Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-19 / 15. szám
LASS JAVüAR 19 3 Egy rendelet margójára Sok mindent kinövünk. Úgy vagyunk valahogy a különböző dolgokkal, mint a kamasz a ruhájával. Egyszer csak észrevesszük, hogy hol a lábunk szára, látszik ki, hol meg majd a könyökünkig ér a kabát ujja. Pedig nem a ruha ment össze, a lehetőségeink nőttek. Néhány évvel ezelőtt még örültünk, ha a termelőszövetkezetekben két-három tagú építőbrígád is volt Volt. És ez volt a lényeg Egyszerű épületek építésére megfeleltek ezek a brigádok, ,\ termelőszövetkezeti építő- brigádok mindenütt lényegesen olcsóbban építettek. f\réki.k nem kellett hagy terveket készíteniük, nem kellett felvonulniok — hiszen helyben volt minden. Egynéhány termelőszövetkezetben,. mint például a bere- mendiben nagyobb épületek épjíésére is vállalkoztak a tsz építőbrigád tagjai. Legalább olyan jól elkészítették, mintha másra bízták volna , és jóval olcsóbban. Megyénk több termelőszövetkezetében megpróbálkoztak közös építöbrigáddal, Abból a helyes elvből indultak ki: egy nagyobb épf- tőbrigád nagyobb tervek megvalósítására is képes. Ezek az építőbrigádok, azonban nagyon laza szerkezetűek voltak: hol az egyik, hol a másik termelőszövetkezet gondolta meg magát és vitte e> a brigád tagokat saját építkezéseire. Akkor ‘még csak elképzelései voltak az ilye® brigádok létrehozására. Ma már azonban rendelet van: a földművelésügyi miniszter és az építésügyi miniszter most együttes rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységét A rendelet kimondja: ha a brigád élén például építész- mérnök áll, akkor a termelőszövetkezet nem csak a szövetkezet termelési épületeit építheti fel, hanem építőipari munkát végezhetnek a szövetkezet tagjai, valamint más szövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a községfejlesztésen belül a község részére is. A rendelet népszerűségét mutatja az a tény is, hogy Mohácson január 11-én négy termelőszövetkezet részvéteiével létrejött egy tsz-tár- sulás. A mohácsi, a kölkedi, a lánycsóki és a bári termelőszövetkezet nemcsak arra társult, hogy közösen telepít őszibarackot, szőlőt, közösen üzemeltet egy gépjavítót, hanem arra is, hogy közösen létrehoznak a társuláson belül egy építőbrigádot is. Ennek a brigádnak jelenleg negyven tagja van, de száz-százötvenre szeretnék növelni a létszámot. Építeni való van bőven, nemcsak az ő termelőszövetkezetükben. hanem a járás termelőszövetkezeteiben is. Az idén már megkezdi ez az építőbrigád a munkát. Többek között ebben az évben hozzákezdenek a 80 000 húsbaromfi előállításához szükséges épület megépítéséhez A mohácsi példa azt mutatja: közős erőfeszítéssel, tsz-közi társulással nemcsak olyan feladatokat lehet megoldani, mint a közös gépjavítás, a közös gyümölcs- telepítés — a mohácsi tsz- társulásnak példái a közösen telepítendő 150 hold barackos három év múlva mintegy tízmillió forint jövedelmet hoz — hanem olyant is, mint a tsz-ek építkezése. Ez is egy olyaca rendelet, amire régóta vártak a tsz-efc. Eiztosak vagyunk benne: a -e-'delet megjelenése után a mohácsiak példája nemcsak példa marad, de sok követőre is talál Már a tavaszra készülnek SZERDÁN REGGEL mínusz 25 fokot mértek a szigetvári gépállomás hőmérői. Kutyának való idő. A hidegmosónál azonnal ráfagyott a víz a traktorra, de a rend az rend, a javítóba került gépet meg kell tisztogatni. Persze ilyen meg nem volt, hogy négy fal között is azonnal jéggé fagyjon a víz. A gumitömlőket kezelő szakinak ismét eszébe jutott a rneíegrnoso amit valahogy teljesem kifelejtettek az új* csarnokiból. De jó is volna most. Tavaly télen, mikor még fészerekben, majdnem a szabad ég alatt javítottak, ugyanígy sóvárogtak egy jól fűtött, meleg szerelőcsarnok után. A hatalmas, több mint 30 méter hosszú csarnok most készen áll. Akkora, hogy beférnek mind a hetvenen." Meleg levegővel fű tik. Egy embernek, más dolga sincs, mint hogy a hat kályhát kezelje. Jó ide belépni a kinti - hidegből és végig tekinteni a monumentális fő- csahiokon. Mindenféle gépek, alkatrészeik, es emberek. AZ egyik végén bejön a rossz trak tor s mire 30 méter utat megbíz, újjávarázsolva távozhat a másik kijáraton. Horváth Jánosnak a gépállomás fiatal főmérnökének is ez a csarnok a birodalma. Ez a modern műhely egyidős a prakszisáwal. Két évvel ezelőtt mikor az agráregyetem gépész karán kézihez kapta a mérnöikí diplomát ennek az új csarnoknak a tervrajza vonzotta őt egyenesen Szigetvárra, Ne vádoljuk őt azzal, hogy túl igényes. Minden fiatal ilyen, ez a természetes, mint ahogy az Itteni szerelőknek és ipari tanulóknak is egészen természetessé vált már, hogy kellemes körülmények között dolgozhatnak. Jobban megy a murim. mint eddig’ Sóikkal jobban. Ez is természetes, Etele* fújnak s a főcsamofcban leáll a motorzúgás, elül a zaj, a csarnok kiürül, mindenki az oldalsó műhelyekbe húzódik, mert ott még melegebb van. A forgácsolók egész délelőtt ingujjban dolgoznak s még így is megizzadnak, a kovácsoknál is igazi nyár ven, állandóan izzik a koksz, de füstnek nyoma sincs, elszívja egy állandóan működő berendezés, A FIATAL MÉRNÖKKEL járjuk a műhelyeiket. Minden szép és új. Sok a vadonatúj gép, van mit magyarázni. A hatalmas focsamokból 15 kisebb műhely nyílik két oldalt. A Diesel adagoló műhely olyan mint egy tiszta laboratórium. A beállító próba pad előtt kapcsolótábla, csak a gombokat kell megnyomni s máris működik s. szerkezet. Itt állítják a be nagy precizitással a Diesel Ä- - adagolókat nemcsak saját réseikre, hanem más gépállomásoknak is. Ez -az első1 év amikor javítás szempontj ábói profilírozták a gépállomásokat. Horváth János büszkén mondja. hogy ők kapták a legfinomabb munkát, legnagyobb precizitást igénylő javításokat a Diesel adagolók beállítását és a dinamó forgórészek készítését. -Ezért az elektromos javító- műhely létszámát duplájára növelték s a tekercselést •*— házi késri tésij szerkezettel — gépesítették. Már el is készítettek 12 ctoamó forgórészt a pécsváractí gépáflomásinak és várják a további megrendeléseket. Azért * legfontosabb feladat mégis a saját gépeiknek a javítása. Nem osekélység 61 folyó és 25 főjavítást kell a téli szezonban elvégezniük, emel lett egy egész' .sor karbantartást. Moát is vagy 12 traktor hévéi szétszedve a szerelő tárai, gumikerekű, kormos, lánc talpas. A. javítás részegységen ként történik, ami ‘ niég nem olyan tökéletes, mint a szalag- rendszer, de az ef&jta munkamegosztás ís sokkal könnyebbé teszi a munkát. . A kinti traktorosok két nap alatt betanulnak egy-egy munkafolyama tót s az ilyen csúcs szezonban nagy .segítség ez a szerelőknek. Vége az bédszünetneik, a nagy csarnok újra megtelik zajjal, kopácsolással. A motorjavító műhelyben, a hegesztőknél. ép kovácsoknál újra megindul a munka. Az ipari tanulóik. tanműhelyében is megkezdődik a tanítás, csak most nein inasak, haneirh termelőszövetkezeti tagok ülnek a pádókban. Negyvennyolcán vesznek itt részt á környékből 3 hónapos trak+orosképző 'tanfolyamom. Horváth János is elnézést kér, órája' tesz s a kötelesség az első. Elbúcsúzunk a fiától, - lelkes/ mérnöktől és a barátságos csarnoktól amelyben a megye egyik legkorszerűbb szerelőcsarnokát ismertük meg. A 26 FOKOS hidegben jó visszagondolni arra, hogy ott benn már a tavaszra készülődnek. Mire elolvad a hó, az újjávarázsolt gépekkel az új teaktorosok is számyrákeS- nek, hogy meghódítsák a határt. — Rné — Á 6-os ülőn, Pécstől Bonilládig és más út vonal alton íokozrto- san új útjelzőtáblákal helyek el a BPM. Pécsi Közúti Igazé?lósága. A képen: Métyher János, a vasas! elágazás jelzőtábláját szerelt. A KGS1 ajánlásává hazánkban készülnek az 1500 tonnásnál nem nagyobb tengerjárók A magyar hajőipar és más illetékes szervek megbízottai az utóbbi hónapokban több fontos nemzetközi tárgyalást folytattak a magyar hajók iránti külföldi igényekről. A legjelentősebbek a moszkvai tanácskozások voltak, ahol a szovjet szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a magyar gyártmányú úszóművekről, s kifejtették, hogy továbbra is készek vásárolni tőlünk hajókat, úszódarukat. Már létre is jött a megállapodás, amelynek alapján 1963. és 1965. között 90 hajót és 60 úszódarut szállítunk a Szovjetuniónak. Ez ‘a rendelés egymagában a magyar , hajóipar . kapacitásának 70 százalékos foglalkoztatottságát jelenti, s ha figyelembe vesszük más országok igényeit, biztosra vehető, hogy hajóüzemeinkben nem lesz rendelés- hiány. A szovjet megbízottak a KGST ülésén támogatták a magyar szakembereknek azt a kérését, hogy hazánk, kapja meg az 1500 tonnásnál nem nagyobb tengerjáró áruszállító hajók gyártását Hosszú idő óta ugyanis Magyarországon nagy számban készülnek 1200, ezenkívül 1300 és 1400 tonnás tengerjárók. A KGST j országai meg is állapodlak a szakosításban. Az áruszállító ! hajókon kívül továbbra is i gyártjuk a Diesel-rrsbtproe to- j lóhajókat, az öt- és száztonnás úszódarukat. ' IVagy vonalakban mér fci is bontakozott a magyar hajógyártás jövője, amelynek lényege, hogy a nemzetközi követelményekkel lépést tartva, tovább korszerűsítjük 1100 tonnás tengerjáróinkat, 1000 lóerős tolóhajóinkat és 7 00 tonnás úszódaruinkat. Ugyanakkor fokozatosan rátérünk újabb típusok gyártására. A többi között nálunk készülnek majd az úgynevezett technikai flotta egyes hajói: a kisteljesítményű kikötői vontatók, búvárba jók, földszívó- és kotróhajók. Gyártunk majd 3—25 tonnás kikötői darukat, 5—200 tonnás modern úszódarukat, de igény van 2700 tonnás folyami. áruszállító hajókra is. A választék bővítése és a nagymérvű korszerűsítés azt is lehetővé teszi, hogy kapcsolatainkat a nyugati országokkal is elmélyítsük, s a világ bármely részén akár teljes tengeri kikötőket építsünk. Máris több új exportra van kilátás. Nemrég az Egyesült Arab Köztársaság, legújabban pedig Norvégia is rendelt hajókat Magyarországtól. Laki István neve nem ismeretlen Baranya megyében. Beesett született, $ az emigráció éveit kivéve, Baranyában élt mindig, ehhez a megyéhez fűződik életének minden tevékenysége. A munkásmozgalomba már egészen -fiatalon bekapcsolódott, 1915-ben már az építők szakszervezetében tevékenykedett. Amikor fegyverrel e kézben, kellett megvédeni az 1919-es Tanácsköztársaság vívmányait — Laki István átszökött a demarkációs vonalon és jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A Tanácsköztársaság leverése után visszakerült ismét Baranyába, de mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a munkásmozgalmi tevékenységéért börtön jár. Emigrálnia kellett Jugoszláviába. Azonban itt sem szakadt el osztályától. 1928-ban résztvett as épitőmunkások sztrájkjának a megszervezésében. Ezért le is tartóztatták. 1940-ben bekapcsolódott az illegális kommunista', párt munlcájába. 1944- ben azt a megbízatást kapta a párttól, hogy segítse felkutatni a besúgókat, akik a németek kezére játsszák a jugoszláv hazafiakat. Huszonnégy év és 6 hónapi emigráció után 1944. decemberében indult vissza és 1945. I Földművelésügyi Minisztérium i£ilfll&iflfh9Í a termelőszövetkezeti jövedelemelosztási |Pf módszerek továbbfejlesztésére Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,, hőgyí a .terme- j 1ószövetkezetek megszilárdulásához jelentősen hozzájárultak | a különböző ösztönző . jöroőe* I lerneioE-tzási módszerek, A j Földművelésügyi Mámsz-tériusn i összegyűjtötte a tapasztalata- ] 1 kist és javasolja a termelőszö- | Vétkeseteknek a légerédírné- ! nyesebb módszereket. A javaslatok a Mezőgazdasági Értesítő j 3. számában jelentek meg. A 1 növénytermelésben! külöj nősen-.'a kapásnövények ter- ; mész’-ősében a munkaegység ! jóváírás és ezzel együtt az ^gész termés bizonyos száza- ; í lókénak kiadása a legeltérjed- j tebb. Ezenkívül szé'es körben ' alkalmazzák a különböző cél- i prémiumokat és a terméteré- . szésedés*. A minisztérium ja- i vágóija, hogy a szövetkezetejj az anyagi ösztönzést a növény- j védelem területét« is terjesz- ! szék ki. , ] Az állattenyésztésben -eg- : eredményesebbnek bázonvu.t a ! végtermékek után mevállaóí- j tott munkaegység jóváírás, to- i vábbá a tervs» felül élért ered j ‘ uhwfc JwWto Gépésmérsökel (megfelelő gyakorlattal! ■ keres fel véreire % 12 sz. Autóközlekedési Vállalat. Jefeatkeaét Béss, Wc m A minisztérium javasolja, j hogy a következő időszak- ! ban a munkadíjazást és » eé* premizál ást elsősorban a ; tekármán yértékesü lés és az előállított terméket* minő- j ?ége alapján állapítsák meg. Máid nagyobb jelentőségű a gépesítésben dolgozók anyagi j ösztönzése. Itt legelőnyösebb a ; teljesítménytől függő munka- ! egység ja vada lm ásás mellett a j munka pénzbeli díjazása. A j géppel művelt kapáskultúráik- nál jól bevált a terméseredményektől függő premizálási rendszer.. A termelőszövetkezeti vezetők- javadalmazásánál igazságosnak és ösztönzőnek mutat- .kozik az. ha az-alapjavadalmazást a . termelőszövetkezet- bér előállított-. termelési érték nagysága szerint, a kiegészítő javadalmazást pedig elsősorban az- áruéritekésítési tervek iteliesítcse szerint: határozzák meg. A vezetők javadalmazásának mértékét és módszereit a közgyűlés állapíts® imfcg. Az elsruöt év tapasztalatai áfissét beHzoergítetták, mind nagyobb a jelentősége a termelőszövetkezetekben a rendszeres előlegoszíásriak, az álőlőgezés garantálásénak, aiho1 pedig a feltételek már arra alkalmasak, a garantált munkadíjazás bevezetésének. A pénzben t munkadíjazást alkalmazó termelőszövetkezetekben. is szükségesnek látszik a különböző premizálási formák fenntartása, akár pénzben, akár természetben. A minisztérium javaslatai végül hangsúlyozzák, hogy a munkadíjazás és a jövedelem- elosztás módszereinek .megválasztása a termelőszövetkezeti tagság, illetve a közgyűlés joga, Ennek a jogának gyakorlásában az, illetékes párt,- és állami szervek, támogatják. Kívánat«», hogy ebben az > esztendőben s, termelőszövetkezetek bátran alkalmazzák az anyagi ösztönzés legfőbb módszereit-, amelyek mind a gazdálkodás erősödését, mind pedig a tagság jövedelmének növekedéséi elősegítik január harmadikán érkezett meg Pécsre. Itthon abban az időben bizony sok volt a. tennivz.ó. Laki István bekapcsolódott i mozgalmi munkába ismét és részt vett a földosztásban, 1945. márciusában kinevezi Jt Mohács rendőrfőkapitányán k. >i következő esztendőben' vedig a megyei kapitányság, c-a- rgnesnoka lett. Ezen a por •>.» tevékenykedett 1950-ig. Ezuielkövethetitek azok az idők. őreikor sok kommunistával együtt öt is igazságtalanul, koholt vádak alapján elítélték. '* 1956. októberében, amikor veszélybe került a szocializmus, féltőn és ragaszkodó jil Ismét- az igazak ügyét szolgálók élére állt. Amikor helyreállították a rendet, a gyárakban, üzemekben a •pártszervezetek újjászervezésén fáradozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei titkára lett. az 1958-as tarf-trés képviselőválasztásokon izedig országgyűlési képviselőnek választották. A harcos, küzdelmes éneit után nyugalmasabb napol; i:ö- j vetkeztek. De Laki István clv- ! társ a nyugdíjba vonulásán ián | sem szakadt el osztályától, j pártjától, a kisemberek ügyes- bajos dolgaitól. Naponta ke re- • Sík fel levélben és személye-' sen is az emberek, segítségéig kérik, tanácsát, közbenjárásé' ügyeik intézéséhez. — Mit érzett,- amikor megtudta, hogy ismét jelölik ' a parlamentbe? — Nehéz elmondani azt n meghatottságot. Nagy örömöm re szóigái, hogy az emberek bíznak bennem, A sí kesztyűgyárban jelöltek, s i ielöíőgyűlésen olyan meleghangú ünneplésben részesítettek, amilyet még keveset ta - pásztaltám. Ezt vem, tudom soha. elfelejteni. E-lértem az' amit ember elérhet, a legma gasabb fárumon, a parlamentben képviselhetem osztályomat, a. munkásosztályt. — Fontos dologiipk tartom hogy a pártmunkában és az élet minden területén1 igáit.tágasak, őszinték legyűrik i emberekhez, ezzel hasr tünk ma a legtöbbet iigyün. tisztaságáért. — H, — t Ismét a jelöltek
