Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
' «Mt. nsmuAit w. 3 m. '-----------------------------—— 3 216 színházbérlet — iskoláiknak Ebbe» az évbe* remdkMt megnőtt a fiatal színház- ét hangverseny látogatók száma. Rövidebb határidővel — megfelelőbb nyitvatartást Coodokttok a »r^lgáliatáaokról Különösen az iskolások járnak elől jó példával. A középiskolákban 2117 színházét 3805 hangverseny bérletnek akadt gazdája., a felső- oktatási intézményeknél titán. váltottak színház-, 164-en hangversenybérletet. Az 50«- os Ipari Tanuló Intézet diákjait illett dicséret a 217 lWl-bea tatstBÖlveír az ország ban először helyi iparpolitikai tervek. A megyei és a pécsi városi tanács által készített ötéves helyi iparpolitikai tervek végrehajtásának első esztendejében, 1962.-ben a korábbi évekhez képest a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat tekintve jobb eredményeket értek el a helyüpari vállalatok és a szövetkezetek. Általában színházbérletért, ez 500-at intézet fiataljait pedig c 80C hangversenyiátogatóért, A kollégiumok lóit Id« te terveztek nézőket ét ennek te köszönhető, hagy az vakolások közül rólam láthatják cs hallhatják a legjobb «tóddásokat, darabokat. Az üzemek közül a bárgyúnak 19, a Hőerőmű fiataljai 2!, míg « Posta fcteate tát 34 bérletet vettek. Kevésbé jó már « Sopiana Gépgyár eredménye, éhei mindössze 7 bérlet fogyott «1 A msén- tröszt kisziftái tern these- kelhetnek a H bérlettel, mely fiataljaik számához viszonyítva nagyon kévé«. jarwtf a szolgáltatások színvonala, kevesebb panasz vési a javítások minőségére, csökkent a vattaiatok és szövetkezetek javító részlegeiben a jogos reklamációk száma és bővük a szocialista szektor azaigáftaitá- saniak köve. Pécsett — többek között bevezették a takniátónő szolgálatot. mely sok segítséget nyújt a dolgozó nőknek, a rövidesein megszen-vezák a budapesti Tempó KTSE példájára a család- segítő szolgálatot is. A Pécsi Vegyesipari Vállalat most igyekszik megibonofata™ a Budapesten jól bevált ágynemű, fehérnemű Javítást, bútorhuzat Betontömbökkel nehezített tárcsával laztttatja az ország- útakra fagyott vastag jeget a Közúti Igazgatóság. A képen- feltörik a komlói út jegét, hogy megkönnyítsék az olvadón. Erb János felvétele. és Sigijöny varrást, s más ebhez hasonló szolgáltatásokat — A nemrég megalakult Baranya megyei CSpőjovfóó Szövetkezet tevékenységétől is Jót remélhetünk. céljuk a Javítási Idő további csökkentése és m Javítások minőségének emelése. Az ekemúlt évben, mtot a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentéséből kiderül — a lakosság szükségleteinek Jobb kdelégí- tése érdekéből összesen 119 millió forint értékű szolgáltatás elvégzéséit tűzték ki céLul a megyében a helyiipairi vállalatok és a szövetkezetek. A rendelkezésre álló adatok szerint a tervek nem valósultak meg; a lémaradás mintegy 11 százalék. 13 Miliő forint. A lemaradás többsége, közel tízmillió forint & szövetkezeti iparban adódott, ahol az ipari jav ítós-szolgál tatás nem volt megfelelő. A dolgozó emberek, akik a heiyiipari vállalatok éh szövetkezetek szolgáltatásait nap-nap után igénybeveszik, nem kutatják a lemaradás okait, őket ; elsősorban az érdekű, hogy kömtyen, olcsó« ás gyorsa« ju'(has»awak a váKalatok és szövetkezetek áltál felkínált szolgáltatásokhoz, hogy ne kell jen senkinek szabadságot kérnie, ha ruhát akar sxa bátrai magának valamelyik szövetkezeti szalonban, mert a szalon nyitvafcartása egybeesik a dolgozók túlnyomó többségének munkaidejével. Vagy: ive kelljen hait, vagy tizenkét napot várnia arra a cipóié amelyet Javításra ad. be valamelyik mű helybe, ha felfutott a harisnyán a szem, ne kilenc nap múlva kapja vissza megjavítva. Régi megállapítás, hogy nem szolgálják megfelelően a lakosság érdekeit helyiipari vállalatok és a szövetkezetek javítási határidői. >A lakosság igényelné majd minden szakmában a gyorsj a vitások bevezetését. Pécsett valamikor kísérletképpen létrehoztak a Kossuth ÜTSZ egyik részlegében egy gyorsjavító műhelyt. A mű hely sikerére és az ezzel kapcsolatos igényekre jellemző, I hogy a műhely rövid idő alatt * I megszűnt gyorsjavító termi, annyira etárasactották műnké- j wal a megrendelők. A nemrég megalakult Baranya megyei Cipő ja vító KTSZ vezetősége tervezi gyorsjavítás bevezetését. Erre annál Is inkább szükség lenne, mert a jelenlegi átlagos javítási Idő hat nap, különösen gyermekcipő javításnál— túlságosan sok. Minden bizonnyal csökkenteni lehetne az órák, rádiók, televíziós készülékek és az elektromos háztartási felszerelések javítási idejét is. A javító tevékenységet folytató részlegek. nyílva tart ásóról is beszélnünk kell. A heiyiipari váHalatofc egy része résziben mór változtatott azon a hely téten álláspontom, hogy átvevőhelyefk, részlegeik nyitvatartásiit a dolgozók általános munkaidejével azonosam szabják meg. A Patyolat Kossuth Lajos utcai és Rákóczi úti fiókja például már úgy tart nyitva, hogy azokat a dolgozó nők munkaidejük lejárta után, j vagy ebédidőben is felkereshessék. Ezt a gyakorlatot ki kellene terjeszteni a külső területeiken lévő Patyolat fiókokra is: a Petőfi «tea és környékén bizonyárai örülnének a» emberek, ha délután öt óra után is vennének át szennyest, s adnának ki tiszta ruhát a Doktor Sándor utcai fiókban, a meszesi Patyolat fiókról nem is beszélve. Hasonló a helyzet a szövetkezeti ruhaszalonokkal; mumifcaidejük reggel 8 órától délután 5 óláig tart. Általános tapasztalat, hogy a szolgáltató vállalatok és szövetkezetek nem szívesen vállalnak az általános munkaidőn túl, tehát az esti, vagy kora reggeli órákban héáfcörülí javításokat Ennek következtében kénytelen a lakosság kontárokhoz fordulni, akik ha nem is megbízhatóan, de gyorsan és a Javíttatni szándékozóknak legmegfelelőbb időben végzik ei a kívánt munkál H. M. 1944 heti is kéfiiiiselú a&it ««. MIT SZÓLT, amikor megtudta hogy képviselőnek jelölték? — Meglepődtem, mert nem számítottam reá. Annyira nem, hogy « II. kerület választási elnöke voltam. Az esküt is letettem és készültem e. választásokra. Valószínű, ma a többi képviselőjelöltet népszerűsíteném, ám egyszer csak szól Galabár elvtárs, a városi tanács titkára, hogy nem. lehetek a II. kerület választási elnöke, mert országgyűlési képviselőnek ií jelölnek, és a kettő nem fér össze... így kezdődik a beszélgetés Gergely Lajos elvtárssal, a ROVIKÖT nyugdíjas igazgatójával. Azt hiszem, felesleges bemutatnom hiszen nagyon sokan ismerik őt. Talán hatvanhétéves kora vagy re .geteg élettapasztalata teszi, de nagyon higgadt ember. Sokszor találkoztam yr.tr vele de még sohasem láttam, hogy indulatai elragadták volna. Ha nem ismerném életét, el sem hinném, hogy a hűvösnek látszó külső mögött milyen szenvedélyes érzések lobognak: ez az ember minden utat megjárt, amit egy magyar kommunista megjárhatott. 1918-ban nz Uraiban, a fiatal szovjet hadsereg katonájaként kergette e. fehéreket, alig egy évre rá már idehaza, a mi vörös hadseregünkben szolgált; a két világháború között illegális találkozókra ment, a felszabadulás után a megyét járta, s hatvanöt éves korában alig MMefc elküldeni nyugdíjba. "fern akart menni, orra hívat- I kozván, hogy még nem érzi I öregnek magát... ; Felteszi szemüvegét, s tű- i nődő mosollyal mondja, hogy ez a képviselőjelöltség a régi. 1944-es képviselőséget juttatta az eszébe. Tizenkilenc érvvel \ ezelőtt, 1944-ben ugyanis tag- • ja volt az Ideiglenes Nemzet- : gyűlésnek, amely Debrecenben ült össze. — Pécs felszabadulása után j nemzeti bizottság alakult « károsban, amelynek én is tagja voltam — folytatja •—. A ; bányák, az élet megindításá- l ról volt szó, mindennap ösz- szejöttünk a városházán, hogy I a tennivalókat megtanácskoz- : zuk. Az egyik nap is a város- I házán ültünk, amikor kinyílt az ajtó, bejött egy középkorú férfi, egyenesen a Tiszántúlról. Azt mondotta hogy néhány nap múlva összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben, A szokásos válasz- \ tásra most idő és lehetőség nincs, ezért a pártok paritásos | alapon küldjék el kiszemelt- 1 jeiket... i — Hányán voltak a mej gyéből? | — Tizenegyen. Kommu! nisták, szociáldemokraták, ! kisgazdák... Ha jól emlék- ■ !>zem, akkor már a Polgári Demokrata Párt is megala- I hűlt, és attól is jött valaki. \ Jómagam a Szakszervezeti Tanácsot képviseltem. — És hogyan utaztak ? — Hát ez fogas kérdés. Mert összejönni csak összejöttünk, de nem volt járműnk. Közlekedés • sem vott akkor még, hiszen tombolt még « [ háború. A Dunántúlból csak i Pécs meg egy keskeny szegély j volt szabad. Pesten is a németek, meg a nyilasok dirigáltak, A Drávánál is harcok folytak még — benne voltunk még a háború közepében. Ilyen körülmények között csak egy választásunk maradt: segítséget kérni a szovjet hadseregtől. Valószínű meglepte őket a kérés, de adtak egy ponyvás teherautót. Azzal mentünk Debrecenbe. — Szegeden a Tisza Szállóban töltöttük az éjszakát. A szálló egyik termében több, később országszerte ismertté í vált politikus várt ránk, közöttük Révai József, aki rövid • beszédet mondott. Ismertette a hadihelyzetet, tudatta ve- | lünk, hogy megalakult a Magyar Nemzett Függetlenségi I krönt, beszélt az országépítés távlatairól. Debrecen szőnyegbombázást kapott, szinte minden i letarolva. De a romok között ! már személykocsik, katonai autók, lovaskocsik tömege j járt, az Aranybika Szálló előtt munkás- és kubikoskülsejű emberek tüntettek az új rendszer mellett. — A Nagytemplomban volt i az országgyűlés? — Nem, a Református Kol- j légium épületében. Sokszor ülésezett itt az 1849-es országgyűlés is, a székeken, pa- \ dohon ott volt a régi képvise- j lök neve, közöttük Kossuth j Lajosé is ... Elképzelheti, hogy milyen megilletődöttség- gel ültünk a történelmi padokba. — Miről határoetnk oa országgyűlésen? — Történelmi jelentőségű döntéseket hoztunk. Itt született meg a földreformtörvény alapja, itt választottuk meg az Ideiglenes Nemzeti | Kormányt, azzal a felhatal- j utazással, hogy kodat üze- | nünk Hitlernek... A kor- 1 mánynak baranyaiak is a iag- \ jai lettek. Boros István eiv- \ társ, az akkori pécsi kommu- I nista párttitkár és Pozsgai \ Gyula szociáldemokrata pécsi nyomdász illetve Kovács j Béla kisgazdapárti képviselő államtitkárok lettek. Az akkori államtitkári rang a mai miniszterhelyettesi tisztségnek felelt meg... Karácsony előestéjén értek ! haza. Azonnal megkezdődtek a gyűlések és az agitáció. Alig vonult el a háború a megye- j bői, amikor a falujárás meg- '■ \ indult. Bizony, nincs is talán olyan falu Baranyában, ahol j még nem járt. A sását járást is bebaran- ! I golta, ahol most jelölték. So- \ kan ismerik még, mindenütt | i melegen fogadják. Legutóbb Gödrekeresztúron kapott vi- | rágot az úttörőlányoktól. : Olyan beszélgetés volt az a ■ falu népével, amely éjfél utón egyig tartottl — TUDJA, még ma 4« jő 1 visszaemlékezni a régi időkre. i A régi szép emlékek még ti- ; zenkilenc év után is melenge- i tők, ha azokra gondol az ember, még ma is fiatalnak érzi magát! MMrtJtn LÁSZLÓ ! S*o?jet és magyar államférfiak táriratYáltása Ií. 8Z. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, U I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK. Moszkva. Kedves Elvtársak! < , A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az. egész magyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A 13 esztendővel ezelőtt megkötött szerződés népeink barátságának, közös ügyeinknek hű kifejezője, a proletár- internacionalizmus nemes elveire, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszieletbentartására épül. A szerződés megkötése óta eltelt 15 éves időszakban népeink testvéri együttműködése egyre gazdagabban bontakozott ki. A magyar nép a szocializmus alapjainak lerakásár a! hatalmas győzelmet aratott a szocialista építés minden áerii- letén. Ezek a sikerek mélyen összefüggnek népeink testvéri szövetségével, a Szovjetunió önzetlen támogatásával. A magyar nép a világ többi békeszerető népeihez hasonlóan őszinte örömmel és lelkesedéssel üdvözli a szovjet népnek azokat a nagyszerű eredményeit, amelyeket az SZKP határozatai alapján a kommunizmus építésében elért. Ezek a ragyogó sikerek is bátorítják a magyar népet a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munkájában és erősítik a népek harcát a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért. őszinte szívvel kívánjuk, hogy a szerződés szellemében tovább virágozzék a magyar és a szovjet nép testvéri összefogása, KÁDÁR JÁNOS DOBI ISTVÁN KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRSNAK, DOBI ISTVÁN ELVTARSNAK, Budapest. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a testvéri magyar népnek. A szerződés aláírása nagy fontosságú esemény volt országaink életében. A szerződés aláírása ótá eltelt 15 év a népeink közötti megbonthatatlan barátság, testvéri együttműködés sokoldalú fejlődésének és erősödésének időszaka volt- Ezekben az években országaink nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, nőtt' “a szocialista világrendszer ereje, s fokozódott a befolyása az egész emberiség fejlődésére. A magyar dolgozók — harci élcsapatuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — döntő sikereket értek él-a szocialista építősben. A párt nemrég lezajlott VIIL kongresszusa a magyar nép nagyszerű fejlődésének eddig elért eredményeit összegezve, ünnepélyesen kinyilvánította a szocializmus alapjainak lerakását es célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. A kommunizmus építésének az SZKP XXII. kongresz- szusán elfogadott programja sikeres megvalósításán munkálkodó szovjet embereket őszinte örömmel és büszkeséggel töltik el a magyar testvéreik történelmi győzelmei, s további sikereket kívánnak Önöknek ezen nagy célok val őr av ál tás á b an. Meggyőződésünk, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben rögzített, a marxizmus—lenlmzmus és a szocialista intenacionalizmus eszméin, az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvein alapuló testvéri kapcsolataink a jövőben még tovább erősödnek és mélyülnek országaink népei Javára, a szocialista országok közötti szoros együttműködés, a szocializmus és a kommunizmus győzelme, a világbéke megszilárdítása érdekébe«. fiijen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti örök és megbonthatatlan barátság! N. SZ. HRUSCSOV L. L BREZSNYEV * A SZOVJET—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG TERÜLETI CSOPORTJA ELNÖKSÉGÉNEK, Lvo v Kedves Blvtdrsak! Baranya megye dolgozói, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistái nevében testvéri üdvözletünket küldjük n magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése 15. évfordulója alkalmából. Á 15 éve megkötött egyezmény kifejezője a népeink közti egyre mélyülő barátságnak, alapja elért eredményeinknek, biztosítéka további gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedésünknek. A magyar—szovjet barátéig, az országaink közti együttműködés e jelentős évfordulóján kívánunk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagjainak és a Ivovi terület minden dolgozójának új, nagy sikereket a kommunizmus építésében, a népek közti barátságért és a békéért folyó áldozatos munkájukban. A MAGTAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG BARANYA MEGYEI ELNÖKSÉGE Megemlékezések a Szsvjelaniékan Herauonban ünnepi gyűlést tartottak a szovjet—magyar •Jöirátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A gyűlésen Georgij Kogyinyec, a mezőgazdasági Intézet profeszszara, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi szervezetének elnöke mondott beszédet a szovjet és magyar nép testvéri barátságáról, a herszond terület és Zala megye egyre erősödő kapcsolatairól. t TÖRIK A JEGET
