Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

2 MAPLO 1963. MÁRCIUS Z3, Kibővített ülést tartott a megyei pártbisottság (folytatás az 1. oldalról.) állítsanak rá és naponta a tábla széléről hordják ki a trágyát. Helyesnek tartja, hogy a trágya helyes kezelésével foglalkozót is 'bizonyos premi­zálással serkentsék a munka szakszerű, pontos elvégzésére. Felszólalásának további ré­szében a fehérjeellátásról be­szélt. Elmondotta, hogy éven­te mintegy 20 millió dollárért importálunk szójalisztet. — Ugyanakkor tnem gazdálko­dunk megfelelően a megyénk­ben megtermett mintegy 5000 vagon lucernával. Adatokkal szemléltette, hogy a lucerna- termesztésben évek óta nem sikerült előrehaladást elérni: .1931—1940-ig a megyében a lucerna átlagtermése 21.8 má­zsa volt, 1961-ben 20.1 mázsa, 1962-ben 19 mázsa. Ez nem megfelelő. — A szomszédos országok ezen az eredményen már túl vannak. Hol a hiba? — tette fel a kérdést. A leg­nagyobb hiba ott van, hogy rosszul telepítik a lucernát, sokszor a legrosszabb földbe vetik mondva, a lucerna meg­javítja a talajt. Ez nagyon helytelen felfogás. De problé- | ma van a lucerna növényvé­delmével és betakarításával is. Felhívta a figyelmet: helyes, ha a tsz-ek szénaszárító állvá­nyokat készítenek. Az állvá­nyos szárítással mintegy 4 szá­zalékkal lehetne növelni a 5zóna fehérje tartalmát. Ez Baranyában 200 vagon fehér- jetöbbletet jelentene, ami 16 OOO tehén fehérjeszükségle­tét fedezné. (A tsz-ek tehén- állománya 23 000). Felszólalá­sának további részében a ta­lajvédelemmel foglalkozott. — Elmondotta, hogy a megye 38 százaléka lejtős terület s ez hatással van a terméseredmé­nyekre is. Adatokkal szemlél­tette^ mennyivel vollt jobb ta­valy a búzaátlag a mohácsi, mint a sásdi járásban. Ebben az évben elkészül a 6ásdi já­rás talajvédelmi terve s ez is hozzásegít majd a probléma megoldásához, de addig is min den lejtős területen vezessék be a rétegvonalak mentén tör­ténő művelést BUDÁT JÁNOS, a TECI igazgatója MAGYARCSIK GYULA a K1SZÖV termelési osztályá nak vezetője: Szükség van a tsz-építőbrigádokra is vitása — kielégítésével is fog­lalkoznának. Nem ez a profil­juk. Elmondotta: tapasztalható a megyében, hogy számos tsz építőbrigádokat alakít, ami helyes, ha a saját építkezéseit akarja velük elvégeztetni. De a brigádok ezen túlmenően is tevékenykednek, sőt nem egy tsz-nek az az elképzelése, hogy ezek a brigádok magá­nosoknak és különböző válla­latoknak is végezzenek mun­kát. Ez Magyarcsik elvtárs vé­leménye szerint elvenné a munkásokat a ktsz-ektől, ugyanakkor ezek a brigádok nem dolgoznak olyan szerve­zett keretek között, mint pél­dául a ktsz-eken belül, ahol már kialakult bizonyos norma­teljesítmény. Ez bérfeszültség* hez vezethet. Beszélt arról, hogy az építőbrigádok renta­bilitása területén is problé­mák vannak, s számos tsz­vezető rosszul látja a brigádok „hasznosságát”. Felszólalásának elején fog­lalkozott a mezőgazdasági gép­javító vállalatok fontosságá­val és hangsúlyozta: szükség van alapos és jó munkájukra. De helytelennek tartaná, ha ezek a gépjavító vállalatok nemcsak mezőgazdasági gépek, hanem a lakosság részéről je­lentkező más igények — autók, motorok, háztartási gépek ja­FISCHER FERENC a belvárdgyulai tsz elnöke: Hasznos volt az egyesülés Vonják össze egy-két helyre a tbc-s teheneket Buday elvtárs arról szólt, hogy a háztáji'gazdaságokban elég sok a tbc pozitív tehén. De vannak tbc pozitív tehenek a közös gazdaságokban is. — Ezeknek a teheneknek a 1 legeltetését, vagy zölddel való ellátását is meg kellene olda­ni valahogy. Gondolom jó len­ne, ha a tbc. pozitív teheneket a közös gazdaságokból egy­két helyre összpontosítanánk, így nem fertőzhetnének. Ja­vasolta, hogy a tbc-s tehenek- i nek külön legelőt jelöljenek ; ki. | Mintegy 2—3000 improduk­tív tehén is van a megyében. Ezeknek a pótlásáról is gon­doskodni kell ebben az év­ben, — hangoztatta, majd ar­ról szólt, hogy meg kell ol­dani a háztáji gazdaságok zöld takarmánnyal való ellátását mégpedig úgy, hogy azt a kö­zös eszközeivel oda is szállít­sák. — A háztáji gazdaságoknak biztosítani kellene répát is, hogy ezzel megoldódjék ezen gazdaságok lédús takarmány­nyal való ellátása. BÁN FERENC a szigetvári járási tanács elnökhelyettese: Szakembereket az állattenyésztésbe! Bírálta a szigetvári járásban eluralkodó azon szemléletet, hogy a szakemberek lépten- nyomon dicsekednek a járás elmúlt évi növénytermesztési eredményeivel, annál keveseb­bet szólnak azonban az álat- tenyésztés lemaradásáról. A termelőszövetkezeteknek energiájuk nagyobb í-észét most már az állattenyésztés színvonalának növelésére kell fordítaniok — mondotta. — Különben, mint ahogy az az idé.n is több tsz-ünkben elő­fordult: a növénytermesztés nyereségét elviszi az állat- tenyésztés deficitje. Nehezíti a helyzetet az, hogy a termelőszövetkezetekben szakképzett állattenyésztők nincsenek. Annak ellenére, hogy a járás szántóterületének 55 százalékán takarmánynövé­nyeket termelnek, melyek az állattenyésztésen keresztül realizálódnak, a tsz-agronómu- sok nagy része növénytermesz­tési szemléletű, s az állatte­nyésztés gondját teljesen a brigádvezetőkre bízzák. Ezen a szigetvári járásban úgy kí­vánnak segíteni, hogy a tsz- ekbe jól képzett állatenyész- tőket szerződtetnek. Eddig öt állami gazdasági szakember, illetve állatorvos vállalta el másodállásként ezt a beosztást egy-egy szövetkezetben. A szarvasmarhatenyésztés- feen sokat segítenek majd a Az egyesülés eredményéről beszélt. Emondotta: 1959-ben még egyedül gazdálkodtak, 1960-ban már két tsz dolgozott közösen, 1961-ben még két tsz­szel egyesültek. Olyan két tsz­szel, amelyben 27, illetve 22 forintot osztottak munkaegysé­genként. Az egyesülés előnyös volt. Ezt példákkal bizonyí­totta. — Negyvenkét forintot fi­zettünk munkaegységenként 1962-ben és emellett 2,5- millió forintot tartalékoltunk. Erede­tileg 8 millió forint volt az áruértékesítési tervünk, mi ezt felemeltük 10-re és 12-re telje­sítettük. Hásságyon például az egyesülés előtt 1961-ben 1 232 000 forintot fizettek ki a tagoknak, most ebben az üzemegységben a részesedés 1 740 000 forint volt. De lehet más példát is mondani. Nőtt a termelés is. Amíg külön gaz­dálkodtak ezek a tsz-ek, az át­lagtermés jóval alacsonyabb volt. 1961-ben búzából átlago­san 11,1 mázsát, kukoricából 12.85 mázsát termeltek. Tavaly most már egyesülten búzából 14,83 mázsát, kukoricából pe­dig 21,25 mázsát termeltünk holdanként. Bevált az egyesü­lés, mert így jobban el lehet osztani a munkaerőt, jobban lehet gazdálkodni és ennek eredménye a tagok jövedel- i mén is megmutatkozik. anyagának megtermelését is. Nem mindegy, honnan szállít­juk a konzervgyárba az alap- [ anyagot. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság és a megyei szervek nagy felelősséggel dolgoznak, s egyre jobban élnek azokkal a lehetőségek kel, amelyekkel a központ fel­ruházta őket. A tsz-ek egye­sítése általában jó volt. előre lendítette a fejlődést. Felve­tette azt a gondolatot, hogy a jövőben az esetleges egyesí­téseknél a megye saját ha­táskörében végérvényesen dönthessen. Végezetül reflek­tált’ Magyarcsik elvtárs fel­szólalásának a gépjavító vál­lalatokról szóló részére. Nem értett egyet azzal, hogy a gépjavító vállalatok a lakos­ság részére ne végezzenek szolgál tatásokat. FÖLDVÁRI JANOS a megyei tanács elnökhelyettese Lehetőségeink igen nagyok Földvári elvtárs azt fejteget­te, hogy gazdaságpolitikánkat egyesek ma még különböző­képpen értékelik. Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy mindenütt egyformán és helyesen értelmezzék. Ö is szólt a háztáji kérdéséről. Hangoztatta: nem szabad meg­engedni, hogy a törvényes ke­retek között lévő háztáji csorbát szenvedjen. Egy pél­dát mondott: országosan az összlakosságnak 41 százaléka önellátó. Ez világosan mutat ja a háztáji szerepét. Ezen­kívül a háztájinak jövedelem­pótló szerepe is van. Ezután az 1962-ben elért nagyszerű eredményekről beszélt — Szépek az eredményeink, a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság fölényét bizonyít­ják. De még nagyok a lehe­tőségeink. Voltak termelő- szövetkezetek, amelyek 20 má­zsa búzát termeltek holdan­ként de voltak olyanok is, amelyek csak 4—5 mázsát Ha az utóbbiak csak a köze­pes terméseredményig jutna« el ebben az évben, az is n^gy előrelépést jelent. A lehető­ség . adva van, csak ki kell használná. A beszámolóban szerepel egy szám: a sertések átfutási idejét a jelenlegi 12,1 hónap­ról 11 hónapra kell csökken­teni. Mit jelent ez az egy hónap? Az elmúlt évben 121 ezer sertést adtunk él az ál­lamnak. Ha ezeknél az átfu­tási időt csak egy hónappal csökkentjük, akkor 90 185 má­zsa kukoricánk .megmarad, ami 5000 hold termésének fe­lel meg. Ha ezt a mennyiséget feletetjük, akkor még 15 006 sertést adhattunk volna d, és ezért 18 millió forintot kap­hattunk volna. ROSKŐ ZSIGMOND a siklósi tsz elnöke Őt ösztöndíjasunk van most érvénybe lépő állami kedvezmények, a tej alapárá­nak'fel emelése és a többi. De a tehenészet rentábilitását csak az olcsó és nagyhozamú tömegtakarmány termeléssel lehet megoldani. Biztosítani kell minden tsz-ben a zöld futószalagot, s ezt szakaszos vetéssel ki kell nyújtani. Be kell vezetni a Tolna megyében már jól bevált takarmány nap­raforgó termesztést a tarló napraforgó szénává szárítását, illetve lisztté őrlését Kataszt- rális holdaként 18 mázsa lisz­tet kaphatunk, amely korpával egyenértékű. Növelni kell a takarmányhozamokat, mert ol­csó tejet csak akkor állítha­tunk elő, ha holdanként leg­alább 200 mázsa silókukoricát termelünk. Felszólalásában ismertette, hogy a termelőszövetkezetek egy sor növény terméshoza­mában utolérték az állami gazdaságokat. Ezután* hangsú­lyozta, hogy adottságaink nem indokolják az állati hozamok ilyen nagyfokú lemaradását. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek fokozni tudják az állati termé­kek előállítását, az eddiginél jobb, használhatóbb istállókat kell tervezni és építeni, és ál­talában az állattenyésztési ter­melő eszközök színvonalát a növénytermesztési eszközök színvonalára kell emelni. A háztáji állattenyésztés sze­repéről szólva elmondotta, ta­pasztalatból tudja, hogy igen nehéz egyformán jó színvona­lon tartani a közös és háztáji állattenyésztést. Véleménye szerint a közös állomány fej­lesztése az elsődleges, mert ahol a közös jó, ott nem ha­nyagolják el a háztájit sem, de ahol csak a háztájival törőd­nek, ott a közös minden eset­ben kárát vallja. A bólyi ter­melőszövetkezetben az elmúlt évben is megfelelő mennyisé­gű takarmányt adtak ki a ta­goknak, amellett, hogy közős állattenyésztési terveket is tel­jesítették. A jövedelemelosz­tással és premizálással kap­csolatban kifejtette azt a szi­lárd meggyőződését, hogy pre­mizálni nem terven belül, ha­nem kizárólag terven felül kell. A premizálás témájához szól va elmondotta, hogy sokan még ma is összekeverik az eredményességi munkadíjazást és a premizálást 100 száza­lékon belül eredményességi munkadíjazás van, 100 száza­lékon felül pedig vagy cél­prémium, vagy a többlet ter­més bizonyos százaléka ad­ható ki prémium címén. Ezután a tsz-beruházásokról szólva — a siklósi járás töb­bi szövetkezete nevében — helytelenítette a felsőbb szer­veknek azt az eljárását, 'mely szerint nem októberben, a tsz előtervek elkészítésénél, ha­nem január-, februárban, a tervek jóváhagyásakor ismer­tetik a tsz saját hozzájárulásá­nak mértékét. A gépi, különö­sen öntözési és ültetvény beru­házások kapcsán súlyosan érin­tette ez a siklósi szövekezetet, ahol az esedékes hiteltörlesz- I tés és a saját erő hozzájárulás 1 ebben az évben holdanként I 470 forint megterhelést jelent Javasolta, hogy máskor ko- i rabban közöljék a tsz-ekkel a saját erős hozzájárulás mérté­két, hogy ehhez alkalmazkod­— Egy sor korábban jól al­kalmazott eljárást elhanyagol­tunk, mindig csak az újat néztük, pedig a mezőgazda­ság területén sem lehet el­dobni azokat a régebbi mód­szereket, amelyek beváltak. Ezekhez a módszerekhez kell hozzáadni az újat, így dol­gozunk helyesen — kezdte felszólalását, majd elmondot­ta, hogy az előterjesztett anyaggal egyet ért, célkitűzé­seit reálisnak, megvalósítható­nak tartja. A termelés szakosításával kapcsolatban elmondotta, hogy a vetésterületi arányok meg­szabásánál figyelembe kell venni a konzervgyárak atop­va ne méretezzék túl be­ruházásaikat a tsz-ek. Végül beszámolt arról, hogy a szakember ellátottság javí­tására a siklósi tsz öt ösztön­díjast küldött főiskolára és egyetemre, köztük két agro- nómust, állattenyésztőt, gé­pészt és állatorvost. Ezek a fiatal szakemberek az egye­temet elvégezve egy-két évig gyakornokként fognak tevé­kenykedni a szövetkezetben. SZANIEL IMRE a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Kialakulnak a tájtermelő körzetek Bevezetőben arról szólott, hogy az ipari növények ter­mesztésének szakosítása jó eredménnyel járt — a termés- eredmények emelkedtek. A megyei tanácsnak az a szán­déka, hogy a szakosítás te­rületén a következő években további lépéseket,tesz. A sás­di járásban például emelik 3 pillangósok vetésterületét, a mohácsi járásban pedig a ku­koricáét. A zöldségtermelésnél már kialakultak jó tájtermelő kör­zetek. Helyes, ha ezeknek fi­gyelembevételével folytatjuk a szántóföldi zöldségtermelést, SíKlós vidékén zöldpaprikát, paradicsomot, káposztát tér melnek, Miohács környékén ádventi kelt, paprikát és gyö­kérféléket, a zöldborsó pedig a gyúdi—diósviszlói hegyolda­laik és Pécstől nyugatra esd területek növénye lesz. Ezzel kapcsolatban jó volna már azt is tudni, hogy a szigetvári konzervgyár fejlesztése mi­lyen irányú lesz. Az állatte­nyésztés területén is már ki­alakultak bizonyos körzetek; (Folytatásig 3. oldala»J 1 SZABÓ JÓZSEF a szigetvári járási pártbizottság titkára Ne becsüljük le a régi jó módszereket! SZABÓ MÁTYÁS a bólyi Kossuth Tsz elnöke: Növelni kell az állattenyésztés színvonalát

Next

/
Thumbnails
Contents