Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

t NAPLÓ IMS. JA.VClR l A közlekedési balesetek MOZAIK A VASAS! ISKOLÁBAN •a „mágnesei' Front át vonuláskor van a legtöbb baleset Az emberek nagy része nem túlzottan érzékeny A frontátvonulások hatását 9 esztendő, több mint húsz­ezer balesetének feldolgozá­sával vizsgálták meg a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium pályaalkalmasság­vizsgáló intézetének szak­emberei cfr. Horváth László Gábor kandidátus, az intézet vezetője irányításával. A frontátvonulásokat meg­előző és követő, egyaránt 68—r 68 órás, összesen tehát 136 órás időtartamot nyolcórás • szakaszokra bontották és sta­tisztikát készítettek arról, hány baleset történt ezekben a szakaszokban az egyes frontátvonulások alkalmá­val. Végül összeadták a kü­lönböző frontátvonulások azo­nos periódusaira kapott szá­mokat — s igen érdekes ered­ményhez jutották. Kiderült ugyanis, hogy a legelső nyolcórás periódus­ban, amely hatvan órával a „front” előtt végződött, ösz- szésen 16 baleset történt; 40 órával később, vagyis körül­belül egy nappal az új lég­tömeg érkezése előtt viszont már 746. A következő nyolc­órás szakaszokban a balese­tek száma még gyorsabban emelkedik: előbb 1277-re, majd 3287-re, s a frontátvo­nulás. pillanatát is magában foglaló nyolc óra statisztiká­ja már 7283 balesettel, vagy­is az összes baleseteknek több mint egyharmadával „tető­zik”. Ezután a balesetek szá­ma körülbelül ugyanabban a tempóban csökken, ahogyan előbb emelkedett. Szerencsére az emberek nagy része nem túlzottan ér­zékeny az időjárási változá­sokra. Az ő esetükben tehát ilyenkor sem növekszik a baleseti veszély. Fokozottan veszélyesek azonban a gyen­ge idegrendszerűek, a bete­gek, az alkoholisták, az indu­latosak, az ingerlékenyek, va­lamint az agresszív, illetve- félénk, szorongásra hajló be­állítottságúak. A megfelelő csoportra gya­korolt hatásuk tekintetében azonban a vizsgálatok nem mutatnak lényeges különbsé­get a két különböző front- átvonulás, a hideg levegőt hozó betörési front, és a meleg légtömegekkel érkező felsiklási front között Ez pe­dig arra mutat, hogy nem a különböző légtömegek eltérő fizikai, kémiai és elektro- fizikai tulajdonságai, hanem kifejezetten a légtömegek cse­réje okozza az emberi szerve­zet működésében azokat a zavarokat, amelyek később már esetleg a baleseti statisz­tikában tükröződnek. Nagyméretű mozaikkal szándékoznak díszíteni a vasasi általános iskolát, s a mo­zaik elkészítésére pályázatot hirdetett a városi tanács. Egy budapesti > festőművészen kí­vül két pécsi festőt, Simon Bélát és Soltra Elemért kérték fel, hogy készítsenek pályá­zati tervet. Január végén bírálják el a terveket, s döntik el, hogy a benyújtottak közül melyiket készíttessék el a művésszel. Képünk Soltra Elemér pályázati munkájának vázlatát ábrázolja, Késsül Pécs kulturális fejlesstési terve Az Országos Tervhivatal, közvetlenül pedig a Művelő­désügyi Minisztérium megbí­zást adott az egyes területek távlati fejlesztési tervének el­készítésére. Pécsett a városi tanács művelődésügyi osztálya fogott hozzá a nem könnyű feladat megvalósításához. Ké­Lányok a sztriptíz-bárból Látogatásunk az egyik köz­ismert bécsi sztriptiz-bárban — a lányoknak szólt. Honnan jöttek? Hogyan vélekednek munkájukról? — ezt próbál­tuk firtatni körükben. Kéken és vörösen ragyogja be a Kártnerstrassét a Mou­lin Rouge neonfelirata. Kerek táncparkett, asztalokkal, eze­kekkel körülvéve, hátul pá­holyok, a karzaton ugyanúgy majd néhány szeparé és a bár. Hogy kik üldögélnek itt9 Hármas-négyes csoportokban urak: szemmel láthatóan üz­letemberek, vagy valamilyen nemzetközi kongresszus részt­vevői. Néhány házaspár, vagy szerelmespár, aki rászánt egy- egy ezrest, hogy egyszer éle­tében részese lehessen az iga­zi „édes életnek”. Az asztali lámpák elalusz­nak. Nagy darab, vörös hajú, feltűnően feljett lány lép a dobogóra. Leül egy székre, lassan, kényelmesen leveti hosszú kesztyűit, majd odalép az egyik asztal mellé, s ringó csípővel felkér egy kopasz | amerikait, nyitaná ki ruhája zippzúrját. A derék tír fülig elvörösödik, de neje bátorí- tón bólint feléje. Végül is re­megő ujjakkal kibújtatja a lányt ruhájából. Az emberek köröskörűi tcacarásznak. Sor­ra hull le ezután az egyéb­ként sem éppen túlöltözött lányról minden ruhadarab. — Aztán egyszer csak nem ma­rad rajta más, csak a rend­őrileg előirt nylon-három­szög. .. Tima Rosé, a vörös hajú „■művésznő” itt vau most asz­talunknál. Bécsi lány. Mióta dolgozik a szrtriptáz- ben? — érdeklődtünk. — A jövő hónapban lesz egy éve. Úgy történt az egész, hogy táncolni tanultam, az- i tán — munka nélkül marad- ; tam. Az artistaügynökségen megkérdezték, dolgoznék-e meztelen felsőtesttel. Igent mondtam. Tizennyolc éves ko­romig még ruhában táncol­tam, de azután — mert előbb nem szabad, tiltja a törvény — sztriptízt, csináltam már... — Nem zavarja, hogy eny- nyi ember előtt kell vetkóz- Bde? — Egyáltalán nem. — .És mit szól mindehhez | m mama? — Semmit. Maga is tám-í oosnő volt. Jól keresek, s így j ite jgy is éjszaka, kéH dől®oe-í nőm, ha már ezt a pályát vá­lasztottam. Most ketten jönnek aszta­lunkhoz: a „Red Twins” (Vö­rös Ikrek) nevet viselő test­vérpár Németországból, falu­ról érkeztek Bécsbe, amint ez kiejtésükön ds erősein érző­dik. Hogy honnan? — Cóó, ne kérdezze ezt... Szüléinknek egy kis föggyük van, oszt nem is tuggyák, hegy mink sztriptízt csinyá- lunk ... Azt hiszik, csak úgy táncolunk... — És hol lépteik mér fel? — Berlinben, Géniben, Ba­selijén, Zürichben... — Zürichben? Hisz ott min dent bezárnak éjfélkor. És az Erkölcsvódő Egyesület? — Van azért sztriptíz ott is! És az éjféli zárára igazán kel­lemes dolog... így is jól ke­resünk, b korábban ágyban vagyunk... * — Tanultak valahol táncol­ni? — Aááá, iszen mi csak ama­tőrök vénánk... Hogy első ízben hogy érez­ték magukat sztriptíz közben ? — Furcsa érzés vót... Két- három hónapra is szükségünk vót, míg megszoktuk ... Ma már a ruhával együtt gátlásaikat is levetkőzik, hisz semmi az egész... Az utolsó lány, akivél be­szélgettünk, német származá­sú, de Franciaországban nőtt fel. Garina de Paris néven szerepel. Sztriptiz-specialista. — Anyu ott ül — mutat egy szék felé, — ő mindig velem jön. De apu és, a nő­vérem polgári foglalkozást űz Párizsban. Canina festő és szobrász- modellként indult. — Melltartót reklámoztam, mert megvolt hozzá az ala­kom... De nagyon keveset kerestem... Elmentem egy éj­jeli lokál balettjébe táncolni. A tánckar aztán feloszlott, s így lettem — sztriptiz-támeos- nc ... Bár más modellt állni, mint itt táncolni. Ott mégis csak kollégák közt volt az ember... • Ismét ott ülünk a nézőté­ren. Az előadás megy to­vább. Itt a méregdrága lo­kálban, és kint, a város pe­remén is — olcsóbb keretek között. Nyugaton a sztriptíz diadalútja szinte a korszak jelképévé vált. Es talán az is: csillogó, villogó, izgató szim­bóluma a hanyatlásnak, a zül­lésnek. A sztriptíz elődei is áiadalutat jártak egy-egy tár­aidek«* teamaak séffé-«, A kp­mai rabszolgatartók dáridói és orgiái, a feudális korszak ki­csapongásai nem csupán né­hány kiváltságosnak jutottak osztályrészül, hanem — olr esőbb, szerényebb keretek kö­zött — az egész társadalom számára életszükségletet jelen­tettek. Ma is így van ez. Csák az az érdekes, hogy azok az or­szágok, amelyek nem tartoz­nak a „szabad világhoz”, jól megvannak sztriptíz nélkül is. Még Kuba is, amely nem olyan régen — két-három éve — az élvhajháez amerikaiak számára valóságos sztríptiz- pa.radicsom volt. Nem a bűnös szenvedélyek poklát akartuk bemutatni a sztriptíz-bárral, s létezésének okára nem is az előkelő mu­latóban találhatjuk meg a fe­leletet. Annál inkább számta­lan fiatal lány sorsában. Ab­ban a világban, ahol a test ritmikus vetkőztetése többet hoz a konyhára, mint egy egész hónapi fáradtságos mun ka. Mert amíg így lesz, addig mindig lesznek fiatal lányok, akik ezt a könnyebb utat vá­lasztják. (A Stimme der Frau c. osztrák lapból.) szül egy oktatási és egy nép­művelési terv. A népművelés húszéves fej­lesztési terve elsősorban a művelődési otthonok és könyvtárak fejlesztését foglalja magába. Báló István, a Várom Művelő dést Ház vezetője így foglalta össze röviden a tervkészítés feladatait: — A munkának még egé­szen az elején vagyunk, éppen csak egy megbeszélést tartot­tunk eddig. Most kell felven­nünk a kapcsolatot a tanács tervosztályával is, hiszen is­mernünk kell a lehetőségiek határát is, mielőtt a terv rész­letedhez hozzákezdünk. Kétol­dalú lesz a munka: egyfelől felmérjük, milyen létesítmé­nyeink vannak, milyen felsze­reléssel, adottságokkal, hiá­nyosságokkal, másfelől a cél­kitűzéseket, követelményeket gondojuk át, hogy összehan­golhassuk a kettőt. A város művelődési házai és művelő­dési termei egyaránt elsősor­ban bővítésre szorulnak. Leg­több helyen korszerűsítésre, fejlesztésre is szükség van. A kialakítandó új városrészek­ben kulturális kombinátokat terveznek, de ehhez hasonlóan kellene az eddigi létesítménye­ket is átalakítani. Szöllősy Kálmán, a városi könyvtár vezetője a követke­zekkel egészítette ki a tájé­koztatást: — A városi könyvtárnak je­lenleg 50 ezer kötetnyi könyv­állománya van. A megszokott gyarapítási ütem mellett húsz és múlva egy 160— 200000 kötetes könyvtárral számolhatunk. Mondani sem kell, hogy már maga ez is je­lentős bővítést, fejlesztést kö­vetei. Azonkívül a váméi: a je­lenleginél összehasonirthatat-i lanül jobban be kell hálóznia a fiókkönyvtárak rendszeré-! nek. Minden lehetőséget meg kell adni a lakosságnak ahhoz, hegy kényelmesen, kulturái- tan, igényének megfelelően jusson hozzá a könyvekhez. Például feltétlen szükség van a város területén megfelelő olvasótermekre a könyvtárak­ban, jól felszerelt, bőségesen ellátott, klubszerű olvasóter­mekre. És van még számos követeknésiy, amelynek húsz év alatt meg kell valósulnia — Például — veszi át a szót ismét Baló István — ei kelle­ne azt érni, hegy a művelő­dési házak és a könyvtárak egy tömbben, valódi kulturá­lis kombinát jelleggel, működ­jenek. Reméljük, az új város részekben így is lesz, de meg szeretnénk valósítani ezt itt, a régi és feltétlenül átalakí­tásra szoruló művelődési há­zakban is. Az mindenesetre tény, hogy ezekre a célokra többmillió forint áR majd rendelkezésre, s a távlati terveknek nem csekély szerepe van abban, hogy ezt a lehető legcélszerűbben, leg­gazdaságosabban és legna­gyobb eredménnyel használjuk fel. Készül tehát Pécs város 39 éves kultúrfejlesztésá terve. Március végén már részletei­ben is kibontakoznak majd a művelődést szolgáló elképze­lések, amelyeknek megvalósí­tása a követkéz» évek felada­ta less. ÜJ TÁNCISKOLA kezdődik Január tizenötödikén, kedden este 7 órakor a Vasútas Kultúrotthonban. (Váradi Antal «. 7/ü. szám.) Tanít: Balog. Sima és mintás dunnahuzatok 3 és fél, Illetve 4 szeles 188.------- 260.— Ft S ima és mintás nagy- párnahuzat 58.-------- ßä_­P aplamiepedők 151.30 — 205.— Ft Lepedő 140x198 cm széles 95.­Met dunna-tóik. 3 és fél, ill. 4 szeles 180.------- 213 ­W ett nagvpámatok Ft Ft vászon?- és kész ágyneműd régi helyett! I {Hallózás MIBE KERÜL A MEREDITH-ÜGY? Az amerikai kormány ruosß nyújtotta be Mississippi -ál­lam. vezetőinek a fajgyűlölet „számláját”. A Meredith-ügy idején ugyanis a rend fenn­tartása 1.6 millió svájci franknak megfelelő összegbe került. Ebben nem foglalta­tik benne a katonai erők odairányításának költsége; — a néger diák egyetemi ta­nulmányainak folytatásával kapcsolatban 30 000 főnyi ka­tona vett részt a „kedélyek lecsillapításában” és még ma is 500 katona vigyáz Mere­dith testi épségére. VARRÁS HELYETT — RAGASZTÁS Röviddel miután amerikai sebészek a műtéti csipeszek helyett megkezdték speciális ragasztószalag álkalmazásái a sebek összefogására, most feltaláltak egy új ragasztó- szert is, amely helyettesíti a varrást. Ezentúl a véredé­nyeket nem varrással, ha­nem a plasztik anyagból ké­szült ragasztóval lehet majd összekötni. Az eljárásnak, feltalálói szerint, a követke­ző előnyei vannak: a szöve- t két azonnal összefogja es pedig olyan erővel, amely - lehetetlenné teszi, hogy el­váljanak egymástól, mielőtt bekövetkeznék a természetes behegedés. A ragasztóanyag nedves szöveteken ú „köc1 és ez emberi test hőmérsék­letén megtartja valamennyi sajátosságát. Végül, de nem utolsó sorban, baJetérivmölő hatása is van. SZÍNHÁZ a borpincében Egy régi pborpincében lé­tesített 89 néző befogadására, alkalmas miniatűr színház akkora sikert aratott Kop­penhágában, hogy elhatároz­ták, hasonló zat létesítenek a dán tenge­részet egyik volt aknaszedő hajóján. Az úszó színház va­lamivel nagyobb lesz, 175 nézőt tud majd befogadná. A Koppenhága környéki E^jjerg halászkikötőben fbg horgonyozni és januárban nyitja meg „kapuit” a csó­nakon étkező közönség előtt, PORTUGÁLIÁBAN BETILTOTTAK A PROSTITÚCIÓT Szilveszter éjszakáján szűnt meg hivatalosan 'Pom tugáliában a prostitúció. A hatóságok soha nem közöltek adatokat arról, hogy hány nyilvános ház és prostituált volt az országban. Nem hi­vatalos adatok szerint azon­ban a nyilvántartásba vett prostituáltak száma 7000 kö­rül mozgott, a nők egyhar- mad része 16 éven aluli volt Portugália volt az utolsó latin nyelvű európai ország. ahol még nem szüntették be a prostitúciót. EKKOVEK A LOMBIKBAN A Halle körzetben lévő bitterfeld-i ' elektrokémia kombinát Kélet-Németország első üzeme, amely lombik­ban ékköveket állít elő. A. mesterségesen előállított kö­vek 15 színárnyalatban ké­szülnek. Az üzem specialitá- sa a füsttopáz és különféle arnettsztszerű mű-kövek. A bitterfeldi üzem ipari célokra is állít elő köveket; elsősorban órákhoz és igen érzékeny mérőműszerekhez, lemezjátszókhoz, stb Közlemények A Leöwey Klára Gimnázium épü­letében folyó tanfolyam, valamint a legsürgősebb belső átalakítási munkaiatok miatt a tanítás 2 nap­pal később kezdődik. Első tanítási nap: 1963 január 10. csütörtök. Dr. Görcs László igazgató k Az Építők ‘ Szakszervezetének Nyugdíj Csoportja 1963. január 8-an a szaksezrvezétek székházá­ban Pécs, Színház tér í. féleme­let klubhelyiségben taggyűlés tan. amelyre teljes számú meg­jelenést kérnék. A Magyar Autóklub pécsi cso­portja, 7-én, hétfőrj 18 órakbr klubnapot tart a Nádor, kávéház vadasztermében. Kérik a klubta­gok megjelenését, figyelemmel . -a tárgy .fontosságára. %

Next

/
Thumbnails
Contents