Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

name ab m. MAP1Ó 5 Farkas vagy farkaskutya? Interjú Lendvai Ferenccel a Magyarországi Vadászok Országos Szövetségének megyei titkárával Ar eärwiit tíz napban kü­lönféle farkasokról I szóló tör­ténetek és farkasoktól kap­csolatos események tartották izgalomban megyénk lakossá­gát A hírek szerint a befa­gyott Dráván keresztül délről farkasok jöttek a Mecsekbe, és először Kővágószöllős kör­nyékéről, majd. Hosszúhetény- ből, Komlóról és még több . helyről jelenítettek farkasjá­rást Felkerestük Lendvai Feren­cet, a Magyarországi Vadá­szok Országos Szövetségének megyei titkárát, tájékoztassa olvasóinkat arról, valóban far­kasok garázdáJJkodnak-e Bara­nyában? — Az elmúlt napokban két esetben ig sikerült egy-egy farkasnak vélt állatot elejte­ni, amelyről aztán a szakem­berek kiderítették, hogy far­kaskutya volt, — mondotta Lendvai elvtársi. — A szombatra vimreuló éj­szaka a Pécs és Bátaszék köz­ti vasútvonal mentén a 6-os számú őrház vasúti pályaőre egy sebzett állatot látott kó­borolni az őrház környékén. Félreállt, s a kezeü gyébe ke­rülő vasrúddai agyonverte az állatot A bejelentésre a hely­színre utazott Számítódj Péter, a megyei tanács vadászati fel­ügyelője és Szalafai István, a Janus Pannonius Múzeum pre p&rátara és megállapították, hogy a pályaőr egy nem túlsá­gosan nagy testű farkaskutyát vert agyon. — Pénteken Komftőn, Som- ágtetőn, a lakóházaktól mint­egy 200 méternyire egy állat pihent a kukorica táblában. Bőzenbacn Kártíy, egy idős komlói vadász puskavég- re kerítette azzal, hogy farkast lőtt. Mivel első látásra az egyik komlói állatorvos is farkas­nak nézte, a tetemeit Pécsre is behozták, majd visszaad­ták elejtő jónak. Az idő» va­dász megnyúzta az állatot, a tetemet elföldelte, a így hét­főn Lendvai Ferenc és a mú­zeum preparáltam, valamint a komlói állatorvos már csak a szőrmét és a talpakat vizsgál­hatták meg. Mindhárman egyetértettek abban, hogy ez- alika lommal Bőzeobach Károly egy jól megtermett, öreg, hím farkaskutyát lőtt — Milyen módon, és milyen jelekből állapították meg, hogy farkast, vagy farkasku­tyát lőttek? — — Mig a kutyának csak egy féle, — télen tömöttébb — hosszú szőrzete van, addig a farkasnál, a többi ragadozó­hoz hasonlóan, a kemény ne­messzőr alatt gyapjas szőrzet is található. A talp nyomból is megítélhetjük, hogy kutyával vagy igazi vaddal van-e dol­gunk, hiszen a kutytalpnyom gömbölyű, míg a farkasé in­kább ovális, hosszúkás for­májú. Az emberek elbeszélő­ből kiderül, hogy az eddig látott állatok többsége fel­emelte fejét, szembe nézett az emberrel. A farkas lapos já­rású, lefelé tartott fejjel mindig szimatol valamit,' mig a farkaskutyának jellegzetes emelt fejtartása van. A kutya farka mindig jóval hosszabb a farkasénál, amelyet a farkas többnyire a hasa alá húz, a kutya azonban csak akkor, ha megriasztják. Ezek az állatok emberlakott terület közelé­ben bátran, magabiztosan jár­tak, látszik, hogy hozzászok­tak. A farkas, természeténél fogva, kerüli az emberlakta területeket. Lapunk is hírt adott a kő­vágószöülősi juhhodálymál tör­tént eseményekről. Vajon ott farkasok, vagy farkaskutyák garázdálkodtak? — Mivel a 49 juhbdl mind­össze négyen látszott harapás- nyom, egészen biztos, hogy a többi a nagy riadalomban, ösz- szetaposta egymást. Magam, is beszéltem a juhász fiával, aki elmondta, hoey két farkasfor­mát láttak. Farkas ellen szói az a tény, hogy a kutyákat nem bántották, a farkas pedig szereti a kutyahúst, és első­sorban a kutyákat támadja, pusztítja eL A farkas elrabol­hatta volna a juhász valame­lyik kutyáját vagy egy bir­kát, hiszen, ha betört, élele­mért; tört be. A közelmúltban kiadott szakkönyvben több adatot találhatunk ilyen ese­tekre. — Külföldöm megtörtént, hogy két farkaskutya betört egy juhhodályba, összeharap- dálva a juhok egy részét, a többi pedig összetaposta egy­mást. Száztíz juhból mindösz- sze 8 maradt meg Ez annái is inkább hihető, mert a szak- irodalomban számos helyen utalnak rá, hogy a farkasku­tya túltesz a farkason, nem egyszer véren gzőbb annál. Mig a farkas többnyire csak akkor támad, ha éhes, a far­kaskutya, mondhatnám úgy is, passzióból vadászgat, széj- jélltépi a nyulat, és a kisebb özeket íb megtámadja. Ilyen­kor párzás idején rendkívül nyugtalanok a kutyák, amelyi­ket nem kötik meg éjjelre, rendszeresen eljár, vadászgat, sok kárt és bosszúságot okoz. Jellemző, hogy amikor tavaly az erdőben egy bizonyos te­rületen mérgezett csalifálato­kat tettünk rókák, stb. pusztí­tására, akkor nyolc farkasku­Kossuth Lajos ismeretlen levele egy emigráns fiához Az 1953-ban Pécset elhunyt tir. Veress Endre történész if­júkorában az emigránsokra vonatkozó adatokat kérő levél­lel fordult Kossuth Lajoshoz. Az agg kormányzó 1890 febru­ár 15-én Turániból keltezett le­velében válaszolt az ifjú tör­ténésznek. A négyoldalas, fe­ketekeretes levelet jelenleg is ereklyeként őrzi a Veress csa­lád. A feltett nyolc kérdésre Kos­suth Lajos kettőre válaszolt meg. Az egyik az emigráló Kossuth család Magyarország­ról történt elmenekülésének története, a másik Kossuth édesanyja Brüsszelben bekö- vetkezet halálának körülmé­nyeire vonatkoznak. tyar-tetemet is találtak a va­dak mellett — Mikor lőttek utoljára farkast Baranyában? — A tavaly lőtt két farkas­ról bebizonyosodott, hogy far­kaskutya volt. Az eknúlit 30 évben egyetlen alkalommal, 1952-ben Vasas környékén lőt­tek megyénkbe tévedt valódi farkast, amely jelenleg ki­tömve a múzeumban látható. — Milyen veszélyt jelent a farkas az emberre nézve? — A farkas tart az ember­től, failkában is csak akkor támad, ha csdllapíthatatnul éhes. Nálunk ez nem fordul­hat elő, hiszen rendkívül sok vad van az erdőben, talál magának ételt. A farkas ép­pen ezért, ilyen körülmények között inkább elkerüli a . la­kott területeket. — • Blőfordulhat-e, hogy mégis van farkas a mecseki erdőben? — Természetesem előfordul­hat, hiszen többször meglesett már, hogy rendkívül nagy hi­degben a befagyott folyókon az északi és déli megyékbe farkasok jöttek hazánkba. Se egyértelmű igennél, se nem­mel nem válaszolhatunk erre a kérdésre egészen addig, mig igazi farkast nem sikerül pustavógre keríteni. Egy biz­tos, a két elpusztított „far­kas” farkaskutya volt Es, hogy a kuborkutyák, vadász- gató farkaskutyák máméi ke­vesebb kárt okozhassanak, méreggel, puskával, minden eszközzel irtják őket a bara­nyai vadászok. SZERKESZTOSEG Mi is szeretnénk tüzelőt venni <rtó in v/'i/ janak el előjegyzést 5 mázsa brikettre, hiszen a nyári tüze­lőt is így kaptuk és nincs mó­dunkban naponta beutazni. Azt mondták, hogy ezt most nem lehet így elintézni. Nekünk reggel 8 órakor a munkahelyünkön kell len­nünk. Nekem még olyan csa­ládtagom sincsen, akit beküid- hetnék magam helyett. Kér­dem, mit tegyünk, hogy tüze­lőhöz juthassunk? Talán se­gíthetne a TÜZÉP. Kiss Árnádnc óvónő, ’ Bicsérd A PIK intézkedett Még 1962. február 19-én le­vélben furdultam a szerkesztő­séghez és érdeklődtem, hol ta­lálom azt a szervet, amely az állami ingatlan pusztulását megakadályozni segít — és el­mondtam, hogy a PIK I960 óta csak ígérgeti de nem végezteti el a Felső-Havi u. 4. sz. ház halaszthatatlanul fontos tető­fedési, tetőcsatornázási és a szobák padozatának felújítási munkálatait. Ezt a levelemet március 9- én „Levelezőink írják” rovat­ban a szerkesztőség leközölte. örömei írhatom, hogy a PIK kérésemet teljesítette, a tetők, tetőcsatornák, kémények és szobáink padozata a legna­gyobb megelégedésünkre elké­szültek. Ezúton mondok hálás köszö­netét a szerkesztőségnek, a PIK igazgatójának és mind­azoknak a dolgozóknak, akik lelkiismeretes munkájukkal a legnagyobb elismerést érde­melték ki. PÁRTOS IMRE Pécs, Felső-Havi u. 4, Nyilvános telefont kérSnk A Mártírok n. 42. számú bérház lakói azzal a kéréssel fordulunk a Napló szerkesztőségéhez, hogy járjanak közbe érdekünkben. Ugyanis a MAV-bérházban mindig volt telefon, de a házmesterek nem találták kifizetődőnek és leszerel­tették. Szeretnénk, ha újra meg­kaphatnánk a telefont, mivel éj­nek idején sokszor van egy men­tőre vagy egy orvosra szükség, vagy tűz üt ki a házban, sehol egy telefon. Futkos az ember minden­hová, mire egy magánlakásban telefont talál, ahol nyilván harag­szanak, ha éjnek Idején felzavar­juk őket. A bérházban 19» család lakik, majd egy falut képez, megérde­mel egy telefont. Kérjük kérésünket elintézni. A MAV-bérház 130 lakója A Sopianára nem vonatkosik? A minap örömmel olvastam dr. Bernáth főkapitány elvtárs Írását a Dunántúli Napló hasábjain, melyben Ígéri, hogy szigorúan el­jár a háztulajdonosok és házfel­ügyelők- ellen, akik a járdákat nem takarítják le. Ez nagyon szép, de van egy utca, ahol ezt nem hajtják végre, ez a Czinderl utca. Itt naponta 200—300 munkás vár autóbuszra, a eddig hóban, most meg a vízben kell bokáig gá­zolnunk, mert a Sopiana Gép­gyár öntödéje előtt nincs más mód. Sajnos, ml épitőmunkások, Itt várakozunk az autóbuszunkra, s kénytelenek vagyunk a vízben ácsorognl. Vagy takarítanák le rendesen a járdát, vagy keresné­nek a mi részünkre megfelelőbb helyet. GRIMBAUN JÓZSEF ES TÄRSAI. (Választék a aátaszta* &král 1958 óta sok eredményről számolhatunk be Ismét eltelt négy év, s vá­lasztás előtt áll az ország. 1958 óta igen sok eredmény­ről számolhatunk be. Hidas több, minit másfélmillió forint értékben új iskolát kapott A négy tantermes iskola lehető­vé tette, hogy az addig szana­szét lévő felsőtagozat egy épü­letben legyen. így könnyebbé vált az oktató-nevelő munka a tanárok és a diákok részére is. Az igazgatóságnak pedig az ellenőrzés vált könnyebbé, 120 ezer forintos felújítással most készül el az iskola napközi - otthona. A napköziotthonban 4C főről 80 főre növekedett a tanulók száma. Egy nevelő he­lyett két nevelő látja el a munkát. Egy főzőnő helyett kettő dolgozik. A dolgozó szü­lők nyugodtan végezhetik mun tájukat, gyermekük felügyelet alatt van. Óvodánkról majdnem min­den gyűlésen szó esett. Kér­tük, s meg is lett Sőt, kettő is működik. Egy a bányatele­pen, egy a brikett-telepen? Gyönyörű kulitúrházait építet­tek a bányatelepen. Betonjárdát építettek a leg­szükségesebb helyeken. Megala kulit a két tsz egyesüléséből a Jószerencsét Termelőszövetke­zet A kezdet elég nehezen ment, de most már nagyobb a megértés, s jobbak az ered­mények is. A községiben 1702 választó van, 1383-an vettek részt a választása ki sgy üléseken, A tanács és a tanácstagok mun­káját jónak értékelik. A ta­nács mindenkor igyekezett a lakosság követeléseit figyelem­be venni, s abbéd a Legégetőb­beket orvosolni. A választási kisgyűléseken elmondották a választók, hogy a jelöltekkel egyetértenek. Munkájuk olyan, hogy a jövő­ben is bizalommal várhatják segítségüket. És várják is! Felvetették az* is, hogy mit várnak az elkövetkezendő r.égy esztendő alatt: Egy orvos van, igen nehéz helyzetben van, mert nagy a község, szinte alig bírja a munkát. Még egy orvosra len­ne szükség. Gyógyszertárra lenne szükség. Üzlethálózat bővítése, villanyvezeték bőví­tése szükséges, továbbá a falu legtávolabbi részében is le­gyen telefonvezeték. (Petői utcában). A járda további épí­tése. A termelőszövetkezetben létesítenek kertészetet Böl­csőde létrehozása. A választásokra az üzem dolgozói és KISZ-fiataljai vál­lalták, hogy a széntermelésben a lehető legjobb eredményt igyekeznek elérni. Tekintettel, a hideg időre, erre nagy szük­ség is yan. Az iskola úttörő- cs&paita és a falu kultúrcso- portja is lelkesen készül az idei választásokra. Stargl Tivadar né Nálunk, a Hosszúhetény és Kisújbánya közös községek területén is megtartottuk a je­lölőgyűléseket. A jelölőgyűlé­seken, amelyeken nagy volt az érdeklődés helyi, de orszá­gos problémákat is megvitat­tak. örvendetes volt tapasz­talni, hogy a részvevők nagy aktivitáissal beszéltek. El­mondották, hogy a jövőben fokozottabban igénylik a ta­nácstagok beszámolóját, tájé­koztatását a tanácsban végzett munkáról. Számos helyen nem fogad­ták el a jelöltet, helyette mást javasoltak. A munkáslakta kerületben —■ mint például a 41-es közsé­gi választókerületben — i munkások érdeklődtek az elő­adóként szereplő agronómus- tói a tsz gazdasági eredmé­nyei felől. Külön kérték, hogy tájékoztassa erről őket. A jelöltek személye fölött vitatkoztak. Több helyen két. sőt több személy neve is szó­ba került és a gyűlés részvevői a vita során latolgatták, hogy kinek mennyi a jó tulajdon­sága, miért lenne jó tanácstag. Ezután a többség véleménye szerint került döntésre a dolog. A gyűlések alkalmával jó* őszinte légkör alakult ki. Dr. Boros Károly, Hosszúhetény Még emlegetjük a „képviselők hídját“ . o'lhi Nálunk, Homorúdon a vá­lasztási előkészületek alkalfdái val a jelölőgyűléseken, kis­gyűléseken 90 százalékban megjelentek. Például: nálunk, vagyis a mi körzetünkben Nagy Sándor törzsőrmester • tanácstagjelölt. Előzőleg is ki­tünően ellátta a teendőit, mint tanácstag, a körzet igen meg­bízik benne. Nem vagyok jó levélíró, de annyi hozzáfűzni valóm van, régen nem így volt a válasz­tás. Nekünk, szavazóknak sem­mi beleszólásunk nem volt a választásokba, mert azok a választások nem a dolgozók érdekeit szolgálták, hanem a tőkésekét. És csak addig Ígér­tek, míg meg nem választották őket, választás után nem tö­rődtek a választó polgáraikkal semmit sem. Emlékszem, még gyerek voltam, nálunk mindig ígérték, hogy hid lesz Mohá­cson, de bizony választás után a híd elmaradt. Még emleget­jük mindig, mikor befagy a Duna, hogy kész a képviselők hídja! Ma már nincsenek üres ígéretek, mert amit a válasz­tás előtt ígérnek, azt teljesí­tik is. FEKETE JÁNOS IFJÚSÁGI TÁNCISKOLA kezdődik 20-án du. f« T órakor a KPVDSZ-ben József utca IS. sz. Vezető: Hermann. — Diákoknak kedvezmény. Menti lehet letagadni Községünkben, Bükkösdön nagy 'olt a fejlődés az utóbbi években s ebből a klszlsták ti kivették őszüket. A 20 ezer forint társadal- ru munkában az 6 munkájuk ti Is benne van, több kilométer hosz­Szú járdát építettek. Munkásklub, művelődési ház, emeletes általá­nos iskola, korszerű tűzoltó szer­tár épült a községben. A tanácsok megalakulása előtt alig volt rádió a községben. Most 389 rádió és 23 tv van. Tanácsunk közös Gorlca községgel. A mostani Goricára a régiek rá sem Ismernének. Járda és kultúrotthon ti épült. Bevezették a villanyt és a telefont. Nem le- , hét letagadni: a tanács sokat tett a község fejlődéséért. Budai Attila I, ért, egyetemi hallgató Januárban elfogyott a tüze­lőnk. Azóta »ár több alka­lommal jártunk Pécsett a TÜ- ZÉP-telepen, de vagy későn ért be a vonatunk és az aznapi kontingens már elfogyott, vagy nem volt szén. Legutóbb már este beutaztunk Pécsre, ott szálltunk meg és hajnali 4 órakor már odaálltunk, mert a tisztviselők ragaszkodnak a személyes sorbanálláshoz. De akkor sem volt szerencsénk, mert kijelentették, hogy csak iszapszénre lehet befizetni és azt is csak egy hónap múlva szállítják. Kértük, hogy fogad­Viták Toltak a jelőlőgyűléseken

Next

/
Thumbnails
Contents