Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

waplA A helyi iparpolitikai tervek és a szolgáltatások A megyei párt végrehajtó bi­zottság kedden tárgyalta helyi iparpolitikai terveink végrehajtásának eredményeit problémáit. A párt vb. ülésén megállapí­tották, hogy a megyei és a vá­rosi tanács által készítet* öt­eves, illetve éves Helyi iparpolitikai tervek gondos, körültekintő, elemző előkészítés eredményed, me­lyek alapjaikban véve jónak mondhatók. Mindezek mellett az ülés vitáján inkább a fo­gyatékosságokat hozták fel­színre. ami érthető, hiszen a fogyatékosságok felszámolása vezethet el a minden tekintet­ben kielégítő szolgáltatáshoz. Többek között megállapítot­ták. hogy a ma gá n kisiparosok létszáma csökkent. A létszám­csökkenést még tovább bonyo­lítja az is, hogy az új ' ipar­engedélyek kiadása (területi vonatkozásiban) nincs összhang ban a tervekből adódó követel­ményekkel. Például Pécsett a kisiparosok többsége a n. ke­rületben, tehát a belvárosban dolgozik, s ilyenformán a pe­rem területeken jelentkeznek leginkább a szolgáltatási prob­lémák. Hruscsov elvtárs meghívta Wilsont Leaden (Reuter) Harold Pf ilsonnak. » Brit Munkáspárt éj vezetőjének Sioldatov szov­jet nagykövet átadta Hruscsov üzenetét, amelyben meghívja, hogy látogasson el a Szovjet­unióba. Wflm a meghívást elfogadta. CHitei szakszervezeti kSIdöttség érkezett Hazánkba A SZOT Elnökségének meg­hívására Budapestre érkezett * Chilei Dolgozók Egysége« Szakszervezeti Központjának ICUT) négytagú küldöttsége. A küldöttség tagjai: Juan Campos, a CUT titkára, Ma­ci ue) Ovalle, a Chilei Rézfeá- nyáse Szakszervezet, elnöke, Pedro Cifuerttee, Bastidas és René Rozas tanárok, a CUT Elnökségének tagjak A legnagyobb lemaradás mégis a kisipari szövetkezeti szektorban jelentkezik, s e le­maradások mind az ipari, épí­tőipari, mind pedig a szemé­lyi szolgáltatásban egyaránt jelentkeznek. Persze a lemara­dások legfőbb okai elsősorban a létszámhiánnyal, a hálózat fejlesztés során mutatkozó ne­hézségekkel, a gépkocsi- és szervizellátottság problémái­val, s több helyen a bérezési, premizálási rendszerben tapasz taliható hiányosságokkal van­nak összefüggésben. Például az elektromos ház­tartási gépek, valamint a rádió, televízió javítása tekintetébe® a vállalatok és a szövetkeze­tek szakmunkás hiánnyal küz­denek. Ugyanez jellemző a kisipari szövetkezetek autó- és motorjavító tevékenységére is. A Baranya megye* KISZÖV tavaly egymillió 300 ezer forint értékű gépkocsi és motorke­rékpár javítási teljesítménynö­vekedést tervezett, mert azzal számolt, hogy a Pécsi Autó- és Motor javító KTSZ új, tehát a réginél megfelelőbb telep­helyre költözik. A beruházás hoz szükséges keretek is ren­delkezésre álltak, azonban ter­vezési és egyéb problémák miatt elmaradt * felhasználá­suk. Hasonló okok miatt hiú­sult meg a Vasasra tervezett szövetkezeti szolgáltató ház lé­tesítése is. A Hálózatfej!«szt4s érdekébe* valamennyi azerv jelentős erőfeszítéseket tett. — Például a KISZÖV jelenleg egy megyei cipő javító szövet­kezet létrehozásán fáradozik. Azonban a begyűjtő szolgál­tatásban még mindig jelentős problémák vannak. Például a kisipari szövetkezetek a me­gyében csupán 12 részleggel bővültek, Pécsett 28-tál, e rész­legekből azonban 8 fodrászat vpft, amíg 9 méretes ruházati s több gépkocsi, motor és rá­dió részleget helyiséghiány miatt nem tudtak létrehozni. tA bólyi, mohácsi, villányi, sellyei járásban). E probléma megoldása a helyi tanácsi szer­vek feladata. A javító szolgáltató tevé­kenységgel foglalkozó részle­gek nyitvatartási ideje is sok javítani valót kíván. Különö­sen Pécsre vonatkozik ez. ahol [ a javító részlegek kevésbé ve- I szik figyelembe a dolgozók I munkaidejét. De a szocialista szektorok sem szolgálják meg­felelően a lakosság érdekeit. — Például a cipójavítás 6 napos, az órajarvítás 21, a harisnya­kötés 14, a szemfelszedés 9, a rádió és televízió javítás 3—14 napos javítási határidői túlzot­tak, csökkentésük feltétlenül indokolt. Persze több esetben alkatrészhiány miatt tolódik ki a javítási határidő, de az el­látás körüli nehézségek mellett esetenként a helytelen készlet­gazdálkodás is hozzájárul mindezekhez. A fentebb elmondott hiányos Ságok felszámolására Határozati javaslat született, amely többek között a következőket tartalmazza: A tanácsok (megyei, városi tanács) elnökei meghatározott időközönként számoltassák be a szolgál tatások at ellátó szek­torokat az előttük álló ipar- politikai feladatok teljesítésé­ről. A tanácsok elnökei, valamint a KISZÖV elnöke gondoskod­jon arról, hogy az anyagi ösz­tönzés helyenként bevált for­mái (bérezés, prémium stb.) széles körben bevezetésre ke­rüljenek. Intézkedjenek a tanácsok és a KISZÖV, hogy a vállalási határidőket az egységek nyitva tartási idejét a vállalatok és a szövetkezetek vizsgálják felül és ahol az a lakosság érdeké­ben szükséges, módosítsák. A fentebb említett szervek arról is gondoskodjanak, hogy a lakóházaknál végzendő ki­sebb szerelési és javítási mun­kákat a lakosság, ffletve a dolgozók szabadiidejéhez iga­zítsák. Gondoskodni kelt a gyomja vitás megszervezéséről ia. A .járás! tanácsok elnökei a KlOSZ-szal karöltve tegyenek intézkedéseket, hogy azokban j a községekben, ahol az igé- | nyék csak magánkisSpaiosok ! útján elégíthetők ki. iparenge­délyek. illetve működési enge­délyek kerüljenek kiadásra. Az ellátatlan községekben munkát vállaló magánkisiparosok adóz­tatását kedvezményesebb mó­don kel megoldani. A hosszú, szigorú tél, a tü- j zelőanyag-helyzet ráirányitot- I ta a figyelmet a szénbányá- j szat egyik legfontosabb ágára, í a brikettiparra, amely csak- í nem kizárólag a háztartások i ellátására dolgozik. A brikett- ! termelő és széndúsító vállalat ] öt üzeme: a dorogi, a nagy- | mányoki, a Pest vidéki, a ta- j tebányai és a hidasi brikett- I gyár januárban és februárban a vasárnapi műszakok segít­ségével túlteljesíti előirány­zatát. A vállalat, valamin* fel- ügyeleti szerve, a Nehézipari 1 Minisztérium igyekszik le- ) vonni a tél tanulságait, s úgy i fejleszti a gyártást, hogy a í jövő télen az ideinél több bri­kett jusson a háztartásoknak. Az 1963. évi terv as ideinél 10 ezer tonnával több bri­kett termelését irányozza elő, a brikettgyártás tehát a ta­valyi egymillió 178 ezer ton- : náról majdnem egymillió 190 ezer tonnára emelkedik. A termelésnövelés céljából kapa­citásbővítő átaáakí fásokat, be­ruházásokat hajtanak végre. Az év végén üzembe kerülő I nagymáayoki új prés jövőre érezteti igazán hatását: ekkor I 30 ezer tonnával növeli a ter­melési kapacitás*, A* ugrásszerű fejlődést m ötéves terv második felé­ben felépítendő új gyár hoz­za majd a brikettiparban. | Az ú j üzemet az eddigi tér- j vek szerint Székesfehérvár j környékére tervezik és az a dudari, a balinkai és a puszta- várni barnaszeneket fogja bri­ketté feldolgozni. Az idén összeállítják a beruházási programot, megkezdik a tech­nológiai tervek kidolgozását, jövőre pedig hozzáfognak az építkezéshez. Az új gyár elő­reláthatólag évi 960 ezer ton­na brikettet termel majd. ígéretek helyett — tettek Időjáráséi entés Várható időjárás raCtörtöt estig, párás idő, több helyen (elsősor­ban a mai nap folyamán) esők­kel, havazásokkal. Mérsékelt, he­lyenként élénkebb északnyugati smk. Tárható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet », mínusz t legmagasabb nappali hőmérséklet hotoap «, pfeact 4 fok között, évszázadot műemlékhez & képest kitűnő állapotban gfí a ,,Barátok temploma” mel­letti földszintes épület s talán esak a Sallai utcára kikönyök­lő vasrácsai emlékeztetnek régi rendeltetésére. Most az ipari tanulók otthona. A meleg portásfülkéből idő­sebb asszony kedveskedik: „mindjárt szól Kádár tanár úrnak!” Elkerülhetetlenül meg­csapja az embert az „intézeti” levegő s régi emlékek bújnak elő. De jön Kádár tanár úr, elve­zet a folyosó végébe, egy szo­bába, ahol modern bútorok feszengenék a vastag falak kö­zött. Azután jönnek a fiúk, beszélgetünk. Fóris Sándor másodéves villanyszerelő tanu­ló. Varga Tibor harmadéves p.szter gálvos, Simon József, aki Diesel lakatos lesz s Horváth György, aki szintén ebben az évben végez és autószerelő szakmát választott. Fóris diós- Visslói, Varga mélykúti, Simon Zala megyében, Horváth Tol­nában látta meg a napvilágot. SziHeik egy-két holdas szegény parasztemberek voltak, most tsz-tagok. Nem kndefezés akar ez len- adom. is a fiúknak: ép- r. • zsák tudni szeretném hon- ve indultak el. U ézem Fórist, helyes gye- rek, bajusza is serken, éves és Bódishoz, ti: egyik régi-régi osztálytár- .'.hrViOZ hasonlít, aki eladta bé­li c'iclbvmá.t lekvároskenyérért. Bádis nemigen ment haza az „tutiból", csak karácsonyra, mert akkoriban a vasút elég drága, volt. Ám nem azért jöt­tem. hogy a múltat idézgessem, az érdekel: a szakmájukon kí­vül mivel ■ foglalkoznak, mit V’dnalt az életről, a könyvek­ről, a kultúráról. Mert ők szak­munkások lesznek, munkások fmctíem, nem Magasabb csúcsok felé nem bírák, ügyészek, tanárok. — Az ágyban is olvasunk, ha nem kapnak el — mondja Fóris. — Mert egész nap be vagyunk fogva, viszont annyi jó könyv van. Hogy mit olva­sok? ... A „Sasnak körme kö­zötti’ . *, Irtó izgalmas. Miről szól?... A Rákóczi-szabadság- harcról, a Habsburgokról. — Én most tartok az „Orda­sok között” felénél — közli Varga és Simon belevág: na­gyon jó Tamási: „Ábel a ren- getegben”-je. Horváth azt ál­lítja, mindegyiknél különb So- lohov: „Emberi sors”-a. Miért? Mert tartalmas, komoly és ugyanakkor izgalmas könyv. Úgy megmozgatja belül az em­bert. Olvasnivaló van bőven, most is vettek az otthonnak öt­ezerért könyvet. — Pécsi írótól olvastak-e va­lamit? jjallgatnák, nem ismernek senkit a Jelenkor sem jár az otthonnak, de még újság sem. Nos, ez elég hiba. Moziba viszont gyakran járnak, bár Varga azt mondja erről: sajnos csak szombaton és vasárnap lehet. Sokat kell tanulni. Hogy miből fizetik a jegyet? ... Lehet ilyet kérdezni? Igaz, hogy az elsősök csak ötven fo­rintot költhetnek havonta, de a harmadikos már, ha ügyes négy-ötszázat is megkeres. Akik idén végeznek, azoknak a kezdő fizetésük 1200 forint lesz. Jó film volt-e a „Feltáma­dás”, erről vitatkoznak s én csak hallgatom őket. Varga felveti a tv-t, egymás szavába vágva közlik vélemé­nyüket: a műsor kielégítő, né­ha érdekes is, különösen a Robin Hood, meg a TeU VU- *- mt íróink it üyet alkotni? — kér­dezik. Kevés a történelmi film. Könyves Kálmánról, a meg­vakított Álmosról, Bé­láról, Mátyásról milyen fil­meket lehetne forgatni, Meg as Egri csillagok. Miért nem viszik filmre?... A Ki mit tud? ... Tőlük is mentek srácok a megyei döntőre. Kényes kérdést „dobok be” a táncról, Fóris elmeséli, hogy otthon a faluban karácsonyi szünetben elkezdtek twistelni, de a rendőr azt mondta: néni szabad! — El vannak maradva — tet­szik tudni, húsz éve a foxot is vadul nézték az öregek. Nem akarok öregnek lát­szani, mosolygok. Megkérde­zem tőlük, szüleik egyet érte- nek-e velük az életről tartott felfogásukkal. Elég hivatalosan hangzik a kérdés, de azért „el­értik”. — Azt akarják, hogy nekem jó legyen, sokat keressek és ... szóval rendesen viselkedjem — mondja Horváth, Én tudom, hogy csak akkor lehet keresni, meg venni mindent, ha dolgo­zik az ember. — Szeretnék tovább tanulni — dől előre a székben Fóris. — A gépipari technikumba. Si­mon a vasútgépészetibe. Ha végzek, veszek motort, aztán tv-t, meg szépen berendezem a, lakásomat. Nem nősülök ko­rán, utazni akarok. Ibusszal. Fél évi keresetből félre lehet tenni, kisebb útra. Ha jól me­lózik az ember, mindent lehet... könyv, színház, lemezjátszó. A propó, színház. Ki mit ** látott már? Nem az ő zsebüknek való — állítják, bár kiderül, kollekti­ve eteg sok darabot láttak Mo Bért, Brechtei. Nevüket ke­vésbé, inkább csak a műveket Az író nem érdekli őket Nekik az a fontos, amit tanulnak. Ne­héz az anyag. Csaknem tech­nikusi szint. Szakrajz, mecha­nika. Horváth azzal dicsekszik: olyan autóról is tanult, amelyet még nálunk nem ismernek. Mindegyik a tanulás mellett tör lándzsát, mindegyik többet akar tudni. Mert mi lesz itt tíz év múlva? — magyarázza Varga. „Még a tsz-re se ismer­nek rá az öregek! Az autó se lesz nagy cikk.. .* — Aztán, ha mégis bezárna az üzem. ahová dolgozni jár­nak? Ha nem lenne munka? Vagy más pályára kellene men­ni? ... — Á... az nem lehet! Nevetnek, hogy miket nem kérdezek. Udvariasak, a búcsú­záskor kabátomat hozzák. Vé-, kony, nedves ujjaikkal megszo­rítják kezem, aztán elmennek vissza a többiekhez, valami önképzőkör félére. Kádár tanár úr jön csendesen, eddig tapin­tatosan elvonult, hogy szaba­don beszélgethessek a fiúkkal. Megköszönöm figyelmét, kife­lé tartok. 7 ntézet, otthon, vastag falak,; ágyak és rend. Ismerem, én is ilyen helyen laktam. Ami most itt van, azonban merőben más, mint a miénk volt. Nem! Nemcsak az olvasott könyvek minőségében, a mozi-színház lehetőségekben van nagy kü­lönbség, hanem a kulturáltság iránti érreklődés felkeltésében. Több Ovidius verset tanultunk mi és náluk mégis szélesebb a piramis alja, s ha szélesebb, magasabbak lehetnek később a csúcsok is. A Ferencesek volt zárdájá­ban. az ódon falak között mű­velődésre vágyó fiatalok ér­lelődnek. SZŰTS ISTVÁN l. % „MINDEN ÉKES SZÓNÁL SZEBBEN beszél a tett” —' tartja a közmondás. Hagyjuk tehát az ékes beszédet és csak a tetteken mérjük le a legutóbbi tanács-választás óta elért eredményeinket, amelyekkel gyarapodott, gazdagodott me­gyénk lakossága. Mondani sem- kell, hogy ezekben a tettek­ben döntő része volt megyénk dolgozóinak, akik nehéz mun­kával járultak hozzá fejlődésünkhöz. Mert ki merné a ténye­ket tagadni. Tény-e az, hogy befejeződött á megye villamo­sítása, ezzel minden faluba eljutott a fény. Ha a tengernyi tény közül csak ezt az egyet említenénk, akkor is elmondhat­nánk: többet tettünk a falu villamosításáért az elmúlt 4 esz­tendő alatt, mint a Horthy-korszak évtizedeken keresztül. De a szó legszorosabb értelmében: nincs város, község a megyében egyetlen egy sem, amely ne érezte volna az elmúlt négy esztendő fejlődésének hatását. S büszkeséggel írhatjuk le a következő mondatot: „Képtelenség, összes eredményein­ket még egy terjedelmesebb cikkben is felsorolni”. Az ered­ményekből, a tényekből szinte csak tallózás szerűen néhá­nyat, először talán azokat, amelyekről „beruházás” címszó alatt emlékezhetünk meg. A Baranya megyei Patyolat új telephelyének építése 1961-ben kezdődött — befejezési idő­pontja 1964. Az új üzem létesítését a lakosság kérte. Az építés költsége 28 millió forint. A tanács a Mohácsi Gépgyár öntö­déjének bővítésére 8 700 000 forintot fordított. Komlón 5 mil­lió forintért épült korszerű út. Az elmúlt 4 esztendőben Dencsházán, Gyöngyösmelléken, Okorágon, Mól vány ben, Sza- porcán új, korszerű vasbeton közúti híd létesült a régi hidak helyett. Közel 4 millió forintot fordítottak erre a tanácsos. Autóbusz-várótermek épültek Birján, Hird, Hidas, Mecsek - nádasd, Mágocs, Hosszúhetény községekben. Bárban. Villány­ban, Siklóson, Sásdon mintegy 4 millió forintért törpevízmii- veket építtetett a tanács. A sütőipari vállalatok gépesítésére több mint 1 milliót fordítottunk. KULTURÁLIS ÉLETÜNKBEN sincs szégyenkezni valónk. A nagyarányú és egyben korszerű iskolák építése 1959-ben kezdődött el. Ekkor épültek a 4—8—12 tantermes, emeletes, tornateremmel, előadóteremmel és póktechnikái teremmel ellátott iskoláik Az elmúlt tanácsválasztás óta hét 1—2 tan­termes, tizenegy 4 tantermes, egy 8 tantermes, egy 12 tanter­mes, két 16 tantermes iskola épült a megyében. Az építési költségük: 63 millió forint! De ez csak kis hányada az új lé­tesítményeknek, mert még sorolhatnánk. Pécsváradon 9 millió forintért 8 tantermes általános iskola és 4 tantermes gimná­zium építése kezdődött, s ebben az esztendőben átadják ren­deltetésének. Szászváron 75, Komlón 50 férőhelyes óvoda épült. A bakócai, bükkösül, csertői, vidákpusztai gyermekott­hon korszerűsítésére és bővítésére 4 millió forintot fordított a tanács. A komlói kórházat 200 ágyassá fejlesztik, befejezé­sét 1964-re tervezik. A mintegy 28 millió forintot kitevő be­ruházás új gyermekosztállyal és belosztállyal bővíti a kórhá­zat. Beremenden 582 000 forintért korszerű orvosi rendelő épült. Baranyában eddig a pécsi klinikák kivételével, »Kg volt tbc-betegek elhelyezésére lehetőség. Ennek a helyzetnél: meg­változtatását szolgálja a Pécsi TBC Kórház, amelynek építését 1961-ben kezditek meg és ebben az évben befejezik. Nem kevesebb, mint 30 millió forintot költünk erre. Az elmúlt esz­tendőben kezdődött meg a Harkányi Rheuma Kórház bőví­tése, a bővítés befejezésének határideje ez év vége. A 10 mils« Utó forintos kórházbővítésre azért volt szükség, mert a jelen­legi kórház két egymástól ötven méter távolságú épületben- heäyezkedik el és a fürdőt igénybe vevő betegeknek ezt ár. útat minden esetben meg kellett tenniük. Különöse® télen volt ez a gyaloglás kellemetlen. Sellyén 1 870 000 forint költséggel S0 ágyas szülőotthon épült. A járás korábban — szociális otthonát kivéve —- sem­miféle egészségügyi létesítménnyel nem rendelkezett. A beru­házásokon kívül más területen ás javult a lakosság hd.Vaeie. A FALUSI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉNEK fokozottabb védelmére szakorvosi brigádok járták a falukat és a szűréseit alkalmával közei 30 ezer tsz-tago* vizsgáltak meg. A munka- ártalmak csökkentését* a Megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomáson munkaegészségügyi csoport alakult, és állandó figyelemmel kísért az ipariban és a mezőgazdaságban dolgozók egészségére ártalmas tényezőiket. Az elmúlt 4 esztendő alatt megyénk összes fekvőbeteg intézete korszerűbbé vált. Leg­jellemzőbb átalakulás a Mohácsi városi Kórházban és a Me­gyei Gyermekkórházban történt, ahol gyermeksebészeti osz­tály kezdte meg működését. Uj gyermekosztállyal bővült a siklósi járási kórház is. A jobb betegellátást bizonyítja töb­bek között az is, hogy 1958-tól az egy kórháza ágyra eső öaz- saes kiadás 22 000 forintról 29 100 forintra emelkedett. Javult a gyógyszerellátás is. 1958-hoz képest 1962-re 75 százalékkal nőtt a lakosság gyógyszerfogyasztása. Az igények kielégíté­séért új gyógyszertár létesül* Komlón, Hosszúhetényben, ezen kívül jelentős számú gyógyszerész-asszisztens áll* munkába a gyógyszertárakban. Majdnem minden orvosi körzetben védónő is tevékeny­kedik. Minden anya számára lehetővé vált, hogy intézetben szülhesse meg gyermekét. 1958-ban még a szülések 65 száza­léka, 1961-ben már 91 százaléka zajlott le intézetben. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma a megyében megkétszere­ződött, 238-ról 498-ra növedett A folyamatos védőoltások bevezetése eredményezte: 1960 óta gyermekbénulásos megbetegedés nem volt a megyében! Jelentős gondoskodás történt az öregekről is. Ma már például a tsz-® yugdíj ások száma több, mint 10 000. Mindezek a körülmények tették lehetővé, hogy az átlagos életkor 67 évre emelkedett. Tények ezek, — minden kom­mentár nélkül önmagukért beszélnek. 63 millió forint tsz-építkexésekre Az elmúlt évben a baranyai közös gazdaságokban 67 millió 307 ezer forint értékű épületet építettek, 4390 szarvasmarha és 7960 sertés részére létesí­tettek férőhelyet. Ezzel az ösz- szetorlódott munkák ellenére, az országiban a legjobb arány­ban teljesítették építkezési programjukat. Az idén ugyan­csak 63 millió forint értékű építkezést terveznek, ezeknek előkészítéséhez már a múlt év végén hozzáláttak. Eddig mint- Legr M létesítmény építését kezdték meg. Ebben az évben nagy szerepet kapnak a tez- közi építő brigádok is a mun­kák végzésében. Segítségükkel olcsóbbá teszik az istállók, sertésfiaztatók és baromfiólak építését. Ugyancsak az elmúlj évben mintegy harminc ter­melőszövetkezetnél létesítettek gépszínt is az erőgépek meg­óvása érdekében. Ezeket nyá­ron komhájnszérünek, ősszel pedig kukorica tárolására is használhatják a közös gazda­ságok; Több mint félmillió tsoita kapacitású új brikeftgyár épül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents