Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

IMS. JANUAR 25. A kifogástalan felszolgáld s „döntő része” az itt kaphatói forró fekete. Erb János képriport jt} A Mecsek új gyöngyszeme a Fenyves Szálló Hírek, események — A magyarhertelenii 45 fokos és a harkányi 75 fokos melegvíz szomszédságában még ebben az évben meg­kezdik egy-egy hatalmas pri­mőr telep építését. A szak­emberek megkezdték a költ­ségek felmérését, melyeket teljés egészében az állam fe­dez. Baranya e két legna­gyobb primőr telepe rövid időn belöl az országos háló­zatba is ad primőr zöldséget. * — Magyarországon is foko­zatosan bevonják a haszná­latból az arzén tartalmú per­metező szereket Az arzénes tartalmú szerekkel permete­zett gyümölcs sem exportra, sem hazai fogyasztásra nem alkalmas, mivel az újabb ku­tatások szerint az arzén elő­segítheti a rákos megbetege­déseket. * — Még ebben az ötéves tervben nagyobb mennyiségű helikoptert kap a magyar mezőgazdaság. A helikoptere­két növényvédelmi és műtrá­gyázást célokra használják majd. Új takarmány a pillangós pogácsa Elkészült az első magyar pogáesázó gép a fehérjeellátás Meg, oldódik Joggal nevezhetjük új takar­mánynak a pillangós pogácsát már csak szokatlan formája miatt is. Lucernából, vörös­heréből magasnyomásan pré­selik. A szarvasmarhán és birkán kívül szívesen fogyaszt­ja a sertés és baromfi is. Szí­ne üdezöld, szaga kellemes, a friss lucerna és a friss kenyér illatára emlékeztető. Darabo­san vagy őröltén egyaránt íz­letes, magas fehérje értékű ta­karmány. Á pogácsa története alig két éves múltra tekint vissza. Egy 1960-ban érkezett hír szerint az Amerikai Egye­sült Államokban kísérleteket kezdtek a pillangós takarmá­nyok brikéttesítésére, nyilván­való azzal a céllal, hogy a költ­séges és sok munkát igénylő széna készítési, szállítási és tárolási munkáktól megszaba­duljanak. Röviddel ezután ha­zai kutatók egy kis csoportja is megkezdte a kísérletezése­Tobb gondot a szórvány-gy ümölcsösökre! A kertósaetá továbbképző ke­retében szerdán de. a TIT Bartók Klubjában Papp Mó­zes az FM Növényvédelmi Szolgálat fő munkatársa tartott előadást a nagyüzemi és szór­vány gyümölcsösök növényvé­delmi teendőiről» Előadás után rSvid Interjút Vértönk Papp Mózestől. Első kérdésünkre, hogy miért ke­rült most ennyire előtérbe a gyümölcsösök és főleg a szór­vány-gyümölcsösök növényvé­delme, igy válaszolt. — A megnövekedett belső szükségletek és export igények egyaránt szükségessé teszik, hogy az eddiginél több gyü­mölcsöt termeljünk. Ilyen szempontból ma még egyálta­lán nem elhanyagolhatók a szórvány-gyümölcsösök, me­lyek az ország gyümölcs állo­mányának közel 90 százalékát képezik. Ezekben a gyümölcsö­sökben évente több minit 30 százalék tedméski esést okoz­nak a kártevők. A szórvány gyümölcsösök növényvédel­mének megjavításával már az első évben 4000—50Ö0 va­gon gyümölcsöt nyerhetnénk hazai ellátásra és exportra. — Milyen módon lehet gyor­san megjavítani a kisüzemi háztól} gyümölcsösök növény- védelmét? — A SZÖVOSZ ebben az évben több milliós összeget biztosít erre a célra. A hét ki­emelt gyümölcstermelő me­gyében hozzáértő emberekből brigádokat szerveznek a föld­művesszövetkezeitek. Ezek a brigádok készítik el a töras­oldatot, as ftnsz-ek kölcsön­zik a permetező gépeket is és minden szórvány gyümölcsöst megpermeteznek.- Mi a véleménye e téren Baranya megyéről? — Baranya csak jövőre ke­rül a kiemelt gyümölcsterme­lő megyék közé, az itteni szer­vek mégis úttörő munkát vé­geztek e téren. A MÉSZÖV' irányításával még a rendelet megjelenése előtt megszervez­ték a házikert védelmi társu­lásokat, arra igen jó ötletet adott az országos feladat vég- rehaj fásához. Jelenleg is 50— 60 ilyen társulás működik a megyében s ebben az évben a hírek szerint 100 lesz. Erre a célra minden községből szak­embereket képeznek ki, akik a földművesszövetkezettöl köl­csönzött gépekkel rügyfakadás előtt legalább kétszer megper- meteziik, letisztogatják a gyü­mölcsfákat. két. A kutató csoport vezetője, Magyari-Beck Vladimir egye­temi tanár a napokban számolt be a baranyai szakembereknek Pécsett a kísérlet eredményei­ről. Hazánkban a pillangós ta­karmányok brikettesítésének a j költségmegtakarításokon kívül | más célja is van. Délameriká- ból, Indiából fehérjetakarmá­nyokat kell importálnunk, s ugyanakkor évente 80 000 ton­na fehérjét veszítünk el az or­szágban a nem megfelelő tar­tósítással és tárolással. Ez a mennyiség 1,25 millió tőkeser­tés előállításához elegendő. A pillangós takarmányok pogá- csázásával ezt az értéket meg­menthetnénk a népgazdaság­nak. A törökszentmiklósi gép­gyárban egy évvel ezelőtt el­készítették az első gépmodellt, melynek szerkezete és kezelé­se igen egyszerű. A gépagregá- tot Belorusz traktor vontatja s ez hajtja meg az Orkán rend­felszedőt, mely felszedi, fel­tépi a fonnyasztott lucernát és a présgépbe juttatja. A pogá- csázó gépet külön 90 lóerős Csepel-Diesel motor hajtja meg. A présgép forgó része új­ra feltépi, majd a sajtoló cel­lákban 300—400 atmoszféra nyomással összepréseli. A pót­kocsiba hulló pogácsák már teljesen légmentesek, tömörek. A pogácsa térfogata kicsi, egy vontató fonnyasztott lucerna — 20 mázsa — összepréselve 7 zsákba belefér. Tárolása is egyszerű; könnyű, évekig el­tartható romlás nélkül, góré- ban is tárolható. A meglévő géppel óránként 1,5 tonna pogácsa állítható elő. A törökszentmiklósi gépgyár­ban azonban ebben az évben 3 új konstrukció készül el, s amelyik legjobban beválik, ab­ból kezdik meg 1964-ben a szériagyártást. A kutatók célja az új géppel elérni az óránkénti 4 tonna tel­jesítményt. Az új gépek széles körű elterjedésével megoldó­dik hazánkban a pillangós ta­karmányok betakarításának komplex gépesítése, sőt az ete­tés automatizálása is. A törökszentmiklósi tsz-ben tavaly etetési kísérleteket vé­geztek az új takarmánnyal. A kísérleti állatok 30 kiló csala- mádéból és 6 kiló pogácsából állítottak elő 13 liter tejet, ötig a kontroll állatok 20 kiló csa- lamádé, 2 kiló vöröshere széna, 10 kiló szilázs, 10 kiló répa és 2 kilogram marhatáp elfo­gyasztásával termelték meg ugyanazt a mennyiséget. Eb­ben az évben már sertésekkel és baromfival is végeznek ete­tési kísérleteket. Az új takarmányból ma még csak kísérleti készletünk van, néhány év múlva azonban könnyen lehetséges, hogy meg­hódítja a mezőgazdaságot. — E hónap végén 2 hetes tan-folyamot indít a MÉ­SZÖV Pécsett a MÉK áruát­vevői, illetve tsz-kertészetek áruátadói részére. A tanfo­lyam célja a tsz áruátadók kiképzésével megszüntetni az átadás körüli vitákat a ter­melő szektor és a kereske­delmi szerv között. Tsz-villamosítási tanfolyamok Februárban és márciusban tsz villamosítási tanfolyamokat tartanak Baranya megye járá­si székhelyein. A 32 előadásból álló tanfolyamon a termelőszö­vetkezeti vezetők elsajátíthat­ják a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek villamosításá­val kapcsolatos ismereteket így a majorvillamosítást, he­lyes villamos energia gazdál­kodást, számlázást, gazdaságos üzemelést, a villamos berende­zések karbantartásával, javítá­sával, a villamos balesetek el­hárításával kapcsolatos tudni­valókat. Az előadásokat az Or­szágos Villamos Energia Felü­gyelet és a DÉDÁSZ szakem­berei tartják. A tanfolyamo­kon előreláthatólag 350—100 tsz-vezető vesz részt a megyé­ből. Mit tud a széndioxid a kertészetben? Nagyon sok sző esik manap­ság a mezőgazdaságban a ketni- zálásról. Ha korszerűsíteni akarjuk mezőgazdasági nagy­üzemeinket, segítségül kell hívni a vegyipar termékeit. A kemizálás legújabb ered­ménye a széndioxid alkalma­zása a mezőgazdaságban. A Gáz- és Szénsav értékesítő Vállalat egy szerény kis be­mutatóját már láthattuk az Az óriás pótkocsi Harlock gyártmányú, újszerű traktoros pótkocsi hidrau­likus billentéssel. Az alváz eredetileg egytengelyes, de a szükséges mértékig leengedett mellső kerékpárral szabá­lyozzák a traktor hátsó kerékpárján érvényesülő terhelés hálását. őszi mezőgazdasági kiállításon. I A vállalat egyik újítójának ja- | vaslatára az elmúlt tél végén | kísérletezni kezdett három bu­dapesti termelőszövetkezet. A kísérlethez mindössze né­hány gázpalack, három-négy méter hosszú vékony gumicső | és egy kisebb mérleg kellett. A rákoscsabai Micsurin Tsz kísérleti üvegházában február 12-én kétszíklevelű paprika palántákat ültettek ki. Tíz napi szénsavas trágyázás után a palánták 4—6 levelet haj­tottak, színük haragos zöld volt, gyökérzetük szokatlanul dús. Ugyanakkor hollandi ágyak­ba fejlettebb 5—15 centi ma­gas, 10—12 levelű palántákat is kiültettek. Tíz napi szénsa­vas trágyázás után a palántá­kon 3—1 levél képződött, erős bimbóképződés indult meg, majd szokatlanul bő virágzás. A szénsavval kezelt paprika a kontroll paprikát 2—3 szoro­san is felülmúlta a fejlődésben. A korai saláta ugyanott egy hétig kapott széndioxid gázt s ez idő alatt utolérte, sőt el is hagyta a két héttel korábban kiültetett, de nem szénsavazott palántákat, korábban vihették piacra. Ugyanezt tapasztalták a paradicsomnál is. A rákoskeresztúri Kos­suth Tsz-ben a széndioxiddal kezelt zöldségek 70 százaléka első osztályú, 30 százaléka má­sod osztályú volt. Egy-egy tőn a szokásos 10 helyett 15 pap­rika fejlődött. A rákoscsabai Micsurin Tsz-ben a paprika ily módon 45 000 forinttal ho­zott több bevételt a tervezett­nél, s ezt a többletet mind­össze 600 Ft-os ráfordítással érték el. Egy kiló széndioxid gáz ára 3 forint. A Micsurin Tsz 200 légköbméteres üveghá­zában egy-egy alkalommal 2 kg gázt használtak fel. Külön munkaerőt nem igényel, a pa­lackra gumicsövet húznak s a gázzal megöntözik a növénye­ket. Széndioxid gázunk bőven van. Hazánk Mexikó után a vi­lág második legnagyobb szén­dioxid lelőhelye. Répcelakon pedig felépült a szárazjéggyár ahol nagy nyomással szilárd halmazállapotú tömbökbe saj­tolják a széndioxid gázt. A száraz jeget pedig igen sokol­dalúan lehet felhasználni az iparban, de a mezőgazdaság­ban is. A széndioxidos kezelés előtt nagy jövő áll. Műanyagokkal könnyen és jól alkalmazható együtt, különösen az átlátszó polietilén fóliával, melyből hosszabb, rövidebb alagutat le­het készíteni a növény felett. Így akár szabad földön is fel­használható a széndioxid, kü­lönösen alkalmas ez dinnye termesztésénél. A baranyai közös gazdasá­gokban, ahol még talán a pes­tieknél is jobb primőr nyerési lehetőségek vannak, érdemes mielőbb bevezetni ezt a való­ban korszerű és igen gazda­ságos eljárást. Búzás Endre A dermesztő hidegben „Eva-kosztümös” kőhölgy fogad-, ja a látogatókat a szálló lépcsőjénél. . •' ; .-.'I r d Ebédhez készülődnek, most szállingóznak a vendégek 3 reprezentatív étterembe. Hó borítja a meredek lejtőket a túrázók legnagyobb örömére.

Next

/
Thumbnails
Contents