Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DtflliMTriBLB 1963. FEBRUÁR 8. I péntek IUAI»I.O •fry* H ,'fí Í?" * MAGYAB SZOCIALISTA MUNJCÁSPÁQT BARANYA MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, Ara: 60 FILLÉR 32. SZÁM „A ml rendszerünk az emberért van... ÉK Rapai Gyula elvtára mondott beszédet a szigetvári választási gyűlésen Csikorog a h<5 az emberek talpa alatt — jönnek a vá­lasztási gyűlésre. Tegnap este 7 órára hirdették a gyűlés kez­detét, de mér jóval előtte fog­lalt széksorok jelezték itt a szigetvári járási művelődési otthonban, hogy szép számú érdeklődőre lehet számítani. S valóban, 7 órára szinte egyet­len szék sem maradt üresen a több mint háromszáz főt be­fogadó teremben. S egyre jön­nek. Sok a nő. A bejárati ajtó mellett hallgattam a következő kis párbeszédet. A férj fiatal fe­leségével együtt érkezett. Ami­kor beléptek, a férj odaszólt ismerősének: — Na, végre egyszer elér­tem, hógy az asszony időre elkészült. — Ha mi nők valahova oda akarunk érni, akkor oda is érünk — vágott vissza moso­lyogva a fiatalasszony. Pontosak az emberek, pon­tosam érkezik az előadó is: Rapai Gyula elvtárs az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor elvtárs a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságának elnöke nyitja meg a gyűlést. Az elnökségi asztalra pillan­tok: mindössze egy kancsó víz áll rajta. Rapai elvtárs beszél. — Véletlenül kihallgattam egy beszélgetést, nemrég egy jelölőgyűlésen. „Régen inni is adtak, nemcsak beszéltek” — mondta az egyik tréfásan. Hát mit csináljunk elvtársak, nem inni jöttünk össze, nem kor­tesbeszédet akarok tartani. — Meg aztán, ha az ivásról van szó, hát... na ... azt hiszem, ennek a maga idejében semmi akadálya nincsen... — mon­dotta nagy derültség köze­pette Rapai elvtárs. Moso­lyogtak a résztvevők, aztán köz vétlen, jó légkörben folytatta tovább is a beszédét — Nálunk a nép választ. Az természetes, hogy a párt, a tanács, a Hazafias Népfront előzőleg megbeszélik, kit is ja­vasoljanak. A legrátermetteb­bet, a legjobbat. A jelölőgyű- lósék bizonyították, arra ér­demes embereket jelöltek. Igaz, hogy 160 esetben nem a Hazafias Népfront jelöltjét vá­lasztották meg. De ez is csak bizonyítéka annak, hogy ná­lunk az kerül megválasztásra, akit a nép kíván. Míg az előadó beszél, meg­kérdem a mellettem ülő idő­sebb férfit: ki volt itt 1945 előtt képviselő, ki tartott vá­lasztási gyűlést? — Ki? Gróf Festetics Do~ ! monkos, Patacsi Dénes föld- j birtokos, meg báró Bieder­mann — mondja halkan. | — S mit Ígértek? I — A Festetics azt ígérte, hogy itt Szigetvárott rendbe­hozatja a Basa utcát. Semmi sem lett belőle. Most, ebben az évben kerül új ut az utcában a régi sártenger helyett rá­mondja. Figyeljük tovább az előadót. Arról beszél," hogy a megyé­ben a jelölőgyűléseken össze­sen több mint 20 ezser hozzá­szólás volt. A politikai akti­vitás bizonyítéka ez.-a- Több a nő jelölt mint volt régen — mondja Rapai elv­társ. — S ez nem holmi di­vat nálunk, hanem azt bizo­nyítja: egyre több nő alkalmas arra, hogy mind az államigaz­gatásban, mind a gazdaság­vezetésben jó munkát végez­zen ... Meg aztán legyünk őszinték, ha a családokat néz­zük, bizony azt látjuk: a leg­több helyen a nők „vezet­nek ...” Mosolyognak a résztvevők, látni, így igaz. A dolgozók összefogásáról, a szigetváriak jó munkájáról beszél az előadó. Dicsérőleg említi meg a szigetvári dolgo­zókat. — A mi rendszerünk az em­berért van — folytatja. — Hadd mondok el egy példát. A KISZ az egyik könyvtárba elhelyezett egy állami gondo­zott fiatal lányt. A könyvtár vezetője a lehető legrosszab­ban bánt ezzel a lánnyal Nem átallotta még azt is mondani róla: ha megnéznék, lehet, hogy az apja, anyja osztály­idegen volt. Idegileg szinte teljesen tönkretette ezt a lányt. Hát nem, elvtársak, igy nem lehet emberekkel bánni! Beszélt az örömökről, de szólott a gondokról is. őszin­tén, minden lcendőzés nélkül. Szólott a fiatalokról, arról, hogy meg kell érteni őket még akkor is, ha szűk nadrágban járnak. De a túlzásnak sem­miben sem adunk helyt, szói emelünk a kulturálatlanság, az ízléstelenség ellen. Nagy taps jutalmazta az őszinte beszédet. A gyűlés befejeztével ked­ves jelenet zajlott le- A részi­vevők közül három asszony „tört utat” az előadóhoz és felajánlották: ők segítik, jó munkahelyet keresnek annak a kislánynak, akiről szó volt Nem lehetett ezt a győri ?gítséget megíhatódás nélkül a Ugatni... (Garay) Kétméteres hó a vásártéren Ülést tartott a Minisztertanács: Intézkedések ez ér- és belvízvédelmi biztonság növelésére Február 17-én term ©főműszakokat tartanak a szénbányákban A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A pénzügy- miniszter előterjesztette az 1963. évi állami költségvetést tartalmazó törvényjavaslat ; tervezetét, a kormány felhatal­mazta, hogy a törvényjavasla­tot az országgyűlés elé tér- | jessze. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője jelentést tett a rendkívüli időjárási viszo­nyok folytán szükségessé vált árvíz- és belvízvédekezésre ed­dig történt előkészületekről. A kormány a jelentést meg­vitatta és határosa tokait hozott az ár- és belvízvédelmi bizton­ság növelésére, a védekezés szervezettségének továbbfej­lesztésére. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt a kormánynak a rendkívüli téli időjárás foly­tán szükségessé vált intézke­dések végrehajtásáról. Bejelen tette, hogy a tüzelőanyag-el­látási nehézségek ismeretében sok helyen a bányászok kez­deményezték, hogy ebben a hónapban még egy vasárnapon három műszakos termelést | szervezzenek üzemükben. A kormány üdvözölte eze­ket a kezdeményezéseket és úgy határozott, hogy feb­ruár 11-én vasárnap is szer­vezzék meg a termelést a szénbányászatban. A kormány köszönetét és elis­KIÁRUSÍTÁS 5 mii is forint betétállomány Bolyban Csütörtökön délután jelen­tették, hogy az ország legna­gyobb falusi bankjának, a bo­lyt . takarékszövetkezetnek a betétállománya elérte az ötmil­lió forintot. A bólyi takarékszövetkezetnek j egyébként már három kiren­deltsége van, mégpedig Szeder kényben, Nagynyárádon és Töttösön. A négy helyen ösz­s......... négy és fél millió Ft pú..«jii aedóságot fizetnek ki a tsz-ek a falusi bankokon ke­resztül Hogy megbolydítja az embe­reket egy kiárusítás! A legkri­tikusabb vásárlók valóságos kezes bárányokká válnak. Turkálnak a sok holmiban, de nem fitymálnak és két sál mellé megveszik a harmadikat is, mert most olcsóbban ad­ják. És hányán vannak, akik csak akkor nézik a mére­tet, amikor már eljöttek a pulttól, pénztártól! Olyanok is akadnak, akik jó szomszé­doknak, barátoknak vásárol­nak. Megéri azoknak is, hát­ha megveszik... Kiárusítás van, téli vásár, de nem lett minden olcsóbb. A női velúr-nylon pulóverek ára sem szállt kivétel nélkül 200 forint alá. , — Jól összejött ez a téli vá­sár a zárszámadásunkkal — jegyezte meg a Kossuth Lajos utcai 10. számú ruházati bolt­ban egy falusi asszony, aki addig már négy nagy csomagot cipelt. Az egyikben műbőrka­bát volt, a másikban „farom- kötős” fiúnak való felöltő, a többiben diszkrét ruhadara­bok, csupa meleg holmi. Az emberek elégedettek. So­kan ki is mondják: nem hitték volna, hogy a tél kellős köze­pén szállítják le a téli holmik árát Most még „fő szezon” van, a kiárusításnak csak ké­sőbb volna itt az ideje. Mit keresnek leginkább? Mi­vel minden üzlet zsúfolt, a kérdésre nehéz választ kapni. Sál, kendő, meleg fehérnemű, gyermek-, női és férfi kabát, blúz, ing, szövetszoknya, pon­gyola, sportzakó, papucscipő, hócsizma egyformán kelendő cikkek. — Vannak akik régóta spó­roltak a téli vásárra — mond­ja Brunner Józsefné, a „Tün­de” bolt vezetője. — Már he­tekkel ezelőtt érdeklődtek ná­lunk, hogy lesz-e kiárusítás, s ha lesz, mikor. Mi honnan tudjuk? Igaz, hogy most már rendszeresek a februári és augusztusi vásárok, amikor ol­csón juthatnak az emberek sokféle árucikkhez. Ebben a boltban 200 ezer fo­rintot forgalmaztak a leszál­lított áru cikkekből. — Kár — mondják — hogy divatáruból nem jött utánpót­lás a rossz időjárás miatt. En­nek ellenére bőven van még árunk, sok a női táska, kötött pulóver, gyapjú kuligán és a szép fehérnemű __ — Nálunk már az első na­pokban elkapkodták a női pa­pucsokat, meleg cipőket — közük az Állami Áruházban, ahol a téli vásár negyedik napján elérték forgalomban az egymillió forintot, noha tervük február 4—16 között 1 600 000 forint volt. — óriási kereslet van még mindig sál­ból, kendőből, kötöttáruból, sőt a hosszú ideig hiánycikk ként szereplő vulkánfíéber bő­röndből is, mely most 40 szá­zalékkal olcsóbban kapható. — A csökkentet* árú cikkek egy részéből nincs utánpótlás, de az áruház készleteit még korántsem merítettük ki! — ez a megállapítás vigasztalás merését fejezte ki mindazok« nak — elsősorban a bányászok nak —. akik hősies erőfeszí­téssel fáradoznak azon, hogy a kemény tél következtében előállott nehézségeket az or­szág leküzdhesse. Az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott a® egészségügyi felvilágosítás to­vábbfejlesztéséről. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. Előkészületek az ürvfz- és bcKízwédekezésre Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének az árviz­es belvízvédekezésre való fel­készülésiről szóló jelentése ismerteti, hogy a korán beál­lott és tartósan hideg időjárás következtében a Duna Vaskapu feletti sza­kaszán mintegy 1000 km hosszúságban összefüggő jég takaró alakult ki. A Duna alpesi vízgyűjtő területét a sok évi átlagot jelentősen meghaladó hótakaró borítja. Az ország alföldi teríüefest 20—30 centiméteres hóréteg takarja, a hegyvidékeken pe­dig a hó vastagsága helyen­ként az egy métert is megkö­zelíti. A talaj 15—80 centimé­ter mélyen átfagyott Ameny- nyiben az időjárás kedvezőt­lenül alakulna, esővel együtt jelentkező gyors olvadás ese­tén elsősorban a Dunán jege* árvíz, az alföldi területeken (Folytatás a 6. atdaikmj) Baranyai MSZBIWonat Lvovba Mecseki bányászok utazása a Donyee medencébe elmúlt napokban hiába fura- kodtak, tülekedtek, a nagy to­longásban nem tudtak vásá­rolni. A téli vásár február 16- ig tart. Van még áru és bőven van idő. Baranya megye hosszabb ideje szoros baráti kapcsola­tokat tart a Szovjetunió Ívovi területével, amely ipari és me­zőgazdasági küldöttségei.;, az egymás életét bemutató film­híradók, fényképkiállítások, újságcikkek cseréjében, azo­nos munkájú szervek kapcso­Munkavédelmi ankét a széntrösztnél Február 8-án, pénteken dél­után fél öt órakor munkavé­delmi ankétot rendeznek a Pécsi Szénbányászati Tröszt Déryné utcai kultúrtermében, ahol a bányászok munkakörül­ményeinek további javításáról lesz szó. Államunk eddig is so­kat tett a bányák biztonsági helyzetének a jobbátétele ér­dekében, s az anyagi eszközö­ket ezután sem csökkentik. A múlt esztendőben például 13 millió és 821 ezer forintot for­dítottak a pécsi szénbányák­ban munkavédelmi beruházá­sokra, Aj idei előirányzat 8 [ millió 310 ezer forint. Ebből a ! gázlecsapolásokra ötezer fo- ] rint híján 3 milliót költenek, porvédelemre pedig 1 millió 343 ezer forintot. Az elmúlt hónapban a pécs- | bányatelepi Széchenyi-aknán, a VIII. szinten népeseket állí­tottak üzembe, s így „kis vo­natok” szállítják a dolgozókat a föld alatti vágatokban. Ha­marosan sor kerül az István- aknai népesekre is; ez évben kereken 3 millió forintot köl­tenek erre a célra. A munka- védelmi célokra szánt összeg­ből vásárol a tröszt fejlámpá­kat és védőkesztyűket latában mutatkozott meg az eddigiek során. Az MSZBT Baranya megyei szervezete most azon munkálkodik, hogy az egymást megismerés még szélesebb körűvé váljon és ezért a turistaidényben MSZ- BT-vonatot indít a Ivovi terü­let érintésével, 160—180 részt­vevővel a Szovjetunióba. Ezen túlmenően fokozott figyelmet fordít arra, hogy Baranya la­kosai foglalkozási áganként, érdeklődésüknek megfelelően is minél jobban megismerjék a szovjet emberek éleiét; már eddig nyolcvanra tehető azok­nak a mecseki bányászoknak a száma, akik Lvov—Harkov —Donyec medence útiránnyal j a Szovjetunióba utaznak, a | donyeci szénmedence városai- | val és bányáival ismerkednek ; majd meg. Lehetőségük nyílik ! személyes, baráti kapcsolatok j kialakítására is a szovjet bá- j nyászokkal. A mecseki bánvá- szok jelentős részének juta­lomként az üzemvezetőség fe­dezi útiköltségét. Kiev—Har­kov—Poltava útiránnyal vi­szont mintegy 60 baranyai ter­melőszövetkezeti dolgozó uta­zik a Szovjetunióba, hogy az j ottani kolhozok, szovhozok 'munkáját tanulmányozzák. A zavartalan közlekedés biztosítására megállás nélkül folyik a város forgalmas ut­cáiról a hóeltakarítás. Teherautók oly nagy mennyiségű hav it hordtak már eddig is a vá­sártérre, hogy ez néhány helyen a másfél, kétméteres vastagságot is eléri. Foto: Erb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents