Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

4 NirnO 1963. JANUAR Í:1 \ I Világnézet és szaktudás (Folytatás az 1. oldalról) Aki ideológiájában forradal­mi. marxista-leninista, aki a materialista tudomány alap­ján áll, aki elkerülhetetlen­nek tartja a szocializmus el­jövetelét, annak gyakorlatban kell ezt bebizonyítania. Az értelmiség hatalmas át­alakulása napjainkban meg­gyorsult. Kinevelődött a mun kásosztály értelmisége. Mun­kások ezrei sajátították el magas fokon az államvezetés, az ipar, a mezőgazdaság,, a művelődés vezetésének tudo­mányát. Ott tartunk, hogy aki politikailag szilárd és jó hive a szocialista rendnek, az jól tudja, hogy csak magas szakmai tudással képes azt eredményesen támogatni. Ott vagyunk ma már, hogy az ideológiai szilárdság mind­inkább szakmai szilárdságot is — a szaktudás mind ma­gasabb fokát jelenti, de kell is, hogy jelentse. így lesz a kitűnő szakem­ber egyúttal a társadalom irányításának is cselekvő ré­szese, aktív résztvevője a termelőmunka mellett. Hogy ez így legyen, ezért mondja a pártkongresszus határozata, hogy ,a kultúra területén legfontosabb feladatunk: a nép műveltségi színvonalának további emelése, az egyre nö­vekvő szakemberszükséglet kielégítése, az emberek szo­cialista gondolkodásának, tu­datának, erkölcsének formá­lása és a következetes j ei harc a polgári, kisp^.^ári ideológia megnyilvánulásai ellen”. Elhiszem, hogy a XVII. században Spanyolországban hárommillió embernek egyet­len inge sem volt. Azt is, hogy II. Károly angol király­nak (Pepys Sámuel szerint) csak három ingre és két zseb kendőre terjedtek ki az igé­nyei. Az ilyesmivel manap­ság nemigen dicsekszenek a királyok hivei sem. Azzal is teljesen tisztában vagyok, hogy nem a szocializmus adott kettőnél több „zsebken­dőt és inget” az embereknek, hanem azt már a tőkés fejlő­dés is meghozta. Viszont az sem vitás értel­mes emberek előtt, hogy a szocialista rend nélkül sem az emberi igények, sem azok kielégítésének üteme nem emelkedhetik. Nem emelked- betik úgy, hogy a társadalom minden tagjának minden ész­szerű igénye keilégíthető le­gyen. Csőmbe hatalma megtört (Folytatás az 1. oldalról.) | ellenőrzése alatt áll, az Union Miniere nélkül pedig Csőmbe kezében semmi tényleges ha­talom nem maradt. Ugyancsak nem létezik már az Elisabeth- ville-i úgynevezett Katangai 1 Nemzeti Bank sem; ennek a banknak az ellenőrzését a kongói központi kormány ha­tóságai vették át Az ENSZ csapatai útban vannak Csőm­be magmaradt utolsó erődje, Kolwezi felé. Mivel az eddigi ellenállás nagyon csekély volt, valószínűnek látszik, hogy az ENSZ csapatai ide is hamaro­san bevonulnak. Az ENSZ Ka- tangában lévő parancsnokai egyébként az egyes városok polgármestereivel és a helyi parancsnokaival tárgyalnak, mert Katangában nincs már központi hatóság. A helyzet te­hát voltaképpen az, hogy CJombc uralma befejező­dött. Olyan jelentés is érkezett Washingtonba — mondották a sajtóértekezleten —, hogy az Union Miniere vezetői Leo poidville-be érkeztek, hogy megtárgyalják a$ eddigi Csom­óénak fizetett adó egy részé­nek vagy egészének a központi kormány kezéhez juttatását. A sajtóértekezleten feltették a kérdést, milyen álláspontot foglal el Nagy-Britannia eb­ben az ügyben. A válasz úgy hangzott, hogy az angolok „habozóbbak voltak az Egye­sült Államoknál az ENSZ- akció támogatásában. Újságírók megkérdezték a sajtóértekezleten, tulajdonkép­pen mikorra kell befejezni az akciót, amelynek célja Kongó egyesítése, illetve Csőmbe ha­talmának megdöntése. A vá­lasz úgy hangzott, hogy az ENSZ-nek megadott határidőn belül be kell fejeznie az ak­ciót, egyrészt azért, mert csak nyárig állnak rendelkezésére az ENSZ-műveletek finanszí­rozására szolgáló összegek, másrészt pedig az indiai csa­patokat hamarosan kivonják az ENSZ haderőből. Az ENSZ célja az, hogy csa­patai belátható időn belül kivonulhassanak olyan mó­don, hogy ez ne okozzon zűrzavart. Újból aláhúzták a sajtóér­tekezleten, hogy a katankai diktátor tartózkodási helyéről és szándékairól semmit sem tudnak. Legutolsó megnyilvá­nulása az volt. hogy kijelen­tette, az utolsó emberig ellen­áll, akár lándzsákkal és mér­gezett nyilakkal is. Ilyen kö­rülmények között nem valószínű, hogy Csőm­be a jövőben bármiféle sze­repet kapjon, A sajtóértekezleten hangoz- i tatták, hogy Katangában tar- | tományi hatóságokat lehet, ala- j kítani. Ezek azonban létszám tekintetében nem lehetnek na- j gyobbak, mint Kongó egy-egy 1 tartományának vezető szervei. De Gaulle válaszolt Kennedynek A francia kormány minisztertanácson foglalkozott az amerikai Polaris-ajánlattal Párizs (MTI) A francia kormány csütör­tökön délelőtt tartotta de Gaulle tábornok elnökletével ez évi első minisztertanácsát. A megvitatott kérdések között első helyen szerepelt az ame­rikai kormánynak az az aján­lata, hogy egy felállítandó multilaterális NATO-atom- haderő keretében Polaris-ra- kétákat szállít Franciaország­nak. Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter az ülés után újság­íróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Francia- ország „hívén kitart a függet­len és önálló védelem elve mellett”. Mint hírügynökség? kom­mentárok rámutatnak, a mi­nisztertanácson Couve de Mur- ville külügyminiszter részle­tesen ismertette a kormány álláspontját a Polaris-rakéták- kal kapcsolatban. Különösen azt emelte ki, Franciaország sem tengeralattjárókkal, sem nukleáris töltetekkel nem ren- ! delkezik és ezért nem tartja | időszerűnek az amerikai aján­latot. Peyerfitte tájékoztatásügyi miniszter végül közölte az új- ! ságírókkal, hogy Frey belügy- i miniszter az ülésen bejelen­tette, az utóbbi időben az 1 anyaországban végrehajtott erőszakos támadások mint­egy hetven százalékát az Al­gériából áttelepült OAS-ter- roristák hajtották végre. A belügyminiszter beismerte, hogy eddig még nem fegyve­rezték le sem az OAS-t, sem az Ellenálás Nemzeti Tanács nevű szélsőjobbodali szerveze­tet. Peyerfitte hangoztatta, hogy az OAS továbbra is te­vékenykedik és legfőbb célja j de Gaulle tábornok meggyil­kolása. * Mint az AFP tudósítója je­lentette, szerdán tudomására hozták Bohlen amerikai nagy-- követnek a franciái kormány álláspontját a Polaris-rakéták kérdésében. Azt is közölték, hogy Bohlent pénteken fogad­ja de Gaulle. A köztársasági elnök január 14-én esedékes sajtóértekezletén nyilvánosan is kifejti majd a Polaris-raké­ták kérdésében elfoglalt fran­cia álláspontot. * Jól tájékozott francia kö­rökben közölték, hogy de Gaulle tábornok szerdán írás­ban válaszolt Kennedy elnök­nek a Polaris-ajánlatra. A választ, amelynek szövegét nem hozták nyilvánosságra, Hervé Alphand, Franciaország washingtoni nagykövete adta át Úgy tudják, de Gaulle vála­szában sem el nem fogadta, sem el nem utasította azt az amerikai javaslatot, hogy egy felállítandó multilaterális NATO-atomerő keretében Po- laris-rakétákat szállítanak Franciaországnak. A tábomok- jelnök ezzel szemben határo­zottan leszögezte a francia „vé­delmi politika” jól ismert alap­elveit. * Alphand francia nagykövet csütörtökön háromnegyedórás eszmecserét folytatott Rusk amerikai külügyminiszterrel a Polaris-ajánlatról. A megbe­szélésről távozó francia nagy­követ újságíróknak csupán annyit mondott, hogy „a prob­léma igen bonyolult és még sok-sok vitára lesz szükség”. Alphand tagadta, hogy szóba került volna de Gaulle tábor­nok esetleges amerikai látoga­tása. Táviratváltások az új év alkalmából A magyar államférfiak az új esztendő alkalmából üd­vözlő táviratot váltottak a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság, a Jemeni Arab Köztársaság és a Kameru­ni Köztársaság államfőivel'. Ahol a lóvasútnak vége van A fán varjú gubbaszt, a ” földön jókedvűen hente­reg a hóban egy kutya. Fel­ugrik, megrázza magát és ék­telen csaholásba kezd. A ló­vasút végigkígyózik a pusz­tán. Lóvasút, lóré — ez az összekötő kapocs a külvilág­gal. A lőrén csak a pusztaiak járnak, mert a központi üzem­egységből jövők motoros vas­úti szekérre ülnek. Ezt löködi egy fiatalember, szidja a kita­lálóját, a motor meg mintha visszabeszélne — néha pöffent egyet-kettőt. Füstölög, ránga­tózik, mint a csökönyös ló, aztán elindul a „trezina”. így hívják ezt az alkotmányt. A fészer alatt traktor pöfög, mögötte kukoricával megra­kott vontató. Hosszú istálló, benne a gő- bölyök egykedvűen darálják a szálast. Bambán néznek az emberre. — Hahó! Utánnam! — kiál­toznak a gyerekek a hatalmas gazdasági udvaron, amit úgy fog körül ez a nagy istálló, és a vele szemben hosszan el- njúló lakás-sor, mint a vár­udvart a fal. És mennek a gyerekek. A szánkó előttiek pajkosan ug­rálnak, mint a betörés alatt lévő csikók, a szánkón ülők meg hangosan bíztatják őket. — Hát bizony ló már alig »an itt. Vége a nyugodt pusz­tai életnek. Idejöttek a gépek. Olyan ricsajt csapnak azok, hogy városon sincs különb... Egy mély gödörben felgyü­lemlett a víz és befagyott. Milyen leleményes a gyerek! A gödör partja lejtős, jól neki lendül a szánkó, a jégen meg tovább csúszik. — Gyerek az van bőven. Mindenkinél három—négy—öt. Zsuppsz! Felborult a szánkó. — Gyerekek, hol van az is­kola? — Ott, ni! Uj épület, de sehol senki. — A tanító űr hol lakik? — Királyegyházán. Később az égyik bátortala­nul: — Talán maga lesz az új tanítónk? — Nem. — Pedig azt gondoltuk. Mert a tanító bácsinak nyug­díjba kellett volna mennie, de nem jön helyette más... S íkos az út. Milyen rette­netes sár lehet itt, ami­kor esik az eső. Igen, való­ban hallottam, hogy a tanító­nak nyugdíjba kellett volna mennie. De nem ment. Még egy évig maradt. Okorágig vo­nattal jön, onnan meg gyalog. Jó három kilométer. Kocsit még a legrosszabb időben sem küldenek élé. Pedig ötven család él itt, Kárászpusztán. Pöttömnyi, csizmás gyerek sír az ajtó előtt. — Neném, engedj be. Beengedi. Fázik a keze, fá­zik a lába. — Oda dugd a lábam — és a sütőre mutat. Néhány perc és ismét szán­kózik. Mit neki a hideg! Leg­feljebb megint besírja magát. Lomha léptekkel jár itt a pusztán az idő. Az egyik ab­lakból plakát kandikál. „Divat bemutató Szentegáton ...” Volt. Még szeptemberben. — Nincs itt semmi szórako­zás. Csak az újság, meg a rá­dió. Már, akinek van. Persze van, akinek van rádiója és mégsem hallgathatja. Galam­bosról jött ide. Villanyra szu­peréit a készüléke... Az iroda asztalán petróleum lámpa. A konyhában: villany- kapcsoló, sőt égő. — Itt talán van villany? — Nincs. Csak Ígérték. Ezt még akkor szerelték be, ami­kor Csobokapusztához tartoz­tunk. Aztán átvett bennünket az erdőgazdaság, később az állatforgalmi, majd visszake­rültünk Szentegáthoz. A vil­lanyt azt mindenki megígér­te. A múlt évben azt mond­ták: április 4-re bent lesz, az­tán május 1-re, aztán augusz­tus 20-ra. Szóval az ünnepeket jól tudtuk. Mindig előre meg­jelölték. De villany nem lett. Most azt mondják: ebben az első negyedben lesz villa­nyunk. — Még egy bolt sincs — magyarázza egy asszony, — pedig azelőtt volt az is, meg kocsma is. Élesztőért is három négy kilométerre kell menni. — Ha nincs kocsma, leg­alább nem isznak az emberek — jegyzem meg. — Nem ám. Most, ha hozzá­jutnak, nem győznek betelni. Nincs itt semmi szórakozás. A vándormozi se jön ide, tele­vízió sincs, mert nincs áram. Ki a fejne szeret ilyenkor há­rom-négy kilométert menni, hogy mozit lásson ... Mégy kilométerre van’ide ■” Okorág. De ki tudja az ottani és az itteni lehetőségek közötti különbséget kilométe­rekkel lemérni?! Vannak, akik kitörnek innen a pusztáról. Nagy Ferenc például gimná­ziumba jár Sellyére. Napi nyolc kilométert gyalogol, Szabó Sándor meg nyomdász­tanuló Pécsett..., de mi lesz a többiekkel. Rájuk is gon­dolni kellene. Legalább annyit törődni velük, mint a göbö- lyökkel. Mert a kisvasutat sem az embereknek építették eredetileg, hanem... Pedig minden az embertől függ. Szálát János Nagygyűlés, diplomáciai tárgyalások Pekingben Peking (TASZSZ). Igazságosan és ésszerűen, a I j kölcsönös megértés és a kői- j ! csönös engedmények széllé- I j mében megoldhatók Kína és a ! vele szomszédos országok ha­tárkérdései, bármilyen bonyo- I lultak is — mondotta Peng L Csen, Peking polgármestere I azon a gyűlésen, amelyet Eandaranaike asszony, ceylo- | ni miniszterelnök pekingi tar- : tózkodása alkalmából rendez- i tek. A kínai—indiai hatáikonfliK : tusról szólva Peng Csen ki­jelentette: a kínai fél már el­követett minden lehetőt, hogy megtalálják a kínai—indiai határkérdés békés megoldását. Reméljük — folytatta Peng Csen —, hogy az indiai kor­mány leül a tárgyaló asztal- j hoz, avégett, hogy megszilár­dítsák a tűzszünetet, eltávolít - , | sák. egymástól a két fél fegy­veres erőit és megkezdhessék a határkérdés barátságos meg­oldását. A gyűlésen felszólaló Ban- daranaike asszony kijelentet­te, hogy a béke megőrzésének kell képeznie az államok poli­tikájának alapját. Megoldat­lanul hagyni a keletkező konfliktusokat rendkívül nagy veszéllyel jár. A kínai—indiai határkonflik tusról szólva Bandaranaike asszony kifejezte azt a meg­győződését, hogy a közeljövő­ben megoldást találnak majd erre a kérdésre is. Csou En-laj miniszterelnöK és más hivatalos és közéleti személyiségek, valamint a pe~ gmgi diplomáciai képviseletek vezetői is részt vettek a gyű­lésen. 4 Pekingben csütörtökön tár­gyalások folytak Csou En-laj miniszterelnök, Bandaranrike asszony ceyloni miniszU; .nők | és Subandrio indonéz első I. núniszterelnök-helyettes és külügyminiszter között. Az Uj-Kína hírügynökség jelenti, hogy a tárgyalások * A Kínai Népköztársaság kor ‘ mányának határozata alapján Kína calcuttai és bombay-i fő­konzulátusának egész személy­zete elhagyta Indiát. A kubai nép forradalmának évfordulóját ünnepli A kubai forradalom 4. év­j fordulója alkalmából Havan- I r.ában tartott nagyszabású ün­nepség ismét bebizonyította j Kuba forradalmi népének meg I bonthatatlan egységét. A kubai főváros lakossága | zászlókkal és transzparensek- i kel már a kora reggeli órák­ban gyülekezni kezdett a Jósé Marti nevét viselő forradalmi téren és a környező utcákon. A kormánypáholyban helyet foglalnak Osvaldo Dorticos köztársasági elnök, Fidel Cast ro miniszterelnök, a vendég­páholyban az egybegyűltek közt található Pavel Popovica szovjet űrhajós. Másfél órán át tart a kubai fegyveres erők díszszemléje. A felvonulást a légelhárító és partvédelmi erők legmoder­nebb fegyvered, a szárnyasra­kéták zárják be. A díszszemle után megkez­dődik a kubai dolgozók felvo­nulása. A felvonulók melegen ütívözlik Fidel Castrot, a ku­bai vezetőket és a külföldi vendégeket. Ezután Fidel Castro minisz­terelnök nagy beszédet mon­dott. Bécsben lesz a Papp—Aldridge Európa-bajnoki döntő Max Stadtlander és Jack Solo­mons a magyar Papp László és az angol George Aldridge közép­súlyú hivatásos ökölvívók me­nedzserei megegyeztek, hogy a két versenyző Európa-bajnoki döntő mérkőzését február 6-án a bécsi Stadthaúében rendezik meg. Ugyancsak közel jutottak a meg­egyezéshez abban a kérdésben is, hogy a Papp—Aldridge találkozó győztese a jő idő beköszöntésével Bécsben szabadtéren küzd meg a nigériai Dick Tigwrel a világ- bajnoki elmért. Papp ellenfele, George Aldridge váratlanul jutott az Európa-baj­noki döntőbe. Néhány héttel ez­előtt kiütötte a Papp számára az EBU által már kijelölt McCormac- kot és e meglepő eredmény jogo­sította arra, hogv az Európa-baj­noki elmért is szorítóba lépjen. Aldridge 1957-ben kezdte hivatá­Gyakorlott gyors- és gépírót felveszünk. — Jelentkezés a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat személyzeti osztályán Pécs, Kossuth tér 4 sz. köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett édesapám, nagyapánk és déd­apánk id. Helstäb József temetésén résztvettek és fájdal­munkat bánra módon eyhiteni Igyekeztek. A gyászoló család. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édes­anyánk, anyósunk, nagyanyánk és dédanyánk özv. Untenberger Andrásné Herr Anna január 2-án 80 éves korában elhunyt. Temetése 4-én, dél­után fél 4 órakor lesz a pécs- bányatelepi temetőben. A gyászold Miszlai, Unten- berger és Läufer család. sós szereplését, két esztendeje, hogy figyelemreméltóbb eredmé­nyeket ér el. Lakat Károly a* olimpiai és B-válogatott edzője A Bulgáriába távozott Volentik Béla helyett az MLSZ Elnöksége Lakat Károlyt bizta meg az olim­piai és a B-válogatott csapat edzői teendőinek ellátásával. Lakat Károly megbízatását a Z MTSH Elnöksége is Jóváhaéyta. Idő j árás j elen tés Várható időjárás péntek estig: ma borult idő ónosesőkkel, esők­kel, mérsékelt délkeleti, déli széL Holnap Időnként felszakadozó fel­hőzet .több helyen további esők. Élénkülő, helyenként erős déli szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet fagypont kö­rül, legmagasabb nappali hőmér* séklet holnap plusz 5—6 fok kö* zött. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jő feleségem, édes­anyám, menyünk, testvérünk és kedves rokonunk Takács Jánosné Wéber Téré* január 2-án 34 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése január 7-én, hétfőn 3 órakor lesz a pécsi közteme­tőben. A gyászoló család köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szerető apánk Csonka Ferenc temetésén megjelentek, koszo­rúk és virágok küldésével fáj­dalmunkat enyhítették. A gyászoló család. — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogy Sándor Géza nyug. marcali főjegyző 1962. december 30-án 73 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése január 5-én, szombaton fél 1 órakor lesz a pé­csi köztemetőben. A gyászoló csal adj

Next

/
Thumbnails
Contents