Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-24 / 46. szám
»O. FEBRUÁR 24., AlAPid 3 Szakosítják a pécsráradi járás termelőszövetkezeteit fagy *ertéstcnyé*xtö ég -hizlaló körzetek alakulnak ki Takarmánykeverők ég -cseretelepek a járág több pontján A nagyüzemek profiljának kialakítása nem egyszerű dolog és nem is megy ináról holnapra, de hogy végül is végre kell hajtani, az már senki előtt nem vitás. A nagy üzemi termelés csak úgy lehet igazán gazdaságos, ha minden termelőszövetkezet azt termeli, amihez leginkább megfelelőek az adottságai. A pécsváradi járásban most teszik az első lépéseket a tez- profilok kialakítása terén.' A profilírozás, illetve járáson belüli szakosítás első előfeltétele, hogy nagy termelési egységek jöjjenek létre. A pécsváradi járásban ez már részben megtörtént, olyan nagy termelési körzetek alakultak ki, mint a véméndi, püspöklaki, berkes- di, kátolyi és szederkényi körzet. Ma már csak 17 termelő- szövetkezet működik a járásban, de a hidasi és pécsváradi körzet kialakításával számuk még tovább csökken. A járás profilja állattenyész tési jellegű, legfőbb cikk itt a szarvasmarha, sertés és kisebb mértékben a juh, dombosabb és am alkalmasabb helyen pedig a szőlő és gyümölcs. Ennek megfelelően készítették ét a járás szakemberei a távlati tsz-szakosítási tervet is. A távlati tervek szerint a vé- Tnéndi tsz főleg sertéstenyésztési és hizlalást, a berkesdi ugyancsak sertés, a püspöMald szarvasmarha, * kátolyi körzet főleg baromfi, a szederkényi körzet kert, szőlő, gyümölcs, a hidasi körzet pedig íőieg növénytermesztési profilú lesz. Néhány termelőszövetkezet már eddig is sokat tett profil kialakítása érdekében, s közülük is legtöbbet talán Vé- ménd. Ebben a szövetkezetben már évek óta igen intenzív sertéstenyésztés és -hizlalás folyik. A járás évi hízóterve 9000 darab, ebből 3000 hízott sertést, tehát egyharma- dát Véménd állítja elő. A szövetkezetnek 250 anyaicocája van, s ebből az évből kezdve már teljesen elláthatja magát hízó alapanyaggal. A másik nagy sertéstenyésztő körzet a berkesdi, ahol jelenleg 200 anyakocával rendelkeznek. Jelentősebb sertésállománya van még a püspöMaki, kátolyi és szederkényi termelőszövetkezetnek. Ebben az öt tsz-ben van á. járás kocaállományának több, mint ötven százaléka és a járás jövő évi 8000-es tsz- hízótervéből ez az öt tsz biztosít 6700 hízott sertést az államnak. Ily módon lehetővé vált, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol nincsenek meg a sertéstenyésztés adottságai, felszámolják azt. így szüntették meg a sertéstenyésztést és hizlalást Ófaluban, Apátva- rasdon és Nagypallon. A szakosításnak ezek a kezdeti lépései is meghozták már a maguk sikerét. A pécsváradd járás már évek óba túlteljesíti sertésfelvásárlás! tervét, s még ennél is tovább tudja növelni azt. Jövőre már 10 000 bízott sertést ad ez a kis járás az államnak. A szakosítás sikerét bizonyítja az is, hogy ez az első év, amikor a járás már nem szorul alapanyag-importra, maguk a tsz-ek állítják elő a hizlaláshoz szükséges alapanyagot. Még járáson beiül is iegféljebb egyikét esetben lesz állatmozgatás, amikor a nagyobb tenyésztő tsz- ek süldőket adnak át a szomszédos tsz-dkmek hizlalásra. A proBlirozás természetesen a tojást a közellátás számára. Óriási abrakszükségelete van a sertésprofilú vemén di tsz- nek is. Ez a szövetkezet 139 vagon abrakot használ fel évente, s ebből 80 vagonnal csak a sertéshizlalásra. Az abrakot a tsz-ek meg is termelik, a probléma csak ott jelentkezik. hogy ma már a szövetkezeti gazdaságok is a legkorszerűbben akarnak ta- karmányozmi, e ezt csali táp etetéssel érhetik el. Ilyen óriási tömegű táp becserélése azonban nagyon megnöveli a szállítási költségeket. Ezért szorgalmazza ma már igen j sok tsz a saját keverőüzem létrehozását. Tekintettel a pécsváradi járás körülményeire, szó van róla, hogy a Termény forgalmi Vállalat még ebben az évben létesít egy takarmánykeverő i üzeme! Pécsváradon. — Éné — j egy sor új problémát hoz magával. Egy-egy kiugratott állatfaj esetében óriási mértékben megnő például egy bizonyos takarmányféleség iránt az igény. — A kátolyi i termelőszövetkezet például baromfitenyésztéssel foglalko- j zik majd elsősorban, már meg is kezdték egy 20 000-es baromfi-, illetve húscsibe-kom- binát építését. A baromfi ab- rafcigényét csak akkor elégíthetik ki, ha a sertés állományi:, ami szintén abrakigényes, a minimálisra csökkentik. A püspöki aki és pécsváradi tsz például átmenetileg úgy akarja áthidalni ezt a problémát, hogy közös b a ramfi kom bin át ot j létesít. Ez a vállalkozás nem húsbaromfi, hanem tojásfcr- melésre egyesül. Kezdetben | 9000, később, ha az üzem tel- jes kapacitással dolgozik, 15 KÖZÜLETEK. MAGÁNOSOK raít FIGYELEM! Autókba beiső VÉDŐHUZATOT, külső TAKARÓT. méret után saját és hozott anyagból készít, József Attila utca 21. szám alatti részlegünk. Telefon: 23-22. Pécsi Ruhaipart Vállalat HOGY Ml A VBLF.Mß- VYÜK Magyarországról az itt táró külföldieknek, akikkel •nunltam folytán érintkezem'' Kinek ez, lánek az. De váron: elmondom magának W. ír esetét; őt tegnap búcsú r- attam el a pályaudvaron. Tudnia kell, hogy IV. ír, a nyugatnémet kereskedő, •égi ügyfele külkereskedelmi .áUalatunknak, már többször árt itt. Korrekt ember, *ze- •éti a jó árut, abból van laszna. Azért jön ide is vásárolni, Politizálni nem szokott oelünk, de egyszer annyit elmondott, hogy ő maga antifa- úszta, okkal gyűlölte Hitlereket; antifasiszta, de —• mint megjegyezte — „természeteden” k ommuniet aellene s is, hogyne lenne az, hiszen ő .ellene van mindenféle diktatúrának”. De ne politizáljunk — szokta mondani, — az üzlet az üzlet, és már a régi rómaiak is tudták, hogy a pénznek nincs szaga. Mily nagy volt a meglepetésem, hogy két héttel ezelőtt, n mikor megérkezett, s a pálya udvarról a szállodába kísérlem, már út közben megkért: szerezzek neki jegyet egyik estére — kabaréba. Kabaréba? Hiszen nem érti a nyelvet? Mit ért belőle? Igen, kabaréba. Nekem minden szót fordítanom kellett, szinte gondolkodás nélkül, nehogy azt higy- gye, elsikkasztok valamit. Hát — nevetni se volt időm, olyan sebesen fordítottam neki. A német humor nem olyan éles, mint a magyar, így W. ár ig másképp reagált sok mindé*AHOGY A VENDEG LATTA re, de azért jókat nevetett — már amit megértett a mi sajátos tréfáinkból, amelyek a mi életünket, egyik-másik fonákságát pellengérezik ki. Utána megvacsoi'áztunk az egyik étteremben, s úgy a második pohár badacsonyi után egy kissé fesztelenebb lett W. úr is. Ekkor kérdeztem meg véleményét az előadásról és arról, hogyan jutott eszébe kabaréba menni, amikor van opera, hangverseny, mindenesetre a kabarénál in- ternacionálisabb műfajok. Hál ő azért akart kabaréba menni, mert odahaza azt hallotta, hogy Magyarországon nincs politikai kabaré. És? — kérdeztem. Van — felelte — és jó. Nem is érti, hogyan engedhet meg ilyen éles szatírát egy dilcta- túra. — Nézze, kérem, amit i kabaréban kifiguráztak, az ellen a kormányzat is harcol és fellép — válaszoltam-. — És a kritikától sem fél a kormányzat. Ezt válaszoltam, és aznap többé nem politizáltunk. Másnap délelőtt hivatalos tárgyalásokat fogytattunk. Már dél felé járt az idő, amikor egy bizonyos árucikkre terelődött a szó. W. úrnak tetszett a mintakollekció, de kifejezte azt az óhaját, hogy látni szeretné a gyárat, ahol ezt csinálják. Ha erre van mód. Ha nem félünk, hogy ő kémkedik. Felhúzta a szemöldökét és rámnézett. En a tárgyalóasztalon lévő telefon után nyúltam, s nyomban felhívtam a gyárat-. El ne felejtsem: szerencsém volt, az igazgató régi jó barátom, együtt voltunk mérnökhallgatók az egyetemen. Elmondtam, miről van szó, s rögtön megállapodtunk, hogy ebéd után leutazunk hozzá, habár rosszak az útviszonyok, azt a száz kilométert megtesszük valahogy. ~De kért, hogy ne menjünk négy óra előtt, mert korábban nem ér rá. Megállapodtunk, s W. úrral közöltem; ebéd után mehetünk. NEM ÉPPEN SZÍVDERÍTŐ út volt, de fél négyre odaértünk. A portás teketória nélkül beengedett, de az igazgatói iroda zárva volt. Hol lehet a barátom? Na, nem baj, beinvitáltam a főmérnök szobájába, annak ajtaja nyitva volt. A titkárnő hellyel és feketével kínált, foglaljunk helyet. A jőmérnölá szoba úgy helyezkedik el, hogy ablakából a gyár nagytermébe látni. W. út lenézett és odahívott. — M: van ott? — A kérdésre a titkárnő felelt: termelési értekezlet. — Aha — kapcsolt W. úr —, ez az, amit * kabaréban kifiguráztak.., W. úr kinyittatta velem az ablakot és megkért, tolmácsoljam a felszólalásokat. Én most nem részletezem miket mondtak ott munkások és műszakiak, de nagyon jó értekezlet volt, sok bírálattal és még több javaslattal, felelősségteljes felszólalások, még az export minőségéről is bőven szó esett, úgy, hogy VV. úr nagyokat hümmögött és csóválta a fejét. És hogy el ne felejtsem, megkapta a magáét igazgató, főmérnök, de még minisztérium is, és W. úr még jobban csóválta a fejét és még nagyobba- kat hümmögött. Megint nem részletezem, hogyan folyt le az igazgatóval a tárgyalás, és hogy mennyire meg volt elégedve W. úr a gyárban látottakkal. Este volt, mire újra autóba szálltunk, irány haza. Egyszeresük megszólalt W. úr; — Ne mondja, hogy telhetetlen vagyok, de az a tegnapi kabaré ... \\an itt valahol útközben egy olyan kolhoz vagy hogyhívják? Azt is megnézném. — Biztosan van — feleltem —, mindén faluban van, de mit láthat ilyenkor öreg este? — Valamit csak látok. ' MEGÁLLTUNK a KŐVETKEZŐ FALUBAN, nagynehe- zen eligazodtunk a tsz-major felé, ott bizony csak az állatgondozó dolgozott, teremtett lélek sehol. Visszafelé menet megálltunk a művelődési ház előtt. Hahó, gondoltam maiamban, most már én vezény- lem ezt a parádét! Bementünk. Hát a nagyteremben színjátszók próbáltak, az egyik kisebb teremben meg a szaktan- folyam előadását hallgatták a szövetkezeti tagok. Töviről hegyire elmagyaráztam, mit láttunk, s mentünk tovább. A következő faluban, ahogy mentünk a főutcán, megszólalt IV. úr: — Álljunk meg itt is ,az előtt a ház előtt — s egy nagyobb házra mutatott, feltehetően megint a művelődési házra. Megálltunk bementünk. No, itt kudarcot vallolt, gondoltam. A klubszoba zárva — W. úr mosolygott —, « mellette lévő ugyancsak zárva. De hát akkor miért égnek g. lámpák, kell itt lennie valakinek! Benyitottunk a nagyterembe. Én rögtön láttam, mi zajlik: a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Fonák szituáció, ügye? Az emelvényen bordóval fedett asztal, mögötte tán a járási titkár, a tsz-elnök meg más hivatalos emberek, a padban egy éltes parasztember magyaráz nagy hévvel valamit, és ekkor belép két idegen, tetejébe az egyik nyugatnémet Elnézést kértem a zavarásért, noha nem ők: én voltam zavarban. Bemutatkoztam és bebocsátást kértem. Megkaptuk. Leültünk a hátsó sorban. Nem mondom, hogy csendben, mert nekem ismét minden szót tolmácsolnom kellett. Es egy olyan közepes szövetkezet lehet, harmincegy forintot osztott munkaegységenként Sok gond és baj feltárult, sok bírálat és indítvány hangzott el, heves szócsaták is dúltak. Tizenhét felszólalást hallgattunk. végig, mire lezárták a közgyűlést. Felálltunk, indultunk. Azaz csak indultunk volna. A tsz-elnök felesége meginvitált egy kis harapnivalőro. Egy kis harapnivaló — tíz menyecske hordta a tálakat, nagy volt az iddogálás, magas a hangulat, és W. úr alighanem kezdett valamit érteni. Azt, hogy ezek az emberek nem nagyon kívánhatják vissza a földesura!, de még az egyéni gürcölést se. Ilyen értelmű felszólalás egy se volt.., A vendéglátást megköszöntük, s W. úr még útravalöt is kapott, meg egy szép fejkendot emlékbe. HAZAFELÉ AZ AUTÓN őszintén megnyilatkozott vendégem: — Tudja, kérem, a mi demokráciánkban nincs ilyesmi, hogy a munkás meg a paraszt, a gyáros és a földbirtokos dolgába beleszól. Ez a részvényesek dolga, részvényeik arányában. Valahogy úgy látom — szóljon, ha tévedek —, ez a maguk rendszere amolyan nagy részvénytársaság Itt a rész- vényegység a munkacg-.. o vagy minek nevezik. Nem? Na, és azt hiszem, ilyen körülmények közt csakugyan nem a választás a döntő, hanem az ilyesmik, az ilyen összejövetelek. Gyakran van ilyen? Icán'’ v. látja! Ezt pécézték ki a kabaréban! Agrigento után is a legjobbak között Interjú Simon Antallal, a Mecsek Művészegyüttes vezetőjével Az olaszországi vendégszerepléssel és az Agrigentóban elért második hellyel a Mecsek Művészegyüttes magára vonta a művészetet szerető emberek figyelmét. Merre tart most, milyen céllal, s mik lesznek a következő állomáshelyek, erről beszélgettünk. Simon Antallal, a Mecsek Művészegyüttes vezetőjével. — Most volt az együttesünk alapításának nyolcadik évfordulója — mondta a művész- együttes vezetője — s tni már a tízivei jubileumra készülünk. Ebből az alkalomból egy táncdráma-e^tet és az új földár műsort mutatjuk majd be. A táncdráma-est első bemutatóját május huszonhatodikára tervezzük, majd a nyár végén újból felelevenítve Mohácsra, Kaposvárra, Szekszárdra is elvisszük darabjainkat. Szó van arról is, hogy Budapesten, a KISZ Központi Művészegyüttesének rendezésében. ugyancsak színre visszük. — Milyen drámák bemutatóit láthatja majd a pécsi közén ség? — Puskin: Cigányok című művét, ami bár felújítás, egészen új koreográfiával dolgoztuk át. A mű zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte, aki a magyar jégrevű zenei vezetője. Lesz egy ősbemutatónk is, Arany János: Tetemrehívds-n, melyei Pákolitz István pécsi | költő dramatizált, zenéjét pe- dik Szokolay Sándor szerezte. | Hétfőn kezdjük el a ..Megront- I h ..lan város” című szatirikus tánc betanítását. Ez a munka teljesen korszerű előadásmódot kíván, s Kincses József zeneszerzőt dicséri az alapgon-1 dolat helyes zenei kifejezésének : megtalálása — A három stílus, a romantikus, a drámai és a modern, nem okoz előadási nehézséget az együttes számára? ' — Nem. Azaz nem szabad, hogy okozzon. Agrigentói tapasztalataink éppen azt mutatták, hogy a szocialista országok jó pár évvel a Nyugat előtt jártak, úgy a művészi kivitel, mint tartalom szempontjából. A nyugati együttesek azonban nagyon gyors léptekkel közelítenek. Ha mi. élen akarunk maradni, meg kell találnunk* a legszebb hagyományokon túl s korszerű előadásmódot, mely népi ugyan, de mégis a XX. század közepén túljutott ember érzésvilágához közelebb eső. Mi igyekszünk is, hogy a mai mondanivaló tánckifejezéseit a lehető legjobban. elssjá- fanassuk. — Talán a pécsi balett úllu- léséhez hasonló kísértet beje- íei'i'ieyeKént iOgnsijuts v/., -elf — Ha nem is őket másolva, de szándékaikkal rokon elgondolásokat dédelgetünk. — Milyen programja lesz még ebben az évben együ lesüknek? — Az úttörőinkkel fél órás tv-játékot készítenek Pesten. A tv-játék forgatókönyvét Lernte Géza írta. Címe: „Elvetettem kenderkémet”. Valószínűleg egy hónap múlva kerül bemutatásra. A tv-játék zenéjét Várnai Ferenc szerezte. Azi hiszem megvalósul a Pécsről készítendő d okúmén tumiilno forgatása is, amelynek kapcsán együttesünk szereplésére, segítségére is számítanak. Ez egy huszonöt-harminc perces film lesz. Az új folklór-műsor előkészületei is folynak, András- falvy Bertalan gyűjt ehhez anyagot. — Az együttes programjához sok segítséget nyújtanak a pécsiek? — Igen. Az írók, a zenes?.« zSk, a színház karmesterei, művészei, a képzőművészek mint például Lantos Ferenc, aki díszleteket készít számunkra, vagy Gombár Judit, aki a jelmezek összeállításában nélkülözhetetlen munkát végez, mind lelkesen támogatnak bennünket. Reméljük, ezt újabb sikerekkel hálálhatjuk meg — mondta végezetül. Simon Antal. — te — 140 nagy értékű tárgyat adott át a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak a bátyi honismereti szakkör Pincézéseken, házi összejöveteleken végzi gyűjtőmunkáját a szakkör Bolyban történeti, földrajzi és néprajzi szakcsoporttal, Múlik László igazgató-tanító vezetésével 1961-ben alakult meg a honismereti szakkör, amelynek jelenleg ötven lelkes tagja van. A toborzómunikái családlátogatások tonnájában intézték. Az asszonyok háziaknál tartják foglalkozásaikat, alkalmanként 1Ö—15-eai jönpek ösz- sze és egy-egy népszokást vesznek sorra, mindenki elmondja róla, amit tud. A férfiak a Bolyban hagyományos pi-ncé- aóst választották összejöveteleik egyik formájaként. Ilyenkor borozgatás mellett elevenítik fel a falujuk történetével, népszokásaival kapcsolatos dől gokat, meséket és a néprajzi értéküket mindjárt a magukkal hozott magnetofonon rögzítik. Ezen túlmenően tanulmányi jellegű kirándulásokat i tesznek a pécsi, mohácsi múlj zéumqhba, rendszeres szakköri j foglalkozásokat tartanak és előadásokat hallgatnak a művelődési házban. — Legutóbb Magyarlaki József né, a néprajzi szakkör vezetője a „Bölcsőtől a koporsóig’’ címmel a Bólyban régente szokásos családi és ltá rsadáltwi ünnepekről, lakodalomról. farsangolásról, születésről és temetésről — mint a gyűjtés eddigi eredményeiről — tartott nagysikerű beszámolót. Dr. Papp László, a Pécsi Jan-us Pannonius Múzeum igazgatója viszont „Régészeti ásatások Bólyban, különös tekintettel az avarkori leletekre” címmel tartott előadást a községben, aminek az adta meg az érdekességét, hogy a feltárásban, leletmentésben helybeliek is részt vettek. Eh- | hez kapcsolódik még az is, I hogy a honismereti szakkör ed dig már 140 nagyértékű tárgyat — sírleleteket, bronzkori halotti urnáJKla!, pénzérméket, az 1848-as nemzetőrség dobját, céhládákat — adtak át a múzeumnak és még maradt any- nyijuk, hogy abból színvonalas falum úzeumot rendezhették be. Mindezen túlmenően a bolya honismereti szakkör a Dunántúli Tudományos Intézet hasonló tárgyú pályázatára reagálva részletes gondossággal megírta a falu 870 éves történetét, aminek ezer példányban történő kiadatására a községi tanács 30 000 forintot szavazott meg. Ugyancsak a honismereti szakkör kezdeményezésére az idén egész augusztusban tartó tinnepá játékokkal emlékeznek meg a bólyiak falujufc 870 éves fennállásáról.
