Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

I sa MÁRCIUS s. IVAPI.Ó 5 Két kiállítás Négy művész egy teremben Az egyik kiállítást a Bartók klubban rendezték Zsámár Ti­bor, Vata Emil, Hartung Já­rtas és Tóka Vendel műveiből. Kissé vegyes hatású is az ak- vareilekből, szobrokból, kerá­miából, üvegkarcból összeálló kiállítás, de érdekes. Érdekes- Bégét nem utolsósorban annak a kísérletező kedvnek köszön­heti, amely a négy képzőmű­vész néhány alkotásából árad. Vata Emil festményei — leginkább a Vásárhelyi utca, a Balatoni táj, és az önarckép — egyfajta tünődő-nézelődő , művészi magatartás bizonyí­tékainak tűnnek, olyan finom megfigyelésekkel, amelyek le­kötik a figyelmet. Másfajta élményt jelent Vata kísérleti darabja, a Pulykák című fali j kerámia. A szülőváros, Hód­IXMfiKtSXMÍL TÍZ* mezővásárhely majolikagyárá­ban készült, nyári emlék. Az érdekes mű tüzes sárga-piros színeivel és csillogó felületé­vel rendkívül vidám hangu­latú. Sötétebb tónusúak Har­tung János képei. Pihenő nő és Női fej című festményei hívják fel leginkább magukra a figyelmet, érdekes, egyéni hangról árulkodnak ezek a képek. A fiatal pécsi művész legtöbb figyelmet keltő műve azonban az az üvegkarc, amellyel ő jelentkezik először a pécsiek között. Az üvegkarc- illusztrációk még kísérletnek számítanak, de művészi ere­jűek, megragadok. Tóka Ven­del első nagy sikerét 1959-ben aratta, amikor a „Tanácsköz­társasági emlékkiállítás” pá­lyázaton díjat nyert Azóta kétszer kapott tanácsi ösztön­díjat, az itt kiállított műveit is jórészt az ösztöndíj által biztosított szabadidőben készí­tette. Újszerű lemezdomborí­tással jelentkezik ezen a ki­állításon — Aratók és Korsót nő — valamint egy rendkívül bájos szökőkút-terwel, mely­nek címe: Táncoló leányok. Érdekes a Néger gyerek port- xéja, amelyet fekete kőből fa­ragott, valamint a Labda dobó és a Pihenő című szobrok. Zsámár Tibornak két évvel ezelőtt, éppen a TIT Bartók klubjában rendezték meg első önálló kiállítását. Ez a most kiállított néhány kép, két év válogatott termése. Jellegze­tes Balaton menti tájaik, párá­ba vesző partok, lágy színek jellemzik ezeket az akvarelle- ket, az ember azonban hiány­zik ezekről a képekről Leg­inkább talán a Szigliget és a Február Daindolban című ké­pek nyerik meg a nézők tet­szését. Négy művész egy teremben. Fiatal művészek kísérletei és megérlelt alkotásai, amelyek megérdemlik a figyelmet. Mi valósult meg Török János szobrai A másik kiállítást a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utca 2. szám alatti helyiségé­ben nyitották meg vasárnap. Ezen Török János fiatal szob­rászművész alkotásai kaptak helyet A szobrok egy része közvet­lenül emlékezteti a látogatót arra, hogy Török János a Porcelángyárban dolgozik, terveinek jó része hófehér, csillogó porcelánfigurák soka­ságában ölt testet. Talán így lesz egy kicsit a szoborból fi­gura, így vész el a mozdula­tok- fifejező ereje, szépsége, s válnak fontosabbá az alakhoz kapcsolódó, kísérő tárgyak, kellékek. A Galambos lány és a Nő vázával című szobrok­nál érezhető ez leginkább. Természetesebb, kedvesebb a Copfot lány és a Nyugalom című alkotás. Más a helyzet Török János elvontabb tartalmat kifejező „Lakásügy” Jeligére üzenjük, hogy ügye bírósági hatáskörbe tar­tozik. A háztulajdonosnak egyéb­ként jogában áll felmondani önök­nek. Bosnyák János Engels u.: A hálózati feszültségesésre tett pana­szát csak hálózatbővítéssel és az érintett fogyasztók más trafó kör­zetre való csatlakoztatásával lehet orvosolni. A bővítést a Dél-Dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat üzem vezetősége a IL negyedévben el­végzi, addig a fogyasztók türel­mét kéri. Antónia utcai lakók: a közvilá­gítási lámpacsenét az üzemvezető. ség soronkivül elvégezte. Palolabozsoki pályamunkások: A vizsgálat során megállapítottak hogy panaszuk indokolt. Az élel­mezési költségek kifizetésére a szekszárdi pályafenntartási főnök­ségen keresztül a szükséges intéz­kedéseket megtelte a XL Építési és pályafenntartást osztály vezetője. Zsigmond Jenó kérésére közöl­jük, hogy a magánkereskedőkre vonatkozó törvényerejű rendelet 1957. évi 17 sz. tvr. a bélyegkeres­kedésre is vonatkozik. Bélyegke­reskedésre Iparigazolványt jelen­leg nem adnak ki. A jövedelemi adó a tiszta jövedelem után prog­resszív alapon van megállapítva. Üzletnyitási engedélyt a tanácsok kereskedelmi osztályai, (kereske. . delmi felügyelők) adnak ki, A bé­lyegkereskedő csak bélyegekkel kereskedhet. Állami támogatás­ban a bélyegkereskedő nem ré­szesül. Auguszt Bólint Kovács-telep: A Hl. kerületi tanács igazgatási cso­portjától kapott értesülésünk sze­rint közöljük, hogy a Kovács-tele­pen kialakult utcák elnevezését folyamatosan végzik. Amennyiben utcájuk még nem kapott nevet, a tanács illetékesei kérik, hogy sze­mélyesen vagy írásban jelentse be az utca helyét. Temesi Eszter örsi nótafa: kér­jük írja meg címet, hogy az Jt- ' törő oidatnan beszámolhassunk a „Szegfű Örs” munkájáról. N-ne Pécs. Harangóntő utca. — Panaszával kapcao.aajan személye­sen keresse fel szerkesztőségün­ket. „Csecsemőgondozó” Jeligére vá­laszoljuk, hogy nem szükséges az érettségi, hanem csak a nyolc ál­talános iskolai bizonyítvány. Pé­csett nem indul csecsemögondozö- nói tanfolyam, hanem csak Buda­pesten (VIIL kerület Vas u. 10 sz.) és Miskolcon (Szentpéteri kapu u.) mindkettő októberben kezdődik. — Még a nyár folyamán el kell kül­deni az iratait valamelyik isko­lába. Szükség van az iskolai bi- Eonyitványra. születési anyakönyvi Iklvonatra, részletes orvosi bizo­nyítványra. a szülök kereseti iga­zolására, lakóhely szerint Illeté­kes tanács javaslatára, kézzel Írott részletes önéletrajzra, pár soros kérvényre és egy fényképre. Eze­ket ajánlott levélben az egyik is­kolához kell elküldeni. Az iskola egy éves bentlakásos, fizetni nem tkell az ellátásért sem. Szili Károly Pécs: Mint ahogy Ígértük a február 10-i számunkban, közöljük a Divatáru Nagykeres­kedelmi Vállalat válaszát: A hi­ánycikket képező sétabot beszer­zését az iparvállalatnál hosszas utánjárás után sikerült elintéz­nünk. Az ipar a sétabot gyártását csak kis mennyiségben tudja biz­tosítani. Így az igényeket teljes mér'ékben nem áll módunkban ki­elégíteni. A vállalatunkhoz beér­kező séta botból a 11. sz. Pécsi Ru­házati .Boltnak is leszállítunk, azon ban a fenti okok miatt csak kis mennyiséget tudunk a bolt részé­re biztosítani.” . vagy legalábbis erre törekvő szobraival, amelyeknek egy része, jellemző módon, csupán a „Térkompozició” címet vi­seli. Az ülő és fekvő figurák kidolgozott részletek helyett csupán a mozdulatok vonalát, lényegét, jellegét igyekszenek kifejezni. Erőteljesebb mozdu­lattal ül például az a figura, amely mindkét kezét térdén nyugtatja, elereszkedettebb, bágyadtabb az, amely egyik karját oldalt ejti, valami sú­lyosabb és fáradtabb érzelem árad abból a figurából, amely térdére könyökölve, előre dől­ve ül. Ezek a figurák látha­tóan kísérletező szándékkal születtek, s talán kiszabadu­lásképpen, kiegyensúlyozó cél­lal is. A fiatal művész szobrait érdemes megnézni mindazok­nak, akik figyelemmel kísérik a mai művészek kibontakozá­sát.' (h. e.) A kulturális programot a népgazdasági terv keretén be­lül dolgozták ki megyénkben is. A program megvalósítására államunk nem kevesebb, mint 120 millió forintot költ 1960— 1965-ig terjedő időben. Ezen­kívül nagymértékű társadalmi erőforrásokkal is számolnunk kell, melyek sok milliós érté­keket tudnak létrehozni. Hogyan fejlődik oktatásügyünk a programon belül? Az általános iskolák tanuló­létszáma a megyében (Pécset kivéve) 1960—61-ben 39 109 volt, 1965 végére 42 300 lesz. A növekedés 9 százalékos. Az ötéves terv végére a tanulók 80 százaléka szakoktatásban fog részesülni. Miként lehet megoldani a növekvő gyermek­sereg tanítását?... Az ötéves programnak megfelelően álla­mi erőből 45, egyéb forrásból 61 tantermet építenek. Már eddig 1963-ra felépült Mohá­cson 12, Pécsváradon 8, Endrő- cön 1, Egyházasharasztiban 2, Drávasztárán 2, Beremenden 4, Komlón két tanterem. Pé­csett a kertvárosi iskolában 4, a Felső-Vámház utcai általá­nos iskolában 9 tanterem. Meg az Idén felépül Pécsett a Köz­társaság téren egy új 16 tan­termes iskola és a Tanárképző Főiskola 16 tantermes általá­nos gyakorlóiskolája. Ugyan­csak ebben az évben fejezik be Uj-Mecsekalján egy 24 tan­termes általános iskola és Va­sas I-en egy 6 tantermes . is­kola építését. 1964-ben befeje­ződik a Jókai utcai 20 tanter­mes iskola, és a Vasas II. 8 tantermes iskolájának építése, 1965-ben pedig a bolgárkerti lakótelep iskolája emelkedik a magasba. Terven felül mű­helytermeket Is építenek és öt év alatt Pécsett mintegy 16 millió forintért az összes is­kola felújításra kerül. Mi a helyzet a gimnáziumok­nál? Komlón 12, Sellyén 4, Pécsváradon 4, Siklóson 4, Bolyban, Szigetváron, Szentlő- rincen, Sásdon ugyancsak 4 tanterem épül, valamint három szakközépiskola Bolyban, Mo­hácson és Komlón. Pécsett Uj- Mecsekalján 16, Meszesen 12, az Attila utcában szintén 12 tantermes középiskolába köl­tözhetnek majd be a diákok. A megyében 22, Pécsett 3 új óvoda létesül. így fest a kulturális terv az iskoláknál és ha hozzávesszük a leírtak­hoz az újonnan létesült vegy­ipari technikumot, a m.ezőgaz- dasági technikum vidékre he­lyezett osztályait, valamint az egy évben iskolapadba ülő 11 000 felnőtt tanulót, akkor jó képet kapunk megyénk kul­turális helyzetéről, s arról, hol fogunk tartani 1965-ben. Ám nemcsak az iskolák szá­mának gyarapodása jelzi a fej­lődést. Jelenleg még 11 közsé­günkben nincs könyvtár (ami annyit jelent, hogy 312 helyen van!), de az ötéves terv végére ott is lesz. Mozijaink közül so­kat nem látogatnak, mert hiá­ba a televízió... viszont 13 szélesvásznúval fogunk gyara­podni. Pécsett a Nemzeti Szín­ház a Kamaraszínházzal együtt teljes rekonstrukción esik át. Felújításra kerül a szabadtéri színpad, a vasasi kultúrház és a Déryné Művelődési Otthon is, s Pécsváradon felépül egy 400 személye« új kultúrház. Vidéken 17-tel gyarapszik a művelődési otthonok száma az ötéves terv ideje alatt A képtár elhelyezése is megoldó­dik Pécsett, s mód lesz a mú­zeumok bizonyos szépítésére is. Az ötéves kulturális prog­ram keretében adott anyagi juttatások teremtik meg az alapot arra, hogy több tudo­mányos szakkör legyen, hogy növekedjen az ismeretterjesz­tő előadások száma. A meg­rendezett tárlatok, hangverse­nyek, de még a vidéki tsz- tagok különböző országjárásai is a kulturális élet pezsdítését jelentik. Persze, az ötéves terv végén Is marad még tennivaló bő­ven. Komoly gondot okoz, hogy az általános iskolát végző nyolcadikosok száma 1965-re a megyében 4300 körül lesz, és ebből csak kétezret (ezret vidéken és ezret Pécsett) tud­nak középiskolába felvenni Nálunk összesen a diákok 36.9 százaléka tanul tovább, az or­szágos 43,7 százalékkal szem­ben. Kevés a diákotthonunk. Irány a kommunista világgazdaság Az ötéves terv vegére csak 3 százalékkal lehet emelni a be­iskolázást. Megfelelő épület hiányában csak Komlón léte­sül egy 80 férőhelyes diákott­hon. A járási központokban működnek már középiskolák, de a távoli helyekről, például a szigetvári járás északi ré­széről, nem tudnak bejárni a gyermekek gimnáziumba A szakosított oktatás bevezetése is komoly problémákat jelent. A megye 323 községe közül mindössze 68-nak a lakossága éri el az 1000 főt. Van olyan község, mint például Gorica, ahol összesen 8 gyerek jár is­kolába, olyan kicsi a falu. Fel­tétlenül szükség van az iskolák körzetesítésére. Be akarjuk vezetni majd a kötelező középiskolát, és ehhez már most meg kellene terem­tenünk a szükséges alapokat. Nyilván nemcsak több iskolá­ra van szükségünk, hanem több diákotthonra is. Különö­sen a járási székhelyeken, és természetesen Pécsett Az öt­éves kulturális program elké­szítésekor nagyobb gondot kel­lett volna fordítani a terve­zésre, illetőleg a diákotthonok számának növelésére. Az ipar 1965-ben jóval több technikust^ szakembert igényel, nem is be­szélve a népgazdaság más egyéb területeiről. Tanter­meink ugyanakkor máris zsú­foltak és csak nagy erőfeszí­téssel lehet megoldani sok he­lyen a tanítást A megyében 116 községben nincs még művelődési ház. Az 1000 és 3000 lakosú községek közül nincs még Homorúdnak, Magyarszéknek, Egyházasko- zámak és Csikóstöttösnek. Mű­velődési házaink jórésze el­avult. Háromszáz gyermek vár elhelyezésre a gyógypedagó­gián, de részükre nem lehet helyet biztosítani. Ilyen és eh­hez hasonló gondokkal kell még 1965. végén is szembenéz­ni, ám a felsoroltaknál csak az állami erőt vettük számí­tásba. Az állami erőn kívül azonban nagy társadalmi erők is vannak. Az lenne a feladat« hogy ezeket a társadalmi erőket meglévő gondjaink enyhítéséra fordítanánk. így el lehetne ér­ni, hogy az ötéves kulturális program anyagi-technikai ré­szét is túl lehetne teljesíteni. A kulturális program végre, hajtása a megmaradó gondok ellenére nagyot lendít rajtunk, hozzájárul ahhoz, hogy jó alap­pal indulhassunk a 20 éves tervnek, melynek kidolgozása most van folyamatban. Szüts István Á Pécsi Fémipari V. gumirészlege március hó l-lől ú ból üzemül Rövid határidőre váUal mindennemű gumijavítást. Pécs, Bajcsy Zsilinszky út 12. se. alatt az utóbbi időben azt tart­ják a hegyhátmaróciak, hogy ha valaki elsöpri a havat a szomszédja háza elől, az még nem minidig jelenti az igazi j ószomszéds ágot. A dolog úgy kezdődött, hogy Bőr csők Józsefné, a helyi vegyesbolt vezetője január 12-én jelentette, — éjszakánként idegen személy jár be a boltba, és onnét készpénzt hord eL Börcsökné ugyanis betartotta a SZÖVOSZ utasítását, s min den este csinált pénztárzárla­tot. így vehette észre a rend­szeres hiányt A szövetkezet vezetőségével együtt felvette a kapcsolatot Róth József körzeti rendőr- megbízottal. Elhatározták, hogy a betörőt a helyszínen érik tetten. Bandi Károly egyházaskozári és László Jó­zsef hegyhátmaróci önkéntes rendőrök is készséggel vette* részt az akcióban. így oldot­ták meg, hogy, több napon át kettesével bent töltötték az éjszakát a boltban. Zárás után bementek, 6 egészen a más­napi nyitásig ott voltak, még pedig a lelakatolt ajtók mö­gött. Az első három éjjel nem történt különös dolog. A negyedik éjszakán azonban, mégpedig Január 15-én, vala­ki nyitni kezdte a bolt udvai? bejáratának ajtaját, s másod­perceken belül a boltban ter­mett. Ekkor Bandi Károly és a boltvezető férje, Börcsök József leste a betörőt. A tet­tes nem vette észre a csapdát, mert Börcsök József és Bandi Károly a pult alá bújtak és ott vártak az alkalmas pilla­natra. Ezért nyugodtan oda­lépett a pénztárfiókhoz ép kulcs segítségével könnyű­szerrel kinyitotta. Ebben a pillanatban zseb­lámpa fénykévéje vetődött rá, s a pult alól előlépett a két férfi. Azonnal felismerték a tettesben Vida Mihályt, gki a bolt mellett lakik. Vida megijedt és futásnak eredt, de már az udvaron utolérték és elfogták. Most az Ítéletre vár. Hegyhátmarócon pedig azon derülnek, hogy Vida Mihály mindig „jószívűen” elsöpörte a havat a bolt elől is. Azt mondta, szívességből. Most azonban kiderült, hogy a hó­ban meglátszott volna a lába nyoma. így hát Hegyhátmaró­con kétszeresen tartják a köz­mondást, — mindenki sö 'n jön a saját portája előtt. i Minek kell még megvalósulnia az ötéves kulturális programból? Elfogták a hegyhátmaróci „hóhányó“ betörőt Kizis haszon A nemzetközi munkameg- sztás nélkül aligha fejlődhe- itt volna hazánk ipara jelen­ei színvonalára. Vizsgáljunk íeg közelebbről bármilyen srméket, szinte alig találunk öztük olyat, amelynek kiin- uló anyaga ne külföldről zármazna. Országunk közis- íerten szegény nyersanyagok- an. Behozatalra szorulunk asércből, kokszból, fából, gya- otból, nyersgumiból stb. E yersanyagok zömét a Szov- ítunió hosszú lejáratú szerző- ések alapján szállítja, s ml zekért munkaigényes készter- íékekben fizetünk. így azután Szovjetunió tízszer annyi onna súlyú árut szállít nekünk, lint amennyi a Szovjetunióba xportált magyar termékek úlya. A kapitalista világban incs ilyen példa, hogy egy latalmas gazdag állam legyen gy kis ország nyersanyag- zállítója. Van viszont egy természeti incsiink, amelyben világvi- zonylatban is igen gazdagok lágyunk, ez a bauxit. A bauxit )ól előbb timföld készül, majd >edig kohósítás útján az alu- nínium, a magyar „ezüst”. Ez íz értékes színesfém sok min- lenért kárpótol bennünket, díszen korunk egyik legfonto- ;abb nyersanyaga az alumí- íium, amelyet kis fajsúlya, ’.agy szilárdsága, kémiai ellen- illóképessége, alakíthatósága itb. különös rangra emel a technikai forradalom mai idő­szakában. Van egy értékes természeti tincsünk, kiaknázását viszont fékezi, hogy minden tonna alumínium kohósításához kö­rülbelül tizenhatezer kilowatt­óra elektromos áramra van szükség. Országunk pedig nem dúskál energiában. Amit nye­rünk az olcsó bauxittal, azt ráfizetjük a drága árammal Ezt az ellentmondást oldja fel a nemzetközi munkamegosz­tás, a múlt évben aláírt szov­jet—magyar alumíniumegyez. mény. A szerződés szerint egyre növekvő mennyiségű, végül 1980-ban 330 ezer tonna tim­földet szállítunk a Szovjet­unióba, amelyből igen olcsó vízienergiával 165 000 tonna alumíniumot kohósítanak Ilyen tömegű timföld kohósí­tásához a jelenlegi villamos­energia termelésünk negyven százalékára lenne szükség. Ez a kooperáció a Szovjetunió számára is előnyös, hiszen a világpiaci áron értékesíti az ennél jóval olcsóbban termelt vízi villamosenergiát. Hazánk viszont teljes egészében vissza­kapja a Szovjetunióban kohó- sított tömbalumíniumot, amely immár sokmillió kilowattóra villamosenergiát tartalmaz. Sok példa van rá, hogy ennél nagyobb távolságra olcsó vízi- úton timföldet, illetve alumí­niumot szállítanak. De először fordul elő a világon, hogy fém formájában visszakapja teljes nyersanyagát a timföldet szál­lító ország. A százhatvanötezer tonna alumínium (amely háromszo­rosa a jelenlegi termelésnek), értéke nyolcvanmillió dollár, de ennek sokszorosát kaphat­juk a világpiacon, ha tovább feldolgozzuk félkész gyártmá­nyokká, majd pedig készter­méket, alumínium autóbuszt, vasúti személykocsit, hajót, alumínium burkolatú kábelt, alumínium hidat, csomagoló anyagot stb. exportálunk. Különös előnv számunkra hogy a Szovjetunió fedezi az alumíniumkohók és erőmüvek sokmilliárdos beruházási költ­ségeit s mi összes anyagi erő­inket, a bauxittermelés, a tim­földgyártás és az alumínium­feldolgozó ipar fejlesztésére összpontosíthatjuk. A terme­lés hatalmas méretei lehetővé teszik nemcsak azt, hogy mesz- sze magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is az egy főre jutó alumínium­termelésben, hanem azt is, hogy alumíniumtermelésünk a világon a legkorszerűbb le­gyen. A bauxitbányászat és timföldtermelés ma is korsze­rűnek mondható, de Ajka mellett például olyan hatal­mas, teljesen automatizált tim- földgyár épül, amelyben a ter­melékenység a jelenleginek öt­szörösére emelkedik. A legin­kább azonban a félkészgyárt­mány termelése fejlődik. Szé­kesfehérvárott olyan nagy automatikus vezérlésű henger­sorok épülnek, hogy a pillanat­nyilag megmunkált száz-száz­ötven kilogrammos tömbök helyett másfél—kéttonnás tömbök is igen termelékenyen feldolgozhatóak lesznek. Nehéz lenne a nagyszerű távlatokat mind felvázolni. Sa számok, a méretek szinte hihe­tetlenek, pedig nincs ezekben nagyzolás, tódítás. Nem úgy, mint régen, amikor arról be­széltünk, hogy a vas és szén országa leszünk, holott köztu­dott, se szenünk, se vasércünk nincsen. Bauxitunk viszont rengeteg van, és hazánk a szocialista tábor alumínium- iparának egyik nagy centruma (A KGST színesfémipari állan­dó bizottságának székhelye je­lenleg is Budapesten van.) Ha a szocialista világgazda­sági rendszer valóban le akar­ja hagyni a kapitalista világot a gazdasági élet minden terü­letén, ez azt jelenti, hogy alu­mínium termelésében, kutatá­sában és széleskörű, korszerű feldolgozásában — a baráti országokkal szoros együttmű­ködésben — nekünk kell bát­ran az élre törnünk. S eljön az idő, amikor a legfejlettebb tő­kés országok nem lesznek már számunkra mértékadóak, mert majd ők igazítják hozzánk lép­teikét, ha nem akarnak mész- szire elmaradni. Kovács József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents