Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

\ 1963. JAKVAK 18. Mozolov pilóta három élete ;lSiudáni áliie9yietelí Háromszor volt a halál torkában, de megmentették darabonként rakták össze. A szerencsétlen pilóta lábadozni kezdett, jóllehet állapota még mindig veszélyes volt. Csaknem egy teljes hónapon át mindennap konzíliumot tar­tottak felette az orvosok, kö­zöttük Jegoros és Pirger sebé­szek, Antonov a kórház igaz­gatója, Vincentim traumatoló- gus és Kocely professzor, akik nek szántén nagy szerepük volt Landau megmentésében A súlyosan megsérült piló­ta még néhány hétig élet és halál között lebegett, de most már átvészelte a legnehezeb­bet. Agya mellett, az éjjeli­szekrényen ott áll az E-16Ű gép modellje, baj társainak c jándéka. Gyakran simogatja végig pillantásával és azt mondja, nemsokára újból fel­repül Túl a Zsiráf Súlyos szerencsétlenség ér­te a múlt év szeptemberében Georgij Mozolov szovjet pró­bapilótát. Egy újfajta repülő­gép kipróbálása közben a gép­pel együtt lezuhant és olyan sérüléseket szenvedett, hogy eleibe maradására nagyon ke­vés remény volt. Háromszor volt a halál torkában, de hosz- szú gyógykezelés után mégis megmentették. A többszörös gyorsasági és magassági világrekorder a múlt év szeptemberében egy új. rendkívül gyors gép pro­totípusának kipróbálására ka­póit utasítást. Már az első re­pülések alkalma váal áttörte vele a hangfeletti, sőt három­ezer kilométeres óránkénti se­bességet is elért vele. Szep­tember 11-én újabb próbare­pülésre indult vele. A repü­lőgép süvöltve száguldott a kék ég felé, de egyszer le­állít a motorja, és a gép füst- felhőt eresztve zuhanni kez­dett. A hirtelen sebességváltozás következtében Mozolov né­hány pillanatra elveszítette eszméletét. Amikor magához tért, sisakjának hangszórójá­ból a földön levő megfigyelő izgatott hangját hallotta: „Csökkentsd a gázt! Csök­kentsd a gázt!” Hiába kapkodott azonban a műszerekhez semmit sem te­hetett, a motor nem működött. K: dobathatta volna magát a gépből, de megpróbálta men­teni, ami menthető. Elhatároz­ta, hogy mindenáron kiegye­nesíti a gép roppályáját és akár Lángokban is, leereszke­dik vele, jóllehet tudta, hog/ az üzemtartályok bármelyik pillanatban felrobabnhatnak A fülhallgatóból most újabb utasítás érkezett: — Kapcsold be a kidobó- szerkezetet ! Menekülj! Mozolov azonban még min­dig tétovázott. Hosszú pálya­futása alatt ugyanis még nem " Jfordult elő vele, hogy ki kellett volna dobatni magát a gépből. ‘‘Tétek in tett: a Föld szédítő gyorsasággal közeledett feléje, már alig volt néhány száz mé­terre. Kinyújtotta kezét, és [ megnyomta a kidobószerkezet gombját. Mintha ágyúból lőtték vol­na ki, úgy repült ki a gép- ; bői. Az ejtőernyő azonnal Kí­njait feje fölött, de a föld túl j közel volt, a zuhanást nem- 1 igen tudta csökkenteni. Miután magához tért moz­dulni sem tudott. Mindkét lá­ba eltört, és se keze, se fe­je nem engedelmeskedett agya utasításainak. Mintegy félálomban egy hangot hallott maga fölött: — Hogyan segíthetek? Egy paraszt állt mellette, aki látta amint lezuhant. — Tépd el az ejtőernyő selymét és kötözd be a lábai­mat. De gyorsan! A paraszt fürgén és arány­lag ügyesen elvégezte a kötö­zést. Mozolov közben várta, hogy mikor üti meg a fülét az őt kereső helikopter zúgása. A segítségre azonban majd két óráig kellett várnia. Eszmé­letét közben ismét elvesztette, félholtan szállították be a Bot- kin klinikára. Megállapították, | hogy keze, laba, több helyen 1 is eltört, emellett még néhány súlyos belső sérülést szenve­dett. Megmentésének esélye egy volt az ezerhez., Dr. Irger sebész rögtön el­rendelte, hogy fektessék mű tőasztalra. KoponyacsontjánaK operációja három-négy óra hosszat vett igénybe. Másnap reggel néhány percre magához tért, azután ismét elájult. Arcbőre lassan szür­külni kezdett. Ismét műtőasztalra fektet­ték. Szíve abban a pillanat­ban megállt. Azonnal bekapj csolták a mesterséges légzőké­szüléket, ugyanazt, amellyel egy évvel ezelőtt négyszer is visszahozták az életbe Landau Nobel-díjas fizikust. Mozolov szive újból elkezdett dobog­ni, és arcába visszatért azélet. Néhány nap után, amikor már senki sem várta szíve is­mét megszűnt működni. Sze­rencsére azonnal észrevették és ismét segítettek rajta. Majd egész sor operációt hajtottak végre rajta, csontjait szinte E& A szudáni lakosság rend­kívül bonyolult néprajzi ösz- szetételű. Szudán területén, melyen Anglai, Franciaor­szág, a két Németország, Olaszország, Svájc, Ausz.ria, Portugália egymás mellettk el- Portugália egymás melett el­férne, rengeteg törzs él. Az északi és a középső rész la­kói ősidők óta elsajátították az arabok vallását és nyelvét. Az ország neve is arab — Belad esz-Szudan, azaz a „fé­ké ék országa”. Bár a törzsek megőrizték sajátos szokásai­kat, egymás között arabul társalognak. Ám a nagyváro­sokban és különösen Gezirá- ban, ahol különféle törzsek ban, az ország gyapottermelő központjában, ahol különféle törzsek fiai dolgoznak egymás mellett, az ültetvényeken ki­alakult az egységes szudáni nemzet magva. Az ország déli részén vi­szont sokrétű negroid törzsek, közös néven nilaták élnek. Hosszú időn át szigorúan el­szigetelték őket a külvilágtól, sől az ország többi részétől is. Az angol főkormányzó a „zárt területekre” vonatkozó külön rendeleieket adott ki. Egy szudáni például Khar- toumból ellátogathatott Kairó ba, Londonba, Párizsba, vi­szont országa déli részébe nem tehette a lábát. A Felső- Nilus, Bahr el-Ghazal, az egyenlítői tartományokat, ahol az ország lakosságának több mint a harmada él, tel­jesen elszigetelték és óriási rezcrvációkká változtatták. A tudományos kutatókat sem engedték ide. Ezért tudunk oly keveset a közép-afrikai nagy területekről. A nagy af­I ríhat mocsárvidékeken még rengeteg a „terra incognita”, I az ismeretlen föld. Amikor a Felső-Nilus tar­tományban jártam és a Szo­bát folyó partján épült szal­makunyhók között beszélget­ni akar.am a nuer törzshöz tartozó Lók krokodilusvadász- szal, Raduan, a kormányzói iroda tisztviselője így szólí­totta őt: — Lók, gyere idei Török akar téged látni. Mindjárt magyarázattal szolgált. — Ne csodálkozzék, itt minden fehér embert török­nek neveznek. Az angol gyar­mati tisztviselőket is igy hív­ták, mint mindenkit, aki északról jött. Az első külföl­diek ugyanis törökök voltak, az Ottoman birodalom szul­tánjának rabszolgavadász csapatai voltak. A FEKETE KATONA Nadler belügyi megbízott valaha ezt a jelentést küldte gyarmati főnökének: „Az af­rikai nép az elmaradt civili­zálatlan fajhoz tartozik. Ilyen maradjon a jövőben is. Ez a nép nem szeret ruhát viselni, mint a civilizált emberek, ez­ért jobb, ha a jövőben is ilyen barbár primitiv módon fog él­ni.” Alkalmam volt megismer­kedni egy emberrel, aki a ci­vilizáció gyarmai terjesztői­nek uralma idején nadrágot mert viselni.,. Már egy álló nap kavartuk az út porát a szikkadt szavan­nán, amikor egy kereskedő­től bérelt rozoga teherautónk defektet kapott. D»XlOCOC>DfXyőCXő0OOOCXXX'x:k>;„-^0ü<^í0sA^A.^X)'X^C^:<X)C»D0C>00CXXX)0000<XXXXXXXXX)0000000000Cy>* Ä VILÁG „LEG"-JE I f A mai világban a „leg”-ek £ uralkodnak: szeretnénk a í legjobbat, a legfontosabbat, a legszebbet, a legolcsóbbat, a legújabbal, vagy a legré­gibbet. Néhány nap múlva, vagy néhány hét múlva I azonban megtudjuk, hogy a tulajdonunkban lévő tárgy­nál van még gyorsabb, van még szebb, még nevetsége­sebb, még olcsóbb. Felsoro­lunk néhány ilyen „leg”-et. | LEGTÖBB GYERMEKE- Vasziletova orosz anyának 1 volt. Huszonhét ízben szült | és 69 gyermeknek adott éle- I tét. Négyszer szült négyes- í ikreket, háromszor hármas- | ikreket és tizenhatszor ik- ‘ reket. i A LEGTÖBB GYERME­KES APA Fát Ah. perzsa sah volt. 1812-ben kijelen­tette, hogy tudomása szerint 1Ü4 fiúnak és 560 leánynak az apja. A LEGMAGASABB Nö a német Marianna Wede volt. Tizenhét éves korában halt meg Berlinben, magas­I ‘ sága ekkor 2,55 méter volt. A VILÁG LEGMAGA­SABB FÉRFIJA 1940-ben halt meg, 21 éves korában. Két méter hetven centi volt I a magassága. AZ EGYETLEN KÉTSZE­RES SZÉPANYA Betty Ha- lay volt. 1956-ban halt meg Kaliforniában, összesen 256 utóda siratta meg. A LEGSÜLYOSABB ÜJ­-■7*1t ÖTT 1879-Nm született Uj-Skóciában. Megszületése után az orvosok megmérték és a kórházi naplóba beír­ták: 11 kiló. LEGHOSSZABB SZAK 4 L­1 a ~r»-vé<mek volt. 1912- ben 30 évi nem borotválko­zás után 3,55 méter hosszú szakállt viselt. A LEGHOSSZABB KÖR- j ME egy kínai papnak volt. 1910-ben Sanghajban mérték j meg: 57,8 centiméter volt. Igaz, 27 évig nem vágta. A LEGHOSSZABB IDEIG egy amerikai csuklott: 1948- ! tói 1958-ig egyfolytában. Ál- í Utólag nyolc év alatt 160 mii- f liószor csuklott. LEGTÖBBSZÖR OPERÁL- f TAK Lionel David angol ka- c tonát. El Alameínnél egy l aknára lépett és az orvosok > 410-szer fektették műtőasz- f talra. 8 A LEGNAGYOBB AGYAT l a londoni múzeumban őrzik, e 3,38 méter hosszú és 3,27 mé- f tér széles. 1580-ban készítet- g ték. fi A LEGERŐSEBB SZE- fi SZESITAL — a rum. ÁlOí- 8 tólag töménysége eléri a 97 f százalékot is. A LEGNEHEZEBB DRÁ­GAKŐ majdnem 200 kilo­gramm súlyú volt Ez1 az ak- i vamarint 1910-ben bányász- j ták ki Brazíliában. A LEGNEHEZEBB ARANY- i RÖGÖT 1872-ben találták Ausztráliában. Súlya 230 ki- i logramm volt. A LEGTÖBBSZÖR MENT ; FÉRJHEZ Woge asszony > Scheffieldben. 1922-ben be- ! valotta, hogy öt év alatt 61- ; szer kötött házasságot. A LEGNAGYOBB POSTA- ? BÉLYEGET 1913-ban nyom- { tatták Kínában. Mérete > 24,7x6,9 centiméter. A LEGGYAKORIBB NÉV [ a világon a Mohamed. a legtöbb könyvet ■ egv angol fró irta. Saját és £ még 12 álnév alatt 440 műve : látott nyomdafestéket. (Welt am Sonntag) jj Messze az országúitól né-i hány sudár pálmája magast lőtt, a derékig érő fűből szé­nakazalra emlékeztető kuny­hók, tukulok tetői meredez- tek. Amíg sofőrünk a kerék­kel bajlódo.t, két lándzsái te­tovált silluk jött hozzánk a faluból. — Kvomi omul ji tvol! —i mondta az idősebbik és fel­emelte a kezét. Szokásos ba­ráti üdvözlő szavak, magyarul azt jelentik, hogy ,ja kígyó végigsiklik a hátadon”, ami nagyon jó kívánság, meri, ha végigsiklik, akkor nem mar­ja meg az embert, márpedig itt sokan halnak meg kígyó- marás következtében. A másik silluk angolul kö­szönt és kérdezte, mivel lehet segítségünkre. így ismerked­tünk meg Acsellel. Élettörté­nete hálás e Ibeszé lés léma .., A második világháború ide­jén, amikor az olaszok Szu­dánba is betörtek, az angoiote részben a bennszülötteket is mozgósítót iák. így került Acsel a gyarmati hadseregbe. Egészen más, csodálatos, de ugyanakkor félelmetes világ­gal ismerkedett meg. Élmé­nyei vegyes hatással voltak rá. Samnek, a szakaszvezető­iének, egy birminghami mun­kásnak köszönheti, hogy ki­nyílt a szeme. Meg.udta, hogy a fehérek nem mindenütt egy formák, ahogyan azt otthon a silluk faluban hitték. Hal­lott sztrájkokról, a munkások harcáról és még sok minden­ről. Egészen kicserélve, más emberként tért haza a háború után. Már nem akart mezte­lenül járni, mint tetsvérci- Sokat mesélt tapasztalatairól a törzs tagjainak. Az öreg Gok nem állhatta meg, hogy oda ne vesse: — Na0V füllentő vagy te, Acsel, de jó téged hallgatni. Acsel nemegyszer arra te­relte a beszélgetést, hogy idegenek basáskodnak az or­szágban és Ret, a sillukok is­tenként tisztelt fővezére a „törökök” alázatos szolgája lett és nem akarja védelmez­ni népét. Az emberek ilyen­kor riadtan körültekingéltek. Az öreg Gok figyelmeztette is öt: „Bátor ember vagy, Acsel, de tudod-e, hogy a fehér kor miszámak az egész szavan­nán fülei vannak?” A KITÜNTETÉS Még egy katonával ismer­kedtem meg. Vkartinak hív­ták. A Luluba hegységbe ka­lauzolt bennünket, lándzsával, íjjal, buffalóbör sisakkal fel­szerelve. Még valamit szoron­gatott a kezében. Amikor széttárta tenyerét, a brit im- périum nagy katonai érdem­rendjét pillantottuk meg. A kezében hordta a királyi ki­tüntetést a volt katona, mert egy szál inge sem volt. Nyikolaj Dracsinszkij (VaUá&káb&tá- 1962... C zinte hihetetlen ° de az atomerí századában is van­nak vallásháborúk amelyekben az egyik vallás fanatikus kö­vetői „tűzzel és vas­sal” szembeszállanak a más vallású hí­vőkkel. Ilyen harcok színhelyévé vált a2 utóbbi időben Ko­lumbia. Ebben a dél­amerikai köztársa­ságban államvallás a katolikus, jóllehet az utóbbi időben jelen­tősen megnövekedett a protestánsok szá­ma. Ez az oka an­nak, hogy az ország katolikusai hadjára­tot Indítottak a pro­testáns „eretnekek” ellen. A vallásháború esz­mei vezére Kolum­biában Repelon város katolikus papja, Je­rome Kontreas, aki kijelentette: „Kolum­biában államvallás a katolicizmus. Tűzzel és vassal kell harcol­ni azért, hogy meg­akadályozzuk a pro­testantizmus elterje­dését.” Jerome atya azon­ban nemcsak igét hirdető lelkipásztor, hanem ha kell, bát­ran beleveti magát a közelharcba is. Nem­rég összegyűjtötte a katolikus iskolák né­hány tanulóját és élükön vonult fel a „hűtlenek darázs­fészke”, Peres Petro- ni házához, amelyben a protestáns isten- tisztelet folyt. Az új­sütetű „keresztes lo­vagok” kőzáporral ostromolták a házat. Ki tudja, hogyan vég­ződött volna a más­félórás ütközet, ha nem lépnek közbe a városi hatóságok. A TEMPO című mexikói hetilap különtudósításban szá mólt be erről az ese­ményről. A cikkből az is kitűnt, hogy a protestáns hívőkre Kolumbia-szerte be­köszöntőitek a nehéz napok. Így például Arboletes városban, Zapata katolikus lel­kipásztor a fantaszta tömeg élén Jeromin Rodrigues házára tört, ahol összegyűl­tek a helyi protestáns hívők. Itt is valósá­gos közelharc alakull ki a katolikusok és a protestánsok között. Maga Zapata atya is csak rendőri erősítés érkezése után hagy­ta el a „csatateret”. Kis idő múlva azon­ban megint megje­lent, ez alkalommal már nem reverendá­ban és feszülettel a kezében, hanem . . . pisztollyal az oldalán. Párbajra hívta ki a protestáns lelkiüász- tort, de az visszauta­sította a „lovagi ki­hívást”! A Duna-delta komplex hasznosításának terve „ A ROMAN NÉPKÖZTAR­jSASAG, kormánya a Német Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal és a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal karöltve komp­lex Duna-delta hasznosítási I érvét dolgozott ki. Már két éve járja a Duna- delta folyamai! a Március 8. nevű román hajó, az úszó „tu­dományos kutató intézet” 60 tagú személyzetével. Két éve harcol a „nagy expedíció” a vad természettel, hogy felku- I tassa és az ember szolgálatá­ba állítsa a Duna-delta mér­hetetlen kincseit. Mezőgazda- sági szakemberek, hidrológu- :sok, halászati szakértők, geog­ráfusok. biológusok, földmé­rők, műszaki rajzolók alkot­ják a harminc tagú kutató sze­mélyzetet. Feladatuk nem könnyű. A delta nádrengete- | Igének szívébe nehezebb beha­tolni, mint a dzsungelbe. A ku- I tatók két méternél messzebb inem látnak maguk körül és sokszor derékig járnak az iszapban, hogy feladatukat tel- jesítsék. S e két év alatt a fia­tal kutatók, a hatalmas nehéz­ségeket leküzdve, már több j mint ezer kilométert tettek meg. i | Elsősorban el akarják készí­teni a delta növénytérkéoét, majd topometrikus térképét. Mindehhez többszáz kilométer hosszú ösvényt kellett vágni a ' nádrengetegben, olyan helye­ken ahová ember még soha | sem tette be a lábát. Egyide­jűleg feleletet kell adni számos kérdésre. így például, milyen sás és nád nő a delta különbö­ző pontjain. Minden 599 méter- , re négy-öt négvzetméter terü­leten megmérték a nád sűrű- ■ ségét, súlyát, vastagságát, ma- j gasságát. vagyis a nádtermést, i Ugyanakkor más kutatók az j iszapréteg vastagságát, és ve- \ gyi összetételét állapították meg. Nem kevésbé fontos fel­adat volt megállapítani a víz­járási térkénét, a víz keringé­sét a de'tában, vízmércék se- 1 gftságével. Az .expedíoió tagjai | számos fúrást ’ végeztek, hogy , megállapítsák a talaj szilárdsá- j1 kezések megalapozása szem­pontjából. Tanulmányozzák a vízátszivárgásokat, gátépítések lehetőségeit, a tervezett védő­erdők övezetét, a talaj összeté­telét. Ma már általában ismeretes, milyen övezet a legalkalma­sabb a nád kitermelésére, hol a legelőnyösebb a halászat ki- fejlesztése, melyek azok a te­rületek, amelyeket a mezőgaz­daság és az erdészet céljaira kell felhasználni, j A TUDOMÁNYOS kutató munka nyomán az egykori e- hagyott delta lassan benépese­dik emberekkel. A komplex hasznosítási terv 15 éven belül 30 900 munkást foglalkoztat majd ezen a területen. A kuta­tók feladata, hogy ezeknek az embereknek megfelelő életkö­rülményeket biztosítsanak. A komplex hasznosítási terv célkitűzése: úgy megszervezni a delta növény- és állatgazda­ságának hasznos!‘ását, hogy az ne jelentse egyik vágy másik gazdasági érték háttérbe szorí­tását. Elsősorban a nád és hal­állomány sokoldalú hasznosí­tásáról van szó. A delta közepén Maliuc-ban már nagyszerűen fölszerelt bio lógiai, hidrológiai, vegyi, talaj­tani stb. laboratóriumok mű­ködnek, s szakemberek irányí­tásával folyik a tudományos munka. A DUNA-DELTA Európa legnagyobb nádíermő vidéke, melynek terü'ete 170 ezer hek tárt tesz ki. A tavalyi nádara­tási kampány 120 ezen tonna nádat eredményezett, az idén e mennyiségnek legalább a két­szeresét akarják elérni. Ezt az értékes nyersanyagot a Braila mellett épülő Chiscani cellu­lóz kombinát dolgozza fel, melynek első gépegységei már meg is kezdték a munkát. 1965- ben. amikor a kombinát teljes kapacitással fog dolgozni, egy­maga háromszor annyi celluló­zét ad majd. mint jelenleg az ország hasonló gyárai együtt­véve. Ennek eredményeként Romániában az egy főre eső papírfeldolgozás 7 kilóról 13 ki­lóra emelkedik. De ezenkívül >0 ezer hektár területről kitér- I melt nádból 700 ezer köbméter j faanyagot, vagy egy milliárd I téglát helyettesítő nádlapot j , tudnak készíteni. Ugyancsak az j .említett nádmennyiségből, az , (ország minden lakója számára, 'évente három kiló papír és két kiló vászon — a celluloze-gyár- tás melléktermékeiből pedig j hárommillió liter alkohol, vagy j százezer tonna brikett készít- I hető. Minden hektár nád kiter­melése két hektár fenyőerdő kiirtását menti meg. A nád hasznosítása mellett a komplex terv kellő figyelmet fordít a halászat, mezőgazda­ság, állattenyésztés fejlesztésé­re is. A delta jelenleg az or­szág halászatának felét adja, s a tervek szerint, e mennyiséget megkétszerezik. A mezőgazda­ságra alkalmas területek ter­méshozama pedig a futóhomok megkötése, a különböző csator j názási és lecsapolási munkák révén megtízszereződik. Szávai Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents