Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

1963. MÁRCIUS 23. niAPLó * < Cf-üredi kámédiások Operettbemutató a Nemzeti Színházban A könnyű zenés műfajban harmadik bemutatóját tartó Pécsi Nemzeti ' Színház a klasszikus nagyoperett (Baja­dér) és a musical-hez közeledő fzsessz-operett (Maya) után ismét új színeit és lehetősé­geit villan tóttá fel az operett- j 'szánnak, amikor egy lénye- i loan új, néhány éve szüle­tett magyar művel, Hajdú ■ "a—Kaszó Elek—Tóth I i 'ós Füredi komédiások t mű háromfelvonásos darab­jával lépett a közönség elé. A szövegkönyv a magyar színészvilág hőskorának, az 1830-as évek nemzeti törek­véseinek fordulatos, sok lehe­tőséget magában rejtő mozza­natát dolgozta fel és széle­sítette ki operetté. Azt a kort ábrázolja, amikor ak országot járó, ezernyi fáradtsággal, éh­séggel, rossz időjárással da­coló magyar színtársulatok legfeljebb pajtákban, rozoga fabódékban tarthatták meg nyomorúságos kis előadásai­kat. ■ Ilyen áldozatos módon terjesztették a magyar szót és kultúrát, jóllehet nem egy­szer még ezt is megakadályoz­ta a bécsi udvar mindenhová elérő karja, míg a néfnet tár­sulatok zavartalanul, fényesen kivilágított kőszínházaikban játszhatták műsorukat Ez a sors vár a Füredre megérkező , Dunántúli Színjátszó Társa­ságira is, mert a császári biztos utasítására Sümeghy Károly ulánuskapitány betilt­ja az előadást. Pataky Vilma színésznő menti meg a helyze­tet, akibe az ulánuskapitány beleszeret. Ebből a szituáció­ból alkotta meg Kaszó Elek és Tóth Miklós ebben a mű­fajban egészen meglepő ép­kézláb szövegkönyvét, mely egészséges és mértéktartó hu­morral, némi hazafias pátosz- szál és természetesen az ope­rett minden egyéb kellékével ellátva valóban üdítő és vidí­tó szórakozást nyújt. E szö­vegkönyvhöz olyan muzsika tapsul, mely — bár Hajdú Jú­lia melódiái kedvesek, de sok lehetőséget kiaknázatlanul hagy, és nem eléggé igényes ahhoz, hogy a Füredi komé diósok a Csínom Palkóihoz vagy a Szelistyei asszonyok­hoz hasonló, maradandóbb ér­tékű daljátékká nemesedjék. A Füredi komédiások jó előadása kollektív munkát és teljesítményt követek Ezt a pécsi előadás még fokozottab­ban aláhúzza. Példa rá egy­részt Kalmár András rende­zői munkája, mert a rende­zőnek ezúttal csak a díszlet- tervezővel: Vata Emillel, és a jelmeztervezővel: Gombár Judittal együtt volt lehetősé­ge arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. De nincs külö­nösebben kiemelkedő, nagy alakításrá lehetőséget nyújtó szerep sem: itt is a jól össze­forrott együttes aratja a si­kert. Ezt az operettet más szín­házak naturalisztikusan korhű díszletek között, romantikus rendezői felfogásban játszot­ták. Mindezek Kalmártól tel­jesen távolállnak, erről előző rendezései során is meggyő­ződhettünk már. Most még következetesebben vitte to­vább ezt a koncepciót, ami­kor a napjainkban írt-kam- ! ponált, bár a múltban játszó- ; dó cselekményből nem azt állította reflektorfénybe, ami korhű, hanem ami korszerű. A romantikus édelgés, a szí­nészélet kissé patetikus áb­rázolása helyett a jóízű hu­mort — ami amúgyis a szö­vegkönyv legerősebb oldala és amire Hajdú Júlia zenéje is késztette: ebben a zenében ugyanis több a humor, a mai hangulat, mint a romantikus ellágyulás. Ezért sikerülteb­bek a nagy szerelmi duettek­nél a vidám kettősök, vagy a II. felvonás pénztercettje. Paidusz Elemér zenei előké­szítő munkája és dirigálása jelentősen növelte a zene ran­gosságát, és elismeréssel szól­hatunk a zenekarról, amely stílusos mértéktartással végzi kísérő szerepét . Kalmár kissé talán merész­nek mondható, de feltétlenül hatásos rendezői elképzelését már az első néhány perc megmutatja: a nyitójelenet a mai Füredet ábrázolja, biki­nis fürdőző lányokkal, twis- teiő párokkal. Meleg nyár van a Balatonparton. A dísz­let is ezt érzékelteti: mind­össze néhány, különleges szín­összeállításé kirakati roló, fe­hér kovácsoltvas szék és asz­tal a díszlet, háttérben pedig a Balaton képe a tihanyi fél­szigettel, fehér vitorlásokkal. A ma képének néhány perces felidézése után indul tulajdon­képpen a játék: a szereplők ekkor már az 1830-as évek divatjában jámak-kednek, tán­colnak, bár lényegében a ren­dezői alaphangulat, a nyár melegének, a Balatonnak a hangulata ugyanaz, és ezért elfogadjuk a változatlanul megmaradt roló-díszletet, sőt Kalmár ezzel az első pilla­natban talán meghökkentő ötletével már beleavatta a nézőket is a játék fortélyai­ba — tudtunkra adta, hogy vidám, mulattató játékról van szó,*melyben sok minden elképzelhető és megengedhe­tő. És mert az expozíció szellemes, ügyes, a nézők többsége örömmel megy beie a játékba, hiszen elsősorban nevetni és szórakozni akar. És ez a szereplők jóvoltából sikerül is. Mint már említet­tük, az operett inkább jó kol­lektívára épüL A Pécsi Nem­zeti Színház operett-gárdája — kiegészítve néhány prózai színésszel — teljes egészében felsorakozik, és bizonyára a további előadások során még jobban összekovácsolódó; együttesként a közönséget sű- í rűn tapsokra buzdító előadást i nyújt. Pataky Ottilia mint j Pataky Vilma színésznő rend­kívül dekoratív megjelenésű, belépője különösen tetszetős. Itt alkalma van koloratúrára hajló szoprán hangját is meg­csillogtatni. Színészi játékát részben a szerepből fakadóan hidegnek, nem eléggé belülről fakadónak éreztük. Mester Ist­ván Sümeghy Károly ulánus- kapitánya hasonlít előző bon- viván-szerepeihez. Ha nem is sikerült alakítását újabb színekkel gazdagítania, ének- hangjában fejlődést tapasz­taltunk, § bár annak hajlé­kony lágyságával még min­dig 'adósunk. Péter Gi­zi finya-szerepkörében még furcsán érzi magát. Korábbi táncos-szubrett alakításait jellemző, nem egyszer eltúl­zott temperamentumára itt nincs lehetőség, ami előnyére is válna, ha sikerülne meg­találnia ennek az új szerep­körnek színészileg is megala­pozott stílusát. A legotthono­sabban Szabó Samu mozog szerepében. A közönség öröm­mel üdvözölte ismét a színpa­don. Komikusa fegyvertárának minden eszközét felhasználja, hogy Duducz Gerő íróilag is leghálásaibban megformált szerepében mulattasson, ka­cagtasson. Ifj. Latabár Kál­mánnak ezúttal sikerült tö­kéletesen beleilleszkednie az együttesbe: humora az össz­hanghoz illően mértéktartó, színészileg is megalapozott Győry Franciska számára ugyancsak szokatlan még a szubrett-szerep. Tehetsége se­gíti át az első ilyen feladat okozta nehézségeken. Inkább naiva-szubrettet alakít, ez fe­lel meg jobban egyéniségé­nek, még kis erejű énekhang­jának is. Jó alakítást nyújt Szalma Lajos, Arany Kató, Szerencsi Hugó és különösen kitűnő Koppány Miklós ka­rakterfigurája, míg Horváth Sándor vitatható felfogásban viszi színre a szenilis tábor­nokot Rövid szerepben mint Kisfaludy Sándor jelenik meg Dávid Kiss Ferenc, jó figurát rajzol és ügyesen táncol. Ba­kos László, Szivler József, Papp István, Vince János, Jánosi Olga, Szirmai Ottilia, Kanizsai Láíszló, Monori Fe­renc és Bonnet Kálmán epi- zód-alalátásukkal teszik teljes­sé a Pécsi Nemzeti Színház sikeres előadását. Léka László maszkjai ezúttal is jól sike­rültek, Tóth Sándor koreográ­fusnak csupán a második fel­vonás magyar táncában nyílt lehetősége, hogy valami jelen­tősét is alkosson a tánckar nélküli operett-gárda számára. Viszont a feladatát kitűnően megoldó, kis létszámú énekkar elismerést érdemel, 'hogy pó­tolta a tánckart. A Füredi komédiások han­gulatos, jó ritmusú, valóban szórakoztató előadása a nyil­ván nagy közönségsiker mel­lett az egész évad munkájában is kellemes színfoltot jelent. —nt— Már több száz ismerős és kíváncsiskodó fordult meg Moldoványi Ede pécsi műaszta- los műhelyében, hogy megcsodálja a megbízásból exportra készített, remekbeszabott bútorokat. Két, XV. Lajos korabeli rokokó szekretert és egy Mária Terézia korabeli bár­szekrényt készített az idős mester. A rózsafából készült szekretereket művészi kivitelű színes intarzia díszíti. Az intarziákat Iá féle, eredeti színű fából állította össze: töb­bek között ében, cseresznyefa, többféle jávorfa,-citrom, körte, paduk és diófa lemezek alkotják a mintákat. A diófa bárszekrényben egy oly ügyesen szerkesztett (százforinto­sokból másfél millió forint „befogadóképességű’’) rejtett fiókot helyezett el, amit a látogatók közül eddig még senkinek sem sikerült megtalálnia. A nagyértékű bútor­darabok mindegyike több mint 1300 óra alatt készült„ Erb János felvétele A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetéről. A vizs­gálat kiterjedt az üzemi für­dők, mosdók és öltözők állapo­tára, a közétkeztetés higiéniá­jára, a munkaruha, védőétel­és védőitalellátásra, a baleset- védelemre és így tovább. A megyei NEB összesen 46 vidéki ipari vállalatot, gépállomást, állami gazdaságot és termelő­szövetkezetet és 12 pécsi válla­latot vizsgált meg ebből a szempontból. Bár a vizsgálati eredmények végleges értékelésével ■ még nem készültek el, néhány álta- nosítható következtetés már napvilágra került. Jól felszerelt munkásszállások A munkásszállások helyze­tét tekintve különösen a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat érdemel figyelmet. Négy pécsi munkásszálláson 1450, új-mecsekaljai szállodájában 377 és 20 vidéki munkásszállá­sán 400 embert helyezett el. Az új-mecsekaljai munkás­szállodában szállodai színvo­nalat biztosítanak a dolgozók­nak, az ellátás és higiénia mi­nőségi volta tehát vitán felül áll. Ám nemcsak itt, a mun­kásszállásoknál is nagy a fej­lődés a korábbi évekhez viszo­nyítva. Televízióban, rádió­Tavasz az idegenforgalmiban Benéztem a Városi Idegen- forgalmi Hivatalba, reméltem, ott is azzal fogadnak, hogy itt a tavasz. Bizony csalódtam. Hét ember sürfór ott, diktál, kérdez, számoszlopokkal győz­ködik, telefonál, mütyürkéket rendezget. Feri kérlek ... Pró­bálkozom i— megbocsáss egy *pillanat... — Mennyi kell a fehér festékből az átjelzések­hez, és a kékből. Hány férőhe­lyünk van, kihordták már a murvát. No ezekkel most szót- váltani nem lehet — gondol­tam. — Pedig úgy szerettem volna elmondani, hogy a virá­gok egyik szerelmese két nap­ja les egy illatos hunyort fény­képezőgépével, mikor bontja ki az avarból előbúvó zöld bimbóját. Próbálkozzunk hát ott fent a kakasülőn, talán Somos Jenó elvtársnak, mint vezetőnek lesz egy kis ideje, hogy tájé­koztasson a legközelebbi ter­vekről. Ideje neki sem volt, de azért helyet kínál az óriási vo­ltos plüss fotelekben, és néhány Vezérszót adott, azzal a meg­jegyzéssel, te majd felöltözte­ted őket szépen, már ment is vissza írógépéhez. Kezdjük hát el az öltöztetést Elkészült a tüdőszanatórium és az idegenforgalomnak te­kintettel kell lenni a betegeket látogatók kényelmére. A sza­natórium környékén majd sé- tautak várják őket, az árnyas helyeken padokkal. Fiájuk gon­dolva, a régi mandulás — ed­dig is családok kedvenc tábo­rozóhelye — új színt kap Pa­dokat helyeznek ki, s ami ed­dig nagyon hiányzott, kutat is létesítenek. A mandulás mellett vágja ketté az erdőket a lénia, mely a kőfejtő autóbuszmegállótól, a mánfai ősi templomig nyíl­egyenesen húzódik hegyen-völ­gyön keresztül. A műúttól a Misinához vezető része mere­dek, átlag 15 fokos lejtő. Ide szerpentin utat építenek a ke­resztig, minden fordulónál pi­henő teraszokkal. Egyre tágu- lóbb, pompás kilátás nyílik in­nen a városra. A déli órákat kivéve a pihenők délelőtt jobb­ról, délután balról kapnak ár­nyékot. Komoly haszna is lesz a munkának, megállítja a víz erózióját, mely már veszedel­mesen kezdte csupaszra vet- köztetni a mészkő sziklákat. Eddig eléggé elhanyagolt volt a pompás Eger völgye. Autó­buszon jutunk el a Lajkó csár­dáig, s onnan 15 perces gya­loglás Ürög falun át és már bele is merülhetünk a Jakab- hegy pompás erdőibe. Régen a falu csordája legelt erre, s á völgy kiszélesedő részén volt a delelője. Ma csend és tiszta levegő fogad bennünket. Tá­borozóhely vár, van tűzhely, lehet szalonnát, nyárspecse­nyét sütni, teát főzni. A pata­kon bürü vezet át, s ösvény a hegyoldalból fakadó forráshoz. A meredek oldalakat magas bükkös fedi, ezer alkalmat kí­nálva a gyerekeknek, hogy ki­éljék kalandvágyukat, míg a szülők hunyt szemmel hallgat­ják a vörös homokkő padokem csacsogva alábukó patak lár­máját. A víz mentén késő őszig kifogyhatatlan s virág,, színes szitakötők csilognak a napfényben, s az apró molnár­kák mint ezüst pikkelyek ci­káznak a sellők alatt. Már ké­szül a vizduzzasztó is. Nap­imádó szektások kedvüki e égethetik bőrüket a sziklákon és hűthetik azután a hűvös vizű medencében. Ut is készül a Farkas forráshoz, s a séta, a forrás környéke újabb meg­lepetésekkel szolgál. Sokan nem merészkedtek messzebb az ismeretlen erdők­be, félve, hogy eltévednek. Ré­szükre húsz darab új térkép­táblát helyeznek ki a fonto­sabb kereszteződésekhez, így pontosan tájékozódhat min­denki, hol van és merre vegye útját. A térképek Abaligettől Mecseknádasdig az összes jel­zett utakat feltüntetik. Másik térképtábla a város parkerdő sétautairól ad útfélen útbaigazítást, csak bátran előre kedves ven­dégeink. s. c, feletti úton­Tehát ban, könyvtárban és társas­játékokban ma már sehol sincs hiány. A korábbiaktól eltérően nagyon ritka az olyan munkás- szállás is, ahol hiányzik -a me- i legvizes fürdő. A csak hideg­vízzel felszerelt munkásszál­lás már a múlté. Védőétellel és védőitallal mindenütt ellátják a dolgozó­kat. Színvonalasabbá vált a balesetvédelmi oktatás is, ma már a Pécsi Állami Gazdaság­ban és a Sellyéi Gépállomáson is bevezették a filmvetítéses tanfolyamokat. Altaíában: a 3—4 évvel ez­előtti állapotokhoz viszonyítva szemmellátható a fejlődés az üzemi egészségügy és szociális helyzet minden területén. A vállalatok nem sajnálják erre a pénzl, igen ritka az az üzem, ahol az anyagi források hiánya miatt következnek be hibák. Jellemző a bőséges ellátásra, hogy a Baranya mégyei Építő­ipari Vállalat csaknem 6 mil­lió forintot fizetett ki az el­múlt évben étkezési hozzájá­rulás címén. Az egésznapos, 16,07 forintba kerülő étkezte­tésből a vállalat 8 forint 77 fillért térített meg dolgozón­ként. Sok múlik az apróságokon Se szeri, se száma viszont a bosszantó apróságoknak. Az egyik kis üzemnek például melegvizes zuhanyozója van, a zuhanyozón azonban nincs rósza. Vagy: előírás, hogy a zuhanyozókban farácsot hasz­nálni nem szabad, mert beteg­séget terjeszt. Mégis, a legtöbb helyen farácsot találunk a mű­anyag rácsok helyett. A másik: a Pécsi Kesztyűgyár gépi var­rodájában napfényes nagy vas­ablakokat szereltek fel, de nem gondoskodtak távnyitóról Igya dolgozók nem tudják elérni az ablakok bukószárnyait. Ugyan­csak a Kesztyűgyárban az öl­tözők fogasai közé nem szerel­tek elválasztó falat, és nem kaptak a dolgozók vállfát. A komlói Kossuth-bánya különböző külszíni műhelyei­ben egyoldalú a védőétel­ellátás. Az erre szánt összeget elköltik ugyan, a legtöbbször azonban csak tejet és egyéb tejterméket vásárolnak, holott a rendelet a gyümölcs és más védőétel vásárlását is megen­gedi. A munkávődelmi előírá­sok megszegése még ma is gya­kori, s a szabályok megsértőit nem minden esetben vonják felelősségre. Különösen a me­zőgazdaságban, a többi között a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban találhatunk erre példát. A mosdóhelyiségek és mű­helyöltözők tisztasága nagyon sok üzemnél kifogásolható. A Pécsi Dohánygyárban például vastagon ülő port, almacsutká­kat, cigarettavégeket találtak az öltözőszekrények tetején. Hosszasan lehetne még sorolni az ehhez hasonló hibákat. Nemcsak az üzem — a dolgozók is Kétségtelen, hogy a fenti hi­bákért elsősorban az üzemek gazdasági és szakszervezeti ve­zetése felel. Igazságtalanság lenne azonban elhallgatni, hogy ebben a felelősségben a dolgozók is részesednek, és sokszor nem is az üzemen, ha­nem a dolgozók rendszerete- tén, lelkiismeretén múlik a hi­bák kijavítása. Tagadhatatlan, hogy a dol­gozók sokat változtak és kul­turálódtak áz elmúlt években. Ma már olyan a közhangulat, hogy a hanyagabbak sem mer­nek munkaruhástól, esetleg sáros csizmával heverészni a munkásszállások ágyain, mint ahogy néhány éve még meg­tették. Mindez azonban még csak a fejlődés kezdete. Több üzem tussolóhelyiségében még ma is megtalálni a sáros csiz­mák nyomát (például a Bara­nya megyei Épitőipari Válla­latnál). Gyakori a védőöltözet gondatlan kezelése, derűre- borúra való használata is. Van­nak, akik szinte éjjel-nappal magukon hordják a védőöltö­zetnek számító viharkabátot, pufajkát, vagy gumicsizmát. Természetes, hogy az örökösen használt öltözék már a kihor­dási idő előtt elszakad. Az ilyen és ehhez hasonló hibák megszüntetése főként nevelési feladat. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére Ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak 1963. március 23- án (szombaton) du. 14 órától 25- én (hétfőn) reggel 7 óráig a kö­vetkező helyeken: l. kerület részére: az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére ren­delés de. 9—10 és du. 15—16 órá­ig. (Szombat du. Is.) n. kerület részére: a Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba). Tel.: 30-00. Járó be­tegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. Is.) m. kerület részére: a Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére ren­delés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefonszám nem jelentkezik, a hívást a 08-nak (Posta) kell bejelenteni. FELHÍVÁS. Felhívom azt a személyt, aki 1958. december 5-én Kaposvárról Szénáiba utazott, a balesetet oko­zott autóbusszal, aki segédkezett a sérült ellátásában, közölje velem elmét. Walter János Pécs, Deü» receni Márton u. a. , Javult az üzemek egészségügyi és szociális helyzete Anyagi forrásokban nincs hiány, de a hanyagság még sok , bosszúságot okoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents