Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

IMS. MÁRCIUS 20. niaplA A pécsi keltetőben is bevezették a naposcsibék ivarszerinti szétválasztását. Szőke Mária, Somogyi Lászlóné és Fá biánFerencné most már önállóan végzik a szétválasztást, és igy a megrendelők kívánságra csak fércét vagy csak kakast vásárolhatnak minimális árkülönbséggel. Korszerű szőlőművelés Bemutató a szentmiklósi kísérleti telepen Az immár hagyományossá vált tavaszi szőlőmetszósd be­mutató kedden regigei megle­pően sok érdeklődőt vonzott a Szőlészeti Kutató Intézet , szentmiklósi telepére. Három zsúfolt autóbusz szállította a szőlősgazdákat és diákokat, akik előtt dr. Diófásd Lajos tudományos kutató ezen a be­mutatón sok új érdekes tu­dományos megfigyelést, kuta­tási eredményt sorakoztatott fel. Baranya borainak minősége már világhírnevet szerzett, de a holdamként! hozam meg­döbbentően alacsony — sok évi átlagban 15—18 mázsa. A hagyományos bakos tőkemű- '•ueíési módszerrel mennyiség­ben semmiképpen nem érhet­jük el a világszínvonalat. Ugyanakkor igen drágán, is állítjuk elő a szőlőt és a bort. Baranyában egy hold szőlő művelési költsége átlag 6000—8000 forint, egy liter bor önköltsége pedig 8—15 forint, tehát igen magas. Ezek a tények teszik szükségessé a szőlőművelésd eljárások kor­szerűsítését A Kutató Intézet telepein 13 éve végeznek kísérleteket az új külföldi és a hagyomá­nyos hazai művelési és met­szési módszerek összehasonlí­tására. 1955 óta folyik kísér­let a bak, a Guyot-féle és a kordonoe tőkeművelési mód­szerek összehasonlítására, mélyből eddig a kordon os módszer került ki győztesen, mind a mennyiség, mind a must-minőség tekintetében. Legkorszerűbb még ezen be­lül is a magas kordon vagy Moser-féle kordonos műve­lés. Ez a módszer lehetővé teszi — a metszés és szüret kivételével — a szőlőművelés abszolút gépesítését A magas kordonos oliaszrizlingből pél­dául tőkénként 3 kiló szőlőt szüretelitek - tavaly Szentmik- lóson, ami holdamként 45 má­zsának felél meg 20-as cukor­fok mellett Legfőbb aggály a magas műveléssel szemben az elfa­gyástól való félelem volt. Az idei télen az alacsony kordo­né®, alacsonyan művelt sző­lők háromszor olyan súlyos fagykárt szenvedtek, mint a Moser-féle táblák, mert a ta­laj közelében lényegesen erő­sebb hideget mértek, mint 130—150 centi magasan a ta­laj felett A Kutató Intézet eddigi eredményeinek birtokában a kordonos művelést és a Gu­yot-féle művelést együtt ja­vasolja a tsz nagyüzemi szőlő- művelésbe, lob. 70—30 száza­lékos arányban. A két tőke­művelési mód kiegészíti egy­mást, a Guyot nagy mennyi­séget, a kordonos a jó hozam mellett kitűnő minőséget ad, s évről évre egyenletes ter­mést biztosít. A korszerű mű- véLésmódoktól azonban csak akikor várható siker, ha a gazdaságok ennek megfelelően a termesztéstechnikát is kor­szerűsítik — talajerőutánpót­lás, korszerű támaszrendszer alkalmazása stb. A bemutatón a téli fagykárt szenvedett szőlők metszésére is hasznos tanácsokat kaptak a résztvevők. A kár bizony nem csekély, hisz az elmúlt 200 év alatt 7 ilyen kemény tél volt, mint a mostani, leg­utóbb 1928-ban. A Kutató In­tézet munkatársai az elmúlt héten a megye több pontjáról — Babarc, Villány, Mária- gyűd, Nagytótfalu stb. — be­gyűjtött vesszőkön 20 000 rü­gyet vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a fagykár erőssége 30— 50 százalékos volt a megyé­ben. A hegyoldalakon kisebb, a völgyekben nagyobb volt a kár. Az egyes szőlőfajták kü­lönbözően reagáltak a hideg­re. Különböző mértékű fagy­sérült szőlőket különbözőkép­pen kell metszeni. Kis vagy közepes kár esetében 20—40 százalékkal kell növelni a tőkék terhelését, tehát 15 he­lyett 20 rügyet kell metszés­kor meghagyni. Nagyobb sérü­lésnél 1—2 szálvesszőt meg­hagyni tőkénként, 70—100 szá­zalékos fagyásnál pedig rö­vidre kell metszeni, így nagy­számú fattyú-hajtás lesz,, ami még menthet valanát a ter­mésen. A művészet néhán problémájáról A társadalom fejlődésével nemcsak a hatalom birtokosai változnak, nemc&ak az ipar és a mezőgazdasági termelés ha­lad előre, hanem a kultúra is. A szocialista művészet már nemcsak ábrázolja az életet, az ember változását és fejlődését, hanem szolgálja is a fejlődést, csiszolja az esztétikai érzéket, a kulturális igényt, egyben növeli a hitet az új társada­lom felsőbbrendűségében. Az embernek és környezeté­nek haladó művészi ábrázolása nem új. A XIX. század irodalmának jele­sei": Balzac. Csehov, Petőfi nagyszerűen megtették a magúikét- Balzac egyénileg konzervatív volt, művészeté­ben mégis eljutott az arisztok­rácia, a pónzsóvárság szatiri­kus kipellengétrezéséhez. Cse­hov sem volt marxista, a cári rendszer csődjének művészi bemutatásával mégis a szocia­lista realizmus útját egyen­gette. Petőfi éppen akkor al­kotta legművészibb verseit, amikor az utópista szocializ­mus szele forradalmi ihletre késztette. A történetem min­den nagy művésze eljutott an­nak felismeréséhez, hogy nem elég akárhogyan írni, festeni, olyan művet alkotni, amely a fejlődést szolgálja és így elő­re mutat. A különböző korok művé­szetében azok váltak halhatat­lanná, akik nem elégedtek meg a korábbi művészi 'kifeje­zések megismétlésével, hanem az ábrázolásban újat keresték, és az új kifejezési móddal a haladót igyekeztek szolgáink A mi korunk megtartja, őrzi, ápolja és felhasználja a meg­előző társadalmak művészetét De ez nem elegendő. A szo­cialista társadalom művészei­nek keresniük kell az új ki­fejezési módot. Ha irodalmunk és képzőművészetünk megfe­lelően továbbfejleszti a koráb­bi ábrázolási módszereket és evvel jól kifejezi társadal­munk fejlődését, a jövő em­berének vonásait villantja élénk, elmondható, hogy a szemléleti módja szocialista realista. Korunkban nem elég az ese­mények ábrázolójának, érté­kelőjének, kritikusának lenni- A polgári kritikai realizmus nem tehet a szocialista társada lom felépítményének része. A legh aladottatob művésznek, a kor forradalmár festőjének, szobrászának, költőjének, író­jának elődeit abban kell fe­lülmúlnia, hogy a jövőt is megmutatja. Napjaink együk legtöbbet vi­tatott témája a művészet és a modernség közötti összefüggés. Két szél­sőséggel találkozunk: az első a művészetet megmerevíti, nem tűri a modern felfogást, a másik irányzat viszont kriti­ka nélkül művészetté avatja mindazt, ami modem. A kis­polgári szemléletre jellemző a szélsőség. Vagy teljesen elve­ti az újat, vagy a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is. Nemrég olvastam egv írást. A szerző „jól rakja” a szava­kat. de az alkotásnak mégis volt egy nagy fogyatékossága: nem lehetett megérteni. Ami­kor írását bírálták, a szerző a következőket mondotta: „Ez az írás modem. Ezért nem ér­tik meg.” Az egyik kiállítá­son bemutatott képek többsé­ge a gondos kidolgozásáért diJ cséretet érdemelt, de a tarta­lom kiváltotta a bírálatot. A képek kerülték a hétköznapi életet, az alkotó munka áb­rázolását. Amikor a dicséret hez a bírálatot is hozzáfűzték, a kiállító mélyen megsértő­dött és azt mondotta: „Én nem tudom a városi és falusi életet ábrázolni, én modem művész vagyok”. Az említett iró is, a festő is tehetetlenségét, művészi gyen­geségét, társadalmi szűkflátó- körűségót „modernségbe” cso­magolja. A modernséget úgy akarja saját magának 'kiala­kítani. hogy az sajátságos egyé ni ízlését fedezze. Ebben van a tévedése. A modem egyál­talán nem klasszikus élvetése, mégkevésbé valamiféle szub- jektivista irányzat. A modem: fejlett művészi érzékkel, új­szerű kifejezése életünknék — Úgy is mondhatnánk s talán ez a helyes meghatározás: a mo­dem az, ami szocialista, ami egybevág az emberi haladás ügyével. A budapesti Köztár­saság téren az ellenforradalom mártírjainak emlékművé mo­dem is, művészi is­Gyakori kérdés, mi az oka annak, hegy ugyanarról az író dalmi alkotásról vagy képző­művészeti kiállításról külön­böző lapok ellentétes értékelést adnak. Az észrevétel jogos. Kritiku­saink a legtöbb esetben való­ban igyekeznek őszintén el­mondani véleményüket Mesz- szernenóen törekednek az igaz­ságra, de ez nem mindig si­kerül. Mi a leggyakoribb tévedés a művészeti alkotások értékelé­sében? Az egyoldalúság. A képek és szobrok, az irodal­mi alkotások csak ritkán tö­Egy Ikarus autóbusz gördült ki Pécsről. Az utasok: a PKV dolgozói és a város idegenve­zetői. Az előbbiek bejáratni vitték a felújított turista buszt, az utóbbiak pedig tapasztalat - cserére. Hosszú volt az út, de megérte a fáradságot. Székes- fehérvár, Győr, Sopron, Fertő- rákc\c, Nagycenk, Veszprém. Hogy mi mindent megtud az ember egy-egy ilyen úton?! Sxé kés fehér váron kissé irigykedve néztük az új Vörösmarty színházat. Mo­dern, távfűtés, rejtett világí­tás. Színház ez, színészek nél­kül. Mindig máshonnan jön­nek a színészek. És mindig telt ház előtt játsszák az évad leg­jobb darabjait, — Ismerjük a pécsi balettet is — magyarázta a gondnok — és mondhatom: nagyon jól sze­repeltek itt nálunk. Győrön a Rába hidján emberek álltak, óriási jégdarabokat sodort a víz. Mindenki készenlétben állt. De a városban most is nagy volt az idegenforgalom. A Rába partján ott áll I. Ist­ván lovasszobra. A várfal tö­vében. És nem messze tőle Napóleon ágyúiból öntött ágyúk hasalnak beton pillére­ken. — Ennek nincs különösebb jelentősége — magyarázza az idegenvezető. — Ezeket azért tettük ide, hogy legyen min fényesíteniök a gyerekeknek a nadrágjukat. Ezt a teret ked­velik a legjobban a gyerekek. A várban mutattak egy már­ványtáblát. A táblára azt írta a török idők magyar „géhása"’, hogy leégett a raktár es mi minden pusztult el ott. Mind­ezt márványba véste. Akkor is volt már bürokrácia. Méghoz­zá márványba vésve. Egy orvosdinasztia házát is láttuk. Mindig orvosok laktak benne. Volt egy oavs, aki itt lakott és nagyon IRdag em­berek háziorvosa volt Ezek a gazdag emberek nagyon fös­vények voltak. Egyszer egy ilyen fösvény kereskedőhöz hívták. Beteg volt a cseléd­lány. Az orvos megvizsgálta. Kérdezte: hol fáj? Akárhová nyúlt, mindenütt fájt a cseléd­lánynak. „Nincs teneked sem­mi bajod1’ — állapította meg az orvos. A lány megszeppent és bevallotta: valóban nincs semmi baja, de a gazdáék há­rom hónapja már nem fizettek neki, gondolta így majd csak megszánják. Az orvosnak tet­szett a lány válasza. Nyomban vetkőzni kezdett „Mit akar doktor úr7“ Semmit. Csak ide melléd fekszem, mert nekem meg már három éve nem fizet­tek. Nem tudom igaz-e, de állí­tólag ez volt az első fekvő- sztrájk Magyarországon. 1666-ban az öreg papok ré­szére építtetett egy házat az akkori győri püspök, Zichy György. A ház még most is áll. Nemrég újíttatták fel az épületet. Kívül minden a régi, belül azonban már összkom­fortos. A házat a lakók tart­ják rendben. Átvették szocia­lista megőrzésre. Ez nincs kint táblán dokumentálva, de aki bemegy, az látja: itt valóban szívügy az érték megbecsülése. Sopronnak is van egy Széchenyi tere Széchenyiről nevezték el a te­ret és csodák csodája a tér kö­zepén Széchenyi szobra áll. Ilyen logika az országban csak egyedül Sopronban van. Jó logika. De érdemes követni más­ban is ezeket a városokat. Büszkén mutogatják nagyjaik szobrait. Mi is mutogatnánk például a nagy humanista. Ja­nus Pannonius szobrát, ha lenne. Helyette bemutathatjuk Leonardo da Vinci szobrát, amely nálunk a Széchenyi té­ren ATI, Hunyady János lovas- szobrával együtt. Sopron nevezetessége a vá rostorony, amelynek Tűzto­rony, Hűségtorony is volt a ne­ve. A fiatalok most is hűség­toronynak hívják. Ehhez a to­ronyhoz sok történet fűződik. Valamikor innen figyelték meg a környéket. Ha háromnál több ember érkezett, akkor kürttel jeleztek. Szóval nem, volt könnyű bejutni akkor Sopronba. Volt ennek az őr­nek egy olyan kürtje is, ami­vel a bort hozók érkezését je­lezte. így védték a soproni bor hírét. Az igazat megvallva most már nem jelzik a borral érkezőket. A soproniak azt mondják: most állandóan egy egész zenekar ülhetne a to­ronyban. Persze azért van jó bor is Sopronban. A régi hagyomá­nyokhoz híven minden őster­melői borkimérés falán ott van a régi cégér: fenyőkoszorú, közepén piros és fehér szalag. Ez nem azt jelzi, hogy vizezik a bort, hanem azt, hogy fehér és vörös bort mérnek a ház­ban. A pécsi turisták dicsérték a bort, de a soproni vizet is. Meg is jegyezték: — Ha ilyen vízzel vizeznék a bort, azt még csak elvisel­né az ember... A néphit azt tartja: ha va­lami nincs rendben a hűség körül és az illető elmegy a Hűségtorony alatt, a torony rászakad. Bár, ahogy elnéztem, a torony nagyon erős. De ki tudja... Bizony ki tudja. A soproni pékek sem tudhatták előre, mikor kerülnek a Széchenyi téri nyilvános fürdőbe. Ebben a fürdőben minden vasárnap fürösztés volt. Nyilvános fü- rösztés. Azokat a pékeket fü- rösztötték meg, akik rossz ke­nyeret, süteményt sütöttek. A fürdő már nem működik. Kár volt megszüntetni. Sőt másutt is lehetett volna ilyet építeni. Lenne fürdővendég! Nagyon népszerű volt ez a pékfürösztés. Annyira népsze­rű, hogy egy akkori fiatal­ember maga is szervezett ilyen fürösztést. A fiatalembert Ber­zsenyi Dánielnek hívták .,. Sopron a bor városa. Vala­mikor régen volt egy külön hordó bor, amit a városházán őriztek. Ebből csak a szülő anyák kaptak. Azt mondják, akkor nagyobb volt a népsza­porulat. De a borhoz fűződik a sörharang története is. Ha ezt a harangot meghúzták, utána sehol sem lehetett már sört mérni, csak bort. így védekez­tek a konkurrencia ellen. A ha­rang természetesen most már nem funkcionál. SZALA1 JANOS kéletesek, vagy rosszak. A . teríti egyik-másik a mű elragadtatva nem alkotás árnyoldalát, né! is rosszabb, tilteus csak a negatív , két fedezi fel. A megalap lan, egyoldalú bírálat neme? az alkatára hat 'károsan, nem a közönségre is. Az i tó az éAiemtelem diosér< önteltté válik, és előbb ut olyan képességeket tulajd-q magának, amelyek niriícseí meg benne. A ledorongoló bí-] rálát pedig azért nagyon . ros, mert a kibontakozó hetségeknek a kedvét örö időikre elveheti­A kritikai vitában gyakran hallatszik „Nem értem el si­kereket, mert alkotásom nem a szocializmus építését dicsé­ri”. — Az alkotás szocialista művészi voltát távolról sem dönti el az, hogy dicsér-e vagy bírál. A népi demokrá­cia hibáit bíráló alkotás is lehet szocialista művészet. „ ... Tegnap — írja Lenin — véletlenül elolvastam az Iz­vesztyijában Majakovszkij versét egy politikai témáról. Nem tartozom az ő költői te­hetségének hívőd közé, habár teljes mértékben elismerem, hogy ebben nem vagyok ille­tékes. De politikai és közgaz­dasági szempontból régóta rém voltam így megelégedv valamivel. Versében csak kigiúnyolja az két, és csűfolódik a nisitákon, hogy üléseznek, és megint csak seznék. Nem tudom, a vers költői szempontból, jótállók érte, hogy poll' szempontból teljesen hélyes. Lenin épp azt tartotta a érdemének, hogy a szoci mus építésében jelentkező békát a költő bátran bírál A művészet — és külo sen a szocialista realista mű­vészet — értékét sohasem határozza meg, hogy az alko­tó dicséri-e vagy bírálja-e a társadalmat. Az alkotás mű* vészi tartalmát az a szándeis határozza meg, hogy előre hajtson és mutassa meg a jövő útját Helyes arról is feni, hogy a szocialista realista művé' szét vajon milyen feltételek közepette fejlődhet ki. A szocialista realizmusnak a képzőművészetben és iroda­lomban nem feltétele a mun­kásosztály hatalma, bár ért­hető, hogy a proletárosztály művészete leginkább a szo­cialista társadalomiban virág­zik, a munkáshatalom erköl­csileg és anyagilag is támo­gatja a szocialista realista művészetet „Minden erővel és eszközzel segítjük, támo­gatjuk a marxista világné­zetű, szocialista realista iro* dalimat és művészetet de — hangsúlyozza a VIII. kong­resszus határozata — teret adunk minden más jő szán­dékú, nem ellenséges művészi tevókenységnék is.” Az el­mondottakból az is követke­zik, hogy a szocialista realis­ta művészi alkotásnak nem nélkülözhetetlen feltétele a marxista irodalom alapos is­merete. Am bizonyos, hogy Marx, Engels és Lenin tevé­kenységének megismerése se­gíti, megkönnyíti az eljutást a szocialista realizmushoa. Lányai Sándor Megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendel­kező MAGAS ÉS MÉLY­ÉPÍTŐ ÉPÍTÉSVEZETŐ­KET, KALKULÁTORT, KŐMŰVES. VÍZVEZE­TÉKSZERELŐ SZAK­MUNKÁSOKAT ÉS SE-. GÉDMUNKÁSOKAT al­kalmaz a Bm. Tanácsi Magas és Mélyépítő Vál­lalat, Pécs, Zsolnay u. 4—6. sz. Vidéki munkahe­lyeinken szállást, a hely­sen dolgozóknak étkezést biztosítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents