Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-23 / 45. szám

ftLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUltlÁlilTŰLI Mindenütt fól felkészültek Ölési tartott a megyei választási elnohség •,-Áttéri MimmMüuMti% is pím mmt mű mos rtmiéMSVWsi Vii.&(»ss8«Si«'iste< Im, Uhmér Szavazólap Mmmnfm tm&®&ns,k vämgim* tm$, mmár m Szavazólap A tm&Bfá véhmzi4tkétMH mm#; HAXMUS SlPfKOST |«!8ítf« ár CmJb . -*!•«>' 4 !*<• -•=.?. íí'isrí* <963. PBBRVÁM n. I SZOMBAT A M‘SÍ*B SZOCIALISTA KUNK ÁSp/kBT BAIUN ÍA MÍGVEI BIZOTTSÁGA L4 AMEGTfl TANÁCS UMA xx évfolyam, ARA: 5» FILLER «. SZÁM Milyen szavazólapokat kapnak a választók? Ax Orsxágos Válasxtási Elnökség tájékoztatása Felére lehetne csökkenteni u építkezések idejét • Hogyan születnek az újítások? J 1 Erélyes sxorjet figyelmen«* tés Dicsőséges 45 »srtendő Amikor a farka* farkast támad Magf ar ország a gyógyszerexportáló országok élvonalában Szegeden alakítják ki a gyógyszergyártás új központját Az Országos Választási El­nökség tájékoztatást adott arról, milyen szavazólapokat kapnak a választók a vas ár- napi országgyűlési és tanács­tagi választásokon. — Ar országgyűlési válasz­tókerületi lajstrom választá­sra rózsaszínű, a fővárosi, a megyei es a megyei jogú vá­ros5 tenaes tagjainak válasz­tására világoskék, a járási, a járási jogú városi és a városi kerületi tanács tagjainak vá­lasztására világosbarna, a községi tanács tagjainak vá­lasztására pedig fehér színű szavazólapot kapnak a vá­lasztók. — A szavazás vasárnap Lgeggel 1 órakor kezdődik ét este 8 óráig tart. Mint isme­retes, minden választópolgár értesítést kapott arról, hogy neve melyik tanácsi válasz­tókerület névjegyzékében szerepel, milyen sorszám alatt szerepel, s melyik sza­vazóhelyiségben szavazhat. A szavazó személyazonos­ságát személyi igazolvánnyal igazolja, majd a szavazatsze­dő bizottság elnöke átadja a szavazólapokat és ezekkel együtt egy borítékot a vá­lasztónak. A Hazafias Nép­front jelöltjeire úgy szava­zunk, bogy a szavazólapokat változtatás nélkül összehajt1 jnk, borítékba zárjuk és a borítékot az urnába heiyez­Pétitek délelőtt a gyógyszer- vegyészet, az orvostudomány, vatamdavt a gyógyszeripar nagy számban összegyűlt szakembereinek, köztük id. dr. Issekutz Béla és dr. Fodoc Gábor akadénüfeusofcnaík, dr. Fritz Gusztáv ' professzornak, Clauder Ottó egyetemi tanár­nak, Lázár Jenő egészségügyi minisztéri umd főosztályvezető­nek részvételével nyitották meg a Duna fii,mszí nh ázbam a Nehézipari Minisztérium an- kétsorozatát a gyógyszeripar fejlesztésének feladatairól. A vitaindító előadást Ham­burger László, a MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgatója tartotta gyógy­szeriparunk világipiaci helyze­téről. A magyar gyógyszer­export 1949 óta tizenhatszoro­sára emelkedett. Tavaly 60 országba vittük ki gyógysze­reinket. A kivitel 75 százalékt. a szocialista, 25 százaléka a tőkés országokba irányul. Leg nagyobb vevőnk a. Szovjet­unió, amely ma már harminc­szor . több gyógyszert vesz át tőlünk, mint lí)57-ben. Legna­gyobb nyugati vásárlónk a Német Szövetségi Köztársa­ság, amely pedig maga is rendkívül fejlett gyógyszer- iparral rendelkezik. Az ide irányuló exportunk 1ÜÖ7 óta négyszeresére emelkedett Ugyanilyen arányú a fejlődés francia viszonylatban. Az ex­port nagysága tekintetében Magyarország az élvonalban van, jelenleg a hetedik—nyol­cadik legnagyobb gyógyszer- exportáló ország vagyunk a világon. Minőségi reklamáci ? tavaly olyan kevés volt, hogy még ezrelékben is nehéz len­ne Id fejezni. A nagyarányú fejlődést a kormány áldozatkész beruhá­zási politikája, a szocialista országokkal kiépített jó kap­csolat a KGST segítsége tette lehetővé és hozzájárult a már két ízben Budapesten meg­rendezett gy ó gyezer terá piás konferencia. A tavaly össze! másodízben megrendezett kon­ferencia óta számos szabadal­mi megállapodás és üzletkötés- történt, A MEDIMPEX támo­gatja a magyar szakembe­rek részvételét a külföldi tu­dományos tanácskozásokon. Tavaly 140 tudományos kutató és ipari szakember járt kül­földön a MEDIMPEX támoga­tásával. Nagyjelentöségűek az exportfejlesztés szempontjából a vállalat külföldi kiállításai ts és az utóbbi időben kötött együttműködési egyezmények. A Kairóban nemrég aláírt magyar—egyiptomi együttmű­ködési egyezmény óta száz­ezer font értékű gyogyszer- megremdelést kapott a ME­DIMPEX ebből az országból Több külföldi irodája van van már a vállalatnak. Az idén Ghánában, Indiában, jövőre pedig Japánban és Mexikó­ban állít fél irodát. Ezenkívül 46 országban vannak jelein a MEDIMPEX képviselői. Rövi­desen magyar gyógyszerraktá­rak. felállítását is megkezdik. I Az előadást dr. Purman Je-1 nőnek, a Nehézipari Miniszté­rium szervesvegyi oani főosz­tályvezetőjének hozzászólása egészítette ki azzal, hogy a gyógyszeripar fejlesztésének tervei és a vállalatok munká­ja biztosítják az export továb­bi növelését. Az idén az ipar már annyi gyógyszert állít elő, amennyit 1965-re tervez­tek, tehát két évvel előbb tel­jesíti második ötéves terme­lési tervét. 1965-ig a három nagy budapesti gyógyszergyár rekonstrukciója befejeződik, utána Szegeden fejlesztik to­vább a gyógyszergyártást. Uj, nagy gyár épül itt, sok száz­milliós beruházással. Id.' dr. Issekutz Béla akadé­mikus hangoztatta hozzászó­lásában, a kutatók felelőssé­get vállalnak azért, hogy új gyógyszereik, hatóanyagok elő­állításával vegyék ki' részü­ket a nagyarányú fejlesztés­ből. A választások előkészítésé­nek és lebonyolításának irá­nyítására január 2-án alakult Baranya megyei választási el­nökség, tegnap délután 3 órai kezdettel, negyedik alkalom­mal tartott értekezletet. A választási elnökség tagjai beszámoltak ellenőrzéseik ta­pasztalatairól és megállapítod* ták, hogy a választások előké­szítését a megye területén jói hajtották végre. A február 1«* án és 18-án járásonként véé» rehajtott oktatás, valamint * február 21-i kiskörzeti érte­kezletek alkalmával a válasz" tás lebonyolítását végző sza­vazatszedő bizottságok tagjai alaposan megismerkedtek at szavazással kapcsolatos aónfis- nisztratív tennivalóikkal A választási előkészítés ad­minisztratív rész* lényegében befejeződött Tegnap msntí'an választási elnökség megkapta a szavazócédulákat, melyeket ma estig adnak át a szavazat- szedő bizottságoknak. A szava- zóihelyiségek felszerelése és fel­díszítése ma estig mindenütt befejeződik. A járási és közsé­gi tanácsok megszerveztek a választási hírszolgálatot, tehát a megye egész területén biz­tosítva van a szavazások gyors és akadálymentes lebonyolí­tása« MAI FIATALOK Kádár János, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke pénteken fogadta R. K. Nehmt, a® Indiai Köztár­saság külügyminisztériumá­nak főtitkárát Fél órával ezelőtt még a vá­ros különböző iskoláiban bio­lógiát, mezőgazdaságtant tani. tottak, s most újra diákká vál­tozva itt ülnek a főiskola egyik tantermében és életről, hivatásról, lehetőségekről be­szélgetnek. A főiskola „elit* csoportjá­ból valók. A főiskola húsz kitűnő rendű tanulója közül tizen az ő csoportjukhoz tar- i toznak, már a jórendű is rit- { kaság náluk, s bukásra senki ; nem áll. Talán a véletlen mű­ve ez a szerencsés összetétel? j Nem valószínű, hisz az első | évben még közöttük is több volt a közepes. Szabó Valéria, a kis vitázó csoport egyik j tagja maga is közepes érettsé- ; givel kerüli ide, de már kél \ éve tiszta jeles. Rajta kívül | még három kitűnő, egy jeles \ és egy jórendű ül itt a szobá­ban. • Sk az első nappali tagoza­ton végző mezőgazdasági szak­tanárok, s most, hogy az álta­lános és középiskolákban is be­vezették ezt az új tantárgyat, óriási mértékben megnőtt irán­tuk az érdeklődés. Nagyjából már mindenki tudja, hová megy. Többségük falura. Pár évvel ezelőtt még úgy kellett édesgetni a faluba a végző pedagógust. Ezek a fiatalok meg már nem is tart­ják vita-témának ezt a kér­dést. Nagy Zoltán haza készül. Sümegre, de még nem dön­tötte el, hogy az általános gimnáziumot, a mezőgazdasági technikumot vagy az általános iskolát fogja választani. Kotnyek István már eleve úgy jött ide, hogy majd falura megy. szülőfalujába, a Nagy­kanizsa melletti Miklósfaluba. De miért, hisz ezeket a tár- I gyakat városban épp úgy ta­nítják, mint falun? — A kettő mégsem ugyanaz — magyarázza az ifjú tanár jelölt — Városban- inkább az ipari politechnikai oktatásnak van létjogosultsága., falun a mezőgazda ságinak. Nem egy­szerűen arról van szó, hogy fa­lun van nagyobb szükség ránk, hanem arról is, hogy falun | könnyebb is meg nehezebb is | a dolgunk. Könnyebb, mert a | gyakorlókért megszerzése ott j nem probléma, azonkívül min­den faluban van termelőszö­vetkezet, esetleg gépállomás, állami gazdaság. így könnyű kialakítani a gyerekekben a nagyüzemi szemléletet, ami az elméleti órákon vezérfonal. Nem kell a kis apró parcellás gyakorló kertre szorítkozni. — Nekem az az elképzelé­sem, hogy ha kimegyek Mik­lósfaluba, azonnal felveszem a kapcsolatot * ts Nagy öntözéses kertészettel, sok gépük, szép állatállomá­nyuk van. A gyerekek ott min­dennel egész közelről megis­merkedhetnek, amit az elméle­ti órákon tanulnak. S milyen élmény — tudom magamról — egy 10—12 éves gyereknek lovat vagy méginkább traktort vezetni, gépet kezelni! Akinek van kedve, hajlama hozzá, így akár örökre eljegyezheti ma­gát valamelyik mezőgazdasági í szakmával. — Igen ám — veti közbe j Ries Elek, aki a Jtísbéri szak- | iskolába készül politechnikai tanárnak — csak sokszor * gazdaságvezetők maguk is ide­genkednek a gyerekek elfoga­dásától, mert félnek, hogy va­lamit rosszul csinálnak, tönk­re tesznek. Velük kell előbb megértetni, hogy itt tulajdon­képpen az utánpótlás nevelé­séről van szó. Fel kell ébresz­teni a gyerekek kedvét, érdek­lődését s akkor egészen biztos, nem fog .előfordulni, hogy 15 éves korukban megkezdik ez áramlást a város felé. Fiatal tanárok indulnak rö­videsen ki a nagybetűs élet­be. Többségük falura megy. Egészséges gondolkodású, jó­zan fiatalok, akik nem ábránd­képeket hajszolnák, akik tud­ják, mi vár rájuk, mit kell ad­utok és mit várhatnak mind- ezért ez élettől. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents