Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

1963. FEBRUAR 9. 5 Film- és hangarchívum a pécsi levéltárban A pécsi Állami Levéltárban film- és hangarchívumot létesí­tenek. A anyaggyűjtésben el­sősorban a film- és hangfelvé­telekkel foglalkozó szerveiknek, így például a Pécsi Rádiónak, a megyei filmklubnak az anya­gára támaszkodnak. Arra tö­rekszenek, hogy az archivált anyag ne csak helytörténeti, hanem össznemzeti szempont­ból is fontos legyen. Az or­szágban a pécsi Állami Levél­tár az első, amely a napjaink eseményeit hatásosan, erőtelje­sen dokumentáló film- és hang szalagok rendszeres gyűjtésére vállalkozott. A Jelenkor mindinkább túl­nő megyénk és a Dunántúl ha­tárain, az ország irodalmi vér­keringésének egyik jelentős Gsatornája lett. Ezt bizonyltja a Kossuth Rádió csütörtök esti negyven perces adása is. A Je­lenkor most lépett hatodik év­folyamába, s ebből az alka­lomból a Kossuth Rádió külön számot sugárzott, amelyben a folyóirat szerkesztői: Tüskés Tibor, Csorba Győző és Páko- litz István a mikrofon előtt ismertették a folyóirat fő cél­kitűzéseit. Tüskés Tibor inter­jújában elmondotta, azáltal, hogy a Jelenkor havonta meg­jelenő folyóirattá vált, frisseb­A központi házasságkötő terem ügyében T akács István, a budapesti központi házasságkötő terem amyakönyv-vezetője szerint a központi házasságkötő - teremnek választékos igényeket kell kielégítenie. Kell hozza egy váróhelyiség, váróhelyiséglből nyíló félfogadási iroda és mellékhelyiségek, s magának a kötőteremnek is itt kell. ho?p legyen a bejárata. A kijáratot a kötőterem túloldalán a legcél­szerűbb elhelyezni. A kötőterem és a kijárat közé gratunalc- helyiséget kell közbeiktatni .... A tapasztalt anyakönyvvezető véleménye mértékadó lehet számunkra, hiszen amit mond, amellett szól a józan ész is. Nyilvánvaló például, hogy előnyös, ha a kötőteremnek külön kijárata van, s az új házasoknak nem ott kell eilhagyniok a termet, ahol bejöttek, esetleg egy új házasulandó páron és az őket kísérő tömegen keresztülpréselődve. Ez már természetes... A kérdés most már az, hogy mennyiben felelnek meg a pécsi körülmények az igényeknek? Városunknak központi házasságkötő-terme nincs, ezt a szerepet a II. kerületi tanács anyakönyvi hivatala látja ei. ahol több házasságot kötnek, mint a másik két kerületben együttvéve. Ezt a terem központi fekvése, meg a szép beren­dezés magyarázza, amit a hatalmas legyezőpálma, meg a ritka-, síép pcxrcelánvázák is bizonyítanak. Hogy a terem ennek elle­nére sem mondható ideálisnak, az már nem a berendezésen múlik. Annak már az az oka, hogy a terem mérete és fekvése nem olyan, mint lennie kellene. Kisebb a szükségesnél, ezért nem egy házasságkötésnél a folyosóra szorulnak az emberek. Nincs gratulálóhelyisége és így tovább. Az sem előnyös, hogy a terem emeleten kapott helyet, s a lépcsőfel járat közös a tanács lépcsőiéi járatával. A leírtak alapján logikus a következtetés: másik köz­ponti házasságkötő-terem kellene Pécsre, olyan, amely nem­csak szebb, hanem minden tekintetben jobb is a jelenleginél. Úgy véljük, hasznos lesz mosit már nyíltan felvetni a gondo­latot, hiszen eddig csak erőtlen elképzeléseket, meg próbálko­zásokat láttunk ebből a szempontból. Ennek alapján még na­gyon sokat kellene vámunk a teremre, holott az igények — ezer házasságot kötnek Pécsett évente — már ma is meg­kívánják. ben tud reagálni az irodalmi élet eseményeire is. Uj rova­tokkal gazdagszik a folyóirat, a jövőben rendszeresen fog­lalkoznak a színházi élettel, a festészettel. A Műhely című új rovatban olyan írásokat ad­nak közre, amelyek kísérleti jellegűek és vitára adnak al­kalmat. Csorba Győző arról szólt, hogy a Jelenkor eszmei és esztétikai szempontból is országos jellegű folyóirat, s a Dunántúlon élő írókon kívül szívesen adnak helyet neves fővárosi íróknak és fiatalok­nak is. Pákolitz István, a pécsi írócsoport titkára arról be­szélt, hogy mit tett eddig a fo­lyóirat lektorátusa a fiatal te­hetségek kibontakoztatásáért Ezután került sor a Jelen­kor szerzői: Bárdost Németh János, Bertha Bulcsu, Fodor András, Orsi Ferenc, Pál Jó­zsef, Takács Gyula, Weöres Sándor egy-egy művének a tolmácsolására. A bemutatott művek témában és hangvétel­ben is különböztek egymástól, s mégis együtt olyan csokrot alkottak, amely a Dunántúl és szűkebb hazánk, Baranya föld­jéhez kötődik. Bertha Bulcsu Balaton novellája, Őrsi Fe­renc Kincses Baranya című írása, Fodor András versrész­lete témájában is kifejezetten a Dunántúlhoz kapcsolódik. A Jelenkor szerzőinek műveit kiváló fővárosi színészek tol­mácsolták. GYOGYSZERORSZAGBAN Délszláv kultűrcsopcrt körútja Baranya megyében A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a So­mogy megyei Lakócsa község délszláv kultúrcsoportját kul- túrkörútra hozza Baranya me­gye délszláv lakta községeibe. A kultúrműsor előtt válasz­tási gyűléseket rendeznek, amelyeken Ognyenovics Milán a szövetség főtitkára mond beszédet. A csoport szerdán Atán, csütörtökön Szőkéden, pénteken Pogányban, szomba­ton Pécsudvardon, vasárnap pedig Drávakeresztúron ren­dez műsort. A girbe-gurba, ütött-kopott Lánc utcából nyílik a Baranya megyei Tanácsi Gyógyszertári Központ bejárata. A kapu mö­gött tenyérnyi udvar, benzi­neshordókkal, ládákkal, a ma­gas hó fogságában sínylődő pótkocsival. Szinte fojtogatóan szűk a hely. A vöröstéglás, régies épüle­teket valamikor hombárnak használta egy nagykereskedő^ Amikor a gyógyszerészek át­vették, tele volt egerekkel meg patkányokkal, évekig tartott, mire kiirtották. Fogyasztószerek és más orvosságok Szabó Pál igazgató meg Né­meth Miklós főgyógyszerész : vállalkoznak arra, hogy végig- !> kalauzolnak a raklfcrrengete- gen. Nyikorgó vaslépcsőkön kaptatunk felfelé az emeletre. 1 Az igazgató a szűk helyet szidja és azon morfondírozik, hogy mikor kapnak már egy elfogadható épületet, jobbat, i mint ez a kóceráj. Végre, felérünk. Alacsony mennyezetű, hosszú termet lá­tok, telistele állványokkal. A polcokat keskeny „utcák” vá­lasztják el egymástól. Minden állvány roskadásig tele gyógy­szerekkel. Kiorocid, kofka, gracidin, legatin és megszám- lálhatalanul sok gyári készít­mény halmaza pihen a dobo­zokban. Az igazgató szerint öt és fél ezer féle gyógyszer és gyógyászati segédeszköz van a vállalatnál. Ez a készáruraktár, innen látják el a megye és a város 54 gyógyszertárát. Az állvá­nyok között sürgölődő nőknek az a dolguk, hogy a gyárak­ból érkező gyógyszereket ki­csomagolják, tárolják, majd ! pedig a gyógyszertárak között szétosszák. Havonta kétszer kapnak küldeményt a patikák, nem számítva a sürgős esete­ket, amikor soronkívül csoma­golják a fontos gyógyszereket. A hosszú terem ablakai le- : hetetlenül kicsinyek, még az épület magtár korszakából va­lók. Egyébként is északra néz­nek, nagyon ritka vendég le­het itt a napfény. Egész nap lámpafénynél dolgoznak. Az ■ igazgató szerint szerették volna megnagyobbítani az ablakokat, de a városi tanács építési és | közlekedési osztálya nem en­Két és fél napig; hólavina alatt Josef Zgragen a svájci Al­pokban él Balmenwald közelé­ben. A hegyoldalban itt egy kisebb település van. Amikor beköszönt a tél, ezeknek a he­gyi házaknak lakói rendsze­rint behúzódnak a biztonságo­sabb völgybe. Mindannyian így cselekszenek, kivéve Jose- fet. Ö sohasem hagyja el há­zikóját, még a legzimankósabb téli hónapokban sem. Vele van természetesen 30 kecskéje is. A település többi lakója is rá­bízza ilyenkor háza őrzését- Így történt ez az idén is. üzen a télen azonban a sze­rencsétlen Josef majdnem ott­hagyta a fogát a magas hóval és jéggel borított hegyen. A szerencsétlenség a kora hajnali órákban történt. A tá­volból váratlanul félelmetes mély dübörgés ütötte meg Jo­sef fülét. A hegyilakók ezen a vidéken már gyerekkoruktól fogva ismerik ezt a félelmetes morajlást. Tudják, hogy a hó­I lavina idézi elő és ha meg­hallják, hajuk égnek áll és vak rémület fogja el őket. Ugyanis sohasem lehet tudni, hogy a dübörgő hótömegek milyen irányból zúdulnak alá, és mit sodornak magukkal. Most is így 'történt, mégpedig pillana­tok alatt. Josef Zgragen még észbe sem kapott, s házikójára valóságos hó- és jégóceán zú­dult. Minden recsegett-ropo- gott, ízzé-porrá zúzódott. Ab­ban a pillanatban elvesztette eszméletét. Amikor később magához tért, az első dolog, amire fel­figyelt, orrfacsaró füstszag volt. Nyomban eszébe jutott, hogy tulajdonképpen mi is tör­tént vele. Körülötte minden romokban hevert, de annyi hely mégis volt, hogy meg tu­dott mozdulni. Tagjaira desz­ka- és gerendadarabok zúdul­tak, de komolyabban nem sé­rült meg. Lassan kikecmergett kényelmetlen helyzetéből. Azonnal eszébe jutott, hogy ilyen esetben legfontosabb ha­ladéktalanul eloltani minden lángot, hogy megakadályozza az oxigén fölösleges fogyasz­tását. A kályhához kúszott, amelyben még parázs izzott, s gondosan eloltotta. Aztán még egy kevés oxigént áldozott rá, és gyufát gyújtott, hogy körül­nézzen, talál-e maga körül va­lami harapni valót. Sajnos, az összeroskadt he­lyiségben semmi sem volt. A hidegtől nem félt túlságosan, mert tudta, hogy az ilyen hó­val betemetett veremben a hő­mérséklet nem olyan alacsony, hogy az ember megfagyjon. Hacsak el nem alszik. Nem szabad elaludnia. Josef igyeke­zett állandóan foglalkoztatni magát, tagjait és izmait állan­dóan mozgatni. Beszélt magá­ban, kezével hadonászott, lá­bával rugdalózott, amíg csak ereje bírta. Nem tudta, meny­nyi ideig tartott ez így, neki i úgy tetszett, hogy egy örökké­1 valóságig. Az álom és a fáradt­ság végül teljesen erőt vett rajta. Nem bírta tovább, fel­adta a reménytelen harcot. Legyen, ami lesz... Kábulatában egyszerre vala­mi halk zubogás ütötte meg a fülét. Valaki nyilván ás, gon­dolta magában. Es valóban. Egy idő múlva világosság tört jeges hóver­mébe. A jnyíláson keresztül először egy rendőr arcát pil­lantotta meg. A mentőosztag tehát itt volt! A völgyi lakóknak ugyanis tudomására jutott, hogy a kis településre lavina zúdult. Azonnal a fentrekedt Josefre gondoltak és habozás nélkül elindultak megmentésére. Ép­pen az utolsó pillanatban ér­tek oda és sikerült kimente­niük hósírjából. Kecskéi azon­ban egytől egyig odavesztek. Több mint két napig volt betemetve. I wwvwvwvwwwwwwwvwvvyvvvvv y vwwwvvwwvwwvwvwvwwy wwv wwvwwvwvywv vvvv> 12 iBKAS- fÍLY Valentyín Ivanov tudományos, fan­tasztikus rezénye alapján írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. 4 »TRAGIKUS SZERENCSÉT LENSÉa« 'SZÍNHELYÉTŐL HÁROMEZER KILOMÉTER­RÉ Keletre... /Z AÍYIKOLAJ SZERGEJEVtCs! HAHÓÉ S UJ HALSZ. /COLJA . H/ára próbálja élesztgetni. EMBERNEK, HA GYENGÉN IS, 0£ PEDIG A Pl ATAL­VER A SZÍVE. VÉGÜL... ■ 4KAR AGYONHAJSZOLHATOM A LOVAHAT, LEGALÁBB KÉT ÓRÁBA TELIK, MIRE A VÁROSBA ÉRÜNK * ■— K/B/RJA-E ADD/Gf 1 gedte. Arra hivatkozott, hogy a nagy ablakok megbonta­nák az épület magtáfjellegé- oől eredő stílusegységét. Érthetetlen akadékoskodás egy lebontásra ítélt, nem mű­emlék jellegű ócska épületnél! A kábítószerfülkében — Most a kábítószerfülkénél vagyunk! — újságolja a fő­gyógyszerész és belépünk egy kicsiny irodába. Magas, őszülő hajú nő ül az Íróasztalnál, kissé bizalmatla­nul méreget, majd tudtomra adja, hogy igazság szerint nem szabadna idegennek tartózkod­nia az irodában. Az újságra, no meg az igazgatóra való te­kintettel ez egyszer eltekint ettől... Ettől kezdve barátságossá válik, még a szekrényajtót is kitárja, hadd lássam. Nem csi­nál titkot abból, hogy ez fel­ér egy kitüntetéssel. Szinte hét lakat mögött őrzik a kábító­szereket, a rendőrségen külön osztály foglalkozik az ellenőr­zésével. Ez a KEKSZ, vagyis a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv. Páratlanul alapos intézmény, pontos nyil­vántartása van arról, hogy mennyi ópium, morfium, ko­kain vagy más kábítószer van a megye X. gyógyszertárában. Jellemző a szigorúságra, hogy engedélyt kell kérniök a KEKSZ-től, ha a kábítószert vissza akarják hozni a pécsi központba, a megye valame­lyik gyógyszertárából... Ahol a mérget tárolják — Harti Gyula, a vegyszer- és méregrészleg főnöke! — tréfál az igazgató, és egy ma­gas szőke férfit mutat be a következő teremben. A férfi elmagyarázza, hogy itt tárol­ják az alapanyagokat, innen osztják szét a megye patikái­ba azokat a vegyszereket, amikből ott gyógyszereket ké­szítenek. Meglátszik, hogy innen oszt­ják, mert vége-hossza sincs a kristályos vagy cukorszerű anyagokkal telt üvegeknek, zacskóknak. Az üvegre ragasz­tott címkék tudatják a vegy­szer nevét. Aluminium chlora­tum ... Aluminium sulfuri- cum slllabizálom a címeket, mire a magas férfi felnevet. Azt mondja, ezek még egysze­rű nevek. Vannak bonyolul­tabbak ’is, például a phenyl- dimethylpyrazolonum-ami do- dimethylicum. Csak két szó, a phenydimethylpyrazolonumot egyszerre kell kiejteni... Ebbe az egyszerű halandó­nak beletörik a nyelve. Ezért vidulok fel, amikor a sarokba Hívnak. Azt kérdik, akarok-e harkányi vizet látni zacskó­ban? Nézze csak, ott van! Fiatal nőt látok, aki sárgás­zöld darabos anyagot csoma­gol a zacskóba. Kénhidrogén­nek mondják, s biztatnak, hogy hajoljak fölé... Záptojásszagot érzek, mint­ha a harkányi strandon len­nék. Ez lenne hát a harkányi „víz” zacskóban ... Ha ebből a fürdővízbe szórunk egy ke- ; veset, majdnem olyan össze- j tételű lesz a vizünk, mint a harkápyi. Legalább is megkö­zelíti, ezért használhatják a reumások ezt a pótlékot. A magas férfi végül a mé­regszekrényhez invitál ben­nünket. Halálfejes üvegeket látok a polcokon. „Méreg!” — olvasom a címkéken. Maga a borzalom van azokba zárva, igészen csekélyke mennyiségű >or is gyors halált okozna. í egy késhegynyi már százak és ezrek életét veszélyeztetné. Göring is ilyen méreggel lett j öngyilkos, Powerst, a Szovjet­unió fölé küldött kémpilótáí is ilyen készítménnyel látták el, csak nem vette be... Igen- j igen parányi mennyiségben és más hatóanyagokhoz keverve viszont áldásos gyógyító ha­jtást fejthet ki a legerősebb méreg is... , A gyógyfüvek között A méregszekrény megtekint tése után felballagunk a man­zárdra. Emlékezetes hely ez is. A színtelen és szagtalan ko­mor mérgek után életv.dára illatok köszöntenek bennün­ket, úgy érzem magamat* mintha a világ legillatosabb ! szénájába heveredtem volna le. í Zárt, hengeralakú dobozok­ból lopakodnak elő az illatok. Minden van itt, amit az em­ber elképzelhet. Megaszaló- dott borókabogyó, csipkebo­gyó, ánizs, levendula, hársfa­virág, keserű ürömfű, kamilla­tea zsákszámra és így tovább. Az már természetes, hogy mindegyiknek a latin neve van kiírva, a borókabogyót például úgy hívják, hogy juniperi fructus... Még megmutatják az Indiá- 1 ból származó „Anyalevel’-et* aminek főzetét különösen a szülő nőknek adják. Megemlí­tik a Sziámból származó has­hajtó gyökér nevét, az izlandi gyógyzuzmót és a Kínából ho­zott fakérget, »mi az étvágy­talanságot űzi el... ügy ér­zem magam a sok egzotikus név után, mintha a földkerek­ség valamennyi orvosságos füvét és gyökerét, meg éltető bogyóját ezekbe a henger- alakú dobozokba zárták volna be, hogyha megbetegszünk* meggyógyítsanak bennünket. Talán nem is tévedtem na­gyot Magyar László Fi'mmúzeuni a Fegyveres 'lik klubiban A Fegyveres Erők Klubjá­nak vezetősége a TIT-tel kö­zösen február 10-től filmmú­zeum keretében kéthetenként, vasárnap délelőtt 11 órakor filmesztétikai előadásokkal egybekötött vetítéseket tart, ér ezek során archív-filmekeí mutatnak be. Az új filmmúzeummal meg­oldódik a régi pécsi probléma és a délelőtt ráérők újból elő­adásokhoz jutnak. Két évvel ezelőtt vetítési lehetőség hiá­nyában megszűntek a közked­velt délelőtti filmklub-előadá­sok és ezáltal több száz mozira» jongó maradtel az előadásokról, ugyanis a TIT csak délután 3 órára tudott vetítési lehetősé­get biztosítani és csak egy al­kalomra, ezért az érdeklődők nagy része nem juthatott a bérletekhez. Vasárnap, február 10-én dél* előtt 10 órától a Fegyveres Erők Klubjában a februári és márciusi előadásokra bérletek válthatók, nemcsak a klub tagjainak, hanem a város dol­gozói részére is, természetesen előnyben részesülnek a volt filmköri tagok, akik a délelőt­ti előadások megrendezése miatt maradtak el. Délelőtt 11 órakor „Reng a föld” című olasz film kerül bemutatásra, a további programot a bérlet­váltáskor a filmköri tagok ren delkezésére horsát.iák A Jelenkor külön száma a Kossuth Rádióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents