Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
4 ftlAPLÖ 1963. JANUÁR 6. 1 Igen, ez is lehetséges. A szovjet tudósok műve az a gigászi méretű rádióteleszkóp, amelynek segítségével felfogják a világűrből érkező jelzéseket. Nyolc hektáron terül el az óriási berendezés. Érzékenységére jellemző, hogy a leghatásosabb csillagászati eszközökkel sem észlelhető messzi csillagcsopor- tckat is felfedezi. A rádióteleszkóp eredetisége — kereszt alakja. A keresztben elhelyezett antennákkal a Napon például egyszerre 64 pont figyelhető meg. A rádióteleszkóp segítségével a kozmikus rádiósugarak forrásait is meg tudják különböztetni egymástól. Ha a közönséges teleszkópon figyelik a Napot, akkor csak felszíni rétegét, az ún. fotoszférát láthatják a csillagászok. Márpedig a bolygók életére igen nagy befolyással van akromoszféra és a napkorona. A plazmából kitörő sugarak elektron- és protonáramlatok a Föld mágnesmezejébe kerülve mágnesviharokat idézhetnek elő, s ez sok bajjal jár. A viRádiójelzések a világűrből ' A világ energiatermeléséből — becslés szerint — egy főre átlagosan ma csak 0,1 kilowatt óra jut. Amíg az energiaszolgáltatás csak e szint körül mozog, nem küszöbölhető ki — főleg a fejlődésben elmaradott országokban — a nehéz fizikai munka. A természetben található energiaforrások kétségtelenül lehetőséget adnak arra, hogy ezt a mennyiséget a többszörösére emeljük, de a modern energiaforrások (az elektromosság, a szén, az olaj, a- uránium és a tórium, a vízi energia) nem kimeríthetet- lenek. Ezért szükséges, hogy olyan új és hatalmas energiaforrásokat találjunk, amelyek gyakorlatilag korlátlan meny- ryiségű energiát szolgáltathatnak és könnyen kihasználhatók. Á napenergia A napenergia nagy lehetőségeket kínál, feltéve, ha meg- . tanuljuk, hogyan használjuk ki. A Nap másodpercenként . 40 trillió kalória energiát sugároz a Föld felé. Igaz, hogy ennek az energiának nagy ré- ,sze az atmoszférában (elsősorban a felhőkben) szétoszlik vagy részben elnyelődik. Évi átlagban a Földnek jutó nap- er ergiának csak 30 százaléka : éri el a Föld felszínét. Ha az egész 30 százalékot elektromos energiává tudnánk átalakítani, sokkal több energiát nyernénk, mint amit a termonukleáris energia maximális kihasználása szolgáltat. Ez azonban le- : hetetlen, mert ehhez a Föld egész felszínét, beleértve az óceánokat is, fényelemekkel és tcrmoelemekkel vagy más energiagyűjtő készülékekkel kellene beborítaná. De a Főidet érő napenergia egytized része is elég volna arra, hogy ■"'az energiatermelést a mainak többszörösére növeljük, és ez az crgiaforrás teljesen kimé. . .etlen. Á Föld belső hője A harmadik lehetséges és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás a Föld. magmájának belső hője. (Ez a réteg a kontinensek alatt átlagosan 3< km mélységben, az óceánok ágya alatt lényegesen kisebb mélységben helyezkedik el.) • Ahhoz azonban, hogy ezt az energiát hasznosíthassuk, kiaknázhassuk, előbb ki kell dolgozni a mélyfúrás gazdaságos módszereit. Több országban dolgoztak már ki erre terveket, és némelyiket már a gyakorlatban is alkalmazzák De valószínű, hogy valamikor a jövőben új technikák fogják a fúrást helyettesíteni: például a sziklák megolvasztása és az olvasztott anyag kivonása. Uj technikát kell kidolgozni arra is, hogy az óriási meny- nyiségű energiát a termelés helyétől nagy távolságra lehessen szállítani. Valószínű, hogy ez földbe fektetett csőhálózaton továbbított nagyfrekvenciás hullámok segítségével valósítható meg. De végül is, azt hiszem a fényemissziós erősí- tők (lasser) és a molekuláris erősítők (jnaser) tökéletesítése teszi majd lehetővé, hogy a levegőben (szűksávú fotonsugárzás vagy ultrarövid hullámú sugárzások útján) szállítsunk energiát. Energia a Harson való élet számára Eljöhet az az idő, amikor termonukleáris reaktorok alkalmazásával a Marson olyan atmoszférát és olyan klímát teremtenek, amely alkalmas arra, hogy emberi lények néhány évtizeden át ott éljenek. Er.nek alapfeltétele, hogy ott néhány száztrillió tonna oxigént termeljünk. Oxigént a Marson található vízből lehetne előállítani: ha ez elégtelennek bizonyulna, fel lehetne használni a víz elbontásakor teimelt hidrogént, hogy azzal a Marson található oxigéntartalmú érceket redukáljuk ez a folyamat egyúttal vizet is szolgáltatna. Kiszámították, hogy ha néhány termonukleáris erőművet építenének a Marson, ezzel tízezerszer annyi elektromos energiát tudnának termeiig, mint a Föld mai termelése. Ha ezt az energiát a víz elektrolízisére használnák fel, fel lehetne halmozni elegendő oxigént. Energia a Holdból Egy másik távoli álom, 4 1 Hold felhasználása mint energiaforrás. A Hold felszíne tizen hatszor kisebb, mint a Földé. Mivel azonban a Holdrak nincs atmoszférája, minden »felület egységét háromszor annyi sugárzás éri, mint a Föld hasonló területű felületét. Ez azt jelenti, hogy a napenergia elnyelése szempontjából a Hold felszíne a Föld felszín 1/5 részének felel meg, a Hold tehát nagyjából ugyanannyi energiát kap, mint amennyit a Föld kontinensei. így teliát, ha sikerülne a Hold felületét félvezetőkkel és nagy hatásfokú fényelemekkel beborítani, és módot tudnánk találni arra, hogy a termelt elektromos energiát — például rádióhullámok útján — elszállítsuk, a Holdból egy gigantikus erőmű válhatna, mely a Föld számára sok trillió kilowattóra energiát termelne. A Holdon lehetne véghez vinni az atom és termonukleáris folyamatokat, és így ‘a Föld mentesülne a radioaktív szeny nyezéstől is. harokkal kapcsolatban viszoni csakis a rádióasztronómia szolgálhat pontos adatokat. Hisz 0 napkorona sokszor métere: hullámokat bocsát ki magából Milyen messzire tekint visz- sza a múltba a rádióteleszkóp szeme? Mintegy tízmilliárd fényévre! Ezek a rádióhullámok ugyanis akkor keletkeztek, amikor bolygónk még nem is létezett. A kozmikus rádióhui lámok energiája a legkisebo földi adóállomáséhoz képest annyi, mint egy csepp víz az óceánnal szemben. A szovjet tudósok azonban a rádióteleszkóp segítségével ezt a cseppet is fel tudják fogni, hogy elárulja nekünk, mi történir a mi Tejut-rendszerünktő, messze a világűrben. Jéggyár a hajón A Szovjetunióban, a Kás- pi-tenger halászainak jobb munkája érdekében, jelentős újítást vezettek be. Átadtak üzemeltetésre egy olyan hajót, amelyen nemcsak modem hadfeldolgozó üzem mőködik, hanem egy nagyteljesítményű modem jéggyár is. A jéggyár terméke — 18 fok Celsius hőmérsékleten tartja a raktárát. Ennek következtében naponta 30 tonna halat konzerválhatnak. Minthogy a halak feldolgozása a hajón történik, erről a halász- kombinátról — amidőn kikö — azonnal vagonokba rakják át a csomagolt és fogyasztásra kész halkonzerveket. A sarki fény hangja... Alaszkában élő öreg bányászok szerint a ragyogó sarki ténynek „suhogó hangja” van. A sarkkörön vagy annak közelében élő emberek gyakran állítják, hogy a fényjelenséget bizonyos zörejek is kísérik. Mesterséges denevér Hosszú ideig titok maradt a Doppler-hatás a denevér re* denevér bámulatos tájéko- pülése közben írunt. ig fellep* zódó képessége a sötét- tehát áz érzékelés 1 ehetősége ben. Csupán az ultrában- is adva van. gok alaposabb vizsgálatával és Ezt a jelenséget hasznosí- természetesen a denevér élet- lottáfc az egyelőre még kizá- tani vizsgálataival sikerült ki- rólagos tudományos kísérlet deríteni, hogy ez á furcsa kis keretében az amerikai Lock- állat a sötétben való tájéko- heed repülőgépgyár elektroni- zódásra a Doppler-radar kiasz- kai osztályának kutatói, ami- szikus elvét használja fel. kor egy összesen 6 kisugárzó fokáig .azt hitték, hogy a és érzékelő (vevő) elemből álló denevér azért képes tápláló- ultrahangos „műdenevért” kékét a levegőben is elfogni, szítettek el. A kisugárzó egy- mert nagyszerű látása van. ségekről kiinduló ultrahang Amikor azonban kiderült, hullámokat a készülék előtt hogy teljesen vak denevérek levő esetleges akadályok visz- sem halnak éhen, merőben szaverik és a hat egység meg- más mechanizmust kerestek a felelő koordinálás útján pon- denevér kiváló tájékozódó ké- tos tájékoztatást ad arról, _______________ hogy mekkora távolságra van a készülék használója előtt a kérdéses akadály. Ennek megfelelően a készülékhez kapcsolt fejhallgatóval bizonyos magasságú vagy szaporaságó jelzőhang hallatszik:; kéllö gyakorlással el lehet sajátíta- n* a műdenevér ; kezelését és |így a kis távolságra, való. tökéletes tájékozódást. A kisugárzott ultrahang energiája nem nagy, úgyhogy a készülék csupán 6 m-en belül ad információt a használója előtt levő akadályokról. Ennél nagyobb teljesítményre nincs is pessége mögött. Kísérletek so- szükség, mert hiszen akkor rám a denevér 1 mm. átmérőjű már annyi zavaró, hamis jel órátokat kikerült és csupán a lépne fel, hogy ez a tájékozó- 0,3 mm-nél vékonyabb huzal- ^ teljesen Ehetetlenné szalakat nem tudta. mar esz- , . Eted. tenne. Azóta megállapították, hogy A készülékinek előrelátható- a denevér ultrahang im'pulzu- lag elsősorban a vakok vehe- sokkal „dolgozik”: 50 kHz kő- tik majd hasznát. Minimális rüh frekvencián sugároz ki és begyakorlás árán biztonsággal halloszervevel észlelni tudja a ,, . .... , • fülébe eltérő frekvenciával botolhatja a látás erzetet az Ult- visszaérkező rezgések közötti rahangos, denevér-rendszerű I különbséget. Minthogy a tájolókészülék. A KÉTSZÍVŰ KUTYA Egy. amerikai tudós, Gene I Wescott, az alaszkai egyetem . tanára most elhatározta, hogy ! a legkorszerűbb és igen érzé- | kenv műszerek segítségével ; végére jár ennek a kérdésnek. Véleménye szerint az a ta- j ! pasztalat, hogy a kutyák üvöl- leni szoktak sarki fény ide- 1 jén. szintén bizonyítja, hogy bizonyos hangokat hallanak I amelyek az emberi fül számára nem kivehetők. Az Északi-, illetve a Déli- , sankon tapasztalható fényje- ' lerségek leggyakrabban a Főid vjagyimir Gyemihov sétáltatja két mágneses pólusa, magne- Griskat, a készívű kutyát, ses mezők közelében tűnnek 1 feL Kétféle „aurora” létezik: j Gyemihov doktor szerint j az ív, amely a látóhatártól in- még az idén páratlan kísér - i dúl ki, és szivárványként fog-| letre kerül sor: emberen haj-! ja át az eget, vagy az úgyne- j tanak végre végtagátültetést. | vezett „korona”, amelynél a j Vlagyimir Gyemihovval az j sugárnyalábok legyézőszerűen j ismert szovjet kutató sebész-\ terülnek szét az égen. Az | szel beszélgettünk, amikor új! Északi-sa rkon ezt a jelenséget j látogató érkezett. A jövevény, j Aurora boreahsnak, a Déli- ! aki a mentőszolgálat Szkli- \ sarkon Aurora austrahsnak j fcszovszkij Intézetének szerv- mondják. A legutóbbi tudó- ! átültetési laboratóriumában.] mányos magyarázat szerint j az igazgatói szobába lépett, ji- | úgy vélik, hogy sugárzás, il- atal ember volt. Lábának letve a Napból kilövellő elek- j minden mozdulatára halkan J ti omos töltésű részecskék idé- | megnyikordult valami: művég-1 zik elő a jelenséget, amikor j tagja volt. összeütköznek az atmoszféra! — Üljön csak le Vologya —! feisörétegében levő gázokkal : mondta Gyemihov —, mind- j éb izzásba hozzak azokat. ‘.Járt sort karitünk magám vs. i A sebész ezután folytatta a beszélgetést: — A műtétet, amelyet Gris- ka juhászkutyán. végrehajtót ■ tunk, szépen sikerült, amiről néhány perc múlva saját szemével is meggyőződhet. Mindkét szive rendesen működik, s nemcsak, hogy egyik nem zavarja a másikat, hanem még segíti is: a második, átültetett szív átvette a terhelés egy részét. Griska műtétje óta csaknem száz nap telt el szövődmény nélkül. Ez azt igazolja, hogy e kísérletek folytatása indokolt. Éppen ma egy óra múlva, egy másik kutyán megismételjük a kísérletet. Griskának rövidesen kétszívű és háromtüdejű „ikertestvére” lesz. Gyemihov évek óta foglalkozik az izgalmas kérdéssel: hogyan lehetne az élő szervezet beteg szerveit — egy másik élőlény egészséges szerveivel kicserélni, — Műtőinkben már nem ritka a „mesterséges tüdő és szív", amely rövid időre lehetővé teszi e szervek kikapcsolását. A készülék egyelőre csupán három órára tudja bizto- j sitani a mesterséges légzést és 1 vérkeringést. De vajon szüksé- \ get-e hogy ezt az időt felemeljük? Szerintünk enélkül is Célt érhetünk. A beteg szervezetéhez a műtét időtartamára. de ha kell korlátlan időre a műtét után is, áttetsző műanyag borítóban élő szerveket kapcsolhatunk. Laboratóriumunk ennek az elgondolásnak a kivitelezésén munkálkodik. — Most pedig hadd mutassam be Vologyát — folytatta a sebész. — A fiú 23 éves, Moszkva környékén Ugyelnája vasútállomás mellett lakik. Esztendeje baleset érte, a jobb lábát térden felül amputálni kellett. De ami azután következik, azt hadd mondja el inkább Vologya maga. A fiú, aki nem akart beletörődni szerencsétlenségébe, a lapokban olvasott a prof esz- szór kísérleteiről. Mihelyt segítség nélkül mozdulni tudott, felkereste. Gyemihovot. Az arra kérte: várjon az operációval. Előbb hadd jöjjenek az állatkísérletek, s majd ha azok' sikerültek, akkor következhet az ő műtétje is. — Teljesen megbízom Vlagyimir Petrovicsban, különben nem ragaszkodnék ennyire a műtéthez — mondta nekem Vologya. — Ha egyszer sikerülnek a szív- és tüdöát- ultetések, gondolom, a végtag! műtéteknek még inkább sí- I kerülniük kell. Ma azonban erre a műtétre még nem kerülhet sor. Gyemihov doktor azonban búcsú- zás közben már azzal bíztatta Vologyát, hogy azért az idén meg fogja operálni. Egyedülálló vállalkozás lesz ez! Gyemihov ezután a műtőbe invitált, ahol már előkészítették a kísérleti állatot. A szomszéd helyiségből vidám csaho- lással egy jól megtermett juhászkutya rontott felé. A hi- res-neves Griska volt, a kétszívű kutya. Látszott, hogy jól érzi magát. . Gyemihovot a műtőben az asszisztensek mellett két vendég is várta: dr. Kessel ismert aügol sebész és az amerikai Eugene Shirokoff doktor. A műtőasztalon egy komondor feküdt. Oldalán leborolválták a bundáját, bőrén szinte átütött a szívverése. Gyemihov megkezdte a bemosakodást. Ekkor újra ott termett Griska., s barátságosan odadörgö- lözött a műtétre előkészített állat pofájához. Az egyik ápoló nyomban elvezette. A nap hőse ezúttal már nem Griska volt... V. BEL.lK.Ct3u Villamos energia a vízből, a Napból és a Föld mélyéből Ida: HiUdái Szcmfanv* Hobel-cUias kémikus öntnííköda M Prága központi pályaudvarának pos tahivatalában nem okoz már gondot a csomagok és egyéb küldemények osztályozása. — Nem mintha panaszkodni akarnánk, hogy kevés a küldemény és elhanyagolnak bennünket a feladók — nevet Voj- tech Konicek, az egyik csomagcsopor tosító. — Van belőlük bőven, tálán né ha sok is az „isten áldásból”, de ma már könnyűszerrel elbánunk velük az automata csomagosztályozó jóvoltából — mutat az óri ásá csarnokban szán te éjjel-nappal üzemben lévő ötletes és mégis igen egyszerű berendezésre. Jarósilav Zvaddl és Zdenek Miatous mérnöknek a Gyógy szer-Kutató Intézet gépesítési központja két tehetséges dolgozójának találmánya valóban nagy könnyítést jelent a postahivatal számára. Egyetlen óra leforgása alatt ez a gép a legnagyobb pontossággal nem kevesebb, mint 1200 csomagot osztályoz és csoportosít. Milyen elveik alap ján történik a csomagok osztályozása? Az automata be rendezés elektromos relék és fotocellák módszerén alapszik. A csomagküldeményeket az emeleten lévő szállj tószalagna helyezik. A vezérlőasztal kezelője elolvasta a küldeményen feltüntetett rendeltetési helyet — ehhez körülbelül két másodpercnyi ideje van — megnyomja a szállítási irányt jelző gombot, ezáltal impulzust ad a fénysugárnak, amely működésbe hozza a berendezést. A szállítószalag mentén felszerel karok a gombnyomás folytán meglő kik a szalagon futó, előttük elhaladó csomagokat, amelyek a karókkal szemben elhelyezett lejtős vályúkon lecsúszva az alájuk előkészített csomagszállító-kocsikra esnek. r A csomagok egyszerre tizenhat föld rajzi irányba csopor tosíthatók. A cso- magosztályozómak mindössze a földraj ú fogalmakkal ke'l tisztában lennie. Ha például a rendeltetési hely; a szlovákiai Malacky. akkor a csomagot Konicek elvtárs gombnyomásra a Bratislava irányába tartozó küldemények csoportjába sorozza. Súlyos csomagokat azelőtt izmaik megfeszítésével 10— 12 dolgozó hordta széjjel a csarnokban. És ma? A munkaerő megtakarításon kívül — mindössze két csoportosító dolgozik az automatával, s munkájukat fáradságmentesen és gyorsan végzik.
