Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

■jjfvM Í-M Kisen» t. NAPLÓ Forró hangulatú ünnepségek Pénteken lóként a reggeli és a délutáni órákban ren­deznék városunkban a nő­napi ünnepségeket. A Pécsi Fodrászipari Vállalatnál a férfidolgozók mindkét mű­szak nötagjait meleghangú beszéddel köszöntötték, s egy tábla csokoládéval ked­veskedtek mindegyiknek az elmaradt, hagyományos hó­virág helyett A Háziipari Szövetkezet női dolgozóit verssel, ének­kel ünnepelték az Ágoston téri óvoda kicsinyei, a szö­vetkezet vezetősége pedig virággal, édességgel fejezte ki megbecsülését Egy doboz bonban is ke­rült az ünnepi sör és szend­vics mellé a Pécsi Sütőipari Vállalatnál, ahol a késő dél­utáni órákig ünnepelték a nödolgozókat A Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Válla­latnál üzemrészenként tar­tották meg az ünnepséget, és a csokoládé mellett friss vi­rágcsokorral köszöntötték a lányokat, asszonyokat Csaknem kétszáz nődolgo­zó gyűlt össze a nőnapi ün­nepségre tegnap délután a Pécsi Hőerőműben. A sör, szendvics mellett minden nő elé piros tulipán, s szerény kis ajándék, váza és hamu­tartó is került Legnagyobb sikere annak a 14 ezer fo­rintnak volt, amit ez alka­lommal osztottak szét juta­lomként a legjobb Bedolgo­zók között. A Pécsi Húsipari Vállalat ünnepségére a gyár nyugdí­jas nődolgozóit is meghív­ták, ■ aki nem tudott el­jönni betegsége miatt, a la­kmára vitték a cserép virá­got, a férfi dolgozók ajándé­kát A kultúrműsorban, az asszonyok nagy csodálkozá­sára és meghatódottságára, az idős nyugdíjas Kozma Béla bácsi is fellépett és sza­valattal köszöntötte az üzem nődolgozóit A Pécsi Postaigazgatósá­gon is csokoládé helyettesí­tette a virágot, és zenével, ünnepi uzsonnával tartották meg az ünnepet. A Pécsi MÁV Fűtőházban, az új ét­teremben a köszöntő mellett ünnepi vacsorát is rendez­tek a nők tiszteletére. Csaknem négy hónapja szü­netel a mezei munka. A csont­keményre fagyott föld és a vastag hótakaró teljesen meg­bénította a kinti tevékenysé­get. November óta nem fogja az éke vasa a fagyos földet, s legfeljebb a trágyahordó lovas szánok látogatták ez idő alatt a határt. Most azonban már végre a tavasz küszöbén ál­ltunk. egyre inkább megindul a vérkeringés a mezőgazda­ságban, kezdődik a tavaszi rajt Milyen hatással volt az idei tél az őszi vetésekre, s hogy készültek fel a tavaszi mun­kákra? Ezzel a kérdéssel for­dultunk néhány termelőszö­vetkezeti vezetőhöz a megyé­ben. Felkészülten várják a kitavaszodást GSrcsony — Nálunk még mindig hó- takaró borítja a határt és az őszi vetéseket — mondja a tsz-elnök helyettese. — Mit hótakaró, jéggé fagyott hó páncél, mely megbír egy em­bert is anélkül, hogy besüp­pedne a lába alatt? így hát nem tudjuk alatta milyen az árpa, a búza, de mivel egész télen hó borította, úgy gondol­juk nem lehet különösebb baj. Most azonban ez a páncél ag­gaszt bennünket. Próbáltuk mór birkákkal is megtöretni, de nem sikerült, még a gép sem boldogul, most már csak az olvadásban bízunk. — Annál is inkább siettet­nénk a hó eltakarodását, mert addig nem merünk fej trágyáz­ni sem, főleg a dombosabb he­lyeken nem, mert az olvadó hóié magával vinné a műtrá­gyát. Van még elmaradt őszi szántásunk ás és igen sok a tavaszi vetni való. Csák ga­bonáiból 250 holdat, 400 hold kukoricát, 100 hold silókuko­ricát, 200 hold aprómagot — felül ve tés ként —' 80 hold nap­raforgót és még sok más ta­vaszi magot kell elvetnünk. A vetőmagot már beszereztük, s a gépeket is készenlétbe he­lyeztük. Kilenc erőgépünk van. Ebből három nem szorult ja­vításra, hármat már kijaví­tottunk és három traktoron most végezzük a utolsó simí­tásokat A javítások zömét sa­ját korszerű gépjavítónkban, saját szakemberekkel végez­tük. A gépekhez gondoskod­tunk traktorosokról is. A tél folyamán 11 tsz-tag végezte ed a traktoros képző tanfolyamot. A napokban érkeznek haza, hogy munkába álljanak. Turony Legnagyobb gondunk most a még mindig eléggé vastag hótakaró megtörése — tájékoztat Szarkándi Ferenc. Szánokkal, lovakkal, lóháton járatjuk és mindent kiprónaá- lunk, ami célravezet, félünk, hogy a hóréteg alatt kipálla­nak vetéseink. — Benn a gépjavítást végez­zük teljes gőzzeL Öt erőgé­pünket a ócsárdi gépállomás javította meg, a többi javítási munkát már saját javítónkban végeztük. Tsz-imkből 16-an vé­gezték el a traktoros tanfolya­mot s most már csak arra vá­runk, hogy a szántást és a ta­vaszi talajelőkészítési munkát megkezdhessük. — A vetőmagot már rég be­szereztük, ezen a tavaszon már csak hibridkukoricát vetünk. Ez az első év, amikor lencsét is termesztünk, a lencse vető­magunk is magtárban van. — Ahogy az Idő engedi, azonnal megkezdjük a tavaszi mun­kát. Sárhát —• Itt nálunk a Mohács szi­geten már alig van hó, az is itt-ott foltokban egész vékony rétegben — mondja Papp Já­nos tsz-elnök. — Ahol kitaka­rodott a vetés, ott nagyon szé­pet mutált a<z őszi búza. — Belvízveszélytől nem kell félnünk. A vízügyi szervek erre felé már a núlt nyáron, ősszel rendbehozták az árko­kat, levezetőket. Itt-ott a mé­lyebb helyeken esetleg lesz bel víz, de ez jelentéktelen. Na­gyobb baj, hogy késik a ta­vasz, bár ehhez mi eléggé hozzászoktunk, hisz itt a szi­geten általában mindig később tavaszodik. Ritka az olyan év, amikor március elején meg tudjuk kezdeni a munkát. Ez az idei úgy látszik nem a szerencsés kivételek közé tar­tozik. Március második felé­ben azonban szeretnénk elvet­ni a tavaszi gabonákat a bor­sót és a többi korait. Mintegy 1000—1200 hold vetni valónk lesz a tavaszon háromszor any nyt, iránt ősszel vo*t. Ez majd egy kis torlódást is okoz annak idején, hisz a késés miatt akkor már minden mag egyszerre kívánkozik a föld­be, Eltemették Szűcs József elvtársat Tegnap délután 3 órakor Pécsett nagy részvét mellett temették el Szűcs József elvtársat, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársát. Bándi Gábor ősrégész: — Tavaly nyáron végeztem az egyebemen — mondja a Janus Pannonius Múzeum munkatársa. — Speciális sza­kom az ősrégészet, amely a kőkori, rézkari, bronzkori és vaskori kultúrák kutatásával foglalkozik. Engem főként a délkelet-európai kő-, réz- és bronzkor érdekel, a Balkán Karikás Frigyes szavalóv^seny a Széchenyi Gimnáziumban Pénteken délután a 25 évvel ezelőtt elhunyt proletáríróra, ■Karikás Frigyesre emlékezve tartotta meg iskolai szavaló­versenyét a Széchenyi István Kétszázhúszezer forint gyámügyi Segély Ifjúságvédelmi értekezlet a megyei tanácson Tegnap délelőtt a mgyei ta- lács vb-termében jöttek ösz- ize a járási tanácsok művelő­lésügyi osztályainak vezetői, t gyermekvédelmi előadók, a gyermekotthonok vezetői, va- amint a nőtanács, a Hazafias népfront és más szervek kép­viselői. Az értekezletnek az volt a célja, hogy megtárgyal- ák az ifjúságvédelem jelen- egi helyzetét megyénkben. Bernics Ferenc elvtárs, a negyei tanács művelődésügyi »sztályának megbízott vezető­je köszöntötte a megjelente­tet, majd átadta a szót dr. Fekete Béla elvtársnak. Fekete Béla elvtárs referá- aimában elmondotta többek Között, hogy az utóbbi eszten- Ipben örvendetesen fejlődött negyénkben az ifjúságvéde­lem. Az 1962-ben megindult »peratív jellegű felderítés alapján 342 veszélyeztetett kö­rülmények között élő fiatalko­rút vettek nyilvántartásba az ifjúságvédelmi bizottságok. Az 1962-es évben sikerült a gyer­mekvédelmi munkát társadal- nasítani. Ezután dr. Jászai László megyei ifjúságvédelmi ügyész tartotta meg beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy az ügyész­iég munkája nem kizárólag a bűnüldözés, hanem ennél sok­kal szélesebb skálájú. Kifogá­solta, hogy az ifjúságvédelmi bizottságok és a gyámhatósá­gok között nincs meg mindig a kapcsolat. Különösen sokat segít az ifjúságvédelmi problé­mák megoldásában a megyei KISZ-bizottság. A tapasztalat •Bt mutatja, hogy az be került gyerekek magartar- tása jó és hasznukra válik. Azonban törekedni kell a munkaértekezleteknek, az ifjú­sági bizottságoknak arra, hogy ok nélkül, vagy legalábbis nyomós ok nélkül ne vegyenek gyerekeket állami gondozásba, mert ezzel megnehezítik azok intézetbe jutását, akik arra valóban rászorultak. S itt há­rul nagy feladat a falusi, köz­ségi albizottságokra. Alaposan, körültekintőem kell megvizs­gálni a veszélyeztetett környe­zetben élők helyzetét. Ezután dr. Szalai Nándor gyámügyi előadó tartott refe­rátumot. Elmondotta, hogy a megyei tanács az idei évben 220 000 forintot fordít gyám­ügyi segélyek céljára a múlt évi 110 000 forinttal szemben. Dr. Szalai Nándor referátu­ma után Galgóczi Gábor rend­őrszázados előadására került sor. Galgóczi elvtárs hangsú­lyozta, hogy a megtorlás, a büntetés csak másodlagos, amit a fiatalkorúakkal szemben al­kalmaznak. Mindössze 4,1 szá­zalékot tesznek ki azok a bűn­ügyek, amelyeket fiatalkorúak követtek el a megyében. A rendőrség a múlt évben 90 olyan fiatalkorút állított elő, akik pályaudvarokon, játszó­tereken, valamint a Mecseken tartózkodtak este a késői órák­ban, s nem tudták igazolni tá­vollétük okát, barangolásuk célját. Igen gyakori jelenség, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványosztás után az elégtelen előmenetelő tanu­lók egy része fél hazamenni, s ki erre, ki arra veszi útját. Többen megkísérelték a disz- .«ádálást Is. Az utóbbi időben azonban ez a jelenség is szű­nőben van.' A múlt évben 182 esetben tartottak ifjúságvédel­mi ellenőrzést. Sajnálatos je­lenség, hogy egyes vendéglátó- ipgri egységek vezetői mit sem törődnek a törvényekkel és szeszes itallal kiszolgálják a fiatalkorúakat. A jövőben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ifjúságvédelmet még inkább társadalmi üggyé tegyük. Fiúgimmázium. A bírálóbizott­ságban helyet foglalt a nagy pártharcos fia: Karikás Péter, a Pécsi Nemzeti Színiház mű­vésze is, akit Miklósi Péter maturandus köszöntött fel köz vetlen szavakkal Majd 14 ta­nuló állt versenyhez, 'hogy el­nyerje a „Gimnázium legjobb szavaiéi” címet. . A tanulók verstéma-választása igen vál­tozatos volt. Különösen a mo­dem költőiktől és a magyar klasszikusoktól választották verseiket. A bírálóbizottság­nak feltűnt, hogy több tanuló csaknem teljesen kiforrott szavalóikészségre tett már szert; s így őket a Színművé­szeti Főiskolára való felvétel­re is javaslatba lehet hozni. Ezek a tanulók: Pakuts Ká­roly, Latz Frigyes, Galambos György ég Szepeg Lajos. A szavalóversenyen részt vett tanulók vensteljesítmnényét Karikás Péter színművész ér­tékelte összefoglalóan. Modern gépek Gyárainkban egyre több korszerű gépet találunk, amelyek termelékenyebbé, könnyebbé teszik a munkát. A dohánygyár Skoda gyártmányú félautomata szivarkatöltő-gépet kapott. Egy műszak alatt 630 ezer cigarettát gyárt, mig a „Triumph” gépek 570 ezret. Balesetvédelmi szempontból is jobb, kisebb zajjal jár és nem utolsósorban tetszetősebb kivitelű. tudományos kutatót keresett j munkájukról. Az alábbiakban és a Kárpát medence kapcso­latai ebben a vonatkozásban. Ennek 'kutatására szentelem majd az életemet. Mivel a Balkán és a Kárpát medence kapcsolatai főként Dél-Magyarországon foghatók fel, dél-dunántúli anyag nél­kül nem lehet ezeket a kap­csolatokat féltárná. Ezért va­gyok Baranyában. Szerencsé­re, a megye rendkívül gazdag leletekben, így munkaalkalom ban nincs hiány. A régész munkája az ása­tásakkal kezdődik. Tavaly, az egyetem élvégzése után bronz­kori ásatásokat végeztem Tu- romyban, rézkort lakótelepet vizsgáltunk át Vasason. Az idei tervek bővebbek, hiszen most már az egész nyár ren­delkezésemre áll. így kőkori, illetve rézkori ásatásokat vég­zünk Személy határában, bronzkori ásatást Szebényben, Nagy árpádon és Kökényben, vaskori lelet után kutatunk Kővágószöllősön. Több éves program kezdete ez. Dr. Bohenszky György adjunktus: — Az orvostudományi sta­tisztika adatai szerint ma a világ minden harmadik em­bere szív-érrendszeri megbe­tegedésben szenved — kezdi az 1-es belklinika adjunktu­sa. — Az ebben megbetege­dettek halálozási aránya felül­múlja a rák és tbc együttes arányát. Ezért a szív-érrend­szeri megbetegedések korai felismerése és gyógyítása ma a belgyógyászat egyik legna­gyobb problémája. Az első feladat természete­sen a megbetegedés felisme­rése. Ehhez ma már a klasz- szikus vizsgálati módszereken túl a szív elektromos, mecha­nikus, valamint hangjelensé­geinek pontos regisztrálását és a szív-érrendszer funkció­jának vizsgálatát biztosító mű­szerek állnak rendelkezésünk­re. Kardiológiai csoportunk azt a célt tűzte ki maga élé, hogy a fenti lehetőségek is­meretében olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek lehető­vé teszik, hoígy a betegek leg­kisebb megterhelése nélkül nyerjük a betegség felismeré­sére vonatkozó értékes vizs­gálati adatokat. Más szavak­kal, a fájdalmas és kellemet­len hatású vizsgálati módsze­rek elkerülése a cél. A fáj­dalmas szívkatéterezést pél­dául az esetek egy részében már ki tudjuk iktatni, hiszen az előbb ismertetett módon is olyan adatokhoz tudunk jut­ni, amelyeknél a szívkatétere­zés sem nyújt többet. Van egy másik célunk is, amelyre kutyákkal végzett állatkísérletekkel igyekszünk választ kapni. A szív koszorú­ér keringését, valamint a tüdő embólia után kialakult kerin- elváltozásokat tanulmá­>1, azzal a kéréssel, hogy közöljük a kutatók válaszait: nyozva meg akarjuk állapíta­ni, hogy a különböző értágító, illetve keringést javító gyógy­szerek mennyiben felelnek meg a korszerű követelmé­nyeknek, és az emberi gyógy­kezelésben milyen mértékben használhatók feL Ruzsás Lajos kandidátus: — „A parasztgazdálkodás fejlődése a Kelet-Dunántúlon 1848-tdl 1945-ig”. Ebben a cím ben lehetne összefoglalni azt a kutatási munkát, amit 1961- ben kezdtem él, és 1965-ben fejezek be — mondotta Ru­zsás Lajos, a történelemtudo­mány kandidátusa, a Dunán­túli Tudományos Intézet mun­katársa. tab PßV­A vizsgálatnál természete- sen figyelembe kell venni a nyugat-dunántúli viszonyokat is. A két terület között ugyan­is még a török időktől ere­dően 1848-ig élég jelentősnek mondható különbségek álltak fent A különbségek később el­tűntek ugyan, ám ismét kiújul­tak a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése következtében, ti. a nyugati területek közelebb voltak a nyugati piacokhoz. Természetes, hogy a kapi­talizmus fejlődése Kelet-Du- riántúlon is mindjobban meg­változtatta a viszonyokat. Mint ismeretes, a parasztság a Kelet-Dunántúlon is évszá­zadokon át az ugarföldek pi­hentetésével és váltogatásával gazdálkodott és a gabona volt a fő terménye 1848 után az ugarföldeket Kelet-Dunántú­lon is bevonja a parasztság a művelésbe, áttér az istállózó állattartásra, és a gabona fő­termény helyett a tájaiknak megfelelő különféle termelési ágakra helyezi a fősúlyt. Ba­ranya keleti felében például szőlőt termel (Villány, Mo­hács), mig a megye nyugati részén inkább az állattartás terjed el, mint például Szent- lőrincen, Vajszlón és Sellyén. A kutatás tárgyához tarto­zik az is, hogy mindezzel pár­huzamosan, hogy változtak meg a parasztság mezőgazda- sági munkaeszközei, hogyan lépett a vaseke, a cséplőgép, a kultivátor a faeke, csépha- daró és kapa helyébe, hogyan terjedt el a permetezés és no- rozás a szőlőművelésben. Vé­gül azt is kutatom, hogy mi­ként birkózik a parasztság gazdaságilag hármas ellensé­gével, a nagybirtokosokkal, tőkésekkel és a kapitalista ál­lammal. Mindez még 1963-ban is fon­tos számunkra. A táj struk­túrájának meghatározásához ugyanis szükséges a múlt is­merete is. A jövő Kialakításá­hoz, a tervezéshez szükség van a múl't felhalmozott ta­pasztalataira, ma is nélkü’öz- hetetlen útmutatásokat ka­punk a téma ismerete alap­ján. » f Tudományos kutatók tervei Városunkban több tudományos intézmény van, amelyekben számos tudományos kutató dolgozik. Bár eltérő területeken tevékenykednek, valamennyiük közös jellem­zője, hogy hosszú éveket, vagy egy életet szentelnek egy-egy tudományos probléma fel­Munkatarsunk három nyilatkozzanak terveikről és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents