Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
i. ranmA« n. 3 I iwwa torksiatáiiál Megtelteit a Oma jege Milliókat — háromszázezerért Bemutatkozik a vasutas énekés zenekar A asertt kfletáreaség vfo- gasdaságt igazgatóságának jeíentése szerint a Vas kapónál pénteken folytatták a Dunán felhalmozódott jégtorlaszok robbantását A torlaszok robbantása mindaddig tart, amíg ezen a szakaszon meg nem indul a jég. A jégrobbantási munkálatokba pénteken bekapcsolódott a román vízügyi szolgálat is. A jugoszláv és a ro- itián szakértők közös erővel látnak hozzá Galambócnál is a jégtorlaszok felrobbantásához. A Morava torkolatától kezdve mintegy 10 kilométer hosszú szakaszon már megindult a Duna jege. A DUNÁNTÚLI NAPI A) SZERKESZTŐSÉGE ti-én, csütörtökön este 6 óra' kor ankétot rendez a vasas Fetöfi-bánya újítói részére í Vasas Il-i kultúrházban. Kohóaalak helyett pernyét hasénál hatnának a cementgyártásnál Milliós megtakarítási lehetőségek Kísértetekkel kezdődő ttMegtudni, hogy a cementgyártás egyik fontos alapanyagát, az igen költséges kohósalakot helyettesítheti-e teljes mértékben a pernye. A porsaén pernyéje. Ez még 1960-ban törtóit, azóta bőven bebizonyosodott, hogy a pernye felhasználható. A BeremendS Cementgyár évente körülbelül 100 000 tonna cementet gyárt, s e tekintélyes mennyiség előállításához TÍZEZER TONNA KOHÓSALAK szükséges. De miután ezt Dunaújvárosból számítják, a rakodási és fuvarköltséggel együtt 210 forintot fizetnek tonnájáért. A magas önköltség még tovább növekszik azáltal, hogy a vegyítés* az adagolás előtt pasztalattal gazdagabbak lettek. Hiába folyamodtak felsőbb fórumokhoz, hiába jártak a Hőerőmű vezetőségénél, kiderült, hogy a vállalati érdekek nem találkoztak a pernye ügyben. Pedig mindössze arról lett volna szó, hogy az Erőmű építse meg a pernyetöltéshez szükséges berendezést. ami körülbelül 300 ezer forint beruházást igényelt volna. Mi volt az akadálya ennek? Nehéz azt megmagyarázni. Minden vállalatnak módja van arra. hogy önköltségi hitelt vegyen igénybe, de ezt a hitelt CSAK A SAJÁT TERÜLETÉN szabad beruházni- Persze előbb ki kell mutatni, hogy egy ilyen beruházás milyen mértékű önköltségcsökkentést hoz. Ezt, — ahogy feljebb már említettük, — a cementgyár csakúgy, mint a cementéru- ipari vállalat kimutatta, csupán ott akadtak el, hogy önköltségi hitelüket nem ruházhatják be az erőműnél, Ugyanezt a hitelt az erőmű is igénybe vehetné, hiszen az elszállított pernye árából valamivel több, mint egy év alatt megtérülnének a beruházás költségei. De miért vesződjön vele? Cselekedjék az. akinek szüksége van rá. Ha jól meggondoljuk, a maga szempontjából talán igaza is van. Miért foglalkozzon olyan beruházással, amely nem tartósaik szorosan a profiljához. Dehát akkor kinek nincs igaza ebben az ügyben? Alighanem a rendeletnek. Annak a rendeletnek, amely ily módon megköti a kezét a két érdekelt vállalatnak. Az önköltségcsökken léshez nem kell minisztériumi engedély. ez elsőrendű kötelessége Viszont abban az esetben, amikor A 35 ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS előfeltételei olyan akadályokba ütköznek, mint a fentebb elmondottak, azpnrtal jelent- j kezük a ^nagyhatalom”, a ren- j delet. Persze ae volna a legtermészetesebb. ha a rendeletek is együtt fejlődnének, együtt haladnának az élettel. — **7 — A napokban új vezetőséget választottak a Váradt Antal utcai Vasutas Kultúrotthon,ban. A taggyűlést ünnepélyessé tette az énekkar és zenekar közös fellépése. A közeljövőben nyilvános szereplésre is eor kerül és megismeri az együttest a pécsi zenekedvelő közönség is. Foto: Czakó 36000 juhot kaptak a tsz-ek Baranya megyében nincsenek nagy hagyományai a juhtenyésztésnek, de jövője annál nagyobb. A juhtenyésztés fejlesztésében állami gazdaságaink úttörő munkát végeztek. A szentlőrinci és szentegáti j gazdaság országosan is stzép tenyésztési sikereiket ért el, ! amit az országos mezőgazdasá- | gi kiállításokról elhozott arany, j ezüst és bronz érmék Is iga- j zolnak. | A termelőszövetkezetekben ! az 1955 óta lendült fel a céltudatos tenyésztői munka. — Nagy lökést adott ennek a kezdeti lendületnek a 3004-es korma n.vhatározat'batn meghirdetett törlesztóses juh kiheAz Imrei-csapat Délután két óra körül jár az idő. Műszakváltás van a pécs- bányatelepi Széchenyi-áknán. A kép, amely a felolvasóteremben fogad, ismert és megszokott. Az emberek csendesen ülnek a fal tövében és szívják a cigarettát. Egyforma a ruhájuk, a bőrsapkájuk, a lámpájuk, az arcuk is egyforma. Feketék, szénporosak. Itt messzire mennek az emberek, több tízezer évvel a múltba, a íjászkor közepébe, ötszáz méterre a föld alá. S ebben a távlatban egyforma lesz mindenki, Terhe István vájár lámpája fényesen világit. Huszonegy napja mindennap kigyullad Mellette Bősz Rezső segédvájár. Terhének öt gyereke van, három fiú és két lány. A legidősebb tizenhárom éves, a legfiatalabb kettő. Aranyosak, szépek. Vasárnaponként az apjuk gyermekei. Ma azonban a papa nem lesz otthon. Bősz Rezső Szederkényből indul mindennap műszakra. Ma nála is elmarad o megszokott pihenőnap. •— Megkívánja fl szénhelyzet — mondja Terhe István. A kas gyorsan zuhan. Terhe István és Bősz Rezső leléptek a földről. S jönnek az emberek, akik ledolgozták a mai műszakot. Terbéék váltója Imrei Lajos vájár lép ki a kasból, mögötte a csapat tagjai: Kiss János vájár, Majoros Miklós segédvájár, Juhász Imre segédvájár és Hajdú Lajos csillés. Arcuk megismerhetetlen, de a kedélyük más, mint a leszállóké. A beszélgetés is köny- nyebb. —■ Azt nem mondom, hogy erre vártunk, de hát kötelesség is vau■ a világon, -— Imrei beszél, a többiek helyeselnek: — Kétségtelenül hosszú és kemény ez a tél. Kattog a fényképezőgép, a bányászok egymást ugratják. Aztán „értékeljük” a vasárnapi különműszak eseményeit. — Az asszonyoknak nem tet- szifc a vasárnaponkénti kimaradás, de megszelídülnek elsején és tizenötödikén., A pénz mindenkit megszelídít... — filozofál Kiss János. A brigádról Imrei tart rövidke tájékoztatót. Hat éve együtt dolgosnak, kétszer elnyerték a szocialista brigád címet és munkában, munkán kívül jól megértik egymást. Summázva: elégedettek mindennel, — Csak ez a kemény tél ne vágott volna be — sopánkodik Juhász Imre. '— örökké nem fog tartani, majd Htavaszodik egyszer — véli Imrei. — De tartalék is keU — mondja tes qvűc fekete ember — mert most is az volt a baj, hogy nem jól számították az egészet, nem gondoltak elég tartalékra. — Vegyétek figyelembe öregem -r- vág a szavába Imrei —, hogy mindenki több szenet fogyaszt. Nekünk is eleg volt a múlt évben 25 mázsa, most pedig a negyven is elfogy. Számoljátok ki, az országban minden család csak tíz mázsával tüzeljen el többet a szokásosnál. Igazam van? — Úgy van — helyeselnek a többiek. Panaszt vagy zokszói nem hallani egyiküktől sem a ' vaTerbe István Bősz Rezső sárnapi műszakok miatt. Iga za lehet Kissnek, hogy a pénz „szelídít", de az is igaz. ,hogy a pénz nein minden. A \ bányászok fizetése nem olyan, hogy rá lennének szorulva a ! vasárnapi túlórákra. Nemcsak j a pénz miatt teszik. — Olvastuk az újságban, hogy Pesten egy vödör szénért [ sorbaállnak az emberek — ! mondja a csapatvezető vájár. ( Mi két-három vödörrel ra- j kunk a tűzre naponként. Jól 1 esik a meleg szoba ebben a kutya időben. Ki segítsen a helyzeten, ha nem mi? Mi helytállutik emberségből is. GÜ455DAGH ISTVÁN lyezési akció. Ez az akció tette lehetővé, hogy a magyar fésűs merinói széles körben elterjedjen Baranyában, és kiszorítsa a cikta és rigója fajtákat. 1955 óta közel 36 000 juMot. helyeztek ki a törlesztéses ak-’ ció keretében a tez-ekbe. Az új fésűs merinói állomány jó részét a Gyapjúíoo-gialmi Vállal at kisebb részét a Tenyészállat- forgalmi Gazdasági Iroda révén szerezték be a tsz-ek. A kihelyezések mellett a, törlesztés is megtörténik minden évben, amikor is a tsz-ek a szaporulatból vissza adják az államnak a kölcsönt. Jelenleg 83 termelőszövetkezetnek van juhállománya a megyében s ebből 37 közös gazdaságnak már saját nyája van, ezek a tsz-ek tehát a törlesztést már befejezték. A szakosítás során Baranya megyében a pécsváradi és sás- di járást jelölték ki erősebb juhtenyésztő körzetnek, mivél ebben a két járásban van á’"eg több juhlegelő, itt vannak meg leginkább a féltételei a nagyüzemi juhtenyésztésnek. Ezt azonban a juh esetében nem szabad ilyen mereven felfogni, mert a juh minden járásban és talán minden termelőszövetkezetben megfér a többi állatfaj mellett. Kis takarmányigénye miatt nem zavarja sem a szarvasmarha, sem a sertés^ vagy baromfitenyésztést, sőt jó! kiegészíti azokat. Baranya juhtenyésztésének fellendülését mutatja, hogy évről évre egyre több hivatásos juhász vándorol be'az Alföldről és Szabolcsból és szerződik, el egy-egy termelőszövetkezethez. A szigetvári járás juhtenyésztő közös gazdaságaiban már csaknem kizárólag szabolcsi juhászok vannak, akik családostól telepedtek le a termelőszövetkezetekben s igen jól megtalálják számításaikat. A megyei tanács a tavalyihoz hasonlóan az idén ig megrendezte a mesterséges termékenyítő tanfolyamot a juhászok részére, melynek eredményeként néhány juhászaiban kísérletképpen már be is vezet-' ték ezt a korszerű eljárást. A ká tolyi termelőszövetkezetben a múlt napokban már megszülettek az első „mesterséges” kisbárányok, melyek a módszer sikerét bizonyítva szebbek, egészségesebbek, mint „természetes” elődak* 4 & Sertésfeombinát épül a pécsi gazdaságban Évente 7200 hízott »értést ad a telep Az elmúlt évben hatalmas vállalkozásba fogott a Pécsi Állami Gazdaság. Szentkúton, a gazdaság üzemegységében megkezdték egy — az országban eddig egyedülálló — hatalmas sertéskombinát építését. A munkálatokat két évre tervezték. Az első évben 4,5 millió forintot használtak fel, a befejezéshez szükséges 6.8 milliót ebben az évben fogják felhasználni. Az óriási komplexum körvonalai már kibontakoztak. 1962-ben elkészült nyolc, egyenként 30 férőhelyes fialtató. két egyenként 200 férőhelyes köoaszállás, az állatorvos részére egy labor, illet- . ve bonchelyiség. Megépítették a 420 méter hosszú, 5 méter széles beton bekötőutat és a telep vízellátását biztosító 50 köbméteres hidroglóbuszt. Ebben az évben a tervek szerint befejezik az építkezést és átadják a telepet. Hátra van még a hat, egyenként 600 férőhelyes sertéshizlalda, az évi 800 vagon kapacitású takarmánykeverő üzem, a kommunális létesítmények — iroda, a dolgozók részére öltöző, fürdő, étkező helyiség — porta, méríegház stb. megépítése és a telep körülkerítése. Az építkezés befejezése annál is sürgetőbb, mert a Földművelésügyi Minisztérium ezt kísérleti telepnek szánta s ha beválik, tipizálni fogják és ennek mintájára építik fel a többi sertéskombinátot az országban. Előreláthatólag júniusban megkezdik a telep benépesítését állatokkal s az előző transzportot még ebben az évben le is fiaztatják. Jövőre azután nagy méretekben indul meg a hizlalás. Az épületek belső berendezése is teljésen korszerű lesz. Automatizálják az etetést, itatást; Az etetéshez szükséges legjobb minőségű tápokat a 800 vagon kapacitású házi takarmánykeverőben állítják majd elő. A malacnevelőt infra lámpákkal látják el, a lámpák szerelését a napokban megkezdték. A kombinát méreteire jellemző, hogy ha teljes kapacitással beindul, évente 7200 hízott sertést ad át majd a köaellá- tásra. meg is k*0 őrölniük. A kohósalakot a Khokerhez adagolják, hogy a legtöbbször 30— 40 százalékos víztartalmát a kiinker kiszárítsa. Sokszor éppen e nagy nedvességtartalom miatt nem tudják vegyíteni az engedélyezett 10— 15 százalékot, mert félő, hogy a nedves kohósalak eltörni az őrlőmalmokat. A pernyefelhasználás mellett szól többek között az, hogy a kohósalakkal szemben. gyakorlatilag nincs, vagy elenyészően alacsony a nedvesség taria lom. Másik nagy előnye, hogy nem kell megőrölni, s ezáltal évente mintegy tízezer tonna őrlési kapacitását szabadítja fel a gyárnak. Mindent összevetve, a pemyeadagolás tonnánként 150 forinttal olcsóbb a kohósalak vegyítésénél, illetve fel- használásánál. Tehát óvatos i becsléssel is csak millióban 1 lehet kifejezni az éves forint- ! | megtakarítást. A pemyefelhasználásnak j j utolérhetetlen előnye még az.! I hogy a fuvarköltséget mini- j ! malisra csökkenti' Ugyanis itt i j áll feúhaszn álat tanul a Pécsi J j Hőerőmű pernyéje, amelynek i az elszállítása szinte kézen- i fekvő lenne a cementgyár; ' számára. Köztudomású, hogy j a gyárból tartály gépkocsikon ; í szállítják a cementet Pécsre, | és ilyenkor a visszaút üres I járatra van kárhoztatva. A { : cementgyár vezetői kiszámí-1 í tot fák. hogy az ilyen utak al-, ! kaiméval kb. ! 2# EZER TONNA PERNYÉT . | szállíthatnának, illetve hasz- j i Hálhatnának fel a cement-! j gyártásban. A pernye felhasználásához | j csatlakozott még a» Pécsi Ce- ] i mentáruipari Vállalat is, ahol! szintén ki kísérletezték a Pécsi j ! Hőerőmű povszénhamiijának.l j felhasználási előnyeit. .Ugyanis [ a cemetnláruipari vállalat i i dombóvári üzemében a csö- | vék vízálló képességének fo- I kozására nagyszerűen alkal- j mázható a porszénhamú. Ezen | | túlmenően náluk is jelentős | gazdasági megtakarítással jár- | na a pernyeadagolás beveze- ■ tése, ami éves szinten meg- j haladná a 300 ezer forintot Sajnos, mind a két vállalat tétlenségre van ítélve. Utána- j ! járásuk csak annyi haszonnal I járt, hogy egy szomorú ta-1 HELYTÁLLÁS
