Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

f PSBRüAK 88. RiAPIÖ 3 Méltók leszünk a bizalomra Tanácstagok nyilatkoznak terveikről Fakm több helyen megala­kultak az újonnan választott tanácsok. A tanácstagok egy része már hozzáfogott válasz­tói kívánságának megvalósítá­sához. Elgondolásaik szépek, felemelők. Az az igyekezet, ahogy az új tanácstagok lmun­kéhoz láttak bíztató Ígéret, hogy jelölőgyűlések javaslatai sorra megvalósulnak. HORVÁTH ISTVÁN Megszépítjük Szigetvárt A szigetvári „be'.várxyr lak» a tanács titkárát Horváth Ist­vánt választották meg tanács­tag) uknak. — Az egész község Szigetvár védelmének négyszázadik év­fordulójára készül. Az ünnep­ségig korszerűsíteni szeretnénk a Zrínyi teret, amely közsé­günk központja, és rendeznünk kell a környék utcáit is. — Körzetem egyik legjelen­tősebb kérése az utcák, terek, korszerűsítése, amit résziben a községfejlesztési alap felhasz­nálásával, másrészt társadalmi munkával oldunk meg. Neon- vílágitást kap a Vár utca. bő­vítjük a Kzennyvtahálózatot és parkot építünk • Flórián té­J södjön. fejlődjön, először 5» 1 meg kell tanítanunk az embe­reket írni, olvasná. A dolgozók iskolája már működik Kérész" tespusztám és az ott lakó írásr tudatlanok többsége szorgal­masan tanul. — De választókörzetemben nemcsak kulturális probléma adódik. Számítanak községfej­lesztésre is, — mert útjaik, járdáik javításra szorulnak. — Meg kell javítani a nemrég épült, de erősen megrongáló­dott bekötőútjukat is. Minden tőlem telhetőt megteszek. Re­mélem a tanács hivatalos szer­vei segítséget nyújtanak szá­momra. ren. — Mint vtrfitk árnak igazga­tási vonalon sok tennivalóm van. Hivatali munkámmal járó lehetőségeket is szeretném fel­használni asrra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljek a lakosr sággal és egymás munkáját támogatva közösen érjünk el szép eredményeket. KENEDI ZOLTÁN PINTÉR AM Alá A Új iskolát szeretnénk építeni Pintér Amália IMö óta dől* gozik a közigazgatásban. Má- riakéménden kezdte a műkö­dést es jelenleg a nagypeterdi községi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. A tanács alakulőgyűlése után kerestük fel a községi kultúrotthon klubhelyiségében. — Most első ízben választói" tak járási tanácstagnak, s ez nagy örömömre szolgál, mert így lehetővé válik, hogy ma­gasabb fórumon is támogatást keressek régi tervünk megváló sításához. Ugyanis itt Nagype- terden Mváló körzetesítés; le­hetőség vau. Már eddig is ide­jártak a nagypeterdi iskolába a botykapeterdiek, s az ősszel hozzánk jönnek a nyugotszent- erzsébetiek is. Sikerült meg­valósítanunk eddig az osztott, illetve részben osztott rend­szerű iskolai oktatást. Ahhoz, hogy ezt a jövőben tovább fej­leszthessük és a körzetbe be­kapcsolhassuk Nyugotszent- erzsébetet is, az szükséges, hogy új iskolát építsünik. A község ereje azonban nem elégséges az iskolaépítéshez. Szélesebb társadalmi összefo­gás és állami támogatás kell ahhoz, hogy ideális körülmé­nyeket teremtsünk az oktató­nevelő munkához. Jelenleg öt nevelőnk és három tantermünk van. A három tanterem közül kettő szükségmegoldás, ezek magántulajdonban lévő lakó­házakban vannak, s így termé­szetesen nincs lehetőség a to­vábbi bővítésre. A megoldás csak az lese, ha új iskolát épí­tünk. Nagypeterden a lakos­ság eddig 100 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vállalt és a községfejlesztési alapból öt övig a bevételünket erre a célra szenteljük. De ez még mindig nem elég. A közeljövő­ben a környező községekben is —■ ahonnan a felsőtagozatos ta­nulók idejárnak — szélesebb körű társadalmi munkára, tá­mogatásra hívjuk fel a szülői munkaközösségek figyelmét. A nagypeterdi községfejlesztési alap mintegy 200 ezer foltot. Szeretnénk, ha a járás is hoz­zájárulna ehhez a létesítmé­nyünkhöz. Kétezer végzős diák A közepes rendű általános iskolásoknak is biztosítanak helyet a középiskolákban — Sok lehetőség a fiatalok számára Az iskolai élet jelenlegi szakaszában többek között két nagyon fontos feladat került előtérbe. Az egyik az iskola- vezetés demokratizmusának maradéktalan megteremtése, a másik pedig megkönnyí­teni a szülök és a tanulóifjú­ság számára a pályaválasztás gondját. Mind a két feladat szorosan összefügg az oktatási reform célkitűzéseivel, és e tárgyban Kabar Ferenctől, a Pécs városi Tanács művelő­désügyi osztályának iskolai csoportvezetőjétől kértünk tá­jékoztatást. . kum, ahol már 1950 óta mű- j ködik ilyen tanács. Az iskola- tanács munkájában részt vesz az igazgató, az igazgatóhelyet­tes, a pártszervezet, a szak- szervezet képviselője, a KISZ tanácsadó tanár vagy az út­törő-csapatvezető, az osztály­főnöki munkaközösség veze­tője, a nagyobb szaktárgyi munkaközösségek vezetője és a kollégiumi igazgató. Az is­kolatanácsok havonta ülésez­nek, megbeszélik az iskola munka tervét, és minden élő problémát, ami menet közben adódik. — A* Iskolavezetés demokra­tizmusa egyik alapvető része a szocialista oktatásnak, a kérdés fontosságát jelzi, hogy a Peda­gógus Szakszervezet legutóbbi kongresszusán is szó esett erről. Mi a helyset eszel kapcsolatban Pécsett? — Az isfeoíavezetés demok­ratizmusa tulajdonképpen nem újkeletű dolog, hiszen 1946 után Köszönet az UNESCO-tól Felszámoljuk az írástudatlanságot Kenedi Zoltán, a szentlőrinci termelőszövetkezet agronómu- sát első ízben választották meg tanácstagnak. — Boldogan fogadtam jelö­lésemet, mert Keresztespuszt a I alvóit, ahol jelöltek, az elmúlt kilenc hónapban megismertem. Szeretem az ott élő embere­ket. — Úgy gondolom, hogy legel *6 feladatom lesz elősegíteni az írástudatlanság felszámolá­sát. Sajnos, választókörzetem­ben Keresztespusztán még so­kan élnek, akik nem ismerik * betűvetést. Ha azt akarjuk, hogy szövetkezetünk korszerű­Sokféle rujx­és bábfilm készül a Filmstúdióban Pannónia A Pannónia Filmstúdióban befejezték az „1, 2. 3 . .. (szá­mok története)’’ című rajz­filmet, amelyet az UNESCO felkérésére forgattak. Az alko­tók; Macákássy Gyula és.Vár­nai György a számok történe­tét dolgozták fél a műfaj sa­játos, humoros eszközeivel. — Művükért a napokban köszönő levelet kaptak a világszerve­zettől. Bemutatásra vár „Peti és a rollerverseny” című rajzfilm is amelyet ugyancsak Macsfcássy Gyula és Várnai György írt és rendezett. A történet kis hőse a saját kárán tanulja meg, hogy ügyeskedés helyett jobb a becsületes, egyenes úton jár- I ni. Az „1514.” című újdonság j alkotóit; Imre Istvánt, Bánki Györgyöt és Járpvsaky Lászlót I Derkovits Gyula nagyhírű fa­metszetsorozata . és Bánki György sziiritohikus költemé­nye, a parasztfelkelés zenei megelevenítője ihlette. Ugyan­csak elkészült a „Siker” című bábfilm, amelyet Foky Ottó írt és rendezett. Hamarosan befejezik négy film utómunkálatait. X „Hol­naptól kezdve” című újdonság j szatirikus formában a „szal­maláng” embertípust mutatja már felszínre került, de hamis megvilágításban. Többen úgy értelmezték akkor az iskola- vezetés demokratizmusát, hogy illetéktelenek is beleszól­tak, és ezek részéről hiányzott a jóindulat. Utána az iskola- igazgatók évekig szinte telje­sen egyedül maradtak, hiszen a hangsúly az egyszemélyi ve­zetésen volt. Ez a magyaráza­ta. annak, hogy ma elég nehéz az iskolavezetés demokratiz­musának a kiépítése. Az iskolavezetés demokra­tizmusának megvalósítása Pé­csett is fokozatosan történik. Elértük eddig azt, hogy az iskolatanácsok minden isko­lában működnek. Ezek az is­kolatanácsok Pécsett általá­ban korábban megalakultak, mint ahogyan azt az országos rendeletekben szabályozták.1 Van Pécsett olyan középisko- la, mint a Gépipari Techni- i A pécsi iskolákban működő tanácsok nyolcvan százaléka aktív. Korábban az igazgató szavát bizonyos kér­désekben kritika nélkül elfo­gadták, ez az iskolai fórum érvényesíti most az úgyneve­zett „kollektív bölcsességet”. Ez természetesen semmiesetre se csorbítja az igazgató egy­személyi felelősségét, hiszen végső fokon ő dönt. Következő feladat, hogy az iskolavezetés demokratizmu­sát általánossá tegyük az egész nevelőtestületben. Gyak­ran azzal érvelnek, hogy a pedagógusok érzékenyebb em­berek, mint mások, és nehéz közöttük kialakítani a bátor, magasfokú kritikai szellemet. Véleményünk szerint viszont arról van szó, hogy eddig nem tanítottuk meg pedagógusain­kat, hogy éljenek a magasfokú kritikai szellemmel. Ezen a téren még sok a tennivaló. A nevelőtestületek egy részéből még hiányzik a bátorság ah­hoz, hogy a iskolavezetés mun Icáját bátran bírálják a testü­leti értekezleteken — az alko­tó pedagógus szemével. És hiányzik egymás munkájának alkotó bírálata is. Mindennek alapja természetesen az ön- bírálat, és itt jelentős fejlődés tapasztalható, hiszen az embe­rek bátrabban bírálják ön­magukat, mint munkatársai­kat, de pedagógusaink egyre több javaslatot tesznek az iskolai munka megjavítására. Fontos terület az iskolai mun­katervek elkészítése, és Pé­csett nincsen olyan iskola, amelynek munkatervét az igazgató egyszemélyben alkot­ta volna. Az iskolavezetés demokra­tizmusa annyira „egyéni”, annyira a körülményekhez kö­tött, hogy bár szervezeti for­mákat meg lehet nevezni, de a forma tartalommal Való megtöltése minden esetben a* iskolavezető és a nevelőtestü­let szellemétől függ. Elképze­lésünk szerint az iskolavezetés demokratizmusát a nevelőtes­tületi viták szélesítik ki. Szép tapasztalataink vannak e té­ren az Építőipari Technikum­ban, a Nagy Lajos Gimná­ziumban, az általános iskolák közül pedig a Bártfa utca: iskolában. — Minden tanév befejezése előtt az általános és középiskot lai tanulmányaikat befejező fia­taloknak egyik legnagyobb gondja a pályaválasztás. A pá­lyaválasztási tanácsok feladata, hogy felvilágosító munkával, az adott lehetőségek figyelembe­vételével segítsék ebben a fia­talokat. Milyenek a pécsi „adott lehetőségek” az idén? — Pécsett is megalakult »:• pályaválasztási tanácsadó, és megjelent már a tájékoztató is a művelődésügyi és a mun­kaügyi osztály összeállításá­ban. A tájékoztató felöleli az összes pécsi lehetőségeket és részletes felvilágosítást ad a. nevelők, a szülők és a diákon' részére. A felmérések alapján az idén Pécsett 1427 általános iskolás Szovjet, kínai és vietnami konzervek a Csemegeboítban be. Tovább bővült aa ételkon- zervek választéka a pécsi Kos­suth utcai 101-es számú Cse­megeboltban. A közelmúltban számos újfajta olajos hal mel­lett kínai sertésül ús konzerv, vietnami májpástétom és bal- í gáttal vadas marhahús kon­zerv érkezett. Ismét kapható a közkedvelt szovjet tejsűrít' mény, a Romániából érkezett makaróni, és biztosan meg­nyeri a fogyasztók tetszését a kubai kávékonzerv i*. A cigány lakosság helyzete Baranyában «lesredes, a Megyei Bendftr- fokapitányság vezetője „A ci­gány lakosság helyzetének meg­javításáról szóló párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében” címmel ta­nulmányt Irt. Az alábbiakban kfetljtk a tniMilméoy kivona­tát. aae — az évekkel ezelőtti gya­korlattal szemben — felha­gyott a vándorélettel és ele­nyésző azoknak a száma, akik még ma is vándorolnak. M UNK A VISZONYOK Baranya megyében jelentős számú cigány él. Több mint 100 szétszórt településein 2867 családban 13 175 fő él. A csa­ládok átlagos létszáma 4—5 fő. ami megyénk átlagának több mint másfélszerese. A tigánylakosság fele a 'közsé­geit és városok belterületéin, 12 százaléka a községek szé­lén és 28 százaléka a községek lülterületein él. Jellemző, hogy az 1900-as évek statisz­tikai felmérésének adataihoz - iszonyítva a cigánylafcosság száma megnégyszereződött és 5 megye összlakosságának kö­zel 3,5 százalékát teszi ki az >rszág06 2 százalékkal szem- jen, A cigánycsaládok 2551 épü­letben laknak, amelyeknek; 32 százaléka eléri a helyi át­lagos színvonalat, 37 százaléka églaépület, de a helyi étöa- Sos színvonal a/labtS, és 31 «tó- sa léka kunyhó vagy putri. Az épületek nagy sz&na — ,melyet tapasztalataink is negerősftenek — azt bizonyít- a, hogy a <6gánn*-oegy i«­A megyében élő cigányok fele, 6596 fő munkaképes ko­rú, akiknek valamivel több mint 50 százaléka férfi. A megyében a munkaképes korú cigányok munkavégzés szerinti megoszlása jobb az országos átlagnál, azonban — annak ellenére, hogy 27 százalékot kitevő nem dolgozó kategória többsége nő — mégis komoly problémát jelent. A foglalkoz­tatottak 23 százaléka az ipar­ban, 9 százaléka a bányák­ban, 48 százaléka az állami gazdaságokban, tsz-ekben, 20 százaléka egyéb munkahelyen dolgozik. Értelmiségi munka­kört mindössze 8 fő tölt be. szakmunkásként pedig csak 133 fő dolgozik. Az állandó munkát végző cigányak több­ségénél aat tapasztaltuk, hogy magatartásukban, öltözködé­sükben és a társadalomba való beilleszkedésükben a fej­lődés feltűnően gyons, «rút össze sem lehet hasonlítani az állandó munkát nem végzők- keL A cigányok többségével kapcsolatban eléggé elterjedt vélemény, hogy nem szeretnek dolgozni, lusták, koldulásból és különböző bűnesetatomé- myekbSl szerzik meg a lét­fenntartásukhoz szükséges ja­vakat. (A cigányok által el­követett bűncselekményiek ae&na Jelentősen csökkent, rgy például 1954-hez viszonyítva 1961-ben 30 százalékkal). A „bűnöző típus” helytelen né­zete sok gazdasági vezetőnkben is felmerül, ami megnehezíti a cigányok munkába állítását és nevelésüket, a társadalom­ba vadé beilleszkedést. Pedig példák egész sorával bizonyít­ható. hogy — egy részüktől eltekintve — a cigányok több­sége állandó munkára törek­szik és a munkáiban megáll­ják a helyüket. aányosaládnak — még a put­rikban is — van rádiója, több­nek televíziója is. EGÉSZSÉGÜGY KULTURÁLIS VISZONYAIK CigánylakoBságunknak kö­rülbelül 20 százaléka, összesen 2617 fő, tanköteles. Iskolába rendszeresen azonban a tan­köteleseknek csak 73 százalé­ka jár. Még elszomorítóbb adatokat kapunk, ha részlete­sebben vizsgáljuk a kérdést Az általános iskola felső ta­gozatán mindössze 355 gyerek tanul, mig az alsó tagozaton 2362, tehát igen magas a bu­kott cigány tanulók száma. 1961. éviben a cigánytanulók 29 százaléka bukott meg. Kö­zépiskolába 8, egyetemre pe­dig mindössze 2 cigányszárma zású tanuló jár. Ilyen körül­mények között nem csoda, hogy a cigányüakosság 37,2 százaléka, vagyis 4904 fő írás- tudatlan. Ez a megyénkben lakó analfabéták közel 50 szá­zaléka. Ezért a cigányok elma­radottságának megszüntetése nfiiaBB lényegében nem tud­juk az analfabétizmust sem felszámolni a megyében. Új­ságot általában nem olvasnak, vfeáont majdnem minden* ci­A cigánylaikosaág többsége rendkívül rossz egészségügyi viszonyok között él. Ennek több oka van. Jelentős részük nem dolgozik, ezért nem SZTK-tagok, orvosi ellátottsá­guk nincs, illetve egészen mi­nimális a biztosítottak száma, de babonás félelmük is visz- szatartja őket az orvosoktól. Magas a halva születettek száma és a csecsemőhalandó­ság Dr. Horváth Mihály elv­társ, a siklósi gyermekkórház vezetője, — aki a járásban igen sokat tett a cigányok egészségügyi helyzetének ja­vításáért — évek óta megfi­gyeléseket és kutatómunkát végez és kimutatta, hogy a cigánygyermekek halva szüle­tésének, fizika és szellemi el­maradottságának nem faji okai vannak, hanem az elég­telen táplálkozás és a nem kielégítő egészségügyi helyzet következménye. UöveteRk. A kötelezettségeket azonban már kevésbé tartják be, bár kétségtelen, hogy ezen a téren is van fejlődés. A társadalmi életben való rész­vételük még alacsony színvo­nalú. Ennek ellenére ma már több olyan jelenséggel talál­kozunk, amely bizonyos fej­lődést igazol. így például 55 párttag, 552 szakszervezeti tag, 363 egyéb tömegszervezett és 46 tanácstag van. Ezek a számok — ha a cigánylakos­sághoz képest elenyészők is — rendkívül pozitív eredmények, amelyeket tovább kell fejlesz­tenünk. Ezeket az embereket, akik politikailag jóval fejlet­tebbek az átlagcigánynál, az eddigieknél sokkal jobban fel kell használnunk a cigány la­kosság problémáinak megol­dása érdekében. Természete­sen ez nem pótolja az erre hivatott szervek és az egész társadalom ilyenirányú együt­tes tevékenységét. tanuló végez. Közülük 807 to­vább tanul, 87 munkára je­lentkezett, 526 iparitanúlónak, 27 pedig otthon marad. Na­gyon fontos és jelentős, hogy., minden pécsi általános isko­lás számára, aiki legalább kö­zepes rendű tanulmányi ered­ményt ér el, biztosítani tud­juk a továbbtanulást Sőt, a megyében végzett általános iskolások részére mintegy 600 hely lesz a pécsi középisko­lákban. Ezenkívül kétszáz he­lyet tudunk biztosítani az egyéb iskolákban, mint a szü- lésznőképaő vagy a gyors- és gépíróiskola. A pécsi általá­nos iskolások közül 526 jedent­BEILLESZKEDÉSÜK TÁRSADALMI RENDÜNKBE A társadalmi rendiünkbe való beülesdredés szempont­jából a cigányok között a fta- Mábftdidás óta Jelentős fejlő­dés tapasztalható, különösen az utóbbi évekbe«. A jogsza­bályok alapján az őket meg­illető jogokat általában Isme­rik, azok betartását meg Is A cigányok társadalomba való beilleszkedésének sok­rétű elősegítése mellett az il­letékes — elsősorban az álla­mi — szerveknek az eddigiek­nél határozottabb intézkedést kellene foganatos! taniok azok­kal a cigány személyekkel szemben, akik tudatosan nem akarnak a társadalomba be- RteeritecLni. törvényeinket, jog­szabályainkat nem tartják be, bűncselekményeket követnek ed, s úgy élnek, olyan maga­tartást tanúsítanak, amely zavarja és felháborítja * la­kosságot. Art is meg kell mom daní még, hogy a rendsaere- sem dolgozók, a pozitív maga­tartásnak mellett ma még élég tekintélyes számú ilyen cigány i* él megyénkben kezett Ipari tanulónak, ezzel szemben a különböző szakmáit ban 1097 helyünk van. Az idén 565 tanuló érettsé­gizik Pécsett az általános gim­náziumokban. Közülük 343 je­lentkezett továbbtanulásra, 151 termelőmunkára, 70 pedig ipari tanulónak. Az ipari tanu­lók száma itt is növekedik majd, hiszen mind a 343 je­lentkező nem jut be az egye­temekre vagy a főiskolákra. Viszont körülbelül 70 olyan hely várja a középiskolát vég­zett fiatalok, ahová ipari ta­nulót csak érettségivel vesz­nek M. A középiskolátok esetéiben is csak az „áramlás­sal'’ lesz baj. Az a tapaszta­lat, hogy a szülők és a gyerek elhatározzák, hogy a gyerek — például — orvosi műsze­résznek megy. Ha ez nem si­kerül, az egész csalód fűhöz fához kapkod, ahelyett, hogy leülnének és bölcsen megbe­szélnék a gyerek jövőjét. Pszichológusok állapították meg, hogy egy átlagos tehet­ségű ember nyolc szakmában tud egészen kiváló eredményt elérni. Nem beszélve arról, hogy a felvételeknél figyelem­be veszik majd azokat a fel­jegyzéseket is, amelyeket az osztályfőnök évek során készí­tett a gyerek képességeiről, érdeklődési köréről. Minden­esetre ez évben se lesz a pé­csi szülőiknek aggodalo. ara okuk, minden végzős általános iskolás és középiskolás fiatal SRámára érdemes lehetősége­ket tudunk teremteni, képes­ségeiknek megfelelően — fe­jezte be Kabar Ferenc nyilai­1 i ♦

Next

/
Thumbnails
Contents