Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

1583. FEBRUAR 13. 5 Csontos Jóska a VI/C-ből /“«onto« József, tizen há- rom éves, a szigetvári általános iskola VI/C osztályos tanulója, naponta vonattal jár be Csertőről, tavaly Somogy - hásságyon három tantárgyból megbukott, most ismétel elő­ször osztályt, nyolc testvére van, és az igazgató bácsit ed- oig csak a folyosón meg az iskolaudvaron látta. Messzi­ről. így, szemtől szemben — még soha. Bizonytalan, félszeg mozdu­lattal lép be az igazgatói iro­dába. Sápadt. Nagy barna sze­mével egy pillanatra csodál­kozva körülnéz. — Ülj le arra a székre. Leül. Most csengettek óra­közi szünetre, a folyosóról beszűrődik a lárma. A sapká­ját az ölében tartja. Közömbö­sen maga elé bámul, ritkán emeli fel a fejét. A fejében biztosan szédítő, csodálatos kalandok és hőstörténetek bukkannak most fel, amelyek­ben a tizenhárom éves kis­kamaszoknak tulajdonképpen csak megsemmisülniök lehet — a tartásában van valami fanatikus, dacos közöny. Kü­lönös gyerek, és különös az ügy, amiért találkozni akar- j tam vele. Az iskolaigazgató előre ha­tol, a gyerek szemét keresi. — Tudod, hogy miért üzen­tem érted? —• Tudom. A levél miatt.., A levélnek különös előz­” ményei vannak. Látszat­ra az egész egy kicsit bonyo­lult és érthetetlen, mint a gyermeklélek általában. Só­várgás a szeretet és a dicsőség után? Vagy hiúság? Vagy va- , lami furcsa és dacos megátal- 1 kodottság? Nehéz lenne ezt egyértelműen eldönteni. A le- . velet Csontos Jóska édesany- j ja irta a Magyar Rádió és Te- levíziónak. Egyszerű, aggódó i munkásasszony, aki — mi- j után elpihent a család, egy este az asztalhoz ült, ceruzát fe-! gott, és öt sűrűn irt oldalon elpanaszolta, hogy milyen ■„ igazságtalanság* történt a fiával, és — ez a másik meg­lepő az ügyben — egy pilla­natig se jutott eszébe, hogy kételkedjék a gyerek szavai­ban. „A kisfiam egy nap szomo- ' rúan jött haza az iskolából — írja Csontosné. — Hiába fag­gattam, a világ minden kin­cséért se akarta elmondani hogy mi baja van. Leült, nem evett, egyszer csak sírva/akadt. Talán megvertek? — kérdez­tem. Nem szólt, mire meg­ijesztettem, hogy megmondom az apjának. Erre sírvafakadt, és azt mondta: ugye anyám, te arra tanítottál, hogy bátor legyek és erős, semmitől se ijedjek meg? Mindenkit tisz­teljek, becsüljek, a helyemet adjam át a vonaton az idő­sebbeknek, illedelmes legyek, óvakodjak a rossz barátoktól, és én ezeket meg is tartottam. Csak az fáj, mondta a gyerek, hogy a bátorságomért nem kaphattam meg a jutalmat, mert az életemet is kockáztat­tam, mert senki se vállalko­zott arra, amire én .., A gye­rek elmesélte, hogy a tanító bácsi egy nap elvitte őket a futballpáiyára, és amint ott futkároznak, egyszer csak le­szakad a Jóska alatt a föld, és megy, egyenest lefelé. A két karját kitárta gyorsan, és addig megtartotta magát, amíg a kiáltozására odajöttek ia többiek és kimentették. | Visszamentek az iskolába, ott 1 a Czirok tanár bácsi leültette őket, és megkérdezte, hogy ki az a bátor gyerek, aki lemegy a föld alá, ahol a fiam alatt leszakadt? Eltelt tíz perc is, de senki se jelentkezett. A fiam jelentkezett, hogy ő nem fél, ő majd felderíti, hogy mi I van odalent... A szívem el- j szorult, a sírás fojtogatott, amikor végighallgatom a fiam beszédét, aztán megkérdezem tőle, csak nem azt akarod mondani, hogy te mentél le?... Én mentem le, mondta a fiam, a derekamra kötelet kötöttek, és leengedtek a mély- j ségbe. Amikor leértem, sok , csontvázat találtam, kardokat, amikor lekiabált a Czirok ta- j nár bácsi: na gyerek, mi van odalent? Mondtam, hogy sok kard. Erre leeresztettek egy j kosarat, a kardokat belerak- tam, tizenkilencet, meg egy órát. Körülnéztem, volt még egy kard, az egyik csontváz oldalán, azt levettem, az volt | a huszadik. Ekkor a csontváz nagyot zörrent, meg is kérdez­ték odaföntről, hogy mi volt az? Aztán gyorsan felhúztak, I mert erős gázszag volt, egy kicsit rosszul is voltam.., Nagyon büszkén mentem vé­gig a városon. Már nem is éreztem magamat betegnek, amikor egy nap belép egy em­ber az osztályba, szép piros csillag volt a sapkáján, pisz­toly az oldalán, és megkér­dezte, hogy hol van az a gye­rek, aki lement a föld alá? Erre odamentem. Kérdezte a nevemet, meg hogy hol lakom, aztán azt is megkérdezte, hogy úttörő vagyok-e, mire mond- \ tam, hogy nem. Erre azt mond- j ta a bácsi, hogy akkor nem kaphatom meg" az ajándé­kot .,, Természetesen egyetlen 1 szó sem igaz e meséből, és csak azért írtam le ilyen részletesen, hogy valameny- nyire is érzékelni lehessen Csontos Jóska fantáziáját, amely egy s másban ugyan hasonlít a Puskák és galambok ! című film cselekményére, de a maga nemében mégiscsak szokatlan. A nevelők tulaj­donképpen már lemondtak róla. Rossz tanuló, lusta, gyak- : ran visszahúzódik. Akadt a ne- : velők között olyan is, aki a í „históriát” lakonikus egysze­rűséggel intézte el: hazugság. Persze, hogy az. Ha arra gon­dolok, hogy dacosan, szótlanul j maga elé bámul, és a kérdé­seim nagy részére bosszantó I hallgatás a válasz — magam jis hajlandó lennék eképpen elintézni. De van ebben a nagyszemű gyerekben más is. Titokzatos, egy kicsit elszánt és megszeppent. Sírdogál, gyakran megtörölgeti a sze­mét. A történetet lehet, hogy csak önmagának, csak álmo­dozásra találta ki, és most ijeszti, zavarja, hogy íme — „szenzáció” lett belőle. Szen­záció? Aki mindennap látja, talán nehezebben érti meg, hogy milyen érzések szülték ebben a tizenhárom éves gye­rekben a háryjánosi hazugsá­got? Aki minden nap látja, az nehezen veszi észre rajta azo­kat a vonásokat, amelyek ro­konszenvessé teszik. Aki min­den nap látja, az hajlandó kü­lönös szomorúságát, hosszú, makacs hallgatásait megátal- kodottságnak nevezni. Aki mindent tud róla, az könnyen kifelejti a számításból, hogy nyolc testvére van, hogy az apja Pécsett dolgozik, hogy ő is naponta sok időt tölt a vo­naton, hogy tavaly miért bu­kott három tárgyból — az idén jobb a tanulmányi ered­ménye, bár egyáltalán nem megnyugtató — hogy sóvárog a romantika után, amit az út­törőéletben lát megtestesülni. Ahová — úgy érzi — nem jut­hat be. Úgy érzem, hogy a menthetetlenség szülte benne ezeket a romantikus hazugsá­gokat Menthetetlen? A műhely­gyakorlatok keretében ő egy krétatartót csinált. Az igaz­gató barátságosan közel hajol hozzá. — örültél, hogy sikerült? — Nagyon. Az iskola igazgatója a na­pokban kimegy hozzájuk Cser­tőre, meglátogatja a családot. A nevelőkben is megmozdult valami, nem biztos, hogy Csontos Jóska olyan, amilyen­nek látszik. Megsímogatom a fejét. — Szeretnél úttörő .enni? Celnéz, nagy, szelíd szeme ■ hálásan megrebben. Tu­dom, hogy a kardokra gondol és a földre, ami „megnyílt" alatta. — Nagyon... Tlilery Árpid SZERKESZTOSEG Nyugdíjasok klubja Mohácson Több éves problémát oldott meg a Mohács városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakmaközi Bizottság azzal, hős a Bartók Béla Művelődési Ház egyik termét a nyugdíjasom klubja rendelkezésére bocsátották. . A városi tanács több mint 40 ezer forintos költséggel kor­szerűen felszerelte a klubhelyiséget, amelyben a nyugdíjasok második otthonra találtak. A helyiségben a televíziótól a rádióig, különböző társas­játékok, sajtó nyújt szórakozást. Rendszeresen előadásokat tartanak a TIT keretén belül, amely a nyugdíjasok komoly érdeklődésére tart számot. „Mohács városában 760 ipari munkás és értelmiségi nyug­díjas van, ezenkívül 335 termelőszövetkezeti nyugdíjas él”. — mondotta Zernfai István, a Szakmaközi Bizottság elnöke. A Szakmaközi Bizottság hetenként rendszeresen, a szerdai nap folyamán fogadónapot tart, ahol a nyugdíjasok panaszait, ! kérelmeit és bejelentéseit meghallgatják, amennyiben a Szak­maközi Bizottságnak módjában van, saját maga intézkedik és amennyiben más szervekhez tartozik, írásban értesíti a feleket és figyelemmel kíséri az ügy elintézésének módját. A nyugdíjasok körében megelégedést keltett a városi ta­nács és a Szakmaközi Bizottság közös intézkedése, mely hosz- szú évek óta húzódó problémáikat oldotta meg. Követésre méltó példát mutatott a Mohács városi Tanács és a Szakmaközi Bizottság, mely az öreg, munkában elfárad', dolgozók részére egy második otthont biztosított és lehetősé­get nyújtott arra is, hogy a hosszú évtizedek alatt szerzett tapasztalataikat átadják és továbbra is hasznos tagjai tudja­nak lenni a szocializmust építő hazánknak. Dr. Vadon Antal Miért nem jó a hályhánh? Mi is rész* vet­tünk az Alkotmány utca 34. szám alatti emeletráépítésiben, •hogy lakáshoz jus- j sunk. Az építkezést I a Baranya megyei | Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata végezte. A II. eme­leten kaptunk két­szobás lakást, és múlt év december 21-én költöztünk be. Sajnos, a lakás­nak csak néhány napig örülhettünk, mert a cserépkály­ha már karácsony­kor elkezdett füs­tölni. Férjem tele­fonált a vállalat igazgatójának, mi­után a vállalat munkavezetője egy előbbi felszólításira azt válaszolta, hogy nem is javítják meg, mert az épít­kezés át van véve és mi rontottuk el a kályhát- Sajnos, a vállalat igazgató­ja is azt a választ adta, hogy ha a 13 kályha Jó volt, miért nem jó a miénk. Megígérte, hogy valamit tesz­nek az ügy érdeké­ben, de az ígéret óta senki sem jött, és a kályhából már dől a füst és a szén gáz, s lassacskán nem lehet a lakás­ban megmaradni. A sok személyes kérés után a nyil­vánosság előtt is megismételjük kóré sänket a vállalat igazgatójához, hogy a problémánkon mi­előbb Kovács Jóssefné Pécs, Alkotmány u. 34. IL cm. 5. A balesetek megelőzése érdekében A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat felvesz úttisztító munkásokat Havi fizetés 900—1350 Ft-ig. Jelentkezni lehet a vállalat telephelyén, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. szán alatt a munkaügyi vezető­nél Ufói: ára láthat ja a közönség a Dzsungel könyvét filmen A Park filmszínház műso­rán február 14-től 17-ig utol­jára kerül bemutatásra ez a világsikert aratott színes, an­gol film, amely Kipling regé­nyéből készült és felnőtteknek — gyermekeknek egyaránt kedvenc olvasmánya, illetve filmje. Kipling regénye már magában is híres alkotás, de a belőle készült filmet a ma­gyar Korda Sándor rendező neve fémjelzi. Egy csodálatos egzotikus vi­lág tárul elénk, a kis Maugli — békakölyök — Sir Khan, a vérszomjas tigris és a farkas­család történetében, melyet a I legmerészebb képzeletet is fe­! lülmúló fantáziával vetít elénk a film. Megismerteti a dzsun­gel kegyetlen törvényeit, állat- és növényvilágát. Mauglit A bagdadi tolvajból is ismert : Sabu személyesíti meg. Remél­jük, hogy a közönség kihasz­nálja ezt az utolsó alkalmat. Ugyanis a film forgalma.fisi engedélye 1963. februárban le­jár és ezért, mielőtt a forga- j lomból kivonnák, a Moziüzemi I Vállalat lehetőséget kíván ad- ! ni a közönségnek, hogy aki esetleg nem látta, vagy még egyszer szeretné látni, most I megtekinthesse. Először is köszönet mind­azért a fáradozásért, amit a DED ASZ tesz városunk köz- világításáért. A fénycsővilágí­tás térhódításáért, a kiégett neoncsövek kicseréléséért, egyszóval mindenért, ami nagyvárosi külsőt kölcsönöz Pécsnek. Mindezek mellett mégis el­marasztalás illeti mindazon szerveket, akik felelősek a Zsebünkben a bérlet Szigetvár és Somogyhatvan között rendszertelenül közle­kednek az autóbuszok. A Ka­posvári Autóközlekedés’ Vál­lalat már az ősszel csak alkal­milag indított ezen a vonalon kocsikat, noha a heti bérlete­ket akkor is és most is rend­szeresen kiadják. Ezen a vo­nalon naponta 35—40 személy utzna bérlettel, de sok eset­ben gyalog kell megtenni az utat. Szeretnénk, ha ezzel kapcso* latos panaszainkat mielőbb meghallgatnák az illetékesek és sürgős intézkedéseket ten­nének a visszás állapotok, megszüntetésére. Kiss István vb-elnök Kályhát kérünk a pócsai italboltba A Bóly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tar- tozunk. A központban már a fűtési idény megkezdése előtt megígérték a pócsai italbolt kezelőjének, hogy új kályhát kap. Megfelelő kályha azóta sincs az italboltban, a helyi­ség hideg. A pócsai italbolt jól jövedelmez a szövetkezet­nek, havonta 14—15 ezer fo­rintos a forgalom. De ha nem gondoskodnak arról, hogy a, vendégek ott jól érezzék ma­gukat és sajnálnak ezer-qzer- kétszáz forintot költeni kály­hára, a forgalom, végered­ményben pedig a szövetkezet látja majd a kárát. NAGY ANTAL Pócsa Alkotmány t*. 15. KÖSZÖNET A PÉCSI KOKSZMÜVEK ÜZEMI KONYHÁJÁNAK Az EVISZ koksaműl kiren­deltségének dolgozói nevében tolmácsolom az alábbiakat: Sok helyen dolgoztunk már az országban, s így sokféle vállalatnál étkeztünk is. De oly ízletes, bőséges ebédekben és ilyen gyors, figyelmes ki­szolgálásiban sehol nem volt még részünk, minit a Pécsi Kokszművek üzemi konyháján. Mindezeken felül az Itt tapasz talit rend és tisztaság is példa­képe lehetne bármelyik üzemi étkezdének. Éppen ezért dol­gozótársaink nevében a nyil­vánosság előtt is szeretnénk köszönetét mondani a Koksz­mű vezetőségének és a kony­ha dolgozóinak. Halász Ernő mh. bizalmi közvilágítás még meglévő hi- báiért Nevezetesen a főpálya- j , udvar melletti gyalogos átkelő hídról van szó, ahol hónapok óta egyetlen villanyégő sem | I világítja meg sem a fel-, sem ! a lejárat 30 lépcsőjét, s így a Bőrgyár, a Cementáruipari Vállalat és más üzemek dol­gozói a sötétség beállta után — a közvilágítás felelőseit emlegetve — botorkálnak le és fel s sötétbe burkolt nyak­törő lépcsőkön. A balesetek megelőzése vé­gett kérjük ss illetékeseket, hassanak oda, hogy ez a híd is mielőbb megfeleljen a köz- világítás szabályainak. Farkas Márton Pécs, Verseny utca 3. „Orvost“ a pécsodvardiaknak... — Nem is akármilyet Olyan orvosra gondolunk, aki a vil­lanyvilágítást gyógyítaná. Ugyanis az hetek óta beteg. Rengeteg bosszúságot okoz, amikor hajnalonként sötétben botorkálunk le az állomásra, Sokszor kértük már a DÉ- DÁSZ vezetőségét,, hogy küld­jenek ki szerelőt, aki rendbe­hozza az automatát. Pécsud- vardról nagyon sokan járnak be dolgozni Pécsre, tehát a DÉDÁSZ sem nézheti tétlenül a problémánkat Id. Kelemen lémet Pécsudvard Mérjék mércével a tejet A meszest tS. n. fűszerbettb*p már több alkalommal előfordult, hogy palackos tejet megfeleztek, de csak úgy, szemraértékkel mér­ve. Mivel az Uyen mérlcskéles nem lehet pontos, kérjük az Ille­tékeseket, hogy vagy biztosítsa­nak megfelelő mennyiséget a fél literes tejespalackokból is, vagy gondoskodjanak arról, hogy a megosztott liter palackos tejet Is mércével mérjék, mert ügy Igaz­ságos, mmvAi« wmrat Pelsó-MessCA, Nyflt távéi •gy útitárshoz! Február 6-&n reggel a Kürt utcából a vasút felé induld 30-as busz 7.40 órai járatán együtt utaztam önnel, kedve# postai egyenruhát és tiszti rangjelzést viselő utastársam. Nekünk is kényelmetlen volt az utazás a hidegben, a túl­zsúfolt autóbuszon, mégis mé­lyen megbotránkoztunk azon, milyen minősíthetetlen hangon vonta felelősségre a szolgála­tot teljesítő kalauzt a késé­sért Sajnálatos dolog, amikor egy felnőtt ember nem érti meg, hogy a rendkívüli időjárás kö­vetkeztében előállott útviszo­nyok közepette milyen ember- feletti erőfeszítéseket tesznek a közlekedési dolgozók, hogy ha késéssel is, de mielőbb munkahelyükre, otthonukba szállítsák az utasokat Érde­mes lenne ezen önnek is el­gondolkodni] vvvwwvywvvvvvyyyyyyyywyywvwwv wywvvvvyYvwvvvvyv>Yv>>yy>y^^ .v>>wv»Yvyvvvvvvyvvvv3 Valentyln Ivanov tudományos, fan­tasztikus regénye alapján írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. ÚJRA A RAJNA! VÁRKASTÉLYBAN VAGYUNK. TawnSAND TERMÉSZETESEN ÍKTI MIT KÍVÁN TŐLE HAGfiÖR. és A FELADAT VÉGREHAJTÁSÁRA NYOM- BAN PARANCSOT AD EGYIK SZOL- GAlATKÉSZ EMBERÉNEK... A liftnél szolgálatot TELJESÍTS katona olyasminek , volt tanúja.Sir Arthur... hm!.. TRAGIKUS HALÁLÁVAL KAPCSOLATBAN. AMINEK N£M SZABAD KISZIVÁROGNIA. ÉRTJÜK EGYMÁST. UGYE ŐRNAGYOM i A FOLYAM NULLAMAI CSOBOGNAK. A

Next

/
Thumbnails
Contents