Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

»*s. janvAk m.

dapiA

Jdeadcezts a Idsifaki Man leebníkBBdia

A Zäpemoivszky Káról y

Gépipari TecbniAujn igazgatósága közli, hogy az 1963— 1964-es tanévben a felsőfokú technikumi esti tagozaton kellő számú jelentkező esetén a következő szakokat indítja: 1. Hőarőgépész, 2. Automata, 3. Villamos gépek.

A felvételre jelentkezőknek matematikából, fizikából és rajzból, továbbá ha nem rendelkeznek középiskolai, érettségi bizonyítvánnyal, magyar nyeLv és irodalomból is felvételi vizsgát kell tennáök. A felvételi vizsga sikere érdekében a technikum előkészítő tanfolyamot szervez, melyre a jelentkeziéseket az igazgatóságon kapható űrlapon január 15-ig kell beadni a technikumba. (48-as tér 2.)

A tanfolyam tartama 1963. január 15-től júnihus 25-ig heti két alkalommal az esti órákban. Részvételi díj 450 forint. Érdeklődés személyesen, vagy 25-71-es telefonon.

Idojárásjelentés

Várható időjárás csütörtök esti ff: párás idő, változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen kisebb havazás. Mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. A nappali hőmérséklet holnap fagypont alatt lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, minusz 7, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz 1, minusz 4 fok között.

Szocialista gyár lesz a Kendcrfonóbél?

öt és fél millió kilométernyi fonalat gyártanak Uj gépek, légkondicionáló berendezés

A* új esztendő talán akkor

kezdődött a Pécsi Kenderfonóban, amikor megtartották a decemberi termelési tanácskozásokat, amelyeken ismertették az 1963. évi feladatokat.

Ebben az esztendőben súlyban 3 százalékkal több fonalat kell termelni a gyárban, mint 1962-ben, és a tavalyi 5 372 000 kilométer helyett idén

5 420 OOO

kilométernyi fonalat

gyártanak. A termelési érték 0,6 százalékkal nő, a termelékenységet 2,5 százalékkal javítják. Az önköltség csökkentésében 0,9 százalékos javulást irányoztak elő.

Menetrendszeréi pontossággal már az év első munaknap- ján rendelkezésre állt a gyárban a műszaki intézkedési terv. A műszintterv készítői azt vették figyelembe, hogy műszaki segítség nélkül nem várható a dolgozóktól a termelékenység lényeges növelése, tehát legtöbb intézkedésük a dolgozókat, munkakörülményeik javítását szolgálja. Többek között megállapítja a terv, hogy zsúfolt a durvaelőkészítő üzemrész és a zsúfoltság immár a munka gátjává válik. Ezért toldalékot építenek az üzemrészhez, melyre 400 ezer forintot költenek.

Hegyven milliméter csapadék az új évben

Megkezdték a földek víztelenítését

Nagy tömegű hőié és eső áztatta meg Baranya megye föld jelt. A dombosabb járásokban ez nem okoz különösebb gondot, a mélyíekvésű sellyei és szigetvári járásban azonban komoly károkat okozhat a sok csapadék.

A szigetvári járásban — a megolvadt havat nem is számítva — 40 milliméter eső hullott le az új esztendőben. A mélyebb fekvésű táblákon áh a víz, s félő, hogy meg nyomja ä vetéseket, a víz alatt megfullad a növényvet. B:rtelen fagy esetén jégpáncél borítaná a búzavetéseket, ami hasonló veszélyekkel jár. Ezért a járási tanács mező- gazdasági osztálya felhívta a

termelőszövetkezeteket a földek víztelenítésére. Néhány gondosabb termelőszövetkezetben már ősszel, a vetések előtt elvégezték a csatornázást, illetve az árkok karbantartását, hogy veszély esetén a nagytömegű hóiét gyorsan levezethessék. Ahol ezt elmulasztották, ott most kell elvégezni, a vetések mentése érdekében.-A járás termelőszövetkezetei meg kezdték a vízilevezetést. A csatorna hálózat mindenütt megvan, csupán a táblákról kell levezetni a vizet az elszívó árkokba. Ez sem könnyű munka, de halaszthatatlan a jövő évi kenyér megmentése érdekében.

1963-ban megoldják a kőé és

szálfinomelőkészftőben a szellőztetést. Automatikus kanna- tömködő és forgató szerkezetet szerelnek a nyújtó gépekre, ezzel lehetővé teszik, hogy a gépeknél dolgozók kisebb fizikai erőkifejtéssel végezhessék munkájukat Átalakítják a keresztcsévélő gépeket úgy, hogy a száraz és nedves keresztcsévélőben majdnem teljesen megszüntetik a zajt s ezzel megfelelő munkakörülményeket teremtenek az eddig legzajosabb két üzemrészben is.

Az idei év szenzációja mégis af

légkondicionáló

berendezés

lesz, amelyet a szárazfon ódában szerelnek fel. Tudományos mérésekkel megállapították, hogy ha a levegő relatív nedvességtartalma 70 százaléknál alacsonyabb, s ráadásul meleg is van, a dolgozók kellemetlenül érzik magukat, a munka terméketlenebb, több a szakadásszám. Az automata légkondicionáló berendezés a szárazfonodában dolgozók számára megfelelő munkakörülményeket teremt. Bár a légkondicionálót egyelőre kísérletképpen üzemeltetik majd, elhatározták, hogy szükség szerint a későbbi években más műhelyekben is felszerelik. A műszaki fejlesztést szolgálja a belső anyagmozgatás korszerűsítése is. Ennek tervei idén készülnek el a gyárban, Szovjetunióban szerzett tapasztalatok és tudományos leírások figyelembevételével. A terv megvalósítása a következő esztendőre marad.

A műszaki intézkedési terv szerint 850 ezer forintot fordítanak a géppark felújítására. Az első vizes- és szárazfonó gépeknél abban jelentkezik a korszerűsítés, hogy megoldják a gépek fokozatos indítását, ezzel lényegesen csökkentik majd a szakadások számát. A vizesfonódában favályúk helyett zománcozott vaslemezeket használnak a jövőben, mert a favályúk élettartama mindössze egy év, a zománcvályúké 10—15 esztendő. Hat vizesfonógépre tokozott orsókat szerelnek a most használatos szárnyas orsók helyett,

mert azokat havonta egyszer kell olajozni. Ha azt számítjuk, hogy a szárnyas orsók olajozása miatt műszakonként négyszer is le kellett állni, a tokozott orsók alkalmazása 40—50 százalékos termelékenység-emelkedést jelent. Hasonló célt érnek el két nyújtógép átalakításával is.

A technológia továbbfejlesztésére különféle kísérletek folynak a gyárban. A finom- kártoló gépeken például sza- lagtekercsképzőt akarnak alkalmazni, kikísérletezik a rövidített fonási eljárást, próbálkoznak a gerebenezés kihagyásával a szálfonalgyártásnál, i mert ezzel kilónként 5—6 forinttal olcsóbbá tehetnék a gyártást. Megpróbálják elhagyni vegyi feltárás alkalmazásával az áztatás nehéz fizikai munkáját. Mindezekre 251 ezer forintot fordítanak. A dolgozók munkakörülményeinek javítása 556 ezer forintba kerül, a teljes műszaki intézkedési terv végrehajtása 913 ezer forintot igényel.

Az újítási feladattere Is elkészült, ezekben a napokban jutnak el a dolgozók kezébe a terv sokszorosított példányai. Ezekből kiderül, hogy az újítások is a terv végrehajtásának szolgálatában állanak, és az is, hogy a gyár vezetői nagy jelentőséget tulajdonítanak a dolgozók újításainak.

Tavaly jó eredményeket hozott a Pécsi Kenderfonóban a munkaverseny. Az év végéig tizenkét brigád nyerte el a szocialista címet, ezekben több, mint száz ember dolgozik. További ‘

, 11 brigád 124 tagja

célul tűzte ki a szocialista cím követelményeinek teljesítését A szocialista brigádmozgalomban résztvevők az összmun- káslétszámnak több mint felét adják, ezért nem tartják a gyárban túlzottnak, ha idén a szocialista gyár címet is megpályázzák. Az év végi termelési tanácskozáson ezt külön megszavazták a dolgazók, s elhatározták, hogy ezért munkájuk, tudásuk legjavát adják. Fellendült azóta a tanulási kedv, sokan szakmásító tanfolyamon vesznek részt, szakmai, politikai oktatásra jelentkeztek.

Qéytűm ha (ék a rDaiuut

Pihennek a hajók a bajai téli kikötőben.

Mohács magasságában en zajlik a- Duna, a bal ;on a jégtáblák összecsúsz- — érkezik a jelentés Ba- a Vízügyi Igazgatóságra.

\ Bajai Vízügyi igazgató- egyik szobájában az URH ó adó-vevő mellett Rich- József, főmérnök inspek- ik. Valóságos kis „vezér- ’ dolgozik itt, feladatuk, y a jelentés alapján azon- intézkedjenek, töressék a :t a Dunán. Irányításuk alá egész kis jégtörő flotilla tozik. A mohácsi szakaszon •om, egyenként 600 lóerős törő hajó várja a rádiópa- icsot, hogy a parancs érmében azonnal a veszélyes yre siessen.

Megszólal a rádió:

— Halló, itt százas... Halló, itt százas kéri az irányítást — jelentkezik az egyik hajó.

— Itt központ. Itt központ. Helyzetjelentést kérek — mondja a mikrofonhoz hajolva a főmérnök.

— Jelentem, hogy a mohácsi kikötőnél a jég áll, a vízállás 10 centivel emelkedett...

Ismét a főmérnök veszi át a szót:

— A százas menjen le a határig és alulról felfelé rombolja az álló jégmezőt.

— Utasítást vettem. Végrehajtom.

Itt ülünk a főmérnökkel a kis szobában, az asztalán grafikonok, jelentések. S míg a jelentéseket tanulmányozzuk, «aitatotf1 Ifcbfes alatt, a jugoszláv határ közelében a kapott utasításnál: eleget téve a százas jégtörőhajó befúrja páncélozott orrát a jégtáblák közé, törik, recseg a jég, s a jégtáblák lomhán megmozdulnak dél felé ...

Piros és kék ceruzával rajzolt grafinokat terít elém a főmérnök. A jelentések alapján pontosan vezetett grafikon jól mutatja a Duna jéghelyzetét. A jugoszláv határig a grafikonokon, csak egy-egy rövidke szakasz a teljes beállást jelentő piros szín. A kék szín a zaj- lást mutatja. A határiól lefelé azonban csak pirossal rajzolt vonalakat iátok.

— Igen, a jugoszláv határtól áll a Duna jege — mondja a főmérnök, aztán arról tájékoztat, hogy a magyar—jugoszláv vízügyi megállapodás értelmében kölcsönösen 'tájékoztatják egymást a Duna jéghelyzetéről is. A zombori fo- lysmmémöki hivatallal vannak kapcsolatban, ahonnan meghatározott időnként adják a jelentést. A legutóbbi jelentés szerint kedden Apatinnál két helyen is állt a Duna jege.

— Veszélyről egyelőre szó sincs — mondja, —az utóbbi kétnapos eső alaposan megtisztította a Dunát a jégtől.

Ismét serceg a rádió.

— Halló, itt százas. Halló, itt százas ...

— Itt központ.

— Halló, itt százas. Jelentem, hogy a határtól felfelé haladok, munkámat a parancs alapján

— Rendben — mondja a főmérnök, s ezzel a beszélgetés véget ér.

— Félóránként jelentkezik a hajó — magyarázza a főmérnök, — mindig tudjuk, merre van, mit dolgozik.

Ügyes dolog ez a rádióval irányított jégtörő flotilla. Immár harmadik esztendeje mindig megjelennek a hajók, ha szükség van rájuk. Eszembe jut 1956 tavasza, amikor jeges árvíz zúdult végig megyénkben a Duma mentén, s nyomában házak omlottak össze... Ha akkor is lettek volna jégtörő hajóink, talán könnyebb lett volna a helyzet. Jelenleg 6 jégtörő hajónk van, de évenként újabb és újabb hajókkal gyarapodik ez a speciális flotilla.

— A hajók december 28-án kezdték el itt a Duna alsó szakaszán a munkájukat — mondja a főmérnök. — Most már azonban az enyhébb idő beálltával, a napokban ismét visszamennék Budapestre, ahol uszályok vontatására használják őket. Mehetnek, mert Bajától felfelé szinte jégmentes a Duna, ki kell használni a hajózási lehetőséget. A bajai téli kikötőből is elment most két román hajó — felfelé. A délnek haladó hajók azonban még a kikötőben vesztegelnek.

Mikorra ezek a sorok megjelennek a jégtörőhajók már Budapesten lesznek, de bármikor készen állnak arra, hogy szükség esetén ismét munkához lássanak

3

MIT VISZ A VONAT?

Daruval rakják ki az AGROKER részére érkezett silókombájnokat.

Itt pedig kéneavas ballonokat raknak teherautóra, hogi mielőbb a pécsi akkumulátor javítóhoz jusson.

Vagonszám szállítják a lyukas edényeket a hulladék1 dór -ől,

de körül’- ’lül ugyanennyi új is érkezik.

Ezek a „pacik” a ferencvárosi vágóhidra mennek, onnan bizc nyara lágyulói formájában utaznak tovább.

Erb János felvétele