Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

IMS. JANTTÄS 38

IVAPLŐ

Kádár János elvtárs beszéde a Ganz-MAVAG-ban

6,5 millió Tálaszló

Sokat vitatott kérdés az állampolgári egyenjogúság is — folytatta beszédét Kádár elvtárs. A proletárdktatúra kritikusai szerint nálunk nem érvényesül az állampolgárok egyenjogúsága Aki visszaemlékszik — s itt vannak, akik már Horthy idejében is éltek — az tudja, hogyan szabályozták akkor a választójogot. Volt akkor műveltségi előírás, volt vagyoni előírás, meghatározott idejű egyhelyben-lakás és más feltétel. A szavazási rendet úgy határozták meg, hogy ahol már nem bírtak ellenállni a jogot és haladást követelő munkásság nyomásának, ott titkos választói rendszer volt, vidéken pedig nyíltan kellett szavazni a csendőr, a főjegyző jelenlétében. Nem is egy választókerületben a több tízezer holdas földbirtokos saját birtokán maga volt a jelölt, s az Ilyen választókerületben néhány száz szavazat elegendő volt egy képviselő megválasztásához. Másutt, ahol féltek a munkás közvélemény, a haladó közvélemény akaratának érvényesülésétől — például Budapest elővárosaiban, Budapest munkáskerületeiben — 30—35 000 szavazat kellett a képviselői mandátum elnyeréséhez. Horthyék alatt így festett az állampolgári egyenjogúság

De ha ez a példa talán régi, tessék egy pillantást vetni a polgári fejlődés magas fokán álló Franciaországra, ahol novemberben voltak választások Ott- a? állampolgári egyenjogúság úgy érvényesült, hogy testvérpártunk, a Francia Kommunista Párt megkapta a szavazatoknak kevés híján 22 százalékát, a képviselői helyeknek viszont csak 8,8 százalékát. Az ottani kormányzópárt, de Gaulle elnök úr pártja, a szavazatoknak valamivel több mint 31 százalékát kapta meg. s a mandátumoknak 2 tized híján 50 százalékát. íme a: állampolgári egyenjogúság, a szavazatok „egyenértéke” abban az országiján, amely jó ISO esztend ivei ezelőtt győzelemre vitte a polgári forradalmat, zászlóján,, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával!

ha elmebeteg volt, mert ez ott nem volt kizáró ok. (derültség). Azon kívül volt a tagok között öt herceg, 38 gróf, 16

báró.

Az 1931-ben megválásától* képviselóházban a 245 képviselőiből 107 voflit nagybirtokos, nagytőkés és bankár, a másik tele megfelelően megoszlott horthysta fő tisztviselők és a Horthy-rendszer haszonélvezői között. Akiknek történetesen volt szavazati joga és élhetett vele akár nyiltan, akár titkosan, az előtt ott állt a nagy kérdés; kit választhat meg. 1939 körül mi kísérletet tettünk, hogy a választáson indulhassunk. Az akkori Magyar Szocialista Munkáspártnak voltak képviselőjelöltjei, közöttük Palotás elvtársunk az épátőmun- káooktól és mások. Akkor ötezer ajánló kellett ahhoz, hogy egy kép viselő jelölt, indulhasson, A munkáskerületekben gyűjtögettük az aláírásokat. Ha azonban azt akartuk, hogy elfogadják az ötezret, akkor egy jelöltnek legalább 25 000 ajánló kellett, mert a benyújtott aláírásokat másnap érvénytelenítették. Fellebbezni sehová sem lehetett.

A végén aztán a választás küszöbén egy gyűlésen rajtaütve szétverték a Magyar SzoA mostani képviselőjelölteknek, — eredeti fogjlalkozás szerint — mintegy 42 százaléka munkás, tizennyolc százaléka paraszt és 36 százaléka értelmiségi.

A jelöltek kiválasztásánál kellően érvényesült az a követelmény, akar-e, képes-e, tud-e a tömegek által ismert és elfogadott politika érdekében dolgozni.

Az egész választásnak ugyanúgy, mint rendszerünknek nem az a lényege, hogy egy vagy több párt működik-e, egy párt vagy több párt indul-e a választásokon, hanem az, hogy tőkés diktatúra van-e vagy munkáshatalom. A tőkés országokban a haladás erőivel szemben érvényesítik a diktatúrát, a kommunistákkal, más haladó emberekkel, a béke egyszerű, nem kommunista harcosaival szemben a monopóliumok, az imperialisták és a militaristák javára. A mi rendszerünkben is van diktatúra és van elnyomás, de csak azokkal szemben, akik háborúra, a népi demokratikus rendszer ellen szervezkednek, uszítanak, akik nemzeti vagy faji gyűlölködést szítanak. A nemzeti, faji gyűlölködést szítókat, a háborús uszítökat, a népi demokratikus rendszer ellen fenekiedóket — ha ilyenek kerekednek — február 24. után még határozottabban és még szigorúbban korlátok között tartjuk és visszaszorítjuk.

az egész választási ciklust, az a kép alakul ki, hogy az országgyűlésnek és a tanácsoknak nem kell szégyenkezniök választóik előtt. A négy esztendő alatt, vagyis 1958 óta, az ipari termelés 50 százalékkal növekedett, megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszer vezése. Nem kis eredmény az sem, hogy a traktorok számát 26 000-ről majdnem kétszeresére, 50 000-re emeltük, a műtrágyafelhasználás holdanként 150 százalékkal növekedett és az állattenyésztés időszaka alatt a mezőgazdaságii termelés 8 százalékkal, a felvásárolt | áruk mennyisége pedig 12 százalékkal nőtt.

Fejlődés volt az élet minden más területén is. Jó érzés arra gondolnunk, hogy az elmúlt négy esztendő alatt a főiskolai és egyetemi hallgatok száma 34 ezerről hatvanhétezerre, a középiskolai tanulók száma pe dig százheitveninyolcezerről háromszázharmincezerre nőtt.

Ez olyan kulturális vívmánya népünknek, amelyre büszke lehet, s egyúttal nagyon fontos biztosítéka a jövendőnek is, hiszen minden dolgozó ember tudja, hogy a munkához nemcsak gép vagy berendezés kell, hanem művelt ember is. aki ura a technikának.

Tekintélyes szám az Is, hogy a kereskedelmi forgalom — másképpen a fogyasztás — a négy esztendő alatt húsz százalékkal, vagyis egyötödével növekedett.

Ac a bizonyos individuális, egyéni sors Is mutatkozik abban, hogy most 2 300 000 takarékkönyv-tulajdonos van hazánkban s a betétállomány a* 1958. évi két milliárd forintról 8,8 millíárdra emelkedett

Ez azt mutatja, hogy az egyének helyzete javul, mert különben honnan kerülne elő ez a majdnem 9 milliárd forintos vastartalék, ami mindig jól jön a háznál-. (Derültség.)

A négyévé® mérleg nem mutat tehát rossz képet. Ezeket az eredményeket a párt helyes politikájának, a dolgozó emberek, a nép alkotómunkájának köszönhetjük. Elmondhatjuk. hogy népünk a párt, a munkásosztály vezetésével min den nehézséget határozottan és biztosan leküzdött. Eredményeink összegezése azt mutatja, hogy szilárd a néphatalom, a szocializmus alapjait leraktuk. a szocializmus teljes felépítésének időszakába téptünk,

Az elért vívmányok örök- I érvényűek, mert a végbement fejlődés eredményeképpen hazánkban megszűntek a régi rendszer visszatérésének gazdasági, társadalmi feltételei és mert a Magyar Népköztársaság része a szocialista világrend- szernek, amelynél nagyobb erő nincs a világon.

A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, a világ haladó erőivel szilárd és biztos szövetségben halad előre. Megőriztük és tovább fejlesztettük népünk szocialista vívmányait és biztosítottuk népünk békés alkotó munkáját, a békét.

Kádár elvtárs itt megjegyezte, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok kormányának brutális agresszív fellépése következtében köze! jártunk a háborúhoz. Nyílt támadással, fegyveres erővel akarták letörni a kubai forradalmat, Bűnösen játszottak az i emberiség sorsával, agresszív 1 lépésükkel a világháború szélére sodorták az emberiséget. A Szovjetunió békepolitikája, ereje, megfontoltsága, felelősségérzete volt az, ami az emberiséget a világháború kirobbanásától megmentette. Ebben a hatalmas tettben mi is részeseknek érezzük magunkat, mert Kuba hős népe és a szocialista világ minden népe kész volt arra, hogy az amerikaiak provokációját minden erővel visszaverje és letörje.

fiiadén nehézséggel le tudunk küzdeni

S hogyan érvényesül az állampolgárok egyenjogúsága Ext) náhtnl a mi népköztár- ■Sía ág mlkba® a proletárdikta- tit & otstógá .an?

Általános és egyenlő a vá- lasstó-jogooultság, mert valamennyi 18. évét betöltött állampolgár — tehát gyakorlatilag az egész felnőtt lakósí ág — választójoggal ren •lóik •*>';. Körülbelül 6.5 miliők valamivel több válasz • r an Magyarországon.

Kádár elvtárs ezzel összefüggés ben kitért a Horthy- rend$; er választási ás parlamenti rendszerére. Utalt arra, hogy nálunk a felsőházait kinevezték és nem választották. Az elé-'ás szerint a felsőháznak tagja ' oilt a Habsburg-Lotha- ífiftgiat uralkodóház minden tűrte aki 24. életévét betöltötte; még abban az esetben is.

Kadar elvtars a kővetkezőkben az elmúlt év munkájáról eredményeiről szólott. Mint hangsúlyozta:

Számos nagy kérdéssel foglalkozott pártunk, a Hazafias Népfront, s ennek nyomán népünk és sok fontos kérdést negoldottunk, másokban megtaláltuk és megjelöltük a megadás útját és módját.

Foglalkozott a Központi Bi- sottság az iparvezetés kérdéseivel, a mezőgazdaság fejlesz- .ősének kérdéseivel, a szemé- vi kultusz maradványainak "elszámolásával, azonkívül ísszehívta pártunk VIII. kong- ésszusát. Ez utóbbinak előkészítése hatalmas feladat volt, üszen az egész munkát át keleti tekinteni. Közben meg .[.ellett oldanunk a gazdasági és a kulturális építés kérdéseit is.

Amint ezt a Statisztikai Hivatal közölte,

a múlt esztendőben az ipari termelés 9 százalékkal nőtt, — és ez nagyon fontos — a termelés növekedéséneik 63 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott.

A mezőgazdaság a rossz időjárás miatt csak az előző évi termés mennyiségét érte el, viszont a mezőgazdaságtól felvásárolt árumennyiség a múlt esztendőben 5 százalékkal növekedett. Megfelelően növekedett a teherszállítás, a személy- szállítás és a külkereskedelmi forgalom, valamint 8 százalék kai nőtt a beruházás is az előző évhez képest.

A lakosság összes pénzbevétele 1062-ben 1961-hez képest 4,2 safealékkal növekedett fogyasztása pedig 4.8 százalékkal

nőtt

Az 1962. év eredményeihez

tartozik, hogy az év végén * kormány hozott néhány szociális intézkedést. Ezek; a szülési szabadság meghosszabbítása, az özvegyi nyugdíj. javítása, néhány fogyasztási cikk árának csökkentése.

Amint tisztelt hallgatóim emlékeznek rá, a kongresszuson szó esett további ilyen, az életszínvonalat és a nép jólétét érintő intézkedésekről, így a családi pótlék felemeléséről a kétgyermekes családoknak, valamint még néhány más intézkedésről, amelyek megvalósításának feltételein most dolgoznak az illetékes állami szervek, A Központi Bizottság és a kormány számon tart sok más, az életszínvonalat érintő kérdést. Ismeretesek előttünk bizonyos munkáskategóriák és bizonyos alkalmazotti, értelmiségi foglalkozású emberek problémái, vagyis az, hogy az általánoshoz képest kissé lemaradtak. Becsületesen meg kell azonban mondanunk, hogy az ebben a csoportban érintett fizikai és szellemi áol- sozók száma nagyon jelentős.

!Ia munkával, a termelékenység emelésével, a termelési költségek csökkentésével megteremtjük a feltételeket — legyen nyugodt mindenki — egyetlen hétig vagy Hónapig sem vár a Központi bizottság és a kormány, hogy i megoldásra váró. az élet- színvonalat érintő kérdése két meg Is oldjaA IséprviselSház mandátuma ! négv évre szól Ha áttekintjük '

Most, amikor választásra

készülünk és számot kell adnunk a végzett munkáról, biztató és szép a kép, amit felvázolhatunk. Felvetődik azonban a szokott kérdés: nincs semmiféle hiba? Minden olyan jól megy nálunk? Újra dicsér- getni kezdjük magunkat? Nem, elvtársak, nem szabad ilyen hibába esnünk. Nem szabad azt mondanunk, hogy minden nagyon jól megy. Tudjuk, hogy nincs minden rendben, de azért időnként illő is és szükséges is számot vetni a végzett munka eredményeivel, ez adja meg azt az érzést az egész népnek, hogy érdemes dolgozni, érdemes tanulni, érdemes küszködni, mert ez meghozza gyümölcseit.

Kádár elvtárs itt felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a hiányosságokról beszélünk, tekintetbe kell venni azt a súlyos örökséget, ami a felsza- badult népnek jutott. A tőkések, a nagybirtokosok, a Horthy- meg Szálasi-féle fasiszták, meg a hitleristák a pusztulás és tönk szélére vitték az országot és a népet

Küszködni kellett a történelmi örökséggel. Harcolni kellett a hatalomért.

S amikor már azt gondoltuk, hogy végre egyenesben vagyunk, hogy most már valóban minden rendben van, a hatalom is szilárd, már egyesültek- is azok. akiknek ez volt a történelmi útjuk, egy munkáspárt van, most már jön a fejlődés, akkor két óriási kitérő következett. Az egyik balra — a személyi kultusz az ismert következményeivel; a másik pedig jobbra — az ellenforradalmi felkelés.

Mindezeken a nehézségeken keresztültörte magát a magyar kommunisták serege, népünk és a szocializmus minden őszinte híve. Ha ezt mind számbavesszük és meg nézzük a pillanatnyi hely- 'etet, lehetetlenség jó érzés nélkül gondolni a megtett útra.

Persze most is az a helyzet, hogy van jól dolgozó minis»- 1

telő feladat vár a félrmllaónyi

felnőtt és valamivel több fiatal kommunistára, hogy a jövőben is, mint eddig, folytass

sók a felvilágosítást, szervezzék a munkát, lelkesítsék szemberekét, szavaik és tetteik mindenkor fedjék egymást, úgy dolgozzanak, hogy tetteik a többi emberi; is serkentsék

.% mi válogatási programunk

A mi választási programiak

rövid és szűkszavú: bevált oo- iitikánkat akarjuk íoi; ur.rú. úgy, hogy azt minden területen az eddiginél is jobban, hatékonyabban érvényesítsük.

Külpolitikánk célja, hogy tovább erősítsük szövetségünket a Szovjetunióval, » Varsói Szerződés országaival a szocialista országokkal, minden haladó erővel.

Változatlanul küzdünk az imperializmus, a gyarmati rendszer, az agresszió ellen. Küzdünk az atomfegyver- kísérletek beszüntetéséért, amit a Szovjetunió legújabb javaslata reális közelségbe hozott. A népek joggal elvárhatják — ó® megkövetelhetik — az Egyesült Államok és Anglia kormányától, hogy a szovjet javaslatot magukévá téve biztosítsák az atomfegyver-kísérletek megszüntetését,

Továbbra is harcolunk a német békeszerződés megkötésé- A francia—nyugatnémet szövetség, a személyi hatalom és az adenaueri rev&nsizimu* szövetsége nagy veszélyt hordoz magában Európa népei számára. E veszéllyel szemben a legtöbb és legjobb védekezés a második világháború nyomainak eltüntetése. Európa ügyeit rendezni kell — ennek kulcsa pedig a német békeszerződés megkötése!

Lankadatlanul harcolunk a fegyverkezés ellen, aj általános és teljes leszerelésért. Külpolitikánk alapelve változatlanul a békés egymás mellett élés és a normális viszony min den országgal. Hiszünk abban« hogy a két rendszer — a tőkés társadalmi rendszar és a szocialista társadalmi rendszér — békás versengése az égés* emberiség érdeke. Hiszünk benne és dolgozunk is azért; hogy ebben a békés versenyben a szocialista társadalmi rend győzzön, az egész emberiség javára.

Belső építőprograjnojik: a párt vezetésével, a« egész nép részvételével oldjuk meg az előttünk álló feladatokat

Teljesítsük az idei tervet, az ötéves tervet, teljesen építsük fel a szocialista társadalmat, még magasabb fokra emeljük népünk általános életszínvonalát, kultúráját, hogy azután eljuthassunk az egész emberiség legnemesebb céljait megtestesítő kommunista társadalomba.

A szocializmus, a kommunizmus elveiből semmit sem feladva, rugalmas és hajlékony politikát folytatunk ezután is,

Ha szilárdan és állhatatosa» kitartunk az összes társadalmi kérdésekben a kommunizmus elvei mellett, tovább tudjuk fejleszteni társadalmunk demokratikus és emberies vonásait. Küzdünk azért, hogy :a helyes vezetési és kormányzati elvek teljesen és maradéktalanul érvényesüljenek; hogy a felvilágosítás és a meggyőzés módszere, vagyis a töm —’k. iránti bizalom, a tömegekké,' való össyefojrottság győzzön mindenütt, egész társadalmiunkban.

Teljes erővel, tornádóim, lendülettel és lelkesedéssel küzdünk a burzsoá ttemlétét és a kapitalista múlt min " " féle maradványa ellen. $ munista eszmék és a kompi' r rüsta erkölcs győzelméért, tíz asst jelenti, hogy

harcolnunk keü a közösség megkárosítói, a bürokrácia és a lelketlenség, a hatalommal való visszaélés ellen.

Ha azt mondjuk, hogy rt-óri ;zerünk a dolgozók, a munka ársadalma, akkor abból kei!

tToívteíé* m 4L otdolonü

tórium és — hogy udvarias legyek — van kevésbé jól dolgozó minisztérium. (Derültség.) Van jól dolgozó tanács és van kevésbé jól dolgozó tanács. Van jól dolgozó igazgató és van kevésbé jól dolgozó igazgató. Van jól dolgozó pártszervezet és kevésbé jól dolgozó pártszervezet. Ugyanígy van ez a mezőgazdaságban is. De ettől nem esünk kétségbe, mert intézményeink, szervezeteink, gyáraink, állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, tudományos kutató intézeteink, a kultúra alkotó intézményéi többségükben jól dolgoznak. Most az a feladatunk, hogy akik még nem dolgoznak jól, azokat megbiztassuk, mert erre mindig szükség van. Most például, amikor a választóknak jobban a kezük ügyébe esik a képviselő, a miniszter, vagy a tanácstag, biztatgatni kell, hogy" igyekezzék jobban dolgozni, mint eddig.

A nagy gazdasági egységeinknél, a gyárakban sorra kell venni a viszonylagos elmaradottság okait és ki kell küszöbölni azokat, hoev egészséges legyen a fejlődés, i A gyengébb termel öszöv et- I kezeiteknek megsegítése igen ' fontos. A természeti adottságok között is van különbség, i de a fő különbség rendszerint a vezetésben és a tagok szorgalmában mutatkozik. Győr megyében például, ahol mint i ismeretes, először fejezték be az átszervezést, az évi zárás- ! nál munkaegységenként átlag j 34 forint lesz a részesedés. Ha i ezt a Győr megyei átlagot országszerte el tudjuk érni, akkor már egészen másképp ál- kink a mezőgazdasággal, mint most. Ezt a szintet el lehet és eä is tudjuk érni. Nemcsak Győr megyében vannak szorgalmas, értelmes embereik, hanem az ország minden megyéjében. csak valamivel jobb vezetés és nagyobb szorgalom szükséges

Minden nehézséget le tudunk küzdeni. De ehhez elengedhetetlen az is, hogy a kommunisták példásan dolgozzanak Az a szép és megtásBI

%* elért Tirmántok örök érvénynek

(Folytatót ate L oldalról,)

mányolásái! (kívül mindig más népek kizsákmányolására is törekszenek, és közöttük is kibékíthetetlen ellentétek vannak, Példája ennek az a harc, «mely most a Közös Piac országai, Anglia és a hozzátartozó országok, valamint az Egyesült Államok között folyik.

Mindezt, rendszerük ellentmondásait, a tókésrendszser kegyetlen, kizsákmányoló, imperialista jellegét a nagytőkések megfizetett emberei azzal kísérlik meg elrejteni az emberek értelme elől, hogy náluk többpártrendszer és szabadság vart

Ezzel a rendszerrel mi bátran és nyugodtan szembeállítjuk népi rendszerünk fő jellemvonásait. Nálunk nincs többpárti-rendszer, társadalmi életünk egy párt, a Magyar •Szocialista Munkáspárt eszmei, politikai vezetésével fejlődik.

Rendszerünk a Hazafias Népfrontban tömöríti a kommun istákat és mindazokat a nem kommunista gondolkodása, haladd, becsületes erőket, amelyek egyetértenek alapvető célunkkal: a szocialista társadalom felépítésével.

Kádár elvtárs itt összehasonlítást tett a mi kollektív közösségi rendszerünk és a kapitalista rendszer között, amelyet Nyugaton előszeretettel neveznék az „egyéni szabadság” rendszerének. Mint mondotta,

a kapitalista, társadalom a tőkések és nagybirtokosok osztályának hatalmat jelenti, az egyén sorsát pedig a cím, a rang, a vagyon határozza meg, A mi rendszerünkben a dolgozó osztályok, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség az élet ura, a íej- 1 odes meghatározója, as egyes embernek pedig a

tehetség, a tudás és a munka biztosítja az érvényesülést.

Hogy ez kinek, milyen gyorsan sikerül, azt az dönti el, hogy ki, milyen szorgalommal tanul és hogyan áll helyt a munkában.

I dialista Munkáspártot, a kép viselőjelölteket a rendőrségei a Horthy-rendszer detektívje gúnyolták: hogy var nak a kép viselő urak? Nos, sokan azol I közül, akik akkor gúnyolódtak ; már gyászos véget értek, de a: I akkor képviselőjelöltek közü egyik-másik ma is él, tisztel és megbecsült veterán harcos sőt képviselő is vasi közöttük Kádár elvtárs a továbbiakban a mostani választási előkészületekkel foglalkozott El mondotta, hogy a választóknak mintegy fele részt vett < jelölőgyűléseken, s eléggé alaposan, behatóan megvitatták kit állítanak jelöltnek. Mintegy 3800 esetben kicserélték í Népfront eredeti jelöltjét éf másik jelöltet állítottak, néhány száz esetben pedig kél j jelöltet fogadtak el, hogy majd | a szavazók döntsék el, ki lesi : közülük képviselő, tanácstag : Több miliő ember döntötte el tehát, kit ajánlanak a listákra saját ügyük képviselőjeként az országgyűlésbe vagy a tanácsokba.