Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

8 NAPLÓ 1943. MÁRCIUS Hi Lovas labda A Pécsi Postás NB TJ-es kosárlabda csapata szeretne a bajnok­ság befejeztével előkelőbb helyet szerezni a tabellán. A cél érde­kében az együttes már az elmúlt hónapban megkezdte edzéseit. „Körséta“ a város három uszodájában Az utóbbi időben úszósportunis fejlesztésével kapcsolatban elő­térbe kerültek a vidéki problé­mák. A felmerülő nehézségek semmi esetre sem viszik előbbre úszósportunkat, hanem nagymér­tékben hátráltatják azt fejlődési­ben. Tömegsport, minőségi sport, Kilián Testnevelési Mozgalom, iskolai .testnevelés, a sportber­kekben mindennap elhangzó sza­vak, melyek megvalósításanoz' nemcsak szakemberekre, lelkes társadalmi munkásokra és spor­tolókra van szükség, hanem lé­tesítményekre, valamint számta­lan nélkülözhetetlen más kellék­re. A PÉCSI ÜSZÓSPORT szinte a semmiből küzdötte magát az élvonalba, de jelenleg ott tart, hogy ha sürgősen nem tudunk változtatni az áldatlan • állapotokon, olyan hamar el­tűnik, mint amilyen gyorsan fel­fejlődött. Érdemes gondolatban egy kis körutazást tenni a vá­rosi uszodák területén, vajon hol a hiba és mit lehetne tenni a hiá­nyosságok gyors megszüntetése érdekében? ­Kezdjük talán a Hullámfürdő­vel, amely egészen 1962-ig csak a város fürdeni vágyó közönségét elégítette ki, tegyük hozzá azon­ban azt is, hogy csak igen kis mértékben. Az elmúlt évben a pécsi úszók és fürd őzők legna­gyobb örömére a két kis meden­ce hátamögötti teniszpályán, el­készült egy 50 méteres verseny- uszoda, melyet különböző tech­nikai ókok miatt nem tudtak még ez évben üzemeltetni. Sajnos,. el­készítésénél nem kérdezték meg a szakembereket, így elfelejtkez­ik a hullámfogókról, melyek nél* Tv-közvetítést csak „egyenesből“ NINCS SZÁNDÉKOMBAN mély es vitába bocsátkozni Barcs Sándorral, sem a Népsza­badság sportszerkesztőivel, de úgy érzem, bogy a TV sportközvetíté­seinek korlátozására tett javasla­tuk. különösen annak indoklása semmiképpen sem fogadható el» feltétlenül korrigálásra szorul. Mint ismeretes, Barcs Sándor elv- tans — valószínűnek tartom, hogy vitaindító célzattal — cikket írt a Népszabadság sportrovatában a televízió sportközvetítéseivel kap­csolatban. Cikkének rövid sum- mázata szerint a magyar labda­rúgás íedlödése és jövője érdeké­ben korlátozni kell a tv hely­színi közvetítéseit, mert — úgy­mond ~ elvonzza a tömegeket a pályákról, súlyos anyagi kiesést okoz, — különösen a kisebb anya­gi eszközökkel rendelkező vidéki egyesületeknek. Mindezek alap­ján javasolta, hogy a tv ál­talában ne közvetítsen úgyneve­zett „egyenes** adást, a labdarúgó- mérkőzéseken készítsenek tele- rekoroing felvételt és csak az esti órák bail, vagy akár másnap vetít­sék le a bv-nézők miilói számára. Ez a pénzügyileg igen célszerű­nek látszó javaslat alkalmasint a nyugati tv^állomások gyakorlatá­ból indul ki, ahol tudvalevőleg kezdettől fogva nagy háborúság dúl a klubok és a televízió között és a tőkés világ gyakorlata sze­rint a pénz beszél... elve érvé­nyesül. Mivei ott a tv is és a labdarúgás is üzlet — rendszerint magánüzlet — a klubok és a tv mindenkor az adott helyzetnek megfelelően, kizárólag üzleti meg­gondolások alapján dönti dL, mit mikor közvetít. Ha a tv eleget fizet és pótolja a várható bevétel kiesést, bármelyik klub szívesen helyt ad a tv-kamaráknak, ha viszont kevésnek találják a fel­ajánlott összeget, akikor az törté­nik, ami a legutóbbi osztrák—ma­gyaron: a tv-tőa megvonják a közvetítés jógái. NYILVÁNVALÓ, hogy két szo­cialista intézmény, tehát a Ma­gyar TV és az MLSZ között nem Tehet csupán anyagiakra korlá­tozni az együttműködés elveit és gyakorlatát. Nem lehet adom-ve- szem tárgya, hogy a ma még elég­gé magas előfizetési díjat fizető tv-nézók mit kapnak és az sem, 'hogy mikor kapják. A tv élet- eleme a gyorsaság. Nem hiszem, hogy egyes kivételektől eltekintve megérné-e a fárad tágot és költsé­get a mérkőzések — Barcs Sán­dor által javasolt — utólagos köz­vetítesd, Valljuk meg, hogy Sze­pesi igen nagy bravúrral megol­dott egyenes VB-közvetítését sok­kal nagyobb érdeklődéssel hallgat­tuk, mint később, amikor máraz eredményeik tudatában, majdnem hogy páholyból, a szurkolás min­den savát és borsát nélkülözve a tv-kőzvetítést. A semminél termé­szetesen- több az ilyen utóközvetí- tes. de ezzel is úgy vagyunk, mint; a „tv-ben** vagy a „pályán” kérdésével. Nem kétséges, hogy a foci mégis csak akkor igazi a szurkolók többsége számára, ha ott lehetnek a pályán. Együtt iz­gulhatnak a többi tízezerrel, ha a mérkőzés másfél órája alatt a szurkolás kollektív örömei része­séivé válhatnak. Nem pótolja sem­mi a legtöbbünk számára, hogy a kritikus pillanatban esetleg a mi „vigyázz”, „most add be”, lőjj- kfáltáSunk hallatán lő gólt ked­ves balszélsőnk. A kép ernyője előtt hiába izgul, feszeng az em­ber. nem segíthet a csapaton. A pályán viszont a szurkolók lelke- f -dése, biztatása, nemegyszer szín-' te csodákat művel. Aki tehát sze­reti a labdarúgást, nem marad otthon. Ha igazán jól játszik, ha népszerű egy csapat, ekkor nem kell fétete m W konkurenciájá­tól. Bizonyos koordináló intézkedé­seket azért persze lehet és kell is tenni, de hangsúlyozom, hogy nem ez a pályák látogatottságá­nak legfőbb problémája. El lehet képzelni például, hogy különösen a nyári időszakban a tv által közvetített mérkőzéseket egy ko­rábbi vagy későbbi időszakban — este, esetleg más napon játsszák le. Budapesten több pálya alkal­mas az esti mérkőzésre. Az igazi szurkolók szívesen néznek meg még egy mérkőzést a délutáni uán, és így az este, vagy éppen­séggel mindig szombatonként köz­vetített mérkőzések egyáltalán nem zavarnák Barcs elvtárs ál­tal olyannyira hangsúlyozott vi­déki kiscsapatok (járási bajnokság stb.) mérkőzéseit. Nem vonnák el az amúgy is gyér számú nézőkö­zönséget. A lényeg mégis csak az, hogy a fontos mérkőzéseket ez­után is. és csak egyenesből % köz­vetítse a televízió. A VIDÉKI NB I-ES CSAPATOK ma még nem igen rendelkeznek villanyvilágítású pályával, de ha a perspektíváit nézzük, ha a mind gyakrabban sarrakerülő hétközi mérkőzésekre gondolunk, akkor úgyis csak meg kell oldani a pé­csi, szegedi stb. pályák esti vi­lágítását. Ilyenformán Pesten és vidéken egyaránt ki lehet majd kerülni a tv közvetítéseit. Barcs elvtárs jogos aggodalom­mal irt szóbanforgó cikkében a magyar labdarúgás színvonaláról és — lehet, hogy tévedek — de mintha túlzottan nagy és csak negatív szerepet tulajdonítana eb­ben a tv közvetítéseinek. Tagad­hatatlan, hogy a közönség nem­csak a színháznak, de a sportnak is életeleme- Üres nézőtér előtt játszani színésznek is. focistának is nehéz. A sportban ráadásul külön szerepe van a bíztatásnak, a közönség teremtette izzó légkör­nek, amely a leggyengébbnek is szárnyakat adhat. Becsapja azonban magát is, má­sokat is, aki a magyar labdarú­gás jelenlegi — valljuk meg — nem valami magas színvonalát oly annyira a tv függvényének te­kinti, mint amennyire a szóban­forgó cikkből kiolvasható. A Barcs elvtárs által követett logikai 6or szerintem nem elég konzekvens. Nem hiszem, hogy azért nincs nézőközönség, mert a tv közvetít. Az sem elfogadható, hogy a kö­zönség elmaradása a színvonal romlásához vezetett. Éppen for­dítva van: azért nincs közönség, mert gyenge a színvonal, mert unalmasak, érdektelenék a mérkő­zések. Sok az előre lefutott mér­kőzés. Csapataink többségének passzív, védekező taktikája miatt „hiánycikknek” számít a gól. Ke­vés a szín, az Ötlet, a korábban oly friss, színes labdarúgás vala­mi furcsa ólotmlábú mechnizmus- sá kezd válni a magyar pályákon. A sok külföldi portya vagy más miatt egyes nagycsapataink nem veszik komolyan a bajnokságot. A játékvezetők sem a legjobbak . . . — és így sorolhatnám oldalakon keresztül a közönség elmaradásá­nak okát. Higgye el minden arra illetékes, hogy a közönség már a kevéssel ts beéri. Ha egy mérkő­zésen csak tíz percnyi igazi já­tékot. néhány gólt lát, némi lel­kesedést tapasztal a csapatnál, máris hálás, máris eljön a követ­kező mérkőzésre is. Beszéljünk konkrétan: a Pécsi Dózsa mérkőzéseit nem közvetí­tette a tv, ősszel mégis csökkent a nézők száma. Viszont például a Ferencváros elleni siker után egy­szerre több ezerrel megugrott a nézők száma. „Bemegy*^ a kö­zönség a pályára is. a színházba 19. ha Jót, érdekeset kap. Még egy pécsi példát erre; Két évvel ezelőtt a Pécsi Nemzeti Színház nézőtere sziAte minden előadáson kongott az ürességtől. Mondanom sem kell, hogy az ak­kori vezetés főérve a tv volt, amely ténylegesen elvonta az em­berek. egy részét. No de azóta meg háromszorozodott a város tv-tulaj dono&ainak száma, és a színház mégis telt házak előtt játszik es­téről estére. Csakhogy most már megnézik, mi érdekli a közönsé­get, törődnek azzal, hogy „be is jöjjön’* a közönség. M3 KÜLÖNÖSET tehet egy csa­pat — mondhatná valaki. — Nem lehet minden második héten egy új bemutatót tartani. Dehogynem lehet! ... A labda­rúgásnak ezer arca van. Mindig új, mindig szép. Olyan mint a hű szerető, akinek arcán mindig, — öreg korában is — az első csók mosolyát látja szerelmese... A lírai hangulaton túl — Ismé­telten csak azt kérhetem, hogy ne fosszák meg a vidéket a tv sportközvetítésétől éppen a vidé­kiek vélt érdekeire hivatkozva. Vasvári Ferenc küi elképzelhetetlen egy korszerű versenyuszoda, de egy komoly verseny megrendezése is. Arra sem gondoltak, hogy Pécsett a vízilabda sport is fellendülőben van és ha mérkőzést akarnak rendezni, azt csak két méternél mélyebb medencében tudják le­bonyolítani, nem beszélve a mű­ugrásról, amelyhez szintén mély vízre van szükség. Joggal kese­redtek el sportolóink a felületes építkezés elkészültével. Idén már kiküszöbölik a medence megtöl­tésével kapcsolatos hiányosságo­kat és így az idény kezdetére már egy nagy medencével gazda­godik városunk. A hosszú tél miatt a Hullámfürdő renoválá­sát csak később tudták elkezdeni, de ígéretet kaptunk, hogy amire fel I szükséges lesz, minden időben elkészül. Sokan nem tudják a pécsiek közül, hogy a város szívében, a Nagy Lajos Gimnázium udvarán is áll egy 33 és feles szabályos versenyuszoda. Nem tudják, mert még nem hallottak róla. Igaz, hogyan is hallottak volna, ami­kor elkészülése után csak két hónapig üzemelt, majd 15 évi pihenőre tért! Az „elfelejtett” uszodát 1961-ben „megtalálták”, megvizsgálták és megállapították, hogy pár százezer forintos költ­séggel meg lehetne javítani. Az iskola kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól, valamint a vá­rosi tanácstól összesen 480 ezer forintot a tatarozásra és a kor­szerűsítésre, de az építőipari vállalatok közül senki sem vál­lalkozott elkészítésére. Elmúlt 1961. és 1962., de az uszoda ál­lapota maradt a régiben. A meg­szavazott költséget most már har­madszor mentették át egyik évről a másikra. A városi tanács v. b. úgy határozott, hogy ebben az évben a Baranya megyei Építő­ipari Vállalatot kötelezi a mun­kák elvégzésére. Az iskola veze­tősége „szívszorongva** várja, hogy az idén elkészül a meden­ce, amely a pécsi tanulóifjúság uszodaproblémáját egyszer s mindenkorra megoldaná. A város harmadik és egyben legnagyobb sportuszodájánál — A Pécs! Urán SC labdarúgó- szakosztálya március 20-án, szer­dán délután a volt Kinizsi-pályán 16—19 éves fiatalok részére Ifjú­sági játékos toborzót tart. Kérik a fiatalok megjelenését. Egy gyermek sportkocsi új ál­lapotban eladó. Szigeti út 73. a balokany fürdőnél sem jobb a helyzet. Az egyesüle­tek úszószakosztályainak legna­gyobb része itt edz és minden versenyt itt bonyolítanak le. Természenesen a versenyek ideje alatt a fürdőzőket kizárják, pe­dig nemcsak egy medence létezik' a Balokány-fürdőben! Sajnos, a 33 és fél méteres kis medence már évtizedek óta használhatatlan, de még ezidáig intézkedés nem tör­tént megjavítására. Pedig kevés költséggel, rövid idő alatt meg lehetne javítani, amely nagyban enyhítene a 120 ezres város uszo­da-problémáján! Az egészségügyi szempontokat figyelembe véve, akad itt is hiá­nyosság. A szűrőberendezés ki- sebb-nagyobb javításokkal már 1933 óta üzemel és nem lehet azt mondani, hogy tökéletes. Az idény elején vízzel feltöltik a medencét és a szezon lezárulá­sával leengedik. Tehát közel há­rom hónapig szűrik a vizet, az „öreg”, elavult szűrőberendezés­sel. A szakembereknek nagy ne­hézséget jelent ez minden évben, de megoldása a kevés víz miatt szinte lehetetlen. A városi Úszó Szövetség lelkes sportemberei, néhány szakember segítségével a közelmúltban olyan lehetőségre bukkantak, melynek megvalósításával a pécsi úszó­sport és a fürdőző közönség igé­nyeit minden tekintetben kielé­gíthetnék. A Pécsi Hőerőmű ve­zetősége felajánlotta, hogy az erőmű hűtővizéből óránként kb. 100 köbméter 25—30 fokos meleg­vizet térítés nélkül a Balokány- fürdő rendelkezésére bocsát, ha ©t gólt lóit a BfC PÉCSI BTC—PÉCSI BÁNYÁSZ 5:0 (1:0). BTC edzőpálya, 200 néző, ve­zette: Kolléder. PBTC: Gergely — Magyar, Kon­ti. Torok — Posta, Horváth — Görgényi, Györfi, Kincsei, Hauschl, Oskó. — Edző: Dara János. Bányász: ErdŐsi, (Kovács) — Lombosi, Farkas I., Gyurkó — Ulrich, (Varga), Farkas II., (Me­ző) — Szabó, (Selymes), Tamás, Heim, Pintér, Fülöp. — Edző: Krivanek Vilmos. A kitűnő állapotban lévő pá-j lyán a BTC pontos rövid adoga­tásokkal szőtte támadásait, a Bá­nyász hosszú indításokkal kísér­letezett. Mig a BTC-támadások rendre veszélyt jelentettek az ellenfél kapuja előtt, adcug a Bá­nyász-támadásokat könnyedén há­rította a bőrgyári védelem. Az első félidőben azonban még jól tartotta magát a vendég-védelem. Fordulás után rövid időre a Bányász kezdeményezett többet, majd fokozatosan a BTC vette át az irányítást és a kitünően játszó két fedezet és két összekötő ré­vén súlyos vereséget mért a bá­nyászokra. Góllövők: Györfi, Hauschl 2—2, Kincsei. Kitűntek: Posta, Horváth, Györfi, Hauschl, illetve Farkas I., Varga, Mező. a városi tanács a szükséges víz­vezetéket megépítteti és gondos­kodik a használt víz, úgynevezett zagytóhoz való visszavezetéséről. Ezt a melegvizet a Hőerőmű nem használja fel és hűtése jelenleg is külön piegoldandó feladat. A lehetőséget megvizsgálták és az előzetes számítások alapján mind­össze 360—400 ezer forintra tehető a szükséges csövek ára. Lefekte­tésénél, szerelésénél társadalmi munkát vállalnának a középisko­lák, a fegyveres erők, a pécsi üzemek és nem utolsósorban a Pécsi Víz- és Csatornaművek műszaki dolgozói. A szakemberek véleménye szerint az 50 méteres medencén átcirkuláltatott órán­kénti 100 köbméter 28—30 fokos melegvízzel a fürdő vize oly mérték ben temperálható, hogy az őszi és koratavaszi hónapokban is 22—24, mig a nyári hónapokban 24—28 fokos lehet. Az úszók és a fürdőközönség részére 6—9 hó­napi látogatást, illetve edzéslehe­tőséget biztosítana. Pécs városa a múlt években rohamosan fejlődött, de ezzel nem tartott lépést a város fürdő­kultúrája. A város egészséges fejlődése, a lakosság, valamint a sportolók érdeke megkívánja, hogy a lehetőségekhez mérten változás történjen. Olyan létesít­ményekre van szükség, ahol a dol­gozók felüdülését, egészséges, kultúrált szórakozását és sporto­lási igényeinek kielégítését biz­tosítani tudjuk. Hatalmas előre­lépést jelentene, ha a fent emlí­tett javaslatokkal egy etérten ének á város vezetői és a hiányossá­gok gyors felszámolására hatha­tós intézkedést hoznának! Fertői Miklóm. Vasárnap’ sportműsor Labdarúgás. Megyei mérkőzés &ek: Porcelángyár—PEAC, Por­oeiángyar-palya 10, Szikra—Boly, Kokszmüvek- pálya 10, Magyar­szék—Postás, Magyarszék 15. Ba­rátságos mérkőzések: Pécsi Dózsa I —Kaposvári Honvéd, Tüzér utca 10.30, PVSK—Komlói Bányász, PVSK-pálya 15.30, PVSK H.— Komlói Bányász H.. PVSK-pálya , 13.30. Asztalitenisz: NB I. mérkőzés: Pécsi Urán SC—Bp. Pénzügyőrök, férfi. Dózsa-legényszállás 9.30. NB n. mérkőzés: PEAC—Székes- fehérvár, férfi, egyetemi torna­Vívás: PEAC—Kaposvár klubközi verseny, egyetemi tornacsarnok 11.30. ökölvívás: NB n. mérkőzés: PVSK—Győri Vasts ETO, PVSK tornacsarnok 10.30. A labt!arúgó megyebaj nokságért URAN SC—PÉCSI ELŐRE 4:1 (4:0). Postás edzőpálya, 300 néző, ve­zette: Papp J. A mély és sáros talajon a len­dületesen kezdő Urán már az első negyedórában bebiztosította győzelmét. Az Előre elíogódottan kezdett, mire játékba lendült, addigra a bánysázok már 4:0-ra vezettek és a hazaiaknak csak szépíteniük sikerült. Gólszerzők: Kakuszi 3, Pécsi, illetve Vigh. — Jók: Bukovszky, Balázs, Kakuszi, Vojtek, illetve Bartalovics és Ambrus. M602 ni pimm""" VASÁRNAP: * * * * * * * 8 9 HÉTFŐ: A PÉCSI RADIO 1983. márc. 17-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Szabad idejében ... Zenés összeállítás. 17.30: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.00: Hírek. 18.10: Változó falu, változó em­berek. László Lajos riportössze- állltása Teklafaluból. 18.30: Népdal-est. 18.00: Vidám népballadák. 18.05: Könnyű múzsa, könnyű történetek. (Az 1963. január 20-i adás ismétlése). 18.25: Esti muzsika. 18.45: Sporthírek, totóeredmények 18.55: Műsorismertetés. 20,00: Műsorzárás. .SZÍNHÁZ: (dél­Megyei középiskolás tornászbajnokság Szombaton délután Pécsett, a Közgazdasági Technikum torna­termében szépszámú érdeklődő előtt rendezték meg a megyei és városi középiskolás tornász­bajnokság egyéni és csapatküz­delmeit. Először a fiúk adtak ta­núbizonyságot felkészültségükről. Tizenegy csapat 66 versenyzője mutatta be hat tornaszeren gya­korlatát. A vidéki középiskolákat sajnálatos módon csak a Siklósi Gimnázium csapata képviselte, örvendetes azonban az a tény, hogy az Idei megyei tomászbaj- nokságon vett részt a legnagyobb számú fiúcsapat. A csapatbajnokság küzdelmeit a Pécsi Gépipari Technikum ,,A” csapata nyerte (Berecz. Meskó, Hübér, Bánki, Wáhl, Mészáros) 269,1 ponttal, a Nagy Lajos Gim­názium „A”-csapata előtt, amely 265,3 pontot szerzett. A harmadik helyen a Gépipari Technikum ,',B”-csapata végzett 253,4 ponttal. Az első két helyezett csapat mi­nőségileg is jól dolgozott. Egyéniben Wáhl József (Gép­ipari Technikum) 107 ponttal lett első, 2. Mészáros Károly (Gép­ipari Techn.) 105, 3. Nagyfaludi János (Nagy Lajos Gimn.) 104,6. Az egyéni bajnokság első hat helyezettje részt vesz az április 5—6-án Debrecenben, megrende­zésre kerülő országos középis­kolai bajnokságon Pécs város színeit képviselve. A lányok küzdelmében hét csa­pat vett részt: A Leöwey Gim­názium S, a Janus Pannonius Gimnázium 1, a Közgazdasági Technikum ipari tagozata 2, a Komlói Gimnázium pedig 1 csa­pattal név szett. Nemzeti Színház: Maya után 3 és este 7 órakor). Tájszlnház: Csacsifogat (este fél 8 órakor) Felsőszenimártonban. ZENES Liszt-terem: Általános iskolások 4. bérleti hangversenye. Hangsze­rek világa (délelőtt 10 órakor). Liszt-terem: A Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza „Pécsi Kamarakórusa" és a „Bu­dapesti Bartók Béla Kamarakó- rus" hangversenye (délután 5 órakor). MOZI: Park: Sombrero «délelőtt 8 óra­kor). Amíg élek (délelőtt 11 óra­kor). Cartouche (negyed 2, fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Petőfi: Kard és kocka (délelőtt 9 órakor). Utazik a cirkusz (dél­előtt 11 órakor). Cartouche (há­romnegyed 2, 4. negyed 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Lángok a határon (délelőtt 10 órakor). £s a te sze­relmed is (4, 6 és 8 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Holnap felnőtt leszek (délelőt 10 órakor). Egy katona meg egy fél (4 és 6 órakor). Építők Kultúrotthona: Hálátlan­ság (délelőtt 10 órakor). Az utol­só tanú (5 és 7 órakor). Bőrgyári Művelődést Otthon: Nem ér a nevem (délután 8 óra­kor). Gárdonyi Géza Kultúrotthon: (Istenkút): Fatima (6 órakor). , Jószercnesét (Pécsszabolcs): Lámpaláz (délelőtt 10 órakor). Ml- : cd néni két élete (3, 5 éa 7 óra- i kor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Három csillag (délelőtt 10 órakor). Vlsz- szavárlak (5 és 7 órakor). Május 1 (Vasas II.): A barlang I titka (délelőtt 10 órakor). Igaz­ság a hazugságról (8 és 1 óra­kor). Vörös Csillag (Bóly): Öl a cso­dák csodája (délelőtt 18 órakor). Amerika egy francia szemével (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Hajdúk es­küje (délelőtt 10 órakor). Keserű szerelem (4, 8 és 8 órakor, szé­les vásznú). Csak 18 éven felü­lieknek! Zrínyi (Szigetvár): Nevessünk (délelőtt 10 órakor). Egy csepp méz (fél 4, fél 6 és 8 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Táncsics (Siklós): Találkozás az ördöggel (délelőtt 10 órakor). Sen­ki nem tud semmit (5 és fél 8 órakor). A PÉCSI RADIO 1963. március 18-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.09: Szerb—horvát nyelvű műsor: Hírek. A kommunizmust építő ország­ból. Dalok a Dunáról. Hétfői beszélgetés. 17.30: Német nyelvű műsor: Magunk közt... . — Tollrajz- Régi német népdalok. Rádiónaptár. Hangszerszólók. 18.00: Hírek. 18.10: Tánczene a jugoszláv rá­dió énekeseinek és zenekará­nak előadásában. 18.30: Feljegyzés egy népművelő téli munkájáról. — Dr. Takács József írása. 18.40: Két kórusmű férfikarra. — L Kodály: Karádi nóták. 2. Sárközi: Bányászdal. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 18.05: Színes, tanulságos élet. — Zenés összeállítás. 19.55: Műsorismertetést 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Szünnap. ZENK Nemzeti Színház: Ez a hét is jól kezdődik. Vidám zenés eszt- rádmüsor (délután fél < és este fél I órakor). MOZI: Park: Cartouche (fél 4, három­negyed 6 és 8 órakor, szélesvász­nú). Petőfi: Cartouche (4, negyed 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Alvajáró Bonifác (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Külváros, Reggel, Az ör­dög felesége, Hullámőrület. Elő­adások 11 órától 3 óráig folyta­tólagosan. Fekete Gyémánt (Gyárváros): Apát keresünk (6 órakor). JAszerencsét (Pécsszabolcs): Ml­el néni két élete (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Ságvárl Endre Kultúrotthon (Üj-Mecsekalja): Rákóczi had­nagya (fél 6 és fél 8 órakor). IBSEN: PEER GYNT e. drámai költeményéneik orató­rium-előadása március 18-án hét­főn este 7 órakor Pécs város Mű­velődési Házában (Déryné u. 18.1. Főszereplők: Dobák Latos, Koös Olga, Mensáros László, Vetró Margit. Rendező: dr. Németh Vi­tal. Jegyek az írók Könyvesbolt­jában és a helyszínen kanhatók. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Rét u. 4. Telefon: 15-32. 15-33 . 31-81, 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúli Naplö Lapkiadóyállalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pécs Rét u. 4. Telefon: 15-32. 15-33 . 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sa. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési l i hónapra 11.— Ft Indexszám; 25.038 ‘ )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents