Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

ZWS. JANTIÄR is. A Kincses Kalendáriumtól — a tsz-akadémiáig Ez bizony hosszú út volt, de sokak által ismerős, kár rész­letezni. Lényegesebb ennél, hogy hol tartunk most? Nem akarom a Kincses Kalendáriu­mot lebecsülni, mert még az j.yt>3-as naptár is hasotrúítha- la Liánul színvonalasabb, jobb a o J-as évek kalendáriumainál, l6 azért említem, mert a falu­ban régen ebből állt a könyv­tár. Biblia és „Kincses Kalen­dárium”. Most pedig a kará­csonyi könyvvásár alkalmából csak a mohácsi járásban (a város nélkül) 80 ezer forint ér­tékű könyvet adtak el, ami hozzávetőleg 8 ezer kötet könyvnek felel meg. Már ebből is láthatjuk: a „szellem nap­világának” mádképpen nyitnak ablakot a falvakban is. Hogy ennék & tsz, a nagyüzem teremtette meg feltételeit, «Bt az aggodalmas­kodók sent vitathatlak, a több szabad idő, a megváltozott élet célok sok mással együtt, ser­kentették a tudásvágyat a pa­rasztemberekben. De éppen ezért! Van fejlett gazdasági formánk, ahol lassan „megélni eem lehet” tudás, hozzáértés, általános és szakmai művelt­ség nélkül, ugyanakkor vain a megyénkben 40 ezer paraszt­emberünk, akik sokszor az alapvető ismeretekkel sincse­nek tisztában. Nem vitás, eb­ben az évben sokat segítettünk, elég a művelődési programok­ra egy pillantást vetni, hogy láthassuk: 1983 a kultúrmun- kások eredményes esztendeje lesz. Idén például a tavalyi 28-cal szemben 52 tsz akadémia mű­ködik, a legváltozatosabb tan­anyagokkal. Az előadások de­cemberben kezdődték, márciu­sig tartanak, összesen egy-egy helyen 10—16 előadás megtar­tására kerül sor. A résztvevők száma kétezeregyszáz ember. Az előadások felén — naigyon helyesen — termelőszövetke­zeti munkákhoz igazodó témá­kat dolgoznak fel, míg másik része a világnézeti tudást az általános műveltség elérését szolgálja. Az előadásokat film­vetítés, illusztrálás is kíséri, sor kerül művészi műsorok be­iktatására. Jellemző adatba üt­közünk itt is. A termelőszövet­kezetek szeptembertől decem­berig a filmtárból 925 filmet kölcsönöztek ki. A pécsi járás­ban például 130 előadás közül i 97-et kísérték filmvetítéssel. A filmkockákon a tsz-tagok a talajjavítástól a különböző gé- ! pék kezeléséig, azok rendelte­téséig, a vegyszerek felhaszná­lásától a Ufa j i munkáikig sök érdekes dolgot láthatnak. Az idei tsz-akadémiák előadásait mindenütt nagy ér­deklődés kíséri. Berkesden az egyesített tsz jövője címen tar­tott Farkas János, előadást. Ezen száznégyen vettek részt Véménden állandóan 35 ember tart ki „makacsul” az akadé­mia mellett. A tsz-vezetőket dicséri, hogy csaknem minden­hol már előre szerződést kötöt­tek a TIT-d, anyagilag biztosí­tották az akadémiák működé­sét Ismét csak a berkeséi tsz , lóul túrapártolását” kell meg­említeni abban is, hogy a mű­velődési házak építésére 5000, egyéb művelődési célokra 6000 forintot adott és a 87 kötetes könyvtárát is átadta a községi tanácsnak. Nem kevesebb, mint 5400 forintot áldoztak a filmvetítőgépre, amivel az aka dómiák sikerét segítették elő. Az akadémia megbecsülését fejezte ki a belvárdgyulai tsz intézkedéséért itt ugyanis a vég zetteket magasabb beosztásba helyezték. Csak fél szemmel néznénk a falusi emberek fcultúrálódásá- ra, ha a tsz akadémiák mellett nem említenénk meg a közmű­velődési előadássorozatokat, a munkásakadémiákat, amelyek az állami gazdaság dolgozói körében tettek szert nagy nép­szerűségre, vagy az ifjúsági akadémiákat, melyeket a KISZ szervezetek a népművelőkkel közösen szerveznek. Nincs me- gyóniknek egyetlen községe sem, ahol valamilyen formá­ban ne folyna ismeretterjesz­tés és ezt már szép eredmény­nek könyvelhetjük el. De szól­ni kell a falvakban % működő klubokról is, ahol — különö­sen az elmúlt év utolsó "hónap­jai óta — pezsgő élet folyik. A fiafalok nagyon kedvelik a klubokat, érthető is, hiszen azelőtt jobb híján „átcsellengték” az esté­ket s most — ahol helyiséget tudtak biztosítani — kultú­rált köruknények között szóra­kozhatnak, olvasgathatnak, vagy táncolhatnak. Figyelemre méltó példát tudunk erről is felhozná, Ivánbattyánban — Henryk Czyz és Zempléni Kornél sikere a filharmonikusok koncertjén A Pécs* Filharmonikus Ze­nekari. ötödik bérleti koncert­jén ismét külföldi vendégkar­mester dirigálta. Ezúttal egy fiatal lengyel harmesterrel, Henryk Czpz-zel ismerkedhet­tünk meg, mig az est közre­működőjeként Zempléni Kor­nél zongoraművészt hallhat­tuk.' A műsor Moniuszko Halka című operájának nyitányával kezdődött, örömünkre szolgált hogy Czyz hazája zened éle té­rek, a lengyel nemzeti opera kialakításában jelentős szere­pet játszó Moniuszkonak mű­vét hozta magával, ezzel is szélesítve és gazdagítva váro­sunk hangverseny-programja- rák skáláját. A mű megvá­lasztásán túlmenően már ak­kor rokonszenvesnek találtuk vendégünket, aki elképzeléseit, ha nem is magas izzó szenve­délyességgel, de rendkívüli precizitással és belső fegyel­mezettségre valló dirigensi mozdulatokkal hozta a zene kar tudomására. Karmesteri erényei, kitűnő stílus- és tem- póérzéke, elmélyült muzikali­tása a továbbiak során még meggyőzőbben bontakozott k:. A romantikus hangvételű operanyitányt Csajkovszkij legnépszerűbb művednek egyi­ke, a b-moll zongoraverseny követte. Hans Bülow szerint, akinek Csajkovszkij koncert­jét ajánlotta és aki azt sikerre vitte, „nagyon nehéz mű de megéri a fáradságot”. Valóban hálás feladatot jelent e mű megszólalt a tása és talán épp ahol ezelőtt a kocsmai vereke­déseik miatt a községet csak „Zsiványbattyáimak” nevezték — nagyszerűen működő KISZ- klub várja a fiatalokat. Gazdasági (Lag 1959-ben moz­dult meg Baranya parasztsága, s tett óriási lépést azzal, hogy tömegesen lépett a tsz-be. — Most pedig — éppen a tsz miatt — jelenti be igényét a művelődésre, a továbbtanulás­ra. Végeredményben az egész megyére kiterjedt s mint lát­tuk nem rosszul szervezett mű­velődési program ezt az igényt tükrözi, ennek megvalósulását segíti elő. A „menyasszony” azonban itt sem olyan túl szép, mint a fentiek miatt gon­dolnánk, mert a tsz-akadémiák — mint a legfontosabb fóru­ma — sem tud kellő tudást adni. Nem pótolhatják a rendsze­res tanulást, kicsipegetaek egy egy fontos dolgot, de azt nem tudják következetesen tovább vinni, megalapozni. Jelentősé­gűk mégi óriási, a tudás étvá­gyának felkeltésében, abban, hogy az önképzés felé sodorják a hallgatókat. És ha ezt figye­lembe vesszük, akkor azt kell mondanunk: kevés még mindig a hallgatók létszáma, negyven- ezerből kétezer még nem elég! Költségben mindegy a tsz- nek, az előadóknak sem aka­dály, a falvak többségében hely is akad arra, hogy többen végighallgassák az előadásokat. Tél van és a határt hó borít­ja. Csendesek a falusi esték és ilyenkor jólesik meglátogatni a kultúrtermeket. Talán még nem „eső után köpönyeg” több tagot szervezni az akadémiák­ra s a tömegesebb részvétel sokszor egészen kicsi dolgon múlik, azon, hogy távolabbi helyekről fogattal, vagy más­képp behozhatják az embere­ket, munkájukban figyelembe veszik, ha tanul, kedvezmé­nyeket adnak nekik. Ha arra is van mód, hogy az előadáso­kon azok is részt vehetnek, akik, minden órára nem tud­nak elmenni, akkor megint csak többen töltik meg a kul­túrtermeket. — Megfigyelhető, hogy az előadások után sza­porodik a hallgatóság létszá­ma ezeket megtartani legyen gondja a tsz vezetőségének is. Nagy utat jártunk meg a Kincses Kalendáriumtól a tsz- akadémiáig, de ha már meg­jártuk, ne álljunk meg ennél. Lehetőségeink úgyszólván kor­látlanok. Szüts István ! Egységes bírságolási utasítás a bányászati balesetek megelőzésére I Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének nyilatkozata Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség a SZOT-tal és az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben utasítást adott ki a bányahatóság bírságolási szabályzatáról Havrán István, a Főfelügyelőség elnöke, az MTI munkatársának a követ­kező megjegyzéseket fűzte a rendelkezéshez: — Eddig is szabtunk ki pénzbüntetést, ha valaki a technológiai fegyelem, a biz­tonsági szabályok megsértésé­vel a maga és bányásztársai testi épségét veszélyeztette, vagy balesetet Idézett elő. A különböző rendelkezések azon­ban nem voltak egységes jog­szabályba foglalva. A két év­vel ezelőtt hozott új bányatör­vény ide vonatkozó paragra­fusa felhatalmazza hatóságun­kat, hogy pénzbírságot szabjon ki. Az ennek alapján most ki­adott rendelkezés, amely egy­aránt vonatkozik a szén-, az érc-, az ásvány-, a kőolaj-, a bauxit- és kőbányászatra, sza­bályozza a bírságolás egységes végrehajtását és péidásabbá teszi a büntetéseket az elköve­tett hibák nagyságának meg­felelően. A pénzbírság legki­sebb összege ötven forint, a legmagasabb háromezer forint. Ezeket a büntetéseket a bá­nyahatóság szabhatja ki. A körzeti bányaműszaki felügye­lőségek és a bíságolási joggal felruházott más szervek a helyszínen bírságolhatnak ezer forintig. — Az egységes bírságolási utasítás kiadását részben az tét te szükségessé, hogy sajnos, a bányabeli balesetek száma nem csökken, sőt a halálos bal­eseteké nő. A rendelkezéssel nem az a célunk, hogy növel­jük a balesetek számát és a pénzbírságok összegeit, hanem az, hogy ezzel a szigorító mód­szerrel nyomatékosan figyel­i meztessük a bányák vezetőit, | dolgozóit a technológiai fegye» ! lem, a biztonsági szabályok j megtartására, csökkentsük a szabályok megsértéséből eredő | balesetek számát, s lehetőleg I megelőzzük a baleseteket. — Nem is vonakodunk büntetés- : hez nyúlni egyetlen olyan eset» ben sem, amikor akár műsza­ki vezető, akár a dolgozó idéa elő balesetet mulasztásával. —• | Akkor is büntetünk, ha nem j történik baleset, de szabály- | talanságot állapítunk meg. j A bányahatósági büntető«.! az ; sem zárja ki, ha bűnvádi el­járás indul a baleset miatt —« fejezte be nyilatkozatát Hav­rán István az OBMF elnöke. Ki miben tudós? Zsűri előtt a vetélkedő résztvevői Tegnap délután tartották meg Pécsett a Baranya me­gyei KISZ Bizottság rendezé­sében a „Ki miben tudós" ve­télkedő előzetes zsűrizését. Vágyi Karola, a megyei KISZ- bdzottság munkatársa tájékoz­tatott a zsűri munkájáról. — A vetélkedőre a jelentke­zés az iskolai KlSZ-szerveze- teken keresztül történt. Az így , benevezett fiatalok négy „tu- | dományágbain” versenyeznek I egymással. Számot kell adniok I — aszerint, hogy „Ki miben i tudós” — fizikai, biológiai, történelmi és földrajzi tájé­kozottságukról. A kérdések a középiskolai anyagon kívül ál­talános jellegűek. A zsűri je­löli ki mindegyik csoportból c.zt a nyolc—tíz fiatalt aki tu­dása alapján január 26-án az elődöntőben nyilvánosság elé I lephet. Innét aztán minden tárgyból egy fiatal jut tovább az országos döntőbe. A üzákia vetélkedőn Litz Jó­zsef, a Tanárképző Főiskola ezért szerepel csaknem min­den zongoraművész repertoár­ján. Már az első tétel patéti- kus hangzású, súlyos zongora- akkordjaitól kezdve éreztük, hogy Zempléni Koméi nagy biztonsággal uralkodik hang­szerén felfogása átgondolt, technikai tudása pedig fölé­nyes, Könnyed eleganciával győzte le a virtuóz zongora- szólaan nehézségeit, ami külö­nösen a harmadik tétel szél­vészsodrású, hatásos tolmácso­lásában érte el csúcspontját. Külön említést érdemel, hogy a művészek mindvégig magas hőfokon, izgalmas feszültség­ben tartva szólaltatták meg ezt a meglehetősen sokat ját­szott művet és szerencsésen elkerülték az üres, ólpátoszos megoldás veszélyét De azt is megemlítjük, hogy ismert Zempléninek — mint előadó­művésznek — elsődleges ér­deklődése a modern magyar zongoramuzsika iránt. Legkö­zelebbi pécsi koncertjén ezért szívesen hallanánk tőle ilyen jellegű művet. A hangverseny zúrószáma Schubert V. szimfóniája volt A 19 éves zeneszerző e művé­ben is a mozarti utat járja, ezt tükrözi kisméretű zenekara, melyben a vonósokat csupán néhány fúvósban giszer egészíti ki. Ezt az intimebb, kamara- hangulatot is sikeresen keltet­te életre Czyz dirigálása nyo­mán a Pécsi Filharmonikusok Zenekara. n fi **» Rendelhet virágot ismerősének, rokonának az egész ország területére a kívánt helyen kézbesíti ki a helyi virágüzlet. Megren­delését a Mohácsi Község­gazdálkodási Vállalat Sza­badság u. 11 sz. „Virág­üzletben” lehet megtenni. fizikai tanszékének tanára és Achátz Imréné, a Széchenyi Gimnázium igazgatója előtt kell tudásukról számot adni a résztvevőknek. A kérdések ál­talában gyakorlati jellegűek, de megoldásukhoz elméleti tu­dás is szükséges. A „biológus csoport” zsűri­jének tagjai: Wéber Mihály, a Tanárképző Főiskola állattani tanszékének vezetője, dr. Ti­bor Istvánná tanfelügyelő és dr. Csűrös Csaba, a KÖJÁLL biológusa. Ebben a csoportban a Nagy Lajos, a Siklósi és a Léöwey Gimnázium tanulóin kívül egy dolgozó és két főis­kolás fiatal is részt vett. A vetélkedő érdekességeként kell megemlíteni, hogy egyetlen lány, Sfzilvássy Ildikó, a Leöwejr Gunnád um IV. e. osztályának tanulója, résztvevője volt. Reméljük, hogy a baranyai fiatalok az elődöntőben és az országos döntőben is megáll­ják helyüket Egy liét az országutakon Két súlyos sérülés HÉTFŐ: Papp Sándor, az egerági Gyöngyvirág Termelőszövet­kezet vontatósa Egerágról Sző­kéd felé haladt. A pótkocsin utazott Szajnovics Ferenc szö- kédi traktoros. Az úttest sáros és vizes volt, a vékony jégré­teg beszakadt az úton. Szajno­vics Ferenc a pótkocsiról a von­tató kereke alá esett és súlyo­san megsérült, a mentők a pé­csi Honvéd Kórházba szállí­tották. CSÜTÖRTÖK: Gergely György szentlőrineá lakos, a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgozója kivilágítat- lan kerékpárral a Siklósi út felől Pécs belvárosa felt köz­lekedett. Amikor a Siklós: út- ról a Rózsa Ferenc utcába tért — Olteán Árpád,, az AKÖV gépkocsivezetője gépkocsival elütötte, Gergely György sú­lyosan megsérült. A gépkocsi- vezető volt a hibás, aki néni adta meg az elsőbbséget a ke­rékpárosnak. SZ.ÖVE-G NÉLKÜL MŰTEREMVEZETŐ építész­mérnököt, megfelelő gyakorlattal, továbbá tervező építész­mérnököt és építész­valamint gépész­technikusokat keresünk. Jelentkezés írás­ban vagy személyesen Győr—Sopron megyei ta­nács Tervező Iroda, Győr, Bajcsy-Z&Uinszky ■. 27 a. ebnen. Ic0 (2\ V Ac. Sima és mintás dunnahuzato« 372, ÜL 4 szeles 188.00—260 Ft Sima és mintás nagy- párnahuzat '58.00-— 65 Ft Paplamlepedők 151.30—205 Ft Lepedő 140x198 cm széles 95 Ft Inlet dunnátok, 3y2, ill 4 szeles 180 00—213 Ft Inlet nagypároatok vászon?- és kész ágynemű a régi helyetti i ♦ i

Next

/
Thumbnails
Contents