Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

MÄRCTUS 8. Olést tartott a Központi Képi iMrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken ülést tartott. Megvitatta és elfogad­ta a mezőgazdasági rendelte­tésű földek hasznosításának, védelmének vizsgálatáról ké­szült összefoglaló jelentést; a kereszthegy—pünkösdfürdői magasnyomású földgáz táv­vezeték létesítésével és az ah­hoz tartozó beruházásokkal kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításairól készült elő­terjesztést. A bizottság elfo­gadta az ipar és a kereskede­lem kapcsolata az egyes fo­gyasztói cikkek termelése és forgalmazása tekintetéber; című vizsgálat programját, végül megtárgyalta és jóvá­hagyta a KNEB II. negyedévi munkatervét. Dobi István távirata Marokkó királyához Dobi látván, az Elnöki Ta­nács elnöke Marokkó nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. Hasszán marok­kói királyt Nem sok ember dicsekedhet olyan gazdag és értékes lepke gyűjteménnyel, mint Nattán Miklós, a Somogy megyei fpítö- iwi Válln-lat anyagbeszerzője. A ritka gyűjtemény több év­tized türelmes munkájának eredménye, mintegy 1800 fajtái­ból és 28 ezer darabból álL Nőtt a falusi lakosság vásárlóereje Javítják a városok zöldségellátását—Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya A MÉSZÖV választmányi ülésén az 1962. évi munkáról Nagy Sándor elvtárs, az igaz­gatóság elnöke számolt be. Elmondotta, hogy a megye földművesszövetkezetei az 1962 évi vendéglátóipari tervet 101.7, a felvásárlási tervét 99.9, a kiskereskedelmi tervét 100,9 a jövedelmezőségi tervét pedig 104.1 százalékra teljesítették. A részletes ismertetésből ki­derült, hogy a baranyai fal­vakban 8 millió 357 ezer forint értékű árut adtak el a szezon­végi kiárusítás során. Ezzel összesen 2 millió 499 ezer fo­rint árengedményhez jutottak a szövetkezeti gazdák. Rend­kívüli hatással volt a ruházati forgalomra a tartós fogyasztá­si cikkek OTP hitelakciója is. Irány a kommunista világgazdaság A szocialista nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen eszközei az egységes szabványok Az ember nem Is hinné, hogy a köznapi élet és a korszerű termelőmunka milyen szerves tartozékai a szabványok. A gyártmányok választékát, nagyságrendjét, az alkatrészek csatlakozhatóságát, cserélhető­ségét, a minőséget, a bizton­sági követelményeket stb. szab. ványok regisztrálják. A mű­szaki rajzok, vagy az acél mi­nősége kijelölését ugyancsak szabványok írják elő. — Ma­gyarországon nem kevesebb, mint 10 ezer országos érvényű szabványt tartanak nyilván. Ugyancsak 10 ezer, de a mi­énkétől sokban eltérő állami szabványelőírás van a Szov­jetunióban. Ennél nem sokkal kevesebb az NDK-ban és Ro­mániában, 13 ezer Lengyel- országban, 17 ezer Csehszlová­kiában és kb. hatezer Bulgá­riában. A különböző nemzetközi szabványok alapján bizonyos termékeket (hengerelt árut, mosógépet, televíziót stb.) más­más kivitelben gyártanak egyes baráti országokban. Az exportáló ország kénytelen a rendelő fél szabványaihoz iga­zodni, vagy fordítva, s ez nö­veli az adott termékek válasz­tékát, a raktárkészleteket, s megnehezíti a gazdaságos, nagysorozatú gyártás kialakí­tását. A szovjet, lengyel, stb. tervezőirodákban készített mű­szaki dokumentációt is hossza­dalmas munkával, a hazai elő­írások szerint honosítani kell, holott, ha egységes előírások alapján készülnének a rajzok, az átvétel szinte fordítássá egyszerűsödne, meggyorsítva beruházásaink előkészítését. ] Nem nehéz feladat belátni. | hogy a szocialista országok kö- ! zötti sokoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésének egyik égető feladata a szabvá­nyosítás. A szocialista orszá-1 gok közös szabványainak ld-j dolgozás* már évekkel txe!0tt> elkezdődött a KGST egyes ál­landó bizottságaiban és a szab­ványügyi intézmények között, összesen mintegy 270 egyezte­tett szabvány jött így létre. Tavaly a KGST XVI. üléssza­kán létrehozták a szabvány- ügyi állandó bizottságot, s megteremtették a szervezeti feltételeket a tagországok szab­ványainak következetesebb egységesítéséhez. Az utóbbi félévben ez a munka meg is gyorsult, s eddig összesen 75 téma (transzformátorok, villa­mosvezetékek, szigetelések, stb.) szabványosításában álla­podtak meg. Az új, közös szabványok ki­dolgozása nem egyszerű me­chanikus feladat, szambave­szik a tudomány és technika legújabb vívmányait, hogy az új szabvány minél inkább szol­gálja az anyag takarékosság, a súlycsökkentés, a minőségjaví­tás, a gazdaságos gyártás és a munkamegosztás korszerű kö­vetelményeit. Ugyancsak a XVI. üléssza­kon határozták el a KGST kö­zös szabványügyi intézetének felállítását. Az intézet, amely Moszkvában székel majd, kü­lönböző kutatásokat, kísérlete­ket végez a szabványosítás tu­dományos, műszaki és gazda­sági kérdéseinek elvégzésére. Az intézet feladatának java­soljuk többek között az ipari és háztartási villamosKészülé- kek egységes érintésvédelmi előírásainak, az automatika elemek szabványosítási rend­szerének kidolgozását, a cso­magoló eszközök méreteit, a korrózióvédelem és a klimati- zálás szabványainak egysége­sítését. A nemzetközi munkameg­osztás szélesedésével arányo­san növekszik a KGST orszá­gok közötti külkeresaedelmi forgalom. Azt, hogy egyik ál­lam milyen méretű, választé­got, félgyártmányt, szerelési egységet (csapágyat, villany- motort) és készterméket szál­lít a másiknak, nem dönthetik el az adott üzem vezetői, sem a termelőberendezések éppen meglévő színvonala. Csak szi­gorú, objektív kritériumok, a szabványelőírások. A külkeres­kedelmi szervek az áruk át­vételénél nem egyezkednek, hanem egyetlen körülményt vizsgálnak: megfelel-e a ter­mék a nemzetközi előírások­nak? Aligha lehet ez másként, ha komolyan vesszük a nemzet­közi munkamegosztást. Kép­zeljük csak el, hogy máshol gyártják a traktort, mint a hozzá kapcsolódó munkagépet. A traktor csak akkor lesz használható, ha biztosítva van az általa meghajtott munka­gép csatlakozása, a horony­tengely és a horonyszám szab­ványosításával. Ugyanilyen szigorú szabványelőírásokra van szükség a különböző sze­relési egységeknél, csapágyak­nál, csavaroknál, csapszegek­nél, autóvillamossági cikkek­nél stb. Lényegében tehát a ! szocialista országok tervegyez- | tetésének sajátos eszköze a nemzetközi szabványosítás. A korszerű nemzetközi szab­ványok minden országban és minden üzemben közvetlenül serkentenek majd a műszaki színvonal emelésére, a szerve­zettség és a technológia javí- | tására, a fegyelem megszilár­dítására. Mert amikor a koope- [ ráció kilép a nemzetközi ke­retek közül, nemcsak a határ­időkkel, hanem a minőséggel, technológiai fegyelemmel szem | ben is egyre növekszik a szi­gor. A nemzetközi kooperáció | aligha tűri el a pontatlanságot, a csereszabatosság hiányát, s í az alkatrészek utólagos illeszt- getését és a fölösleges javítga- j tásokat Kmmáam JM Az 1962. évi két és fél millió forinttal szemben hétmillió fo­rintért vásároltak ezen a mó­don a szövetkezeti boltokban. A megye 34 földművesszövet­kezeti ruházati szaküzletének forgalma 1 millió forinttal nőtt egy év alatt. Egyébként ezek a boltok bonyolítják le a ruházati forgalom 58.8 szá­zalékát. Jól alakult a földmúvessző- vetkezeti boltokban az alapve­tő élelmiszercikkek forgalma is. Cukorból 8, kakaóból pedig 100 százalékkal többet adtak el, mint 1961-ben, de emelke­dett a csokoládé és a konzerv forgalma is. Ezek a számok ar­ról tanúskodnak, hogy növek­szik a falusi lakosság vásárló­ereje, sőt eltolódik asz értéke­sebb élelmiszerek felé. A vendéglátóiparban jelentős eredmény, hogy 23.7 százalé­kos növekedést értek él egy év alatt a saját terme1ésű étel forgalmával. Igen kedve­ző hogy üdítőitalból 50 szá­zalékkal többet, töményszesz­ből pedig 50 százalékkal ke­vesebbet vettek meg tőlük* mint 1961-ben. Beszámolt még Nagy elv­társ a felvásárlási munkáról és a városi lakosság ellátásá­ról. A jövőben még jobban megalapozzák a zöldség és búr gonyaellátást. Ezt Ígéri a szö­vetkezeti kertészetek koncent­rálása is. Pl. míg 1958-ban 650 öles táblákon termeltek zöld­babot, az idén 14 hold lesz a zöldbabtáblák átlagos nagy­sága. Hasonlóképpen növeked­nek a táblák a vöröshagyma, a paradicsom, az uborka, a zöldpaprika, valamint a zöld­borsó termelésében. De bizto­síték még erre a kertészetek technikai fejlődése, ugyanis 1962-ben már 104 erő- és mun­kagépük volt. A melegágyi felszerelésük pedig négy év alatt 1545 keretről 30 600 ke­retre szaporodott. Ugyanak­kor kevés az előrehaladás az öntözésben, mert tavaly csak 1037 holdat öntöztek, ami a kertészetek területének har­mada volt. Az 1963. évi terveket is megtárgyalták. Eszerint a kis­kereskedelem forgalmát 103 2 százalékra, az ipari és szolgál­tatási tevékenység termelési értékét 119.7 százalékra nö­velik, továbbá a felvásárlási forgalmat 105.3 százalékra. A zöldség, gyümölcs és burgo­nya értékesítése során a ta­valyinak 332 százalékára kí­vánják emelni az exportfor­galmat. FELHÍVÁS! Naposcsibe megrendeléseket ki­zárólag a lakbelv szerion vesszövetkezeti fe! vásár’ók ir’ák óssze. A pécsi lakosok a oécsi Földmflvesszövetkezetnél. József Attila U, 20. tz. alatt. (Távbeszélői 4 Március elsején forró sikerű előadás keretében mutatták be operistáink Verdi középső al­kotó-korszakának kimagasló alkotását. Ez volt Pécsett az első teljesen helybeli megol­dású Álarcosbál-előadás, tehát érthető kíváncsisággal tekin­tettünk elébe. Ha azt kutatjuk, hogy mi en­nek a dalműnek a mondani­valója a mai ember számára, azt felelhetjük, hogy minden kor emberéhez egyformán szól. Egyenes vonalban halad a há­rom évvel később írt „Végzet ereje” felé. Mind e két operá­ban a vak véletlen és a kér­lelhetetlen balsors kiszolgál­tatottjai a szereplők. Az „Álarcosbál” cselekmé­nyének mozgatója egy szeren­csétlen gyanúsítás, amelyre minden ok megvan, bár alapja nincsen. Két különnemű lény között a tiszta vonzalom any- nyira ritka jelenség, hogy ért­hető Renatónak, a férjnek kételkedése felesége ártatlan­ságában. A leghívebb, féltő barát egy — különben indo­koltnak látszó — félreértés kö­vetkeztében gyűlölködő, bosz- szúvágyó ellenséggé válik: Renato leszúrja Riccardo-L; Mire rádöbben, hogy nincsen \ ok, ami „vért kívánna”, már j hiába: a kormányzónak szívét, érte a tőr. Titkárja-barátja hozná vissza az életbe — ami- j tői ő fosztotta meg —, de már, késő. Riccardo halála az igazság­érzetében megbántott nézőnek fájdalmas. Nehéz lépésekkel távozunk ezután az opera után: miért kellett így történnie? Nem a feltétlen happy and-et várjuk, hanem a bűnös bűn- hődését. Aki bűntelen, miért lakói? Sok Riccardo van a vi­lágon! Ezt a gondolatmenetet na­gyon érett zene hordozza. A korábbról ismert, Verdire annyira jellemző dallamfordu­latok mind élesebben jellemez­nek. Gondoljunk csak Riccar­do első szerelmes dalára vagy az összeesküvők vezérmotí­vumként visszatérő, erőteljes témájára. A mű főbb dalla­mait kirakatba helyező nyi­tányban Verdinél először je­lenik meg az ellenpont, amely háromszólamúságig fejlődik. Gyönyörű áriák szélesednek ki folyamdeltaszerűen többszó­lamú együttesekké. Dr. Németh Antal tovább folytatja azt a rendezői refor­mot, amelyet a „Szöktetés a szerájból”-lal kezdett el és a „Hoffmann meséi”-vel folyta­tott. Jelző díszletekkel dolgo­zik. A végletekig leegyszerű­sített, végig azonos alapépít- ményű díszlet csupán utal a kép hangulatára. Sűrűn redő­zött függönyök harmonizál­nak a személyek lelkében vég­bemenő folyamattal. Fel- és lefutó függönyök nyitnak-zámak jeleneteket. A rendezés kamarajellege kidom­borítja, hogy nem néptöme- j gek, csupán egyes emberek tragédiájáról van szó. Hősi j gesztusok helyett a modern ; embert állítja előtérbe, aki ' nem szaval, hanem beszél. Le- hánt a játékról minden feles­legesnek tűnő mozgást és min­den belső emóciót a hangon keresztül vetíttet ki. A rendezővel azonos nézetet vall Bozó Gyula, a díszletek és jelmezek tervezője. Hasznos,! ha ugyanaz a képzőművész al- I kotja mind a kettőt. Díszlete j ugyanúgy nélkülözi a pátoszt, j mint a játék. Dúsan berende- I zett színpadtér helyett egy ke- | vés sziklával, illetve függő- j nyök kombinálásával s a rájuk j vetülő, különböző színű fé- | nyék keverésével éri el a ha- ; tást. A környezet absztrakt, a ruhák korabeliek. El kell fogadnunk tényként, hogy ma már más a szépség­eszmény, mint egy emberöltő­vel ezelőtt. De egyelőre még nyílt kérdés, hogy ez az új esz- j mény magasabbrendű-e a ré- I ginéi? Hogy ami a „Szöktetés" j született kamarajellegéhez al- ■ kalmas. az nem gyalulja-e le j az „Álarcosbál” Amazonas-1 ként hömpölygő érzéshullá- «uiinak taraját? Senki sem ki- 1 szeptemberben szerződött Pécsre, neve most először je­lent meg a pécsi operaműso­ron, régi operai rutinja ne­hezebb szerepekre is feljogo­sítja. Paulusz Elemér minden zá­tonyt kikerülő pálcája nyo­mán igen szépen és biztonsá­gosan szólt mind az ének, mind a zenekar. Az előkészí­tés munkájában részt vett dr. Vöry Miklós karigazgató és Laky György zened asszisz­tens. Léka László maszkjai most is kitűnőek. A reproduk- tivitásban magasrendű tánc- együttes tagjaiból alkotótehet­ségek is kibomlanak. Ezúttal Veöreös Boldizsár tervezte meg a fináléban előforduló társastáncot. Ha az operajátékban meg­nyilvánuló összművészet min­den részeleme összhangban van, ha minden ugyanarra a hangra rezonál, a különböző rezonátorok egymás hangját felerősítik. Ha nincsen össz­hang: közömbösítik. A pécsi előadás eléggé megteremtett összhangjából kiütközik Som­ma szövegének magyar fordí­tása. Zoltán Vilmos régi fordí­tását átdolgozta Blum Tamás. De ha már egy operafordítást átdolgoznak, az legyen min­den ízében kifogástalan mun­ka! Számos hiba bennmaradt, például Riccardo: „ragaszko Dása”, „Ezpa roncsom", „be váltom” stb. Ameliat hol ola­szosan é-vel ejtik, hol magya­rosan á-val: „a Mália”, mond­ják a megrökönyödött össze­esküvők, majd jellegzetes szó­lamukban ezt ismételgetik: „Lesz minne vetni a városban.” Mindent összegezve: jó elő­adást kaptunk. Az indulatok hőfokát Veress Endre vánja fenntartani az agyon­díszletezett stílust (aminek még több színházunk rabja!), de ez a megoldás a másik pó­lus, amelyben ajtót jelentő függönyrésen lép be a látékos, amelyben alig akad egy bútor­darab, hogy fel-leülésre, meg- támaszkodásra,' indulatában asztalra csapva, játéka segéd­eszközéül felhasználhassa az énekes. A leszűkített játék­téren csökken a színész játszó lehetősége. Az énekkar legfel­jebb néhány mozdulattal vesz részt a játékban, egyébként oratórikusan áll. Általában: a színészeket más, az eddigitől eltérő, kisebb határok között mozgó, intim játékstílusra készteti ez a rendezői irány, amelyet még ezután kell elsa­játítaniuk. A közönség alkalmazkodó képességben elmarad a stílus­fejlődés rohanásától, a kriti­kusnak pedig nem az a fel­adata, hogy más véleményt; nyilvánítson, hanem az, hogy I mérlegelje, mennyire valósult meg a rendező szándéka? El­fogadja tényként a közízlés alakítására hivatott, vezető szakemberek újításait, ame­lyek különben csak Pécsett új­donságok, külföldön már több, évtizedes hagyományuk van. Operatársulatunk fennállása óta jelentős erjedési folyama­ton ment keresztül A „Rigo- letto”-v»l merészen rajthoz álló együttes — amely mögött akkor nem volt segítő múlt, sem alátámasztó tapasztalat — azóta zamatos óborrá ér­lelődött. Most mór kinőtt a gyermekcipőből, felnőttként kell kezeim. Eltekintve a sű­rűsödő zenekari próbáktól, pesti kollégáikhoz, sőt pécsi prózád színésztársaikhoz ké­pest is kedvezőbb helyzetben vannak, így megkívánhatjuk tőlük, hogy hangban-testben pihenten lépjenek fel Az előadás zenei szeippont- ból nem problematikus. Ope­ristáink é&zlelhetóen kedvvel éneklik az olaszos frázisokat, s nem egyszer szépen meg is mintázzák. Sajnos, igazán szép hangban nem vagyunk gaz­dagok, énektechnikájuk, kevés kivétellel, csak középfokú. A szöveg érthetőségében, s min­den hangzó egy ponton való megcsendülésében, valamint a légzéstechnikában nagy kü­lönbségek vannak közöttük. De lejjebb igazítva a mércét, elégedettek lehetünk. Amelia eléggé passzív sze­repe mezzo-mélységekbe le­merülő, széles ambitusú sze­rep; Meyerbeerszerepekre1 emlékeztet. Illés Éva vitte diadalra fénylő, meleg orgá­numával és bensőséges játé­kával. Pécsváry Gabriella drá­mai mezzoalt hangja született Ulrica, a javasasszonyt inkább hellenisztikus mozdulatokkal, mintsem kígyóbűvöléssel fe­jezte ki. Ágoston Edit mindig szívesen látott vendégünk. Árad belőle a női báj, ellen-! állhatatlan, de itt éppen ez a baj, ez tudniillik fiatalember- szerep. Könnyed arieftáinak ékesítései a nagy zenei kör­nyezetben kissé elmosódtak. A férfiak közül Csongor Jó- ■ zsef nemes Riccardo grófot jelönit meg. Sokszor értékelt hangjának most nem volt tel­jesen birtokában, így nem ele- 1 meáhető. A cselekményt moz- 1 gató Renato a mű egyetlen olyan alakja, aki nem áll, ha- : nem felvonásról felvonásra alakul. Leghűbb barátból át- 1 változik felesküdött ellenség- 1 gé. Bolla Tibornak sikerült 1 megéreztetnie a magára vett 1 alak lelkében végbemenő for- 1 iulatot, ismét ő volt az est 1 bőse. Nagyáriájának befejező 1 ígyvonásos f-jét szép erősítés- ! tol énekelte, az előírásnak _ megfelelően adván súlyt az ' slveszettnek hitt szerelem ‘ miatti keserűségének, A két ‘ alattomos összeesküvőt Mar- ' czís Demeter és Tréfás István szépen összecsengő hanggal, ] kellő komorsággal játssza. Sil-1; vanó matrózt a minden sze- ( népében zengzetes Berczeli i Tibor, a főbírót a tömörhan- i pl Vlncze János, • szolgát | U rt 44 „mi Ti—m „4 -1-1 _/ii — — ÁLARCOSBÁL A Pécsi Nemzeti Színház 14. operabemutatója

Next

/
Thumbnails
Contents