Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
4 1963. MÁRCIUS 29. 1 MPPCPlfi TilUPC?“ ncuPll! 16 750 fiatal szerzett jelvényt — 90 brigád nyerte el „mouaow IdVŰM IICVCII a Slocia|ista brigád" címet —50 millió forintos megtakarítás bányász kulturális szemlét . Jó eredményeket mutathat fel az Ifjúság a szocializmusért mozgalom szerveznek A bányász tradíciók ápolása, a kulturális élet pezsdítése céljából a Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága és kultúrbizottsága elhatározta, hogy 1963-ban megrendezi „Mecseki Tavasz” néven a bányászok kulturális szemléjét. Az első szemlére május 12-én kerül sor, amikor is az összes bányász kultúr- csoport és a kultúr otthonok szakkörei vetélkedőn vesznek részt. A nagyszabású kultúr- program lebonyolítására a pécsbányatelepi Zalka Máté kultúrotthont jelölték ki. A kultúr otthont tavaly, — sok társadalmi munkával — rendbehozták, szabadtéri színpada, az épület helyiségei alkalmasak nagyobb fellépésekre, kiállítások szervezésére. Még a fotósok és barkácsolók is képviseltetik magukat a seregszemlén. A kultúrbizottság tervbe vette: ha a „Mecseki Tavaszi’ jól sikerül, az ország többi bányászegyüttesét is meghívják majd jövőre a nemes vetélkedőre. fl megye legiobb takarékszövetkezete a nagyúobszai Megtartotta küldöttgyűlését a Nagydobsza és Vidéke Takarékszövetkezet. Farkas Lajos ügyvezető beszámolójában elmondotta, hogy ennek a falusi banknak a betétállománya alig több minit egy esztendő alatt egy millió 288 ezerről 3 millió 772 ezer forintra emelkedett. Jövedelmezőségi tervüket 290,3 százalékra teljesítették, s ma miár a megye nyugati résziének huszonegy községében segítik kölcsönnel a szövetkezeti gazdákat. S a vezetőség jó szervező munkája mbllett a környékbeli dolgozó parasztok régi szövetkezeti hagyományainak is köszönhető ez a szép eredmény. Ugyanis Kis- és Nagydobszán éppen az évszázad elején, 1900-ban alakult egy hitelszövetkezet. Fe- kecs Vendel, aki a régi hitel- szövetkezetnek 27 évig volt elnöke most a takarékszövetkezet felügyelőbizottsáigi elnökeként kamatoztatja tapasztalatait. Éz a falusi bank most méltán nyerte el a „Megye legjobb takarékszövetkezete” kitüntető címek Szerdán délután a pécsi városi művelődési házban Sajgó Jenő, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára értékelte a tavalyi Ifjúság a szocializmusért mozgalom eredményei1 a meghívott alapszervezeti titkárok, aktívák és vendégek előtt. A beszámolóból kitűnt, hogy a nagyüzemekben folyik a legjobb ifjúsági és szervezeti élet, s ennek következtében ezeken a helyeken dolgoznak Legjobban a fiatalok és az ifjúsági brigádok. Tavaly a jelenitkezettek 95 százaléka teljesítette a mozgalom négy követelményét az üzemi fiatalok közül. (A városi átlag 90,8 százalék). A felsőfokú pedagógiai intézményekben a jelentkezők 90,7 százaléka- tett eleget a követelményeknek, viszont a kereskedelemben csupán 60,8 százalék végzett kielégítő munkát. Ezekben az intézményekben objektív nehézségekre is lehet hivatkozni, amiért ilyen kevesen vettek részt a mozgalomban (nincs helyiség), de hibásak maguk a tagok is, s ezen változtatni keltL Pécsett két évvel ezelőtt 13 250 fiatal jelentkezett az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, tavaly már 16 750 lány és fiú kapta meg a jelvényt. Köztük 241 brigád 3400 tagja kü'Qött a szocialista címért, melyek közül 90 el is nyerte e megtisztelő címet. Elmond- j ható tehát, hogy az 1962-es gazdasági év sikeres befejezé- ■ seben a fiataloknak is részük volt. - Különösen a kongresz- szusi munkaversenyben állták meg helyüket, amelyben kivétel nélkül minden fiatal részt vett, aki jelentkezett a mozgalomba. Tavaly 53 millió forintot takarítottak meg a fiatalok, 1 az idén még ennél is többet alkarnak. A társadalmi munkából jól kiveszik részüket: 1962-ben a város 14 330 fiatalja 340 ezer óra társadalmi munkát végzett, az idén 350 ezer társadalmi munkaórára tettek felajánlást. A tanulás, kulturálódás és sport követelményeit általában teljesítették a jelentkezők. Sajgó elvtárs egy sajnálatos tényre is rámutatott: az üzemék vezetői nem mindig és nem mindenütt nézik jó szemmel a fiatalok ténykedését, vagy egyszerűen nem veszned? tudomást róluk. Pedig az ifjúsági brigádok erkölcsi elismerése és megbecsülése még jobb munkára ösztönözné az ifjúmunkásokat. Megtörtént az is: a munka követelményét olyan nagyra szaoták, hogy a fiatalok többsége nem volt képes azt teljesíteni. Az előadó végezetül az 1963- as feladatokra tért át: az idén 18 ezren jelentkeztek a mozgalomba, de a hivatalokból és a közlekedésből még mindig kevés a jelentkező, különösen a lányok és fiatal- asszonyok között. A KISZ KB Intéző Bizottsága ezért ösztönzésként dicsérő okleveleket és jutalmakat oszt ki a mozgalom legeredményesebb részt vevőinek. A városi bizottság úpv számítja, hogy a város ifjúságának 70 százaléka (29 ezer fiatal) jelentkezik az idén az ISZM-be. A beszámoló végén — a vita után — jutalmakat osztottak ki. A legjobb KISZ- bizotfság zászlaját az Ércbánya Vállalat kapta, a legjobb alapszervezet zászlaját a So- piaina Gépgyár nyerte ed. Ezen kívül 13 alapszervezeti vezető és pedagógus részesült könyvjutalomban, majd pedig a város legjobb tíz alap- szervezetének adott jutalomműsort a Ki mH -'etélkedő néhány résztvevője. Injekciózás helyett Az S+H Quintett estje Idézettel kell kezdenem, azzal az idézettel, amelyet a városunkba érkező prágai együttesről szóló írásom végén is leírtam: „a jazz ma már kizárólag koncertmuzsika, melyet nem lehet úgy „fél füllel” hallgatni. A közönségtől ugyanolyan figyelmet, mély átélést követéi, mint...” Az idézetet most szándékosan nem fejezem be! Teszem ezt azért, mert az elhangzott est után véleményem nem egyezik megfogalmazójával, G. Broméval. És ehhez nyomban hozzá kívánom tenni; az „est” alapján! Nagy érdeklődéssel és kíváncsian vártuk ezt a műsort. Ez is hozzátartozik az igazsághoz és ahhoz, hogy nem teljes mértékben elégítette ki szomjúhozá- sunlcat a modern jazz iránt. Egyszóval: mást vártunk! Olyan muzsikát, amely nemcsak technikában kápráztat el, hanem a z e n e nyelvén ! közöl is valamit számunkra és nemcsak egyoldalú érzelmeket 1 vált kli. A muzsika, ha néhány ember is szólaltatja meg, tág teret nyújt arra, hogy eszközeivel elénk varázsoljon olyan hangulatokat, amelyek közül mindenki meríthet. Az S+A Qu intettől olyan jazz-t vártunk, amely árnyalatokban, hangszínekben és főleg dinamikában — a jazz-muzsiika ősi elemeiből adódóan — nyűit újat az eddig hallott, hasonló muzsikát tolmácsoló együttesekkel szemben. Két számot hallhattunk csupán (R. Rodgers: Te túl szép vagy és S. Romberg; Légy a reggeli napfelkelte című számát), amely megkapóan szép interpretálásban szólalt meg. A többi számnál, a helyenként felvillanó nagyszerű improvizációkat az erős ritmuskísóret elnyomta és gátolt azok követésében. A zenekar technikai tudásáthoz nem férhet kétség, s ezért talán nem túlzott az előadási móddal kapcsolatban támasztott igényünk. Goray Attila műsor-választása nem mondható a legszerencsésebbnek. Képességeit ismerve gazdagabb színezetű műsorral is léphetett volna pódiumra? Az „Improvizáció 3 magyar népdalra” című száma érdekes volt, de nem éreztük mindvégig egységesnek. Szirmai Márta különöset és ritkán hallhatót nyújtott ének-improvizációival.-nai A Pécsi Dohánygyár előkészítő osztályának hatalmas csarnoka végében munkások — szerelők, mázolok — szorgoskodnak egy nagy zöldre zománcozott gépegység körül Műszerfalán a Skoda gyár márkája látható. Vákuumos előnedvesítő — így nevezik szaknyelven a gépet. A cigarettakészítés egyik igen fontos feltétele az elő- nedvesítés. A gyárba érkezett dohány nedvesség tartalmát egyenletesen növelni kell a melléktermék csökkentés miatt. Eddig ezt a munkát — úgynevezett — „injekciózással” végezték. A műhelyrész, ahol injekcióztak, nemcsak, hogy korszerűtlen. de az egészségre is káros a nikotinpárolgás miatt. A régi módszerekkel a dohány bálák nedvesítése egyenlőtlen volt. Így a melléktermék-csökkentés is fokozott munkát vett igénybe. A dohány kényes anyag, törik, porlik, leve’ei peregnek. A gazdaságos termelésre viszont — többek között — fiz előkészítő osztályon kellett éondot fordítani. Csak egy példát: az elmúlt évben, a korszerűtlen módszerekkel is — 6900 kilogramm dohányt — aimü hamillió cigaretta készítéséhez elegendő — mentettek meg gondos munkájukkal. Az új vákuumos előnedvesítő gép modern, a korszerű technikának, technológiának megfelelő, minden vonátkoVlastimal Rajm í zásban. Országunkban ez az első ilyen gép-egység, melyet a Pécsi Dohánygyár egymillió forintért vásárolt. A Pécsi Dohánygyárat jelentősen gépesítették az utóbbi években. A napokban próbálták ki a nemrég készült Jfe- veréktároló silót és az ezt kiszolgáló szalagokat is. A gyár dolgozói ezt a gépsort saját rezsiben készítették több mint 655 ezer forintos költséggel. Most már a dohánvbálától kezdve, a dohányvágásig az előkészítés gépesítése befeie- j ződött. Még annyit az új vákuumos előnedvesítő gépről, hogy két csehszlovák szakember — a dohánygyár szakembereivel közösen — szerelte: a megfon■ ■ Hz eljárás m lolvlalh itó le... A megbocsátást széles körre kiterjesztő új közkegyelmi rendeletet nyugodtan a boldogság rendeletének ^ is ■ nevezhetnénk, mert megjelenésekor számos család otthonába költözött be újból a mosoly, a boldogság. A most megjelent közkegyelmi rendelet — ellentétben aa utóbbi években megjelent közkegyelmi rendesetekkel — nemcsak végrehajtási kegyelem, hanem eljárási kegyelem is. Nemcsak azokat érinti, akiket elítéltek, hanem azokat iSj akik 1963. március 22-ig valamilyen kisebb súlyú bűncselekményt követtek el, de ellenük még az eljárást nam indították meg vagy nem folytatták le. Ezekben az esetekben, ha a bíróság előreláthatóan 1 évnél hosszabb büntetést .nem szabna ki, az eljárás meg sem indítható, illetve nem folytatható le. Az ilyen kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek, ügyészségnek vagy bíróságnak meg Kell szüntetnie az eljárást. Nem állnak statisztikai adatok rendelkezésünkre, de kétségtelen, hogy sok embert érint ez a rendelkezés' is. A megtévedtek, akik még nem álltak felelősségrevonás végett a bíróság elé, most menlevelet kapnak: utolsó figyelmeztetést, hogy népköztársaságunk megbocsátó kegyelmi rendelkezése folytán a bűnös útról még visszafordulhatnak. Most megadatott nekik az alkalom! Meggyőződésünk, hogy ez a megbocsátó rendelkezés nem fogja a bűnözést akadályozó zsilipeket kinyitni; ellenkezőleg: azokat, akik megtévedtek s kisebb súlyú bűncselekményeket követtek el, rádöbbenti arra, hogy most az egyszer még van menekvés, a bűn következményeit nem kell visei- táök. Népköztársaságunk nagylelkűsége biztosítja ezt számukra ... ___________________ t olt, komoly Vlastimal Rajm és a mindig vidám fiatal Karel Zika, akiknek nem az első, de nem is utolsó magyar- országi tartózkodásuk. Magyarország tragédiája — „kellemes emlék66 őst került kezünkbe a Hamburgban megjelenő nyugat- német katonai újság, o Soldaten Zeitung március 17-i számának képes melléklete. A lap, amely a nyugatnémet militarista körök egyik szócsöve, s leplezetlenül ébrs-sztgeti, táplálja a náci-nosztalgiákat és a hitleri Harmadik Birodalom mítoszát, a fasiszta Németország hadseregének emlékét is igyekszik megszépíteni, meghamisítani — eltagadni a gyilkosokat, a fasiszta hóhérok kegyetlen őrjöngését, a vért, a fajtébolyt, amelyet a halálnak ezek a barna hordái magukkal hurcoltak. Március 17-én Helmut Heinze nyugalmazott százados, egy kori Wehrmacht tiszt írt cikket a lapba „Milyen volt Európa?” címmel. „1944 március 19-én délben értünk a szövetséges Magyar- ország területére — írja. A nép tömött sorokban állt a budapesti utcákon. Kendők lobogtak. Gépkoosizó alakulataink, ■ amelyek először léptek a magyar főváros földjére, barát- I ságos arcokat láttak mindenütt, S nekünk is tetszett Buda- I pest, az úri város, előkelő palotáival, szép asszonyaival, ele- | gáns életével. Ha nem lett volna 1944—45 telén kissé kegyetlen az ostrom, azt mondhatnám, csupa kellemes emlékekkel hagytuk el a magyar fővárost...” Ehhez nem lehet megjegyzést fűzni. Hacsak azt nem, hogy mindezt 1963 márciusában a bonni köztársaság külügy- és hadügyminisztériuma által támogatott fasiszta újságban írta le egy volt náci tiszt. Raranvn mow'ís'axdasAírAnali feladatai a második ötéves tervben Az öntözés fejlesztésének lehetőségei Baranya megye éghajlatát általában a korai kitavaszodás, a meleg nyár, a hosszú ősz és az enyhe tél jellemzi. A csapadék eloszlására a nyári minimum, az őszi és tavaszi maximum jellemző. A legkevesebb csapadékot a megye területének az a része kapja,- ahol az öntözésre a legtöbb víz áll rendelkezésre. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésének természeti tényezői ott a legkedvezőbbek, ahol az átlagos hőmérséklet és a napsütéses órák száma a legmagasabb. (Mohács és környéke). Az éghajlati adottságokat figyelmbe véve is feltétlenül indokolt Baranya megyében az öntözést tovább fejleszteni és kiterjeszteni. Az utóbbi évek fejlődése is azt bizonyítja, hogy az öntözés kiterjesztése feltétlenül gazdaságos és indokolt, mert: a talaj jó. termőképességű és vízgazdálkodású, jók a hő- és fényviszonyok, az öntözhető területeken a csapadékviszonyok általában kedvezőtlenebbek, mint a megyei átlag, a víz beszerzésének lehetőségei jók, az állatsűrűség az alföldi területekhez viszonyítva lényegesen kedvezőbb, a megye öntözhető terültein pedig a legkedvezőbb. AZ ÖNTÖZÉS JELENLEGI HELYZETE A termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodásának fejlődését az alábbi számok érzékeltetik: Az öntözött terület nagysága kh-ban: Év Tsz AG összesen 1951 492 130 622 1960 649 162 811 1961 830 920 1750 1962 4236 2773 7009 Az öntözés ugrásszerű fejlődése a mező- gazdaság teljes szocializálódása után indul! meg, amikor a kisparcellák eltűntek és a nagy üzemi gazdálkodás feltételei biztosítottak;-; váltak. 1963-ra az FM a megye részére 134 öntöző béren d&zést biztosított. A berendezésekkel továbM 10 825 hold válik öntözhetővé. Ez természetesen nem mind jelentkezik 1963 ban, mivel a berendezések közül csak mintegy 70-et szállítanak le az első félévben. 1963. végére a berendezett terület a meglévő és az év folyamán leszállításra kerülő gépekkel együtt összesen 17 834 hold lesz. A valóban' öntözött terület azonban ebben az évben 11 000 hold körül lesz, mivel a második félévben leszállított öntözőberendezések csak később állnak munkába. A MÁSODIK ÖT EVES TERV ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSI TERVE A további évek fejlesztési tervei úgy alakulnak, hogy 1965. végéig a megyében az állami gazdaságokkal együtt 30 ezer hold válik öntözhetővé. A 30 ezer hold növényenként! és árásookéntó megoszlása a következő: d d !ST £ 4 j3 X tü X a. Járás 9 tT •0 a *9 bt 11 JÓ m h »' 6 N 09 Mohácsi 4) X N V) « U fik 0 3 és város Pécsi és 2300 7000 900 400 10 600 Pécs 500 800 100 200 1600 Pécsváradi 500 300 100 100 1000 Sásdi 400 600 200 __ 1200 Sellyéi 1300 4000 1000 200 6500 Siklósi 1600 6000 600 100 8300 Szigetvári 400 300 100 300 M. ossz.: 7000 19 000 3000 1000 30 000 Minden tíz nercben em új lakás épül Leningrátíban A leninigrádi építők minden tíz percben átadnak egy lakásegységet, s naponkint két új lakóházba költözhetnek be a lakók. A Szovjetunió hétéves tervének időszakában Lenin gr ódban és környékén 279 000 lakást építenek. Ez a forrada- j lom előtti kétszáz év lakásépí- I tése felének felel meg. Az elmúlt esztendőben 47 ezer új lakást adtak át rendeltetésének. Az 1963. évi öntöző tervek megvalósítására a helyi vízkészletek túlnyomó többségét felhasználjuk. További lehetőségeink csak a Fekete vizen, a Gyöngyösökön és a Baranya csatornán vannak. Éppen ezért a távlati tervek megvalósításához egyéb víznyerési lehetőségeket kell biztosítani. Ezt egyrészt a Duna és a Dráva megfelelő térségében csőkutak alkalmazásával a felszín alatti vizek hasznosításával, helyi tárolók létesítésével, a Dunára és a Drávára épülő nagy kiterjedésű öntöző- endszerekben valósíthatók meg. CSŐKUTAK Csőkutakból a Duna mentén Mohács Köl- ked és Margittá szigeten tudunk öntözni. A4 eddigi tapasztalatok szerint a Mohács és Kálk 4 5
