Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

' IMS. MÁRCIUS Ki ItfAPLff 3 Pécsi kórus forró sikere a Zeneakadémián Vasárnap lépett dobogóra, nagynevű budapesti kórusok­kal együtt a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola vegyeskara. a Zeneakadémia nagytermében a „Mester és tanítványai” cí­mű kórushangversenyen. A pécsi együttest Tillai Aurél vezényletével egy-egy Sugár, Szabó Ferenc és Kodály mű­vet adott elő. A pécsiek pro­dukcióját vastap-ssai jutalmaz­ta és ismerte el a szépszámú közönség és számos zenei szak tekintély. A kórus ezzel nemcsak: a Pécsi Tanárképző Főiskola hír nevét öregbítette, hanem vá­rosunk zenei életét in. •• Ötletek, javaslatok, határozatok Beszélgetés dr. Budváry Róbert professzorral az Orvos-Egészségügy t Dolgozók Szakszervezetének kongresszusáról larga Jenó müvei a Letűn-díjra felterjesztett alkotások között Varga Jenő akadémikus há­rom művét felterjesztették a tudományos , Lenin-díjna — három mű közöl a legfonto­sabb „A jelenkori kapitaliz­mus és a gazdasági válságok?" című 503 oldalas gyűjtemény, amely 1962-ben jelent meg, a íelöleB a 84 esetendős, vSág- hírű tudósnak a legutóbbi 35 évben megírt válogatott «Ét­keit, tanulmányait Dragiljov professzor, a köz- gazdasági tudományok dokto­ra, az Ekonomiceeszkéja Go- séta legújabb számában meg­állapítja: „Varga Jenő akadé­mikus jelentősen hozzájárva « válságok és ciklusok elméle­tének kidolgozásához, mélyre­hatóan kimutatta az tmperia- iizmusnak és különösen a ka­pitalizmus általános válságá­nak e folyamatok konkrét fejlődésére gyakorolt hatását_ Varga tüzetesem kimutatta azt a hatéit, amelyet, különböző tényezők, elsősorban a hábo­rúk. jelesén a világháborúk gyakorolnak a ciklusok és a válságok menetére”. Az elmúlt héten tartották •Budapesten az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének IV. kongresszusát, amelyen Baranya ég Pécs kép­viseletében dr. Budváry Ró- bertet, az Igazságügy Orvostani Intézet igazgatóját, dr. Stein­metz Endrét, a Megyei kórház igazgatóját és Horváth Lajost, az Qrvoe-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezeténék megyei titkárát, a szakszervezet 67 ta­il gó központi vezetőségének tag jaivá választották. Megkértük Budváry pro- fesszovS, beszéljen kong­resszusi tapasztalatairöl és a további tervekről. — Mintegy 110 ezer azerve- aett egészségügyi dolgozó kép­viseletében töt össze a IV. kongresszus, hogy felmérje, az 1060. évi kongresszus óta milyen eredményeket értünk eL A hozzászólásokból is ki­derült, jól dolgozott az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete mz elmúlt időszak­ban, jelentősen javult az eti­kai helyzet és nagy mérték­ben növekedett a dolgozók szakképzettsége, marxista vi­lágnézete is. Felvetődött, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók milyen mértékben vették és vészük Id részüket a kőzügyek intézéséből. Kedve­ző1 eredményekről «Rámoltak be ilyen venatksozáéban ». —• Míg korábban mindössze bá­rom egészségügyi dolgozó volt országgyűlési képviselő, a mostani választásoknál már 15-öt választott képviselőnek az ország népe. Rajtuk kívül több ezer orvos, egészségügyi dolgozó tevékenykedik majd a községi, városi tanácsokban. — Miiyen mértékben jó­mét az egészségügyi dol­gozóik és a tömegek közti kapcsolat? — Nemcsak az orvosok kap­csolódtak be a társadalmi ügyek intézésébe, a tömegek is részt vesznek az egészség- ügyi ellátás fejlesztésében. A Vöröskereszt szervezetekben tízezrek tevékenykednek és különösen a véradás, vérellá­tás területén elért eredmé­nyek mutatják az emberek to­kozott törődését egymással. — Milyen problémává^ foglalkozott a legtöbb fel­szólaló1 —« A hozzászólók többsé­ge a falusi egészségügy gond­jaitól számolt be, és sok hasz­nos javaslat hangzott el a problémák megoldására. Külö­nösen «okán panaszolták, hogy a gyógyszertárak nem képe­sek ellátni a megnövekedett igényeket, kevés a gyógysze­rész, s igy több helyen még a 76 éven felüli gyógysneré­Időjárásjelen lés Várható időjárás szerda estig; kisebb felhóátvonulások, legfel­jebb néhány helyen kevés hóval, vágy havasesővel. Ma mérsékelt, holnap kissé megélénkülő szél. helyenként reggeli köd. Várható legalacsonyabb éjszákál hőmér­séklet általában mínusz 2, mínusz t, keleten mínusz g, mínusz 18. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz l—plusz f fok között. — .MÁRCIUS u-tő! megadnák a Boltív köz S. szám alatti rüzfip eladási Iroda. Március 11-től, hétfőtől kezdve a szokott helyen, a Kossuth utca 74. és Jászai Mari utca X szám alatt a szokott időben állnak a vá­sárlók rendelkezésére. A Dohánygyár üzemi konyháján korszerű villanytűzhely és villanysütő segíti a szakácsnők munkáját. A konyhában naponta átlagosan 260 adag ebédet főznek a dohánygyáriak és más üzemi étkezdék részéra. munkáját sem tudják nélkülözni. A kongresszus résztvevői egyetértettek abban, bogy • szakszervezetnek lényegesen többet kell foglalkoznia az etikai munkával, az egészség- ügyi dolgozók etikai neveté­sével. A szakszervezeti neve­lés funkcióját nem szabad csupán arra az egy kérdésre korlátozni, hogy fogadnak* <i pénzt xr. orvosak, mert az eti­kai munka ennél bonyolultabb, szerteágazóbb. Etikai nevelési kérdés, hogy az új gyógymó­dok, gyógyszerek, stt> beveze­tésénél az úgynevezett „koc­kázatvállalásnál” megtanítsak Józanná, helyesem mérfegelwi az orvosokat. — Az etikai nevetés smel­lett müyen feladatok vár­nak a szakszervezetre aa elkövetkező időben? — Egyre nagyobb jelentő­ség» van ecr. egészségügyi mun­kában a társadalmi ellenőrzés fokozásának. Jó példaként említették a kongresszusom a Pécsi Orvostudományi Eg tem szakszervezeti bizottságá­nak módszerét, amellyel több klinikám ellenőrizték, meny­nyire hatásos és gyors az ügyeleti, készenléti szolgálat, milyen gyorsam részesül az éj­szaka beszállított beteg orvosi ellátásban. Helyes lenne, ha jövőben a szakszervezet létre­hozna egy táensadalmi alapo­kon működő munkaképesség coökkenéwt véleményező W” zottságot, amelyhez a dolgo­zók felvilágosításért, tanácsért fordulhatnának. Sorolhatnánk még ss «Ős­ieket, javaslatokat, amelyek az egészségügyi munka továb­bi javítását célozzák, ■ ame­lyet a határozatszövégező bi­zottság gyűjt ki és rendszerez. Az elhangzottak1 alapján készt tett határozatokat brossára formájában is kiadják, hogy valamennyi lényeges kérdésről részletesen tájékozódhasson az egész szakszervezeti tagság. Rendkívüli lottó tárgynyereményhúzás Sorsolják a balatonalmádi lottó üdülőtelep lakásait Totó-utazás a tokiói olimpiára A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kedden tartotta meg szokásos évi sajtótájékoz­tatóját az OTP székházéban. Szihár Ferenc, ács igazgatóság vezetője beszélt tevékenysé­gükről, a kiét népszerű játék mú3t évi eseményeiról, ered­ményesről, a az idei további tervekről, eSképzelöiefcrxS. A TaúOk évben tovább növe­kedett a lottózók „törzsgárdá- ja”. Egész évben 226 millió lottászedvényt vásároltak a fo­gadók, a közülük több mint 5 millió nyertesnek 339.7 millió forintat fizettek ki. Ezenkívül 68 millió forint értékben 7600 értékes tárgynyeremény köztük 54 örökilsikás, 22 meny gépkocsi, 25 teljes szoba- benendezés, 742 televízió, stb. — jutott a fogadóknak. A to­tó eredményei, népszerűsége ellenére csökkenitek. Az eá- múk esztendőben 33 millió totó-seelvényt adtak «6, ■ a nyereményekre csaknem S# msffiió focÉntot fizettek ki. A vigaszdíjas totószelvényekre — számszerimc 173 158-ra — több mint tízmillió formtet fizet­tek. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az idén mindkét játék nyerési lehetőségeit igyekszik változatosabbá ten­ni. A lottóban már ez rimáit hónapokban is vettek fel be­lőlük a nyeretnémyjegyzéfcne. Ebben az évben több személy gépkocsit sorsolnak, áprilisi húzáson például már négyei. A tárgynyerernányek kömét a forgalomban nem kapható kfll földi Sztereó rádiókkal, mag­netofonokkal, lemezjátszókkal, ffivfelwevögépekkel teszik vál­tozatosabbá. További elképze­lések: a lakáskultúrát szolgá­ié cikkeket, mint például füg­gönyt, szőnyeget, festményt, kerámi a tárgyaiké t. könyveket egy nyereményként sorsolják. Hasonlóan komplex nyere­mény lesz a rádió, fcelevűstó* lemezjátszó, magnetofon, film. felvevőgép vásárlására jogo­sító utalvány. örvendetes meglepetés a lottózóknak: a január eäsejet- hez hasonlóan ebben az évben két jutalomsorsolást is tarta­nak. Tavasszal megkezdik a Balatonalmádiban épülő 44 lakásos, közművesített lottó vikend-teJep lakásainak sor­solását is. Ebben az évben 32 lakás készül efl, Másik érde­kes újdonságról is tárgyal ax igazgatóság. Az elképzeléséig szerint a Balaton mehsbén emeletes „bounding house”-* építenék, egyszobás, főzőfül­kés, fürdőszobás, teraszos la­kásokkal. Az 1963—64-es év­ben szeretnék felépíteni * a hatodik lottóházat A totóban szintén aofe el­képzelést akarnék megvalósí­tani. A nagyobb sportesemé­nyeken változatlanul megren­dezik a már szinte elmarad­hatatlan totó-tombolát A totó vigaszdíjon kívül újabb „kár­térítést” kaphatóak majd • játékosok. A tervek: szerint 18 héten keresztül a szelvé­nyekre az eddsgs olimpia* városainak egy-egy jellegze­tes képét nyomtatják. Az ille­tő ország megnevezésével és bizonyos számú nyerwtiew totó szelvény beküldésével jutaktna sorsolásom vettetnek lését a pályázók. A totó tfagyjutri- mak között méttán nevezheti főnyereménynek • külföldi társasutazás. Tervezik, hogy a* innsbrucki és a tokiói olim­pián «ótó utazásokat, is sor­solnak. Végül a MSózstfejlesKtós- TŐ1 beszélt a igazgatóság ve­zetője. Többek között meg­nyitják az idén Miskolcon as ötödik totó-lottó körzeti iro­dát, amely Borsod és Heve« megye totó-lottó ügyeit toöto vétlenül kitéri majd.-n A sárga papírroló mögött Papémofeó tec* set zHbéaat, meg a csöppnyi meleget boaó napsugár* sem engedik be a hideg szobába. Félrehajtom sárga tekercset és kinézek a Porcelángyár szánté kasnyi tá­volságban lévő új épületére, »mely eltakarja a Kilátást. , Hegynek meg Közép-Damdoibam autóbusz. A lekászálódó sok jórészt a takaros ki kő­ház felé tartanak, mely ká­vés, szappanos, cukorkáé fci- rakatárkU rácsodálkozik az érkezőkre. Nyílik az ajtó, a belépők egymásnak adják a kilincset és úgy üdvözític a fehérköpenyes, szőke boltve zetőt, mint régi ismerőst. — Katikám, van már fehér kenyér? — Még tej sines. — Pedig már jó az ét, et­o’vadt a hó — veti közbe va- Izki. — Most már pontosan h: tnák a kenyeret. Á Kenyér pillanatnyi hiá­nya, láthatóan nem zavarja a kiszolgálást. Pontosan betart­va a sorrendet mindenki kér valamit. t—* Tíz zaemlét.., *— Tessék elvenni! A fiatalasszony kivesz a pultra állított kosárból tíz zsemlét, szappant és cipőfű­zőt kér még hozzá. Kenyérért később visszajön. A tisztesládák tetején tő­je slrannáiz sorakoznak. Pesti Lászlómé, akit ezen a környé­ken már négy év óta köz­vetlenül csak Katinak szólí­tanak, ismeri valamennyit. Tudja melyik karma a Her- genrőderéké, Dévényiéké, Si­monoké. — Simonéknatt két Mer szabod tejet mérek majd be­le, Hergenrőderék fél Hter baba és fél liter szabód tejet visznek. Szabóiknak fél liter, babatej, másfél liter szabad 'kg ke». Bátoghéknak... A 186. A /fotel boltvezető olyan magabiztos, mint a diák, aki jól tudja a leckét. Kezdetben szokatlan vett. Azelőtt csak nagy hóitokban dolgozott, de szerencsére ve­gyes-kereskedelmit tanult, különben nem tudott volna boldogulni a közép-dmndok kis vegyeskereskedésben. — Mert nézzen csak körül. A polcon, szabályos négy­szögek, gondosan elválaszt­ják egymástól a sokféle árut, szerencsére van egy szép kis raktár is, melyben jól meg­fér a eiga-rettadohány és a rézgálic, a francia drazsé és a petróleum, a mosószappan és a tejföl, a fogkrém és « mogyorós csokoládé, a leves­tészta és az asztali fehér bor. — Sok bor fogy erre felé? — Csak nyáron veszik, ami­kor a pincékből már kifo­gyott a régi. — fis cukrot, élesztőt? — Élesztőből egész évben egyformán adok el, 15 kilát havonta. Cukorból öt mázsa fogy húsz nap alatt. Befőzé­sek idején öt mázsa cxüoor a tíz napos készletem. Szüret táján viszont mindennap ri­adok egy mázsát. ügy látszik, az aranyhegyi bor cukorfokán sokan pró­bálunk javítani, ám mentsé­gükre szolgál, azért is sokai tesznek, hogy bőséges legyen a szőlőtermés. A kis boltból 200 mázsa Vrtigmat visznek el évente, A Vittgran « sző­lősgazdák szerint sakkal ha­tásosabb permetezőszer, mint a rézgálic. De ráért egy má­zsa raffia mellett még meg­vesznek öt mázsa vézgálicot is. mt Most már csak az oltó­gumit hozzuk a városból — mondja egy vásárló — mert azt nem tart la bolt, tönkre­menne, ha megmaradna egyik évről a másikra. De azelőtt mindent a városból kellett cipelnünk, fis nemcsak a per­metezőszereket! A várostól messze eső hegy vidéken néhány évvel ezélőtt vagyonit szerencsésnek tar­tatták azokat, akik .Jőetjár- tak” dolgozni, mert azok na­ponta megvásárolhatták a család élelmezéséhez, a ház­tartáshoz szükséges dolgokat. Abban az időben még nagyon dívott errefelé a kölcsönkére- getés, ami nem is volt cso­dálni való, hiszen ha kifo­gyott a háznál a pirospapri­ka, nem ugorhattak át pótlá­sért a boltba. Erre azóta nincs szükség, mióta áll a buszmegálló jnelletti kis kő­ház, mert több kilométeres körzetben ellátják a környék- béé lakosságot. Mindennap van friss kenyér, péksüte­mény, tej, tejföl, vaj, több­féle felvágott, szalámi. S a friss kenyérért elballag ide a. távoleső erdő szélén lakó Schmidt Istvánná fs, Often fetfeMr és n lem fé fehér kenyér érkezik egy-egy napon a boltba. Von­nak, akik csak fehéret wísd- rolnak, de majdnem ugyan­annyian a félfehér kenyérre esküsznek. Majorosiék és Csanleóék példáid csak fél- fehér kenyeret esznek. Pesti­né elővesz két fényes veknit, a pirosra sült Majorosiéké, la világosabb Csankóéké asze­rint, hogy melyiket szeretik. Éppen tízenleét ára amikor megérkezik a kenyér. Mire behordják és a várako­zók kiválasztják magukriak a meleg cipókat, már rég msg- l<ezdődött a boltvezető ebéd­ideje, mely déltől fél egyig tart. — Gyakran járok így — szól elnézően — de mit lehet termi? Pedig otthon beteg kislány vár rám... Majdnem fél egy van, mi­re bezárul a bolt ajtaja és Pesti Lászlóné — négy év óta ki tudja hányadszor — el­indul a szőlőhegyeik között szülei háza felé. Aztán dél­után újból jón, megint kinyit­ja a boltot. Jönnek majd az emberek, és áru érkezik. — Aztán ha el kell menni tele­fonálni, — mert ez, vagy as nincsen rendben, nem jött a megrendelt áru —, a vá­sárlók szidják a boltvezetőt s bezárt ajtó előtt. Meri Közép- Dabtdolban, ahol már nagyon is megszokták, hogy minden­féle áruért csak a szomszéd­ba kell menni — a vásárlás­hoz már ez is hozzátartozik. n. M. NEtétezky Géza festőművész lakik ebben a lakásban, im­máron ötvenhat esztendeje. Képek, akvarellek, pasztái­tok, szobrok és könyvek kö­zött ülök, télika hátban egye­dül és a falon keresztül át- haBsk az ágyban fekvő, bete­ges, idős művész köhögése Ax asztalon előttem kis do­boz, benne ötágú vörös call­ing: a szocialista kultúráért emlékérem. A csillag öt ága, öt felé mutat, a poros sublót tetejére, shod verses kötetei vannak, „Az ifjúságom”-**, a „János vitéz" illusztrációi ro, aztán prózai munkáim, „A száz éves pécsi kerámiá”-™, a „Zootoay gyár művészi ké- szíiiriényei”-ne, Iparművészeti tanulmányokra, majd a John- stotri templom gyönyörű kerá­miáira, melyeket az amerikai Pensylvanía őriz, faöcsempéí- ne, melyeknek játékosan stili­záló motívumai a tehetséges tervező iparművészit dicsérik, a kopácsi sorozat optimista akvareljeiire és végül a zárt kompozíciójú kis „ex librisek­re”, a kis-gnafika apró reme­kedre. Körbenjárom * oégyszer- négy méteres műtermet, fel­lapozok egy vastagltáblájú könyvet, mely életművét hiva­tott felsorolni. „ „CARPENT TUA POMA NEPOTES” (gyű mölcseidet au unokák fogják leszedni), olvasom az első la­pon, de tudtán, hogy Nikelsz- ky Géza gyüműőcseit már a Zsoinaysk leszedték, ötvenkét esztendő alatt. Nem hiába ír­ták róla: művészi egyéniség­ről, mondanivalójáról soha senki nem adhatott teljés ké­pe*, mert művészete beleol­vadt a pécsi ZsoLnay gyár művészetébe. HoBósy Simon tanítványa, a Münchenben még nagy terveket szövő Nl- kélszky végeredményben ma­ga is „ex libris” tett amnak a tőkés Zsolnaynak, akinek „mű vészete” a NlkefezkyfcMS. táp-' táBtozott. Torinói vilagkiáSll; táa, aranyérmek, hírnév' é* pénz, ezt szüretelték Nikefcz- ky művészi tőkéjéről, — Nem hall már és nem lát — mondja a közben szo­bába surranó felesége — és gondolhatja, milyen kin «re­génynek, hogy még nagyító­val sem képes a síimfost, fé­nyeket érzékek*. Bits néni neregBOéres tée- kaöáriKWi. óazfcajú fején ksa fekete katepban ül , velem szemben a székben és panasz­kodik: sok képet eladott -mái', legtöbbet áron alul, mert a sok tüxe&St m nyugdíjból bi­zony nehéz beszeremi. „Igé­nyes nagyon — mutat óvato­san a túlsú Hsxftaába. — rain- dig melegben akar lenni!” Nézem az atetalnn lévő ér­me* és meg akarom kérdezni: hogyan fogadták, da tekinte­temet elkapja: . — Már ötvenötben Is adtok neki szocialista kultúráért emlékérmet Nagyon boldogok voltunk. Nem mondom, most is örültünk, hogy hatvanha­tomban ís... Csak ne hara­gudjon, egy kis anyagi se^jt- ség keltetne, ügye nem szé- g>enteilen dolog ért kimonda­nom, de ha csak art vesszük; tizenkét önálló kiállítása voft, nyolcsizáznál több képet fes­tett, kétszáznál több kerámiát, alkotott, több művét kiadták. Persze a szecessióan dolgozott, akkor ilyen stílusban alkottak és az írásai. Szegénykém, úgy szereit írni. Szerette ezt a várost. “ ÁMok az ablaknál és szeret­ném letépni róla ért a sárga papírfüggönyt, szeretném az oly messze lévő gyárkapun bekiabálni: emfoenek, elvtár- sak! őrizzék meg jobban éle­te alkonyán ezt a beteg aggot, nyújtsunk neki anyagi segít­séget is. Nikelsaky Géza meg- érdemíü SxtSte István 4 l 260 ADAG EBÉD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents