Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

iWS. JANUAR 31.

HIAPLÓ

3

A vállalati átszervezésekről

Az előbbi éveik gazdaságpolitikai elemzései minden eddiginél jobban megkövetelik a termelőerők teljes értékű hasznosítását. Gazdasági céljaink megvalósítása érdekében a gaz dasági irányítás eddigi módszerei, szervezeti formái olyan irányú korszerűsítést igényelnek, amely biztosítja a termelő erők nagyméretű koncentrálásait. Ennek eszköze a vállalatok jogi koncentrációja ((összevonása), amely megteremti az előfeltételeket a termelőerők valóságos összevonásához és ezzel megalapozza a közeljövő gazdasági eredményeit.

Közgazdászi szóhasználattal élve a vertikális összevonáson kívül az úgynevezett horizontális összevonások gazdasági előnyei sem kétségesek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az azonos terméket vagy termékeket előállító vállalatok egyetlen vállalattá tömörülnek. A folyamatban lévő országos méretű és már pozitív eredményeket is hozó összevonásokon kívül ha nem is nagymértékben, de a megyénk területén is sor kerül összevonásokra Köztudomású tény már a két nagy szénbányászati tröszt, a komlói és a pécsi tröszt összevonása. A vállalatok összevonása, illetve átszervezése nagyobb termelő- egységek létrehozása nemcsak közgazdasági

«*I»í és gyakorlati problémák

egész sorát vetette és veti íél ma is, hanem számos kérdés megoldását teszi szükségessé a jog és ezen belül különös súly- lyal a munkajog területén is.

A jogi összevonások (vállalat egyesítése) elkerülhetetlenné tehetik egyes munkakörök megszüntetését, munkakörök összevonását, speciális, illetve másfajta képzettségű dolgozók alkalmazását, de a fentiekkel ellentétben sor kerülhet egyes munkakörök bővítésére is. Tehát szükségszerűen sor’ kerülhet dolgozók áthelyezésére, továbbá vállalati átszervezés címén eszközölt felmond á sokra.

A vállalati összevonások során ugyanis lehetőség nyílik a szellemi miunka koncentrálására is. Ez elsősorban a vezetőgárdát érinti. Mód nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló vezetőgárdából a legalkalmasabbakat és minden tekintetben a legrátermettebbeket válasszák ki az új vállalat vezetésére. Természetesen ez a koncentráció, illetve elv vonatkozik a nem vezető munkakört betöltő dolgozókra is.

Az összevonással kapcsolatos átszervezés esetleges személyi vonatkozású végrehajtására azonban fokozott felelősséget ró az érintett dolgozók továbbá munkájáról dönteni hivatott állami, társadalmi és gazdasági szervek vezetőire.

Az említett vezetőknek ugyanis a vállalati érdekek egyidejű mérlegelésével számításba kell venni az érintett dolgozók érdekeit is. Nemcsak hivatali, hanem a szocialista . erkölcsből fakadó feladatuk a szóbanfongó vezetőknek, hogy a lehetőségek figyelembevételével a belső áthelyezés lehetősége hiányéban minden erejükkel elősegítsék az érintett dolgozók mielőbbi elhelyezkedését.

Több vállalatnál tapasztalható a mindenképpen követésre méltó gyakorlat, hogy a vállalat igazgatója a korábbi átszervezés végrehajtása előtt megkereste az elérhető vállalatok igazgatóit vagy érintkezésbe lépett a munkaközvetítő szervekkel és ezen az úton

biztosított állást, illetve munkahelyet a felmondás előtt.

Mindenképpen káros azonban a személyi vonatkozású intézkedés ultimátumszerű köz lése. Az átszervezés során egyébként

mindenkivel

tisztázni kell

az érintettekre váró új feladatokat, munkakörülményeket stb., de ezen túlmenően az érintett dolgozókkal előre és időben mindenképpen foglalkozni kell. Meggyőzni őket az átszervezés lényegéről, megmagyarázni az intézkedés okait és indokait is.

A tüzetes és alapos indoklás egyébként a felmondólevélnek is elengedhetetlen kelléke, mert ennek hiányában a felmondás érvénytelen. A munkajogi vonatkozások ismertetése során a félreértések elkerülése és az e téren uralkodó bal- hiedelmek szétoízlatása érdekében szükséges megemlíteni, hogy az átszervezés a már vázolt célon kívül nem szolgálhat eszközül pusztán személy- cserére vagy esetleg .kellemetlenkedő” dolgozóktól való megszabadulásra. Nem lehet ugyanis átszervezés ürügyén bárkinek is a munkaviszonyát felmondani. A vállalat vagy a termelés átszervezése alapján eszközölt felmondásnak ugyanis csak akkor van helye, ha a vállalat átszervezése tényleg bekövetkezett és az átszervezés a felmondást válóban indokolttá teszi. Ha azonban a fenti okok fennforognak — mivel a vállalat gazdaságos működésének előfeltétele, hogy az átszervezés esetén a legjobb dolgozók maradhassanak meg a vállalatnál, az átszervezés során nem feltétlenül annak a dolgozónak kell felmondani. akinek a munkaköre megszűnt. Az ilyen dolgozót, ha a vállalatnál más munkakör ellátására alkalmas és ebben a munkakörben nálánál bizonyítottan gyengébb képességű dolgozót foglalkoztatott csak, ebben az esetben akinek a munkaköre megszűnt, át lehet ide helyezni és helyette az eddig foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyát lehet felmondással megszüntetni.

Abban az esetben, ha az átszervezés során több dolgozó között kell választani, az intézkedésre jogosultak akkor járnak el helyesen, ha a kiválogatáskor tekintettel vannak a dolgozó teljesítményére, annak képzettségére és szociális körülményeire. Ez a körülmény jut kifejezésre abban a szabályban, amely elrendeli, hogy az ismert felmondási tilalmakon félül átszervezés következtében csak különösen indokolt esetben lehet felmondással megszűntetni az olyan dolgozó munkaviszonyát, akinek négy vagy több eltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. Vonatkozik ez a csökkent munkaképességű, vagy öregségi nyugdíjra jogosult dolgozóra is akinek jo goeultsága megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább öt éves folyamatos munkaviszonya van.

E cikk keretében nincs hely a témával kapcsolatos valamennyi jogi kérdés részletes ismertetésére, azonban hivatkoznom kell az általános jogelvre, amely tiltja a joggal való visszaélést. Ebből következik, hogy minden olyan felmondás, amely joggal való visszaélést valósít meg, jogellenes még akkor is. ha a felmondás jogi lehetősége fennállt

Az átszervezés végrehajtásával kapcsolatos erkölcsi és hivatali feladatok, valamint a végrehajtás munkajogi biztosítékaival kapcsolatos ismertetése után foglalkozni kell még egy olyan problémával, melyet az átszervezésre kerülő dolgozók elhelyezkedési lehetőségeinek kérdése vet fel.

Elöljáróban szükséges megemlíteni, how a tárgyalt ösz- szevonások, illetve átszervezések nem téveszthetők össze a rosszemlékű szanálásokkal, hiszen ellentétben, ezzel elsősorban a minden dolgozó jólétét biztosító nemzeti jövedelem emelése a célja. Eredményeként többek között automatikusan és fokozatosan megszűnik az egyes munkakörökben és munkaterületeken észlelhető egészségtelen túlzsúfoltság, hogy olyan munkakörök és munka- területek is feltöltődhessenek, ahol a gazdasági fejlődést munkaerőhiány akadályozza. Tehát

senkit sem fenyeget a munkanélküliség

réme, amely nálunk már ismeretlen fogalom. Tapasztalataink szerint mér a kéthetes felmondási idő alatt elhelyezkednek a dolgozók, megfelelő de sokszor az eredetinél is előnyösebb munkakörben. Ha valaki esetleg ezen az időn belül nem tud elhelyezkedni, többnyire egyéni okokkal magyarázható. Többek között azzal hogy a széleskörű elhelyezkedési lehetőségek mellett idegenkednek bizonyos munkaköröktől vagy munkahelyektől, vagy magától a munkakörváltozástóL Inkább várnak a* elhelyezkedéssel, mig elképzeléseiknek megfelelő munkát, vagy munkahelyet kapnak.

Röviden arról van sző, hogy a sikeres átszervezés egyik záloga a fentebb említett problémának, amelynek lelkiismeretes megoldása egyben előfeltétele az 1903 évi és az ötéves terv sikeres teljesítésének.

Dr. Lénárd Emi

Asszony az asszonyokért

Csaknem minden faluban

ismerik Rameisl Ferencnét, a megyei nőtanács titkárát, azt a fáradhatatlan fiatalasszonyt, akihez mindig bizalommal fordulhattak a falusi asszonyok ügyes-bajos dolgaikkal. Nyáron a kapáló, markot szedő asszonyok között láttam leggyakrabban, de találkoztam vele számtalan tapasztalatcserén, s most a téli esték hasznossá tételének, szakköröknek és előadásoknak fő irányitója, szervezője. Otthonosan jár a falusi asszonyok között, látni, érezni rajta, hogy szereti őket.

— A falusi ember zárkózot- tabb, mint a városiak, — mondja Rameislné. — Először bizonytalannak éreztem magam közöttük, nem hittem, hogy három év alatt ennyire a bizalmukba fogadnak, s én úgy megszerettem őket, mintha testvéreim lennének. Azóta valósággal szenvedélyemmé vált a nőmozgalom. Jó érzés, hogy a félszavakból is megértem gondolataikat, és megfogalmazom helyettük, amit csak éreznek még, de ki nem mondanak. Nagyon hálásak a segítségért, és (büszke yagyok arra, hogy egyre igényesebbet a baranyai asszonyok.

— Egy éve még szólni sem mertek a gyűléseken, tanácskozásokon, s ma már többségük bátran érvel, vitatkozik. Egyre inkább háttérbe szorul az egyéni panaszkodás, egyre inkább a közös gondoltat érzik magukénak. A falusi nőtanácsoknál kialakult törzsgárdák közül nehéz lenne kiválasztani, hogy a szökédi, szefoényi, szenitlőrinci vagy kistapolcai asszonyok állnak-e közelebb hozzám.

— Nyáron többnyire csak a határban találkozom velük, de ilyenkor télen mindent megteszünk, hogy az asszonyok pihenjenek, szórakozzanak, hasznosan töltsék a hosszú téli estéket. A kézimunka szakkörök résztvevőinek munka közben előadásokat olvasnak fel a helyes táplálkozásról, hízásiról, fogyásról, az ízléses öltözködésről, a tsz-asszonyok jogairól és kötelességeiről, más népek asszonyainak életéről, mindenről, ami az asszonyokat érdekli. Érdemes megjegyezni, hogy amíg néhány évvel ezelőtt fehér holló volt asszony az Ezüstkalászos tanfolyamokon, addig ma már nők is szép számmal jelentkeznek.

Rameislné elmondotta, milyen nagy dolog felkelteni az emberek érdeklődését, kizökkenteni őket megszokott életmódjukból, felfogásukból.

— Büszke vagyok arra, hogy a baranyai asszonyok Somét már érdekli, ami körülötte történik. A nagy hóban, hidegben sem restellnek felöltözni, elgyalogolni a kultúrotthon ba előadásokra. A közelmúltban Mohácson egy nőtanácsd tanácskozásra a Duna jegén keresztül gyalogolva is eljöttek a szigetről az asszonyok. Úgy érzem, éppen az érdeklődés, a fejlődés is lemérhető abban, hogy kétszer annyi a nő a jelöltek között, mint négy esztendővel ezelőtt.

Sok, nehéz küzdelmet vívtak

meg már együtt, a nőtanácstitkár és a falvak asszonyai. Az elmúlt évi „kukorica”- kampány, a tőszám-betartás, a háromszori kapálás megszervezésében komoly része volt a nötanácsnak

örömmel hallottuk, hogy a

Szigetvári Konzerv- és Cipőgyárban Rameisl Ferencnét országgyűlési képviselőnek jelölték. Valószínűleg éppen azért itt, hiszen mindkét üzem dolgozóinak többsége nő, aki az asszonyok munkájának megkönnyítéséért, az asszonyok jogaiért szót emelő asszonyban bízik leginkább.

Rameislné még nio?t is meglepett, nehezen tudja beleélni magát, hogy érdemesnek tartották ilyen nagy bizalomra

— Nagyon jólesett, hogy a falvakban mindenütt velem örültek az ismerősök. A legkedvesebb meglepetés azonban mégiscsak a katonafiam levele volt. Azt írta:

— A rádióból hallott um, hogy képviselőnek jelöltek. Nagyon büszke vagyok édesanyámra ...

Wesztl

M.

Egy este Nagybudméron

lepislog. Nem fe csodálom.

Széchenyi Zsigmond: Csui című könyvét olvassa. Szabó Imréné varr.

i— Ma este rádiót hallgatunk. Tv-t nézni holnap megyünk. Tudja, nem minden este fűtenek. így nem járunk mindig a kultúrba. Kevés tagja van a tv-klubnak. A tagdíjból nem tudunk elég tüzelőt venni.

Dom József éknél azt mondja a házigazda:

— Ez nem mind a mi gyerekünk. Csak kettő tartozik ide.

A gyerekek nyaggatják a

nagypapát. Vetítsen. Huszonkét film van a diavetítőhöz. A felnőttek unják már ezt a huszonkét filmet, de a gyerekek nem.

— Ma mesélek majd.

— Mindig felolvas nekik a meséskönyvből — mondja Dornné. — És a gyerekeknek vissza kell mondani a mesét.

A lányuk, Spengler Antalné, most tette le a hímzést. Szép diszpárnát készít.

— Estére ezt varrom tovább. Közben meghallgatjuk a Szabó családot.

Dornnénak is lesz elfoglaltsága, Hat pár pacskert, meg négy pár zoknit kötött a télen, de mindent tönkretesz a kegyetlen idő. Ö a Szabó család '> hallgatása közben köt.

Az asztalon könyv. Tatay Sándor: Kenyér és virág című könyve.

— Olvasni is szoktunk — és szedi elő a többi könyvet is. j Hirtelenjében hatot talál.

Rafaisen Józsefné vizet visz i i kútról. A feje bebagyulálva. 1,

— Megfáztam egy kicsit — mondja, miközben a konyhába essékel.

A konyhában varrógép, sü- ' őteknő, a tűzhely mellett nagy 1 iájlingban liszt melegszik. * •— Éppen kovászoláshoz ké- 1 zülök. Reggel kenyérsütés \ j esz. Nem, nem a péknél. Itt- , ion sütöm, kemencében.

— És mű csinál a kovásza- 1

is titánt i

» Varrók. Ajaj, van elfoglaltság ilyenkor este is.

Schuszter József éknél befejeződött az etetés. Ödön — a fiú — kiabál az apjának. Jöjjön már, mert keresik. Előkerül az apa és megkezdődik a i beszélgetés.

— Most a Pécsi Rádió német nyelvű adását hallgatjuk. Ezt minden este meghallgatjuk. Jó műsoruk van. Jó volt a napokban is — és németül mondják egymásnak, hogy mi is volt jó — majd megtalálják a magyar megfelelőt is: Tudja ilyen disznótoros história volt. Nagyon érdekes volt — és nevetnek.

—i És mit csinálnak a rádióhallgatás után?

— Én csapatvezető vagyok a tsz-ben .— mondja Schuszter Ödön. — Én ilyenkor este csi- I nálom meg az elszámolást.

— Én meg ezt kezdtem ol- j vasni — mutat egy vastag \könyvet Schuszter József. Né- j zem a címet: Gonda—Selley—

| Virág: A gabonafélék terme; lése”.

— Kilenc óra felé aztán le- ' fekszünk — veszi át a szót ismét Schuszter Ödön. — Addig1 ra a gyerekek is elkészülnek a j leckével. Tudja, milyen nehéz nekik segíteni? Ha nem végeztem volna el tavaly a hétnyolcat, akkor nem is tudnák beleszólni a tanulásukba.

fi ehér prémbe burkolózva alszik a falu. Villanyszernek hunyorognak az utcán és világos, nagyablakú házak 1 csodálkoznak az utcára. Aki végigmegy a falun — csak mozdulatlanságot lát, csak cs»nd fogadja. Mintha kihalt ; lenne. Pedig bent a meleg szobákban nem állt meg az élet, j sőt kitárult. Beköltözik ilyen- j kor a szobákba a tudomány, a kézimunka, a könyvek egzotikus tájakra viszik az embereket, vagy éppen a korszerű növénytermesztésre oktatják SUM .

Felelőtlenség

Őszintén sajnáltam égj némely termelőszövetkezei 1 'tározóit. Szegények, amikor Ösz- irták a gépeket — biztosan né hányszor megvakarták a tarkójukat, hogy előjöjjön emlékezőtehetségük, felkutattak mindent, de hol az ekét. hol » boronát, hol meg az erőgépet nem találták. Helyesebben, nem találták mindjárt. Mert meglett az később a határban. Megnézték, felírták, rögzítették, hogy megvan és ezzel be is fejezték a tevékenységüket.

Ez utóbbiban nem vagyok biztos. De azt állíthatom: még mindig látni a fehérbundás határban a műtrágyaszórói,

ekét.

De nem csak a munkagépekkel bánnak mostohán. Néha megfeledkeznek az erőgépekről is. A pécsi járásban példán! nemrég négy traktor hengerfeje fagyott széjjel. Egyszerűen azért, mert elfelejtették leengedni a hűtővizét. És ebből a feledékenységből nagy kár keletkezett.

A kacsótai termelőszövetkezet egyik G—35-ös traktora is erre a sorsra jutott. 3200 forint lett a kár. Hasonlóan járt a zóki termelőszövetkezet Zetor- ja is. Csakhogy ebben a traktorban tízezer forint kárt okozott a fagy. A bélésfal termelőszövetkezet Zetorját sem kímélte az idő. A kár 6200 forint. Hasonlóan járt a szentlőrinci gépállomás egyik Zetorja is A kár itt is 6200 forint.

Feleslegesen kidobott ezer forintok.

Ha csak ennyiről lenne szó — ez is nagy kár lenne.

Minden termelőszövetkezeti és gépállomási vezető tudja: milyen döcögős az alkatrész- ellátás. Elég azokat a gépeket kijavítani, amelyek munka közben mentek tőnkre, f.-ehet. hogy rövid időn belül tudnak szerezni áj hengerfejei az említett tsz-ek, de az is lehet, hogy bőnapokig áll majd a gép. Kihasználatlanul. Holott minden gép munkájára nagv szükség van.

Négy gép tönkrement. Több mint huszonötezer forint » kár.

Ez már több, mint figyelmeztetés.

A tanulság levonása mellett nem maradhatnak büntetlenül a felelősök, akik megíeledkez tek nemcsak arról, hogy a hűtővizet leengedjék, hanem arról Is, hogy a gép érték és az nem az övék, hanem mind annyiunké,

(SZALAD

Bécs (MTD.

Kodály Zoltán részt vet* a 80. születésnapja alkalmából a bécsi Konzerthausban trendezett kedd esti ünnepi hangver senyén, amelyen a meghívott budapesti vendégművészek Kodály-műveket adtak elő. A hai gversenyen, amelyen megjelent Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi követe, dr. Erich Schenk egyetemi tanár. a bécsi egyetem zenetudományi intézetének elnöke, meleghangú bevezető beszédében köszönte meg Kodály Zoltánnak személyes megjeienéV't kongva szalad le a dom^ bon a szán. örülnek a gyerekek. Az arcuk piros ét zihálnak.

Az öregember összehúzza magát. Fején sapka de alatta olyasmi, mint amilyet őseink viseltek, amikor hadba indultak. Mintha nyitott rostély lenne, de nem fémből, hanem gyapjúból.

— Tudja milyen hideg van kint éjjel? Nehéz a szolgálat. Nehéz most az éjjeliőr dolga. Beléfagy az emberbe még a lélek is.

Az útőr kihúzza a kis zászlót, vastag cigarettát sodor magának, rágyújt és mint élő gyárkémény indul haza Kis- budmérra. Idejárt a szolgálat A szél hordja a havat. Az útőr morog: vége lehetne már ennek a télnek.

Némán jön haza a nyáj. Lassan lépkednek a hóban, nem kapkodjak a lábukat. Birka türelmük van. Ha megáll előttük a juhász, ők is megállnak. Állnak és türelmesen várnak.

Jön az autóbusz Mohácsról. Valamikor egyszer sem jött, most meg hétszer is meglátogatja a nagybudmériakat. Hozza azokat, akik reggel Imen- tek. Bőven ömlik a nép a buszból.

Asszonyok jönnek ki az egyik házból. „Farsangolni voltak” — mondják és magyarázzák, ez szokás itt: háromnégy asszony összejön: fonnak, kötnek, beszélgetnek, esznek. Együtt vannak egész nap. Hol az egyik, hol a másik háznál. Este mindenki hazamegy. Vége a farsangolásnak.

f'ste van. Vége a napnak.

Mindenki behúzódik a meleg szobába. Az utca nép- télén. Vajon mit csinálhatnak bent a konyhákban, szobákban az emberek? Mivel töltik az estét. A mai, kedd estét?

Szabó Imrééknél duruzsol a kályha. Az iskolás fiú kezében könyv. Olcsó könyvtári. Annyira belemélyedt, hogy még beszélgetés közben is beSZ 80-as és 100-as traktorok "'vitásában jártas

szakmunkást keres

a Külszíni Szénbányászati Vállalat pécsi üzemvezetősége. Illetményszén és hű -égpónz

Jelentkezés: György-akna, üzemvezetőségi irodában. —

Kodaly Zoltán ünneplése Bécsben

set es nagy eusmeressei met tatta nemzetközi jelentőségi életművét A műsor fénypont ja a Marosszékd táncokat tol mácsölő Fischer Annie zorigo raszólója volt amelyet tombol: tapssal fogadott a közönség Ugyancsak nagy sikert aratót a Tátrai vonóshármas, Sándo Judit Mező László és Bosíal vy Róbert. Az újabb és újatol ismétléseket követelő bécsi kö zönség a kégő éjszakai órákb; nyúló hangverseny végén szül ni nem akaró tapssal köszöntötte és megkapó ünneplésben rtfoHftatte Kodály Zoltánt