Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

Sze’leml beruházás A m&zngazdasag átszervezé­sével ugrásszerűen megnőtt a szakemberek iránti igény. Bár az agráregyetem mellett há­rom mezőgazdasági akadémia es számos felsőfokú technikum bocsátja ki évente az ifjú szak . emberek százait, az utánpótlás mégsem cleg. Sokkal több ag­rármérnökre, technikusra vol­na szükség, mint amennyi évemé elhagyja az egyetem, az iskola padjait. Ezt tudják a tsz-ek, s mégis korántsem hasz nalják ki még a meglévő lehe­tőségekét annak érdiekében, hogy ; minél több jól képzett fiatal szakemberhez jussanak. Even kézenfekvő lehetőség a társadalmi ösztöndíj. A ta­pasztalat azt. bizonyítja, hogy az érettségiző fiatalok szíve­sen kötelezik el magukat szerződésileg akár őt évre is a tenne! őszöve tke- zétneik, ha az az egyetem vagy főiskola elvégzésében anyagilag támogatja őket. A gyenge, illetve még kellően rideg nem’ erősödött termelő- szövetkeze teknél az állam ve­szi át az iskoláztatás költsé­geit. Tavaly Baranya ben 27 fiatalt küldtek egyetemre és mezőgazdasági főiskolára álla­mi segítséggel. A megszilár­dult tsz-gazdaságok azonban már saját erejükből is képe­sek.. fiataljaikat taníttatni. Né­hány kivételtől eltekintve azonban eziránt a valóban nagy lehetőség iránt nem mu­tatnak megfelelő érdeklődést. Az éirriúH három év alatt csu­pán. 30 fiatallal kötöttek szer­ződési, de ezek is zömmel kö­zépfokot! végzik tanulmányai­kat. Talán mert így az ösz­töndíj összege alacsonyabb? Bármilyen furcsáin hangzik, sok tsz-ben sajnálják a költsé­gekét ehhez a szellemi beru­házáshoz, amely legtöbb eset­ben csak 4—8 év után kezd kamatozni. Pár évvel ezelőtt még akadt olyan termelőszö­vetkezet — a seHyei járásban nem is egy —, ahol félték a műtrágya alkalmazása lói, fe­lesleges pénzkidobásnak tartot­ták megvenni, mert nem bíz­tak a hatásában. Sőt, ma már es nevetségesen hangzik, volt olyan tsz is, ahol miután a járás nehezen rájuk erőltette a műtrágyát, nem merték elszór­ni, inkább, elásták a föld szé­lében. Ma már ezek a tsz-ek mél tattankodwak a legjobban, ha késik a megrendelt mű­trágya. Sorolni lehetne nem egy tsz-t, ahol kezdetben ide­genkedtek a gépvásárlástól, az új építkezésektől, mondván a sok beruházási hitel csak el- adósítja őket. Ma már a leg­kisebb tsz is komplett gépe­sítést akar. korszerű istállókat, drágább tenyészállatokat. Nem sajnálják a pénzt anyagi ber ruházásokra, a termelés bőví­tésére, mert valóban a nagy­üzem csak így fejlődhet, csak így léphet tovább. Ugyanakkor a szellemi beru­házásokra sajnálják a pénzt, Oiyan tsa-ek, amelyek, millió­kat költenek ültetvények, sző­lők telepítésére, melyek szán­tén csak évek múlva fordul­nak termőre és kezdenek ka­matoztatni, sajnálják kiadni azt az évi 6000—7000 forintot, amit fiatal szakemberek kép­zésére kellene forditaniok. — Meat többről Bincg szó, utáni havi 400—650 forintról. Enny ösztöndíj illeti meg a szerző­dött fiatalokat tanuimánsri eredményüktől függően, s kö­zepes tanulmányi eredménye*! alul az ösztöndíjat automati­kusan megvonják. Ez a mód­szer a diákot is arra ösztön­zi, hogy jobban tanuljon. Baranya megyében jelenleg minden negyedik termelőszö­vetkezetre jut egy diplomás szakember, és műiden máso­dikra egy középiskolát végzett mezőgazdasági technikus. A távolabbi cél az, hogy minden tsz-nek legalább három-négy diplomás szakembere legyen: főagronómus, a növénytermesz tő, a gépész és az állattenyész­tő, s emellett minden brigád- vezetőnek legalább technikusi képzettsége legyen. A szakosí­tás valószínű ezt úgy módo­sítja, hogy minden ágazatnak külön szakmérnöke illetve szaktechnikusa lesz. Ez távoli cél, de néhány tsz. mint pél­dául a mágocsi, máris nagyon közel áll ennek megvalósításá­hoz. Azt azonban rövid időn belül el kell és el is lehet érni, hogy minden tsz- nagy­üzemnek legalább egy egyete­met végzett, szakembere le­gyen Mert ha korszerű épüle­tek.' gépek, jó tenyészállatok, belterjes gazdálkodós nélkül nem nagyüzem a nagyüzem, akkor megfelelően képzett szakember nélkül sem az. Szín­vonalas szakirányítás nélkül nincs korszerű gazdálkodás. Vannak jó példák is, mint pél­dául a siklósi vagy a bere- mendä tsz, melyek három- három egyetemet végző fiatal­lal kötöttek szerződést. Ezek a tsz-vezetők előbbre látók, s tudják, mát jelenthet számukra egy jól képzett mezőgazdasági, gépész, vagy kertész mérnök, ők magúik kutatták fel azo­kat az érettségiző fiatalokat, akik érdeklődnek a szakma iránit. És nem' volt nehéz fel­kutatni. mert az egyre jobban gépesített mezőgazdaságnak ma mór van vonzó hatása a fiatalokra Minden faluban van legalább egy-két fiatal, aki hi­vatást, kedvet érez a pályához, s szívesen végzi el az egyete­met, főiskolát, főiképp ha eb­ben a termelőszövetkezet anya gilag támogatja is őt. Ha ők maguktól nem mernek jelent­kezni, vagy nem ismerik a to­vábbtanulásnak ezt a formá­ját, meg kell keresni őket. Fark ások Itfivá"ósí5llí5sőn • Kettős karambol Pécsett • Á laoszi vezetők Moszkvában • Egységes bányászsportkör A Pécsi Kertészeti is Parképítő Vállalat Siklósi úti telepének üvegházaiban tavaszi han­gulat uralkodik, amit a gyönyörű színben pompázó ciklámen, tulipán és jácint áradat kölcsönöz. A képen Földi Éva az elszállításra váró virágokat rendezgeti. A Dana jégtakarója már Becsig ér A vízngyi szervek felkészültek az árvédekezésre — Jugoszláviában megkezdték a jég robbantását A Dum« jégtakarója már Becsig ér. Általában 30—40 centiméter vastag a jégpáncél, s -a magyar szakaszon hozaá- v előleg 70—80 millió köbmé­ter jég borítja a folyót. Ked­vezőtlen időjárás esetén, ha hirtelen jön az olvadás és még esőzéssel is párosnál, jegesárvíz keletkezhet a Dunán. Az utób­bi napok enyhe felmelegedése azonban ném okozott lényeges változást a magyar szakaszon. A legfontosabb vízgyűjtő területen, az Alpokban nem volt olvadás. Az az érdekes eset történt, hogy 1500 méter lelett olvado- zott ugyan a hó, de mire a hóié a hegy derekára ért, új­ra. megfagyott, s így nem ka­pott utánpótlást a Duna. A magyar- vízügyi szervek felkészültek az árvédekezésre. Bővítették a jegtigyelö szolgá­lat feladatát, hogy ne csak a jég beállásáról vagy sajkásá­ról, hanem a jégtakaró vas­tagságáról, keménységéről és más jellemző adatairól is rend szeresen kapjanak jelentése­ket. , Jelenleg a nappal Mmeúe- gedés ellenére is kemény a jég, és a jégtakaró még nem mozdult meg- A vízügyi igaz­gat óságoknál azonban sok száz földmunkagép, gépkocsi, cölöp verő és még más berendezés várja teljes készenlétben az olvadást és a jég megindulá­sát. A Tiszán és a Dunán ál­talában nem egyidőben kelet­keznék a jeges árvizek. így lehetőség van arra, hogy át­csoportosítsák az árvédelmi felszereléseket, s Tiáza mellöl kapott gépekkel megerősítsék a Duna-partd vízügyi igazgató­ságokat. Szükség esetén az építőipar és más iparágak gépeit is igénybe vehetik. A főigaz­gatóság már egyeztette és kiegészítette az árvédekezés együttműködési terveit a honvédséggel és a tanácsok­kal is. A nappali felmelegedés már némileg csökkentette arz or­szág hótakairóját. de gyorsabb olvadástól a mélyebb terüle- .teken belvíz keletkezhet.. Ezért az vízügyi igazgatóságok ké­szenlétbe helyezték a belvíz­átemelő szivattyútelepeket és a hordozható szivattyúkat. A jelentések arról számol­nak be, hogy a magyar határ­tól Apatimdg szilárdan áll a jég a Dunán. Apatinnái a jo­gosai áv szervek befejezték azt a robbantást, amellyel körül­belül 50 méteres rést vágtak a Duna jégpáncéljába. A pan- csovaj híd pilléreit sikerült robbantással megszabadítani a rátapadó jégtől- A jégtorlaszok miatt egyéb­ként a Duna vízállása éj­ből megnövekedett, égy, hogy a folyó Zimonytól Ga- lambócig árad. A vízállás Velika Gradista-nál tetőzik. A Tisza jugoszláv szakaszán még mindig mozdulatlan a jég. A jugoszláv árvízvédelmi szakértők úgy vélik, hogy a zsablyai híd pillérei körül meg kell tenni az előkészüle­teket a jég felrobbantására. A legfrissebb jelentés sze­rint a sabáci erődnél a jugo­szláv hadiflotta egyik jégtörő­jének sikerült megbontani a folyam jégpáncélját, s ezzel a helyzet valamivel enyhült. Ifjú választók Mintegy kétszáz olyan ti­zennyolc éves fiatal jelent meg tegnap este Pécs vyf-os Művelődési Házában, akié február 24-én első ízben já­rulnak az urnák elé. Novák György élvtárs, * KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője beszédé­ben elmondotta, hogy feb­ruár 24-én mintegy hétszáz­ezer fiatal járul .első ízbe» az urnák elé. Idézte a fiata­loknak azokat az időket« amikor nemcsak a fiatalo­kat, de a felnőtt lakosság nagy részét is kirekesztet­ték a választásokból. Felhívta az először szava­zókat, hogy szavazzanak * nép jelöltjeire, mert. szava­zataikkal a szocializmus épí­tése mellett tesznek hitet. Választási gyűlés a városi tanácson Hát kérem, vök munkánk bőven — fogadott őr. Böhm János I. kerületi tanácstitkár tegnap délután a városi taná­cson megrendezett választási gyűlés előtt. — Területi mun­ka, néha estézés, jelölőgyűlé­seik, meg ami ezzel jár. Közben megérkeznek a ke­rületi tanácsok dolgozói g he­lyet foglalunk a tanácstermiét mindjobban betöltő emberek sokaságában. Ez a választói gyűlés eltér a területi gyűlésektől, hisz itt azok ülitek, téSk a ■vMzsatasé előkészítik, és akik a lakóé» sag panaszait, kéneset* telid* bírálják, döntenek és ha leheó intézkednek a problémák meg» oldása, érdekében — tanácsi dolgozók. A gyűlésen Ambra», -Jóim» elvtárs, a var«* pártbizottság első titkára mondott beszédet, A mintegy másfél órás előadás során kevés szó esett a vá* taszítások lebonyolításáról, mert erre szükség nem is lett volna, inkább napjaink törtéi nelmi jelentőségű eseményért lói szólt Ambrus edvtáis. Be­szélt városunk életén®, terme- ; lőszövetkezeteink eredményei­ről, hibáiról és a résztvevőse | nagy helyeslése melleti, nem feledkezett meg említést tenni a különböző művészeti ágak fejlődéséről, problémáiról senv A választásról szánté egvet- len szó sem esett, de a végén mindenki érezte, hogy erre a I hatalmas fejlődésre csak egy» 1 értelmű igen lebet a válás*. A Pécsi Úttörőhöz háztartási szakkörének tagjai heti négy órában ismerkednek a eütés-jözés fortélyaival, A Pécsi Fémipari Vállalat presszógépjavító részlegében a régi, kiselejtezésre ítélt reeszógépekbőlkrémkávéfőzö-aévet készítenek VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUHIAIUTU1.I 1963. FEBRUÁR U. Jgpspx H jffiPfjSIk RHH I IwJnR^I-VJr Négy és fél ezer cserép virág a Júliáknak A MAgVAO SZaCÚÚSTA MUNkASWBT BABANTA MEDVE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGTEI TANÁCS LAPJA XX, ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 37. SZÁM 1 Tüll-költemények a Rákóczi úton A pogánykori tavaszváró és termékenységet kérő szertar­tásoknak Baranyában különö­sen sok maradványát ápolják a falusi népszokásokban A farsangi szezon tulajdonkép­pen már január 6-án megkez­dődött és számos faluban, Martonfán, Gyöngyfán, Hegy- szentmártonban már maguk mögött tudják az első farsangi j bálokat. Ha a hideg miatt kissé kés­ve is, de ezen a héten már , megyeszerte és városunkban is cezdetét veszi a jelmezbálok, a farsangi karneválok ideje. , tz újjáalakított pécsi Jelmez- 1 kölcsönzőben rendkívül nagy i választék, minden van. ami- •e a szórakozni vágyóknak szüksége' lehet. A jelmee- ijdonságok egy részén már •ajta van a foglaló papír. A íyulánk termetre illő sakk- cirály jelmezhez már a paró­kát is kiválasztották. Igen szép a totó-lottó, a csárdás­királynő és biztosan sikert arat majd a hatalmas gyön- gyöspártás javai királynő jel­mez is. -A kagyló, sellő, Mars­lakó, űrhajós stb. jelmezek között biztosan mindenki ta­lál majd neki tetszőt, egyéni- iégéhez illőt, ■ i A kölcsönző vezetője elmon­dotta, hogy a városokban in­kább csillogni akarnak as em- bercfc a bálon. A látványos tüfl költemények, bársony, lila és halványsárga selyem nagy­estélyi ruhák közül választa­nak. A farsang idején különösen nyilvánvalóvá válik a falusi ember játékos kedve, gazdag fantáziája. A vidékiek egy ré­sze kimondottan a mókás ere­deti jelmezeket kedveli és akad, aki csak álarcot kölcsö­nöz, mert a malac úrfi s’tb. jel­mezeket raffiával, anyagokkal házilag készítik el. Természe­tesen a kölcsönzőben szipor­kázó selyem és tüll ruhák mel­lett medve, majom, ördög és boszorkány jelmez is van. Különösen nagy a választék a gyermekjelmezek között. A szokványos állatjelmezek mel­lett megkedvelik majd a kis bálozók az almuska, meggylé, doktor bácsi, vasgyűjtő, spa­nyol és hindu jelmezeket is. A fényben úszó próbafül­kékben egymást váltják a fiatalok ezekben a napokban. Mikor ott jártunk, egy szőke lány éppen az érdekes rulett jelmezben vizsgálta magát a \ tükör előtt, míg kint az előtér­ben csomagot bontottak, ímelyből újabb érdekes, szí­nes bolgár népviseleti ruhák térültek elő. Cseng a telefon, bejelentik l az előjegyzéseket, hiszen az j jrcbánya jelmezbálja után kö- retkeznek • többi üaentek far- I sangi mulatságai is. A raktár­ban hárommillió forint értékű ruha és kellék van. A sokféle anyag és a töbhszáz szín egé­szen elkápráztatja az embert. Szinte látni véli, amint a ruha­költeményekben fiatalok lejte­nek a parketten.

Next

/
Thumbnails
Contents