Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-23 / 45. szám

M«S. JÜBltCÄB a.

waplA

Zenés ébresztő a leánykollégiumban

Negyvennégy olyan leány.

*1 a Geisler Eta középiskolai leánykollégiumban, aki idén járul először a szavazó- urnákhoz. A kollégium vezetői elhatározták, hogy körülményeikhez képest ünnepée lyessé teszik számukra ezt a napot. Vasárnap reggel, zenés ébresztővel köszöntik a választásra készülő lányokat. A h&ngoshíradón keresztül mozgalmi dalokat közvetítenek, majd elhangzik a kollégiumi diáktanács üdvözlete. A kollégiumból közösen vonulnák át a lányok a szavazóhelyiségbe, majd díszebéden vesznek részt, melyet a kollégium vezetősége rendez tiszteletükre.

Felére lehetne csökkenteni az építkezés idejét

Regionális tervezés — Folyamatos építésszervezés

Fim zenekarral ar ereákbez

A hét végé» • pécsvárodl

járásban is meggyorsultak a választási előkészületek. Csütörtökön délután Pécsváradm került sor a szavaz» tsaedő bizottsági elnökök oktatására, a szavazás lebonyolítása, technikai részének begyakorlására. hogy a választást mindenütt a legszabályoBabben, hiba nélkül bonyolíthassák le. Nyolc községiben már csütörtökön estig előkészítették a szavazó helyiségeket, helyszínre szállították a szavazó urnákat. Pénteken és szombaton a .tárán többi községében is előkészítették. íeldüszr- tették a szavazó helyiségekét. Ebben a járásban összesen 42 szavazókörzetbea bonyolítják le vasárnap a szavazásokat, Véménden a járás egyik legnagyobb községében reggel a szavazás megkezdése előtt ünnepélyes keretek között köszöntik a község ifjú választó- polgárait, s díszes emléklapot nyújtanak át nekik első szavazásuk alkalmával. Mar- to-nfán fúvós zenekar üdvözli vasárnap reggel a választókat.

Fai végű Ferenc elvtárs, a Baranya megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke részt vett az Építők Szakszervezetének XXIX. kongresszusán. A baranyai építők problémáival utazott fel a kongresszusra. Ezek a problémák Felvégi elvtárs elmondása alapján az alábbiakban foglalhatók össze.

*— Megyénkben » fejlődött az építkezések színvonala. Egyre több korszerű szerkezet kerül alkalmazásra. E szerkezetek nagy részét özemileg előregyártott elemekből készítik, ami a nehéz fizikai munka gépesítésiét vonja maga után. — Azonban annak ellenére, hogy megteremtettük a munkafolyamé tok gépesítését,

ez elégtelen termelésszervezés

beleszól a feffcSáés ütemébe.

Az Építésügyi Minisztérium 1962-ben utasításban rendelkezett a folyamatos építőipari termelésszervezés bevezetéséről. Ezzel kapcsolatban a következőket javasolják *• baranyai építők-;

A távlati lakásépét««!, programnak olyan beruházási eló- iteszítése lenne helyes, amelynek alapján több évre előre meghatározhatnák a folyamatos tesEfnejésszervezésre tervezett üzemek gyártási és szerelési programját. Ennek érdekében koncentrálni kellene a területileg egy körzetbe tervezett lakásépítések hitelfedezetét, az építtetők beruházásait, bármely tárcához tartozzanak is.

! Meg keflene szűnteted, hogy

i egy kivitelező vállalat 10—15 ! tesrvezővállalat technológiái ei- ! képzelései szerint alakítsa ki a gyártási profilját.

; A műszaki tervezői munkát ! pedig úgy kellene osszon an golni, hogy a kivitelező minden esetben megfelelő tervdokumentációval rendelkezzék. Ennek érdekéiben helyes lenne, ha a területi tervező vállalatok munkakörébe sorolnák a területükön felépítésre kerülő épületek (különösen lakások) tervezését. Ez előnyös lenne azért is, mert ily módon lehetőség nyílna arra, hogy* a szerkezeteket a kivitelezés során finomítsák, egyszerűsítsék, rnás részt a tervező vállalat a helyi adottságok ismeretében, jobban fel tudná mérni a kivitelezők technológiai felkészültségét és olyan megoldásokat tervezne, amelyek minden tekintetben megfelelnek. Például nem tervezne öntött házat ▼agy monolit födémet, amikor tudvalévő, hogy korszerű panel és födémgyárral rendelkezünk.

By mádon

a tervezés

regionális megoldása

is jobban meghatározná a vállalat műszaki fejlesztési irányát. miután távlatokban ismerné meg a tervezés alatt álló beruházási feladatokat. Ezzel párhuzamosan helyesebb arányokat lehetne kialakítani a munkaügyi, a gépesítési, a szakmunkásképzési és egyéb területeken.

Az eimondottakiait az eddig

kialakult tapasztalataira ala- ; pozta a vállalat. Ismeretes, : hogy 1961-ben bíztató adatokat! szolgáltattak a fentiekkel kap- ; csolatos kísérletek, ugyanakkor ! az is köztudomású, hogy e kísérletek éppen « megfelelő munkaterület és más egyéb problémák miatt ' hiúsultak meg.

A Baranya megyei Építőipari Vállalat ebben az évben építendő 822 lakásából 340 lakás panelelemeit kell legyártani és

összeszerelni. Ebből 255 lakást kell panelkivitelben átadni. Ezt már a folyamatos termelésszervezéssel kívánják megoldani, s erre biztosítva van a technikai felkészültségük is. A panelüzem kapacitása a teljes 1 üzembehelyezés után 600 la-! kás előállítására lesz képes. Ily módon olyan folyamatos i termelésszervezéssel működő építési üzemet lehet létrehoz-; ni, amely sorozatgyártásaival egyenletes, előre meghatáro- j zott ütemekben biztosítja a la- 1 kóépületek határidős befeje- zését.

A vállalat ilyen irányú el- j gondolásait készséggel támo- f gatja az Építésgazdasági és Szervezési Iroda, amely adott- [ ságainál fogva eddig te sok j segítséget nyújtott. Ez a támogatás, vagy mondjuk úgy, közös munka, jelentősen

emelheti a vállalat

termelékenységét

is. Ha a. számítások szerint

úgy sikerül kialakítani a munkaterületeket, hogy a 600 lakás szerelését folyamatosan végezhetik, ebben az esetben az egy főre eső lakástermelést több mint a duplájára emelhetik. Ez egyben azt jelenti, hogy a lakáskiadások átfutási ideje is kb. 50 százalékra csökkennél

A HO MOC/OTT,,,

Még most is — pedig' olvad

és megroggyant a hó — némi szorongással járkál az ember Tormás utcácskáin. Innen már nem messae Somogy határa, Csak a gödrekereszt.úri hegyet keil megmászni. A falu dombok közé szorult.. 1 Elképzelni is nehéz, mi élet lehetett itt az elmúlt hetekben, amikor mínusz 15 Celsius fok alá süly- lyed a hőmérő higanyszála és csak havazott, havazott^

*

Az iskola kis kapujában állunk az igazgatóval. Pöttömnyi gyerek jön. megáll, köszön: „Jónapot kívánok” a fordul be előttünk.

— Jónapot — válaszol Győr Pál Elemér és bevezet a tan- tei-embe.

Harminc gyerek kei fel

ültéből.

— Hogyan jártatok a nagy hóban iskolába? — kérdezem. Legnehezebben a három kilométerre lévő Kőtörő pusztaiak jöttek, de egy nap sem Mányoztak — válaszolják. Hogy kik voltak ezek? Kovács Tibor. Kovács Ilona. Kovács Jancsi. Kovács Árpád.

Mint az or gon as i pók. Négyen. Testvérek.

Harminc lépés Pécsett házunktól. a buszmegálló. Emlékszem a havas szél majd he- lököít a lépcsőháziba azokban a napokban.

Csodólatos tanterme van a tormási, iskolának. A ragyer gdan tiszta falak mellett álló üvegszekrények tele érdekes dolgokkal. Kitömött madarak, álatok, lombikok, képek és a terem végében egy 20 ezer forintos filmvetítő gép. Az iskola épületében külön helyiségben a „foto-labor”, hatezer forintos nagyítógéppel, hat fényképezőgéppel, mindez a gyerekek foto szakkörének tulajdo- tm. — Külön nyelvtanfolyam •szoknak, akik ntagasofcfe ü&o- liBlM.lHftráiiirTi

Az iskola diákjainak egy éves átlagos mulasztása 0,2 százalék.

A cigánysonból i« négy gyerek jár iskolába.

v

Verandás házhoz kopogok be. A konyhából fiatal, barna hajú menyecske lép ki Vice Ferencné.

•— Hogy mit tudtunk esánáí- ni abban a szörnyű időben? Tudja alakult egy díszítő szakkörünk , huszonkettőn vagyunk benne. Például Kovács József- raé, aztán Filotós Ferencné, akinek bányász a férje, Szabó- né... A vezetőnk Miklósi Jenőivé Sásdról jár iá. Késze meg a munkánkat!

Az ágjTa mutat, A párnák huzatain megcsodálhatom a kék „torockóit” a kék-piros „buzsáki-t”, a fekete-fehér ..sár közit”, és a talán legszebb mo- tiválású vörös „rábaközit”.

— Tudja, eddi« olyan macskás, fizikés térítőink, meg párnáink voltak, most legalább megszabadulhatunk a sok vacaktól. Már az egész falu viszi a mintákat.

látogatni Pécs«, de sokszor ; Sásdra megyünk, ha a Pécsi j Nemzeti Színház ott tájol. — j Szeretnénk ebben az évben elmenni Észak-Magyaronszágra és a Balatonra 50—60 taz-tag- Salij. , j

Szül« István 1

Zenés utazás Itáliában

A Pécsi Kamaretkóna Zenés utazás Itáliában címmel február 23-án, szombaton este 7 órakor rendezi meg kővetkező műsorát a Nevelők Házában. Közreműködnek: Herényi Zsuzsa (gordonka), Farkas Szilárd (gitár), Hevesi András (mélyhegedű), Ivasivka Mátyás, Surján Miklós (furulya), Besenyő Hedvig, Dobos Láss- lóné, Meggyest Sch. Katalin (ének). A Pécsi Kamarakórust TiUai Aurél és Dobos László vezényli, a műsort Dobos László szerkesztette, az elbeszélő Kovács Szabolcs lesz. Az előadás után hangfelvételről XVI. századi zeneműveket hallhatnak «s érdeklődők.

ígéretek helyett — tettek

m.

A MEGYE KERESKEDELME az elmúlt négy esztendőben jelentősein fejlődött. A tanácsok nagy gondot fordítottak a lakosság igényeinek kielégítésére, új árufajtákat, új szolgáltatásokat vezettek be. Nemcsak új áruk jelentek meg a boltokban, de megjelentek a kereskedelem új formái is, mint a gyorskiszolgáló, önkiszolgáló boltok. Az önkiválasztó áruházak is időmegtakarítást, jobb vásárlást jelentenek. Jelenleg a megye területén 1020 bolt és 621 vendéglátó egység működik. Elmondhatjuk, hogy Komlón, Mohácson és az ösz- szes járási székhelyen az iparrikkboltok korszerűek. Szenlő- rinc, Vajszló, Boly, Dumaszekcső, Mágocs, Szászvár községek boltjai is elérik a városi szintet.

Néhány adat a kereskedelemből: rádióból az elmúlt négy esztendőben eladtak 12 174 darabot, mosógépből 14 853 darabot, televízióból 5732 darabot, kályhából és asztali tűzhelyből , 24 956, porszívóból 2245, motorkerékpárból és robogóból 3896, hűtőszekrényből 962 darabot'. Ezeken kívül sok lakás új bútorral is bővült, illetve kicserélték a régit. Az elmúlt négy év alatt bútorra összesen 149 miSfUó forintot költöttek. Ruhára, cipőre és különböző divatholmikrw 950 millió forintot fordítottak.

A lakosság a kereskedelemben elköltött pénzén eft mintegy 50 százalékát élelmiszerre fordítja. Ez az arány a nemzetközi élelmiszierfogyasztás aránya felett áll. Jó eredménynek lehet számítaná a mélyhűtött áruk sokféleségét.

Az élelmiszerfogyasztással párhuzamosan fejlődik a megye vendéglátó szolgáltatása is. A pár évvel ezelőtti talponálló italboltok helyébe a tiszta, szépen berendezett üzletek nyíltak. Az elmúlt két esztendőben a megye szállodáinak berendezéseit felújítottuk, alkalmassá tettük magasabb igények kielégítésére. Ma már a harkányi, komlói, »klóéi “3 mohácsi szállodák minden igényt kielégítenek.

*A nyári idényben az üdülőhelyekéin is javulás volt tapasztalható a kiszolgálás gyorsaságában, az étel-ital válasz- tOkosságában, örömmel keB. megállapítani, hogy az égetett szeszesitalban az 1962. évben országosan a megyében csökkent legjobban a fogyasztás (35—10 százalékkal) ugyanakkor a sajátkészítésű kész- és fékéé*?, ételek fogyasztása emelkedett

A kereskedettem életéből, fejlődéséről még számos adatot lehetne említeni, de ezekből az adatokból is megállapítható az a nagy út, amelyet a kereskedelem tett meg az elmúlt négy év alatt.

Nem szabad, elfelejteni azt nem. amit a tanácsok a megye lakosainak üdülése, pihenése szempontjából tettek. A tanácsok, feJismermerwe a terület adta lehetőségeket, mindig arra törekedtek, hogy megyénk szépségeit megóvják, tovább fejlesszék. Ennek figyelembevételével megyénkben az eltelt négy év során a hétvégi üdülőhelyek egész hálózatát alakították ki. Helyreállítják a magyar történelem dicső emlékeit idéző szigetvári, pécsváfadi és siklósi várakat, gondozzák a műemléképületeket, kastélyokat. Fejlesztik Harkányt, Síkondát, megteremtik Abaligeten és Orfűn a nyugati Mecsek nagy üdülőhálózatát. Az elmúlt négy esztendő, alatt a Baranya megyei Tanács több mint 10 millió forintot költött a megye üdülőhelyeinek fejlesztésére.

„ÍGÉRETEK HELYETT — TETTEK” — «st adtuk címül ebnek a cikksorozatnak. Tényeket írtunk le, tényeket, .amelyekről mindenki személyesen is meggyőződhet. A mi államunk fejlődésében nem az ígérgetések, hanem a politikailag, gazdaságilag jól megalapozott tervgazdáifcoöás a döntő. Azt hisszük, hogy nem tévedünk, amikor bízunk az elmúlt évek eredményei alapján abban, hogy jó terveink a dolgozók munkája alapján valóra válnak és az elkövetkező négy esztendő a »aooiaMzmue teljes felépítésének eredményes évei lesznek.

7őő(ji/an yziUelítek az újítás &k?

A szabás-varrás tanfolyaanot Pelcker Jánosod és Kiss Lajos- né dicséri.

— Olyan jól ei tudja tölteni az emiber a téli napokat, megtanultunk először felsőrészt szabni:

A kul tárházban azt mondják, a legutóbb operafilmet és a „Minőségi vetőmagvak hasznát” mutatták be. Minden héten vetítenek. Nagyon tetszett a TV-ben a műkorcsolyázó Európa-bajnokság.

— Ma estére a TIT-bö! várjuk Takács Lászlót, dr. Tóth Istvánt és Antal Gyulát ►— közli Győtr Pál Elemér, —* Az ismeretterjesztő előadásokat általában 89—90 ember hallgatja meg. Most nehéz a nagy Kő miatt innen eljárni, de majd, ha kitavaszodik! Akkor jtafe&n lehet utazná: ősszel te.

Mi OWbert vittem be ntáararoofci

Csütörtökön este a vasast bányatelep kultúrotthonának minden helyiségét megtöltötték a bányászok és hozzátartozóik. Az első teremben tízen-tizenöten biliárdoztak. hat asztalnál meg ultiztak. Természetesen mindegyik

„játéktéren” ugyanannyi

drukker izgult. A szomszédos helyiségben nagyképernyős televízió, körülbelül negyven ember nézte a műsort, s kittben iszogatta a nagyfröccsöt. Az emeleti nagyteremben a táncosok próbáltak.

A két klubszobában több mint ötven ember foglalt helyet, hogy részt vegyen a Dunántúli Napló szerkesztősége által rendezett újítókon ankétem, baráti beszélgetésen.

Az elnök megnyitotta az értekezletet, majd az újítási előadó ismertette a múlt havi döntéseket. Egy hónap alatt hét újítást nyújtottak be a Petőfi-bánya dolgozói, amelyből kettőt találtak elfogadhatónak• Az egyiket Am. rein József dolgozta ki, nagy segítséget adott a kábelek átalakításához. Szakcsi Jenő konstruált egy kihúzható vasúttoldalékot, « így az tmeezke hajtásnál nem kell annyit kínlódnioik az embereknek. A vasút, a rakodási lehetőség közelebb került a vájvéghez. Minő, a két újító eszmei díjazásban részesítetA beszámoló utón. nmeiy

tizenöt percig tartott, az éji- • tök vették át a szót.

Friedsam Henrik üzemi, lakatos emelkedett szólásra.

— Sokat járok s bányába, főleg sokat szerelgetem a nagytömlőket. Észrevettem, hogy a nagytömlők kapcsolásánál igen sok a probléma. Nehezen lehet szét- és összeszerelni, külön szakmunkás' kell hozzá megfelelő szerszámmal és így tovább. Amíg a lakatos lejut a földalatti munkahelyre, rengeteg idő kárbavész de a tömlőkből is sok kis darab lcárbaveszett. mert baltával nyesegették le a végeit.

Én valamikor tűzoltó voltam és eszembe jutott, hogy ott a tömlők kapcsolása más módon történik, az úgynevezett Storcz-féle kapcsolókkal. 1 Egy évvel ezelőtt említettem a mérnök elvtársnak, hogy ez lenne az én újításom. Nem kell négy csavart használni, nem kell lakatos, aki ssétsze- j di, vagy össze szereli a tóm- J löket, hanem s bányászok könyűszerrel elvégezhetik. Valahogyan feledésbe merült a javaslatom, az igaz, | hogy papíron *em adtam be sehova sem.

Körülbelül egy éra múlva \ kérdezi tőlem a mérnök elv-1 társ, hogy mi van az újító- J sommal? Miért nem nyújtom már be? Beadtam. Azonnal meúkessdtók m kapcsolók 1

gyártását és azóta, is használják a bányában. A dolgozók dicsérik, könnyebb vele a munka.

Kraft Ferenc technikus tavaly olyan újítást nyújtott be, amely nemcsak a pasast bányában hasznos és jelentős, hanem szinte vnlameny- «V* szénbányában.

— Lenn gyalogoltam a vágatban, a töltőgaratok körül. Leültem egy kicsikét a vágat oldalához és néztem a töltő- garatnál dolgozó embereket. Láttam, hogy milyen nagy erőfeszítéssel dolgoznak, nyomkodják , a rabért, csak úgy szakad róluk a verejték. Spekuláltam magamban, pillanatok alatt megvolt az elhatározásom. Oda álltam melléjük és el is mondtam nekik, hogy csinálok én egy szerkezetet, s akkor nem kell majd kézierővel végezni « töl tést.

— Jó, jő, — mondták ők — de ha kevesebbet fogunk tölteni? S ha elromlik a szerkezet? És a kereset?

Megszerkesztettem s készüléket. Bevált Sőt, ha figyelembe vesszük a koncentráció fejlődését, egy újabb töltőbunkert keltett volna építeni, amely nem kis ösz- szegbe kerül. Kaptam érte 1893 forint dijat.

— IHgy napig dttt vfúme. a szállítás, ka twite» a esőlej©»

gó, — mondja Stuntam 10»

bért, t kötélpálya művezetője.

— így igaz, — helyeselnek « többiek.

A beszélgetésben nincs már drukk, közvetlen mindenki. Sót, egy érdekes dolog történik. Gering Béla, oki # földalatt dolgozik a gumi- szalagnál, magasra emeli a kezét és szót kér. A hangja ugyan bátortalan de amit mond, azt pontosan és maga. biztosan mondja.

— Rengeteg problémát okoz a gumiszalagoktól a fém tárnok elszállítása. Három zsámoly segítségével meg lehetne oldani, hogy a tárnokét a szalag továbbítsa, hisz egy-egy iám nehéz is, majd 80 kiló. Tudják mi a helyzet az A-szinten?

Szakszerűen elmondja hogyan képzeli el az egészet, A főmérnök helyettese és az. üzemvezető egyetért javaslatával.

— Meg fogjuk valósítani, nagyon helyes r— mondják,

így született meg egy újítás a csütörtök esti baráti beszélgetés alkalmával.

*

A szerkesztőség kezdeményezésére rendezett újítókön ankét hat órakor kezdődött, de még kilenc órakor is együtt maradtak a résztvevők.

Az ankét igen hasznosnak bizonyult sok értékes tapasztalatot nyújtott * részivé•WŐÍMtejR.

3ÁGH ISTVÁ

I