Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KINYÍLT az orgona Megalakulta Baranya megyei Tanács Ácséi György elvtárs átvette hépviselői megbízólevelét — Megválasztották a végrehajtó bizottságot és az állandó bizottságokat A Baranya megyei Tanács tegnap Pécsett a járási tanács dísztermében délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg alakuló ülését Az alakuló tanács- ülésen a város és megye poli­tikai és társadalmi életének vezetői között megjelent Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Ropni Gyula elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az alakuló tanácsülést a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében Achátz Imre üdvözölte, majd Bárdost Németh János, a me­gyei választási elnökség elnö­ke átnyújtotta Aczél György elvtársnak a képviselői man­dátumot. Gábor Károly mohácsi es­peres plébános korelnök emel­kedett szólásra. — Az a megtiszteltetés ért, hogy a mai alakuló tanácsülés egy részét én vezessem le — mondotta, majd üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy a 70 megyei tanácstagból 70 megjelent — A választások azt bizo­nyították, hogy megyénk dol­gozói érettek állampolgári jogaik gyakorlására és vállal­ják a szocializmus felépítésé­nek nagy munkáját — mon­dotta többek között. Ezután a napirendi pontokra tett javas­latot, amelyet a tanácstagok elfogadtak. A napirend első pontjaként megválasztották a mandátum-' vizsgáló bizottságot, majd a mandátumok megvizsgálásáig az elnök szünetet jelentett be. Szünet után az elnöki tisztsé­get dr Görcs László vette át, majd javasolta, hogy a tanács­ülés hívja meg az elnökség tagjaiul Aczél György elvtár­sat, Rapai Gyula elvtársat, Ambrus Jenő elvtársat, a Pécs városi pártbizottság első tit­kárát, Körösi Lajos elvtársat, Pécs városi Tanács vb elnökét, dr. Cholnoky László elvtársat, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektorát, Bárdost Németh János elvtársat, Achátz Imre elvtársat és Gábor Mihály es­peres plébánost. Garamvölgyi Miklós, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke ezután ismertette a megyei ta­nácstagok névsorát, majd be­jelentette, hogy a választás a szabályoknak megfelelően tör­tént. Kérte a megyei tanács­ülést, hogy a mandátumokat hitelesítse. A tanácsülés egy­hangúlag hitelesnek nyilvání­totta a mandátumokat. Ezután Sztergár János, a Ha­zafias Népfront megyei titkára lépett az emelvényre és el­mondotta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége március 9-én megtárgyalta, ki­ket kívánnak vb-tagoknak ja­vasolni. Bejelentette, hogy a megyei végrehajtó bizottság létszámát 15 főben javasolják meghatározni, majd javaslatot tett a vb tagjaira. Javasolta, hogy Csendes László, Dobos József, Dudás József, Farkas Elerrtémé, Földvári János, Hor­váth Lajos, Kormány József, Lukács János, dr. Nagy Gyula, Novics János, Palkó Sándor, Papp János, Szabó Mátyás, Ta­kács Gyula és Vértes Tibor elvtársakat válasszák meg a végrehajtó bizottság tagjaiul. A tanácsülés a javaslatokat egyenkénti szavazással vb-tag- nak megválasztotta. Ezután a végrehajtó bizottság külön szobába vonult és megtartotta alakuló ülését, ahol a vb el­nökéül Palkó Sánctor elvtársat, elnökhelyettesül dr. Nagy Gyula, Földvári János is Hor­váth Lajos elvtársakat, a vb titkárává pedig Vértes Tibor elvtársat választotta. Ezután Palkó Sándor elv- társ emelkedett szólásra és a végrehajtó bizottság nevében megköszönte a bizalmat, köszö netét fejezte ki a bizalomért a megye választópolgáradmiak. Beszédében elmondotta töb­bek között, hogy a választá­sok alkalmával a dolgozók kifejezésre juttatták: azt kí­vánják a tanácstól, hogy ez­után is következetesen és még szervezettebben dolgozzanak a párt politikájának megvaló­sításáért. Kitért a tanácstagok munkájára és számos gyakor­lati útmutatást adott, miként kell a munkát elkezdeni és mi biztosítja tevékenységük sike­rességét. Ezután került sor az állan­dó bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztására. Sztergár János elvtárs javasol­ta, hogy 8 állandó bizottságot — pénzügyi, terv, ipari, keres­kedelmi, mezőgazdasági, műve­lődésügyi, egészségügyi és szo­ciális, valamint építési, közieke désd, vízügyi — válasszanak. A tanácsülés ezután megválasz­totta az állandó bizottságok el­nökeit, titkárait, tagjait A pénzügyi állandó bizottság elnöke: Htiszti Sándor, a ter­vé: Garamvölgyi Miklós, az iparié: Pereces Ferenc, a ke­reskedelmié: Krancz Pál, a mezőgazdaságié: Diófási La­jos, a művelődésügyié: dr. Görcs László, az egészségügy és szociálpolitikaié: dr. Tényi Jenő, az építési, közlekedési és vízügyié pedig Gzárt Fe­renc. A tanácsülés a napirend utolsó pontjaként az aláren­delt járási és járási jogú ta­nácsok végrehajtó bizottsági tagjai megválasztását jóvá­hagyta. Aczél György elvtárs kért ezután szót — Engedjék meg, hogy né­hány szót szóljak a köteles­ségről — kezdte felszólalását. Beszélt arról, hogy a dolgo­zók nagy bizalommal szavaztak, s ez a bizalom nagy kötelességet is hárít a megválasztottakra. A választó- polgárok a jelölőgyűlések és a szavazás alkalmával alapo­san megvitatták: kiket jelöl­jenek, kiket válasszanak. Most minden tanácstagnak köteles- j sége ennek a bizalomnak ele­get tenni. — Régen a nép urai ülitek itt, most pedig a nép szolgái. A népet szolgálni pedig min­denkinek megtisztelő feladat — mondotta többek között, majd megköszönte azt a bizal­mait, amellyel megyénk kép­viselőjévé választották. A tanácsülés ezután dr. Görcs László elnök zárszavai­val ért véget Igaz, még nem a szabadban, csak a Szív utcai hitközségi kertészet melegházában, de már teljes pompájában illatozik egy virágbaborult orgonafa. Harcos, forradalmi művészetre van szükségünk Hruscsov elvt rs beszéde az irodalom és a művészet kérdéseiről •• Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusának (5) bekez­dése alapján az országgyű lést 1963. március 21-én dél előtt 11 órára összehívta. Alkotmányunk és az ide vonatkozó törvények értel­mében az újonnan válasz­tott országgyűlés első ülé­sének rendje a következő­képpen alakul: Az ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli a kor­elnököt. A korelnök felada­ta, hogy kijelölje a két kör­jegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az országos választást el­nökség elnöke beszámol az országgyűlésnek a választá­sok lefolyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottsá­got választ. A korelnök szünetet rendel el, ez alatt a mandátumvizsgáló bizott­ság megvizsgálja a képvise­lők megbízóleveleit, majd jelentést tesz e munkáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen megválasztják az országgyűlés tisztségvise­lőit — az elnököt, a két al- 'lnököt és a hat jegyzőt — valamint az állandó bizott- ágok tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első í ülésén meg kell választani í a Népköztársaság Elnöki < Tanácsát. £ A vasárnapi moszkvai la­podéban megjelenít annak a beszédnek a szövege, amelyet Hruscsov szovjet kormányfő mondott a párt és a kormány vezetőinek a szovjet írókkal és művészekkel a Kremlben lezajlott; találkozóján.. Hruscsov haragsúfyozta, i hogy az SZKP és Központi B4- l zottsága véleménye szerint a > szovjet irodalom és művészet > sikeresen fejlődik és alapjá- ! ban véve jól teljesíti feladatát. I Ez a feladat az emberek ne­velése a kommunista eszmé­; nyék szellemében. A kommunista párt üdvö- í zöl minden idős és fiatal írót ’ és művészt — mondotta — ! akár párttag az illető, akár páirtenkívüii, ha szilárdan a ; kommunista ideológia állás­pontjára helyezkedik a mű- ! vészi alkotás kérdésedben. — A művészetben osztály- álláspontra helyezkedünk — hangsúlyozta — és ha­tározottan sikraszállunk a szocialista és a burzsoá ideológia békés együtt­élése ellen. Azok, akik azt hiszik, hogy a szovjet művészetben a szocia­lista realizmus mellett békésen virágozhatna a formalista és absztrakt áramlatok is, elke­rülhetetlenül arra a számunkra idegein álláspontra kerülnek, amely szerint' ideológiai téren is van békés együttélés. Hruscsov rámutatott arra, hogy az irodalom és művészet művelőinek; munkájában ko- | moly hiányosságok mutatkoz- ' nafc. „Népünknek — mondot­ta — harcos, forradalmi mfi- i vészeire van szüksége. A szov­jet irodalomnak és művészet­nek a feladata, hogy megka­pó, tiszta művészi formában ábrázolja a kommunizmus épí téeének nagy és hősies idő­szakát, a valósághoz híven mutassa meg, hogyan vemnek gyökeret és győznek életünk­ben az új kommunista viszo­nyok. Hruscsov a továbbiakban fel hívta a figyelmet arra, hogy egyes íróiknak a sztálini sze­mélyi kultusz időszakáról szó­ló műveiben hibás motívumok és tendenciák tapasztalhatók. Minden figyelmüket egyolda­lúan a törvénytelenségekre, az önkényeskedésekre, a hatalom mai való visszaélésekre össz­pontosítják. — Mindamellett figyelem­be kell venni — mondotta —, hogy azok az évek nem jelentettek tespedési idő­szakot a szovjet társada­lom életében. A kommu­nista párt vezetésével, a lenini eszmék zászlaja alatt a szovjet nép sikere­sen építette és felépítette a szocializmust. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista párt mindig az irodalom és a művészet pár­tosságát követelte meg. A mű­vészre váró feladatok haza­fias megértésének nagyszerű példáját mutatják — jelentet­te ki a szovjet kormányfő — Mihail Solohov művei. Ebből is kitűnik, hogy az Író kom­munista pártossága nem gá­tolja az író művészi egyénisé­gének megnyilvánulását, sőt ellenkezőleg, elősegíti tehetsé­gének kibontakozását. A képzőművészetben mutat­kozó formalista eltévelyedések Magyar—osztrák gazdasági megbeszélések Kallós Ödön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke Becsben átutazóban hétfőn látogatást tett Raaib volt oszt­rák kancellárnál, az Osztrák Kereskedelmi és Iparkamara elnökénél. A látogatáson je­len volt Körinek kamarai fő­titkár is. Az osztrák gazdasá­gi szakemberek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, osztrák üzlet­embereknek a budapesti nem­zetközi vásáron való részvé­teléről folytattak megbeszélés seket Kallós Ödönnel, DUieilUIITUU a imiABmo 1963. MÁRCIUS ÍZ. XX. ÉVFOLYAM, » MAGWa SZOCMHutST* MUN«Á 8PÁGT BAOANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÄRA: 50 FILLÉR r.- ■ár-'*" *',<•< . 59. SZÁM ről szólva Hruscsov kijelen­tette: „Lehetetten, hogy ilyen művészet valaha is elismerést szerez a normális embereik kö­rében”. A zeneművészeti irányokról szólva Hruscsov kijelentette: „Nem akarunk döntőbíróként szerepelni vagy karmester­ként a zeneszerzőnek dirigál­ni”. „Röviden szólva — foly­tatta — olyan zenét akarunk, amely melodikus, tartalmas, gondolatokat ébreszt az embe­rekben, erős érzelmeket kelt. . Fellépünk mindennemű kako- ■ fónia ellen”. Hruscsov emlékeztetett Le­ninnek azokra a szavaira, hogy az irodalomnak a munká­sok és a parasztok érdeke­it, a nép érdekeit kell szolgálnia. Lenin vetette fel az irodalom és művészet eszmeiségének és pártosságénak elvét. Lenin ta­gadta, hogy a különféle idecr légiid irányzatok megférhet­nek egymással a szovjet mű­vészetben. — Aki az ideológiában a békés együttélés gondolatát hirdeti, az tulajdonképpen a kommunista-el 1 emesség állás­pontjára kerül — hangsúlyoz­ta befejezésül Hruscsov és hoz zátette: — A párt senkinek sem engedi meg, hogy csor­bítsa és csökkentse az iroda­lomnak és a művészetnek, a i párt ez éles ideológiai fegyve­reinek az erejét. Szavaznak a megyei tanács tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents