Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
IMS. MÁRCIUS 20. niaplA A pécsi keltetőben is bevezették a naposcsibék ivarszerinti szétválasztását. Szőke Mária, Somogyi Lászlóné és Fá biánFerencné most már önállóan végzik a szétválasztást, és igy a megrendelők kívánságra csak fércét vagy csak kakast vásárolhatnak minimális árkülönbséggel. Korszerű szőlőművelés Bemutató a szentmiklósi kísérleti telepen Az immár hagyományossá vált tavaszi szőlőmetszósd bemutató kedden regigei meglepően sok érdeklődőt vonzott a Szőlészeti Kutató Intézet , szentmiklósi telepére. Három zsúfolt autóbusz szállította a szőlősgazdákat és diákokat, akik előtt dr. Diófásd Lajos tudományos kutató ezen a bemutatón sok új érdekes tudományos megfigyelést, kutatási eredményt sorakoztatott fel. Baranya borainak minősége már világhírnevet szerzett, de a holdamként! hozam megdöbbentően alacsony — sok évi átlagban 15—18 mázsa. A hagyományos bakos tőkemű- '•ueíési módszerrel mennyiségben semmiképpen nem érhetjük el a világszínvonalat. Ugyanakkor igen drágán, is állítjuk elő a szőlőt és a bort. Baranyában egy hold szőlő művelési költsége átlag 6000—8000 forint, egy liter bor önköltsége pedig 8—15 forint, tehát igen magas. Ezek a tények teszik szükségessé a szőlőművelésd eljárások korszerűsítését A Kutató Intézet telepein 13 éve végeznek kísérleteket az új külföldi és a hagyományos hazai művelési és metszési módszerek összehasonlítására. 1955 óta folyik kísérlet a bak, a Guyot-féle és a kordonoe tőkeművelési módszerek összehasonlítására, mélyből eddig a kordon os módszer került ki győztesen, mind a mennyiség, mind a must-minőség tekintetében. Legkorszerűbb még ezen belül is a magas kordon vagy Moser-féle kordonos művelés. Ez a módszer lehetővé teszi — a metszés és szüret kivételével — a szőlőművelés abszolút gépesítését A magas kordonos oliaszrizlingből például tőkénként 3 kiló szőlőt szüretelitek - tavaly Szentmik- lóson, ami holdamként 45 mázsának felél meg 20-as cukorfok mellett Legfőbb aggály a magas műveléssel szemben az elfagyástól való félelem volt. Az idei télen az alacsony kordoné®, alacsonyan művelt szőlők háromszor olyan súlyos fagykárt szenvedtek, mint a Moser-féle táblák, mert a talaj közelében lényegesen erősebb hideget mértek, mint 130—150 centi magasan a talaj felett A Kutató Intézet eddigi eredményeinek birtokában a kordonos művelést és a Guyot-féle művelést együtt javasolja a tsz nagyüzemi szőlő- művelésbe, lob. 70—30 százalékos arányban. A két tőkeművelési mód kiegészíti egymást, a Guyot nagy mennyiséget, a kordonos a jó hozam mellett kitűnő minőséget ad, s évről évre egyenletes termést biztosít. A korszerű mű- véLésmódoktól azonban csak akikor várható siker, ha a gazdaságok ennek megfelelően a termesztéstechnikát is korszerűsítik — talajerőutánpótlás, korszerű támaszrendszer alkalmazása stb. A bemutatón a téli fagykárt szenvedett szőlők metszésére is hasznos tanácsokat kaptak a résztvevők. A kár bizony nem csekély, hisz az elmúlt 200 év alatt 7 ilyen kemény tél volt, mint a mostani, legutóbb 1928-ban. A Kutató Intézet munkatársai az elmúlt héten a megye több pontjáról — Babarc, Villány, Mária- gyűd, Nagytótfalu stb. — begyűjtött vesszőkön 20 000 rügyet vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a fagykár erőssége 30— 50 százalékos volt a megyében. A hegyoldalakon kisebb, a völgyekben nagyobb volt a kár. Az egyes szőlőfajták különbözően reagáltak a hidegre. Különböző mértékű fagysérült szőlőket különbözőképpen kell metszeni. Kis vagy közepes kár esetében 20—40 százalékkal kell növelni a tőkék terhelését, tehát 15 helyett 20 rügyet kell metszéskor meghagyni. Nagyobb sérülésnél 1—2 szálvesszőt meghagyni tőkénként, 70—100 százalékos fagyásnál pedig rövidre kell metszeni, így nagyszámú fattyú-hajtás lesz,, ami még menthet valanát a termésen. A művészet néhán problémájáról A társadalom fejlődésével nemcsak a hatalom birtokosai változnak, nemc&ak az ipar és a mezőgazdasági termelés halad előre, hanem a kultúra is. A szocialista művészet már nemcsak ábrázolja az életet, az ember változását és fejlődését, hanem szolgálja is a fejlődést, csiszolja az esztétikai érzéket, a kulturális igényt, egyben növeli a hitet az új társadalom felsőbbrendűségében. Az embernek és környezetének haladó művészi ábrázolása nem új. A XIX. század irodalmának jelesei": Balzac. Csehov, Petőfi nagyszerűen megtették a magúikét- Balzac egyénileg konzervatív volt, művészetében mégis eljutott az arisztokrácia, a pónzsóvárság szatirikus kipellengétrezéséhez. Csehov sem volt marxista, a cári rendszer csődjének művészi bemutatásával mégis a szocialista realizmus útját egyengette. Petőfi éppen akkor alkotta legművészibb verseit, amikor az utópista szocializmus szele forradalmi ihletre késztette. A történetem minden nagy művésze eljutott annak felismeréséhez, hogy nem elég akárhogyan írni, festeni, olyan művet alkotni, amely a fejlődést szolgálja és így előre mutat. A különböző korok művészetében azok váltak halhatatlanná, akik nem elégedtek meg a korábbi művészi 'kifejezések megismétlésével, hanem az ábrázolásban újat keresték, és az új kifejezési móddal a haladót igyekeztek szolgáink A mi korunk megtartja, őrzi, ápolja és felhasználja a megelőző társadalmak művészetét De ez nem elegendő. A szocialista társadalom művészeinek keresniük kell az új kifejezési módot. Ha irodalmunk és képzőművészetünk megfelelően továbbfejleszti a korábbi ábrázolási módszereket és evvel jól kifejezi társadalmunk fejlődését, a jövő emberének vonásait villantja élénk, elmondható, hogy a szemléleti módja szocialista realista. Korunkban nem elég az események ábrázolójának, értékelőjének, kritikusának lenni- A polgári kritikai realizmus nem tehet a szocialista társada lom felépítményének része. A legh aladottatob művésznek, a kor forradalmár festőjének, szobrászának, költőjének, írójának elődeit abban kell felülmúlnia, hogy a jövőt is megmutatja. Napjaink együk legtöbbet vitatott témája a művészet és a modernség közötti összefüggés. Két szélsőséggel találkozunk: az első a művészetet megmerevíti, nem tűri a modern felfogást, a másik irányzat viszont kritika nélkül művészetté avatja mindazt, ami modem. A kispolgári szemléletre jellemző a szélsőség. Vagy teljesen elveti az újat, vagy a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is. Nemrég olvastam egv írást. A szerző „jól rakja” a szavakat. de az alkotásnak mégis volt egy nagy fogyatékossága: nem lehetett megérteni. Amikor írását bírálták, a szerző a következőket mondotta: „Ez az írás modem. Ezért nem értik meg.” Az egyik kiállításon bemutatott képek többsége a gondos kidolgozásáért diJ cséretet érdemelt, de a tartalom kiváltotta a bírálatot. A képek kerülték a hétköznapi életet, az alkotó munka ábrázolását. Amikor a dicséret hez a bírálatot is hozzáfűzték, a kiállító mélyen megsértődött és azt mondotta: „Én nem tudom a városi és falusi életet ábrázolni, én modem művész vagyok”. Az említett iró is, a festő is tehetetlenségét, művészi gyengeségét, társadalmi szűkflátó- körűségót „modernségbe” csomagolja. A modernséget úgy akarja saját magának 'kialakítani. hogy az sajátságos egyé ni ízlését fedezze. Ebben van a tévedése. A modem egyáltalán nem klasszikus élvetése, mégkevésbé valamiféle szub- jektivista irányzat. A modem: fejlett művészi érzékkel, újszerű kifejezése életünknék — Úgy is mondhatnánk s talán ez a helyes meghatározás: a modem az, ami szocialista, ami egybevág az emberi haladás ügyével. A budapesti Köztársaság téren az ellenforradalom mártírjainak emlékművé modem is, művészi isGyakori kérdés, mi az oka annak, hegy ugyanarról az író dalmi alkotásról vagy képzőművészeti kiállításról különböző lapok ellentétes értékelést adnak. Az észrevétel jogos. Kritikusaink a legtöbb esetben valóban igyekeznek őszintén elmondani véleményüket Mesz- szernenóen törekednek az igazságra, de ez nem mindig sikerül. Mi a leggyakoribb tévedés a művészeti alkotások értékelésében? Az egyoldalúság. A képek és szobrok, az irodalmi alkotások csak ritkán töEgy Ikarus autóbusz gördült ki Pécsről. Az utasok: a PKV dolgozói és a város idegenvezetői. Az előbbiek bejáratni vitték a felújított turista buszt, az utóbbiak pedig tapasztalat - cserére. Hosszú volt az út, de megérte a fáradságot. Székes- fehérvár, Győr, Sopron, Fertő- rákc\c, Nagycenk, Veszprém. Hogy mi mindent megtud az ember egy-egy ilyen úton?! Sxé kés fehér váron kissé irigykedve néztük az új Vörösmarty színházat. Modern, távfűtés, rejtett világítás. Színház ez, színészek nélkül. Mindig máshonnan jönnek a színészek. És mindig telt ház előtt játsszák az évad legjobb darabjait, — Ismerjük a pécsi balettet is — magyarázta a gondnok — és mondhatom: nagyon jól szerepeltek itt nálunk. Győrön a Rába hidján emberek álltak, óriási jégdarabokat sodort a víz. Mindenki készenlétben állt. De a városban most is nagy volt az idegenforgalom. A Rába partján ott áll I. István lovasszobra. A várfal tövében. És nem messze tőle Napóleon ágyúiból öntött ágyúk hasalnak beton pilléreken. — Ennek nincs különösebb jelentősége — magyarázza az idegenvezető. — Ezeket azért tettük ide, hogy legyen min fényesíteniök a gyerekeknek a nadrágjukat. Ezt a teret kedvelik a legjobban a gyerekek. A várban mutattak egy márványtáblát. A táblára azt írta a török idők magyar „géhása"’, hogy leégett a raktár es mi minden pusztult el ott. Mindezt márványba véste. Akkor is volt már bürokrácia. Méghozzá márványba vésve. Egy orvosdinasztia házát is láttuk. Mindig orvosok laktak benne. Volt egy oavs, aki itt lakott és nagyon IRdag emberek háziorvosa volt Ezek a gazdag emberek nagyon fösvények voltak. Egyszer egy ilyen fösvény kereskedőhöz hívták. Beteg volt a cselédlány. Az orvos megvizsgálta. Kérdezte: hol fáj? Akárhová nyúlt, mindenütt fájt a cselédlánynak. „Nincs teneked semmi bajod1’ — állapította meg az orvos. A lány megszeppent és bevallotta: valóban nincs semmi baja, de a gazdáék három hónapja már nem fizettek neki, gondolta így majd csak megszánják. Az orvosnak tetszett a lány válasza. Nyomban vetkőzni kezdett „Mit akar doktor úr7“ Semmit. Csak ide melléd fekszem, mert nekem meg már három éve nem fizettek. Nem tudom igaz-e, de állítólag ez volt az első fekvő- sztrájk Magyarországon. 1666-ban az öreg papok részére építtetett egy házat az akkori győri püspök, Zichy György. A ház még most is áll. Nemrég újíttatták fel az épületet. Kívül minden a régi, belül azonban már összkomfortos. A házat a lakók tartják rendben. Átvették szocialista megőrzésre. Ez nincs kint táblán dokumentálva, de aki bemegy, az látja: itt valóban szívügy az érték megbecsülése. Sopronnak is van egy Széchenyi tere Széchenyiről nevezték el a teret és csodák csodája a tér közepén Széchenyi szobra áll. Ilyen logika az országban csak egyedül Sopronban van. Jó logika. De érdemes követni másban is ezeket a városokat. Büszkén mutogatják nagyjaik szobrait. Mi is mutogatnánk például a nagy humanista. Janus Pannonius szobrát, ha lenne. Helyette bemutathatjuk Leonardo da Vinci szobrát, amely nálunk a Széchenyi téren ATI, Hunyady János lovas- szobrával együtt. Sopron nevezetessége a vá rostorony, amelynek Tűztorony, Hűségtorony is volt a neve. A fiatalok most is hűségtoronynak hívják. Ehhez a toronyhoz sok történet fűződik. Valamikor innen figyelték meg a környéket. Ha háromnál több ember érkezett, akkor kürttel jeleztek. Szóval nem, volt könnyű bejutni akkor Sopronba. Volt ennek az őrnek egy olyan kürtje is, amivel a bort hozók érkezését jelezte. így védték a soproni bor hírét. Az igazat megvallva most már nem jelzik a borral érkezőket. A soproniak azt mondják: most állandóan egy egész zenekar ülhetne a toronyban. Persze azért van jó bor is Sopronban. A régi hagyományokhoz híven minden őstermelői borkimérés falán ott van a régi cégér: fenyőkoszorú, közepén piros és fehér szalag. Ez nem azt jelzi, hogy vizezik a bort, hanem azt, hogy fehér és vörös bort mérnek a házban. A pécsi turisták dicsérték a bort, de a soproni vizet is. Meg is jegyezték: — Ha ilyen vízzel vizeznék a bort, azt még csak elviselné az ember... A néphit azt tartja: ha valami nincs rendben a hűség körül és az illető elmegy a Hűségtorony alatt, a torony rászakad. Bár, ahogy elnéztem, a torony nagyon erős. De ki tudja... Bizony ki tudja. A soproni pékek sem tudhatták előre, mikor kerülnek a Széchenyi téri nyilvános fürdőbe. Ebben a fürdőben minden vasárnap fürösztés volt. Nyilvános fü- rösztés. Azokat a pékeket fü- rösztötték meg, akik rossz kenyeret, süteményt sütöttek. A fürdő már nem működik. Kár volt megszüntetni. Sőt másutt is lehetett volna ilyet építeni. Lenne fürdővendég! Nagyon népszerű volt ez a pékfürösztés. Annyira népszerű, hogy egy akkori fiatalember maga is szervezett ilyen fürösztést. A fiatalembert Berzsenyi Dánielnek hívták .,. Sopron a bor városa. Valamikor régen volt egy külön hordó bor, amit a városházán őriztek. Ebből csak a szülő anyák kaptak. Azt mondják, akkor nagyobb volt a népszaporulat. De a borhoz fűződik a sörharang története is. Ha ezt a harangot meghúzták, utána sehol sem lehetett már sört mérni, csak bort. így védekeztek a konkurrencia ellen. A harang természetesen most már nem funkcionál. SZALA1 JANOS kéletesek, vagy rosszak. A . teríti egyik-másik a mű elragadtatva nem alkotás árnyoldalát, né! is rosszabb, tilteus csak a negatív , két fedezi fel. A megalap lan, egyoldalú bírálat neme? az alkatára hat 'károsan, nem a közönségre is. Az i tó az éAiemtelem diosér< önteltté válik, és előbb ut olyan képességeket tulajd-q magának, amelyek niriícseí meg benne. A ledorongoló bí-] rálát pedig azért nagyon . ros, mert a kibontakozó hetségeknek a kedvét örö időikre elvehetiA kritikai vitában gyakran hallatszik „Nem értem el sikereket, mert alkotásom nem a szocializmus építését dicséri”. — Az alkotás szocialista művészi voltát távolról sem dönti el az, hogy dicsér-e vagy bírál. A népi demokrácia hibáit bíráló alkotás is lehet szocialista művészet. „ ... Tegnap — írja Lenin — véletlenül elolvastam az Izvesztyijában Majakovszkij versét egy politikai témáról. Nem tartozom az ő költői tehetségének hívőd közé, habár teljes mértékben elismerem, hogy ebben nem vagyok illetékes. De politikai és közgazdasági szempontból régóta rém voltam így megelégedv valamivel. Versében csak kigiúnyolja az két, és csűfolódik a nisitákon, hogy üléseznek, és megint csak seznék. Nem tudom, a vers költői szempontból, jótállók érte, hogy poll' szempontból teljesen hélyes. Lenin épp azt tartotta a érdemének, hogy a szoci mus építésében jelentkező békát a költő bátran bírál A művészet — és külo sen a szocialista realista művészet — értékét sohasem határozza meg, hogy az alkotó dicséri-e vagy bírálja-e a társadalmat. Az alkotás mű* vészi tartalmát az a szándeis határozza meg, hogy előre hajtson és mutassa meg a jövő útját Helyes arról is feni, hogy a szocialista realista művé' szét vajon milyen feltételek közepette fejlődhet ki. A szocialista realizmusnak a képzőművészetben és irodalomban nem feltétele a munkásosztály hatalma, bár érthető, hogy a proletárosztály művészete leginkább a szocialista társadalomiban virágzik, a munkáshatalom erkölcsileg és anyagilag is támogatja a szocialista realista művészetet „Minden erővel és eszközzel segítjük, támogatjuk a marxista világnézetű, szocialista realista iro* dalimat és művészetet de — hangsúlyozza a VIII. kongresszus határozata — teret adunk minden más jő szándékú, nem ellenséges művészi tevókenységnék is.” Az elmondottakból az is következik, hogy a szocialista realista művészi alkotásnak nem nélkülözhetetlen feltétele a marxista irodalom alapos ismerete. Am bizonyos, hogy Marx, Engels és Lenin tevékenységének megismerése segíti, megkönnyíti az eljutást a szocialista realizmushoa. Lányai Sándor Megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező MAGAS ÉS MÉLYÉPÍTŐ ÉPÍTÉSVEZETŐKET, KALKULÁTORT, KŐMŰVES. VÍZVEZETÉKSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SE-. GÉDMUNKÁSOKAT alkalmaz a Bm. Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat, Pécs, Zsolnay u. 4—6. sz. Vidéki munkahelyeinken szállást, a helysen dolgozóknak étkezést biztosítunk.
