Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMMtTií 1963. FEBRUÁR 12. | KEDD XX. ÉVFOLYAM. ÁRA: 50 FILLÉR 35. SZÁM Szívgycgyászat o Pécsi Orvoítuaoményi Egyetemen ® Két fégáltamás közölt © Haj tó vadászat Bagdadban PBTC—Pécsi Dózsa 2:1 (h&) Házi uúzüsztíiá femvd&zés A Pécsi Vízügyi Igazgatóság két mérnöke, Majorlaky Jó­zsef és Fekete Károly rend­kívül egyszerű, de nagyon hatásos házi víztisztító be­rendezést állítottak elő. A készülék, amely nem na­gyobb egy literes termosz­nál, 10 ezer liter víz tisztí­tására ' alkalmas. A tartály­ban lévő aktív szénszem­csék teljesen kivonják a csapvízből a klór és a ,,pa­tika" szagot. ❖ Blmimat m Módiamért Ácséi György elvtárs tartott választási gyűlést Magyarbólyban Tegnap este megaén&fflt a magyairbolyi kultúrház környé­ke. Prémes kabátokban, bunda cipőkben egymásután érkeztek a falubek fiatal lányok, nagy- kendőben, összekapaszkodva az asszonyok, s a pipázó, ci­garettázó kucsmács férfiak csakhamar megtöltötték a kel­lemes melegre fűtött termet. Jól esett a langyos szobaleve­gő, hiszen a választási gyűlés­re érkezők egy része Lapán- csárói és mocskáról jött. ♦ — Csak ilyen zárszámadás le­gyen minden esztendőben — mondta egy bajuszos férfi. —• Azt már a tsz főkönyvelője, Török Károly árulta el, hogy a napokban tartott zárszáma­dáson igen sok pénz került a tagok zsebébe, hiszen premium mal együtt negyven forintnál is többet ért egy munkaegység M agyar bolyban. # Amikor Mándy Sándor földbirtokos jelöltette magát képviselőnek — vitte a szót egy idős tsz-tag — három- négy hétig folyt a bor meg a pálinka. Négy évben egyszer egy kis időre minden ember jól élt a választások előtt. Ké­sőbb aztán úgyse volt benne köszönet, hiszen a képviselő­nek színét se láttuk többet. Mándy úr 1929-ben megígérte már, hogy kövesutat kap II- locska. Semmi sem lett az ígéretből. Azt viszont már az újság­olvasó is tudja, hogy az mocs­kai bekötőút mégiscsak elké­szült, ha nem is Mándy úr jóvoltából, de a község lakói­nak Összefogásából és az állam 6 millió forintján két eszten­dővel ezelőtt Lassan elcsendesedett a te­rem, figyelmesen hallgatták az emberek Aczél György elv- társnak, a Központi Bizottság tagjának, a művelődésügyi miniszter első helyettesének beszédét. Aczél György elv- társ a Baranya megyei kép­viselőjelöltek listavezetője. — Tegyék mérlegre az el­múlt éveik hibáit és eredmé­nyeit, s figyeljék merre billen a mérleg — mondotta Aczél elvtárs. — Megláthatják, hogy jóval többet valósítottunk meg, mint amennyit ígértünk, és ez így is van rendjén. Engedjék meg hogy meet se ígérjek, hanem az előttünk álló nehéz feladatokra hívjam fel a fi­gyelmet. Az ország olyan, mint egy jól gazdálkodó család. A jövedelem egy részét szétoszt­ja, a másik részéből épít, gaz­dagodik. Ha az idén a tavalyi­nál is jobba* dolgoznak, jobb lesz a termés, nemcsak a mun­kaegység értéke emelkedik, ha nem egyéb területen is jelen­tős javulás várható. — Nem szabad a fejlődést lemérni csupán a borítókon keresztül. Sorolhatnánk az új iskolákat, gyárakat, létesítmé­nyeket. Gondoljunk csak arra, milyen panaszokkal fordultak húsz évvel ezelőtt az emberek a képviselő jelöltekhez! Akkor kenvórgondokkal küszködtek. Mosit a parasztok között hallot­tam, valaki kifogásolta, miért nem gyárt a Siklósi Kesztyű­gyár olyan kesztyűt, amelyet a falusi ember a fizikai munká­hoz használhatna. — örülnünk kell érmék a panasznak, mert az igiények növekedését, a jólétet mutat­ja. Ha legközelebb eljövök önökhöz, kívánom, tegyen ak­kor is panaszuk, valami olyas­féle, hogy legyen több egye­tem, mert be szeretnék iratai gyerekeiket, stb. Nem ígérek, csupán annyit, hogy tehetsé­gemhez mérten, egy kis elfo­gultsággal igyekszem Baranyát képviselni, megfelelni, biza­lommal feíélmá a bizalomra. * A beszéd utó* nagy derült­séget okozott az egyik hozzá­szóló, aki elmondotta, hogy életében először látott igazi mdíiiszterhelyettest — Az ország vezetői eljöttek hozzánk, egyszerű emberek közé, — mondták. S reméljük, nem utoljára jöttek eh Ocbi ls!váí! elvlars iáieiaiása Kosiamban Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Komárom megye listavezető képviselőjelöltj« vasárnap Komáromba látogat tott. A kedves vendéget a Komáromi Lcnfonógyárbaa Szatmári Sándor, az üzem igazgatója üdvözölte. Dobi István elbeszélgetett a megye, a járás és a város vezetőivel^ A beszélgetésen részt vettek Porkoláb János és Horváth Gyula veteránok, Dobi István régi jó barátai is, Délelőtt a Lcnfomógyáj: zsú­folásig telt művelődési termé­ben választási gyűlést tartot­tak. Dobi István részletesem foglalkozott azzal a fejlődés­sel, amelyet a legutóbbi vá­lasztások óta az ipar, a mező- gazdaság és a kulturális élet területén országunk elért. — Külön is szólt a Komárom megyei közös gazdaságokban tett látogatásai alkalmával szerzett tapasztalatairól „ A továbbiakban Dobi Ist­ván beszélt az időszerű nem­zetközi kérdésekről, orszá­gunk építésének további ter­veiről. Árvízvédelmi intézkedések Romlón Komlón a nagytömegű hő olvadásakor keletkező csapa­dék levezetésére a Kaszárnya patak hivatott, amely keresz­tülszeli a várost. Mivel a pa­tak 1956-ban kiöntött, s az árvíz nagy károkat okozott, a városi tanács már évék óta. nagy összegeket költ a patak medrének bővítésére. A patak bővített medre 32 köbméter vi­zet tud elszállítani másodper­cenként, ami az utóbbi 200 esz Még tavaly nyáron írtunk arról, hogy lesz-e Pécsett ka­barészínpad. Azóta a város vezetői és kulturális szakem­berei sokat fáradoztak, hogy egy ilyen színpad létrehozásá­val kielégíthessék a pécsi kö­zönség igényét. A KPVDSZ megyei bizottsága és a városi tanács a KPVDSZ színjátszó csoportjából a város több te­hetséges színjátszójának bevo­násával megalakította az el­színpadot. Közeli napokban már meg is jelennek Pécs utcáin a pla­kátok, hirdetve a pécsi kabaré­színpad bemutatóját. A cím: „ötven év humorából”. A be­mutató napja: 1963. 'február 16., szombat este. Színhely: KPVDSZ Petőfi Sándor Műve­lődési Otthona. Az első elő­adásról Rudolf Gyula rendező a következőket mondotta: — Sok gondot okozott kü­lönösen az első bemutató mű­sorának összeállítása, amely a magyar kabaré „őskorából” ad két és fél órás ízelítőt. Feb­ruár 16-i bemutatónkon a 1925-ig sikert aratott számol ] hangzanak el. Neves szerzők I (Gábor Andor, Ernőd Tamás, i Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Endre stb.) tréfái és az akkori idők slágerei, kupiéi (olyan szer­zőktől, mint Szirmai, Ábra­hám, Zerkovitz és Farkas) ke­rülnek bemutatásra. De lesz társastánc is (shimmy, char­leston, step és tangó). j A bemutató keretjátékát 1 Szőllősi Kálmán pécsi író írta. I Az első előadáson két konfe­ranszié lesz, akik régi és mai szemmel nézik a kabarészá­mokat. Megjelenik egy műsor­füzet is, amely mind a négy előadás szerzőit, zeneszerzőit és szereplőit bemutatja. Az első bemutatón — és a további előadások során is — dr. Aczél László lesz a kabaré zenei ve­zetője. A táncokat Hermann tánctanár tanította be. ! A Pécsi Kabarészínpad má­sodik előadása 1940-ig, a har­madik előadása pedig 1940-től napjainkig sikert aratott szá­mokat foglalja magában. Az utolsó előadás egy érdekes kí­sérletnek Ígérkezik. A IPV­tendöben lezajló árvizek ada* tait figyelembevéve is elegen­dőnek bizonyul. Van azonban a pataknak olyan része, ahol még nem ké­szültek el a bővítéssel. Itt a meder vízlevezető képesség® csak 16 köbméter másodper­cenként. Ez azzal jár, hogy a patak medre hirtelen hóolva­dás esetén nem lenne képes a nagymennyiségű csapadékot elszállítani. Fennáll tehát as árvíz veszélye, amire számi táj­nak is a városban. Február 9-én árvízvédelmi bizottság alakult a városi ta­nács, & Köztisztasági Vállalat és a Városa Vízmű képviselői­nek részvételével A bizottság határozatára már 6 teherautó fuvarozza a havat, a Köztiszta­sági Vállalat szabaddá teszi az utcai lefolyó rácsokat és így tovább. Mindemellett felké­szültek egy esetleges árvíz el­hárítására is. Kidolgoztak egy tervet, mely szerint szükség esetén ezer embert mozgósíta­nak a vállalatoktól, hóéltaka- rításra, meghatározták az igénybe veendő teherautók szá mát, a védekezéshez szüksé­ges gerendák, deszkák stb.-te mennyiségét és gondoskodtak! arról, hogy szükség esetéin mindezek a lehető leggyorsab­ban a bizottság rendelkezésére álljanak, Ismét asszony a lőtte főnyeremény tulajdonosa A lottó 6. játékhetén telita­lálatot ért el egy fogadó. A, szelvény tulajdonosa, miután az újságokból értesült szeren­cséjéről, hétfőn délutón jelent­kezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságom. A nyertes idő­sebb budapesti háziasszony. — Tagja egy lottózó csoportnak; de külön szelvénnyel is játszik,, s éppen ezen találta el mind az öt kihjíaott számot Érdekes, hogy az idén a má­sodik és az ötödik játékhét telitalálatos szelvény tulajdo­nosai asszonyok, most a har­madik főnyereményt j# nő nyerte. R kemnoRista mozgalom j egysége j A Pravda szerkesztőségi cikke A vasárnapi Pravda terje­delmes szerkesztőségi cikket kozol a nemzetközi kommu­nista mozgalom belső nézetel­téréseiről és az egység fontos­ságáról. A cikk megállapítja, hogy korúinkban, amikor a nemzetközi kommunista moz­galom a világesemények ala­kulását döntően befolyásoló politikai erővé vált, sokkal in­kább, mint valaha, szükség van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, í: nemzetközi szocialista kö­zösség egybeforrottságára. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja különös jelentőséget tulaj­donít a szocialista közösség megerősítésének, mert ez a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom legfőbb vív­mánya. Mindazok, akik elfo­gulatlanul szemlélik a Szovjet­unió politikáját, elismerik, hogy a párt egész tevékenysé­gét a moszkvai nyilatkozatok irányvonala, az egység erősí­tésének szempontja szabja meg. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s valamennyien más-más törbé- rtdnn, nemzeti, földrajzi sajá­tossággal rendelkeznek, a fő- kerdesekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelítése, bizo­nyos súrlódás, sőt nézeteltérés is egyes problémák megítélésé­ben. Nem szabad megfeledkez­ni arról sem, hogy az egyes országok a szocializmusra való átmenetet más-más gazdasági, politikai és kulturális fejlett­ségi színvonalon kezdték él, s ma is különböző harci szaka­szon állnak. Minden országnak megvan a maga konkrét ta­pasztalata a nemzetközi kap­csolatokban, s felelősségük sem egyforma a nemzetközi prob­lémák megoldásában. A feladat azonban az, hogy a meglévő kü­lönbözőségek ellenére biztosít­suk az egyeséget a konkrét kérdések kezelésében, a béke es szocializmus világméretű diadaláért vívott harcban. A Pravda ezután hangoztat­ta, hogy az utóbbi időben ke­letkezett véleménykülönbség egymagában nem keltene ag­gályt és nyugtalanságot Ko­moly gondot okoz azonban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi eszmecsere helyett megengedhetetlen útra léptek es támadják a kommunista vi­lágmozgalomnak a marxista— leninista pártok által közösen kidolgozott irányvonalát. A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP kongresz- «üusán javasolta a nyílt polé­mia beszüntetését és ezt a ja­vaslatot a legtöbb párt támo­gatta. A Renmin Ribao a kongresszusról szóló szerkesz­tőségi cikkében a következő­ket írta: „Hajlandók vagyunk az összes többi testvérpárttal együtt megtenni minden lé­pést, ami elősegíti az enyhü­lést és elősegíti az egységet, hogy megjavítsuk a légkört és előkészítsük a testvérpártok ér­tekezletének összehívásához szükséges feltételeket”. Ezt a nyilatkozatot csak üd­vözölni lehetne — írja a Prav­da — sajnos, azonban a kínai élvtársak ugyanakkor alapta­lanul és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresszusán el­hangzott felszólalásokat, egy- üudaJiÚEn értelmezik a moszk­vai nyilgftozä'tokat és alapta­lanul. támadják a Jugoszláv Kommunist ák Szövetségét. Va­jon úgy kell-e értékelni e cikk megjelenését, mint arra való törekvést, hogy a gyakorlat­ban folytassák a polémiát más Destvérpártolckail? Szeret­nénk hinni, hogy ez nem így van. Pártunk őszintén törek­szik arra, hogy a kommunista inozgalom ne sodródjéfc bete a polémia egy újabb fordula­tába, ami kárt okozhatna az egységnek. Ezért szeretnénk kifejteni állás pontunkat né­mely elvi kérdésiben és meg­ismétel™. felhívásunkat a marxizmus—leminizmus a pro­letár nemzetköziség alapján álló egység megszilárdítására. A Pravda ezután részletesen foglalkozik Jugoszlávia kér­désével Megállapítja, hogy az SZKP kijavította a Sztálin ál­tal Jugoszlávia rovására elkö­vetett hibákat, s segíteni kí­vánt Jugoszlávia vezetőinek — akiknek szintón viselniök kell a felelősség egy részét a kap­csolatok megromlásáért — ab­bén, hogy ők is közeledhesse­nek a nemzetközi kommunista mozgalomhoz Az SZKP nem akarta végleg elszigetelni Ju­goszláviát a szocializmus or­szágaitól A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége vezetősé­gének a pártéletben, a gazda­ságban, a bel- és külpolitiká­ban tett legutóbbi intézkedé­sei sok mindent kijavítottak abból, amit a nemzetközi kom murüsta mozgalom hibásnak és a szocializmusra nézve ká­rosnak ítélt. A JKSZ Központi Bizottsága 1961. novemberi harmadik plénumán, a Végre­hajtó Bizottság 1962. márciusi kibővített ülésén, a Végrehaitó Bizottságnak a kommunisták­hoz és a vezető páriszervék­hez intézett 1962. áprilisi leve­lében, az 1962. júliusában le­zajlott negyedik plénumon. Tito, Rankovics és más veze­tők több beszédben bírálták az elkövetett hibákat és fogya tékosságokat. Tito split! be­szédében szóvá tette, hogy a kommunisták hibákat követtek el és kiengedték kezükből a vezető szex-epet, majd a JKSZ Központi Bizottsága intézke­déseket tett a párt vezető sze­repének megerősítésére. Jugoszláviában fokozódik a központosított tervgazdálko­dás, rendezik a külkereskede­lem helyzetét, erősítik a me- zógaztiaság szocialista átszer­vezését, a JKSZ hangoztatja, mennyire fontos a dolgozók szocialista nevelésének megja­vítása. Mindez megerősíti a szocializmus állásait Jugoszlá­viában és elősegíti a közele­dést a többi szocialista ország­gal Annál meglepőbb, hogy ép­pen ilyen körülmények között hallhatjuk: „Jugoszláviában restaurálták a kapitalizmust” éu azt, hogy a jugoszláv veze­tőket ki kell átkozni — írja a Pravda. A lap emlékeztet a Remirin Ribao 1957-as szeptember 12-i vezércikkére, amelybe* a kö­vetkezőket írja Jugoszláviáról: ..Országaink népei ma a szo­cializmus építésének útján ha­lódnak. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kérdésben. Az egy­ség ezekben az alapkérdések­ben jó alapot teremt orszá­gaink baráti együttműködésé­re... Az összeforrottság érde­kében rnindenekelőtt azt kell tisztázni, mi a. közös a fő kéi- déselc megközelítésében, köl­csönösen tisztelni kell mindkét ország eredményeit és tapasz­talatait a különböző feltételek között végbemenő szocialista építőmunkában ... Jugoszlávia fontos sikereket ért el a szo­cializmus építésében”. A Pravda felteszi a kérdést- ezt hat évvel ezelőtt írták. Hogyan lehet hát most, ami­kor a tények tanúsága szerint Jugoszláviában pozitív fejle­mények történtek, azt állítani, hogy ott megsemmisültek a szocialista vívmányok? Jugo­szláviában nincsenek földes­urak és kapitalisták, a társa­dalmi szektor adta 1961-ben a (Folytatás a 4. oldalon) i Bemutatóra készül a Pécsi Kabarészínpad DSZ területi bizottsága pá­lyázatot hirdet a pécsi költők, írók és zeneszerzők számára, hogy a város életéről írjanak egy-egy humoros, szatirikus számot. Ezt mutatja be a Pé­csi Kabarészínpad „Körkép Pécsről” címmel a negyedik előadáson. Az előadást — amelyen közreműködik a vá­rosi Művelődési Ház bábszín­pada Kós Lajos vezetésével és a Mecsek Művészegyüttes I tánckara — úgy tervezik, hogy I augusztus 20-án a szabadtéri i színpadon mutatják be. •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents