Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-26 / 47. szám

VMS. FEBRUÁR 26. 5 Operabemutató előtt Beszélgetés Paulusz Eleménei Paulusz Elemér A Pécsi Nemzeti Színház soronkövetkező bemutatója Verdi Álarcosbál című operá­ja lesz. Már javában folynak a próbák dr. Németh Antal rendező és Paulusz Elemér, a színház zenei vezetőjének irá­nyításával. Paulusz Elemér he­tedik éve él városunkban és irányítja a színház zenei éle­tét. Beszélgetésünk során első­sorban az iránt érdeklődtünk, hogy milyennek látja a hét esztendő művészi mérlegét? — Az idáig megtett út ered­ményekben feltétlenül pozitív ►- mondotta Paulusz Elemér. — Elsősorban a színházi zene­kar fejlődését kell megemlíte­nem. Ma országos szfnház- renei szinten már neve van, országosan beszélnek a pécsi zenekarról. Ez a fejlődés egye­nes következménye műsorpoli- tikánknak: az operaelőadások és a balett zenei igényessége a partitúrák maradéktalan előadását megoldó zenekart nem tudják nélkülözni. Hogy 1957 óta sikerült ilyen zene­kart kinevelnünk abban jelen­tős része van városunk két Zenei intézményének, melyek a mai napig legnagyobb erő­forrásaink. Horváth Mihály, Antal György, Agócsy László .és .a többi művésztanár ala­pozta meg az énekkari és ze­nekari tagok tudását, az ott folyó magas színvonalú zenei nevelés nélkül nem tudtuk Volna zenekarunkat fiatal erőkkel felfrissíteni, létszám­ban is növelni; így több, eddig hiányzó hangszerrel gazdago­dét zenekarunk, megoldódott többek között a régóta húzódó probléma, a hárfa kérdése is. A zenekar színvonaláról még csak annyit, hogy nem egy zenészünk nevét tudnám meg­említeni, aki olyan szinten játszik, hogy bármelyik fővá­rosi zenekarban helyet kapna, sőt tudott dolog, hogy régebbi zenészeink közül többen kü­lönböző nagy pesti zenekarok­ban játszanak és kitűnően megállják helyüket. — A pécsi színház opera­részlege nincs abban a hely­zetben, mint például a salz­burgi, hallei vagy lipcsei ze­nekar. mel\'k túlnyomórészt Mozart, Händel, Bach művei­nek előadására specializálhat­ják magukat. A pécsi opera­társulat mindent játszik. Elő­nyös vagy hátrányos ez a helyzet? — Kétségtelenül fennáll ez a probléma. Hiszen zenekar­nak, énekeseknek egyaránt meg kellett tanulniok a különböző zenei stílusokat. A mozarti stílus ugyanis homlokegyenest más követelményeket támaszt, mint Verdi vagy Puccini. Van jó oldala is annak a kény. szerűségnek, hogy mindent játszanunk kell: hatalmas is­meretekkel gazdagítja zenei együttesünket. Énekeseinknek, a tanulni vágyóknak óriási le­hetőségük van arra, hogy je­lentős repertoárt gyűjtsenek. — Az operának nemcsak Pécs, hanem egész Baranya, sőt. Dél-Dunántúl szolgálatá­ban kellene állnia. Mi erről a véleménye? Azonnal pénzhez [ni! Február 27-én, a komlói könyvesboltba hozza be ki­olvasott könyveit MAGAS ÁRON MEGVÁ­SÁROLJUK! L.----------------------------------------­— Az igény teljes mérték­ben fennáll, hogy operánk el­jusson a Pécsen kívüli váro­sokba, községekbe is. Nagy problémát jelent azonban a gördülő opera utaztatása. így is eljutottunk a Rigolettóval, Pillangókisasszonnyal, Tra- viatával Zalaegerszegig, foly­tatni szeretnénk az utat a Hoffmann meséivel és a Bánk bánnal Kaposvárra, Szek- szárdra, Bajára, Mohácsra, sőt talán Székesfehérvárra is. Nem akarok elébe vágni a színházi terveknek, de annyit elmondhatok, hogy tervbe vet­tük munkás-operabérlet szer­vezését, esetleg vasárnap dél­előtti előadásokkal. — Említettük, hogy a pécsi operatársulat sokféle stílusú operát játszik. Emögött azon­ban bizonyára van tervszerű­ség. Milyen elgondolások alap­ján mutatnak be egy-egy ope­rát, mint például most az Álarcosbált? — Az Álarcosbált jelentős lépésnek szántuk azon az úton, mely a Rigolettón, Traviatán, Trubadúron, Aidán keresztül a legmonumentálisabb Verdi- operákig, a Don Carloson, Vég­zet hatalmán át a Falstaffig vezet. Tervszerűség vezetett bennünket a Bánk bán bemu­tatásakor is. A magyar ope­rák közül a Hunyadi Lászlóra csupán azért nem került sor. mert legutóbb a szegedi sza­badtéren több ezer pécsi is látta. Elkezdtük a Mozart- stílus nevelését a Szöktetéssel, következő lépcsőfok a Don Juan vagy a Figaro házassága lehet. Szép előrehaladást tet­tünk a Piiccini-operák terén: Pillangókisasszony, Bohém­élet, Tosca. A következő Puc- cini-bemutató valószínűleg a Gianni Schlecht lesz, ha pedig lehetőség nyílna a kórus bő­vítésére, akkor a Turandot-ra is gondolunk. — ügy hisszük, hogy az együttes, de a közönség zenei I nevelése szempontjából sem szabad megfeledkeznünk a mo­dern művekről. — Feltétlenül hatalmas az igény a modem zene iránt — válaszolta Paulusz Elemér — és ebből természetesen a szín­ház sem vonhatja ki magát. Ennek az igénynek a kielégí­tésére kerül sor még ebben az évadban Menotti Médium cí­mű operájának bemutatására, Magyarországon először. Az izgalmas librettó és a közönség fülének* kedves Puccini-rokon- hatású muzsika biztosítéka le­het a sikernek. Itt említem meg, hogy a Menotti-operával egy estén mutatjuk be ugyan­csak Magyarországon elsőnek Monteverdi II Ballo déllé Ingrate című operáját. A for­dítás munkáját most végzi Sziabó Miklós és a balett-együt­tes részére is jelentős feladatot biztosító előadást Eck Imre rendezi majd. — Paulusz Elemér nemcsak a színház zenei vezetője. Mint a Filharmonikus Zenekar be­tanító karmesterének mi a vé­leménye a modern művek elő. adásáról? — A Filharmónia vonalán is szeretnénk kielégíteni az egyre fokozódó modem zenei igényt. Ezt bizonyította Lehel György hétfői koncertje, me­lyen Sztravinszkij Tűzmadara és Szervánszky Vonósszere­nádja hangzott el. Ma már ott tartunk, hogy Filharmonikus Zenekarunk ilyen nehéz fel­adatokra is alkalmas, amiben nagy része van a városunkban fellépő, nagyszámú vendégkar­mesternek is. Jövő évi ter­vünkben szerepel Bartók Con­certója és még egy sor modern mű, persze azért nem feled­kezünk meg Beethovenről sem. Szívesen adnánk helyet a fia­tal magyar zeneszerzőknek, akik vágyakozva tekintenek Pécsre, hiszen úttörésnek szá­mít a balett-előadások kapcsán a mai magyar zeneszerzőnem­zedék műveinek megszólalta­tása. — Végül egy személyes kér­dés. Paulusz Elemér is sokfélét dirigál: operát, szimfonikus koncertet, operettet. Melyik a nehezebb feladat, vagy kérdez­hetném úgy is: mit dirigál szí­vesebben? — Operát dirigálni feltétle­nül nagyobb teljesítmény, hi­szen sokfelé kell koncentrálni, énekeseket, zenekart, kórust irányítani. Az olyan bonyolult előadásoknál, mint a Hoff­mann mesél volt, minden idegszálára szüksége van a di­rigensnek, hegy kézben tudja tartani a különböző helyeken lévő együtteseket. Szimfonikus koncerten döntően csak a ze­nekarra kell ügyelni. Operai vonatkozásban Verdi és Puc­cini állnak hozzám legköze­lebb, a szimfonikusok közül a romantikus szerzők, főleg Brahms. És nem tagadom azt sem, hogy az operettet sem vetem meg. Úgy vágyok vele, mint Csortos Gyula, aki a Nemzetiben eltöltött egész évi megfeszített munüaja után szí­vesen ruccant ki az Erzsébet­városba, egy üdítő, pihentető nyári operettszerep eljátszá­sára. Valami ilyesmit jelent majd az Álarcosbál után Haj­dú Júlia könnyed dal játéká­nak, a Füredi komédiásoknak az eldirigálása is — fejezte be nyilatkozatát Paulusz Elemér. — nt — Irány a kommunista világgazdaság Hogyan működik a KGST »»erveseíe? A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa még soha nem 1 állt a hazai és a nemzetközi ér­deklődés olyan erős reflektor­fényében, mint napjainkban. A figyelem azért összpontosul ma e szocialista gazdasági szerve­zetre, mert szerepe, hatóköre hallatlan mértékben megnöve­kedett. Az összefogás, az elv­társi együttműködés még egy munkabrigádban is képes hat­ványozni a. részvevők erejét, alkotó képességét — a szocia­lista országok nemzetközi mé­retű gazdasági tömörülése pe­dig valósággal új termelőerő­ket teremt. A termelés terv­szerű nemzetközi szakosítása és kooperációja, a műszaki és tudományos együttműködés a természeti kincsek kiaknázásá­ban, g a gazdasági együttmű­ködés más formái a munkater­melékenység emelésének olyan hatékony eszköze, amelyet nem nélkülözhet egyetlen szo­cialista ország sem, ha olcsón akar termelni, lépést tartva a kibontakozó tudományos és technikai forradalom követel­ményeivel. A KGST, amelyet 1049 ele­jén alakítottak meg az európai népi demokratikus országok és a Szovjetunió, szervezetileg maga is állandóan fejlődik az új feladatoknak megfelelően. A Mongol Népköztársaságot saját kérésére, 1962 Júniusá­ban felvették a KGST tagjai j közé. A KGST legfelsőbb szer­ve a tanácsülés, amely a tag­államok egyenjagú kormány- delegációiból áll. A tanács évente rendszerint kétszer ülésezik és — a KGST többi szerveihez hasonlóan —* csak egyhangú határozatokat hoz­hat. Az elfogadott határozatok — az egyes országok szuvere­nitásának megfelelően — ak­kor válnak kötelezővé, ha az érdekelt ország államhatalmi, vagy más illetékes szerve meg­erősíti azokat. A KGST opera­tív irányító szerve a végrehaj­tó bizottság, amelynek tagjai a tagállamok illetékes minisz­terelnökhelyettesei, s általá­ban kéthavonta ülésezik. A nemzetközi munkamegosz­tás fontos eszköze a népgazda­sági tervek összehangolása. Az egyes országok távlati ter­veinek összefoglaló kérdései­vel és sokoldalú egyeztetésé­vel foglalkozik a KGST terv- irodája amelyben a résztvevő országokat a tervhivatalok el­nökhelyettesei képviselik. A terviroda munkájában támasz­kodik a KGST állandó bizott­ságainak tevékenységére. Az állandó bizottságok feladata | egy-egy szakterület ágazat i munkájának átfogó elemzése, | az egyes ágazatok távlati tér- j veinek koordinálása és a ha-! tározatok kidolgozása. A vas-! kohászati állandó bizottság székhelye Moszkva, a gépipa­rié Prága, a színesfémiparié Budapest, a vegyiparié Ber­lin, a széniparié Varsó, a kő­olaj- és földgáziparié Buka­rest, a mezőgazdaságié Szófia. Ismeretes, hogy csupán az utóbbi hónapokban több új (statisztikai, szabványügyi, tu­dományos és műszaki munká- j kát koordináló, valamint valu- ! táris és pénzügyi) állandó bi- ! zottság alakult. A jelenlegi 19 állandó bizottságban, s ezek I munkacsoportjaiban a tagálla- j mókát az illetékes szakembe­rek képviselik. A szocialista országok fejlő­dő együttműködése egyre több új szervezeti formát teremt, így például a Barátság kőolaj- vezeték, s a szocialista orszá­gok egyesített energiarendsze­re új irányító szerveket hívott életre. Munkálkodnak a közös bank és a nemzetközi vagon­park létrehozásán. A KGST XVII. tanácsülésén elhatároz­ták egy olyan tröszthöz hason, ló nemzetközi golyóscsapágy- szervezet létrehozását, amely­nek feladata lesz a golyóscsap- ágy termelésének, műszaki fejlesztésének, elosztásának központosított irányítása. A í szocialista országok golyós- csapágy-gyárainak e szoro­sabb gazdasási együttműkö­dése hasznos tapasztalatokkal szolgál majd minden bizony­nyal, amit másutt is hasznosí­tani lehet Az állandó bizottságoknak megfelelő osztályokon a tag­államok mérnök, közgazdász és egyéb képzettségű szakem­berek dolgoznak. Épül Moszk­vában a KGST új székháza, • így a központi apparátus, az egyes osztályok, a követelmé­nyeknek megfelelően a KGST országok távlati terveinek részletes összeegyeztetésével, az ésszerű nemzetközi szako­sítás és kooperáció megszer­vezésével megfelelő körülmé­nyek között, egy helyen fog­lalkozhatnak, hogy az egyes országok és az egész szocia­lista világrendszer a leghaté­konyabban használhassa fel erőforrásait Az 1980-ig terje­dő 20 éves terv részeként már dolgoznak az európai népi de­mokratikus országok együttes energia-mérlegének összeállí­tásán és véglegesítésén. Ilyen átfogó ágazati tervék készül­nek a vaskohászat, a gépipar, a mezőgazdaság stb. munkájá­nak összehangolására. A húsz­éves tervvel párhuzamosan még az idén elkezdődik az 1966-tól 1970-ig terjedő új öt­éves tervek sokoldalú egyez­tetése is. Egyeztetik az 1964 és 1965-ben induló nagyobb be. ruházásokat. (Ezek a létesít­mények többnyire mór az új ötéves tervben lépnek üzem­be.) A beruházások egyeztetése meggátolja a párhuzamos ka­pacitások létesítését s bizto­sítja az új beruházások gazda­ságosságát, korszerűségét és ésszerű területi elhelyezését most már nemcsak nemzet- gazdasági, hanem nemzetközi színvonalon is. íme a szocialista országok gazdasági együttműködése a Lenin által zseniálisan megjó­solt egységes terv szerint sza­bályozott kommunista világ- gazdaság kialakulása irányá­ban fejlődik. Kovács József Évente 20—25 nagyobb nemzetközi versenyen vesznek részt az MHS Központi Rádiósklub kollektív állomásának tagjai. Február 22. és 24. között az amerikai ARRL rádiós­klub által megrendezett hagyományos versenybe is bekapcso­lódtak. A verseny feltétele: összeköttetést teremteni minél több USA rádióamatőrrel. Sajti Tamás és Wanczel Márton az első összeköttetést keresik. Igaz, hogy az útviszonyok lényegesen javultak az előbbi hetekhez viszonyítva, de min­denesetre a gépjárművezetők szabályos közlekedésének, fo­kozott figyelmének köszönhe­tő, hogy súlyos baleset az el­múlt héten nem történt. * Lingl Károly, a 12. számú Autóközlekedési Vállalat gép­kocsivezetője február 18-an délután 3 óra 20 perckor a GA 55—42 frsz. autóbusszal Kövá- gószöllős irányából Pécs felé haladva, a Szigeti út 22. számú ház előtt álló teherautót akar­ta előzni, de időközben egy PKV autóbusz jött feléje. A karambol megakadályozására Lingl Károly fékezni kezdett, de fékberendezése nem műkö­dött, ezért gépkocsiját a kö­zelben lévő híd felé kormá­nyozta, de a jobb első kerék a híd melletti fának ütközött. Személysérülés nem történt. A kár mintegy 450 forint. A gépkocsivezető nem okolható a műszaki hibáért H­A február 22-én délután há­romnegyed .négykor Fehérhe­gyen keletkezett balesetért Dömse József Gilvánfai lakos a felelős. Dömse a járda szé­lén álló tehergépkocsi mögül körültekintés nélkül lépett ki áz úttestre és az arra haladó FB 16—60 frsz. tehergépkocsi elütötte. A figyelmetlen gya­logos szerencsére kisebb sérü­léssel megúszta a balesetet SZESZTILALOM IDEJÉN BORBÉLYNÁL — Nem pítralont, hanem alkoholt kérek! SZOMBATON AZ OLIMPIÁBAN — Ma ón Itoeték, a vendégem vagy. Erb János ra jzaH « 1 s

Next

/
Thumbnails
Contents