Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
2 MAPLO 1963. MÁRCIUS Z3, Kibővített ülést tartott a megyei pártbisottság (folytatás az 1. oldalról.) állítsanak rá és naponta a tábla széléről hordják ki a trágyát. Helyesnek tartja, hogy a trágya helyes kezelésével foglalkozót is 'bizonyos premizálással serkentsék a munka szakszerű, pontos elvégzésére. Felszólalásának további részében a fehérjeellátásról beszélt. Elmondotta, hogy évente mintegy 20 millió dollárért importálunk szójalisztet. — Ugyanakkor tnem gazdálkodunk megfelelően a megyénkben megtermett mintegy 5000 vagon lucernával. Adatokkal szemléltette, hogy a lucerna- termesztésben évek óta nem sikerült előrehaladást elérni: .1931—1940-ig a megyében a lucerna átlagtermése 21.8 mázsa volt, 1961-ben 20.1 mázsa, 1962-ben 19 mázsa. Ez nem megfelelő. — A szomszédos országok ezen az eredményen már túl vannak. Hol a hiba? — tette fel a kérdést. A legnagyobb hiba ott van, hogy rosszul telepítik a lucernát, sokszor a legrosszabb földbe vetik mondva, a lucerna megjavítja a talajt. Ez nagyon helytelen felfogás. De problé- | ma van a lucerna növényvédelmével és betakarításával is. Felhívta a figyelmet: helyes, ha a tsz-ek szénaszárító állványokat készítenek. Az állványos szárítással mintegy 4 százalékkal lehetne növelni a 5zóna fehérje tartalmát. Ez Baranyában 200 vagon fehér- jetöbbletet jelentene, ami 16 OOO tehén fehérjeszükségletét fedezné. (A tsz-ek tehén- állománya 23 000). Felszólalásának további részében a talajvédelemmel foglalkozott. — Elmondotta, hogy a megye 38 százaléka lejtős terület s ez hatással van a terméseredményekre is. Adatokkal szemléltette^ mennyivel vollt jobb tavaly a búzaátlag a mohácsi, mint a sásdi járásban. Ebben az évben elkészül a 6ásdi járás talajvédelmi terve s ez is hozzásegít majd a probléma megoldásához, de addig is min den lejtős területen vezessék be a rétegvonalak mentén történő művelést BUDÁT JÁNOS, a TECI igazgatója MAGYARCSIK GYULA a K1SZÖV termelési osztályá nak vezetője: Szükség van a tsz-építőbrigádokra is vitása — kielégítésével is foglalkoznának. Nem ez a profiljuk. Elmondotta: tapasztalható a megyében, hogy számos tsz építőbrigádokat alakít, ami helyes, ha a saját építkezéseit akarja velük elvégeztetni. De a brigádok ezen túlmenően is tevékenykednek, sőt nem egy tsz-nek az az elképzelése, hogy ezek a brigádok magánosoknak és különböző vállalatoknak is végezzenek munkát. Ez Magyarcsik elvtárs véleménye szerint elvenné a munkásokat a ktsz-ektől, ugyanakkor ezek a brigádok nem dolgoznak olyan szervezett keretek között, mint például a ktsz-eken belül, ahol már kialakult bizonyos normateljesítmény. Ez bérfeszültség* hez vezethet. Beszélt arról, hogy az építőbrigádok rentabilitása területén is problémák vannak, s számos tszvezető rosszul látja a brigádok „hasznosságát”. Felszólalásának elején foglalkozott a mezőgazdasági gépjavító vállalatok fontosságával és hangsúlyozta: szükség van alapos és jó munkájukra. De helytelennek tartaná, ha ezek a gépjavító vállalatok nemcsak mezőgazdasági gépek, hanem a lakosság részéről jelentkező más igények — autók, motorok, háztartási gépek jaFISCHER FERENC a belvárdgyulai tsz elnöke: Hasznos volt az egyesülés Vonják össze egy-két helyre a tbc-s teheneket Buday elvtárs arról szólt, hogy a háztáji'gazdaságokban elég sok a tbc pozitív tehén. De vannak tbc pozitív tehenek a közös gazdaságokban is. — Ezeknek a teheneknek a 1 legeltetését, vagy zölddel való ellátását is meg kellene oldani valahogy. Gondolom jó lenne, ha a tbc. pozitív teheneket a közös gazdaságokból egykét helyre összpontosítanánk, így nem fertőzhetnének. Javasolta, hogy a tbc-s tehenek- i nek külön legelőt jelöljenek ; ki. | Mintegy 2—3000 improduktív tehén is van a megyében. Ezeknek a pótlásáról is gondoskodni kell ebben az évben, — hangoztatta, majd arról szólt, hogy meg kell oldani a háztáji gazdaságok zöld takarmánnyal való ellátását mégpedig úgy, hogy azt a közös eszközeivel oda is szállítsák. — A háztáji gazdaságoknak biztosítani kellene répát is, hogy ezzel megoldódjék ezen gazdaságok lédús takarmánynyal való ellátása. BÁN FERENC a szigetvári járási tanács elnökhelyettese: Szakembereket az állattenyésztésbe! Bírálta a szigetvári járásban eluralkodó azon szemléletet, hogy a szakemberek lépten- nyomon dicsekednek a járás elmúlt évi növénytermesztési eredményeivel, annál kevesebbet szólnak azonban az álat- tenyésztés lemaradásáról. A termelőszövetkezeteknek energiájuk nagyobb í-észét most már az állattenyésztés színvonalának növelésére kell fordítaniok — mondotta. — Különben, mint ahogy az az idé.n is több tsz-ünkben előfordult: a növénytermesztés nyereségét elviszi az állat- tenyésztés deficitje. Nehezíti a helyzetet az, hogy a termelőszövetkezetekben szakképzett állattenyésztők nincsenek. Annak ellenére, hogy a járás szántóterületének 55 százalékán takarmánynövényeket termelnek, melyek az állattenyésztésen keresztül realizálódnak, a tsz-agronómu- sok nagy része növénytermesztési szemléletű, s az állattenyésztés gondját teljesen a brigádvezetőkre bízzák. Ezen a szigetvári járásban úgy kívánnak segíteni, hogy a tsz- ekbe jól képzett állatenyész- tőket szerződtetnek. Eddig öt állami gazdasági szakember, illetve állatorvos vállalta el másodállásként ezt a beosztást egy-egy szövetkezetben. A szarvasmarhatenyésztés- feen sokat segítenek majd a Az egyesülés eredményéről beszélt. Emondotta: 1959-ben még egyedül gazdálkodtak, 1960-ban már két tsz dolgozott közösen, 1961-ben még két tszszel egyesültek. Olyan két tszszel, amelyben 27, illetve 22 forintot osztottak munkaegységenként. Az egyesülés előnyös volt. Ezt példákkal bizonyította. — Negyvenkét forintot fizettünk munkaegységenként 1962-ben és emellett 2,5- millió forintot tartalékoltunk. Eredetileg 8 millió forint volt az áruértékesítési tervünk, mi ezt felemeltük 10-re és 12-re teljesítettük. Hásságyon például az egyesülés előtt 1961-ben 1 232 000 forintot fizettek ki a tagoknak, most ebben az üzemegységben a részesedés 1 740 000 forint volt. De lehet más példát is mondani. Nőtt a termelés is. Amíg külön gazdálkodtak ezek a tsz-ek, az átlagtermés jóval alacsonyabb volt. 1961-ben búzából átlagosan 11,1 mázsát, kukoricából 12.85 mázsát termeltek. Tavaly most már egyesülten búzából 14,83 mázsát, kukoricából pedig 21,25 mázsát termeltünk holdanként. Bevált az egyesülés, mert így jobban el lehet osztani a munkaerőt, jobban lehet gazdálkodni és ennek eredménye a tagok jövedel- i mén is megmutatkozik. anyagának megtermelését is. Nem mindegy, honnan szállítjuk a konzervgyárba az alap- [ anyagot. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság és a megyei szervek nagy felelősséggel dolgoznak, s egyre jobban élnek azokkal a lehetőségek kel, amelyekkel a központ felruházta őket. A tsz-ek egyesítése általában jó volt. előre lendítette a fejlődést. Felvetette azt a gondolatot, hogy a jövőben az esetleges egyesítéseknél a megye saját hatáskörében végérvényesen dönthessen. Végezetül reflektált’ Magyarcsik elvtárs felszólalásának a gépjavító vállalatokról szóló részére. Nem értett egyet azzal, hogy a gépjavító vállalatok a lakosság részére ne végezzenek szolgál tatásokat. FÖLDVÁRI JANOS a megyei tanács elnökhelyettese Lehetőségeink igen nagyok Földvári elvtárs azt fejtegette, hogy gazdaságpolitikánkat egyesek ma még különbözőképpen értékelik. Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy mindenütt egyformán és helyesen értelmezzék. Ö is szólt a háztáji kérdéséről. Hangoztatta: nem szabad megengedni, hogy a törvényes keretek között lévő háztáji csorbát szenvedjen. Egy példát mondott: országosan az összlakosságnak 41 százaléka önellátó. Ez világosan mutat ja a háztáji szerepét. Ezenkívül a háztájinak jövedelempótló szerepe is van. Ezután az 1962-ben elért nagyszerű eredményekről beszélt — Szépek az eredményeink, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét bizonyítják. De még nagyok a lehetőségeink. Voltak termelő- szövetkezetek, amelyek 20 mázsa búzát termeltek holdanként de voltak olyanok is, amelyek csak 4—5 mázsát Ha az utóbbiak csak a közepes terméseredményig jutna« el ebben az évben, az is n^gy előrelépést jelent. A lehetőség . adva van, csak ki kell használná. A beszámolóban szerepel egy szám: a sertések átfutási idejét a jelenlegi 12,1 hónapról 11 hónapra kell csökkenteni. Mit jelent ez az egy hónap? Az elmúlt évben 121 ezer sertést adtunk él az államnak. Ha ezeknél az átfutási időt csak egy hónappal csökkentjük, akkor 90 185 mázsa kukoricánk .megmarad, ami 5000 hold termésének felel meg. Ha ezt a mennyiséget feletetjük, akkor még 15 006 sertést adhattunk volna d, és ezért 18 millió forintot kaphattunk volna. ROSKŐ ZSIGMOND a siklósi tsz elnöke Őt ösztöndíjasunk van most érvénybe lépő állami kedvezmények, a tej alapárának'fel emelése és a többi. De a tehenészet rentábilitását csak az olcsó és nagyhozamú tömegtakarmány termeléssel lehet megoldani. Biztosítani kell minden tsz-ben a zöld futószalagot, s ezt szakaszos vetéssel ki kell nyújtani. Be kell vezetni a Tolna megyében már jól bevált takarmány napraforgó termesztést a tarló napraforgó szénává szárítását, illetve lisztté őrlését Kataszt- rális holdaként 18 mázsa lisztet kaphatunk, amely korpával egyenértékű. Növelni kell a takarmányhozamokat, mert olcsó tejet csak akkor állíthatunk elő, ha holdanként legalább 200 mázsa silókukoricát termelünk. Felszólalásában ismertette, hogy a termelőszövetkezetek egy sor növény terméshozamában utolérték az állami gazdaságokat. Ezután* hangsúlyozta, hogy adottságaink nem indokolják az állati hozamok ilyen nagyfokú lemaradását. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek fokozni tudják az állati termékek előállítását, az eddiginél jobb, használhatóbb istállókat kell tervezni és építeni, és általában az állattenyésztési termelő eszközök színvonalát a növénytermesztési eszközök színvonalára kell emelni. A háztáji állattenyésztés szerepéről szólva elmondotta, tapasztalatból tudja, hogy igen nehéz egyformán jó színvonalon tartani a közös és háztáji állattenyésztést. Véleménye szerint a közös állomány fejlesztése az elsődleges, mert ahol a közös jó, ott nem hanyagolják el a háztájit sem, de ahol csak a háztájival törődnek, ott a közös minden esetben kárát vallja. A bólyi termelőszövetkezetben az elmúlt évben is megfelelő mennyiségű takarmányt adtak ki a tagoknak, amellett, hogy közős állattenyésztési terveket is teljesítették. A jövedelemelosztással és premizálással kapcsolatban kifejtette azt a szilárd meggyőződését, hogy premizálni nem terven belül, hanem kizárólag terven felül kell. A premizálás témájához szól va elmondotta, hogy sokan még ma is összekeverik az eredményességi munkadíjazást és a premizálást 100 százalékon belül eredményességi munkadíjazás van, 100 százalékon felül pedig vagy célprémium, vagy a többlet termés bizonyos százaléka adható ki prémium címén. Ezután a tsz-beruházásokról szólva — a siklósi járás többi szövetkezete nevében — helytelenítette a felsőbb szerveknek azt az eljárását, 'mely szerint nem októberben, a tsz előtervek elkészítésénél, hanem január-, februárban, a tervek jóváhagyásakor ismertetik a tsz saját hozzájárulásának mértékét. A gépi, különösen öntözési és ültetvény beruházások kapcsán súlyosan érintette ez a siklósi szövekezetet, ahol az esedékes hiteltörlesz- I tés és a saját erő hozzájárulás 1 ebben az évben holdanként I 470 forint megterhelést jelent Javasolta, hogy máskor ko- i rabban közöljék a tsz-ekkel a saját erős hozzájárulás mértékét, hogy ehhez alkalmazkod— Egy sor korábban jól alkalmazott eljárást elhanyagoltunk, mindig csak az újat néztük, pedig a mezőgazdaság területén sem lehet eldobni azokat a régebbi módszereket, amelyek beváltak. Ezekhez a módszerekhez kell hozzáadni az újat, így dolgozunk helyesen — kezdte felszólalását, majd elmondotta, hogy az előterjesztett anyaggal egyet ért, célkitűzéseit reálisnak, megvalósíthatónak tartja. A termelés szakosításával kapcsolatban elmondotta, hogy a vetésterületi arányok megszabásánál figyelembe kell venni a konzervgyárak atopva ne méretezzék túl beruházásaikat a tsz-ek. Végül beszámolt arról, hogy a szakember ellátottság javítására a siklósi tsz öt ösztöndíjast küldött főiskolára és egyetemre, köztük két agro- nómust, állattenyésztőt, gépészt és állatorvost. Ezek a fiatal szakemberek az egyetemet elvégezve egy-két évig gyakornokként fognak tevékenykedni a szövetkezetben. SZANIEL IMRE a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Kialakulnak a tájtermelő körzetek Bevezetőben arról szólott, hogy az ipari növények termesztésének szakosítása jó eredménnyel járt — a termés- eredmények emelkedtek. A megyei tanácsnak az a szándéka, hogy a szakosítás területén a következő években további lépéseket,tesz. A sásdi járásban például emelik 3 pillangósok vetésterületét, a mohácsi járásban pedig a kukoricáét. A zöldségtermelésnél már kialakultak jó tájtermelő körzetek. Helyes, ha ezeknek figyelembevételével folytatjuk a szántóföldi zöldségtermelést, SíKlós vidékén zöldpaprikát, paradicsomot, káposztát tér melnek, Miohács környékén ádventi kelt, paprikát és gyökérféléket, a zöldborsó pedig a gyúdi—diósviszlói hegyoldalaik és Pécstől nyugatra esd területek növénye lesz. Ezzel kapcsolatban jó volna már azt is tudni, hogy a szigetvári konzervgyár fejlesztése milyen irányú lesz. Az állattenyésztés területén is már kialakultak bizonyos körzetek; (Folytatásig 3. oldala»J 1 SZABÓ JÓZSEF a szigetvári járási pártbizottság titkára Ne becsüljük le a régi jó módszereket! SZABÓ MÁTYÁS a bólyi Kossuth Tsz elnöke: Növelni kell az állattenyésztés színvonalát
