Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
1963. MÁRCIUS 23. niAPLó * < Cf-üredi kámédiások Operettbemutató a Nemzeti Színházban A könnyű zenés műfajban harmadik bemutatóját tartó Pécsi Nemzeti ' Színház a klasszikus nagyoperett (Bajadér) és a musical-hez közeledő fzsessz-operett (Maya) után ismét új színeit és lehetőségeit villan tóttá fel az operett- j 'szánnak, amikor egy lénye- i loan új, néhány éve született magyar művel, Hajdú ■ "a—Kaszó Elek—Tóth I i 'ós Füredi komédiások t mű háromfelvonásos darabjával lépett a közönség elé. A szövegkönyv a magyar színészvilág hőskorának, az 1830-as évek nemzeti törekvéseinek fordulatos, sok lehetőséget magában rejtő mozzanatát dolgozta fel és szélesítette ki operetté. Azt a kort ábrázolja, amikor ak országot járó, ezernyi fáradtsággal, éhséggel, rossz időjárással dacoló magyar színtársulatok legfeljebb pajtákban, rozoga fabódékban tarthatták meg nyomorúságos kis előadásaikat. ■ Ilyen áldozatos módon terjesztették a magyar szót és kultúrát, jóllehet nem egyszer még ezt is megakadályozta a bécsi udvar mindenhová elérő karja, míg a néfnet társulatok zavartalanul, fényesen kivilágított kőszínházaikban játszhatták műsorukat Ez a sors vár a Füredre megérkező , Dunántúli Színjátszó Társaságira is, mert a császári biztos utasítására Sümeghy Károly ulánuskapitány betiltja az előadást. Pataky Vilma színésznő menti meg a helyzetet, akibe az ulánuskapitány beleszeret. Ebből a szituációból alkotta meg Kaszó Elek és Tóth Miklós ebben a műfajban egészen meglepő épkézláb szövegkönyvét, mely egészséges és mértéktartó humorral, némi hazafias pátosz- szál és természetesen az operett minden egyéb kellékével ellátva valóban üdítő és vidító szórakozást nyújt. E szövegkönyvhöz olyan muzsika tapsul, mely — bár Hajdú Júlia melódiái kedvesek, de sok lehetőséget kiaknázatlanul hagy, és nem eléggé igényes ahhoz, hogy a Füredi komé diósok a Csínom Palkóihoz vagy a Szelistyei asszonyokhoz hasonló, maradandóbb értékű daljátékká nemesedjék. A Füredi komédiások jó előadása kollektív munkát és teljesítményt követek Ezt a pécsi előadás még fokozottabban aláhúzza. Példa rá egyrészt Kalmár András rendezői munkája, mert a rendezőnek ezúttal csak a díszlet- tervezővel: Vata Emillel, és a jelmeztervezővel: Gombár Judittal együtt volt lehetősége arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. De nincs különösebben kiemelkedő, nagy alakításrá lehetőséget nyújtó szerep sem: itt is a jól összeforrott együttes aratja a sikert. Ezt az operettet más színházak naturalisztikusan korhű díszletek között, romantikus rendezői felfogásban játszották. Mindezek Kalmártól teljesen távolállnak, erről előző rendezései során is meggyőződhettünk már. Most még következetesebben vitte tovább ezt a koncepciót, amikor a napjainkban írt-kam- ! ponált, bár a múltban játszó- ; dó cselekményből nem azt állította reflektorfénybe, ami korhű, hanem ami korszerű. A romantikus édelgés, a színészélet kissé patetikus ábrázolása helyett a jóízű humort — ami amúgyis a szövegkönyv legerősebb oldala és amire Hajdú Júlia zenéje is késztette: ebben a zenében ugyanis több a humor, a mai hangulat, mint a romantikus ellágyulás. Ezért sikerültebbek a nagy szerelmi duetteknél a vidám kettősök, vagy a II. felvonás pénztercettje. Paidusz Elemér zenei előkészítő munkája és dirigálása jelentősen növelte a zene rangosságát, és elismeréssel szólhatunk a zenekarról, amely stílusos mértéktartással végzi kísérő szerepét . Kalmár kissé talán merésznek mondható, de feltétlenül hatásos rendezői elképzelését már az első néhány perc megmutatja: a nyitójelenet a mai Füredet ábrázolja, bikinis fürdőző lányokkal, twis- teiő párokkal. Meleg nyár van a Balatonparton. A díszlet is ezt érzékelteti: mindössze néhány, különleges színösszeállításé kirakati roló, fehér kovácsoltvas szék és asztal a díszlet, háttérben pedig a Balaton képe a tihanyi félszigettel, fehér vitorlásokkal. A ma képének néhány perces felidézése után indul tulajdonképpen a játék: a szereplők ekkor már az 1830-as évek divatjában jámak-kednek, táncolnak, bár lényegében a rendezői alaphangulat, a nyár melegének, a Balatonnak a hangulata ugyanaz, és ezért elfogadjuk a változatlanul megmaradt roló-díszletet, sőt Kalmár ezzel az első pillanatban talán meghökkentő ötletével már beleavatta a nézőket is a játék fortélyaiba — tudtunkra adta, hogy vidám, mulattató játékról van szó,*melyben sok minden elképzelhető és megengedhető. És mert az expozíció szellemes, ügyes, a nézők többsége örömmel megy beie a játékba, hiszen elsősorban nevetni és szórakozni akar. És ez a szereplők jóvoltából sikerül is. Mint már említettük, az operett inkább jó kollektívára épüL A Pécsi Nemzeti Színház operett-gárdája — kiegészítve néhány prózai színésszel — teljes egészében felsorakozik, és bizonyára a további előadások során még jobban összekovácsolódó; együttesként a közönséget sű- í rűn tapsokra buzdító előadást i nyújt. Pataky Ottilia mint j Pataky Vilma színésznő rendkívül dekoratív megjelenésű, belépője különösen tetszetős. Itt alkalma van koloratúrára hajló szoprán hangját is megcsillogtatni. Színészi játékát részben a szerepből fakadóan hidegnek, nem eléggé belülről fakadónak éreztük. Mester István Sümeghy Károly ulánus- kapitánya hasonlít előző bon- viván-szerepeihez. Ha nem is sikerült alakítását újabb színekkel gazdagítania, ének- hangjában fejlődést tapasztaltunk, § bár annak hajlékony lágyságával még mindig 'adósunk. Péter Gizi finya-szerepkörében még furcsán érzi magát. Korábbi táncos-szubrett alakításait jellemző, nem egyszer eltúlzott temperamentumára itt nincs lehetőség, ami előnyére is válna, ha sikerülne megtalálnia ennek az új szerepkörnek színészileg is megalapozott stílusát. A legotthonosabban Szabó Samu mozog szerepében. A közönség örömmel üdvözölte ismét a színpadon. Komikusa fegyvertárának minden eszközét felhasználja, hogy Duducz Gerő íróilag is leghálásaibban megformált szerepében mulattasson, kacagtasson. Ifj. Latabár Kálmánnak ezúttal sikerült tökéletesen beleilleszkednie az együttesbe: humora az összhanghoz illően mértéktartó, színészileg is megalapozott Győry Franciska számára ugyancsak szokatlan még a szubrett-szerep. Tehetsége segíti át az első ilyen feladat okozta nehézségeken. Inkább naiva-szubrettet alakít, ez felel meg jobban egyéniségének, még kis erejű énekhangjának is. Jó alakítást nyújt Szalma Lajos, Arany Kató, Szerencsi Hugó és különösen kitűnő Koppány Miklós karakterfigurája, míg Horváth Sándor vitatható felfogásban viszi színre a szenilis tábornokot Rövid szerepben mint Kisfaludy Sándor jelenik meg Dávid Kiss Ferenc, jó figurát rajzol és ügyesen táncol. Bakos László, Szivler József, Papp István, Vince János, Jánosi Olga, Szirmai Ottilia, Kanizsai Láíszló, Monori Ferenc és Bonnet Kálmán epi- zód-alalátásukkal teszik teljessé a Pécsi Nemzeti Színház sikeres előadását. Léka László maszkjai ezúttal is jól sikerültek, Tóth Sándor koreográfusnak csupán a második felvonás magyar táncában nyílt lehetősége, hogy valami jelentősét is alkosson a tánckar nélküli operett-gárda számára. Viszont a feladatát kitűnően megoldó, kis létszámú énekkar elismerést érdemel, 'hogy pótolta a tánckart. A Füredi komédiások hangulatos, jó ritmusú, valóban szórakoztató előadása a nyilván nagy közönségsiker mellett az egész évad munkájában is kellemes színfoltot jelent. —nt— Már több száz ismerős és kíváncsiskodó fordult meg Moldoványi Ede pécsi műaszta- los műhelyében, hogy megcsodálja a megbízásból exportra készített, remekbeszabott bútorokat. Két, XV. Lajos korabeli rokokó szekretert és egy Mária Terézia korabeli bárszekrényt készített az idős mester. A rózsafából készült szekretereket művészi kivitelű színes intarzia díszíti. Az intarziákat Iá féle, eredeti színű fából állította össze: többek között ében, cseresznyefa, többféle jávorfa,-citrom, körte, paduk és diófa lemezek alkotják a mintákat. A diófa bárszekrényben egy oly ügyesen szerkesztett (százforintosokból másfél millió forint „befogadóképességű’’) rejtett fiókot helyezett el, amit a látogatók közül eddig még senkinek sem sikerült megtalálnia. A nagyértékű bútordarabok mindegyike több mint 1300 óra alatt készült„ Erb János felvétele A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetéről. A vizsgálat kiterjedt az üzemi fürdők, mosdók és öltözők állapotára, a közétkeztetés higiéniájára, a munkaruha, védőételés védőitalellátásra, a baleset- védelemre és így tovább. A megyei NEB összesen 46 vidéki ipari vállalatot, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezetet és 12 pécsi vállalatot vizsgált meg ebből a szempontból. Bár a vizsgálati eredmények végleges értékelésével ■ még nem készültek el, néhány álta- nosítható következtetés már napvilágra került. Jól felszerelt munkásszállások A munkásszállások helyzetét tekintve különösen a Baranya megyei Építőipari Vállalat érdemel figyelmet. Négy pécsi munkásszálláson 1450, új-mecsekaljai szállodájában 377 és 20 vidéki munkásszállásán 400 embert helyezett el. Az új-mecsekaljai munkásszállodában szállodai színvonalat biztosítanak a dolgozóknak, az ellátás és higiénia minőségi volta tehát vitán felül áll. Ám nemcsak itt, a munkásszállásoknál is nagy a fejlődés a korábbi évekhez viszonyítva. Televízióban, rádióTavasz az idegenforgalmiban Benéztem a Városi Idegen- forgalmi Hivatalba, reméltem, ott is azzal fogadnak, hogy itt a tavasz. Bizony csalódtam. Hét ember sürfór ott, diktál, kérdez, számoszlopokkal győzködik, telefonál, mütyürkéket rendezget. Feri kérlek ... Próbálkozom i— megbocsáss egy *pillanat... — Mennyi kell a fehér festékből az átjelzésekhez, és a kékből. Hány férőhelyünk van, kihordták már a murvát. No ezekkel most szót- váltani nem lehet — gondoltam. — Pedig úgy szerettem volna elmondani, hogy a virágok egyik szerelmese két napja les egy illatos hunyort fényképezőgépével, mikor bontja ki az avarból előbúvó zöld bimbóját. Próbálkozzunk hát ott fent a kakasülőn, talán Somos Jenó elvtársnak, mint vezetőnek lesz egy kis ideje, hogy tájékoztasson a legközelebbi tervekről. Ideje neki sem volt, de azért helyet kínál az óriási voltos plüss fotelekben, és néhány Vezérszót adott, azzal a megjegyzéssel, te majd felöltözteted őket szépen, már ment is vissza írógépéhez. Kezdjük hát el az öltöztetést Elkészült a tüdőszanatórium és az idegenforgalomnak tekintettel kell lenni a betegeket látogatók kényelmére. A szanatórium környékén majd sé- tautak várják őket, az árnyas helyeken padokkal. Fiájuk gondolva, a régi mandulás — eddig is családok kedvenc táborozóhelye — új színt kap Padokat helyeznek ki, s ami eddig nagyon hiányzott, kutat is létesítenek. A mandulás mellett vágja ketté az erdőket a lénia, mely a kőfejtő autóbuszmegállótól, a mánfai ősi templomig nyílegyenesen húzódik hegyen-völgyön keresztül. A műúttól a Misinához vezető része meredek, átlag 15 fokos lejtő. Ide szerpentin utat építenek a keresztig, minden fordulónál pihenő teraszokkal. Egyre tágu- lóbb, pompás kilátás nyílik innen a városra. A déli órákat kivéve a pihenők délelőtt jobbról, délután balról kapnak árnyékot. Komoly haszna is lesz a munkának, megállítja a víz erózióját, mely már veszedelmesen kezdte csupaszra vet- köztetni a mészkő sziklákat. Eddig eléggé elhanyagolt volt a pompás Eger völgye. Autóbuszon jutunk el a Lajkó csárdáig, s onnan 15 perces gyaloglás Ürög falun át és már bele is merülhetünk a Jakab- hegy pompás erdőibe. Régen a falu csordája legelt erre, s á völgy kiszélesedő részén volt a delelője. Ma csend és tiszta levegő fogad bennünket. Táborozóhely vár, van tűzhely, lehet szalonnát, nyárspecsenyét sütni, teát főzni. A patakon bürü vezet át, s ösvény a hegyoldalból fakadó forráshoz. A meredek oldalakat magas bükkös fedi, ezer alkalmat kínálva a gyerekeknek, hogy kiéljék kalandvágyukat, míg a szülők hunyt szemmel hallgatják a vörös homokkő padokem csacsogva alábukó patak lármáját. A víz mentén késő őszig kifogyhatatlan s virág,, színes szitakötők csilognak a napfényben, s az apró molnárkák mint ezüst pikkelyek cikáznak a sellők alatt. Már készül a vizduzzasztó is. Napimádó szektások kedvüki e égethetik bőrüket a sziklákon és hűthetik azután a hűvös vizű medencében. Ut is készül a Farkas forráshoz, s a séta, a forrás környéke újabb meglepetésekkel szolgál. Sokan nem merészkedtek messzebb az ismeretlen erdőkbe, félve, hogy eltévednek. Részükre húsz darab új térképtáblát helyeznek ki a fontosabb kereszteződésekhez, így pontosan tájékozódhat mindenki, hol van és merre vegye útját. A térképek Abaligettől Mecseknádasdig az összes jelzett utakat feltüntetik. Másik térképtábla a város parkerdő sétautairól ad útfélen útbaigazítást, csak bátran előre kedves vendégeink. s. c, feletti útonTehát ban, könyvtárban és társasjátékokban ma már sehol sincs hiány. A korábbiaktól eltérően nagyon ritka az olyan munkás- szállás is, ahol hiányzik -a me- i legvizes fürdő. A csak hidegvízzel felszerelt munkásszállás már a múlté. Védőétellel és védőitallal mindenütt ellátják a dolgozókat. Színvonalasabbá vált a balesetvédelmi oktatás is, ma már a Pécsi Állami Gazdaságban és a Sellyéi Gépállomáson is bevezették a filmvetítéses tanfolyamokat. Altaíában: a 3—4 évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva szemmellátható a fejlődés az üzemi egészségügy és szociális helyzet minden területén. A vállalatok nem sajnálják erre a pénzl, igen ritka az az üzem, ahol az anyagi források hiánya miatt következnek be hibák. Jellemző a bőséges ellátásra, hogy a Baranya mégyei Építőipari Vállalat csaknem 6 millió forintot fizetett ki az elmúlt évben étkezési hozzájárulás címén. Az egésznapos, 16,07 forintba kerülő étkeztetésből a vállalat 8 forint 77 fillért térített meg dolgozónként. Sok múlik az apróságokon Se szeri, se száma viszont a bosszantó apróságoknak. Az egyik kis üzemnek például melegvizes zuhanyozója van, a zuhanyozón azonban nincs rósza. Vagy: előírás, hogy a zuhanyozókban farácsot használni nem szabad, mert betegséget terjeszt. Mégis, a legtöbb helyen farácsot találunk a műanyag rácsok helyett. A másik: a Pécsi Kesztyűgyár gépi varrodájában napfényes nagy vasablakokat szereltek fel, de nem gondoskodtak távnyitóról Igya dolgozók nem tudják elérni az ablakok bukószárnyait. Ugyancsak a Kesztyűgyárban az öltözők fogasai közé nem szereltek elválasztó falat, és nem kaptak a dolgozók vállfát. A komlói Kossuth-bánya különböző külszíni műhelyeiben egyoldalú a védőételellátás. Az erre szánt összeget elköltik ugyan, a legtöbbször azonban csak tejet és egyéb tejterméket vásárolnak, holott a rendelet a gyümölcs és más védőétel vásárlását is megengedi. A munkávődelmi előírások megszegése még ma is gyakori, s a szabályok megsértőit nem minden esetben vonják felelősségre. Különösen a mezőgazdaságban, a többi között a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban találhatunk erre példát. A mosdóhelyiségek és műhelyöltözők tisztasága nagyon sok üzemnél kifogásolható. A Pécsi Dohánygyárban például vastagon ülő port, almacsutkákat, cigarettavégeket találtak az öltözőszekrények tetején. Hosszasan lehetne még sorolni az ehhez hasonló hibákat. Nemcsak az üzem — a dolgozók is Kétségtelen, hogy a fenti hibákért elsősorban az üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetése felel. Igazságtalanság lenne azonban elhallgatni, hogy ebben a felelősségben a dolgozók is részesednek, és sokszor nem is az üzemen, hanem a dolgozók rendszerete- tén, lelkiismeretén múlik a hibák kijavítása. Tagadhatatlan, hogy a dolgozók sokat változtak és kulturálódtak áz elmúlt években. Ma már olyan a közhangulat, hogy a hanyagabbak sem mernek munkaruhástól, esetleg sáros csizmával heverészni a munkásszállások ágyain, mint ahogy néhány éve még megtették. Mindez azonban még csak a fejlődés kezdete. Több üzem tussolóhelyiségében még ma is megtalálni a sáros csizmák nyomát (például a Baranya megyei Épitőipari Vállalatnál). Gyakori a védőöltözet gondatlan kezelése, derűre- borúra való használata is. Vannak, akik szinte éjjel-nappal magukon hordják a védőöltözetnek számító viharkabátot, pufajkát, vagy gumicsizmát. Természetes, hogy az örökösen használt öltözék már a kihordási idő előtt elszakad. Az ilyen és ehhez hasonló hibák megszüntetése főként nevelési feladat. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgozói részére Ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1963. március 23- án (szombaton) du. 14 órától 25- én (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: l. kerület részére: az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. Is.) n. kerület részére: a Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. Is.) m. kerület részére: a Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefonszám nem jelentkezik, a hívást a 08-nak (Posta) kell bejelenteni. FELHÍVÁS. Felhívom azt a személyt, aki 1958. december 5-én Kaposvárról Szénáiba utazott, a balesetet okozott autóbusszal, aki segédkezett a sérült ellátásában, közölje velem elmét. Walter János Pécs, Deü» receni Márton u. a. , Javult az üzemek egészségügyi és szociális helyzete Anyagi forrásokban nincs hiány, de a hanyagság még sok , bosszúságot okoz