Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
HÓEKÉK JÁRTÁK AZ ORSZÁGUTAKAT Si XX ÉVFOLYAM. ÁRA: 60 FILLÉR Tárgyalások és kompromisszumok A hét. nemzetközi eseményei közül a legjellemzőbb és némileg jelzi az egész fejlődés irányát Is az az üzenet, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok megbízottja közegen fogalmazott meg és közösen juttatott el az ENSZ főtitkárához. Az U Thanthoz intézett levél, amelynek aláírói Kuznyécov és Stevenson, a Karab-tenger térségében kirobbant válsággal foglalkozik é* megállapítja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. kormányának, ámbár nem volt lehetősége, hogy a probléma minden vocsíkozását megoldja, de a válság, rendezésében elért kölcsönös megegyezés lehetővé teszi, hogy a kérdés* levegyék a Biztonsági Tanács napirendjéről Ami a kubai kéróésael kapcsolatos problémáknak azt a részét Öled, amelyek tovább rs is nyitva vannak, ezek közül kétségkívül a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok még mindig nem határozta meg azokat a garanciákat, amelyek alkalmasak Kuba biztonságának szavatolására. Fidel Castro U Thantboz intézett levelében ki is fejezi es- irányú aggályait és U Thant főtitkár, aki szerdán válaszait * szovjet és az amerikai ENSZ küldött levéléire, nyomatéke*«, hangsúlyozza: a béke biztosi • fásának fontos teltétele, hogy az érdekelt kormányok tartózkodjanak minden olyan cselekedettől amely valamilyen «jódon súlyosbítja a helyzetet a karibi térségiben. Teljesen világos, hogy az ENSZ-fóti r- fcárnak ez a figyelmeztetés* ti Egyesült Államok kormá- eyának, pontosabban azoknak *z amerikai agresszív köröknek szól, amelyek nem tettek ie a Kuba ellenes támadásról. A szovjet kormány egyébként folytatja fáradozásait, hogy végleg elhárítsa a Kubát fenyegető veszélyt, Kuznyécov a napokban felkereste a Fehér Házban Kennedy elnököt, akivel tanácskozást folytatott a kubai kérdésről, pontosabban azokról az eredményekről, amelyeket ebben a kérdésben az eddig i tanácskozásokon sikerült- elérni. A viliágsajtó azonban nemcsak azért szentel különösebb figyelmet a Kuznyécov—Stevenson levelének, mert felismeri annak a jelentőségét, hogy a két csúcs-nagyhatalom közös lépéséről van szó. hanem azért is, mert a levél leszögezi, hogy „a háború kirobbanásával fenyegető válság elhárítására tett intézkedések elvezetnek a fennálló más ellentétek rendezéséhez és a további háborús veszélyt rejtő éc általános enyhítésé- V világ közvéleménye a megállapításiban am- remánynefc a íelcsilla- iátja, hogy tárgyalások . _ a vitás problémák bármilyen bonyolultnak látszanak is, sikeresen megoldhatók. Persze a szovjet—amerikai közös levernek ez a megállapítása nemcsak reményeket keltett, hanem aggodalmakat is. A nyugati tábornak azokban a köreiben, amelyek az agresz szív hidegháborús politika fenntartásában érdekeltek, a problémák ésszerű, kompromisszumos megoldásának lehetősége komoly nyugtalanságot kelt. Ez világosan megítélhető nemcsak egyes vezető nyugati Sápok kommentárjaiból, hátiam politikai nyilatkozatokból és főleg abból a megélénkült, diplomáciai tevékenységből, amely a nyugati kormányokat « napokban foglalkoztatja. feszül'. hez". ebbe” nak : násat útján Az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségesei, — elsősorban Franciaország és Nyugat- N émetország —, attól tartanak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valamilyen megegyezés jön létre az ő fejük felett, s nymodon olyan helyzet elé kerülnek, amelyben összes hideg háborús terveiket fel kell adni. De Gaulle-t elsősorban az úgynevezett atomkhibban elfoglalt bizonytalan helyzete aggasztja, mert tisztában van azzal, hogy a szovjet—amerikai együttműködésnek, ha valóban a béke érdekeit kívánja szolgálni, mielőbb el kell jutnia oda, hogy megfékezik a fegyverkezési versenyt, s ennek első lépése a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése kané. Nyilván ez & magyarázata orrnak, hogy de Gaulle külügyminisztere legutóbb igen éle* hangon jelentette ki: Franciaország semmi körülmények között sem hajlandó lemondani a nukleáris fegyverkísérletek folytatásáról. Adenauer aggodalmai viszont a nyugat-berlini kérdés körül csoportosulnak. A kancellár attól tart, hogy a nyugat-ber- Bal helyzet rendezése végűi ti elkerülhetetlenné válik, mégpedig azcc a kompnomisz- szumos alapon, amelynek hatékonysága a karibi térségben kirobbant válság során is bebizonyosodott. Mint legutóbb Hruseeov kijelentette, a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja között tulajdonképpen nincs is nagy távolság. Valójában az egyetlen megoldatlan kérdés * Nyugait- Beriinhen állomásozó külföldi j csapatok problémája. A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy a leghelyesebb terme, ha a NATO-csapatokat ENSZ- alakulatok váltanák fel Nyu- gat-Berlinben. E megoldás realitását nyugati oldaliéi is nehéz kétségbevonni. Eles ellentétek támadtak a nyugati szövetségesek között, gazdasági vonalon is, konkréten Angliának a Közös Piachoz való csatlakozása kérdésében. Ebből a szempontból elhatározó jelentőségű lesz a közeli napokban sorrakerülő brüsszeli értekezlet, amelynek döntenie kell Anglia csatlakozásáról Macmillan — mint ahogy az angol lapok írják — döntő rohamra készül. Macmillan úgynevezett döntő rohamával függnek össze azok a lázas tanácskozások, amelyeket részben Londonban, részben Brüsszelben és Párizsban folytattak e napokban. Ezek közé tartozott Schröder nyugatnémet külügyminiszter látogatása Londonban, valamint Heath angol lordpecsétőr, vagyis az angol kormány európai ügyekkel foglalkozó miniszterének tanácskozásai különböző nyugateurópai fővárosokban. Angliában általában az a vélemény, hogy amennyiben a most következő brüsszeli értekezlet nem oldja meg Anglia csatlakozásának problémáját, kormányválságra kerülhet sor Angliában. Az Economist című tekintélyes angol hetilap legutolsó számát már a kormányválság problémájának szenteli. Ez mint tünet. rendkívül jellemző. Tény az, hogy Angliában egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik reálisan számolnak a csatlakozás kudarcával és azokat a módozatokat keresik, amelyek lehetővé tennék Anglia számára a gazdasági együttműködést a nyugateurópai Közös Piac országaival — csatlakozás nélkül TARTALOMBÓL: Íz építés roüTészele 3. oldal Mai kortesek 5 oldal Az ENSZ futni engedte Csombet X oldal Szovjet—amerikai leszerelés« tárgyalások 8. oldal Három gépkocsira szerelt és két ló fogaton hóeke járja a megyében az utakat, hogy zavartalanná tegyék a járműforgalmat. Ezenkívül ISO munkás lapátolja kézieróvél a hova* a város fontosabb pontjain. De ez kevés, a Köztisztasági és Utkarbaittartó Váüala; rend-, kívüli hómunkásokat is vesz fel. Képünkön Barta Ferenc aMisinaterlőre vezető ytai tisztítja a Skodával. Foto: Czaicó Munkésikaft öröm és silier kísér! Abaligeten Palkó Sándor élvtársat jelölték megyei tanácstagnak Tegnap este ms abaűgeíl kocsma helyiségében tartották meg az abaligeti választó körzet megyei és járási tanácstagi jelölő gyűlését, amelyen Abaliget, Mecsakrákos, Tekercs, Qríű, Hotvehéiy, Bános, Húsz- tót, Kán, Okoirvölgy, Szent- katalin, .MecsskszakáU. és Kovácsszénája (küldöttei a megyei és a járási tanácsba egy- egy tagot jelöltek. Az abaligeti termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a meg jelenteiket. Ezután került sor Palkó Sándor elvtánsnak, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának, a megyei párt- végrehajtó bizottság tagjának, a megyei tanács elnökének beszédére. Palkó Sándor elvtárs enrcfélcextelte az idősebbeket azokra az időkre, amikor a korteskedés során hatalmas invázió indult a választási kerületek, a falvak félé. A korteseik, a képviselőjelöltek fűt-fát ígértek a falvaknak, s az a sok ígéret csak arra volt jó, hogy semmit se váltsanak valóra. De nem is adatott meg mindenkinek a választói jog, az uralkodó osztályok cáyan feltételeket állítottak a választók elé, amelyek sok embert kizártak a választók közül, s legfőképp a nőket. A mai jelölőgyűléseket alapjában véve egészen más tartalom, hang jellemzi, nem az alaptalan ígérgetés, csupán annak a számbavétele, ami egyre fejlődő, gazdagodó életünkből természetszerűen következik. Abaliget és a környező községek lakói is nap mint nap meggyőződhetnek arról a hatalmas változásról, amely végbement falvainkban, egész népünk életében. Amíg például Abaligeten 1958 előtt egyetlen olyan ember sem volt, alá egyetemet végzett volna, addig ma tizen rendelkeznek egyetemi végzettséggel. Abaliget az elmúlt négy esztendőben kapott villanyt, amely a kulturá- lódásnak, a szórakozásnak egész sorát hozta az emberek életébe. Amíg négy évvel ezelőtt egyetlen rádió sem volt a faluban, ma szinte minden (háznál, 117 családnál van rá- tíió és nyolcán rendelkeznek ! televízióval. Megnőtt a könyvtár könyvállománya, s * villanyvilágítással rohamosan megnőtt az olvasási igén» is, az elmúlt évben például 1900 könyvet olvastak el Abaligeten. A megyei tanácsnak komoly tervei vannak Abaliget fejlesztését illetően. A megyének ez a vidéke csodálatosan szép. S a táj szépségét még tetézi az. asztmások gyógyítására kiválóan alkalmas cseppkőbarlang. Ezeket az adottságokat a jövőben még jobban ki kell használni, s a községnek is mindent meg kell tennie az idegenforgalom fejlesztéséért. A jövőben sokkal nagyobb hatáskört kapnak a tanácsok, s így az abaligeti barlangot és a tavat is a községi tanács kezelésébe adják. Az idegenforgalom fejlődése a termelőszövetkezetnek is kiváló értékesítési lehetőséget biztosít. Ha ügyesen szervezik munkájukat és gondot fordítanak a kertészetre. virágzóvá tehetik termelőszövetkezetüket. Az idegenforgalom fejlesztése megkívánja új utak építését, és a meglévők javítását is. Ehhez szükség van a községek társadalmi összefogására. A távlatba tekintve komoly perspektívája van Abaiiget- nek és környékének. Az eddigi elgondolások szerint asztma kórház, SZOT-üdülők és gyermekszanatóriumok épülnek majd Abaliget és Orfű között Nyugodt és egyenletes mai életünk fejlődése Szívesen dől gcenak ma az emberek, mert érák. hogy érdemes dolgozni, munkájukat öröm és siker koronázza. Az idén a termelőszövetkezetek újább 45 SZK—4-es kombájnt és 30 darab kévekötő aratógépet kapnak a megyében, s ez azt jelenti, hogy a kéá aratás gyakorlatilag megszűnik. Ezután kerül# sor a megyei ér. a járási tanácsba való jelölésre. A megyei tanácsi tagságra a küldöttek egyhangúlag Palkó Sndor elvtársat, a járási tanácsba pedig Petrőcz István élvtársat, az abaligeti általános iskola igazgatóját jelölték. Az iskola úttörői piros szegfűcsokrokkal köszöntötték a jelölteket A jelölőgyűlés után került sor a községi nőtanács, a termelőszövetkezet és az általános iskolások műsorára. Megérkezett Berlinije az MSZMP küldöttsége Berlin (MTI) Szombaton reggel fél hétkor megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Német Szocialista Egységpárt VI kongresszusát? résztvevő küldöttsége. A magyar pártküldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Sándor József, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, áld az NDK fővárosába?; csatlakozik a küldöttséghez. Az MSZMP küldöttségének fogadására megjelent Brich Apel, a NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, Guen- tér Mittag, a NSZEP Központi Bizottságának titkára, Briefe Micike államvédelmi miniszter és Hans Rodenberg professzor, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a KB apparátusának számos osztályvezetője. Jelen voltak a magyar nagykövetség vezető munkatársai. Űj szovjet nagykövet Magyarországon Moszkva (TASZSZ) Georgs.i Gyenyiszwv 54 éves diplomatát nevezték ki a Szovjetunió magyarországi nagykövetévé. Georgij Gyzffiytszov 1929 óta vezető tisztséget töltött be a Komszomoliban és a pártban. 1959-ben az SZKF Központi Bizottságának osztály- vezetőjévé nevezték 3d. Legutóbb Gyenyisaov a Szovjetunió bulgáriai nagykövete volt. Georgij Gyenyiszov az SZKP Központi Bizottságának tagja. Vlagyimir Usatyinovot felmentették a Szovjtundó magyarországi nagykövetének tiszte alól, mivel más beosztást kapott. Folytatják a mecseki kutatófúrásokat A Mecseki Földtani Kutató- Fúró Vállalat ebben az esztendőben 00 millió forintos tér meléf-i tervet valósit meg. A vállalat munkájában jelentős helyet foglalnak el a perspektivikus kutatófúrások. A távlati feladatú fúrásokra az egész évi termelési tervnek több mint fele — 37 millió forint — jut. A vállalat ebben az évben is folytatja az országos programban végzett ku tatom un- ' káját Többek között a Mát- , rábam és a Tokaji hegyivég- | ben különböző ércek és ásvá- | nyi anyagsok után kutatnak, & • Budai hegységben pedig szeav kezet! kutatófúrásokat tegeznek. Közvetlen könyezetünktoen, a Mecsek hegységben tovább folytatják a szén telepek utáni kutatófúrásokat. Különösen sok fúrást végeznek a pécs- I Szabolcsa és a komló—zabák? I szénmedencében Csupán ér dekességként kell megemlíteni, 1 hogy az ásványi anyagok utáni kutatófúrások mellett a Mecseki Földtani Kutató-Fúró Vállalat körülbelül 3 millió forint értékű munkát végez a térképezésekhez és egymillió forint értékű kutatófúrást végeznék tűzálló anyag feltárására á i A Pécsi Cem«ntáruipari Vállalat 1963-ban 435 ezor négyzet- méCer mozaiklapot gyárt. Képünkön az üzem közkedvelt Ijo/ügtitnotU présgépé, mély egy műszak alatt 760(1 mázsáik!apót készít Foto" A ezé! DUMAMTUU m IHAPLŐ
