Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
4 1963. JANTTÄR IS. 1 Négyszer az hét huszonnégy Kém történt sajtóhiba. Az alábbiakból kiderül, hogy így j is lehet számolni. A vasasi bányában — mint; minden pécsi szénbányában —, a munkaidő hét óra. A munkások beosztása pedig három harmados, s harmadonként egy-egy óra „üresjárat”, hogy leteljék a nap. Pontosabban csak ilyen volt a helyzet, mivel január elsejétől a vasasi szénbányában nem három- harmadban dolgoznak a bányászok, hanem négy negyedben. Hogy létezik ez? Hát igen, itt kell jó matematikusnak lenni, s itt kell egyezni a fenti számolásnak. A felső határ adva van, a napot „meg- nyújtami” nem lehet, az mindenképpen huszonnégy óra. Mit mond az üzemvezető? Hogyan sikerült ez a sakkhúzás? Azt mondja, hogy nem új dologról van szó, mert már a tavalyi évben egy-két munkacsapat ilyen beosztásban dolgozott. — A tröszt vezetői hatvankettőben egy élővájásd munkahelyet engedélyeztek a vasasi bányában. Mit lehetett termi? Schmidt Józsefek brigádját négy-négy édes munkaidőre osztottuk be. Kitünően bevált ez a szervezés, a munkahely állandóan telepítve volt, a teljesítmény pedig emelkedett. A tervezett 11 centiméteres helyett 17.6 centi métert haladtak előre, — mondja Vándor elvtárs, a bányaüzem vezetője. MÉRTANI PONTOSSÁG A SZERVEZÉSBEN Egy gépgyárban például hiába osztanánk és szoroznánk a négyszer hét órát, az mindenképpen huszonnyolc lenne, mert a dolgozó, ha belép a portán, öt perc múlva a munkagép mellett lehet. A bánya más, ott ha beöltözik a bá- ryász, még nagyon sok idő eltelik, mire a földalatti munkahelyre megérkezik és effektiv termelési feladatokat végez. S így „igazolni” lehet a címben adott eredményt is. Vándor elvtárs bizonyít: — Az átszervezés eredményeképp mindegyik negyednél egy óra fedés van. Ezt az egy ólát kell mértani pontossággal betölteni. Ha a műszak reggel kezdődik, akkor a bányászó* beöltöznek és fél hatkor történik a beosztás. Ez kereken tíz percig tart, utána a munkahelyre szállítják a dolgozókat. A munkahelyen még marad tíz perc, ez alatt elfogyaszt jak az uzsonnájukat és megkezdik a munkát, leváltják az előző negyedet és attól függ, milyen helyen vannak, azt csinálják, amit szükséges. Nagysikerű előadás a városi Művelődési Házban Pogány Frigyes professzor es Mikes Lilla színművésznő „Párizs versekben és képekben” című előadása hatalmas sikert aratott pénteken este a Városi Művelődési Házban a TIT és a Nevelők Háza rendezésében. Az építészet, az irodalom és előadóművészet, valamint a technika és a fotóművészet csodálatos harmóniájában elevenedett meg Párizs régi és új története. Pogány professzor élményt jelentő előadását mindig megfelelő helyen szakította meg az irodalmi illusztráció és annak segítségével teljes egésszé forrott össze az előadás és egységes hangulatban idézte Párizst, ez az egység élményközeibe hozta a várost. A szépen felépített előadásnak sikerült Párizst történeti fejlődésében és területi elrendezettségében idézni. A versek és prózák korhoz és területhez alkalmazkodva teremtették meg a gondolatok és megjelenítések lágy harmóniáját. Villon: Haláltánc balladáját Mikes Lilla színművésznő a középkori Párizs igézetében megrendítő realitással, nagy művészi átéléssel tolmácsolta, míg az előadás Párizs középkori építészeti emlékeit mutatta be. Nagyon szug- gesztív volt Victor Hugo: Részlet a párizsi Notre Daruéból című idézete, amely a hajnali Párizs ébredését írja le, miközben a vásznon a Notre Dame és a Saint Chapelle lenyűgöző szépségű részletei elevenedtek meg. A századforduló Párizsát Desaugieres kaleidoszkópszerű ragyogó moz- galmasságú verse — Párizsi körkép este ötkor — illusztrálta. Valójában társadalmi esemény volt az előadás és a folytatás: Róma és Firenze bemutatása is legalább a fenti igények szintjén biztosítja majd a modem érdeklődésű emberek élménylehetőségét. (—ács) Az új beosztással jóval több idő jut a termelésre és az előkészítő, karbantartó munkára is. Régen a három harmadból két harmad termelt, egy pedig az előkészítéssel, fenntartással foglalkozott. A két termelő harmad körülbelül tíz órát töltött produktív munkával. azaz fejtéssel, mig a harmadik harmad hat órát foglalkozott az előkészítéssel. A jelenlegi szervezés eredményeképpen az első két negyed (tehát 12 órai munkaidő) kizárólag a fejtéssel foglalkozik és a másik kettő negyed, ami ugyancsak tizenkét óra, a fenn tartást végzi. Vándor elvtárs a példák és a tények tömegét sorolta fel, hogy bizonyítsa a négynegye- des munkaszervezés tíznapos eredményeit. Egy biztos, a pécsi tröszt szénbányái közül a vasasáak eredményei a legjobbak ebben az esztendőben. Naponta 2—3 százalékkal túlteljesítik termelési terveiket. A BÁNYÁSZOK KERESETE NEM CSÖKKEN Sőt emelkedik, hiszen a csapatok teljesítménye magasabo és a munkabért aszerint fizetik, hogy mennyit termelnek, mennyi az egy főre jutó teljesítmény. E tényt különösképpen nem is kell bizonyítani, bármelyik csapatnál a fizetési boríték szemléltetően bizonyít. Milyen előnyök származtak még a négynegyedes munkabeosztásból? — Kevesebb időt kell az em bereknek eltölteni az aknán, — mondja Vándor elvtárs, — tehát többet lehetnek odahaza, több idő jut pihenésre. A vidékről bejáró bányászoknak körülbelül egy és egynegyed órát jelent, a vasasdaknak pedig azt jelenti, hogy a műszakjuk miatt nyolc óránál többet nem kell távol lenni otthonuktól. Visszatérve a keresetre, a négynegyedes beosztás azt eredményezi, — bármily furcsán hangzik is, — hogy többet tudnak dolgozni az emberek, mint a régebbi háromharmadosban, s nyilván több munkával több lesz a kereset is. Végső konzultációként csak annyit, hogy nagyon helyes volt a vasasiak bátor lépése. Az új szervezésnek a létjogosultságát már a tavalyi egyedi kísérletek tapasztalatai is igazolták, s igazolja az eddig eltelt első dekád is. Gazdagh István cAz élet Társadalmunkban gyakorlati igénnyé és feladattá vált a szocialista erkölcs szabályainak betartása. Ahhoz viszont, hogy a szocialista erkölcs egyre inkább jellemzővé, általánossá váljék, szükséges megismerni a szocialista erkölcs alapvető szabályait, normáit és ezek ismeretén túl gyakorlatilag alkalmazni őket. Nézzük meg röviden, mit értünk általában erkölcsön? Amióta emberi társadalom van, mindig voltak bizonyos — társadalmi koronként tartalmilag egymástól lényegesen eltérő — olyan követelmények, amelyeket a társadalom, annak egy osztálya támasztott az egyén magatartásával szemben. Ezek a követelmények főleg a hazával, a saját társadalmi osztállyal, a munkával, embertársukkal szemben tanúsított magatartással (férfi- nő kapcsolata, házastársi viszony, szülők-gyermekek viszonya stb.) voltak kapcsolatosak. Attól függően, hogy a társadalom, annak egyik osztálya által meghatározott követelményeket betartották-e, vagy sem, ítélték meg az emberek magatartását, cselekedetét, jó- ! nak vagy rossznak, becsüle- j tesnek vagy becstelennek, | igazságosnak vagy igazságta- t lannak, azaz erkölcsösnek | vagy erkölcstelennek. Tehát az erkölcs a társadalmi tudat egyik, történetileg változó formája, az uralkodó osztályok alapvető ' érdekei által meghatározott ; azon nézetek, szabályok, normák összessége, amelyek meghatározzák az emberek kapcsolatait: a hazához, a társadalom hoz, saját osztályukhoz, a munkához, egymáshoz és önmagukhoz. Az erkölcs az emberek magatartásában és cselekedetében fejlődik ki és mérhető le. Ebből is következik — e nem tudományos igényű meghatározásból — hogy az erkölcsnek több társadalmi, gyakorlati szerepe van. Melyek ezek? Csak néhányat sorolok fel: segítse a gazdasági alap, társadalmi rend kibontakozását, megszilárdítását; tudatosítsa az egyes emberben, hogy az adott (uralkodó) osztály mit tart jónak, rossznak, becsületesnek, becstelennek, s így helyes irányba terelje az egyének cselekvését; azaz mozgósítson, vagy konzerváljon az adott osztály érdekeinek megfelelően. A szocialista, illetve kommunista erkölcs, mint egyazon társadalmi forma, egymástól mereven el nem választható két fejlődési szakaszának erkölcse, egy hosszú fejlődési fo- PARANCSOLJON IOA7CATÓ ÓfR, MARIS YAN$zÉR> URAM,NEIA HYÚZHATOMA KOCSIT ILYEN MEREVEKEN!- JÓL FQ0JA ÍZT A OVERLXE1, MERT NEM VÁLLALOK FRLELÖSSÉ6ET EßTEi-MIT PARANCSOL a RE PC ES VASÁUL Ó ? lyamat eredménye, amely tartalmazza az egész emberiség által kialakított erkölcsi értékeket. A mi erkölcsünk a munkásosztály alapvető osztály-érede ke által meghatározott szabályok, nézetek összessége, amelynek alapját a szocialista, illetve a kommunista termelési viszonyok képezik Célja, a kizsákmányolás teljes felszámolása, a szocializmus, majd a kommunizmus felépítésének szolgálata. A mi erkölcsünk alapvető szabályait, normáit a XXII. kongresszus foglalta össze az „erkölcsi kódex-ben, melyek egyben a kommunizmust építő ember erkölcsi vonásait is jelentik. A legfontosabb erkölcsi vonás a kommunizmus ügye iránti odaadás, amely végső soron magában foglalja az összes többi követelményt is. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség egysége jut kifejezésre a szocialista haza és a szocialista országok szere- lete egy pontban történt megfogalmazásában. A fentebb említett legfontosabb erkölcsi követelményből is következik, hogy a munka a legfőbb erkölcsi kötelesség, s a legfőbb erkölcsi fokmérő: a munkaerkölcs színvonala. Ehhez az erkölcsi kötelezettséghez szervesen hozzátartozik a társadalmi tulajdon védelme és gyarapításáról történő gondoskodás; ide tartozik még a fegyelmezettség, a pontosság is, mint erkölcsi követelmény. Az „erkölcsi kódex” több pontja loglaikozik a kollektivizmus es humanizmus, továbbá a iommunista jellemvonások negiogalmazásában összegez- lető követelményekkel. Nagyon lényeges, hogy a becsületesség, az igazságosság és erkölcsi tisztaság mellett polgárjogot nyert, erkölcsi követelmény lett az egyszerűség, a szerénység; a család védelme, a gyermeknevelés. A szabadság védelmének erkölcsi kötelessége bővült a béke védelmének erkölcsi kötelezettségével. Nem véletlen az erkölcsi kódex 11. pontja sem, amely kimondja: „kérlelhetetlenség a kommunizmus ellenségeivel, a népek békéjének és szabadságának ellenségeivel szemben”. Ebben a megfogalmazásban nemcsak az osztályellenségról van szó, hanem a naplopókról, a karrieristákról, a háborút kirobbantani, a gyarmati rendszert fenntartani akarókkal szembeni kérlelhetetlenségről is. íme azok a szabályok, normák, amelyek meghatározzák a mi erkölcsünk lényegét. A mi erkölcsünk alapvetően különbözik minden más erkölcstől. Alapvetően jellemzi a mi erkölcsünket, hogy az közösségi jellegű, s egyre inkább általánossá válik; hogy osztály- harcos, forradalmi erkölcs, mert egész társadalmunk a szocialista világrendszer alapvető céljai érdekében mozgósítja az embereket; s valóban humánus erkölcs, mert „mindent az emberért, mindent az emberrel” gondolat fejeződik ki benne. Talán problémát jelent egyesek számára, hogy a mi erkölcsünkről szólva egyaránt használjuk a szocialista és a kommunista jelzőt is. Ez így helyes, bár tudjuk, hogy a kettő teljesen nem azonos. Miben fejeződik ki a különbség? E megkülönböztetés alapja a szocializmus és kommunizmus gazdasági rendjében, termelőerőiben és termelési viszonyaiban megmutatkozó különbség. A szocialista és kommunista erkölcs megkülönböztetésére vegyünk egy gyakorlati példát. Mindenki tudja, hogy a termelésben ma általános ösztönzési elv az anyagi érdekeltség elve. Ez a szocializmusban teljesen erkölcsös, mert aki többet és jobban dolgozik, azt megilleti a több bér, a több fizetés. Ugyanakkor teljesen erkölcstelen, aki nagyobb mértékben akar részesedni a termelt javakból, mint ahogy munkája alapján megilleti. A kommunista társadalom erkölcsében az anyagi érdekeltség elve eltűnik, s az emberek cselekedeteit alapvetően erkölcsi tényezők határozzák meg, irányítják. így a xnr M46A MTT AKAR ITT?! lista erkölcs általánossá tétel® — a szükséges gazdasági és politikai feladatokkal együtt — előkészítője a kommunista táisadaiomnak, d társadalom emberének: így a szocialista társadalom erkölcsében már jeien van a aun*» munista erkölcs is. Megvannak-e a szocialista erkölcs általánossá icielének feltételei? A telteti kérdésre egyértelmű igen-nel kell válaszolni! Azáltal, hogy hazánkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, létrejött az egységes társadalmi-gazdasági aiap* a szocialista erkölcs elterjedésének — sőt gyorsabb ütemű elterjedésének — legfőbb ->b- jektív alapját teremte ük meg. Gyakorlatilag szinte felmérhetetlen lehetősége nyílt meg a szocialista tartalmú életmód és erkölcs gyorsütemű kialakulásának. A burzsoá erkölcs és életmód gazdasági alapjának felszámolása viszonylag gyorsabb ütemben oldódott meg, mint a burzsoá erkölcs tudati felszámolása, Általános törvényszerűség* hogy a tudat lassabban fejlődik, mint a gazdasági alap. Viszont nem törvényszerű, hogy a lemaradás olyan nagy fokú legyen, mint az ma még tapasztalható. Világosan kell látni, hogy a régi rend erkölcsi maradványai minél erősebben és tovább hatnak, annál tovább fékezik a társadalmi előrehaladást. Ezcrt iorVos: felismertetni az emberekkel munkájuk társadalmi hasznosságát, kialakítani' az egyénekben a társadalom számára végzett munka nemes, erkölcsi érzését és tudatát. Hiszen a szocialista erkölcs általánossá tétele nemcsak az értelem, az erkölcsre vonatkozó ismeretek kérdése: nagyon fontos szerepet kapnak e folyamatban az érzelmek is. Társadalmunk egész fejlődésének legforradalmibb eleme a munkásosztály és annak pártja. Érthető tehát, hogy a szocialista, kommunista erkölcs hordozóivá is nekik kell válniuk elsősorban. Ezért pártunk komoly feladatának tekinti, hogy tagjainak minden tevékenységét áthassa a kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonság. Ezért fokozottabb ilyen vonatkozásban is a párttagok felelőssége, mert az emberekkel kapcsolatos bánásmódjuk azok módszere, eszköze, nem* csak politikát, hanem erkölcsöt formáló tényezők is. A szocialista erkölcs szellemében élő ember, legyen az párttag, vagy párionkívüli, egyaránt elítéli és harcol az önzés, a bizalmatlanság, a talpnyalás, az intrika, a munkakerülés, a nép vagyonának herdálása légköre ellen. Egyeseknél ma még erkölcsi „hőstettnek számít”, ha őszintén és nyíltan, segítő szándéktól vezéreltetve tárnak fel hibákat, problémákat Pedig ma már ez nem „hőstett”, hanem erkölcsi követelmény, s ha még egyesek nem tartanak itt, ezen erkölcsi fokot nem érték el, segíteni kell, hogy ide eljussanak. Ahogy az élet minden területén, úgy az erkölcsnél is a szónál szebben beszél a tett, az erkölcsre vonatkozó Ismereteken túl alapvető, hogy a mindennapi élet gyakorta .a legyen forrása és legfőbb formálója a szocialista erkölcsnek. Gyakorlati életünkkel is bizonyítsuk, hirdessük a mi erkölcsünk magasabbrendűsé- gét Szentirányi József Nagy gyakorlattal rendelkező lakatos karbantartót valamint gépkocsirakodó segédmunkást azonnalra alkalmaz a Patyolat Vállalat. Jelentkezés Szabadság u. 13.
