Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

(IfAPLd 1963. JANUÁR 16, Megnyílt a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusai (Folytatás az 1. oldalról.) A békeszerető demokratikus m. magában foglalja, hogy minden résztvevő fél tisztelet­ben tartja a Német Demokra­tikus Köztársaság szuverénitá- sát, mindenekelőtt az NDK Nyugat-Berlinbe vezető szá­razföldi, vizi és légi közleke­dési útjainak felhasználásánál. Bonni kormányszervek a vi­lágsajtóban arról tájékoztat­tak, hogy a szövetségi köz­társaság kormánya és az NDK kormánya között kapcsolat lé­tesült a politikai tanácskozá­sok előkészítésére. Mindkét fél megegyezett abban, hogy megnevezi kormánya képvise­lőit e tárgyalásokra. Ezeket az érintkezéseket a Karib-tenger térségében történt események megzavarták. Az ü"v érdeke azt kívánta volna, hogy eze­ket a kapcsolatokat bizalma­san, teljes nyugalomban és tárgyilagosággal kezeljék. — Nyilvánvalóan vannak olyan körök Bonnban, amelyek sze­retnék megakadályozni a nor­mális tárgyalásokat, és ezért hónapok óta a legkülönbö­zőbb sajtóhíreket kürtölik szét, amelyek a tényekkel legna­gyobb részben ellentétesek. Minden értelmes embernek fel kell ismernie: ha a Szov­jetunió és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a német békerendezésről, akkor a két német kormány képviselőinek méginkább tárgyaltnak kelle­ne. Ez természetesen csak az egyenjogúság alapján lehetsé­ges” — mondotta Ulbricht. Utalt rá, hogy a bonni kor­mány hivatalos képviselője út­ján azt a javaslatot tette, hogy a két német állam kereske­delmi forgalmának mennyisé­gét 400 millió elszámolási egy­séggel növeljék, ennek ellené­ben azonban követeli az NDK beleegyezését abba, hogy Nyu- gat-Berlint a szövetségi köz­társaság bekebelezze. „Az NDK kormánya természetesen nem köthet ilyen erkölcstelen üzletet” — mondotta Ulbricht. „Ismeretes, hogy a bonni kor­mánynak semmiféle illetékes­ségi joga sincs Nyugat-Berlin- ben. Arra természetesen haj­landók vagyunk, hogy az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus normális kapcsolatai­nak helyreállítására tárgyalá­sokat folytassunk”. Walter Ulbricht megemlí­tette, hogy a következő kérdé­sek tisztázásra szorulnak, de hozzáfűzte, hogy ezek nincse­nek összekötve egymással: | Nyugat-Berlin és az NDK' kapcsolatait csak az NDK és a nyugatTberlini szenátus képviselőinek tárgya- j lásai útján lehet rendezni. Ha a nyugat-berlini szenátus élne a reális helyzettel, akkor ez nemcsak a nyugat-berlini la­kosság érdekében történnék — amely természetesen rosszul érzi magát a nyugat-berlini szűk keretek között —, hanem a német békerendezés érdeké­ben is. Amilyen mértékben Nyugat-Berlin semleges, sza­bad várossá válik, olyan mér­tékben tölthet be bizonyos sze­repet a feszültség csökkenésé­nek elérésében a két német ál­lam között. O A feszültség csökkenése szempontjából nagyje­lentőségű a két német állam kereskedelmi kapcsolatainak megjavítása is. Nem reális do­log azonban kereskedelmi kér­déseket politikai feltételekhez kötni, amelyek ráadásul ellen­tétben állnak a nemzetközi jog szabályaival. *5 A német nép érdekét szolgálná az, ha a két német állam kormánya közti kontaktus a kapcsolatok ren­dezésére vonatkozó tárgyalá­sokat eredményezné. Ez lenne az első lépés annak az árok­nak a fokozatos betöméséhez, amelyet Németország kellős közepén végighúztak. különböztetését szorgalmazza a Nyugat-Berlinben lévő uta­zási irodán keresztül. 7 Kereskedelmi szerződés ' • megkötése a két német állam kormánya között azzal a céllal, hogy fejlesszék és kiter­jesszék a kölcsönös kereske­delmet. Eddig tartanak javaslataink. Természetesen készek vagyunk; olyan nyugatnémet javasla­tokról is tárgyalni, amelyek i ugyanilyen célokat szolgálnak. í Véleményünk szerint a német \ békeszerződés megkötése után j lehetségessé válik, hogy foko- j zatosan kifejlesszük az együtt- < működést a két német állami között. N émeiors zágért Az NSZEP fő irányvonala mindig a béke és a szocializ­mus győzelméért vívott harc volt émetország Szocialista A kommunista mozgalom érdekei A két német állam konföderációjához akarunk eljutni Beszédének a kommunista és munkáspártok testvéri ösz- szetartozásáról. a szocialista táborhoz tartozó államok egy­ségéről szóló részében Ulbricht hangsúlyozta: j,a kommunista mozgalom érdekei megkövete­lik, hogy minden egyes kom­munista párt szolidáris legyen azokkal az értékelésekkel és végkövetkeztetésekkel, ame­lyeket a testvérpártok tanács­kozásaikon együttesen dolgoz­tak ki az imperializmus ellen, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös feladatait illetően”. Ide tartozik elsősorban a békés egymás mellett élés meghatározása a lenini elvek alapján. Sajnos, nem vala­mennyi testvérpárt tartotta magát azokhoz az egyöntetű megállapításokhoz, amelyeket a kommunista és munkáspár­tok képviselői 1960-ban szö­geztek le, a kommunista pár­tok és a szocialista országok egységéről és egybeforrottsá- gáról, valamint a békés egy­más mellett élésről. „Gondo­lok itt mindenekelőtt az albán párt vezetőinek és azoknak magatartására, akik e mögött állhatnak. Az albán vezetők magatartása időközben eléggé bebizonyította, hogy nemcsak szűklátókörű szektások, hanem ellenfelei a marxizmus—leni- nizmusnak is. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a kom­munista mozgalom belső prob­lémájáról van szó. Ez tévedés. Tekintettel arra a tényre, hogy a Szovjetunió és a szocialista államok közössége a kommu­nista és munkáspártok veze-! tésével mindinkább meghatá- < rozza a világ fejlődésének \ irányvonalát, a kommunista j mozgalom kérdései rendsze- < rint a népek életbevágó kér- < dései is”. A kínai—indiai határkonf-; liktusról Ulbricht ezeket mon- < dotta: „az volt és most is az < az óhajunk, hogy ez a konflik-! tus a lehető leggyorsabban be- < fejeződhessen, hogy a lehető! legrövidebb időn belül ismét' helyreállhasson a korábbi ha­gyományos barátság a két ál­lam között. Sajnos, sem a mi, j sem más szocialista államok1 kormányának véleményét nem; kérték ki az indiai—kínai ha- ; tárkonfliktus kérdésében, sőt; arról nem is tájékoztattak. Jó kapcsolataink vannak In-! diával. A jövőben is fenn ki- ] vánjuk tartani ezeket a kap- ; csőlátókat. Az a meggyőződé- j sünk, hogy Egységpártját 1946-ban alapították. Azóta öt kong­resszus és három országos pártkonferencia szabta meg az NSZEP politikáját a bé­kéért és a szocializmus győ­zelméért vívott harcban. Az NSZEP legfelsőbb szerve döntő szerepet tölt be a né­met nép legújabb történel­mének kialakításában, s ugyancsak jelentős nemzet­közi hord ereje van. Az NSZ­EP VI. kongresszus® idején ezért vessünk egy pillantást azokra a tanácskozásokra, amelyek kialakították az el­ső békeszerető, demokratikus német állam szocializmushoz vezető útját. 1352-lien országos konfe­renciát rendezett az NSZEP, amelyen történelmi jelentő­ségű határozat született: az NDK-ban fel kell építeni a szocializmus alapjait 1954-fcen a IV. kongiesz­szus jóváhagyta „A német munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség, minden békeszerető német harcának alapelvei a német n _mzet létfontosságú kérdé­séről” című határozatot. 1956-ban a III. országos konferencián megállapítottál: a második ötéves terv irány­elveit. a véleményünk szerint leg-j nagyobb mértékben felesle- < ges indiai—kínai határkonf- < liktus éppen annyira káros■ a világ békéje és a népek J békés együttélése szempont- j jóból, mint a szocialista vl- [ lágrendszer érdekeire nézve. \ 1946-ban Berlinben tar­tották meg Németország Kommunista Pártja és Né­metország Szoc.-dem. Pártja egyesítő kongresszusát, s így megalakult az NSZEP, Német ország Szocialista Egység­pártja, Ez a kongresszus fel­hívást intézett a német nép­hez, hogy Németország vál­jék egységes, szabad köz­társasággá. 1958-ban. .Győz a szocia­lizmus” jelszó jegyében tar­tották az NSZEP V. kong­resszusát. Itt részt vett Nyi- kita Hruscsov is, aki a szo­cializmus építését az NDK- ban világjelentőségű törté­nelmi eseményként jellemez­te és támogatta a két német állam föderációjára tett ja­vaslatot. A Német Demokratikus Köz- ! társaság valamennyi polgárá. j nak nevében szólok, amikor' azzal a kéréssel fordulok mindkét kormányhoz, hogy a < világ békéjének érdekében a J legrövidebb időn belül oldják < meg határviszályukat. 1947-ben ülésezett az NSZEP II. kongresszusa, amely nyilatkozatban tette közzé az NSZEP javaslatait a londoni külügyminiszteri értekezlet számára, hogy biztosíthassák a német nép gazdasági és politikai egysé­gét. 1359-ben tanácskozott a III. kongresszus. Ez a kong­resszus kezdeményezte az el­ső német ötéves népgazda­ságfejlesztési tervet. 1963. január 15-én kez­dődött az NSZEP VI. kong­resszusa, amely elfogadja a párt új programját. A Köz­ponti Bizottság beszámoló­járól és a párt új alapsza­bály-tervezetéről országos vitát rendeztek, amely so­rán több millió dolgozó hal­latta szavát A kongresszus jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy — úgy, mint az V. kongresszuson, — ezen is részt vesz Nyikita Hruscsov elvtárs. Szoros együttműködés a szocialista 1. „E célból olyan józan és jó­szándékú egyezményt indítvá­nyozunk, amely a két külön­böző társadalmi rendszerű né­met állam létezéséből indul ki és az alábbiakat tartalmaz­hatná: A másik német állam létének, politikai és tár- I sadalmi rendjének tiszteletben ; tartása. Ünnepélyes lemondás az erőszak alkalmazásának minden formájáról. O A másik német állam határainak tiszteletben tartása. Ünnepélyes lemondás minden olyan kísérletről és tö­rekvésről, amely e határokat érintené vagy megváltoztatná. A fennálló német határok meghatározása és megerősíté­se a külföld felé. 3 Ünnepélyes lemondás az ■ atomfegyverek kikísér­letezéséről, birtoklásáról, elő­állításáról és megszerzéséről és az atomfegyverekre vonat­kozó rendelkezési jogról. 4 A fegyverkezés leállí- • tása mindkét német ál­lamban, egybekötve azzal a kötelezettséggel, hogy nem emeíik a katonai célú kiadáso­kat. További megállapodások a két német államban történő leszerelésről. 5 A két német állam pol- ■ gárai útleveleinek és ál­lampolgárságának kölcsönös elismerése az utazási forgalom normalizálásának előfeltétele­ként. Mindenfajta megkülön­böztetés és a két német állam polgárainak nem egyenlőjogú kezelésének mellőzése bel- és külföldön. 6 A rendes sport- és kul­* turális kapcsolatok meg­teremtése a két német állam között. A szövetségi köztár­saság külképviseletei és társa­dalmi egyesületei, amikor mindkét német állam képvi­selői egyidőben vesznek részt nemzetközi értekezleteken, kongresszusokon, sportrendez­vényeken, Nyugat-Németor- szágban és külföldön — le­mondanak az NDK polgárai­nak mindenfajta megkülön­böztetéséről és viszont. Ehhez tartozik az is, hogy a szövet­ségi köztársaság kormánya le­mond arról a mindenféle nem­zeti szempontból méltatlan gyakorlatról, hogy a NATO­n« XTTCTT országokkal Ezt követően Walter Ulbricht a Német Demokratikus Köz­társaság belső életének kérdé­seivel foglalkozott. ? p r ja; A leszerelés nélkül, a béke biztosítása nélkül nem lehet megszüntetni Németország ket- téosztottságát — mondotta U.bricht. „Ebben az értelem­ben a béke és a nemzeti egy­ség elválaszthatatlanul össze­függ egymással az NSZEP politikájában”. Walter Ulbricht rámutatott, hogy a német nép nemzeti kér­dése: a béke biztosítása a mi- litarizmus és az imperializmus legyőzése által. „A két német állam normá­lis kapcsolatainak helyreál­lításának útján konföderá­cióhoz akarunk eljutni, amely végetvet a nép to­vábbi megosztottan élésének és szabaddá teszi az utat a* újraegyesítéshez. Ennek feltétele, hogy a béke­szerető erők harca megfékezze a militaristákat Nyugat-Német országban. A szocializmus fel­építésének befejezésével, e tör­ténelmi küldetés teljesítésével az NDK nem várhat addig, amig a békeszerető erők lesz­nek az irányadók Nyugat-Né- metországbán. Az NDK fejlő­dését nem teheti és nem is fog ja függővé termi a nyugat­németországi társadalmi rend lemaradásától, amely társadal­mi rendet mi az NDK-ban ösz- szes növekedési nehézségeink ellenére máris egy egész tör­ténelmi korszakkal megelőz­tük”. Walter Ulbricht ezután Adenauer kancellár képmuta­tó magatartásáról beszélt, aki több emberiességet követel az NDK kormányától. „A legmé­lyebben emberi érzés, amely jelenleg mindkét német állam lakosságát eltölti: a vágy a tar­tós béke után. Ha tehát Ade­nauer úr tenni akar valamit az emberiességért, akkor a leg­egyszerűbb lépés a két német állam megállapodása lenne az atomfegyvefkezésről való le­mondást, a fegyverkezés meg­szüntetését és egy megnemtá­madási szerződés megkötését illetően”. Walter Ulbricht javasolta, hogy a két német állam között a tényleges és rendes kapcso­latok létrejöttének előfeltéte­leit lépésről lépésre teremtsék mez. A két világrendszer küzdel­mében a Német Demokratikus Köztársaságra az a kötelezett­ség hárul, hogy kivegye részét abból a harcból, amely föl­dünk további történelmét hi­vatott meghatározni. Ez a hoz­zájárulás az 1964—1970-es hét­éves terv lesz. Államhatárunk biztosítása után az ellenfélnek nincs már lehetősége arra, hogy folytas­sa a gazdasági háborút. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság számára mindenekelőtt az a kényszerű feladat adódott, hogy a gazdasági helyzet sta­bilizálásával kezdje, megszi­lárdítsa az NDK gazdasági alapjait és gondosan előkészí# sen egy új, szolid alapokon nyugvó távlati tervet. Ezek­nek a feladatoknak a megol­dásához szükség van az 1963- as esztendőre. Ezt követően le­hetségesnek tartjuk, hogy az 1970-es évig terjedő gazdasági feladatokat az alábbi nem vég­leges fő mutató számokban jelöljük meg: 4 A fejlődés általános ’■ alapja az ipari terme­lés 160 százalékra való növe­lése, ahhoz a színvonalhoz viszonyítva, amelyet 1963-ban fogunk elérni. Az egész ipar évi termelése 1970-ben el kell hogy érje a 136 milliárd már­kát. Ez azt jelenti, hogy hat- szorsa lesz annak az összeg­nek, amelyet a Német Demok­ratikus Köztársaság megala­pításakor elértünk. 2 A nemzeti jövedelem- • nek a termelési volu­men alapján 104 milliárd már­kára kell emelkednie, ami 135 százalék lesz az 1963-as szín­vonalhoz képest. Walter Ulbricht az egyes népgazdasági ágak részletfel­adatainak ismertetése után rá­tért a szocialista országok szo­ros együttműködésének továb­bi elmélyítésére: Ezért egyetértünk Hruscsov elvtársnak az SZKP Központi Bizottsága plénumán 1962. no­vemberben előterjesztett azzal a javaslatával — mondotta —, hogy a KGST-hez tartozó ösz­szes országok teljhatalmú kép­viselőiből a legrövidebb időn belül alakítsanak nemzetközi közös tervező szervet. Ez logi­kus folytatása a közös útnak, amely a Leniú által körvona­lazott egységes világszövetke­zethez vezet. Az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára beszá­molójának befejező részében pártszervezeti kérdésekkel fog­lalkozott. Külföldről jelentik BRÜSSZEL Mint a nyugati hírügynök­ségek köalik, Brüsszelben újabb tanácskozások kezdőd­tek, megvitatják Anglia Közös Piac tagságának feltételeit. — Angliát ismét Edward Heath külügyminiszterhelyettes kép­viseli. A Közös Piac illetékes miniszterei immár tizenhatod­szor értekeznek Anglia csatla­kozásáról. ANKARA A Pécsi Hőerőmű Vállalat dolgozói fái dalommal tudatják, hogy munkatársuk Hochrein Fábián SS éves korában tragikus kö­rülmények között elhunyt. — Temetése 17-én. csütörtökön lő órakor lesz a nagykozárl teme­tőben. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett, jó férjem, édes­apánk, apósunk, nagyapánk, dédapánk, testvérem Lafferton Henrik volt kereskedő, január 14-én 88 éves korában elhunyt. Temetése csütörtökön 4 órakor lesz a Vasas I. teme­tőben. A gyászoló család. Mélységes fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett jó férjem, édesapánk, fiam, vőnk, testvé­rünk, sógorunk és kedves rokonunk Hochrein Fábián 35 éves korában tragikus kö­rülmények között elhunyt. — Szeretett halottunk temetése január 17-én, csütörtökön 10 órakor lesz a nagykozárl te­metőben. —* A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, ismerősöknek és jó barátainknak, akik szeretett halottunk id. Törjéki István temetésén koszorúk virágok küldésével és megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Külön mondunk köszö­netét a Pécsi Bőrgyár vezető­ségének, párt- és szakszerve­zetének valamint össz dolgo­zóinak a temetésen való részr vételtikért, valamint a rende­zésért. A gyászoló Törjéki, Mlsán- gyi és Grosz család. — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó fele­ség, édesanya, anyós, nagyanya, Müller Imréné Kertész Mária üze­mi szakácsnő' január 12-én 73 éves éves korában hosszú szenvedés u;án elhunyt. Temetése csütörtö­kön fél 3 órakor lesz a pécsi köz­temetőben. A gyászoló család. — özv. Arany kő József né el­hunyj. Temetése csütörtökön 2 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Dékány család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett halottunk özv. Pere Ferencné temetésén megje­lentek és részvétükkel fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Kö S ZÖNETNYILV ANITA S Köszönetét mondunk mindazok, nak akik Méhes Gyuláné temeté­sén megjelentek, részvétükkel, vi­rágokkal, koszorúkkal fájdalmun­kat enyhítették. Külön köszönet a Bártfa utcai iskola tantestületé­nek és a Zsolnay gyári munka­társaknak. I A gyászoló család. A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat felvesz GÉPÉSZMÉRNÖKÖT üzem-mérnöki beosztásba 1963. április 1-i hatállyal. Jelentkezés: a vállalat igaz­gatójánál Komló, Kossuth Lajos u. 21 sz. A török parlament hétfőn befejezte külpolitikai vitáját. A vitában utoljára Erkin kül­ügyminiszter szólalt .fel. Hazá­jának a NATO-ban elfoglalt helyzetével kapcsolatban ki­jei jen tette, Törökország nem akar kívül maradni az Euró­pai Unión, a Közös Piacon és a többi nyugati szervezeten s ál­talában nem akarja távaUar- tani magát az úgynevezett európai integráció folyamatá­tól, BONN Ball amerikai külügymlnisz­terhelyettes kedden délben Nyugat-Néemiországból visz- szarepült az Egyesült Államok ba. Elindulása előtt a frank­furti repülőtéren úgy nyilatko­zott, hogy meg van elégedve az Adenauer kancellárral foly­tatott megbeszélésekkel majd kijelentette, hogy véleménye szerint az NSZK-nak beleszó­lási jogot kell kapnia a mosi tervezett multilaterális atom­haderő közös végrehajtó taná­csában. Bonni kormánykörök­ben ugyancsak azt hangoztat­ják, hogy meg vannak eléged­ve Ball-lal folytatott tárgyalá­sokkal és kijelentik: a Ball ál­tal nyújtott tájékoztatások el­oszlatják a korábban táplált fenntartásokat és így Adenau­er kancellár határozottan Íven! mondott a Ball által előter­jesztett javaslatokra s meg­ígérte, hogy Nyugut-Német- nrszág aktív módon közremű­ködik majd a tervezett multi­laterális 'atomhaderő felállítá­sában, 0 VARSÓ A Trybuna Ludu saját érte­süléseire hivatkozva közli hogy Brazília rövid idő alati a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmének értéké! évi 300 000 000 dollárra akarjs emelni. Ez azt jelentené, hogy Brazília külkereskedelmi for galmának 12 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolí­taná le. összehasonlításképper megemlítjük, hogy ez az érteti az 1960. és 1961. évben 30 mil­lió, 1962-ben pedig 80 miiül dollár körül mozgott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents