Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

' «WS. JANÜÄR 24. N«PlO 5 WaCadt Mivel töltse a gyerek a szünidőt? Az élet gyakran állít ben­nünket olyan feladatok elé, amelyekre nem számítottunk, s amelyre nem is készülhetünk előre. Ilyen ez a mostani szén­szünet is. Azoknak a szülők­nek, akiknek a gyermekei nap­közi otthonba járnak, nem je­lent gondot, problémát ez a nem várt iskolai szünet. A nap közi otthonban a nevelők min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a gyerekek hasz­nosan és kellemesen töltsék el az idejüket. De mi legyen azokkal a gye­rekekkel, akik nem járna napközi otthonba, s legfóként azokkal, akiknek a szülei mindketten dolgoznak? Ho­gyan szervezzék meg ezeknek a tanulóknak a játszási és a tanulási idejét? Vannak szü­lők, akik talán legyintenek erre, de a szülők legnagyobb részének gondot jelent ez a szünet A vakációk egyik legfonto­sabb funkciója, hogy pihen­jen a tanuló szellemileg. Ez a funkciója a mostani szén­szünetnek is megvan. Ezért jó, ha a szülők lehetővé teszik gyermekeik számára a szel­lemi pihenést, s minél több játékot iktatnak be program­jukba. Azonban a gyermek testi fejlődésének érdekében szükséges, hogy fizikai mun­kát is végezzen. Az édesanyák számára is hasznos, ha a ház­tartási munkában segédkeznek a tanulók. Szüksége van egész­ségi sétákra is a gyereknek, nem lehet egész nap a szoba levegőjére ítélni. Azonban fon­tos szempont, hogy a szülők sokáig ne hagyják felügyelet nélkül gyermekeiket. Ha va­lahova el is megy a tanuló, barátaival vagy egyedül, a szülő mindig tudjon róla. Az iskolák sok helyen szerveznek közös televízió-nézéseket. Ide | nyugodt lelkiismerettel elen- i gedhetik a szülők mert itt i hasznosan töltik idejüket, ta- 1 nulnak, szórakoznak és neve­lői felügyelet alatt "llnak. A szülők fordítsanak arra is gondot, hogy legalább egy órát tanulással, az iskolai anyag is- j métlésével, vagy gyakorlásá- ; val töltsenek a tanulók. Jó do I log, ha a szülők maguk olykor ■ tájékozódnak is gyermekeik I otthoni tanulmányi munkájá- : ról. Kérdezzenek is gyerme­keiktől. A legtöbb iskolában j már megtörténtek a félévi szü- I lői értekezletek. A szülői érte­kezleten, vagy a családlátoga­tások alkalmával a nevelők elmondották a szülőknek, hogy a gyereküknek melyik tantárgy okoz nagyobb gondot, nehézséget Jó teltt", K eze­ket a tárgyakat a szünetben többször is előveszi a tanuló. Épülő megyénk 5400 négyzetméteres üregház Jó ütemben halad a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla Iáit fejlesztése is. A dísz- és melegágyi növények iránti ér­deklődés megy esze rte megnőtt, ae az igények kielégítését csak korszerű munkaeszközökkel képesek megoldani. A vállalat Siklósi úti telepén, mintegy 5400 négyzetméter alapterületű üvegházat létesítenek. A melegágyi növények ter­mesztésének alapvető feltétele a fűtés biztonságos megoldása. A Baranya megyei Tervező Iroda mérnöke, Navratil Géza j tervet készített az üvegházak távfűtésére. Az új létesítmény terve­i zésekor figyelembe kellett ven ni, hogy a beépítendő terület altalaja vizes, ezért kiemelt i kazánokat terveztek. így biz- i tosítva lesz az üvegházak egyenletes hőmérséklete és a fűtés biztonsága. Már télen előzzük meg a tavaszi vitaminhiányt! A hWe* és rOvId téli »apók «tán alig várjuk a* első tavaszi szellőt és napsugarat, pedig ez az évszak nemcsak kellemes ajándé­kokat tartogat számunkra, hanem sokszor kellemetlen meglepetések­kel is szolgál. Tavasszal könnyeb­bet kapjuk meg az influenzát, műit máskor es sokszor a régóta fennál.o betegségek is ilyenkor rosszabbodnak. Az egészséges em­berek nagy részé is tavasszal fá­radtságot, bágyadtságot érez, fog­mosás közben pedig sokan veszik eszre, hogy fogkeféjük véres lesz foghusuk vérzeaenysege miatt. rt. tudományos kutatás kiderí­tette, hogy ezek a tünetek főleg C-vnauiin hiányra vezethetők visz- sza. Mik azok a vitaminok és mi a szerepe a C-vitaminnak a szer­vezet életében? A táplálkozástu- domány fejlődésével mind tőbo olyan anyagot fedeztek fel, ame­lyek bár energiát nem képvisel­nek. mint a fehérje, zsír es cu­kor, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. Funk, lengyel or­vos ezeket az anyagokat vitami­noknak nevezte el. Az életvegy­tannal foglalkozó tudósok az el­múlt évtizedekben egész sor Ilyen anyagot fedeztek lel. SKORBUT A gyümölcs"kben és főzelékek­ben nagy mennyiségben jelenlévő C-vitamin hiánya az elmúlt év­századokban nagy veszélyt Jelen­tett az emberiség számára. Az így létrejövő súlyos betegség, a Skor­but, főleg a hónapokig nyílt ten­geren járó hajósok közül szedte áldozatait. Ez a betegség ma már alig fordul elő, de télen és a ta­vasz elején, amikor a legnehezebb friss gyümölcshöz vagy főzelékhez hozzájutni, nálunk is gyakori a C-vitamin hiány. Az állapot gyen­geséggel, étvágytalansággal, vég­tagfájdalmakkal jár, az apró erek falának szakadékonysága miatt pedig a foghúson és a bőrön kis vérzések keletkezhetnek. A vizsgálatok eredményei sze­rint a C-vitamirt hiánya a fizikai és szellemi teljesítőképességet is esökkenti. Az esetek többségében s fiatal hagyma, a retek és a friss saláta fogyasztásával egy- csapásra megszűnnek ezek a hiánytünetek, melyeknek kif'lő- dése azonban — helyes táplálko­zás esetén — télen is elkerülhető. CITROM ÉS SAVANYÜKAPOSZTA A C-vitamin Igen kényes vegyü- Iet, mely a több napon át a rak­tárakban heverő gyümölcsökben és zöldségfélékben hamarosan el- romuk és a levesek, valamint a főzelékek szokásos elkészítési módja közben szintéh könnyen tönkremegy. Melyek azok a köny- ^yen beszerezhető ételék, melyek télen és kora tavasszal is bősé­gesen szolgáltatnak c-vitamint. Mivel a vegyület savanyú közeg­ben áll el a legtovább, a savanyú növények között kell szétnéznünk. A citromnál lóval olcsóbb C-vlta- min-forrás a nyers savanyuká- poszta, melynek levét ne ontsuk ki. hanem közvetlenül a tálalás előtt keverjük az ételhez. A csip­kebogyó tea egész télen át kielé­gíthet! C-vitamin szükségletünket. A frissen szedett üj burgonya szintén bőven tartalmaz C-vita­mint. Jó tudni egyébként, hogy ha az új burgonyát főzés előtt lehámozzák. akkor C-vitamin- tartnlma a főzővizbe kerül és ígv számunkra elvész. Csak főzés titán hámozzuk még tehát az uj burgonyát és minél rövldebb idő alatt készítsük el. hogy a főzés vaev sütés ne esökekntse tulságo- gpr, c-vitamín-tartalmát. Amennyire kényes a C-vitamin a h* tránt. olvan lót tűri a tüde­je* rhhái azt a fontos következ­tetést vonhattuk le. hogv a mély­hűtőn gyümölcsök és főzelékek megőrzik C-vitamln tartalmuk nagy részét, fogyasztásukkal te­hát egész télen és tavaszon át pótolhattuk vitaminszükségletün­ket. Nagy segítséget Jelentenek — — a szempontból • nálunk ttó­hány éve forgalomba került, de külföldön már régen nagy nép­szerűségnek örvendő gyümölcsle­vek is. OYtTMÖUJSLÍ A „folyékony gyümölcs” lénye­gesen különbözik a szörpöktől. Ez utóbbiak előállításához egyharr- id rész gyümölcslével kétharmad rész kristálycukrot főznek össze és ezt vízzel öt—tízszeresére hí­gítják. A gyümölcslé viszont ma­ga az egészséges, friss gyümölcs kipréselt, erjedésmentes leve, me­lyet minden vegyszer alkalmazása nélkül konzerválnak. Nálunk a kifacsart gyümölcslevet enyhén pasztőrözik és a palackozásig 0- fok körüli hőmérsékleten tárolják. A gyümölcsökön kívül egyes zöld­ségfélék is kitünően tárolhatók ilyen módon. Ezek közül legnép­szerűbb a paradicsomlé, mely gyümölcsökhöz hasonlóan, sok C- vitamint tartalmaz. A magyar gyümölcs vflágákerte híres. Almánk és meggyünk, kaj­szi és őszibarackunk íze és zama- ta a világ legjobb gyümölcstermő országainak termékeivel is felve­heti a versenyt. Legtöbb gyümölcsünk azonban évenként csak néhány hétig, eset­leg egy-két hónapig kerülhet friss állapotban a fogyasztóhoz. A Jól elkészített gyümölcslében viszont a friss gyümölcsnek csaknem va­lamennyi értékes része, így C- vitamin tartalma is megmarad. A gyorsan népszerűvé vált Almuska. Hirös, Meggylé és Oszibaracklé tehát megszünteti legkedvesebb gyümölcseink fogyasztásának Idényjellegét. Ennek a jelentősége népünk táplálkozásában szinte fel­mérhetetlen. A fentiekből látható, hogy a tavasz kellemetlen meglepetései megelőzhetők, szervezetünk ellen- állóképessége pedig jelentősen fo­kozható. Dr. S. IL A terveket hossú távra ké­szítették, és ezzel évekre meg­oldják Baranya téli virág ellátását. A tervező öt kazán beépítését jelölte meg, de mó­dot adott arra is, hogy később, amennyiben fejlesztésre szük­ség lesz, még további két ka* zánt beépíthetnek. A hatalmas üvegház és ka­zán építését saját erőből vég­zi a kertészeti vállalat, mint­egy 2 millió forintos beruhá­zással. Uj korszak kezdődött a Jelenkor életében Űj lehetőségek — Gazdagabb tartalom — Máris nő a folyóirat iránti érdeklődés A téli öltözködésről: Kendő, sál, kalap Változatlanul divatosak a kendők és a sálak. Ezeknek egy-egy remek példánya fo­kozza a kellemes megjelenést s egyúttal biztosítja a téli öl­tözködés egészségügyi követel­ményeit is. A színekben és formákban, mintákban és anyagokban igen bőséges a vá­laszték. Közel 1000 féle nagy­szerű produktum közül sze­melheti ki mindenki a neki legjobban tetszőt. A kendő- és sáldivatban háromféle alapanyag dominál: a tiszta selyem, a muszlin és a monofii nevű műszál kelme. Különösen kedvelik a mono- fiikendőt, amelyet sokan egy­szerűen nylonnak neveznek. Újabban egyre többen viselik a tiszta selymet is. A kendők és sálak legkedveltebb színei mélytónusúak, de ugyanakkor élénkek. Változatlanul divatosak a pettyes kendők és sálak. Egye­sek szerint a ha'árc" -tt kör­vonalú mintákat az absztrakt formák kezdik felváltani. Ez azonban még nem általános je­I lenség. Az egyes darabok meg­választásánál igen fontos az ! egyéniség ismerete: a mi elő­nyös, mi nem — kérdése. Hűvösebb időjárás esetén a kalap hasznos és divatos vise­let. Az új kalapformák csino- : sak, fiatalosak. Kedvelik a turbán-formákat, a kiskarimás bubi megoldásokat és a na­gyobb tetejű „kocsis” kalapo­kat. Divatos színek: a barna, a zöld, a fekete és a grafit­szürke. Anyaguk a hosszú­szőrű moheron, a nyúlszőr. Estélyi ruhákhoz selyem és tüll kalapok a keresettek. Divatos-e a fekete harisnya? Sokan viselik manapság. Főként a fiatalok. Uj, modern — mond­ják. De valóban új-e csakugyan? Bizony el kell oszlatni az ifjú és idősébb divathölgyek illúzióját, mert a fekete harisnya már né­hányszor felbukkant a divat tör­ténetében. amióta William Leo. woodboroughi anglikán lelkész feltalálta a harisnyakötő-gépet. A XVIII. század divathölgyei drága­kövekkel varratták ki harisnyá­jukat és ráaggatták kedveseik arc­képét is. A harisnyaszínt a min­denkori divat diktálta, hol tetszést, hol elszörnyűködést váltva ki. A múlt század kilencvenes éveiben ,,ultramodernnek” kiáltották ki a fekete harisnyát, s ugyanez a szín a huszas években szerényen húzó­dott meg a rózsaszínű harisnva divatja mögött. Ma azonban — negyven év múltán — újra divat­szín lett. Vajon meddig? A pécsi és dunántúli írók, az irodalomszerető közönség régi vágya teljesült . Jelenkor havi folyóirattá válásakor Az ed­digi, évente 48 íven megjele­nő folyóirat 72'ív terjedelemre bővült. A sűrűbb megjelenés, az oldalak számának gyarapo­dása, az új magyar irodalom fejlődését, a pécsi—dunántúli irodalom értékeinek elismeré­sét is jelentette. Lehetőség nyílik arra, hogy a Jelenkor betölthesse -o. vérten iro­dalmi folyóirat szerepét. Ho­gyan látja betölthetőnek ezt a szerepet Tüskés Tibor, a fő­szerkesztő? — Január elsejétől egy új korszak kezdődött folyóira­tunk életében. Végreha.,.unk bizonyos tartalmi és formai változtatásokat. A havi meg­jelenéssel végre elevenebb, lüktetőbb, az élethez közelebb álló irodalmi lapot szerkeszt­hetünk. Mindenek előtt szeret­nénk továbbra is egvéni ízt, színt és ízlést képviselni, sa­játos arculatot teremteni a Jelenkor számára, önálló , hang, korszerű problémák lá- [ tása, válasz napjaink emberé­nek izgató kérdéseire... ilyen- j nek képzelem el azokat az írá­sokat, amelyeknek helyet adunk hasábjainkon... Most egyébként alkalom nyílik majd irodalmi riportok, vita- | cikkek, szociográfiáit, esszék, ■ jegyzetek közlésére is s ezek a . friss, oldottabb, a merev iro­dalminál kötetlenebb írások a nagyobb nyilvánosság számára is érdekes olvasnivalót adnak. Mód lesz nagyobb terjedelmű írások, például színdarab, kis­regény folytatólagos közlé­sére is. — Milyen új rovatok indí­tására számíthatunk? — Már az első számban ze­nei vonatkozású vitát indí­tunk. Később képzőművészeti, színművészeti problémákról szóló írásokat is közlünk. Nem hagyjuk el a képzőművészeti reprodukciók közlését sem, ezeket már korábban is ked­velték olvasóink. Az új rova­tokkal is az a célunk, hogy a dunántúli—pécsi írókat, idő­sebbeket és fiatalokat még jo a folyóirat mellé sora­koztassuk, s legjobb .rásaikat, munkáikat közölve, gazdag, ; színes folyóiratot adjunk ol­vasóink kezébe. Egy-két szót az írókhoz is: ... El kell ér­nünk, hogy íróink gyorsabban merítsenek — és a havi meg­jelenés miatt erre lehetőség j nyílott — abból az életfolyó- I bál, mely itt rohan el mellet­tünk. De fel kell ismerni, hogy 1 ez a folyó nem Pécsett, ha­nem Moszkvában, Londonban, Berlinben ered, illetve képle­tesen szólva végigfolyik min- \ den országban. Úgy kell tehát meríteni, hogy ne csak helyi, | pécsi „vizet” fogjunk, hanem j országos, vagy talán európai I érdeklődésre számot tartó kér- I déseket is felvessünk. író csak I így tud általános érvényűt al­kotni, a folyóirat csak ilyen | ösztönzéssel válhat valóban az ' általános érvényű irodalmi al- I kotás műhelyévé. Ezt szeret­nénk mi a Jelenkornál elérni... — Hogyan tudja vonzási kö­rét s irodalmi hatáskörét to­vább terjeszteni a folyóirat? A Jelenkor havonta három­ezer példányban jelent meg j eddig is, de máris fokozott ér- ! deklődés nyilvánul meg iránta. A napokban sorra kerülő, Pé­csett rendezendő költők talál- í kozója is a folyóirat hatókörét 1 tágítja. A Jelenkor asztaltár- | saságának megalapítása a közvetlenebb érintkezést teszi Egy új modell a Kézműipari Tröszt téli és koratavaszi kol­lekciójából. Téglapiros fémgombokkal díszített tavaszikabát. A Baranya megyei Épftő- • ipari Vállalat GÉP­LAKATOSOKAT motorszerelőt, hegesztőt felvesz. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán. — Pécs, Rákóczi út 54. szám. lehetővé. Állandó fró—olvasó találkozóinkat, irodalmi est­jeinket is tovább kívánjuk folytatni, * nemsokára Duna­újvárosban szeretnénk hason­lót rendezni. A Kossuth tianió negyven perces műsort sugá­roz február hetedikén a Je­lenkorról, s ennek nagyon örü­lünk. De örülünk annak a ked­ves meghívásnak is, amit a bo- dai tsz dolgozói küldtek tsz- akadémiájuk záróműsora al­kalmából. Mindezek a folyó­irat népszerűségét, megbecsü­lését mutatják. Igyekszünk ezekre továbbra is rászolgálni. — Változik-e a folyóirat for­mája a havi megjelenés miatti — Alapvetően nem változik. A nyomdával tárgyalásokat folytattunk, bizonyos tipográ­fiai egyszerűsítésekre, melyek­nek következtében ízlésesebb lesz a lap. A technikai feltéte­leket kell inkább megemlíte­nem, mert itt még akadnak döccenők. Helyiség, kályha... stb., reméljük, ezek csuk a „minden kezdet nehéz” szoká­sos nehézségei, s a lapkiadó vállalat segítségével megol­dódnak. Ám száz szórak is egy a vége: beszéljen helyettem a pár nap múlva megj-lenő új szám! Fagyban, füstben, influenzában /^y/ agy probléma a szénhiány, de még nagyobbá válik, ' (ß V ha egyéb gondokkal is párosul. Mint Pécsett, a. Szigeti út 2. szám alatti orvosi rendelőben is, aheí a kezelő orvos és a beteg felváltja S2idja azt a szénnek csúfolt poros, köves szemetet, ami egyéb más széntermékkel együtt talán elégne a hőerőmű kazánjaiban, de a rendelő ütött-kopott kályhájában aligha. Persze, ennek elsősorban a kályha az oka, Ez a kályha több mint ütött-kopott. Már az ősszel az volt, amilcor a Baranya megyei Építőipari Vállalat kályhásai összebarkácsolták. Az első begyújtásnál még állta a ,jarat”, csupán a burkolatlapok deformálódtak el valamelyest. A má­sodik begyújtásnál, apró, alattomos hézagok keletkeztek az oldalán, amelyek a napok múlásával egyre jobban átadták magukat az enyészetnek. De ügye, miért orvos, az orvos? Semmiesetre sem azért, hogy feladja a reményt. Mit tehetett mást, összefogott az asszisztenciával és ősz óta lankadatlan ambícióval felváltva együtt gyógykezelik a kályhát és a betegeket. Az orvosi mű­szerek mellé odakerült a malterosedény is. Bizony odakerült, és reggelenként a betegek ámulva figyelik kezelőorvosuk mellékfoglalkozását”, a sározás, a gipszelés nemes műveletét. Figyelik, figyelgetik, amig futja a türelmükből. Úgy néz ki, nem sokáig futja. Egy-két napig még eseményszámba vet­ték, de a hetek, a hónapok múlásával bizony elveszítette él­ményszerűségét. Annál is inkább elveszítette, mert beteg le­gyen a talpán az, aki füstben, fagyban, influenzában sokáig bírja ezt a lehetetlen állapotot. Amikor legutóbb kint jártunk a rendelőben, igen furcsa kívánsággal álltak elő a betegek. Szeretnék, — úgymond, — ha csak egy röpke hétre is itt fagyoskodna közöttük az o ..derék” mester, aki annak idején összefuserálta a kályhái, s aki most minden*bizonnyal meleg szobában olvassa munkája „dicséretét”. í

Next

/
Thumbnails
Contents