Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
Ai j&íhlH" 1963. FEBRUAR IS. Baranya fisé falusi marxista köre A mt&rkéiqt Honismereti szak- feOr fel'dolgozza Baranya első fa-, klet w.erxista-kőrének m történ»* tét, amely utt-től kezdve Szedet kényben működött is megalo- tUtám. tevékenysége Hornung Kdének, a falu szülöttének névé* met függ össze. Hornung Ede fiatal munkásként bejárta Németországot és Ausztriát, ahol megismerkedett a marxista tanokkal. Visszatérve szülőfalujába, asztalossegédként, napszámosként dolgozott és közben Tolna, Baranya, Somogy szegényei körében terjesztette a marxista eszméket. Szederkényben például 40—50 taggal marxista kort alakított, amely pincékben és a szegények házaiban tartotta találkozóit. Hornung ilyenkor Marx, Engels, Heine, Schiller és Goethe munkáiból olvasott fel, majd válaszolt a szocialista társadalom felépítésével kapcsolatos kérdéseikre. Eközben a pince, vagy a ház előtt egy-egy társuk állt őrt. Rendszeresen megünnepelték a május elsejéket is. A Tanácsköztársaság ideien Hornung Edét választották meg Szederkény direktóriumának elnökéül. A Horthy-fasizmus idején a Szovjetunióban kibontakozó szocializmusról érkező híreket tudósította a marxista-kör tagjaival. Amikor 1931-ben meghalt, annak ellenére, hogy a csendőrök megszállták a temetőt és környékét, a szomszédos községekből is eljöttek a temetésére. A szederkényi honismereti szakkör a következőkben újabb adatokat gyüit főleg a haladó németség körében ismert Homung Edéről és marxista-körének tevékenységéről, majd megírják a megye első falusi marxista körének történetét. Homung Ede sírját pedig munkásmozgalmi emlékként tartják nyilván és gondozzák. II Követni kell a tudomány mai állását" Beszélgetés dr. Donhoffer Szilárd professzor országgyűlési képviselőjelölttel hogy csak ideiglenes lesz ez a helyzet A kortesválasztások során sokan megígérték, hogy felépül az egyetem és új, korszerű tantermekbe kerülnek az intézmények. Mindez hosz- szú éveken át csak Ígéret maradt. Szó volt arról is, hogy a mai Dózsa épületet- is átadják az orvostudományi egyetem céljaira. Amit annyi éven át Ígérgettek, most kezd megvalósulni. A Dózsa épületet az Orvos- tudományi Egyetem megkapja, s természetesen új szárnyak is épülnek hozzá. Itt helyezzük el majd az elméleti intézeteket, a rektori hivatalt, az aulát, a könyvtárat. Az épülő négyszáz ágyas klinikai tömböt a következő ötéves tervben újabb klinikai tömb követi. ] — Mikor kezdte el írni nagy ' sikerű könyvét, a Kórélettant? — Az első kiadás 1957. végén jelent meg, amíg nyomdakész állapotba került a tankönyv, 3 esztendeig dolgoztam rajta. A második kiadás 1961. végén jelent meg. — Tervezi a könyv harmadik kiadását is? — Fz nem rajtam múlik. Természetesen állandóan dolgo Dr. Donhoffer Szilárd Kos! suth-díjas professzort, a Pécsi J Orvostudományi Egyetem | Kórélettani Intézetének igazgatóját az idén országgyűlési képviselőnek jelölték. A neves professzor 37 éve dolgozik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. — 1923-ban helyezték el e falak között a Kórélettani Intézetet, azzal a megjegyzéssel, KI MIRE QYVJT? Január elejétől több mint 35 millió forinttal emelkedett Baranya megyében a takarék- betétállomány. 4848 lakosnak van gépkocsi takarékbetétje és 27 265-en gyűjtenek a KST keretében. A megye lakosságé nak a takar ékbetétállománya meghaladja a 363 millió forintot A lakosság igen nagy rés ze tehát takarékoskodik, spó rol valamire. Terveik vannak, szeretnének valami nagyobb, értékesebb dolgot beszerezni. S ahány ember, mind annyiféle ez a terv: TÖTH JÓZSEF, a MÉK gépkocsivezetője ** Én 1957 óta élek Pécsett, s azóta lakom albérletben. 1959- 'TSen házasodtam, természetesen a házaséletüruket is albérletben kezdtük, g ma is albérletben élünk. Az albérlet bizony nem leányálom, a azt hiszem, mindenkinek az a törekvése, hogy mielőbb lakáshoz juthasson. Mi már a bútorra valót összegyűjtöttük, meg is vásároltuk. Most szövetkezeti lakásra gyűjtünk. — Igaz. eddig csak 6 ezer forintunk van, de mire ipegkapjuk a lakást, addigra együtt lesz a szükséges összeg. Az eddigi tervek szerint az idei év első felében, rosszabb esetben talán a második félévben kapunk szövetkezeti lakást. Mindenesetre nagyon készülünk rá és sok gondtól megszabadulunk, ha egyszer a magunkéban lehetünk. STETTNEK JENÖNÉ bőrdíszműves 1961-ben kerültünk össze a férjemmel. Akkor bizony semmink sem volt, s azóta szépen gyarapodtunk. Bútort vásároltunk. motorkerékpárt. Erre nagy szükségünk volt, mert aránylag messziről, Borbála- teleprő' járunk be a munkahelyünkre. Régebb idő óta gyűjtjük a pénzünket egy személygépkocsira. Pénzünk azonban most egy kicsit megcsappant, mert televíziót vettünk, ami eredetileg nem szerepelt a terveinkben. így most csak 4000 forintunk van a takarékban. Persze valahol el kell kezdeni ismét s kezdetnek ez sem rossz. Hozzátesszük majd az 1962 évi nyereségrészesedésünket, ami kettőnknek kitesz 3000—3500 forintot. MATISA ÉVA kesztyűvarrónő Négy esztendeje dolgozom a Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció Kisipari Termelőszövetkezetben. Havonta átlagosan ezer forint a keresetem, s mintegy 4—500 forintot teszek a takarékba minden elsején. Jelenleg 6800 forinitorn van már, de vásároltam is egy garnitúra bútort. A pénzt most arra ~-"űj- töm, hogy ezt a garnitúrát kiegészítsem később egy könyvszekrénnyel, vitrinnel és szeretnék majd néhány perzsaszőnyeget is vásárolni. Jó érzés ha van az embernek egy kis spórolt pénze. A nagymamámnál lakom, a reggelit és a vacsorát is ő adja. s így a keresetem nagy részét arra fordítom, amire éppen jónak látom. Igaz ugyan, hogy ma már az Alufóliába csomagolt ételeket hoznak forgalomba A Mecsekvidóki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál I960 óta állítanak elő félkész hús- és tésztafé'.eségeket. A félkész torták, előre csomagolt húsok rövid idő alatt népszerűek lettek, különösképpen a dolgozó nők körében, akiknek kevesebb idejük jut konyhai pepecselésre. A fővárosban már hosszabb Ideje árusítanak alumínium fóliába csomagolt ételeket, tésztákat, süteményeket. Ezek az ételek külön edény felhasználja nélkül, saját csomagolásukban mA,'':r'hc’"k fel, süthetek meg. Budapesten alumínium fóliában árusítanak például tejfeles csirkepaprikást, galuskával és még két féle körettel. Hasonló csomagolásban kapható tirolj rétes is, melyet otthon kell megsütni. Vidéki viszonylatban a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat fog lalkozik elsőnek az aluminium fóliába csomagolt ételek készítésével. Remélhető, hogy az alufóliába csomagolt kész és félkész ételek is gyorsan népszerűek lesznek és könnyebbséget jelentenek majd a dolgozó nők házimunkájában. a felfogás járja, hogy nem kell kelengye a lánynak, én azért azt tartom, hogy csak jó az, ha idejében összegyűjti az ember amire az életben szüksége lesz. HORVÁTH GYULA helyettes igazgató A nehezén mi már túlvagyunk. Beneveztünk a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett szövetkezeti la kőház építkezésbe. A lakásunk most már megvan, ez volt minden vágyunk évek óta. — Most úgy tervezzük, hogy egy televíziókészülékre gyűjtünk Természetesen még sok mindenre szükség van, ezt csak úgy tudjuk mind megvalósítani, ha gyűjtünk rá. zom, készítem a jegyzeteket hogy megőrizze korszerűségét Ehhez az is hozzá tartozik hogy követni kell a tudománj mai állását. Ez csak bizonyos területeken lehetséges, de nekem meglehetősen nagy területeket kell átlátnom. A professzor úr mögött falra erősítve áll egy rekeszekre osztott polc. A kis rekeszekben vékony kutyanyelvek gumival összefűzve. — Ezek feljegyzéseim, melyek részben a kutatómunkát részben a könyvet szolgálják Ezek itt mind — az asztalor fekvő folyóirat halmazra mutat — külföldi szakfolyóiratok angol, orosz, német és francié nyelvűek. — Nagy jelentősége van ai orvostudományban is a nyelvtudásnak? — Tudományos pályán boldogulni idegennyel v-ismere nélkül úgyszólván teljesen le heteden. Legalább az angol é: az orosz nyelv ismerete szükséges ahhoz, hogy ma valak tájékozódni tudjon a tudomány valamely ágában. Sajnos műszerellátottság tekinte tében nem állunk valami jól s így folyóiratokból kell megismernünk azokat a kísérleteket, amelyek elvégzésére nem volt módunk. — Milyen kutatásra szenteli legtöbb idejét? — Amiért a Kossuth-díjat is kaptam. Az utóbbi 15 esztendőben a testhőmérséklet és az energiaforgalom szabályozásával foglalkozom. Többek között arra a kérdésre igyekszem választ keresni, hogy a hideghez való alkalmazkodáshoz a többlet hőt hol termeli az állat? Korábban az volt a tudomány álláspontja is, hogy ilyenkor többlet hőtermelés csak az izmokban történt A kísérleteink bebizonyították, hogy a hőtermelésben nagy jelentőségük van a belső szerveknek. — Mennyi a napi munkája? — Nem nyolc óra — mondja kis mosollyal. Reggel fél kilencre járok be az intézetbe, s igen gyakran este fél kilenckor hagyom el ismét az intézetet — Jelenleg milyen kísérleteket végeznek? — Jelenleg az agyi hőmérsékleti szabályozás és véráramlás problémáit vizsgáljuk. A kísérletekhez szükséges berendezéseket, műszereket is mi magunk, házilag készítjük cl. (Hamar) A párttítkárral ée a pincemesterrel indultam útnak, és néhány lépés után királyival találtam magam szemben: 11. Lajossal. Középütt három hordó: egyiken a királyi címer, másikon a király lovas domborműve. 1926-ban készítették, a mohácsi csata 400. évfordulójára. A dombormű körül felirat: REX. 11. LUDOVICUS. Imre bácsi félrelöki a tolóajtót és a második szinten ballagunk tovább. — Mi ez? Mosdó? — Nem kérem, ez egy hordó. Valamivel több, mint 131 ezer literes. Kívül vasbeton, belül pedig üveg. Ez a legnagyobb hordó a hincé- ben, ezt már mi csináltuk, vagyis a Littke után készült. Tovább megyünk a második szinten. Pedáns tisztaság fogad mindenütt. A hordók úgy állnak sorjában, mint a testőrök. A sor végén hatalmas, piros szegélyű őrmester. Gyomruk 145 hektoliter nedűt fogad be. Szép teljesítmény! Osztrák tölgyből készítették hajdanában, oldal dongái számozva vannak egytől ötvenháromig, a fenékdongák száma is felül van a tizen. Két ötvenhektős hordónál megállók: a fenékdongán szépmívű faragás. Szőlőfürtökből egy-egy koszorú, mindegyik közepén felirat: József — Mariska. — Királyok vagy apostolokt — kérdem. f)i n e e l a hl cin tu s — Kiskirályok, — mondja Török János. — ügy tudom, hogy a Littke-gyerekek kapták születésnapjukra. Harminchétben készítették. Születésnapi ajándék — ötven-ötven hektó borral. — Nem mondom... — Köszöntésre én is elfogadnék ilyent, — toldja meg a pincemester. — Testvérek között is megér 150 ezer forintot. Harmadik szint: borjnúzeum. Egyforma palackokban körülbelül 30 hektó bor áll. Egy, kettő, sőt hatesztendős borok. A pincemester irodájába is betekintünk. Azt mondják, hogy mérgezőhely. Nem hiszem, hisz ma is élek, következésképp, nem gyorsanölő mérget osztogatnak abban a kellemes kis helyiségben. A kővetkező kanyarban előkerül a szúrólopó. Érdekes kis jószág. Nem kell szívni, hanem csak mártani a hordóba és befogni a tetejét. Körülbelül két pohárra valót „lop”. Bólyi olasz riz- ling. — Vén egy kicsikét — Ízlelgeti a mester. Vén? .Miért vén? Hiszen Petőfi is a vén bort kérte, amely szerinte tüzes, mint km ifjú lány. El is mondom kételyeimet a mesternek. — Nincs igaza Petőfinek! A vén bor épp olyan, mint a vénasszony. Valamivel arrébb, furcsa nedűt „lop” a szúró-üveg. Malaga fajta, de se nem spanyol, se nem albán. Molnár Imre márka. Tizenhat és fél fokos, tizenkét százalékos„ cukorral. Finom édes bor. Következik a malaga 2, majd a maiapa 3. Ahogyan haladunk a sorszámmal, úgy csökken a cukorfok. Hogyan isznak a pincemesterek? Az külön művészet. A decis pohárnak megfogja a talpát, fény elé emeli, majd az orra alatt köröket rajzol a pohárral. Milyen az illata? És a zamata? Ezt nem lehet utánozni: kortyol, gurgulázik, szürcsöl, grimaszokat vág, aztán végre leengedi a torkán. Bonyolult, de nagyon helyénvaló művészet. A negyedik szinten gyönyörű látvány fogadja az embert. Nyolcvan méter hosszan sorakoznak a hordók. Körülbelül 12 ezer hektó bor nyugszik a dongák börtönében. Fejük felett vasbeton koszorú; a második szinti hatalmas, beépített tar tály miatt. Egy kisebb helyiségben modem gép: centrifugát borszeparátor. A következő kis helyiség ajtaja lánccal van átfogva és rajta jókora lakat. A pincemester foglár módjára csörgeti a kulcsot és as ajtó láncát. Kellemes „börtönbe” jutottunk. Négy megye tájjellegű borait őrzik a rácsok mögött. Siklósi olasz rizling, zalaszentgróti olasz rizling, villányi burgundi, hőgyészi ezerjó, szekszárdi hadar, kőröshegyi... paksi.„ — Ezt kóstolja, — mutatja magosra a poharat Imre bácsi — olyan, mint a tűz. Igaza van a mesternek. — Milyent töltsék? Édeset? Szárazát? — Mindegy. Amilyent K mester iszik. — Zalait. Friss, üde ... Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy ilyen finom legyen a zalai bor. Három évig katonáskodtam Zah megyében, de minduntalan noha bort ittunk. — Érzi az illatát? Érzem, érzem, de nem tudok hasonlatot találni. — Milyen? — kérdem. — Szép. Hm, szép illat? Ilyen te van? Lehet. — Még egyszer — nyújtja a poharat a mester. Kezdem érezni az állatát Szép illata van. Az ötödik szinten üres hordókat találtunk. Nem is időztünk. Úgy véltem, hogy felfelé jövet illedelmesen szalutált II. Lajos király. GAZDAG« ISTVÁN Pótadó nélkül „Nem ígérgetünk” — hangzik el felelőd iu. ■■. .....„tus októl mo.'r a választási jelölőgyűlések, beszélgeloseK alkalmával. Nem ígérgetünk, de a dolgozók, a válasz- iók nem is igénylik az ígérgetéseket. A -ni társadalmi rend szerünk nem ígérgetésekre, hanem reális, megvalósítható tervezésekre épít. S azt mondám sem kell, milyen különbség van a tervgazdálkodás és a régi idők felelőtlen ígérgetése között. Szigetvárott például a községi tanács elnökének a szobájában a falon két nagy térkép van. A község rendezési tervét mutatja, egy kicsit előrevetíti a község jövő arculatát. De ez a térkép nem azért készült el, hogy a szigetváriaknak tett „ígéreteket” alátámassza, hanem a jövő vázolásáért, lássák, hova is tartanak. A Basa utca környékén példám új lakótelepet jelez a térkép. ígérgetés ez? Nem". Már parcellázva van, a házhelyeket az OTP-nek adják át értékesítésre. A szigetváriak már számos új házhelyre jelentették be igényű két Ígérgetés az, hogy új filmszínházat kap a község7 Az új, korszerű, szélesvásznú filmszínházat még ebben az esztendőben átadják rendeltetésének, Több, min* félmillió forintért javítják a-/ :vóv> hálózatot. Megoldják a , tomázását is, persze nem ebben az esztendőkén, hanem egy-két év alatt. Közel 12 millió forintot költenek majd erre. Százezreket, milliókat említ a tanácselnök, aztán egy kimutatást vesz elő, a.község bevételi tervét. A szigetváriak ebben az évben 1 millió forint körül fizetnek adót.. . Csők az, új mozi felépítése 4 millióba kerül. A községi bevétel és a kiadás közötti nagy különbséget az állam pótolja, igen, az állam pótolja! Ma valahogy ez természetesnek hangzik. Régen nőm igy volt. A kapitalista állam, ha költ ségvetési hiánya volt, újabb terheket rótt a dolgozókra. Ezt az általános érvényű elvet itt, a községi tanácson elfekvő, régi közgyűlési jegyzőkönyvek helyi példával bizonyítják. Vaskos könyvek tükröt adnak a községi képviselőtestület közgyűléseiről. Az egyik poros fedelű jegyzőkönyv az 1939. évi szeptember 4-én megtartott közgyűlésről ad szá mot. A kidrkalma- zott, kézzel írott jegyzőkönyvben töb bek között esd: olvashatni: „Az elnök a „Hiszek egy Istenben"1 magyar ima elmon- ása után üdvözöl- e a megjelenteket... majd rőtért az 1940. ,'vi kií:'Megvetés is- menc’ékére. A költ ségveté-* 133 727 per gő szú kséglel tel és 12': ;7f pengő fedezel tol beleid » ztette. A hiány 33 052 pengő.. .” Hogy hor-mp e- remtették elő a hiányzó összeget ? — Erre i, feleletet ad a jegyzőkönyv, íme: „A háztartási költségvetés hiánya nak fedezésére az adóalap után 50 szá zalékos pótadó kivetését határozták el”. Nem kall mondani, ismerjük, hogy milyen terheket rótt régen az adó fizetése a dolgozókra. Könyörtelenül behajtották, ha máa Iránt nem, dobra került az adófizető ingatlana, ingósága. S az adót még 58 százalékos pótadóval is megterhelték ... De szó sem volt mozi építéséről, csatornázásról, villanyhálózat bővítéséről. Azaz volt szó, de sió is maradt ... A pótadó kivetése viszont nagy orra valóság lett. Most nagy szavak nélkül épül a község. Minden ígérgetés és pótadó kivetése nélkül... (G- F.) •» Összevonták a Minőségi Ruházati és a Ilámán Kató Fehérnemű KTSZ-t Január elsejével összevonlak Pécsett a Minőségi Ruhásat! Kisipari Termelőszövetkezetet és a Hámán Kató Fehér- lemű Kisipari Termelőszövetkezetet. Az összevonásra azért /olt szükség, hogy a tervezést i jövőben jobbá tegyék és a költségeket csökkentsék. A ítsz jelenlegi termelésének 40 >zázaléka lakossági szolgáltatás, 60. százaléka pedig árutermelés. A két kisipari termelő- izövetkezet összevonását az is I szükségessé tette, hogy a je- ! lenlegi körülményeik szinte tarthatatlanok. Szűkösen vannak, sem öltözővel, sem mosdóval nem rendelkeznek. 1965- ig készül el Pécsett a Faipari KTSZ új telephelye. A jelenlegi telephelyet pedig majd ők kapják meg. A hatalmas szerelőcsarnokokat műhelyekké alakítják át és 260 dolgozójuk nyugodt körülmények között dolgozhat.
