Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

LYfcV^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DumiAiiiTtiLa i*ias»i.o 1963. MÁRCIUS 13. XX. ÉVFOLYAM, * MAGÚI SZOCMOITA »UM« A SP ACT IÁI ANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 50 FILLÉR 60. SZÁM Nemzetközi szolidaritás a francia szénbányászok mellett A Szovjetunió Minisztertanácsa moratóriumot rendelt el a Franciaországba induló szénszállításokra A francia bányászsztrájk kedden 12. napjába lépett. Va­lamennyi bányában változat­lanul szünetel a munka. A kormány nem vonta vissza a katonai behívásokról szóló rendelkezését, de mindeddig nem mert erőszakhoz folya­modni. Pompidou számítása, hogy a szénhiány várható kö­vetkezményeinek ecsetelésével a sztrájkolok ellen hangolja a közvéleményt, nem vált be. A lakosság zöme a bányászok mögött álL Tá­mogatja harcukat A bányász szakszervezetek nem zárkóznak él a tárgyalás elől, de fenntartják követelé­seiket, s csak akkor hajlan­dók abbahagyni a sztrájkot, ha a kormány teljesíti a bányá­szok jogos követelését. Franciaországban úgyszól­ván nincs üzem, ahol a mun­kások nem adakoznának a bá­nyászok sztrájkalapjára. A szo­lidaritási mozgalom a lakosság többi rétegére is kiterjed. Ta­nítók, tisztviselők egy-két napi j keresetüket ajánlják fel. A Nyugatnémet Bányász Szak­szervezet 100 OOO márkát kül­dött a francia testvérszakszer­vezetnek. A sztrájk kezdi éreztetni hatását a francia iparban is. Eddig több mint kétmillió ton­na szén, Franciaország évi széntermelésének négy száza­léka esett ki. A külföldi szén- szállítmányokra nem lehet szá­mítani. A szovjet dokkmunká­sok már bejelentették: nem raknak be szenet a Francia- országba induló hajókra. A francia kikötőmunkások és vasutasok ugyancsak szolidá­risak a bányászokkal. A szén­hiány miatt több üzem már csökkentette, vagy beszüntette termelését. A nagy cement­gyáraknak, vegyipari és textil­üzemeknek mindössze néhány napi szénkészletük van. Egyes szénmedencékben tün­tető gyűlések és felvonulások vannak. A Francia Kommunista Párt és a Szocialista Párt parla­menti csoportjai a Ház elnö­kéhez intézett levelükben a nemzetgyű lés azonnali össze­hívását követelték. Hasonló kívánsággal fordult Pompidou- hoz Maurice Faure, a Radiká­lis Párt elnöke is. A kormány és a parlament degaulleista többségié el akarja kerülni a parlamenti vitát, amelyben az ellenzék színvallásra kénysze­rítheti az UNR-t Szavazás esetén nyíltan meg kellene ta- gadmok a választóknak tett demagóg ígéreteiket. Ezért el­lenzik a parlament rendkívüli ülését, amelynek összehívásá­hoz a kormány hozzájárulása, vagy a képviselők többségének aláírása szükséges. Azzal kapcsolatban, hogy a Franciaországba szenet szállí­tó hajók rakodó munkásadnak bojkottja rendkívüli körülmé­nyeket idézett elő, a Szovjetunió Minisztertanácsa moratóriumot rendelt el a bojkott tartamára azoknak a franciaországi szénszállítási kötelezettségeknek teljesítését illetően, amelyek a „Szojuz- promexport” szovjet trösztöt terhelik. A moratórium hatá­lya kiterjed a Szovjetunió ten­geri kikötőire és vasutsára is. Segíteni a tanácstagok munkáját! Elkészült a Hazafias Népfront megyei elnökségének munkaterve A Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnöksége más- cicis 9-én tárgyalta meg a kö­vetkező félév tennivalóit Az elnökség célul tűzte ki a február 24-én megválasztott tanácstagok fokozott támoga­tását Segítséget kívánnak nyújtani, különösen az először választott, kevés tapasztalat­tal rendelkező tanács tagoknak. A Hazafias Népfront május végén a megyei, járási és vá­rosi állandó bizottságok elnö­kei és titkárai részére tapasz­talatcserét rendez. Májusban Pécsett rendezik meg a du­nántúli tudományos kutatók konferenciáját, amelyet szintén KIFUTÁSRA KÉSZEN a Hazafias Népfront készít elő. A Hazafias Népfront megyei elnöksége fokozza a mező- gazdaság számára nyújtandó támogatást. Minden községben megalakítják a növényvédel­mi akcióbizottságokat. A mező gazdaságban dolgozók szocia­lista munkaversenyének meg­szervezésére is nagy gondot fordít a Népfront megyei el­nöksége. A mezőgazdaság se­gítésében legjobb eredményt elért népfrontíbizottságokat kü lön jutalmazzák és megyei véndorzászlót alapítanak a termelőszövetkezeteket leg­eredményesebben segítő közsé­gi nópfrcxntbizöttságok számára A mezőgazdasági munka­verseny erősítése céljából meg szervezik az ipari és mezőgaz­dasági üzemek szocialista bri­gádvezetőinek megyei tanács­kozását. Pécsről ad közvetítést a Televízió A nagy munkák küszöbén Bidault menedékjogot kap ax WSZK-ban? Nyilatkozatok Hruscsov elvtárs beszédéről Kivégzések Irakban Tudósítás a labdarúgó* pályákról Az egész megyében erőfeszítéseket tesznek, hogy a hóol­vadás következtében elárasztott szántókról levezessék a bel­vizet. A Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság Sziebert-pusztai üzemegységében búzatáblát öntött el a víz. A víz levezetésére árkot készítenek. Küzdelem a belvizek ellen Egy nap alatt 45 centimétert emelkedett a Duna — Házakat öntött el a víz Siófokon és Pusztaszabolcson Az eső tovább segítette a a hóolvadást a Dunántúl északi felében és a budai he­gyekben. A Duna Budapestnél egy nap alatt 45 centimétert emelkedett, ennek ellenére kedden reggel még csak 222 centiméter, tehát igen alacsony vízállást mutatott a vízmérce, ez a kisebb emelkedés össze­törte a jeget. Így most mar Budapesttől majdnem Er­csiig jéffmentes a Duna — Ercsi alatt azonban az egész magyar folyószaka­szon változatlanul áll a ßg. Tárnokon mind a két patak, ! a Benta és a Pusztazámoci pa­Hépfront delegáció utazott Bulgáriába Kedden Mihalyfi Ernőnek, a Magyar Nemzet főszerkesz­tőjének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége tagjának vezetésével nép­front-delegáció utazott a Bolgár Hazafias Arcvonal kongresszusára. tak kiöntött, víz alá került a 7-es út egy szakasza is és négy házsor. Katonai alakulatok se­gítettek éjjel a mentésiben. — Solymáron a vasút és a bécsi országút között hat lakóházba zúdult be a víz, s másfél méter magasan állt. Dunaharasztin GO lakóház került veszélybe. Foton a hegyekből lezúdult víz nagy térségeket öntött el, 40 ház vízben áll, nyolc csalá­dot ki kellett lakoltatm. Az olvadás és az éjszakai eső miatt tovább nőtt az or­szágban az elöntött terület. A dunántúli és az észak-magyar­országi kisebb vízfolyások völ­gyeiben az áradások miatt zömmel réték és legelők ke­rültek vízborítás alá. A Duna és a Tisza, valamint a na­gyobb mellékfolyók vízállásai­ban nincsen jelentősebb vál­tozás. Kisebb szakaszokon meg­csúszott ugyan a jég, de na­gyobb zajlás még nem kelet­kezett. Ezért harmadfokú ár­vízvédelmi készültséget csu­pán a Zagyva és a Tama men tén. valamint a 7.«1» alsó sza­kaszán tartanak az árvédelmi szervek. — Engedély nélkül nem mondhatok semmit — ezzel fogad a mohácsi kikötőben az egyik jégtörő hajó kapitánya, amikor a fedélzetre lépek. Engedélyem nincs, így csak azt írhatom, amit látok. A Duna jege áll, csak közvetlen a mohácsi kikötő előtt csillan a víz — Itt törtük a jeget, de vol­tunk a jugoszláv határ felé is *— mondja a kapitány. — S arra is áll a jég ? — Igen. A Duna vízállása nem „vé­szes”, de természetesen előre jósolni nem lehet. A kapitány azt mondja, hogy sok volt a hó, j már ez magában is ve­szélyt rejt. A három jégtörő hajó min­den pillanatban kifutásra ké­szen sa..; A Tárná vízállása már meg­haladta az eddig észlelt maxi­mumot és magas vízállással árad az Ipoly is. Közepesnél nagyobb ár­hullám jelentkezett a Kapóson. A belvízi elön­tések területe körülbelül 230 ezer holdra, a pata­kok völgyeiben elöntött területek pedig mintegy 70 ezer holdra becsülhetők. Borsod és Heves megyében sok munkát adott az árvédel­mi szerveknek a hétfőről kedd re virradó éjszaka. A legsú­lyosabb a helyzet a Heves megyei Ecséd község határé­ban, ahol mór napok óta vé­dekeznek a külszíni szénbá­nyát fenyegető víz ellen. A íolyóvá duzzadt Agói-patak azonban átszakl tóttá az egyik védőgátait, s rövid idő alatt mintegy hétszázezer köbméter víz zúdult a bányába. A víz­ügyi szakemberek és a kül­színi bánya vezetői számítot­tak a veszélyre, ezért a drá­ga berendezéseket már koráb­ban biztonságba helyezték. — Tekintettel arra, hogy nagy- mennyiségű vizet fogadott be a külszíni fejtés, az Ágói pa­tak alsóbb szakaszain enyhült az árvízveszély. Ózdan a megáradt Hangony paták kilépett medréből, s több mint száz házat öntött. eL Néhány óra alatt huszonkét családot költöztették biztonsá­gosabb helyre. Sátoraljaújhe­lyen veszélybe került a városi vízmű, mert jégdugó torla­szolta el a Ronyva patakot. A környékbeli kőbányák rob­bantó mesterei a jégdugó fel- robbantásával szabad utat en­gedtek a patak vizének, s meg mentették az elöntéstől a víz­müvet. Sok belvíz gyűlt össze Pusztaszabolcs észak- nyugati részén a kedd­re virradó éjszaka. így a község újtelepén mintegy 120 lakóházat kellett ki­üríteni. A víz megrongálta a telefon- vonalakat, s kedden megsza­kadt a telefonösszeköttetés. Gondokat okozott a víz Sió­fokon is. A Sió csatorna tor­kolatánál a víz 45 házat el­öntött. A katonaság és a la­kosság segítségével sikerült biztonságba helyezni a bajba­jutott családokat. Homokzsá­kokból nyúlgátait emelnek és árkot ásnak, hogy a Siói» ve­zessék a vizet. » i LEVEZETIK A BELVIZEKET A QYARKEMENYEN Az ember törpének érzi ma­gát a hőerőmű magas falai­nál. Hát még a száz méteres kémények tövében! Betyáro- san ontja a füstöt mind a kettő. Azon csodálkozom, hogy az Erőmű környékén egyetlen koromszemcse sincs, sőt az építkezés méreteihez képest igen pedáns rend ás tisztaság van mindenütt A két égbenyúlé kémény mellett épül a (harmadik. A Eedénál tartanak körülbelül és így tömzsi képet mutat Alap­jának az átmérője néhány :enti híján tíz méter. A fal vastagsága két méter. Akár légy szobára is fel lehetne asztam az alapot. Hatalmas lejáratában öt-hat ember dol­gozik; maltert raknak a bor­ié nagyságú edényekbe és Mázmába sorakoztatják a epe- hálás téglákat. Két méter ma­gasságban él van deszkázva i kémény belseje, két deszka- íjtót nyitnak, a kötél megin- iul és sebesen húzza fel azI tryagot a magasban dolgozó: ambereknek. Leteszem a nagykabátom < negándulok az apró vasháj són. Tíz méter után úgy éj om, hogy jobb lenne vissz: fordulni. Erősen fúj a szél, a még messzi a kémény teteje. A föld is messze van már. megnyugtat a lépcső körüli védőrács és lassan fogynak a méterek. Előttem a város, mint kicsiny terepasztal. Ki­bukkan a fejem a kémény pe­remén. Megfogják a kezem és kisegítenek az állásra. Csodálattal nézem a gyár- kémónyépítők magabiztos mozgását az ég és a föld kö­zött Bátor mesterség. Taub József brigádvezető bemutatta munkatársait, Újvári Mihályt, Vildanger Antalit, Miészáros Ferencet és Gyuxűcs Boldi­zsárt. — Egyébként jókor jött, — mondta Taub, — mert a mai naipan kezdtünk hozzá a mun­kához. — S mikorra lesznek ké­szen? — Május végére. Mig beszélgetünk Taub Jó­zseffel, társai folytatják a munkát. Figyelem a lyukacsos tégláikat, a két oldalon lévő „bitót” és megborzong a há­tam Mészáros mozgásának lát tán. Taub közben meséli, ho­gyan lett gyárkéiményépítő még a „múlt rezsimben” egy maszeknál, s mekkora áldo­másokat fizettek egy-egy elké­szült kémény után. Sorolja az elkészített kéményeket: Tisza- palkonya, Rudabánya, Bereu­te, Oroszlány, Komló, Pécs... — Az oroszlányi volt a leg­nagyobb, 120 méter magas. Ezt a kettőt is mi építettük, — int a füstölgő kémények felé. — Sajnos, itt volt a leg­kellemetlenebb emlekem is. Egyik munkatársunk lezu­hant __ A lapos szakmai magyaráza­tot topok a kéményépítés rejtelmei bál. Méterenként 44 millimért „megy össze” a ké­mény, s a tíz méteres átmérő a végén már csak négyfhetvem lesz. A fiatalabb szakmunkások keverik a maltert, majd az alláscsere kezdődik. Belépek a hágcsós „alagútba” és a függőleges lépcsőn lépkedek lefelé. Mennyivel jobo itt lenn. A földről nem lehet le­lépni. Sokáig nézem még a tömzsi kéményt, fölöttem füs;- felhőket ereget a két hatalmas „pipa”, szórja a városra szür­kés-fekete porát. Gazdagé

Next

/
Thumbnails
Contents