra. — Nagyon messze van. Olyan hosszú utazásba talán még bele is halnék. Felteszi a szemüvegét. Fekete keretes szemüveg. Most már erre is szükség van. Mert a szövéshez jó szem kell ám. — Most bújtatott szoknyákat készí­tünk. Háromszázötvenet rendeltek erre a negyedre. Március 15-re készek le­szünk vele. Munka? Ajjaj, van bőven. Csak győzze az ember. Van, amikor éj­jel is dolgozunk, mert az áru nem kés­het. — Ilyenkor maga is szokott segíteni? A férj megemelkedik a széken. Fész­kelődik. — Tudok én is szőni, csak nem na­gyon van rá idő. Tudja én brigádvezető vagyok. Sok gond van az asszonyokkal. Anyagot hozni, munkát kiadni... Mintát tesz az asztalra. Barna, fekete színek. — Ez még csak terv. Kétféle szatyor­terv készült a bolgároknak. Még nem tudjuk melyiket választják majd. Modern bútorszövetet terít szét. Biz­tat: próbáljam széthúzni. Nem lehet. — A kiállításon voM ez a szövet. —* És mennyibe kerül métere? A címke árulkodik. 161,80 forintban állapították meg méterenként a fogyasz­tói árát. Megéri. Hogy nem lehet a bol­tokban kapni ilyet? Az nem Maticsá­necz Mártonén mdtdL Ha kap rendelést, hát csinál 6 Uyet fc, — Belgák voltak mostanában Pécsett. Azt mondják sok mindent rendeltek. — Úgy hallottam, hogy ilyen bútorszöve­tet is, meg térítőt is, csak más színben. Majd meglátjuk. Ezt a férj mondja. A csillogó, ezüst­tel átszőtt estélyi táskának való anya­got viszont Maticsáneczné teszi elém. — Ezt nézze meg Beleszédül az ember, a színek, a min­ták tobzódásába. — Rengeteg mintánk van. A felesé­gem is mindig újakat alkot, ö készíti a mintákat. Hatszáz forint alkotó díjat kap minden hónapban. Nézze ez az új igazolványa. Sokac népviseletben készült a fény­kép. Fején csillogó kairica. — Másik ruhában akart fényképez- kedni. De azt mondták: a népművészet mesteréhez nem így illik. Nem is tudom miért akart más ruhában fényképezked- ni, amikor különben mindig népviselet­ben jár. — Abban mentem Budapestre is, ami­kor 1955-ben odaadták az oklevelet, meg a jelvényt, amikor a Népművészet Mes­tere lettem. Panaszkodik, hogy múlik az idő, kö­zeledik a nyugdíj idő. Nem mondja: a nyugdíjra rászolgált már. Tizennégy éves kora óta sző. — Látja ezen a képen még az anyám is segített. Most már nem nagyon tud segíteni. — Es a gyerekek? — A menyem, meg az ács fiam az segít. A fiam nagyon ügyesen csinál­ja a rojtokat. A műhelyben pihen a szövőszék. Nem idős. 1932-ben készítették, de ha beszél­ne sokat tudna már mesélni. Ki tudja hány métert szőttek azóta rajta ét hová került az a sok-sok szép holmi? — Vittek Nyugat-Németországba, Angliába, a Szovjetunióba, HoQandiá- ba, Franciaországba .., Nehéz felsorolni. A művészete eljut külföldre is, ö meg azt mondja: „Legjobb itthon lenni és dolgozni”. Kijavítom: nem dolgozni, hanem alkotni. Igazat ad. — Tudja, amikor szövök mindig gon­dolkodók. Akkor születnek az új minták. Szétnyit egy térítőt — Látja ezt a tizennyolc éves Bátni Istvánná készítette, 6 az egyedüli fiatal. Biztatjuk a többieket is, de nem. nagyon akarnak jönni. Pedig ennél szebb mun­kát nem találnak. Tizenhatan dolgoznak együtt. Tizen­egyen Alsószentmártonban, öten pedig Kóládon. Tizenhat asszony és egy férfi brigádvezető. — Nincs velük semmi baj. Nááunk még nem volt hiba — érti el a tréfát Maticsánecz Márk. Valamikor vásároztak. Így fedezték fel őket. így lettek a Háziipari Szövet­kezet tagjai. — És jól keresnek? — Nem panaszkodhatunk. A felesé­gem az alkotó díjjal együtt havonta 1600 körül keres, én meg 600 forintot kapok mint brigádvezető. Hogy nem keresnek rosszul azt mu­tatja az új háromszobás, fürdőszobás, új keresztház is. 1959-ben építették. — Műhelyt is építettünk hozzá. Ezért baj az, hogy közeledik a nyugdíj idő. Most van műhely is — az élet pedig el­szalad. Milyen jó lenne megállítani az időt! Talán erre gondol Maticsáneczné, ami­kor visszadugja a katrica alá a rákon- cátlankodó őszülő fürtöt. SZALA1 JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents