Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
febrtjAb s« IUAPIÓ 5 SŐjEpí-P “íí.vStabs«»' a második ötéves terv| felkészült a télre as építőipar tükrében •emelése 29.3 «ötWkkal u* — 2325 W* _ rjvplbaszi vásáromab - Vendéglátó kom»—" taNACS ***^_ a Bem ntcábar i-első 9®^„“ b«„bi^ Arkádos£; -? hő1140 meske*®'1,* 4 tödémelein C{=* a/ ^ /oeő , . ~ , _ —v„ . ftőviácse» JL zeimeter j«W f Bt . '«3000 ■»» ^7. féc / J^&lHkau^J,lófsozóié időjárási «Monyokat teremt a «1 A vállalat ellenben igyekezett már a nyári hónapok- ban úgy megszervezni a mun» kát, hogy teles te dolgozhassanak. Teljes ütemben folyhat a munka az áruházon, a posta épületón. a legényszálló w-*°r' —D tömbiéK— több istállót báron» süldőszállást, gónák&i beket. 1061-re a tété ramot megkapták, d tervdokumentációk h sem az anyagmegrem sem o felvonulást *•* hetik •*'*’ TZánVa*'eU’hhSl Ink«8 r.e„t..«vLuj lak **tc£t? , .eWolián W *5»®e\lZe»AÖ 9 'as:k^Vi'sssSe*l W AP bö lelete®, ronv:At*mi,uó , ,eSoao/ ___________ ________ e Klekében. ^jjj módszerek, áj anyagok •"esvén!* ^ " éPjl£,?übt,í ^JL8í*-b°^e,méter a iiséfl» tjiilo _ _ a ,-*» n %1 5 e-e Négy esztendő lapjait böngésztük végig. A lakásépítési tervek, kivitelezések, átadások, címrengetegéből választottunk ki néhányat, hogy némi ízelítőt adjunk lakásépítési programunk eddigi eredményeiről. Hány lakás épült fel Pécsett és a megyében az elmúlt négy év alatt? Bevezetőnek íme itt egy kis statisztika: A megyében 1071 (a komlói építkezésekkel együtt) Pécsett Komlón 1959 1686 _ S I960 1042 212 1961 812 143 1962 1028 126 A statisztikából kiderült, 1028 1203 875 (még nem adatok) végleges jy Pécsett 1959-től 1962-ig 4568, Komlón 481 és a megyében 4177 lakást adtak át új tulajdonosaiknak, illetve bérlőiknek. Ez összegezve 9226 lakás. Ha ezt a számat nagyon szolidan csak hárommal szorozzuk be, akkor is 27 678 ember tartott lakásszewteiót az utóbbi mégy év alatt. Négyezer korszerű lakás (I960, november 12.) Mostanában sok szó esik Komlóról, amely jövőre ünnepli várossá alakulásának tizedik évfordulóját. Az itt élő emberek életének alakulása, a település fejlődésének története szinte elválaszthatatlan a szénbányászat fejlődésétől. Közismertek már azok a hatalmas összegek, amelyekből egy évtized alatt korszerű bányaüzemek, modern középületek, iskolák, óvodák, kórház, rendelőintézet, továbbá négyezer új lakás valósult meg. Meghaladja már a kétmiUiTizenhatezer lakás épül Pécsett 15 év alatt 170 000-ig nőhet gazdaságosan a város lakossága — Hég az idén 35 öreq lakást lebontanak (1960. november 15.) A felszabadulás után 1956-ig évente átlagosan 260 lakás épült Pécsett A legnagyobb arányú lakásépítés 1957-ben indul; meg. Ennek eredményeképpen 1960-ig tehát négy év alatt 4838 lakás épült a városban. A lakásokat iparfejlesztési program keretében főleg a bányászok és az Erőmű dolgozói kapták meg. Lakásvagyonunk 49,6 százaléka hatvan évesnél idősebb. Ez azt jelenti, hogy városunkban minden második lakás elavult, s ha mód lenne rá, le kellene bontani. A városrendezési tervek kidolgozása során az elavult házak lebontását beütemezik. A lebontást nemcsak az épület értéktelensége, hanem az is indokolja, hogy közművesített területen, a belvárosban van, vagy annak közelében áll és helyükön értékes egy-két emeletes ház építhető fel. A pécsi laikásikérdés megoldása érdekében a szakemberek már elkészítették a város 15 éves távlati lakásfejlesztési tervét. A Városépítési Tervező Vállalat (VÁTX) által elkészített fejlesztési program szerint Pécs lakosságának létszáma gazdaságosan 170 000-ig mehet fel, tehát további 50—55 000-rel gyarapodhatunk. Az ország anyagi teljesítőképessége azonban korlátozott. Éppen ezért az elkövetkező 15 év alatt a kormány körülbelül 16 000 lakás megépítését határozta el. Így a VÁTI fejlesztési tervében is, 15 évne 16 000 lakás kerül betervezésre az alábbi igények kielégítésére. 1. Albérletben vagy munkás- szálláson élő családok részére 1200 lakás. 2. Az 5800 vidékről bejáró 35 százalékának betelepítésére 2000 lakás. 3. A zsúfoltság megszüntetésére 1200 lakás. 4. Az elavult épületek, szanálások, pótlására 2400 lakás. 5. Iparfejlesztéssel kapcsolatos munkaerők részére 4500 lakás. Az előirányzat szerint e lakásszámnak 40 százaléka magánerőből épülne meg. A lakáskérdés megoldása érdekében az állami erőből történő lakásépítkezés mellett fokozni kell az OTP öröklakásos társasházak építését is. Erre a célra főként a Magaslati út vonalában rendelkezésre álló és később még szaporítható telkek jöhetnek számításba. Ez év telén a tanács megkezdi körülbelül 35 lakás lebontását. A tanács javaslatot tett az Építésügyi Minisztérium lakás és kommunális főosztályának: járuljon hozzá, hogy ezeket a lebontandó épületeket lábon elárverezhesse. Helyes lenne, ha az elárverezett házakat maga az építtető bontaná le, mert így értékes téglához, cseréphez, ajtóhoz, ablakhoz, épületfalhoz jutna, amint új háza felépítésénél felhasználhatna. árd forintot, amit eddig ilyen célra Komlón felhasználtak. Az állam újabb anyagi segítségével rövidesen eltűnnek az egykori kis parasztfalura emlékeztető utolsó bélyegek is. Jövőre gyönyörű épületsort emelnek a régi, kisablakos lakóházak helyére. Ha megváltozott a település arculata, talán még annál is nagyobbat fordult az itt élő emberek élete. Érdekes számok adnak képet a komlói munkások mai körülményeiről, amelyet a biztos kenyér, jó kereset teremtett számukra. Az utóbbi tíz év alatt három és fél ezer családhoz került új lakberendezés. Kerékpárral minden negyedik, motorkerékpárral pedig minden kilencedik család rendelkezik. Könnyebbé vált a bányászfeleségek házi munkája is, például minden harmadik családnak van mosógépe. Bevásárlásaikat 78 üzletben bonyolíthatják le az asszonyok. De az árudák száma szinte napról- napra újabbakkal nő. A korszerűbb bányászkodás, a könnyebb munka folytán több időt szentelnek szórakozásra, művelődésre is a város lakói. A déli városrész 132 lakásos szövetkezeti lakótelepe A másfél és kétszobás, kályhafűtésű lakások a korszerű elvekszerint részben beépített bútorzat tol készültek, az új déli városrész ’endezési terveinek megfelelően 1931-ben. A Baranya megyei Áll. Ep. Vállalat dolgozói a hajdani kony űakertek helyén, nehéz körülmé-nyek között építették a modern, szépvonalú házakat, melyeket azóta újabak követtek a környéken. Tervező: Máiké Pál. Épül a Jókai utca (1959. március 8.) A Jókai utca határozottan úgy fejlődik, hogy előbb-utóbb megszerzi a város legszebb utcája címet. Az utca az elmúlt években több lakóépülettel gazdagodott, és ebben az évben is több új lakóház épült is. A Mélyépítő Vállalat dolgozói számára épülő háromemeletes, lapostetős, balkomos, szép lakóház már a befejezés felé halad. A falak mentén már szerelik a csőállványokat, tehát úgy látszik hamarosan már a ülső vakolást is megkezdik. Folyik az építkezés, illetve ma még csak az alap ásása, a múlt években elkészült társasház mellé is, az utca nyugati oldalán. Itt tizenkét lakás épül majd egy háromemeletes épületben. Az épület folytatásaként a következő években sa- rckházzá fejlődik majd ez a lakóház, ugyanis egyik szárnya a mai Patyolat-telep felé épül majd fel,’északi homlokzata pedig a megnyitásra kerülő új útra néz. Ezzel az épülettel szemben épül majd fel az OTP társas- ház palotája. A jövő héten kezdik meg a földmunkáit. A palota szó nem nagyzás! Valódi palota, talán a város legszebb épülete lesz a hatemeletes — huszonhárom méter magas — társasház. Nemes burkolatával, pirográndt díszítésével reprezentatív képet kölcsönöz majd az egész utcának és a Majláth utca kereszteződésénél kialakuló térnek. Ennek az épületnek ebben az évben valószínűleg még csak a falazását végzik el, és csak jövőre fejezik be. így épül a Jókai utca. ügy gondoljuk, nem sok idő múlva büszkén mutathatjuk majd ezt az utcát is a városunkba látogató idegeneknek, mint városunk egyik legszebb utcáját Csaknem minden második család rendelkezik saját könyvtárral, líoztük jelentős résziének a könyvállománya meghaladja az ötven kötetet. Évente több mint egymillió forintot forgalmaz már a könyvesbolt. Rádió úgyszólván egyetlen lakásból sem' hiányzik. Évente átlag húsz alkalommal fordul meg minden komlói lakos filmszínházban. A hangverseny, és színházlátogatók száma is többszörösére emelkedett, sót ha a lehetőség engedné, még több is lenne. A hírlapelőfizetók száma megközelíti a tízezret A komlói munkások és hozzátartozóik. szívesen ismerkednek az ország más vidékeivel is. Egy év alatt több mint huszonötezren — tehát átlagosan minden lakos egy alkalommal — részt vett belföldi társasutazáson, de egyre több lesz a „világjáró” komlói is. Tizenötezer építőmunkás (1962. június 12.) Baranya megyében négy helyen ünnepelték meg az építők napját. A legreprezentatívabb ünneplésre Pécsett, a Tüzér utcai építőipari szálláson és a Pécsi Porcelángyárban került sor. A 12. építők napjára már napokkal ezelőtt készült megyénk mintegy 15 ezer építőmunkása. Zászlódíszbe öltözött a Tüzér utcai szállás is, ahol tíz vállalat dolgozói gyűltek össze, hogy meghallgassák a színvonalas kultúrműsort és részesei legyenek a sportolók vetélkedésének. Az ünnepséget Felvégi Ferenc, a Baranya megyei Építőipari Szak- Mervezetek Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Nemeskéri László elvtárs, a vállalat igazgatója mondta el ünnepi beszédét. Nemeskéri elvtárs először az építőipar fejlődéséről beszélt, majd a feladatokról szólva elmondotta: „Az építőiparnak 5 év alatt 250 í ezer lakást kell átadnia, 1 millió ( embert kell lakásba juttatnia. Tózsef Attila utcai OTP-társasházak A korszere városrendezési elvek szerint megvalósításra kerülő déli városrész első modern. <ij épll stel 1959-b.tn épültek. Elhelyszé- sük már a tervezett, ú) qy or sí or ja mi ú) nyomvonalának figyelemben vételével történt; esztétikai hatásukat, vonalaik kibontakozását nagyon akadályozzák a szanálásra ít itt, de jelenleg még ott disztelen- kedő környékbeli házacskák. Az énületek újabb szárnnyal való kibővítése (észak felé) most van folyamatban. Tervező: Németh Imre. 210 lakás panelekből (1962. (január 20.) Pécsett létesült az első pa-i nelgyár és rövid működése so-1 rám beváltotta a hozzáfűzött j reményeket. Néhány hónapos előtanulmány, laboratóriumi kísérletek után sikerrel járt az első megfelelő minőségű keramzit előállítása, s a legfelsőbb szintű szakmai kontroll után került sor a pécsúj- hegyí kísérleti üzem létesítésére. 1958 elejéin már fel is 'épült az első négy darab négyszobás kísérleti lakás és még ez év őszén Sellyén is átadtak kettőt a panelépületekből. 1959- ben újabb 13 családi házat építettek Pécsett, illetve ai járási székhelyeken és Olasz községben sor került az első tsz-istálló felépítésére. Egy évvel később már merészebb és bonyolultabb lépést tett meg a panelépítkezés, miután Űj- Mecsekalján sor került egy háromemeletes panelház felépítésére, melyei 1961-ben ugyancsak Üj-Mecsekalján egy háromemeletes, huszonnégylakásos és két 4 emeletes, egyenként 42 lakásos panelház felépítése követett. Ebben az évben fejezik be a Szabadság téri kétemeletes irodaház építését és az ÉM részére a balatonkenesei kétemeletes „panelüdülőt”. Az idén kerül sor 5 négyemeletes egyenként 42 lakásos új-mecsekaljai ház felépítésére, ami majdnem duplája a tavalyi eredményeknek. Egy 42 lakásos, 4 emeletes ház panel elem gyártására 18 ezer óra szükséges és 30 824 forintot költenek az építkezéshez szükséges munkaórákra. S ha ezekhez hozzászámítjuk, hogy a felvonulásra is összehasonlíthatatlanul kevesebbet költenek, mint a hagyományos építkezések előkészítésére, akkor lényeges előnyök mutatkoznak az új eljárás javára. S ami talán a legfontosabbb, egyik olyan problémánk megoldását viszi ejőbbre, mint az ipari termelékenység növelése, ami a gyakorlatban a lakás- építkezés, illetve a lakásigények gyorsabb megoldását hozza magával. 4 I F I
